Fenntartható fejlődés helyett fenntartható fejlesztés -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenntartható fejlődés helyett fenntartható fejlesztés -"

Átírás

1 Fenntartható fejlődés helyett fenntartható fejlesztés - A jövő járható útja Írta: VERES JÁNOS Pályamű a Jobbik Magyarországért Mozgalom Európa Kabinetje és a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány Európai gondolatok, európai civilizáció és jövő című pályázatára Veres János Dunaharaszti,

2 Tartalom I. Bevezető...3 II. Fenntartható fejlődés a Magyar és Uniós terminológiában....4 III. A Fenntartható fejlődés fogalma...5 IV. Fejlődés helyett fejlesztést!...6 V. Fejlesztés és a Downgrade szemlélet komplexitása...9 VI. Népi környezetvédelem VII. Konklúzió VIII. Irodalomjegyzék

3 I. Bevezető Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. JÓZSEF ATTILA: ARS POETICA Midőn az első emberi lény tudatára ébredt saját lénye valóságára, azóta keresi saját maga és közösségének boldogulását, biztonságát, kényelmét és gyarapodását. Talán ez az ősi ösztön rejlik az ember, fejlődésre való örökös törekvésében. E évezredes küzdelem, melyet ember vív a természet erőivel és elemeivel, képezik a mai modern ember kényelmét és biztonságát. Fajunk története során, szinte minden innovációt a természet erőinek rabigába való helyezését szolgálta. Gondoljunk csak bele, a globális értelembe vett nyugati-európai ember mindennapi létezésének könnyedsége, az előbb említett innovációk sokaságának eredményeképpen jöhetett csak létre. Természetesnek vesszük, hogy bármikor hozzájuthatunk friss élelemhez, biztonságos közösségi közlekedés áll rendelkezésünkre szinte a nap 24 órájában; soha nem látott magaslatokat hódítunk meg, miközben elképzelhetetlen aprólékos szubatomi részecskékkel kísérletezünk. Mint minden dolognak az életben és a világban, ennek is vannak hátulütői. A soha nem látott fejlődés és fejlettség ugyan problémák és bajok sokaságát látszik orvosolni, ám az érem másik oldala is meg-megcsillan jelen századunkban. Éghajlati anomáliák, aszályok, árvizek, hulladék hegyek, olajszennyezés illetve soha korábban nem látott környezetpusztítás zajlik a szemünk előtt a mindennapokban. Az ember saját bolygója elleni háborúban ugyan kikiáltotta magát győztesnek, de lehetséges, hogy igazából saját magát győzi le hosszú távon. A környezeti viszontagságokon túl társadalmi, gazdasági, morális és közegészségügyi károk látszanak tornyosulni az emberiség feje fölé. Földanyánk megbosszulni látszik azt a rengeteg sérelmet, melyet okoztunk neki saját kapzsiságunk okán. DE miért is kell folyamatosan fejlődnünk? Korunkra, a média világában természetesnek vesszük, hogy folyamatosan fejlődünk fejlődnünk kell szinte előírás szerűen. A jelenlegi közfelfogásban evidencia a lineáris vagy még inkább exponenciális gazdasági mutatók produkálása. Könnyű lenne pálcát törni a jelenség felett azzal, hogy az ember végtelen hatalomvágya és gőgje az okozója mindennek. Ám amellett, hogy saját létünket fenyegetjük a bolygón, egy öngerjesztő önbecsapás áldozatává is válunk! Nem hiába született meg - az a mára már kissé közhelyessé vált- mondás, miszerint aki egy véges és 3

