Szentgotthárd Város településfejlesztési koncepciója. 4. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA (tervezet)

Átírás

1 4. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA (tervezet) 1

2 4.1. A fejlesztés koncepcionális keretei Szentgotthárd város jövőképe és a fejlesztés elvei A jövőkép - az aktuális helyzetből kiinduló elemzésre építve - egy jövőben állapot megjelenítésével segíti fejlesztési céljait meghatározásában. A város jövőképe hosszú távra jelöl ki egy kívánatos célállapotot, melyhez való konvergencia, mint a fejlődés távlati célja, részben spontán folyamat, részben a város szereplői tudatos tevékenységének eredménye. A jelenlegi helyzet elemzése, illetve a lehetséges fejlődési irányok számbavétele alapján Szentgotthárd számára a koncepció időhorizontján az alábbi jövőkép körvonalazható: Jövőkép, Szentgotthárd 2030: Az országhatáron belül és azon túl is ismert és jól csengő nevű, gyorsforgalmi úton és vasúton is könnyen megközelíthető Szentgotthárd a hazai járműipar egyik fellegvára, a dinamikusan fejlődő regionális növekedési zóna meghatározó innovációs centruma, melynek gazdasági karakterét a mind magasabb hozzáadott-értékű tevékenységeket végző Opel gyár és számos beszállítója határozza meg, miközben a gazdasági miliő egyéb ágazatok prosperitását is elősegíti. Az ipar mellett a sokéves tudatos fejlesztés nyomán fokozatosan felvirágzó idegenforgalom is jelentős foglalkoztató ágazatává vált a városképében látványosan megújult településnek, ahol a nemzetközileg is versenyképes szolgáltatásokat nyújtó, sok hazai és külföldi vendéget vonzó egészségés sportturizmus, illetve a gazdasághoz kötődő üzleti turizmus mellett az örökség- és szelíd turizmus különböző területei is népszerűek. A stabil gazdasági háttér, az átlag feletti jövedelemszint és a számában is gyarapodó lakosság bázisán kibővült oktatási és kulturális szolgáltatáskínálat a magas helyi igényeknek megfelelés mellett komoly szellemi kisugárzást mutat a város egyre inkább szervesülő és bővülő határok feletti vonzáskörzetére is. A jövőkép megvalósulásához négy átfogó területen több egymással összefüggő cél rögzítése és követése szükséges: A HELYI GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG FOKOZÁSA, A VÁROS VONZEREJÉNEK ERŐSÍTÉSE A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK, SZOLGÁLTATÁSOKKAL ELLÁTOTTSÁGÁNAK ÉS TÁRSADALMI KÖZÉRZETÉNEK JAVÍTÁSA A VÁROS TÉRSÉGI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE ezek érdekében: a stabil gazdasági bázis megőrzése, bővülésének további egyre magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, tudásközpontúság irányába - ösztönzése, a fizikai és humán erőforrás háttér biztosítása; a diverzifikáció és a helyi erőforrások hasznosítása érdekében egy második gazdasági pillér, a turizmus erőteljes fejlesztése, elsődlegesen a helyi egészségturisztikai adottságok, valamint a város és városkörnyék épített és természeti környezeti értékeinek védelme, turisztikai hasznosításának tudatos felépítése; 2

