Kérődző-egészségügyi szakállatorvos Szakállatorvosi képzés Működési szabályzata

Átírás

1 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Továbbképzési és Kutatásszervezési Központ Kérődző-egészségügyi szakállatorvos Szakállatorvosi képzés Működési szabályzata Budapest 2013

2 Tartalomjegyzék A szakállatorvosi képzés személyi háttere 3 Intézményi háttér 3 A szakállatorvosi képzés helyszínei 4 A szakállatorvosi képzéshez kapcsolódó internetes felületek 4 A szakállatorvosi képzés meghirdetése és jelentkezés a képzésre 4 A jelentkezők száma 5 A beiratkozás 5 A hallgatói jogviszony megszűnése, szüneteltetése 5 A képzés szabályai 5 A félévközi számonkérések és azok szabályai 6 A szakdolgozat és elkészítésének szabályai 7 Államvizsga 7 Államvizsga bizottság 8 A Magyar Állatorvosi Kamara pontbeszámítása 8 Mellékletek 9 Díjak, pótdíjak 9 Díjak megfizetése 9 A szakállatorvosi képzés minőségbiztosítása 9 A képzés tematikája 11 2

3 A szakállatorvosi képzés személyi háttere A SzIE ÁOTK TKK vezetője: Dr. Tuboly Tamás, egyetemi tanár tuboly.tamas@aotk.szie.hu A szakállatorvosi képzés szakmai vezetője: Dr. Bajcsy Csaba Árpád tudományos főmunkatárs bajcsy.csaba@aotk.szie.hu telefon: Tanulmányi ügyek intézése: Török Edit tanulmányi előadó torok.edit@aotk.szie.hu Tel.: Intézményi háttér Könyvtár: D épület Igazgató: Orbán Éva Elérhetőség: library.univet@aotk.szie.hu Honlap: Telefon: , fax: Szállás (önköltséges) Igazgató: Kiss László Budapest, Mogyoródi út Telefon: Étkezés (önköltséges) A P épületben található büfé A tornaterem mellett: étterem Parkolás A Kar területére csak egyetemi dolgozók, engedély alapján hajthatnak be. A szakállatorvosi képzésben résztvevőhallgatók a környező közterületeken parkolhatnak. 3

4 A szakállatorvosi képzés helyszínei A SzIE ÁOTK TKK Cím: Budapest, István u. 2. Telefon: Fax: admin.tkk@aotk.szie.hu Az elméleti előadások helyszíne: Továbbképzési tanterem (1078. Budapest, István u. 2, portával szemben.) A gyakorlati képzések helyszíne: A képzés szakmai tartalmának megfelelően és a gyakorlati hely színvonalát értékelve, a képzés szakmai vezetője a SzIE ÁOTK TKK-t irányító dékánhelyettessel közösen határozza meg. A képzés meghirdetése és jelentkezés a képzésre A szakállatorvosi képzést a szakmai vezető, egyetértésben a SzIE ÁOTK TKK vezetőjével hirdeti meg a TKK honlapján, továbbá a megfelelő írott nyomtatott és elektronikus sajtóban A meghirdetett képzésre jelentkezni a Kar TKK honlapján keresztül lehet a megadott határidőig. - Állatorvos-doktori oklevél - Minimum 3 éves szakmai gyakorlat - A szakirodalom megértéséhez szükséges idegen nyelv ismerete - Internet hozzáférés és kapcsolattartás megléte A jelentkezés akkor érvényes, ha a jelölt az űrlapon feltett kérdések mindegyikére választ ad, valamennyi kért adatot feltölti. A jelentkezést követően a szakállatorvosi szak vezetője dönt a felvételről az alábbi szempontok alapján, melyet a TKK vezetője hagy jóvá. A felvétel szempontjai: A jelentkezés feltételeinek a hitelt érdemlő megléte. A felvételről a TKK ben küld értesítést, mellyel egy időben a további teendőkről is értesítést kap a jelentkező. A felvételi szándék visszavonása a felvételről való értesítés előtt ben tehető. Jelentkezők száma A szakirányú továbbképzéseken az elvárt minimum hallgatói létszám: 20 fő, a maximum: 45 fő. Ettől eltérni akár pozitív, akár negatív irányba csak a Kar Oktatási Bizottságának és Posztgraduális Képzés Bizottságának a hozzájárulásával lehet. 4

5 Beiratkozás A felvételről történő értesítéssel egy időben értesítést kap a jelentkező az első konzultáció idejéről és helyéről. Az első konzultáció alkalmával történik meg a regisztráció, amire a hallgató jelöltnek az alábbiakat kell magával hoznia: - Diploma vagy annak másolata - A tandíj befizetését igazoló banki kivonat vagy csekk A beiratkozásról csak orvosi igazolással lehet távol maradni. Távolmaradási szándék vagy akadályoztatás esetén ben kell értesíteni a szakállatorvosi képzés szakmai vezetőjét vagy a tanulmányi ügyek intézőjét. A hallgatói jogviszony megszűnése, szüneteltetése A hallgatói jogviszony a szakállatorvosi képzésben megszűnik: - a hallgató saját kérésére, - a tanulmányi követelmények nem teljesítése esetén, - a tandíj fizetés elmulasztása esetén. A hallgató ben kérheti a hallgatói jogviszony megszüntetését vagy szüneteltetését, melyet a szak és a TKK vezetője hagy jóvá. Ebben az esetben a megkezdett és lezárt, továbbá tandíjjal rendezett félév egy később indított képzésbe beszámítható, ha a hallgató kérte az újabb felvételét. Ez csak egy esetben, a legközelebb indított képzésben számítható be. A hallgató hosszantartó betegsége esetén is szüneteltethető a hallgatói jogviszony. Ebben az esetben is az utolsó lezárt félévtől folytathatja a hallgató a legközelebb indított szakállatorvosi képzést. A hallgatói jogviszonyt meg kell szüntetni, ha a hallgató ellen bűncselekmény tárgyában ítélet születik. Ebben az esetben sem fizeti vissza a Kar az addig befizetett tandíjakat. A képzés szabályai A hallgatók legkésőbb az első konzultációs napon megkapják az aktuális félév előadásainak anyagát és az órarendet. Az előadások a megadott órarend szerint kezdődnek. Az órarendben a képzés alatt változás állhat be, amelyről a hallgatók időben kapnak információkat. Az előadásokon való részvételt a továbbképzési tanteremben kifüggesztett jelenléti íven kell aláírással igazolni. Abban az esetben, ha a hallgató az előadások több mint 25%-ról marad távol, a félévet nem zárhatja le vizsgákkal. Az előadó terem tisztaságára és rendjére a hallgató köteles ügyelni. A tanteremben hagyott értéktárgyakért a Kar és a TKK dolgozói nem tartoznak felelősséggel. 5