4 folyamatosan változó világban állandó gazdasági fejlődést/növekedést vizionál az vagy őrült, vagy közgazdász/politikus! A fejlődés szükséges és elengedhetetlen a modern ember jóléte és biztonsága érdekében; de találni kell egy optimumot, mely biztosítaná az arany középutat; mely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket 1 Mindezek gondolatok eredőjeképpen megfogalmazódott a 80-as évek közepére a fenntartható fejlődés fogalma! E nagyon szép eszme fokozatosan bekerült a köztudatba és a közbeszédbe. Gondolkodók, tudósok, politikusok hada kezdte napi szinten alkalmazni a kifejezést. Ám napjainkra úgy vélem a fogalom a túlzott használat és a meggondolatlan vagdalkozás miatt kiüresedett és gyakorlati megvalósulása erősen megkérdőjelezhető szupranacionális és lokális szinten is. A sokszor konkrétumokat mellőző, de annál jobban hangzó címszavakat a gyakorlatorientált és valós megoldásokkal volna szükséges lecserélni. Nem tisztem új fogalmakat alkotni, de véleményem szerint a fenntartható fejlődés helyett az úgynevezett fenntartható fejlesztés fogalmát kellene megalkotni mind Hazai mind Uniós szinteken. II. Fenntartható fejlődés a Magyar és Uniós terminológiában. Mielőtt a fejlődés-fejlesztés kapcsolatában részletesebb véleményt közölnék, érdemes összefoglalni, mi is lett megfogalmazva Hazánk részéről a fenntarthatóság témájában. A 2007 júniusában napvilágot látott NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA tartalmazza mindazon elvek összességét, melyek megállapításra kerültek az Unió akaratával összhangban. A teljes mű értelmezése, és felülvizsgálata nagymértékben meghaladná a pályázat kereteit, így csak néhány általam fontosnak vélt- tartalmi részt emelnék ki a későbbiekben. Ha nem is tekintem a NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁT irányadónak, a benne foglalt széleskörű vázrendszer megfelelő kiindulási alapot képez a fejlődés és fejlesztés problematikájának megértéséhez. 1 Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentése 4

5 III. A Fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel.(nemzeti FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA; 3.p) Mint az a fenti hivatkozásban is olvashatjuk, a fenntarthatóság fogalma széles körben értelmezhető, és a mindennapi lét szinte minden elemére kihatást gyakorolhat. Ez egy természetesen magától értetődő gondolat, de könnyű átesni a ló túloldalára. Akár a fenntartható fejlődésről, akár a fejlesztést vesszük figyelembe, mindenképpen meg kell jegyezni a mértékletesség fogalmát! Ha azt szeretnénk, hogy akár nemzetünk, akár emberi méltóságunk, vagy akár az egész emberi faj, a jövő században is fennmaradjon és gyarapodjon, a döntést nem adhatjuk sem sötétzöldek sem technokraták kezébe. Széles látókörű és előre mutató elképzelésekre szomjazik a társadalom széles rétege, mely nem mellőzheti a biztonságot. 5

6 1. ábra: Fenntarthatóság (forrás: 2. ábra: Fogyasztás és fenntarthatóság (forrás: ) IV. Fejlődés helyett fejlesztést! A fenntartható fejlődés- mit fogalom- több szempontból is kifogásolhatóvá vált. Az ideológia, legyen bármilyen szép is az, mára meghaladottá kezd válni. A problémákat általános szinten én az alábbi pontokban látom A gondolatkör először is rendelkezik egy komoly filozófiai ellentmondással; amely már az elnevezésben tetten érhető, nevezetesen: fenntartható VS 6