3 a városi környezet védelme, célzott, településkép fókuszált beavatkozások általi megújítása, vonzerejének növelése; a település ismertségének fokozása, pozitív arculatának erősítése, jelenlét a meghatározó fórumokon és kommunikációs színtereken; a kulturális és civil aktivitás szintjének fenntartása, a tevékenységek folyamatos gazdagítása, a egyfelől a polgárosodás, másfelől a térségi szellemi kisugárzás erősítése; az intézmények feltételek és lakossági szolgáltatások folyamatos fejlesztése; mindezek révén a település központi funkcióinak, térszervező potenciáljának erősítése, illetve, végeredményben a gyarapodó létszámú lakosság jövedelmi mutatókkal igazolható emelkedő életminősége és érzékelhetően javuló elégedettsége. A fenti célok megvalósítása érdekében, az azok által meghatározott beavatkozási irányok mentén megteendő lépések vezetnek a pozitív jövőkép felé e célok tekinthetők a városfejlesztés hangsúlyos területeinek, prioritásainak. E prioritások elvi szintű érvényre juttatása, s a szűkös saját és esetlegesen külső forrásból bevonható - erőforrásoknak az ezek alapján rögzíthető konkrét fejlesztési aktivitásokra (indítandó programok, generálandó projektek) koncentrálása jelentheti a következő bő évtized városfejlesztési vezérfonalát. E vázolt célok amellett, hogy hangsúlyosan utalnak azokra a jelenségekre, melyek a város jövőképének legfontosabb elemei, összhangban állnak a regionális szintű törekvésekkel és az EU-s és országos elvekkel is. Ezen összhang garanciát jelenthet arra, hogy a magasabb szintű döntéseknek nagyban kitett - város szervesen integrálódjon a regionális struktúrákba, egyúttal azonban határozottan megvalósíthassa saját törekvéseit A fő célok és beavatkozási területek A tervezett jövőkép és a hosszú távú stratégiai célok teljesülését segítik a fejlesztés fő prioritásai. A négy fő prioritás a város helyzetelemzésének eredményeiből fakad, a lehetőségeket vázolja föl, elsősorban az erősségekre támaszkodik, illetve a gyengeségeket és a veszélyeket küszöböli ki. A megjelölt prioritások figyelembe veszik az EU és Magyarország terület- és településfejlesztési alapelveit és pilléreit, valamint illeszkednek Vas megye elfogadott területfejlesztési dokumentumainak fejlesztési céljaihoz és prioritásaihoz. A fentiek alapján Szentgotthárd város hosszú távú településfejlesztési koncepciójának javasolt stratégiai prioritásai a megfogalmazott általános céloknak (4) megfelelően: I. Gazdaságfejlesztés - Versenyképes város II. A város vonzerejének erősítése III. Humán erőforrások fejlesztése - Élményt adó város - Szolgáltató város IV. A település városi, térségi szerepkörének megerősítése (horizontális prioritás) - Kisugárzó város A prioritásokhoz, mint alapvető beavatkozási irányokhoz illesztendők azok a program és intézkedések, melyek révén az egyes részcélok előmozdítása megtörténhet, s ezen irányok 3

4 Jövőkép Intézkedések Szentgotthárd Város településfejlesztési koncepciója határozhatják meg az egyes szereplők kívánatos várospolitikai támogatást élvező aktivitásának (fejlesztéseinek, pályázati erőfeszítéseinek) koordinátarendszerét is. A koncepció kifejezetten a városfejlesztési politika céljait, kereteit, irányait, illetve a megvalósítás elveit kívánja megragadni a megvalósítás azonban nagymértékben kitett a terület- és településfejlesztés hazai kereteinek, illetve az EU kohéziós politikájának, így azok figyelembe vétele szükségszerű. A program megvalósításának kulcskérdése természetesen a finanszírozás, ami a tervezés során két eltérő szempontot vetett fel: egyfelől a koncepció másfél évtizedes időhorizontján a finanszírozási feltételek változása nem zárható ki, így a forrásigényes fejlesztési szükségletek rögzítése is indokolt, másfelől viszont az intézkedések többségénél a megfogalmazott akciók egy része nem igényel igazán nagy pénzügyi befektetést, a közösségi aktivitás és összefogás önmagában komoly energiákat szabadíthat fel Településfejlesztési stratégia Középtávú célok, és azok összefüggései ALAPCÉLOK SPECIFIKUS CÉLOK KÖZÉPTÁVÚ/TEMATIKUS CÉLOK PRIORITÁSOK Gyarapodó létszámú lakosság Emelkedő életminőség A helyi gazdasági versenyképesség fokozása A város vonzerejének erősítése A lakosság életkörülményeinek, szolgáltatásokkal ellátottságának és társadalmi közérzetének javítása A város térségi szerepének erősítése A stabil gazdasági bázis megőrzése, bővítése I. A gazdaság fizikai és humán erőforrás háttérének biztosítása Gazdasági diverzifikáció, a helyi egészségturizmus fejlesztése A helyi értékek védelme, turisztikai hasznosítása A városi környezet védelme A településkép megújítása, vonzerejének növelése A település ismertségének fokozása, pozitív arculatának erősítése A polgárosodás erősítése A lakossági szolgáltatások folyamatos fejlesztése; Az intézmények feltételek javítása A térségi szellemi kisugárzás erősítése; A település térszervező potenciáljának erősítése Gazdaságfejlesztés ( Versenyképes város ) II. A város vonzerejének erősítése ( Élményt adó város ) III. Humán erőforrások fejlesztése ( Szolgáltató város ) IV. A település városi, térségi szerepkörének erősítése (horizontális prioritás) ( Kisugárzó város ) 4