6 A félévközi számonkérések és azok szabályai A felvett tantárgyakból a konzultáció első napján közölt vizsgafeltételeket kell teljesíteni. A vizsga tantárgytól függően, előre meghatározott módon írásbeli teszt vagy szóbeli kollokvium formájában tehető. Az írásbeli tesztvizsgákat a félév tantárgyaiból egy vizsganapon tartjuk, melyen a megadott időpontban kell megjelenni. A vizsgáról való távolmaradást orvosi igazolással lehet igazolni. Ebben az esetben a szak vezetőjével és a vizsgáztatóval egyeztetett időpontban és módon lehet a vizsgát pótolni. Az írásbeli vizsga értékelése: 55%-ig elégtelen (1) 56-70% elégséges (2) 71-82% közepes (3) 83-93% jó (4) % jeles (5) A szóbeli kollokviumon a konzultáción közzétett tételekből húz a hallgató, melynek kidolgozása után szóban ad számot a kihúzott témakörből. Az értékelés 1-5 osztályzati skálán történik. Elégtelen vizsgát meg kell ismételni. Eredménytelen vizsga 3 alkalommal és egy esetben a TKK vezetője által engedélyezetten pótolható. Amennyiben mind a négy pótvizsga sikertelen, a hallgató jogviszonya megszűnik. Amennyiben a hallgató a tantárgy előadója, a témában tudományos fokozatot szerzett vagy más intézmény alapképzésében hasonló témájú tantárgy felelőse, előadója, akkor az adott tárgy vizsgakötelezettsége alól tantárgy felelőse és a szak vezetője által engedélyezetten adható felmentés adható. Felmentést kap az a hallgató is adott tantárgyakból, aki azokat a graduális képzésének a keretében, mint ott megjelölt specializációs irányt teljesítette és azt leckekönyvében bejegyzett, legalább jó (4) osztályzatú vizsgával igazolja. A vizsgák alóli felmentést ben kell kérvényezni a szak vezetőjénél a bizonyító okiratok eredetijének bemutatásával és a másolat csatolásával. A vizsgaidőszak minden esetben a konzultációs ciklus után kezdődik, de azt legalább 3 héttel követi. A szakdolgozat és elkészítésének szabályai A szakállatorvosi képzés lezárásához szakdolgozatot kell készítenie a hallgatónak. A szakdolgozat konzulensének személyét illetően a képzés szakmai vezetőjének és a SzIE ÁOTK TKK-t irányító dékánhelyettesnek a jóváhagyása szükséges. A szakdolgozat készítés alól felmentés adható, 6

7 ha a jelölt tudományos minősítéssel rendelkezik (a tudományos fokozat meglétét igazoló oklevélmásolatot mellékelni kell) ha a jelölt az államvizsgáig két közleményt készít a képzés témakörének megfelelő területen és annak elfogadásáról igazolással rendelkezik valamelyik impact faktorral rendelkező szakfolyóirat szerkesztőjétől/szerkesztőbizottságától. Már megjelent publikáció esetén a kézirat különlenyomatát kell a TKK-ra benyújtani. A szakdolgozat témáját a második szemeszter második hetének péntek reggeléig le kell adni a tanulmányi ügyek intézőjénél, megjelölve a konzulens tanszéket (intézetet) és a konzulens nevét. A szakdolgozat témája az adott szakállatorvosi képzés tematikájához kell, hogy igazodjon. A szakdolgozatot a megadott határidőig kell leadni. Ennek elmulasztása esetén késedelmi díjat kell fizetni (lásd melléklet: díjak). A szakdolgozat írásával párhuzamosan konzultációs naplót kell vezetni. Ebben a hallgató és a konzulens rögzíti az egymással történt találkozások időpontját és a találkozás során rögzített hallgatói feladatokat. A konzulens aláírásával hitelesíti a konzultációs naplót. A konzulens a szakdolgozat leadása előtt a következő megjegyzést teszi a konzultációs naplóban: A dolgozatot tartalmi és formai szempontból ellenőriztem, védésre alkalmasnak találtam. A szakdolgozatot a Kar graduális képzésében megfogalmazott szabályok szerint kell elkészíteni. A szakdolgozat bírálatához egy független bíráló kerül kijelölésre. A kijelölt bíráló 1-5 skálán értékeli a dolgozatot. Ha a bíráló elégtelent (1) ad a dolgozatra, akkor egy második bíráló is kijelölésre kerül. Ha a második bíráló sem tudja elfogadni a dolgozatot, akkor a jelölt nem államvizsgázhat, amíg el nem készít egy elfogadható szakdolgozatot. Erre a hallgatónak az eredeti államvizsga napjától számított 6 hónap áll rendelkezésre. Államvizsga A szakállatorvosi képzés komplex államvizsgával zárul. Amennyiben a Hallgatónak bárminemű elmaradása van az Alaptantervben rögzített feltételekben leírtakhoz képest (Kisállatgyógyász szakképzés esetén: belső-, külső gyakorlat igazolás, könyvtári informatika tantárgy távoktatásos teljesítése) az Államvizsga napján, annak eredményes teljesítéséig a Hallgató a Záróvizsgát nem kezdheti meg. Az államvizsga napját a szak vezetője tűzi ki és azt az utolsó előtti szemeszter utolsó konzultációs napjáig közzé teszi. Ugyanezen időpontig történik meg az államvizsga tételek kiadása is. Az államvizsgára jelentkezni ezt követően 3 hétig lehetséges a tanulmányi ügyek intézőjénél. A jelentkezést egy alkalommal lehet módosítani. Második módosításra kizárólag orvosi igazolás mellett van lehetőség. 7