7 fejlődés! Mint azt már korábban papírra vetettem, a fejlődés az emberiség eddigi léte során soha nem volt fenntartható, és ez nagy valószínűséggel a közeljövőben sem fog radikálisan módosulni, a jelenlegi életszínvonal fenntartása mellett. Napjainkra a javak birtoklása soha nem tapasztalt szélsőséget ölt. A társadalmi egyenlőtlenség feszültsége kezdi repeszteni a társadalom szövetét. Eme kórság jelen van sajnos szerte a világban, így ez alól az Európai Unió és Hazánk sem kivétel. Hosszú távon szükséges lenne e feszültségforrást feloldani, vagy csillapítani. Tehát ha a fenntarthatóság jegyében fogalmazzuk meg a fejlődésünket, úgy minden bizonnyal csak konzerváljuk, ha nem eszkaláljuk ezt a generációkon és határokon átnyúló problémasort. Mint számos Uniós és Nemzetállami kérdésben, itt is megjelenik, az Érdekütközés. Nehéz úgy fenntartható fejlődésről beszélni, hogy a Nemzetállamok rövidtávú politikai elképzeléseibe csak az említés szintjén jelenik meg az eszmeiség. A fenntarthatóság és a fejlődés nem egy platformon helyezkedik el, így még inkább szükséges lenne életre hívni a fenntartható fejlesztés fogalmát. Ez a problémafelvetés megjelenik a Magyar Természetvédők Szövetségének Tanulmányában is: A jelenlegi politikai légkör nem igazán kedvez a fenntartható fejlődéshez szükséges változásoknak. Az Európai Unió 2001 májusában kelt Fenntartható Európa egy jobb világért c. közleményének idejében a politikai ambíciók nagyobbak voltak, mint mostanság. Ugyanakkor a cselekvés egyre sürgetőbbé vált, hiszen a környezeti terhelések és hatások még mindig nagyrészt negatív tendenciát mutatnak, több évtizednyi környezetpolitikai döntéshozatal ellenére is. Az elmúlt években számos példát láttunk arra, hogyan bukkannak fel a fenntartható stratégiákat és politikákat elviekben támogató kezdeményezések, miközben később az ágazati és/vagy nemzeti érdekek a Bizottságban és a Tanácsokban megakadályozták ezek megvalósulását. Ez úgy kormányzati, mint környezeti probléma és komoly gátja céljaink elérésének. Még ha megfelelő, átfogó kötelezettségvállalások születtek volna is, nem monitorozták őket. A Zöld Nyolcak (a nyolc legnagyobb brüsszeli székhelyű, nemzetközi 7

8 környezetvédő civil szervezet 2 ) áttekintő kiadványa az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája (FFS) végrehajtásának helyzetéről, amely leány- és tagszervezeteivel együttműködésben készült, értékelést mutat be arról, mi történt a Fenntartható Fejlődés Stratégiában (FFS) rögzített bizottsági kötelezettségvállalásokkal. A Zöld Nyolcak többször szorgalmazta a célkitűzések részletes áttekintését, amely hátterét képezi az éves Tavaszi Csúcsoknak, de bár ez az FFS kötelezettségek között is szerepelt, soha nem történt meg. (Az Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiájának felülvizsgálatatanulmány; 4.p) A közgazdasági, politikai és közgondolkodásban a mennyiségi szemlélet uralkodik és általánosan tapasztalható a minőségi szemlélet hiánya. Fontos gondolati vezérsíkot kellene, képezzen az a feltevés, hogy Ne egyre több újat csináljunk olyan mennyiségben és volumenben, hogy az fenntarthatónak tűnjön (vagy azt mondjuk rá), hanem minőségi ugrásokat hajtsunk végre, mind strukturális, mind elemi szinteken; ezzel is a fenntartható fejlesztést szolgálva. A jövő generációinak túlélése érdekében fontos volna egy szellemi fejlesztésen átesnie, mely során edukatív módon hangsúlyoznánk a helyzet komolyságát. Bár eddig is voltak/vannak erőfeszítések a környezettudatos nevelésre, eddig gyakorlatilag eredménytelen tudati fejlődés ment végbe. Komoly eredményességi potenciált látnék a Nemzeti eszméjű oktatás és a fenntarthatóság és környezettudatosságra való nevelés összekapcsolásában. 2 A ma már kilenc civil szervezet a következő: a Madárvédők Nemzetközi Szervezete (Birdlife International), az Európai Éghajlat Hálózat (Climate Action Network Europe), Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (European Federation for Transport and Environment), az Európai Környezeti Egészségért Hálózat (European Public Health Alliance Environmental Network, az új tag, akivel a korábbi G-8 bővült-szerk.), a Nemzetközi Természetbarát Szövetség (Friends of the Nature International), Föld Barátai Európa (FoE Europe), Greenpeace és a Természetvédelmi Világalap (WWF). 8