5 A megvalósítást szolgáló beavatkozások - fejlesztési prioritások és programok I. Gazdaságfejlesztés VERSENYKÉPES VÁROS Telephely-kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése 1. Ipari Park elérhetőségét javító közúti infrastruktúra fejlesztése 2. Új telephelyek kialakítása, és kínálatként megjelenítése az ipari parkban 3. Az ipari park megközelíthetőségének javítása A gazdasági bázis erősítése különös tekintettel a beszállítói iparra, ill. a kisés középvállalkozásokra II. A város vonzerejének erősítése ÉLMÉNYT ADÓ VÁROS Új vonzó és használóbarát városi terek kialakítása 1. Kaszagyári terület rehabilitáció 2. Barokk műemlék kolostorépület felújítása 3. Barokk díszkert továbbfejlesztése 4. Színház és környékének felújítása 5. Brenner emlékhely felújítása 6. Zöldterületek és rekreációs terek 7. Magas színvonalú építési kultúra érvényre juttatása a fejlesztésekben Városi turisztikai kínálat fejlesztése, új turisztikai termékek kialakítása, piacra vitele 1. Helyi beszállítói kezdeményezések 1. Turisztikai infrastruktúra kapcsolatmenedzsment és fejlesztés kommunikáció 2. A termálpark fejlesztése 2. Kis és középvállalkozások 3. Vallási turizmus értékeinek működési feltételeinek javítása termékké formálása a ciszter pl. Inkubátorház létrehozása hagyományok bázisán 3. Ipari parki szolgáltatások magas 4. A sport és egészségturizmus szintű biztosítása (közterületfenntartás, zöld területek 5. Egyedi és kreatív kínálati komplex fejlesztése kezelése) elemek és csomagok nyújtása A helyi munkaerőpiac fejlesztése - a képzett és kreatív munkaerőbázis erősítése 1. Telekalakítási és lakásépítési program, ingatlanpiaci információs szolgáltatások 2. A foglalkoztatási célú közlekedés fejlesztése 3. Foglalkoztatási együttműködések 4. Kezdeményezések a város tudáspotenciáljának erősítésére és teljes körű kihasználására A városkommunikáció erősítése 1. Városmárka-építés 2. Intenzív és strukturált városkommunikáció 3. Az e-önkormányzati funkciók továbbfejlesztése (részeként: városi térinformatikai rendszer kialakítása) III. Humán erőforrások fejlesztése SZOLGÁLTATÓ VÁROS Oktatási és kulturális funkciók erősítése 1. Kulturális örökség gondozása - élő ipari múzeum létrehozása, az ipari hagyományok és a ciszter hagyaték őrzése, gondozása. 2. A szakképzés, továbbképzés és a művészeti oktatás fejlesztése. 3. A mozi szerepkörének bővítése, összművészeti térré formálása Lakhatási program 1. A meglévő bérlakások felújítása 2. Új, szociális bérlakások építése a kethelyi laktanyában 3. Ifjúházasok otthonának kialakítása 4. Idősek otthonának kialakítása a kethelyi laktanyában Intézményfejlesztés 1. A Művelődési Ház felújítása 2. Alsó tagozatos iskolai tornaterem építés, energetikai korszerűsítés 3. Energiaváros program továbbvitele - energetikai projektek kezdeményezése/ ösztönzése a köz- és magánszférában IV. A település városi, térségi szerepkörének erősítése (horizontális jellegű prioritás) KISUGÁRZÓ VÁROS (Gazdasági központ) (Turisztikai központ) (Kulturális-intézményi központ) 5