8 Az államvizsgát bizottság előtt kell tenni, melyen a vizsgabizottság elnöke a kérdező. A vizsga alatt a bizottság minden tagja kérdezhet. A vizsgán tétellapot kell húzni. A kihúzott tételek kidolgozására 30 perc áll rendelkezésre. A kidolgozást követő vizsga 30 percnél nem hosszabb. A bizottság minden tagja értékeli a hallgató teljesítményét, melynek átlaga és a szakdolgozat érdemjegye képezi a végső érdemjegyet. Az államvizsga felelet értékelése 1-5 skálán történik. A szakdolgozatból történő felmentés esetén jeles (5) érdemjegy kerül beszámításra. Államvizsga bizottság Az 5 fős államvizsga bizottságot a TKK és a szakállatorvosi szak vezetője állítja össze. A vizsgabizottság elnöke a szak vezetője. A bizottsági tagok: A szakállatorvosi szak vezetője, vagy általa kijelölt helyettese Az adott szakterület elismert oktató/ kutató szakembere 1 fő a Magyar Állatorvosi Kamarától 1 fő jegyző a ÁOTK-ról A Magyar Állatorvosi Kamara pontbeszámítása A Magyar Állatorvosi Kamara január 1.-től hatályos továbbképzési szabályzata vonatkozik. 8

9 Mellékletek Díjak, pótdíjak A képzés díjait, pótdíjait meghatározott határidőre kell befizetni és azt igazolni kell. Megnevezés Összeg (Ft) Határidő Tandíj Ft Minden félév első konzultációs nap. Szemesztervégi vizsgák 0 Ft - Pótvizsga díj Első: 5000 Ft, második: 8000 A következő vizsga Ft, harmadik: Ft, negyedik: Ft alkalmával a tételhúzás vagy a teszt kiosztás előtt Államvizsga díj Ft Az államvizsgán való megjelenés reggelén Államvizsga pótvizsga díj Első: Ft, második: Az államvizsgán való Késedelmi díj Ft diplomadolgozat beadásánál: napi Ft megjelenés reggelén A késedelem megszűnésének alkalmával Díjak megfizetése A díjak banki átutalással vagy csekken fizethetők meg. Számla kiállítható magánszemély vagy cég nevére. Kérhető az összeg a két lehetőség megbontásában is. A számla, csekk elkészítése a hallgató által megadott módon kerül kiállításra, mely a képzést megelőző hónapban kerül kiküldésre. A tandíjak esetén az első szemeszter sikeres teljesítését követően a további szemeszterekre indokolt esetben a Továbbképzési titkár hatáskörében részletfizetési kedvezmény adható. Amennyiben a Hallgatónak bárminemű díjtartózása van az Oktatási Intézmény felé az Államvizsga napján, a hátralék rendezéséig a Hallgató a Záróvizsgát nem kezdheti meg. Minőségbiztosítás A szakállatorvosi képzés tematikájának összeállítása az adott állategészségügyi szakterület illetékes hatóságának az egyetértésével és/vagy a Magyar Állatorvosi Kamara véleményének kikérésével történik A végleges tematikát a kar és az egyetem valamint az oktatási hivatal jóváhagyásával tesszük közzé. A képzés alatt, folyamatosan, minden konzultációs ciklus végén a képzésben részt vevő hallgatóktól, anonim értékelést kérünk a képzésre és az előadókra vonatkozóan. A kérdőívek kiértékelésének eredményét csak az érintett oktató ismerheti meg. Az eredmény és a levonható következtetések a képzésben és az előadók számára adnak támpontot. 9

10 1. melléklet: A kérődző-egészségügyi szakállatorvos-képzés tanterve Sorszám Csoport Tantárgy Óraszám Elmélet Gyakorlat Vizsga* Tantárgyf elelős 1. A A kérődzők élettani, biokémiai sajátosságai IV Dr. Frenyó V. László Homeosztázis és intermedier anyagcsere. Emésztés,felszívódás. A kérődzők takarmányozásának emésztés-élettani sajátosságai. A borjútakarmányozás alapjai. Anyag-, energiaforgalom és hőszabályozás. A légzés élettana. A kiválasztás élettana. Rudas, P.:Állatorvosi Élettan CD; Rudas-Frenyó: Az Állatorvosi Élettan Alapjai, Springer Hungarica, 1995 Veresegyházy Tamás: Összehasonlító Biokémia II. (egyetemi jegyzet): Az Intermedier anyagcsere Fébel, H. (2009): A kérődzők alkalmazott emésztés-élettana. In. Fekete, S. Gy. (Szerk.): Állatorvosi takarmányozástan és dietetika. Egyetemi tankönyv, SZIE, ÁOTK, A Állattenyésztési és genetikai alapismeretek kérődzőkben IV Dr. Zöldág László Kvalitatív és kvantitatív genetikai alapok és alkalmazott genetikai eljárások a kérődzők tej- és hústermelésében. Tejhasznú szarvasmarha, juh- és kecskefajták, értékmérők, tenyészérték, tenyésztési eljárások, fajtanemesítés. Húshasznú szarvasmarha, juh- és kecskefajták, értékmérők, tenyészérték, tenyésztési eljárások, fajtanemesítés A kérődzők öröklődő hibái és betegségei A genetikai változatosság megőrzése, veszélyeztetett kérődző fajok és fajták. A kérődzők ökológiai szemléletű tenyésztése és az állatorvos szerepe. Zöldág L.: Állatorvosi genetika és állattenyésztéstan. A/3 Nyomda 2012 Horn P.: Állattenyésztés 1. Szarvasmarha, juh, ló. Mezőgazda kiadó 2000 Szabó F.: Húsmarhatenyésztés. Mezőgazda kiadó A Könyvtári és informatikai ismeretek IV, J Orbán Éva, Dr. Reiczigel Jenő A szövegszerkesztés alapjai. A kutatási céllal végzett szakirodalom-keresés, - feldolgozás módszerei és gyakorlati alkalmazása. (Dokumentumtípusok, az adatbázisok fogalma és sajátosságaik. A keresési stratégia, az indexelés és a tezaurusz. Keresés a Könyvtár katalógusában, a CAB Abstracts, FSTA, PubMed, Web of Science, stb. adatbázisokban. Teljes szövegű cikkek elérése a könyvtár honlapján keresztül, keresés full text folyóirat-gyűjteményekben, a ScienceDirect adatbázisban, stb. Tudományos irodalomkutatás az internet segítségével (Google, Scolar, stb.), teljes szövegű könyvek és szakértői rendszerek. Tapolcai Á., Cserey L.: Számítógépes információforrások és szolgáltatások 10