9 V. Fejlesztés és a Downgrade szemlélet komplexitása Hajlamosak vagyunk beleesni abba a hibába, hogy minden korok legjobbikában élünk, ez szűk lokalitásunkra talán igaz is lehetne, de ha szélesre nyitjuk látómezőnket, könnyen beláthatjuk, hogy komoly visszásságok sora sújtja mind bolygónkat, mind Európát, mind Szülőföldünket, s Hazánkat. Ekkor számos gondolkodó fejében megérik a gondolat, hogy valamit változtatni kellene. Szinte magától értetődőnek vesszük azon szemléletet, hogy valami újat és valami mást kell megvalósítani, hogy leküzdjük a jelen kor problémáit, és egy élhetőbb és jobb világot teremtsünk, mind magunknak, mind a jövő generációi számára. Ennek a kérdéskörnek a megválaszolására született meg a fenntartható fejlődés fogalma, mint ahogy azt már a korábbiakban lejegyeztem. Ám a fogalmi megközelítés sem elméleti, sem gyakorlati síkon nem old meg problémákat. Érdekes párhuzamot vélek felfedezni az emberiség fejlődés iránti eltökéltsége, és a számítástechnikai szoftverek folyamatos kiadásai között. Szinte kötelező jelleggel nyomnak le a torkunkon minden évbe/félévben újabb és újabb operációs rendszereket, szoftvereket, stb melyek kiforratlanok, átgondolatlanok és gyakorta inkább csak egy üzleti fogás, mit sem érdemi fejlődés. Az egyszeri polgár ilyenkor nyúl vissza a régebbi és megbízhatóbb rendszerekhez, melyek ugyan nem olyan csilivili kezelőfelülettel rendelkeznek, mint modernebb társaik, de megbízhatóbb és stabilabb teljesítményt nyújtanak. Csak nagyritkán jelenik meg a piacon olyan termék, mely az elődök erényeit továbbörökíti, és hozzáad valami olyan pluszt, ami a jövő kihívásainak is megfelel. Gyakorta csak a programozás mély bugyraiban járatos egyének képesek összeeszkábálni olyan nem hivatalos verziókat, melyek ennek a kívánalomnak megfelel. Ezt hívja a szaknyelv Downgrade-nek. Hasonló mintázatot vélek látni az újabb és újabb eszmék és berendezkedések között is. A problémák csak tornyosulnak, és egyre kaotikusabb a mindennapi életünk, miközben szépen lassan megássuk saját sírunkat. Felmerülhet a kérdés a párhuzam révén, hogy lehet egy korábbi verzió néhány elemét részben vagy egészben újra kellene éleszteni, és keresni egy optimumot mely fenntarthatóan fejleszti a társadalmunkat, nem ró többletterhelést a környezetünk számára, gazdaságos és igazságosabb, mint ami most van? Véleményem szerint a fenntartható fejlődés, -mely csak egy újabb csillogós marketingfogás- helyett a fenntartható fejlesztést kell előtérbe helyeznünk, melynek gyökerei azok a jól működő alapok, amik már részben vagy egészben kiveszni látszanak. 9