6 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés - versenyképes város A prioritás szükségessége, indokoltsága Szentgotthárd legfontosabb erőssége, megkülönböztető jellemzője, elsődleges arculatformálója az Opel köré szerveződő erős helyi gazdaság és a legfontosabb szereplők telephelyi környezetet kínáló nemzetközi ipari park. E téren lehet a városnak olyan versenyelőnye, mely hosszabb távon biztosíthatja a fejlődés alapját, s egyéb szférák működésének hátterét, a település erősödő térségi pozícióját. Nem lényegtelen körülmény, hogy a tervezhető fejlesztések számára a as uniós költségvetési ciklus időszakában kedvező fejlesztéspolitikai környezet körvonalazódik (azaz adottak egy offenzív stratégia külső-belső feltételei). Habár ezen erősség stabil alapokon nyugszik (szereplők, infrastruktúra stb.), számos olyan probléma és kihívás jelentkezhet már rövid távon is, melyek kezelése tudatos beavatkozásokat igényel ellenkező esetben felerősödhetnek bizonyos településfejlesztési kockázatok. Egyfelől a telephelyi feltételek tekintetében folyamatosan meg kell felelni a befektetői igényeknek, a szolgáltatáskínálat (elérhetőség, telephelykínálat, infrastruktúra, szolgáltatások, gazdasági miliő) folyamatos fejlesztése szükséges ahhoz, hogy Szentgotthárd kellően vonzó maradhasson a működőtőkéért folyó egyre erősebb nemzetközi versenyben. Másfelől, a gazdaság szövetének megerősítése érdekében is erőfeszítések szükségesek a domináns vállalkozás(ok) és tevékenységek köré szerveződő bolygóvállalkozások hálózatának további erősítése különösen a figyelem fókuszába kerülhet, de hasonlóképpen fontos a helyi gyökerű/tulajdoni hátterű kis- és középvállalkozások körének akár beszállító, akár más ágazathoz tartózók legyenek is támogatása, fejlődésük előmozdítása a helyi gazdaság harmonikus növekedése érdekében. Harmadrészt, már a közeljövőben komoly keresleti nyomás nehezedhet a városi-térségi munkaerőpiacra, melynek nem lesz könnyű mennyiségi és minőségi értelemben megfelelni, de e munkaerő-kereslet jelentheti a város demográfiai folyamatai kedvező alakulásának nagy esélyét is. A prioritás általános céljai A város és iparterületei közúti elérhetőségének radikális javulása Az ipari telephelykínálat jelentős bővülése Jelentős további tőkebefektetések megvalósulása A kis- és középvállalkozások számának számottevő emelkedése A városban foglalkoztatottak számának jelentős növekedése A helyben élő képzett és dinamikus munkaerő jelentős bővülése, a lakosságszám tartós emelkedése 6

7 A prioritás tartalma 1. Telephely-kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése 2. A gazdasági bázis erősítése különös tekintettel a beszállítói iparra, ill. a kis- és középvállalkozásokra 3. A helyi munkaerőpiac fejlesztése - a képzett és kreatív munkaerőbázis erősítése Kapcsolódó országos prioritások (OFTK): Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé Kapcsolódó megyei prioritások Pohl Emil Vállalkozás-fejlesztési Prioritás Tervezett indikátorok A város közúti elérhetősége (perc) Befektetet működőtőke (Ft/Eur) Vállalkozások száma (db) Foglalkoztatottak száma (fő) Betelepülők száma (fő) Tervezett források GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése GINOP 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése IKOP 1 Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása TOP 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Önkormányzati források Vállalkozói források Tervezett közreműködők Helyi önkormányzat és intézményei Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Helyi vállalkozások Hatások, kockázatok A prioritás számos alapvető, rövid- és hosszú távú gazdasági (foglalkoztatás, jövedelem) és társadalmi (népességszám gyarapodás, dinamikus társadalom) hatás elérése érdekében 7