11 az állatorvos-tudomány területén. Jegyzet. Bp.: SZIE Állatorvos-tudományi Kar, p. Word 2003-hoz: Word 2007-hez: OpenOffice-hoz: 4. B A kérődzők takarmányozása IV Dr. Hullár István A kérődzők takarmányainak termesztése, tárolása. Zöld, erjesztett és szárított takarmánynövények. A kérődzőtakarmányok energia- és fehérjeértékelése. Az önkéntes takarmányfelvétel szabályozása. A kérődzők ásványianyag-, és vitamin-ellátásának elmélete; CAB és annak kritikai értékelése. A hasznosítható P jelentősége a tejelő tehenek takarmányozásában. A tej összetételét befolyásoló takarmányozási tényezők. A tejelő tehén takarmányozása a laktáció különböző szakaszaiban. A hízómarha takarmányozási sajátosságai. A juh és a kecske takarmányozásának speciális kérdései. A hozamfokozás lehetőségei a kérődzők takarmányozásában. Takarmányozás és minőségbiztosítás. A kérődzőtakarmányozás és az élelmiszer-biztonság kapcsolata. Schmidt J.(szerk.): A takarmányozás alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003; Vinczeffy I. (szerk): Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1993; Cenkvári, É. (2009): A kérődzők fehérjeértékelése. In. Fekete, S. Gy. (Szerk.): Állatorvosi takarmányozástan és dietetika. Egyetemi tankönyv, SZIE, ÁOTK, Fekete, S. Gy. (2009): Az ásványianyag- és vitaminellátás. In. Fekete, S. Gy. (Szerk.): Állatorvosi takarmányozástan és dietetika. Egyetemi tankönyv, SZIE, ÁOTK, Fekete, S. Gy. (2009): A tejelő tehenek takarmányozása. In. Fekete, S. Gy. (Szerk.): Állatorvosi takarmányozástan és dietetika. Egyetemi tankönyv, SZIE, ÁOTK, Schmidt J.: Gazdasági állataink takarmányozása, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1995.; Schmidt J., Várhegyi J.-né, Várhegyi J., Túriné Cenkvári É.: A kérdőzők takarmányainak energia- és fehérjeértékelése, Mezőgazda Kiadó, Budapest, Fekete, S. Gy. (2009): Hozamfokozó takarmány-kiegészítők, tápgyógyszerek. In. Fekete, S. Gy. (Szerk.): Állatorvosi takarmányozástan és dietetika. Egyetemi tankönyv, SZIE, ÁOTK, Fekete, S. Gy. (2009): Takarmányozás és élelmiszerbiztonság. In. Fekete, S. Gy. (Szerk.): Állatorvosi takarmányozástan és dietetika. Egyetemi tankönyv, SZIE, ÁOTK, H. Lopez, F.D. Kanitz, V.R. Moreira, M.C. Wiltbank, L.D. Satter (2004): Effect of Dietary Phosphorus on Performance of Lactating Dairy Cows: Milk Production and Cow Health. J. Dairy, Sci., 2004, 87 (1), B A szarvasmarha és a kiskérődzők paraziták okozta betegségei 9 9 IV Dr. Farkas Róbert Protozoonok okozta fertőzések (neosporosis, cryptosporidiosis, babesiosis és coccidiosis). Mételyek, galand- és fonálférgek okozta bántalmak. 11

12 A szarvasmarha és a kiskérődzők fontosabb ektoparazitózisai és a védekezés lehetőségei. Parazitológiai laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos mintagyűjtés, módszerek, a legfontosabb paraziták és ivari produktumaik vizsgálata. Szarvasmarha és kiskérődzők parazitózisai a gyakorlat szemszögéből. Varga I. (2001): Állatorvosi Parazitológia I. Protozoológia. 4. átdolgozott kiadás. Egyetemi jegyzet, SZIE ÁOTK Kassai, T. (2003): Helmintológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest Farkas R. (1999): Állatorvosi Parazitológia III. Arachnoentomológia. Egyetemi jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem Farkas R., Fok E. és Hornok S.: Állatorvosi parazitológiai diagnosztika. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest Egyetemi jegyzet. 6. B A szarvasmarhával és kiskérődzőkkel kapcsolatos gyógyszertani ismeretek IV Dr. Gálfi Péter A gyógyszeralkalmazás sajátosságai szarvasmarha és kiskérődzők esetében. Emésztést és anyagcserét befolyásoló szerek. A bendőhám-adaptáció jellegzetességei. Nyugtatók, altatók, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők klinikai alkalmazása. Baktérium-, gomba- és protozoaellenes szerek gyakorlati alkalmazása (emésztőszervi, légzőszervi, húgyuti és egyéb fertőzések, mastitis, metritis). Parazitaellenes szerek gyakorlati alkalmazása. Állatorvosi gyógyszertan 1. Ed.: Gálfi Péter 2010; Állatorvosi gyógyszertan 2. Ed.: Gálfi Péter 2011; Állatorvosi gyógyszertan 3. Ed.: Gálfi Péter 2012 Veterinary Pharmacology and Therapeutics 9. kiadás Ed.: Riviere and Papich 2009 Veterinary Formulary 6. kiad., Ed.: Y. Bishop, PP Antimicrobial Therapy in Vetreinary Medicine 4. kiad. Ed.: J. Prescott et al., Iowa State Univ. Press/Ames B Etológia 8 8 IV Dr. Jurkovich Viktor Bevezetés az állatorvosi alkalmazott etológiába. A szarvasmarha, a juh és a kecske veleszületett viselkedési formáinak általános jellemzése. A veleszületett viselkedést módosító viselkedés-élettani tulajdonságok. A rendellenes viselkedés (etosztázis) és az intenzív állattartás. A tartási, takarmányozási technológia hatása az állatok viselkedésére. A technológia okozta stressz hatása az állatok viselkedésére. Az állatok jóllétének biztosítása, a jóllét vizsgálata, mérésének lehetőségei. Rushen, J. et al The welfare of cattle. Springer, Dordrecht, The Netherlands, ISBN Hulsen, J Cow signals, Roodbond, The Netherlands, ISBN: Ekesbo, I Farm animal behaviour, CABI, Wallingford, UK, ISBN: Jensen, P The ethology of domestic animals, CABI, Wallingford, UK, ISBN: B Általános bakteriológia, virológia, immunológia IV Dr. Fodor László Baktériumgenetika, pathogenitás, virulencia. Mintaküldés, baktériumok tenyésztése, azonosítása. Virológiai mintafeldolgozás, vírusizolálás, vírusazonosítás. 12