10 VI. Népi környezetvédelem A fenntarthatóság kapcsán gyakorta felmerülő problémakör az úgynevezett ökológiai lábnyom. Ez az érték kifejezi, hogy egy adott technológia és berendezkedés mellett mennyi vízre és földre van szükségünk a mindennapi kényelmünk fenntartása érdekében. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is. Magyarország ökológiai lábnyoma 3.7 hektár. Nyugat-Európában ez az érték magasabb: 6,3. Bátran kijelenthetjük, hogy minél jobb életszínvonalat produkál egy térség, vagy ország, annál nagyobb terhet ró a környezetére. Gondoljunk csak bele, a manapság oly nagy népszerűségnek örvendő bevásárlóközpontok termékeik gyakorta a föld túlsó feléről érkeznek hozzánk, rengeteg hulladékot termelnek akár közvetlen akár közvetett módon; gyenge minőségű és olcsó árukat terítenek az alacsonyabb keresetű fogyasztók számára, míg a tehetősebbek számára bármikor elérhető a prémium kategória bármiből. Az általam már korábban felsorolt problémapontok szinte mindegyike tetten érhető e létesítmények működésekor. A filozófiai ellentmondás itt is megtapasztalható. Az említett multi láncok szinte folyamatosan a fenntartható fejlődés szellemiségében határozza meg mindennapi működését, holott egyértelműen tarthatatlan környezeti szempontból az általuk tanúsított erőszakos terjeszkedés. A fogyasztási cikkeke sokszor kontinenseket átívelő utaztatásra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy fenntartható lenne! Sőt horribilis ökológiai lábnyomot produkálunk ezzel sokszor tudatlanul. Egy személyes élmény: Eddigi életem során pár évet Baján töltöttem. Helyi ismerősök zsörtölődése kapcsán lettem figyelmes arra a helyzetre, miszerint a helyi nagybevásárló központban friss ponty csak korlátozott módon volt kapható, míg a mindenféle, - sokszor kimondhatatlan nevű- egzotikus halfajok és azok késztermékeinek garmadája, a nap 24 órájában a vásárlók rendelkezésére állt. Ez a mentalitás eredendően kártékony képet mutat; egyrészt degradálja a kulináris tradíciókat a térségben, másrészt a messziről hozott ilyen olyan halhús már csak a szállítás és kitermelés módjában sem fenntartható; harmadrészt sokkal gazdaságosabb és ésszerűbb lenne azzal a fenntartható fejlesztéssel élni, mely szerint a helyi erőktől szerezzenek be helyben megtermelt/kifogott árut. Az olcsó, de egészségtelen termékek hosszú távú egészségkárosító hatása mára már nem kérdés. Tehát ez a pont is csak bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenséget; 10

11 mindeközben csak tovább hizlalunk egy amúgy sem szegény struktúrát, és annak felettes működtetőit, tulajdonosait. Multinacionális cégek nem feltétlenül kereskedelmi vállalatok- nem köthetőek egyértelműen egy nemzethez vagy államhoz sem. Szupranacionális környezetben működnek, és féken tartásuk is ebben a dimenzióban történhetne meg eredménnyel. Ám gyakorta tapasztaljuk, hogy akár lobbi érdekből, akár idejétmúlt libertáriánus állásponttól vezérelve, a multinacionális cégeknek adnak igazat Uniós szinten, a nemzetállami akarattal vagy céllal szembe. Hivatkozási alap mindig van, akár a szabad piacgazdaság eszméje, akár a négy szabadság elve. Fogyasztói társadalomban élünk, e sajnálatos tény alól Magyarország sem kivétel. Mára általánossá vált az a hozzáállás, hogy megveszünk valamilyen terméket és nem sokkal később már ki is dobjuk azt. Bele sem gondolunk abba, hogy mennyi felesleges hulladékot termelünk nap, mint nap. A tervezett elavulás részét képezi a modern gazdasági berendezkedésnek. Nagyszüleinktől még hallhatunk olyan történeteket, hogy anno valaki csináltatott egy csizmát a suszternál 20 éves korában és abban is temették el. Az ilyen minőségi szemlélet nagyságrendekkel kevesebb hulladékot, állit elő -ez egy tipikus példája lehetne a downgrade jellegű fenntartható fejlesztésnek. Viszont egyből szembeütközünk egy negatív előjelű visszacsatolással, a tömegtermékek előállítása tömegek foglalkoztatását teszi lehetővé (igaz általában éhbér szinten) Amennyiben a mennyiségi szemléletet felváltaná a minőség, hirtelen feleslegessé válna az a tömeg struktúra, mely milliókat foglalkoztat világszerte. A média és marketing világát éljük. akarva - akaratlanul szembekerülünk, néha percenként azokkal a kifinomult módszerekkel, amivel az ember zsigeri birtoklási vágyát célozzák meg mindenféle reklámokkal, termékelhelyezésekkel, direktmarketinggel stb. A fogyasztás centrikus szemléletmód a technikai problémák mellett a hozzáállást is erőteljesen rombolja. Saját magunkat ejtjük csapdába, mikor a mindennapi boldogságunkat újabb és újabb sokszor felesleges termékek megvásárlásától reméljük. Eme önbecsapás révén saját magunknak és szűkebb-tágabb környezetünknek is károkat okozunk. DE az igazi veszély a jövő generációkra leselkedik. Ők azok, akik ebben az őrült világban szocializálódtak, és nagyrészük nem kap megfelelő tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy akaratukon kívül milyen terhet rónak bolygónkra. Az esetleges működő alternatívák nem kapnak hangsúlyt, a fiatalok oktatása során. Mint azt már korábban említettem, a nemzeti szellemben történő nevelést össze lehetne kötni egy 11