8 fogalmazódott meg; kockázatot elsősorban a fejlesztések elmaradása vagy nem megfelelő tartalmú megvalósulás jelenthez (elmaradt haszonként). Tervezett intézkedések és beavatkozások 1/1. Intézkedés: Telephely-kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése Indoklása A megfelelő telephelykínálat a városi gazdasági növekedés alapja, a befektetések vonzásának alapfeltétele. A befektetőknek kínálható területek bővítésének a feltételei hamarosan megteremtődhetnek a város tulajdonába kerülő Allison Transmission Kft.-vel szemben fekvő - 26 ha rendelkezésre állása nyomán, de a mennyiségi bővülést minőségi változásoknak is kísérni kell. Kulcselem az elérhetőség és megközelíthetőség kérdése, amiben a 8-as út és a belső úthálózat fejlesztése megkerülhetetlen, de az igényeknek megfelelő szolgáltatások (ipari park menedzsment) biztosítása, magasabb szintre emelése is komoly hozzáadott értéket jelenthet a telephelyi vonzerő tekintetében. Célkitűzései: Telephelykínálat bővülése Telephelyek elérhetőségének javulása Telephelyi és üzleti környezet javulása, telephelyi és agglomerációs előnyök bővülése Az intézkedés leírása: A telephely-kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztésének változatos eszközeinek alkalmazása, új módjainak keresése indokolt, de kiemelt jelentőségűként és már rövid távon indítandóként kezelendők az alábbiak: A). Az Ipari Park elérhetőségének javítása közúti közlekedési fejlesztések révén. A 8-as főút 2X2 sávos gyorsforgalmi úttá alakításának előmozdítása kiemelt jelentőségű, mielőbbi megvalósításának és optimális nyomvonalának elérése érdekében a helyi köz- és magánszféra szereplőinek aktív szerepet kell vállalniuk. A csatlakozó feltáró és városi utak kialakítása ugyancsak fontos feladat (különösen az pari park hátsó feltáró út, illetve a két gyorsforgalmira rávezető út, egyik az őrségi, ill. 8-asról jövő teherforgalom számára, másik a belváros irányába). B). Önkormányzati tulajdonszerzés az ipari parkban, új telephelyek kialakítása és hatékony, helyi gazdaságfejlesztési stratégiába illesztett hasznosítása C). Az ipari parki területek belső megközelíthetőségének javítása - ipari parknál buszforduló kialakítása, továbbá egyesített kerékpárút és járda a (rábafüzesi) kerékpárúttól - az ipari park északi oldalán végighaladva - egészen az ipari park végéig, illetve a munkahelyek zömét adó várost és a városrészeket összekötő kerékpárutak teljes rendszere. Szereplők: kormányzat helyi önkormányzat 8

9 helyi vállalkozások NIF Zrt, Magyar Közút Nonprofit Zrt Források: IKOP 1 Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása TOP 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére TOP 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területek Önkormányzati források 1/2. Intézkedés: A gazdasági bázis erősítése különös tekintettel a beszállítói iparra, ill. a kis- és középvállalkozásokra Indoklás: A város gazdaságának meghatározó szereplői domináns szerepet játszanak a helyi gazdaságban, de a fejlődés kiegyensúlyozottsága, a rugalmasság biztosítása, a lokális gazdasági miliő formálása, s nem utolsó sorban a helyi/térségi tulajdonosi hátterű vállalkozások térnyerése érdekében a kis- és középvállalkozások kiterjedt szférájának kialakulása, folyamatos bővülése kívánatos fejlesztéspolitikai cél. A sok szereplő közti intenzív kommunikáció, sokoldalú kapcsolatrendszer, valódi tartalommal bíró klaszerizálódás az üzleti környezet minőségét, ezzel a lokalitás versenyképességét nagyban befolyásolja. Célkitűzés: Vállalkozások számának emelkedése Üzleti kapcsolatok/tranzakciók számának gyarapodása A kkv-szférában foglalkoztatottak számának emelkedése Az intézkedés leírása: A). Helyi beszállítói kezdeményezések kapcsolatmenedzsment és kommunikáció a nagyvállatok helyi beszállítói háttere bővülésének ösztönzése, előmozdítása B). Kis és középvállalkozások működési feltételeinek javítása pl. Inkubátorház létrehozása, inkubációs és tanácsadási tevékenységek nyújtása C). Ipari parki szolgáltatások magas szintű biztosítása - alapszolgáltatások (közterületfenntartás, zöld területek kezelése) és speciális üzleti szolgáltatások a szereplők igényeinek megfelelően. Szereplők: Helyi önkormányzat és érintett régi/új intézményei vagy társaságai Vállalkozások és szervezeteik Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ 9

10 vállalkozói és befektetés-ösztönzési szervezetek, Kamara, Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA) Források: TOP 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Önkormányzati források Vállalkozói források 1/3.Intézkedés: A helyi munkaerőpiac fejlesztése - a képzett és kreatív munkaerőbázis erősítése Indoklás: A lokális munkaerőpiac egyfelől a helyi gazdasági fejlődés alapvető fontosságú körülménye, másfelől a város társadalmi és demográfiai folyamataira nagymértékben ható rendszer, mindkét oldalról kiemelt jelentőségű városfejlődési faktor. A megfelelő létszámban rendelkezésre álló képzett munkaerő rövid távon a meghatározó vállalkozások folyamatban levő nagyléptékű fejlesztései megvalósulásának alapfeltételét jelentik, hosszabb távon a cégek versenyképességének kulcstényezőjét a nagy és növekvő munkaerő-kereslet rövid távon olyan kihívásokat jelent a város (és a térség) számára, amelyek azonnali lépéseket igényelnek (lakhatás, oktatás), hosszú távon azonban demográfiai hatásaikkal jelentősen és kedvezően befolyásolhatják a városfejlődési perspektívákat. Célkitűzés: A lakás- és telekkínálat bővülése (önkormányzati és magántulajdonú) Népességszám növekedése szakképzett munkavállalók letelepedése által Helyben folyó és/vagy a városi gazdasághoz kapcsolódó képzések számának és hallgatónak száma Az intézkedés leírása: A). Telekalakítási és lakásépítési program, ingatlanpiaci információs szolgáltatások új telkek kialakítása a városon belül (a kethelyi mező után, az akasztódombi területen), illetve a lakásépítések ösztönzése, valamint a városi bérlakás-gazdálkodási rendszer megfelelő átalakítása/működtetése a letelepedések elősegítése érdekében; B). A foglalkoztatási célú közlekedés fejlesztése szervezés, közvetlen szolgáltatás (önkormányzati busz), kerékpárutak, illetve a helyi közlekedésszervezés átformálása a buszpályaudvar vasútállomás mellé helyezésével, egy intermodális csomópont kialakításával; C.) Foglalkoztatási együttműködések (akár foglalkoztatási paktumként) D). Kezdeményezések a város tudás-potenciáljának erősítésére és teljes körű kihasználására oktatási rendszer fejlesztése, a szakképzés és továbbképzés erősítése, felsőoktatási kapcsolatok építése 10

11 Szereplők: Helyi önkormányzat Ingatlanfejlesztési piac szereplői Képző intézmények Vállalkozások Források: EFOP 3. Gyarapodó tudástőke TOP 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére TOP 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi együttműködés és foglalkoztatásösztönzés GINOP 6.: Versenyképes munkaerő Helyi, önkormányzati forrás Vállalkozói forrás 2. prioritás: A város vonzerejének erősítése - élményt adó város A prioritás szükségessége, indokoltsága Szentgotthárd történelmi, kulturális, turisztikaii értékekben kifejezetten gazdag város, ezen értékek ismertsége és hasznosulása azonban a közelmúlt jelentős erőfeszítései ellenére is - messze elmarad a lehetőségektől. Az értékek optimális hasznosítása településmenedzsment magától értetődő feladata, az ezekbe történő befektetések különösen indokoltak, ha a feltételek kedvezőek. Az erős gazdaság, nemzetközi súlyú szereplők jelenléte forrásoldalról kedvező hátteret biztosít, ugyanakkor igény oldalról határozott elvárásokat is táplál egy minőségi települési környezet létrehozásához, fenntartásához, fejlesztéséhez. A városi értékekbe, vonzerőkbe történő befektetés egy viszonylag kedvező trendeket mutató turisztikai piacon önmagában is követendő stratégiát jelenthet, Szentgotthárd esetében e stratégia megalapozottságát erősítő szempont a több lábon állás által kínált diverzifikációs előny. A város vonzerejének erősítése különböző célcsoport irányba vet fel teendőket. A helyi lakosság elégedettségének, életminőségének emelése ugyanolyan fontos szempont, mint turisták vonzása és kiszolgálása vagy külföldről jött vállalati vezetők, döntéshozók komfortérzetének, városhoz kötődésének fokozása mindegyik a település stratégiai céljait szolgálja, s egyik a másiktól tartósan el nem választható. A prioritás általános céljai A város vonzerejének a növekedése, értékei ismertségének javulása Megújult városi terek létrejötte Turisztikai termékek létrejötte 11

12 Az idegenforgalmi bevételek emelkedése A lakossági elégedettség általános szintjének emelkedése A prioritás tartalma 1. Új vonzó és használó-barát városi terek kialakítása 2. Városi turisztikai kínálat fejlesztése, új turisztikai termékek kialakítása, piacra vitele 3. A városkommunikáció erősítése Kapcsolódó országos prioritások (OFTK): Területi integráció az erős helyi gazdaság bázisán Kapcsolódó megyei prioritások Saághy István Egészséges Környezet Prioritás Tervezett indikátorok Vendégéjszakák száma (éj) Megújult közterületek nagysága (m 2 ) Egyes városi attrakciók ismertsége (%) Tervezett források TOP 2. Vállalkozás barát, népességmegtartó településfejlesztés TOP 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére GINOP 7 Turizmus Önkormányzati források Vállalkozói források Tervezett közreműködők Helyi önkormányzat Partner önkormányzatok Helyi vállalkozások, különösen a turizmusban érdekeltek Civil szervezetek, különösen a kulturális és desztináció-menedzsment feladatokat ellátók Hatások, kockázatok A prioritás várt outputjai elsősorban a megnövekvő idegenforgalomban és változó városi térhasználatban eredményezhetnek hatásokat, mely hatások esetében sokkal inkább a pozitívumok dominálnak, mint az esetleges negatív externáliák. A fejlesztések léptéke és irány miatt nem kell számolni tömeges turizmushoz kötődő kedvezőtlen jelenségekkel. 12

13 A turisztikai beruházások esetén pénzügyi/megtérülési kockázatok természetesen léteznek, azok üzleti menedzsment módszerekkel kezelendők. A több lábon állás megalapozása ugyanakkor éppen kockázatcsökkentő hatású, amennyiben mérsékli a város gazdasága egyes javarészt külföldi döntéshozóknak való kitettségét. Tervezett intézkedések és beavatkozások 2/1. Intézkedés: Új vonzó és használóbarát városi terek kialakítása Indoklása A város területen több olyan közterület és objektum is található, mely vagy megújításra szorul fizikai állapota és/vagy változó funkciója miatt, vagy jelenleg alulhasznosított és olyan potenciált rejt, ami a célcsoportok számára komoly értékek forrása lehet. E helyszínek tudatos és tervszerű (át)alakítása a város fizikai arculatát és kínálati kompetenciáit jelentősen javíthatják, mely változások a helyi életminőséggel és turisztikai jövőképpel kapcsolatos perspektívákat megalapozhatják. Célkitűzései: Közterületek megújulása Reprezentatív épületek/objektumok fizikai megújulása, funkciókban gazdagodása Magas minőségű, a város szövetébe funkcionálisan illeszkedő zöldterületek területének bővülése Város általános fizikai arculatának magasabb szintre emelkedése Az intézkedés leírása: A). Kaszagyári terület rehabilitáció: a volt kaszagyári terület körüli összefüggő tömbből egy két folyó által körülhatárolt, rendezett városi alközpont kialakítása középpontban a felhagyott, használaton kívüli ipartelep többfunkciós hasznosításával, és körülvéve azt egy kereskedelmi, szolgáltató, rekreációs és magas minőségű lakófunkciót betöltő új városrésszel B). Barokk műemlék kolostorépület felújítása a Kreatív Kolostor koncepció megvalósítása: állagmegóvás, akadálymentesítés, belső lift és templom felé átjárhatóság, funkcionális megerősítés és bővítés, a közfeladatok mellé új, látogatóbarát turisztikai és kulturáliscélú attrakciók (tetőtéri galéria, pince helyiségekben bemutatóterem, refektóriumi koncertterem) telepítésével C). Barokk díszkert továbbfejlesztése: a kert teljes körű rekonstrukciója és beillesztése egy unikális belvárosi kulturális-sport és rekreációs központ összehangolt koncepciójába D). Színház és környékének felújítása: a színháznak, mint a város multifunkcionális közösségi és kulturális központjának fizikai fejlesztése (energiahatékonyságának javítással) és funkcionális megerősítése E). Brenner emlékhely felújítása, búcsújáróhely kialakítása: a Brenner János kápolna felújítására és zarándokház kialakítására vallási útvonalak állomásaként (szálláslehetőséggel) 13

14 F). Zöldterületek és rekreációs terek fejlesztése: a város hagyományosan erős zöld arculatának általános erősítése, markáns egyedi és fenntartható zöldterületi fejlesztésekkel (kaszagyár környéke, Alpokalja Motel környezete, sétányok, Rábapart, töltések, Hársas tó, közösségi kert program, régi strand területének célirányos hasznosítása, stb.) G). Magas színvonalú építési kultúra érvényre juttatása a fejlesztésekben különösen a központi területeken Szereplők: Helyi önkormányzat Civil szervezetek Források: TOP 2. Vállalkozás barát, népességmegtartó településfejlesztés TOP 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken TOP 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Önkormányzati források 2/2. Intézkedés: Városi turisztikai kínálat fejlesztése, új turisztikai termékek kialakítása, piacra vitele Indoklás: A turizmus a helyi gazdaságfejlesztés második pilléreként markáns és stabil alapja lehet a város fenntartható fejlődésének. A kedvező adottságok, jelentős értékek és az ágazatban megvalósult eddigi erőfeszítések ellenére a lehetőségeket különböző külső és belső okok miatt - még csak töredékesen sikerült kihasználni. Az eddig elért eredmények és meglévő attrakciók bázisán, a tervezhető jövő finanszírozási lehetőségei nyújtotta esélyek megragadásával, s az ágazat szereplő által is ismert hiányosságok tudatában a következő években intenzív lépések szükségesek egy összehangolt, intenzív turisztikai termékfejlesztési folyamat előmozdítása érdekében. A munkában kiemelt figyelmet érdemelnek a térségi együttműködések (az egyebek mellett a városi turizmusa szempontjából fontos kerékpárúthálózat bővítést is megfogalmazó térségi fejlesztési program alapján). Célkitűzés: A meglévő attrakciók vendégszámának emelkedése Új komplex és piacképes turisztikai termékek létrejötte Vendégéjszakák számának emelkedése Az intézkedés leírása: 14

15 A). Turisztikai infrastruktúra fejlesztés (szálláshelyek, információs rendszer, kártyarendszer stb.), kiemelten az Alpokalja Ifjúsági, Turisztikai és Szabadidőközpont kialakítása egy többfunkciós szabadidőközpont (ökoturizmus, kerékpáros- és vízi turizmus, az aktív turizmus és rekreáció egyéb formái, ifjúsági park, interaktív bemutatóhely, szálláshely) kialakítása a jelenlegi Alpokalja Hotel és Kemping környezetének felújításával B). A termálpark fejlesztése - a termálfürdő és a hozzá szorosan kapcsolódó kínálati elemek fejlesztése, egy európai szinten versenyképes egészségturisztikai kínálat létrehozása és piaci hasznosítása, ennek részeként a fürdő alapinfrastruktúrájának továbbfejlesztése, energetikai korszerűsítése, a szálloda újranyitása és magas színvonalú működtetése, illetve a fürdő és szálloda mögötti 3 ha terület hasznosítása (pl. szálloda, üdülőfalu, 4 csillagos kemping és további intenzív turisztikai attrakciók) C). Vallási turizmus értékeinek termékké formálása a ciszter hagyományok bázisán - a város jelentős ciszter emlékeinek és a környék vallási emlékhelyeinek együttes fejlesztése, piacképes termékké formálása D). A sport és egészségturizmus komplex fejlesztése a sport és rekreáció egyedülálló és minőségi adottságainak szinergikus kihasználása, a rendelkezésre álló és létrehozandó sportlétesítmények (multifunkcionális sportcsarnok, műfüves pálya, atlétika pálya, egyéb sportpályák), a fürdő és szálláslehetőségek közelsége, valamint a magas szintű szakorvosi tudás jelenléte (jóhírű rehabilitációs kórház) által együttesen alkotott kínálat piaci hasznosítása (sportesemények, edzőtáborok, sport-rehabilitációs szolgáltatáskínálat) E). Egyedi és kreatív kínálati elemek és csomagok nyújtása olyan (önmagában akár kis súlyú és/vagy intenzitású) markáns, kreatív elemek beemelése a helyi kínálatba, melyek egyedi jelleget adnak, különleges élményt nyújtanak, jól kommunikálhatók, s emellett jól kiegészítik a legjelentősebb helyi attrakciók köré épülő helyi turizmust (Archimédeszcsigás vízierőmű, hármashatár-pont, fantáziagazdag köztéri műalkotások, zenélő kút, lakatfal, turistamágnesek, célcsoport-specifikus csomagok). Szereplők: Helyi önkormányzat és intézményei Gotthárd-Therm Kft. Turisztikai és kulturális civil szervezetek egyházi szervezetek sportegyesületek és egészségügyi intézmények Források: TOP 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Vállalkozói források Önkormányzati források 2/3.Intézkedés: A városkommunikáció erősítése Indoklás: 15