13 Vírus-kimutatási módszerek, értékelésük. A nem specifikus és a specifikus immunválasz, a maternális immuntranszport kérődzőkben. Vakcinák típusai, hatásmechanizmusai. Tuboly (Szerk.): Állatorvosi járványtan I. Állatorvosi mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó 1998, Quinn et al.: Veterinary microbiology and microbial disease. Wiley- Blackwell B Mérgezések 8 8 IV Dr. Sályi Gábor Anorganikus elemek, növényvédőszerek, növényi mérgezések. Gyógyszerek, ipari anyagok okozta mérgezések. A gombatoxinok okozta mérgezések. A takarmány-alapanyagok mikrobiológiai romlása. Brydl E. (szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei és mérgezései. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, Állatorvosi toxikológia. Laczay Péter. Egyetemi jegyzet, NRC: Nutrient Requirement of Dairy Cattle.National Academy Press. Washington, D.C., B Klinikai diagnosztika IV Dr. Bajcsy Árpád Csaba Klasszikus belgyógyászati diagnosztika. Sebészeti vizsgáló módszerek. Sebészeti fájdalomcsillapítás lehetőségei borjakban, tehenekben. Gyakorlati sebészeti alapismeretek. Alkalmazott aneszteziológia és szemészet. Szülészeti vizsgáló módszerek. Klinikai labordiagnosztika. A vér sav-bázis-anyagcseréjének zavarai. A sav-bázis-anyagcserezavarok kórjelzése. Az újszülöttek sav-bázis-anyagcseréje és annak zavarai. Az asphyxia okozta respirációs acidózis. A hasmenés okozta metabolikus acidózis. Gyakorlati jelentőségű endokrinológiai laborvizsgálatok. Klinikalátogatás (Bécsi Állatorvostudományi Egyetem, Klinik für Wiederkäuer): Gyakorlat: Ultrahang- és endoszkópos vizsgálatok. Radostits, O.M., Gay, C.C., Hinchliff, K., Constable, P.D. (2006): Veterinary Medicine. A textbook of the diseases of cattle, horses, sheep, pigs and goats. 10th. ed., Elsevier Publisher, Amsterdam, ISBN: ; Karsai, F.; Vörös, K. (szerk.): Állatorvosi belgyógyászat 2. kiad. II. kötet. A lovak a kérődzők és a sertések betegségei. Prim-A-Vet Kft, Budapest; Haraszti J.-Zöldág L.: A háziállatok szülészete és szaporodásbiológiája. Mezőgazda Kiadó, Budapest, D.E. Noakes, T.J. Parkinson and G.C.W. England (eds.): Veterinary Reproduction and Obstetrics. 9th edition, Saunders Elsevier, London, R.S. Youngquist and W.R. Threlfall (eds.): Current Therapy in Large Animal Theriogenology. 2nd ed., Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri, Baumgartner, W: Klinische Propädeutik der Haus- und Heimtiere. 7. ed., Parey, Stuttgart, 2009 Fubini&Ducharme: Farm Animal Surgery, Saunders, Gaál T. (szerk.): Állatorvosi klinikai laboratóriumi diagnosztika. Sík Kiadó, Budapest, Nem fertőző betegségek klinikuma IV Dr. Bajcsy Árpád Csaba 13

14 Az emésztő- és légzőrendszer anatómiája. Az előgyomrok betegségeinek elkülönítő kórjelzése és gyógykezelése. Az oltógyomor betegségeinek klinikuma. A bélcsatorna nem fertőző oktanú megbetegedései. Májműködési zavarokkal járó megbetegedések. Az idegrendszer és a vérkeringési rendszer anatómiája. A vérkeringési és légzőszervi betegségek differenciáldiagnosztikája. A fontosabb idegrendszeri betegségek klinikuma. A bőrbetegségek klinikuma. A nemi szervek és a tőgy anatómiája. Szülészeti segélynyújtás. Egyes szülészeti műtétek szarvasmarhában, kiskérődzőkben. Az ultrahang és az endoszkópia alkalmazása szarvasmarhában és kiskérődzőkben. Sebészeti eljárások borjakban. Borjak sebészeti jellegű megbetegedéseinek gyakorlati vonatkozásai. Problémás/beteg tehenek felderítése az ellés utáni időszakban és a megelőzés lehetőségei nagyüzemben. Egyéb sebészeti műtétek (nyelvműtét, orrkarika behelyezése). Radostits, O.M., Gay, C.C., Hinchliff, K., Constable, P.D. (2006): Veterinary Medicine. A textbook of the diseases of cattle, horses, sheep, pigs and goats. 10th. ed., Elsevier Publisher, Amsterdam, ISBN: ; Karsai, F.; Vörös, K. (szerk.): Állatorvosi belgyógyászat 2. kiad. II. kötet. A lovak a kérődzők és a sertések betegségei. Prim-A-Vet Kft, Budapest; Haraszti J.-Zöldág L.: A háziállatok szülészete és szaporodásbiológiája. Mezőgazda Kiadó, Budapest, D.E. Noakes, T.J. Parkinson and G.C.W. England (eds.): Veterinary Reproduction and Obstetrics. 9th edition, Saunders Elsevier, London, R.S. Youngquist and W.R. Threlfall (eds.): Current Therapy in Large Animal Theriogenology. 2nd ed., Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri, s_of.html?id=s6bj6ycke4mc&redir_esc=y. 12. A szarvasmarha lábvég-betegségei és -rendellenességei. A funkcionális csülökkörmözés SzV Dr. Lehoczky János A lábvégek, a csülök funkcionális anatómiája. A súlyáthelyezés jelentősége, a tehermentesítő csülökkörmözés alapgondolata. Funkcionális csülökkörmözés. Speciális technikák (gyógyító,megelőző blokk felhelyezése). 1. Interdigitális dermatitisz, 2. Interdigitális flegmone, 3. Laminitisz 4. Következményes tipikus talpfekély, 5. DD Dermatitisz digitálisz, + lábvégfürdetések. Gyakorlat: a funkcionális csülökkörmözés öt pontjának gyakorlása, speciális technikák használata (gyakorlás vágóhídról hozott lábakon). Klinikalátogatás (Bécsi Állatorvostudományi Egyetem, Klinik für Wiederkäuer): Gyakorlat: lábvégkezelések sebészeti vonatkozásai. Lehoczky J.: Funkcionális csülökkörmözés Szakkönyv., Előadások anyaga. 13 A kérődzők általános kórtani, kórbonctani, kórszövettani ismeretei IV Dr. Rusvai Miklós A légzőkészülék patológiája. A emésztőkészülék és a kiválasztó-rendszer patológiája. A vemhesség és a tőgy patológiája. Anyagforgalmi zavarok okozta elváltozások. 14

15 Az idegrendszer patológiás elváltozásai (BSE). A kültakaró patológiás elváltozásai. Diagnosztikai boncolási gyakorlat, leletek értékelése. Patológia a gyakorló állatorvos szemével. Kardeván A.: Háziállatok kórbonctana, Mezőgazdasági Kiadó, 1976, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék honlapja ( Előadások anyaga. 14 Kiskérődzők általános szaporodásbiológiája. Kérődzők asszisztált reprodukciója. Állattenyésztési biotechnológiai ismeretek IV Dr. Cseh Sándor A kos és a bak klinikai szaporodásbiológiája. A kos és a bak termékenyítőképességének vizsgálata. Nőivarú kiskérődzők klinikai szaporodásbiológiája. A kiskérődzők ivari ciklusának manipulálása. Az asszisztált reprodukció jelentősége; asszisztált reprodukciós eljárások. Mesterséges termékenyítés (spermavétel, a sperma bírálata és feldolgozása, a termékenyítő anyag felhasználása, a termékenyítés technikája és az inszeminálás optimális idejének meghatározása, számítógépes spermaanalízis, a gyenge termékenyülés lehetséges okai és azok feltárása). Embrió-átültetés (szuperovuláció, embriókinyerés, embrióbírálat, embriómélyhűtés, recipiensek előkészítése, embriótranszfer, a takarmányozás és a tartási körülmények szerepe az embrió-átültetés eredményességében). A legújabb asszisztált reprodukciós/biotechnológiai technikák (ivardeterminált sperma előállítása és felhasználása, mikroinszemináció, az osztódási orsó ellenőrzése, az embrió ívarának megállapítása, az embrió kibújásának elősegítése, stb.) rövid bemutatása. A genetikai anyag módosítása, transzgenikus állatok előállítása, klónozás, etikai problémák. Konzultáció. Haraszti J.-Zöldág L.: A háziállatok szülészete és szaporodásbiológiája. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1993., D.E. Noakes, T.J. Parkinson and G.C.W. England (eds.): Veterinary Reproduction and Obstetrics. 9th edition, Saunders Elsevier, London, 2009., R.S. Youngquist and W.R. Threlfall (eds.): Current Therapy in Large Animal Theriogenology. 2nd ed., Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri, B A kérődzők fertőző betegségei IV Dr. Fodor László Lépfene, clostridiumok okozta betegségek. Listeriosis, Morel-betegség, Corynebacteriumok okozta betegségek. Gümőkór, paratuberculosis, actinomycosis, nocardiosis, dermatophilosis. Salmonellosisok, Escherichia coli okozta betegségek. Necrobacillosis, panaritium. Pasteurellosisok. Actinobacillosis, Histophilus somni okozta megbetegedések. Brucellosisok. A szarvasmarha fertőző keratoconjunctivitise, campylobacterek okozta megbetegedések. Spirochaeták okozta megbetegedések. Mycoplasmosisok. Chlamydiosis, Q-láz, heartwater, ehrlichiosis, eperythrozoonosis, anaplasmosis. Papillomatosis, adenovírusok okozta pneumoenteritis. Szarvasmarha fertőző rhinotracheitise, herpesmamillitis, roncsoló orrhurut. Poxvírusok okozta betegségek. Ragadós száj- és körömfájás. Bluetongue, rotavírusok okozta betegségek. Szarvasmarha vírusos hasmenése, border disease, egyéb flavivírusok okozta 15

16 betegségek. Keleti marhavész, kiskérődzők pestise, parainfluenza-3 fertőzés, járványos köhögés, bunyavírusok okozta betegségek. Fertőző hólyagos szájgyulladás, ephemeral fever, veszettség, coronavírus okozta hasmenés Retrovírusok okozta betegségek. A szarvasmarha szivacsos encephalopathiája, surlókór. A kérődzők lázas, általános tünetekkel járó fertőző betegségeinek elkülönítő kórjelzése. A kérődzők emésztőszervi tünetekkel járó fertőző betegségeinek elkülönítő kórjelzése. A kérődzők légzőszervi tünetekkel járó fertőző betegségeinek elkülönítő kórjelzése. A kérődzők idegrendszeri tünetekkel járó fertőző betegségeinek elkülönítő kórjelzése. A kérődzők vetéléssel és a nemi szervek fertőzéseivel járó fertőző betegségeinek elkülönítő kórjelzése. A kérődzők anaemiával, oedemaképződéssel, a bőr és a nyirokcsomók megbetegedésével járó fertőző betegségeinek elkülönítő kórjelzése. A kérődzők ízületgyulladással, mozgászavarokkal és a szem elváltozásaival járó fertőző betegségeinek elkülönítő kórjelzése. A kérődzők gombák okozta betegségei. Fertőző eredetű mintákkal kapcsolatos intézeti diagnosztikai tapasztalatok. A szarvasmarha néhány fertőző betegségének klinikai vonatkozásai I (Paratuberculosis, tarlósömör). A szarvasmarha néhány fertőző betegségének klinikai vonatkozásai II. (Roncsoló orrhurut,, listeriosis). A szarvasmarha jelentősebb fertőző betegségeinek részletes kórbonctana (Tuberculosis, paratuberculosis, Histophilus somni okozta kórképek, mycoplasmák okozta kórképek). Konzultáció: fertőző betegségek. Varga J., Tuboly S., Mészáros J.: A háziállatok fertőző betegségei. Mezőgazda Kiadó Budapest Kahn (Ed.): The Merck Veterinary Manual 10th Ed. Merck & Co A tejtermelő tehenek és a kiskérődzők tőgygyulladása elleni állományszintű védekezés alapelvei IV Dr. Jánosi Szilárd A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók csoportosítása. Fertőző kórokozók. Környezeti kórokozók. Klinikai tőgygyulladás. Szubklinikai tőgygyulladás. Diagnosztikai lehetőségek. A tőgygyulladás gyógykezelése. Az antibiotikumok felelős használata. A kiskérődzők tőgygyulladásai. A tőgygyulladás gazdasági veszteségei. A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei. A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni, állományszintű védekezés alapelvei. Telepspecifikus, tőgyegészségügyi állományprogramok készítése és alkalmazása. Védekezés a gyakorlatban - üzemi tapasztalatok. Jánosi Sz: A tejtermelő tehenek tőgygyulladása elleni állományszintű védekezés alapelvei. In: Rafai P, Brydl E, Nagy Gy: A sertés-, a szarvasmarha- és a baromfitartás higiéniája és állomány-egészségtana. Budapest: Agroinform Kiadó, pp B Élelmiszer-higiénia, -biztonság és -minőség IV Dr. Laczay Péter A kérődző állatok húsának és tejének termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos közösségi és hazai jogi szabályozás. 16

17 A nyerstej telepi kezelése, mikrobiológiája és kémiai szennyeződése. Tőgygyulladások, zoonózisok tejhigiéniai jelentősége. A nyerstej érzékszervi, fizikai,kémiai és higiéniai jellemzői, követelményei, a nyerstejminősítés rendszere. A kérődzők vágásának technológiai higiéniája, a kérődzők húsvizsgálata. A kérődzők húsvizsgálati szempontból fontos betegségei és azok húsbírálata. Laczay P.: Élelmiszer-higiénia, élelmiszerlánc-biztonság. Mezőgazda Kiadó, Kérődzők egészségügyének igazságügyi kérdései IV Dr. Csintalan Csaba Szerződések. Szavatossági felelősség. Kártérítési felelősség. Büntetőjogi felelősség. Takarmányhibák, takarmánytoxikózisok, mérgezések szakérői megítélése. Szaporodásbiológiai problémák (meddőség, hüvelyelőesés, hím állatok termékenyítőképességének zavarai) szakértői megítélése. Fertőző (brucellosis, gümőkór), parazitás (májmétely) és egyéb (heveny felfúvódás, heveny tejsavmérgezés, RTPT) kérődzőbetegségek szakértői megítélése. Releváns jogszabályok, előadások anyaga. 19 Szarvasmarha- és kiskérődző-állományegészségtani alapismeretek SzV Dr. Brydl Endre Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehenészetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állományegészségügyi termelésorientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll). Állomány szintű adat- és információgyűjtés, -feldolgozás és -elemzés. Az adatnyilvántartás tartalma. Adatnyilvántartás és adattárolás. Adatfeldolgozás. Riska szarvasmarha telepirányító program. Állományegészségügyi termelésorientáló program megvalósításának eszközei. MS Access adatbázis alapú telepirányító program. A telepszemle előkészítése. A telepszemle során végzett tevékenységek. Klinikai vizsgálat. A telepszemle és végrehajtása. Általános istállószemle. Napi munkarend és feladatok. A takarmányozási program. Trágyakezelés. Legelőhasznosítás. Karámos tehéntartás. A telepszemle során elvégzendő feladatok. Döntéshozatal. Vizuális állománydiagnosztikai módszerek. A tejelőtehén kondíciópontozásos rendszere. A bélsár konzisztenciájának értékelése. A takarmányadag vizsgálata. Fejési műveletek gyakorlati végrehajtása. A tejhasznú szarvasmarhatartás technológiája. A tehenek kötetlen tartása (elletőistállók, etetőterek, itatóhelyek, takarmánykiosztás, trágyaeltávolítás, gépi fejés). A tehenek kötött tartása. Tejkezelés, tejfeldolgozás. A borjak tartástechnológiája. Az üszőnevelés tartástechnológiája. A tenyészüsző-nevelés fontosabb állomány-egészségtani szempontjai. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. A borjúnevelés higiéniája és állományegészségtani kérdései. Az újszülött borjak biológiai értékét befolyásoló tényezők. A megtermékenyített petesejt és az anya szervezetének egysége. Az elletés higiéniája. A születéskori egészségi állapot (vitalitás). A borjak takarmányozásának higiéniai vonatkozásai. Tehenészetben előforduló gépek és berendezések bemutatása, hibás működésük által okozott állategészségügyi gondok (fejőberendezés, takarmánykiosztó kocsi, silózó, szecskázó, bálázó, bálabontó, trágyakezelő gépek, istálló-berendezések. Baktériumok és vírusok okozta gyakoribb borjúbetegségek állományegészségtani kérdései. A borjak E. Coli okozta bélgyulladása és a védekezés 17

18 állomány-egészségtani kérdései. A borjak vírusok okozta emésztő- és légzőszervi betegségeinek állomány-egészségtani kérdései. A borjak köldökfertőzése. A tejtermelés-ellenőrzött tehénállományok értékmérő tulajdonságainak nemzetközi összehasonlítása. A kiskérődzők összetett oktanú betegségei. A kiskérődzők tartástechnológiája. A pecsenyebárányok előállításának állomány-egészségtani kérdései. Rafai P.-Brydl E.-Nagy Gy.: A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana (Agroinform Kiadó, 2003); A. BRAND, J.P.T.M. NORDUIZEN, Y.H. SCHUKKEN: Herd Health and Production Management in Dairy Practice. Wageningen: Wageningen Pers, 1996.; O.M. RADOSTITS: Herd Health Food Animal Production Medicine. W.B. Saunders Company, 2001.,. Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft / óta havonként megjelenő/ kiadványa: "Partner-Tájékoztató Hírlevél _ Newsletter of Hungarian Milk Recording"; Magyar Állattenyésztők Szövetsége "Magyar Állattenyésztők Lapja" címmel /havonta/ megjelenő kiadványának 2001 óta a " Számadás_ Szakmai tájékoztató" rovata; Magyar Buiatrikusok Társasága kongresszusai Előadások/Proceedigs(1999- ) 20. Takarmányozási hibák okozta anyagforgalmi betegségek a tejtermelő tehenészetekben. Anyagforgalmi ellenőrző (anyagcsere-profil) vizsgálatok Szubklinikai anyagforgalmi betegségek előfordulása a hazai tejtermelő tehenészetekben. A bendőemésztés zavarai. A bendőacidózis. A tejsavmérgezés. A bendőalkalózis és a bendőrothadás. Az ammóniatoxikózis. Az energiaegyensúly zavarai. A tejelő tehenek zsírmobilizációs betegsége. A ketózis. Az ellés körüli időszakban jelentkező energiaegyensúlyi zavar megelőzésének lehetősége takarmányozási stratégiával. Ketózis diagnosztizálása a gyakorlatban. A makroelem-forgalom és zavarai I. Mg-hiányos tetánia, hipofoszfatémia, újszülöttek hipoglükémiája, ellés utáni hemoglobinuria, angolkór, Hypophosphataemia, hypomagnesaemia, rickets, neonatal hypoglycaemia, postparturient haemoglobinuria A makroelem-forgalom és zavarai II. A húgykövesség. A nátrium- és a káliumforgalom, valamint ezek zavarai. A klórforgalom és zavarai. A kénforgalom és zavarai. Az ellés körüli elfekvéssel járó kórképek elkülönítő kórjelzése. Az ellesi bénulás. A mikroelem-forgalom és zavarai. A nyomelemek biológiai funkciói és az értékesülésüket befolyásoló tényezők. A szarvasmarha megfelelő nyomelemellátásának gyakorlati jelentősége és a hiányállapot kialakulásának főbb tényezői. A nyomelem-ellátottság kórjelzése. A nyomelemhiány megelőzése és gyógyítása. A vitaminhiány és túladagolás. A szarvasmarha vitamin-ellátottságának általános szempontjai. A zsírban oldódó vitaminok hiánya és túladagolása. A vízben oldódó vitaminok hiánya. Brydl E.(szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei és mérgezései. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, Andrews, A.H., Blowey, R.W., Boyd, W., Eddy, R.G. (eds.): Bovine medicine. Diseases and Husbandry of Cattle. 2nd ed., Blackwell Publishing, Iowa, Ames, Nutrient Requirement of Dairy Cattle Tejhasznú szarvasmarha- és kiskérődző-állományok szaporodásbiológiai gondozása Post partalis méheredetű megbetegedések diagnózisa és gyógykezelése SzV Dr. Brydl Endre SzV Dr. Szenci Ottó 18