12 környezettudatos és minőségszemléletű neveléssel-, ha úgy tetszik ez a tudati fenntartható fejlesztés lehetne. Természetesen a downgrade szemlélet itt is létjogosult lehetne. A fiataloknak be kellene mutatni, hogy más, extenzív termelés is létezik, nem csak a nagy cégek alacsony minőségű termékeit lehet vásárolni, és egy igazi hazafi nem szennyezi Hazáját az által, hogy a világ túlsó feléről származó kétes termékeket vásárolja. Ez talán a legnehezebb eleme az egész fejlesztési koncepciónak. Több évtizedes munka várna a pedagógusokra és egyéb humán szakemberekre, és az eredmény nem mérhető egzakt módon. DE a feladatnak nekiállni mindenképpen kötelesség volna, mivel a jövő generáció viszi tovább nemzetünk gyökérzetéből eredő energiát és tudást. Hogy mit is jelent a címben leírt népi környezetvédelem nem mást, mint a korábban már megállapított fejlesztési és downgrade elképzelések egy lehetséges adaptációs formáját. Láthatjuk, hogy a jelenlegi urbanizálódó, multi központú világ hosszútávon zsákutcába visz minden nemzetállamot. Bár jelenlegi munkámban nem érintettem minden ágazatot, csak a hétköznapokban leginkább szembetűnő elemeket emeltem ki, könnyű belátni, hogy változtatni kell a hozzáálláson. Az természetesen elismerem, hogy utópia azt gondolni, hogy teljes egészében visszaálljanak az egykor volt falusi közösségek, és megszűnjön minden nagyvállalat, és nagyváros. Viszont egy társadalmi környezeti és gazdasági feketelyuk felé sodródunk viharos gyorsasággal. A károk mérséklése érdekében fontolóra kellene venni, hogy miképpen élhetünk a jövőben, ha ugyanazokat a hibákat követjük el folyamatosan. Az ember és társadalma, gazdasága napról napra fejlődni akar, és figyelmen kívül hagyja az általam felsorolt problémafaktorokat. Folyamatos konzultációkra és egyeztetésekre lenne szükség a szakemberekkel, társadalomtudósokkal, műszaki szakemberekkel, pedagógusokkal, közgazdászokkal, stb Hazai, nemzetközi-uniós szinten, de akár globális értelemben is, hiszen az egész bolygó érdeke lenne a változás, a fejlesztés. Meg kellene találni azt az optimumot, mely egyesíti a korábban a történelem során már megvalósult harmonikus életet, mely a globalizált világ valóságában is megállja a helyét, és előremutató képet alkot mindenki számára. VII. Konklúzió Világunk és benne Nemzetünk számos problémával és kihívással néz szembe. Szembe tudunk ezzel nézni, tudunk fejlődni? Tudunk fejleszteni? Túl tudunk lépni rövidtávú és korlátolt önös 12