19 A méhinvolóció bakteriális szövődményei. Petefészek eredetű rendellenességek diagnózisa és gyógykezelése. Korai vemhesség és embrionális mortalitás diagnózisa, valamint az embrionális mortalitások megelőzési lehetőségei. Fetalis, neonatalis és postnatális állapotdiagnosztika szarvasmarhában, valamint a perinatalis mortalitas megelőzési lehetőségei. A tejhasznú tehenek szaporodásbiológiai menedzsmentje. Kiskérődzők vemhesség élettana/kórtana és megállapítása, ellése / nehéz ellése, újszülöttek/anya ellátása (üzemi körülmények közötti felügyelete). Kiskérődzők.nem fertőző eredetű vetélése. Reprodukciós szervek betegségei. Kiskérődzők szaporodásbiológiai menedzsmentje. D.E. Noakes, T.J. Parkinson and G.C.W. England (eds.): Veterinary Reproduction and Obstetrics. 9th edition, Saunders Elsevier, London, R.S. Youngquist and W.R. Threlfall (eds.): Current Therapy in Large Animal Theriogenology. 2nd ed., Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri, A húsmarha-tartás fontosabb állathigiéniai és állomány-egészségtani kérdései A húsmarha-tartás fontosabb állomány-egészségtani kérdései. A húsmarhatartás technológiája. A húshasznú tehenek szaporodásbiológiai menedzsmentje A húshasznú szarvasmarha-állományokban gyakrabban előforduló betegségek. Andrews, A.H., Blowey, R.W., Boyd, W., Eddy, R.G. (eds.): Bovine medicine. Diseases and Husbandry of Cattle. 2nd ed., Blackwell Publishing, Iowa, Ames, Kérődzők egészségügyének igazgatástani és állatvédelmi ismeretei. Kérődzők fertőző és nem fertőző betegségeinek megelőzése és leküzdése igazgatási eszközökkel SzV Dr. Könyves László IV Dr. Ózsvári László Állatok nyilvántartása, ENAR, belföldi és nemzetközi állat- és termékforgalom. Állattartás, legeltetés, takarmányozás, szaporítás szabályai. Gyógyszerfelhasználás, állati hulladék ártalmatlanítása, fertőtlenítés. Megelőző (telepi járványvédelem) és betegségleküzdő intézkedések. Bejelentési kötelezettség alá tartozó kérődzőbetegségek (pl. RSZKF, gümőkór, kéknyelv, BSE, leukosis, IBR, BVD, lépfene) leküzdése, mentesítési eljárások. Állami kártalanítás. Állatvédelem (általános és a borjak tartására, kérődzők szállítására, levágására, leölésére, érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokra vonatkozó szabályok). Visnyei et al.: Állatvédelem általános és jogi vonatkozásai. Egyetemi jegyzet, Előadások anyaga. 24. Kérődzők egészségügyének gazdaságtana és menedzsmentje IV Dr. Ózsvári László Üzemszervezés és telepirányítás a szarvasmarha és juhtartó vállalkozásokban (piaci folyamatok, főbb termelési és gazdasági mutatók, jövedelmezőség). Egyedi és állományszintű állat-egészségügyi döntések (pl. készítményválasztás, mentesítés, állategészségügyi programok) gazdasági értékelése: gazdasági elemzések alapjai, termelési függvény, 19

20 költségek, költséggazdálkodás, költség-, haszonelemzés, befektetés megtérülése. Döntéselemzés. Állattartó telepek költségvetése, üzleti terv Állományszintű betegségek (pl. tőgygyulladás, szaporodásbiológiai zavarok, sántaság, BRDC, fertőző betegségek) okozta veszteségek becslése és számszerűsítése. Esettanulmányok Szituációs gyakorlatok és panelbeszélgetés (előre kiadott feladat alapján csoportos szituációs gyakorlat). Szakmai beszámolók, előadások és megvitatásuk (csoportokban egy telep felmérése és prezentáció v. mindenki felméri a saját telepét és prezentál). Bíró O.-Ózsvári L.: Állategészségügyi gazdaságtan. Egyetemi jegyzet, Előadások anyaga. 25. BÓLY-CSÍPŐTELEK szakmai célú teleplátogatás J Dr. Hoffmann Dénes, Dr. Brydl Endre Telepi management, tartás- és takarmányozás-technológia, elletés, fejés, szaporodásbiológia, komplett gyógyító és megelőző állategészségügyi munka áttekintése Egyetemi tanár, egyben szarvasmarha-szakállatorvos és a telepi ellátó állatorvos, ágazatvezető irányításával eltöltött gyakorlat. Kapcsolódó előadások anyaga. *Vizsga típusai: IV: írásbeli vizsga, SzV: szóbeli vizsga, J: aláírással igazolt jelenlét Az itt nem szabályozott kérdésekben a PTK és a Kar graduális képzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Budapest, szeptember 1 Dr. Sótonyi Péter Dékán s.k. Dr. Tuboly Tamás Kutatási és Továbbképzési dékánhelyettes s.k. Simó Tamás továbbképzési titkár s.k. 20