13 érdekeinken? Lehetne sorolni a kérdéseket, melyekre választ aligha tudunk tenni. Én most megpróbálkoztam egyel; a fenntartható fejlődést mind technikai, mind filozófiai szinten a fenntartható fejlesztés fogalmával reformgondolatokat végigvinni. A fejlesztés önmagában eléggé tág fogalom, tovább érdemes szűkíteni a fogalmat, a megértés miatt. A Downgrade jelleg és a népi környezetvédelem elvi elképzelései, ha csak elméleti szinten is, de megpróbálják orvosolni korunk társadalmait sújtó betegségeket. Nem akarok sem naiv lenni, sem délibábokat kergető őrült! A megoldandó helyzeteket nem veszi senki sem komolyan addig, míg a saját bőrén nem érzi annak káros hatásait. Remélem írásom nem csak pusztába kiáltott szó marad, és megértő kezek közé kerül. Ha írásomat egy József Attila idézettel kezdtem, akkor úgy illik, hogy azzal is zárjam: Érted haragszom én, nem ellened, József Attila 1926 VIII. Irodalomjegyzék NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja; a munkacsoport koordinátora: Dr. Molnár Ferenc; kiadás dátuma: 2007Június. Az Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiájának felülvizsgálata-tanulmány; Magyar Természetvédők Szövetsége; SZERKESZTETTE: BOTÁR ALEXA; kiadás dátuma: május 13

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Natura 2000 Kilátásai

A Natura 2000 Kilátásai Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A HAND SZÖVETSÉG javaslatai a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsán a nemzetközi fejlesztés és a szakpolitikai koherencia területén

A HAND SZÖVETSÉG javaslatai a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsán a nemzetközi fejlesztés és a szakpolitikai koherencia területén A HAND SZÖVETSÉG javaslatai a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsán a nemzetközi fejlesztés és a szakpolitikai koherencia területén Magyarország és a Fenntartható Fejlődési Célok Javaslatok a hazai megvalósításhoz

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök: ÓRAVÁZLAT Készítette: Antalffy Zsuzsanna (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 6. Tematikai egység: A technikai fejlődés hatásai Témakör: Ökológia Az óra célja és feladata: Megismerni

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

A vidék mentális helyzete és a gazdaság július

A vidék mentális helyzete és a gazdaság július A vidék mentális helyzete és a gazdaság 2009. július Értelmezések Mentális: Észbeli, értelmi, szellemi. Mentalitás: Gondolkodásmód, lelkület, észjárás. Életfelfogás közösségben. Gazdaság: Bevétel elérése

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu Környezetvédő Egyesület Érd www.avarosvedo.hu Küldetési nyilatkozat Az Érdi Környezetvédő Egyesület célja lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba

A szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba A szubjektív jóllét felé mutató irányzatok átültetése a szakpolitikákba CSUTORA Mária HARANGOZÓ Gábor KOCSIS Tamás Budapesti Corvinus Egyetem iask, Kőszeg, 2017 január OTKA K-105228 Bevezetés és háttér

Részletesebben

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági

Részletesebben

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./2010.11.03.

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./2010.11.03. Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért 1 VELUX Magyarország Kft./2010.11.03. 1 Fenntarthatóság építés építészet fejlődés közösség épület termékek fogyasztás FENNTARTHATÓ életmód VELUX

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata Laskai Ede A Legfőbb Ügyészség Környezeti Fenntarthatósági a A fenntartható fejlődés és az átláthatóság parancsa A fenntartható fejlődés célja: olyan fejlődés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN

A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Kornai János hozzájárulása a modern közgazdaságtanhoz Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Kar A HIÁNY ÉS SZEREPE A RENDSZERVÁLTÁS SZELLEMI ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Chikán Attila Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

OPERATÍV PROGRAMOK

OPERATÍV PROGRAMOK OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

TERMÉSZET A TERÜLETI TERVEZÉSBEN

TERMÉSZET A TERÜLETI TERVEZÉSBEN TERMÉSZET A TERÜLETI TERVEZÉSBEN Suvák Andrea MRTT vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017. 10. 19-20. KIINDULÓ KÉRDÉSEK MIÉRT fontos a természeti környezettel foglalkozni a területi tervezés során? Milyen

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben