2008. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2008. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK"

Átírás

1 MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL: KRATSA-TSAGAROPOULOU ASSZONY Alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést délelőtt 10 óra 5 perckor nyitják meg.) 2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 3. Libanon (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet 4. Az élelmiszerárak emelkedése az Európai Unióban és a fejlődő országokban (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet 5. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a vízummentesség ügyében folytatott tárgyalások (benyújtott állásfoglalásra irányuló indítványok): lásd a jegyzőkönyvet 6. Az Európai Képzési Alapítvány létrehozása (átdolgozott változat) (vita) Elnök. A következő napirendi pont Lehideux úr jelentése (A6-0131/2008) a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról ról (átdolgozott változat) (COM(2007)0443 C6-0243/ /0163(COD)). Louis Michel, a Bizottság tagja. (FR) Tisztet elnök asszony, előadó úr, hölgyeim és uraim, üdvözölni szeretném a Parlament munkáját, amelyet az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló rendelet átdolgozott változatára irányuló javaslat kapcsán végzett, és külön köszönöm a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint az előadó, Lehideux úr munkáját. Amint Önök is tudják, az Európai Képzési Alapítványt 1990-ben azért hozták létre, hogy elősegítse a PHARE külső támogatási program szakképzés területén történő végrehajtását. Az alapítvány területi hatálya jelenleg a korábbi TACIS-, CARDS- és MEDA-program országaira terjed ki. Az Európai Unió politikáiban az oktatás és képzés, illetve a külkapcsolatok terén változások történtek, és az alapítvány szabályozását aktualizálni kell, hogy az figyelembe vegye ezeket a változásokat. Ennek eredménye a bizottsági javaslat, amelyen Önök dolgoztak. Javaslatunk nem ír elő semmilyen új tevékenységet az alapítvány számára. Helyette arra törekszik, hogy pontosítsa az alapítvány céljait egy olyan kibővített tematikai alapon, amely magában foglalja az emberi erőforrás fejlesztését, különösen az egész életen át tartó oktatást és képzést. A javaslat az alapítvány területi hatályát is kiterjeszti az Európai Unió új külkapcsolati politikai eszközeire való tekintettel. Ebben az új összefüggésben az alapítvány feladatait ki kell igazítani, ugyanakkor az alapítványt továbbra is a világosan meghatározott prioritásoknak kell vezérelniük.

2 Hálás vagyok az Európai Parlamentnek, hogy kedvezően fogadta a Bizottság javaslatát. A három intézmény közötti jó együttműködésnek köszönhetően sikerült olyan megoldásokat találnunk, amelyek mindháromnak megfelelnek, ideértve az olyan érzékeny kérdéseket is, mint például az igazgatótanács összetétele és az a mód, ahogyan az Európai Parlament speciális szaktudásával hozzájárulhat az alapítvány működéséhez. A Bizottság ezért késedelem nélkül elfogadja a múlt heti építő jellegű párbeszéd eredményeként megszületett, egységes szerkezetbe foglalt szöveget. Összefoglalásként: munkatársam, Jan Figel nevében kihangsúlyoznám, hogy mennyire fontos sikerre vinnünk az együttműködésünket, mivel ez teszi lehetővé az Európai Képzési Alapítványnak, hogy rövid időn belül alkalmazhassa a számára kidolgozott új jogi alapokat, és így hatékonyabb támogatást nyújthasson a kedvezményezett országoknak, ami végül is a munkánk célja volt. Bernard Lehideux, előadó. (FR) Tisztelt elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, amikor Torinóban jártam, megtapasztalhattam az alapítvány által végzett kiváló munkát, amely egy fontos és nagyon hatékony eszköz arra, hogy támogassuk a szakképzési rendszerek fejlődését az EU partnerországaiban. A Bizottság javaslata aktualizálja az alapítvány céljait és irányítását annak érdekében, hogy az alapítvány tevékenységének erős jogi alapja legyen. Véleményem szerint a Tanáccsal elért kompromisszum két lényeges területen kínál előrehaladást. Először is, az új rendelet lehetővé teszi az alapítvány számára, hogy az EU valamennyi partnerországában tevékenykedjen, beleértve a szomszédságpolitika és az előcsatlakozási programok keretein kívül eső országokat. Ez egy fontos szempont. Az Unió például olyan döntéseket is hoz, amelyeknek közvetlen hatásuk van az AKCS-országok gazdaságára. Nem kell emlékeztetnem Michel biztos urat arra, hogy ilyen a közelmúltban is történt a cukorpiac közös szervezésének reformja esetében, amely arra kényszerítette ezeket az országokat, hogy radikálisan diverzifikálják az ipari tevékenységüket. Az alapítvány hasznosan járulhatott volna hozzá ehhez a változáshoz, és hasonló esetekben a jövőben is hasznos segítséget nyújthat. A kompromisszum másik előnye amelynek én nagy jelentőséget tulajdonítok, hogy bevonja a parlamenti képviselőket az alapítvány tevékenységének felülvizsgálatába. Ez a kérdés azonban túllép ennek az ügynökségnek a keretein. A Parlamentnek csak egyetlen gyakran nagyon rövid lehetősége van arra, hogy betekintést nyerjen az ügynökségek működésébe, ez pedig a költségvetésről, illetve a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítésről történő szavazás. Véleményem szerint a továbbiakban különösen a Lisszaboni Szerződés közelgő hatályba lépésével nem lesz lehetséges, hogy a Parlament ne vegyen komolyabban részt azokban az ügyekben, amelyeket az ügynökségek kezelnek. Ezért ennek az alapítványnak a konkrét esetében a Parlament bár szavazati jog nélkül, de három képviselőt jelöl az igazgatótanácsba, feltéve, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az alapítvány tevékenységi területén. A Parlament külső személyeket vagy parlamenti képviselőket is jelölhet. A Parlamenten múlik, hogy felelős döntést hozzon az igazgatótanácsi képviselet megválasztása tekintetében. A fő szempont most az, hogy a jövőben rendelkezésre áll ez a választási lehetőség, illetve, hogy elindult a vita a Parlament részvételéről. Tekintetbe véve az ügynökségek növekvő számát, alapvető fontosságú, hogy valamennyi európai intézmény megvizsgálja az e tevékenységének ellenőrzésére szolgáló eszközöket. Ebben az összefüggésben meggyőződésem, hogy valódi kapcsolatot kell létrehoznunk a

3 Parlament és az ügynökségek között. Hasonlóképpen az új rendelet célja, hogy formát adjon az alapítványi igazgató parlamenti bizottságok előtti meghallgatásainak. Az igazgató már évek óta évente egyszer jelent meg a Parlament előtt a Foglalkoztatási Bizottság meghívására, de ezt a meghívást a múltban nem tették hivatalossá. Végül, az igazgatótanács ötéves időtartamra fogja kinevezni az igazgatót a Bizottság által előterjesztett legalább három jelöltet tartalmazó lista alapján; a kinevezés előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelöltnek nyilatkozatot kell tennie az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt, és válaszolnia kell a bizottságok tagjai által feltett kérdésekre. Legyünk azonban őszinték. A Parlament részvételének kérdésében elért kompromisszum szerényebb, mint amit reméltem. De szembe kell néznünk a dolgokkal. A vita jelenlegi állásában senki sem kész ennél tovább eljutni. Ezért jó döntés támogatni a megtárgyalt csomagot, hogy az alapítvány a lehető leghamarabb stabil alapokon működhessen tovább. Ezért megkérem a képviselőket, hogy fogadják el a 11. számú kompromisszumos módosító indítványt, amely a Michel biztos úr által imént említett háromoldalú párbeszéd eredménye, azt teljes egészében fogadják el, és ne engedjenek a kísértésnek, hogy olyan módosító indítványt fogadjanak el, amely felborítaná az elért egyensúlyt. Köszönöm a szlovén elnökségnek és a Bizottságnak az ügyben folytatott párbeszéd minőségét, és természetesen köszönöm a társelőadóknak a támogatást. Gabriele Stauner, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. (DE) Tisztelt elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, köszönetemet szeretném kifejezni a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott építő jellegű tárgyalásokért, nagy hálával tartozva természetesen előadónknak, Lehideux úrnak. A bizottságban, illetve a háromoldalú párbeszéd során kompromisszumot értünk el a torinói alapítványról, amelyet az új rendelet teljesen új alapokra fog helyezni. A fő célkitűzésünk a Torinóban székelő ügynökség prioritásainak újbóli kijelölése során az, hogy erősítsük az alapítvány és az Európai Parlament közötti kapcsolatokat, és javítsuk az alapítvány általános hatékonyságát. A Parlament nagy jelentőséget tulajdonít a szakképzés európai támogatásának, és úgy véljük, hogy a továbbiakban nem szabad valamiféle ellenőrző testületként, utólag értékelnünk az alapítvány által végzett munkát, hanem konkrét szerepet kell játszanunk az alapítványi programok tartalmának és formájának meghatározását célzó folyamatokban, és lehetőséget kell kapnunk a véleménynyilvánításra. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ezért két dolognak. Ezek közül az első az igazgatótanács összetétele, a második pedig az alapítvány igazgatójának kinevezésére szolgáló eljárás. Az utóbbi pont tekintetében megfelelő megoldást sikerült kialakítanunk a bizottságban a PPE-DE javaslata alapján. Amint az előadó elmondta, az új rendelet 10. cikke alapján az igazgatót a Bizottság által előterjesztett, legalább három jelöltet tartalmazó listáról fogják kinevezni. A kinevezés előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelöltnek meg kell jelennie az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtt, nyilatkozatot kell tennie, és kérdésekre kell válaszolnia. Egy bonyolultabb és az aktuális kompromisszumban a képviselőcsoportom szempontjából nem kielégítően rendezett ügy az igazgatótanács összetétele. A javasolt 7. cikkben meghatározott elrendezés, amelynek keretében a Parlament kijelölhet három nem szavazó képviselőt, nem megfelelő. Szeretnénk lehetőséget kapni arra, hogy az igazgatótanács döntéshozatali folyamatainak hatékony szereplői legyünk, és ne csupán szobadíszek. Ezért alapvetőnek tekintjük, hogy a Parlament három szakosodott képviselőt

4 küldhessen az igazgatótanácsba, és mondani sem kell, hogy ugyanolyan szavazati jogokkal kell rendelkezniük, mint az igazgatótanács összes többi tagjának. Véleményünk szerint az igazgatótanács hatékony működésének biztosítása érdekében korlátozni kell a tagok számát. Nem látjuk égető szükségét annak, hogy az EU minden tagállama képviselőt küldjön. Ehelyett meg kellene elégednünk a tagállamok kétharmadából származó képviselőkkel, és alkalmaznunk kellene a Lisszaboni Szerződésben előírt rotációs szabályokat. A Bizottság, a Parlament és a Tanács három-három képviselője mellett a tagállamok még így is túlsúlyban lesznek. Végül is az igazgatótanács nem a részvényesek közgyűlése, hanem a részvényeseket képviseli a napi döntéshozatali folyamatban és gyors döntéseket hoz. Megkérem ezért a Tanácsot amelynek a képviselője sajnos jelenleg nincs itt, hogy gondolja át még egyszer az álláspontját. A hatékony működés érdekében arra kérem a Házat, hogy támogassa a 10. módosítást. Ole Christensen, a PSE képviselőcsoport nevében. (DA) Tisztelt elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, szeretném megköszönni az előadó, Lehideux úr együttműködését és munkáját, amelyet a torinói Európai Képzési Alapítványról szóló javaslat kapcsán végzett. A szocialista képviselőcsoport társelőadója voltam az Európai Parlamentben, és túl vagyunk néhány kemény tárgyaláson a Tanáccsal, de úgy vélem, hogy egy jó kompromisszumos javaslathoz jutottunk el. Bár az alapítvány munkája azokat az országokat célozza, amelyek nem tagjai az EU-nak és ezért nem fogadták el a lisszaboni célkitűzéseket, van értelme ebben a kontextusban is beszélni ezekről a célkitűzésekről. Végül is a lisszaboni célkitűzések a valóságban csak a fejlődés és növekedés egyik útját képviselik, és nem kell ahhoz az EU tagjának lenni, hogy valaki erre törekedjen. Az oktatás az egyik olyan tényező, amely támogatja a növekedést és a fejlődést az EU-ban. A jobb oktatásba történő beruházás biztosíthatja azt, hogy az EU-ban elérjük a lisszaboni célkitűzéseket, és együtt tegyük Európát egy jobb, élhető hellyé. A lisszaboni célkitűzések elérésének egy másik fontos eszköze a rugalmas biztonság a munkaerőpiacon, és az oktatás és a rugalmas biztonság nagyon szorosan összefügg. Az oktatás segítségével jobb és versenyképesebb munkaerőt lehet kialakítani, amely viszont lehetővé teszi az erőteljesebb növekedést. Fontos, hogy az EU jövőjét hosszútávon vizsgáljuk. Ezért az Európai Képzési Alapítvány egy nagyon fontos ügynökség. Az EU nem lehet egy zárt klub. Fontos, hogy annyira segítsünk a potenciális új tagállamoknak, amennyire csak tudunk. Meg kell természetesen követelnünk az új tagállamoktól, hogy megfeleljenek bizonyos követelményeknek és előírásoknak, de segítenünk is kell nekik ebben. Úgy vélem, hogy az új struktúra, amelyet a torinói alapítvány számára bevezettünk, egy nagy előny a jövőbeni kihívások szempontjából, és úgy vélem, hogy az alapítvány segítséget nyújthat a potenciális új tagállamoknak az EU-hoz való csatlakozásban. Nagyon örülök annak is, hogy az alapítvány új struktúrája megerősíti a kapcsolatot az Európai Parlament és az alapítvány között. Lehetőségünk lesz három szakértőt nevezni az igazgatótanácsba. Ez azt mutatja, hogy a Tanács kezdi elfogadni, hogy az Európai Parlamentnek több befolyással kell rendelkeznie ezen a területen. Renate Weber, az ALDE képviselőcsoport nevében. Tisztelt elnök asszony, szeretném megköszönni Lehideux úrnak a jelentést. Teljes mértékben osztom az Európai Képzési Alapítvány kiterjesztett földrajzi mandátumával kapcsolatos véleményét.

5 Ez az ügynökség, amely az EU külpolitikájának eszközeként funkcionál, rendelkezik azzal a potenciállal, hogy teljes válaszokat adjon az olyan földrajzi területek kihívásaira, mint Afrika, a Karib-tenger és a Csendes-óceán. A gazdag tapasztalatokat, amelyeket az alapítvány az évek során szerzett, most olyan területek felé irányíthatjuk, amelyeknek rendkívül nagy szükségük van a szakképzésre a képzés és a társadalmi beilleszkedés hozzáférhetőségének javítása érdekében. Az ACSK-terület legtöbb országa jelenleg figyelemreméltó gazdasági reformokkal hajt végre, és a siker érdekében emberi erőforrásokra van szükségük. Az alapítványnak rendelkeznie kell a mandátummal és az erőforrásokkal, hogy válaszolni tudjon az ilyen igényekre. Még tovább megyek, és azt mondom, hogy amikor megnöveljük az alapítvány mandátumát, ideiglenes kapcsolattartó hivatalok létesítését is tervbe kell vennünk azokon a területeken, amelyeken az ügynökség tevékenysége koncentrálódik. Ezek a hivatalok lehetővé tennék az alapítvány számára, hogy jobban megszervezhesse a tevékenységét, és jobban láthatóvá tenné az intézkedéseit harmadik országok számára is. Teljesen egyetértek az előadó javaslatával, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség, és osztom azt a javaslatát, hogy parlamenti képviselőkkel egészítsük ki az ügynökség igazgatótanácsát. Összefoglalva, úgy vélem, hogy az emberi erőforrások tekintetében az Európai Uniónak szélesebb megközelítést kell követnie. Fel szeretnénk állítani a kék kártya eljárást, amely lehetővé teszi a külföldi képzett munkavállalóknak, hogy legálisan dolgozzanak Európában, valamint hogy az EU hozzájárulhasson e képzett munkavállalók képzéséhez. Amint azonban már említettem, a képzett munkavállalókra a saját országukban is nagy szükség van, ha azt szeretnénk, hogy ezek a régiók valóban fejlődjenek. Az Európai Képzési Alapítvány szerepe ezért alapvető jelentőségű lesz. Sepp Kusstatscher, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. (DE) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim, azzal szeretném kezdeni, hogy megdicsérem a torinói Európai Képzési Alapítványt az 1994 óta végzett értékes munkáért. Az ügynökségek és alapítványok által végzett munkát gyakran nem tekintik többnek, mint költségtényezőnek. Erős meggyőződésem, hogy a torinói alapítványunk tevékenysége nagyon hasznos szomszédsági támogatást jelent, akár a Balkánon, akár Kelet-Európában vagy Észak-Afrikában. A gyakorlati támogatást, amelyet az alapítvány a fejlődés és a magas minőségű képzési rendszerek kialakítása terén partnerországainknak nyújt, nem lehet eléggé nagyra értékelni. Szeretném kifejezni ezért a köszönetemet és nagyrabecsülésemet az alapítvány felső vezetésének. Őszinte kritikával kell azonban fordulnom a Tanácshoz, amelynek tárgyalási taktikái miután az első körben létrejött az egyetértés olyan húzásokat is magukban foglaltak, mint a Tanács képviseletének 27 főre történő bővítése, valamint hogy kezdetben nem akarták megérteni, miért szeretne a Parlament is képviselet kapni az igazgatótanácsban, majd pedig végül beleegyeztek ugyan a három szakértő képviselőbe, de csak szavazásra nem jogosult tagként. A Tanács hozzáállása egyszerűen érthetetlen volt. Csak megismételni tudom, hogy érthetetlen számomra a Tanács elnökségének ideges és védekező hozzáállása. Arra is bizonyíték ez, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie a tagállamaink kormányainak, amikor fel akarják mérni azt a jelentőséget, amelyet az Európai Parlamentnek az Unió egyetlen demokratikusan választott testületének kell tulajdonítaniuk. Köszönetem az előadónak.

6 Derek Roland Clark, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. Tisztelt elnök asszony, a Bizottság megint elébe ment a jogszabályoknak. Az EU-nak nincs illetékessége az oktatási kérdésekben, legalábbis a lisszaboni szerződés megerősítéséig, és ez az ír népszavazáson múlik. Előre borítékolható a népszavazás eredménye, vagy a nem szavazatot egyszerűen csak félresöprik, mint a francia és a holland népszavazás eredményét? Milyen lesz a felépítése ennek a képzési alapítványnak? Úgy látom, hogy a javaslatunk szerint a tagállamok változó hat képviselője, plusz a Bizottság hat képviselője és a Parlament csupán három képviselője, vagy esetleg a partnerországoknak a Bizottság által kinevezett plusz képviselői fogják működtetni. Az utóbbi esetben a felelősség részben olyan országok kezében lesz, amelyek nem tagállamok, és ez a nem választott Bizottságnak adja a legnagyobb beleszólást. Ez nem igazán demokratikus. A 7. módosítás azt javasolja, miszerint a Bizottság terjesztené elő a jelölteket az alapítvány igazgatói posztjára, és ez többekben aggodalmat váltott ki. Ez további javaslatokhoz vezetett az alapítvány igazgatóságának összetételét illetően, egészen addig a működésképtelen javaslatig, hogy minden tagállamnak legyen egy képviselője. Nem a legjobb kezdés, ha ennyi ellenjavaslat létezik az alapítvány igazgatóságának összetételére vonatkozóan, de ez az egész felveti azt a kérdést, hogy: miért is gondolja bárki, hogy szükségünk van egy ilyen alapítványra? Az a véleményem, hogy a képzési alapítvány nem csak hogy szükségtelen, de nem kívánatos eredményre is fog vezetni. Ha az EU helyett megvizsgálják Európa országait, a legkülönfélébb képzési rendszereket fogják találni. Különböző szabványok léteznek, de számos képességet fejlesztenek, és ezért van Európának ilyen gazdag öröksége. Az egyes országok mindig kitermelték a maguk művészeit, zeneszerzőit, íróit és így tovább. Még a kis országok is előálltak például világhírű zeneszerzőkkel. Minden egyes ország kitermeli a vezetőit és szakértőit, technikusait, bankárait, sportolóit és mindazon egyéb képességek képviselőit, amelyekre a képzés kiterjed. Tehát sokféle képesség létezik, és minden ország a maga módján járul hozzá ehhez. Ha megpróbáljuk mindezt összerakni egy Európai Képzési Alapítványban, az számos ország képzési rendszeréből kiszívja az életet. Egyetlen alapítvány nem rendelkezhet a nemzeti íz valódi minőségével. Sokszínűségre van szükségünk, nem egy harmonizált egypályás megoldásra. Röviden, egy ilyen rendszerrel többet veszítünk, mint amennyit nyerünk. Kérem, felejtsék el ezt az ügyet, és tegyék inkább lehetővé, hogy Európa országai megtehessék a hozzájárulásukat a nagy egészhez. Ez még lelkesedést is generálhatna az egész EU-projekt iránt, amely jelenleg a két alapító állam nem szavazata, illetve az EU-nak a lakosság felé történő eladására tett folyamatos erőfeszítés alapján ítélve sajnálatos módon hiányzik. Jan Andersson (PSE). (SV) Köszönöm, elnök asszony. Szeretném azzal kezdeni, hogy megköszönöm Bernard Lehideux kiváló munkáját, a kiváló kapcsolatokat, amelyeket az elnökkel és a koordinátorokkal ápolt a folyamat során, és hogy lehetővé tette számunkra, hogy első olvasatra elérhessük a megegyezést. Szeretném megköszönni az Európai Képzési Alapítvány képviselőinek is az információikat, amely számos további kapcsolatot eredményező fontos hozzájárulás volt. Az oktatás, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás egyre fontosabbá válik. Fontos az EU-ban, de a partnerországokban is. Együttműködésre van szükség a Cedefop és az Európai Képzési Alapítvány között. Ez az új rendeletre vonatkozó javaslat tartalmaz néhány olyan elemet, amelyek hozzájárulnak a helyzet javulásához. Először is, a szakképzésre való kizárólagos

7 összpontosítás helyett a hatáskört kibővítették az egész életen át tartó tanulással. Ez egy olyan elképzelés, amelyből egyre inkább merítünk, és amely fontos szerepet tölt be a politikánkban. Másodszor, a részt vevő országok száma növekszik, amint azt Lehideux úr is mondta. Magában foglalja a partnerországokat, de nem csupán a szomszédságpolitikai és előcsatlakozási programokba bevont országokat, hanem valamennyi partnerországot. Harmadszor, megerősítették a Parlamenthez fűződő kapcsolatokat. Eddig is jó volt az együttműködés közöttünk, amelyet most még tovább fejleszthetünk az új rendelet révén. Úgy vélem, hogy jó megegyezést értünk el, úgy az alapítvány igazgatójának kinevezését, mint azt a tényt illetően, hogy kinevezhetünk három szavazásra nem jogosult szakértőt az igazgatótanácsba. Nem értünk el mindent, amit akartunk, de ez mégis egy jó kompromisszum, amely kedvező jövőt ígér. Ez egy jó kiindulópont. Az egész életen át tartó tanulást a Parlament és az ezen az ügyön dolgozó alapítványok közötti együttműködési folyamatként fejleszthetjük. Ez fontos dolog. Louis Michel, a Bizottság tagja. (FR) Tisztelt elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani, illetve üdvözölni az itt elhangzott különféle nyilatkozatokat, amelyek mindegyike támogatja Lehideux úr jelentését. Nyilvánvalóan én is támogatom, mert úgy vélem, hogy valóban nagy lépést jelent előre. Már látom és elképzelem az új kilátásokat, amelyek bármit is mondanak egyesek megnyílnak itt, és ezért örülök, hogy kétségkívül széleskörű egyetértést fogunk elérni a javaslat tekintetében. Válaszolnék viszont két elhangzott ellenvetésre. Először, a 7. cikk 10. módosítása. Emlékeztetném Stauner urat, hogy fennáll az összeférhetetlenség kockázata, mert a Parlament az a hatóság, amely megadja költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítést. Jogi szempontból legalábbis egyértelműen összeférhetetlenség állna fenn. Másodszor, szerintem van értelme a két hatalmi ág szétválasztásának. Sok éven át parlamenti képviselő voltam, és soha nem tartottam igényt több felelősségre, mint amennyi egy parlamenti képviselőnek jár. Sajnos azt kell mondanom, hogy a parlamenti képviselők alapvető szerepe nem az irányítás. A parlamenti képviselők alapvető szerepe a vizsgálódás és a jogalkotás, és természetesen a kormányok és a vezetők ellenőrzése. Nem értem ezért azt a hangsúlyeltolódást, amelyet egyesek normálisnak tartanak. A magam nevében beszélek, de parlamenti vitát tartunk, és azt hiszem, hogy ha a Parlament összetéveszti az ellenőrző feladatát a szerepével össze nem egyeztethető irányító feladattal, az eltérítheti a Parlamentet az alapvető feladatától. Így lehet lerombolni egy parlamentet. Nem lenne összeegyeztethető a demokrácia magas elveivel, ha egy parlament egyfajta irányító gyűléssé akarna válni. Ezt azért mondom, mert meggyőződésem, hogy fontos szétválasztani a hatalmi ágakat. Meggyőződésem, hogy az elért kompromisszum a lehető leghatékonyabb, főleg azért, mert biztosítja a Parlament függetlenségét ellenőrző feladatainak végrehajtása során. El kell ismernem, hogy gyakran megdöbbentenek egyes előadott nézetek, de végül is ezért vagyunk itt. Azt hiszem, Clark úr volt az, aki azt mondta, hogy a Bizottság túllépte a hatáskörét, és hogy az Európai Képzési Alapítvány nem kívánatos eredményre vezethet. Ez eléggé ellentmond a valóságnak, a tapasztalatoknak, valamint az alapítvány figyelemreméltó munkájáról készült teljesen független értékeléseknek. A fejlesztésért felelős biztosként már előre látom a fő módosításnak köszönhetően, amelyet kétségkívül el fognak fogadni a hatékonyság lehetőségét, a kínálkozó pozitív lehetőségeket, különösen amint azt néhány felszólaló felvetette az én hatókörömbe eső országokban, ahol a szakképzés kulcsfontosságú tényező. Itt a migrációigazgatási és

8 információs központra gondolok például Maliban, egy kísérleti projektre, amelyet hamarosan elindítunk. El tudom képzelni, hogy milyen hasznos szerepet tudna betölteni itt az alapítvány. Ezért csak üdvözölni tudom az alapítvány eredményeit, és teljes mértékben visszautasítom azt a kritikát, hogy nem kívánatos eredményre vezetne. Nyilvánvaló, hogy az emberek nem képesek megváltoztatni a természetüket. Akik nem szeretik Európát, túlzó kijelentéseket tesznek, és ez a szóban forgó képviselővel szemben érzett minden tiszteletem mellett is egy túlzás; ezért nincs is semmi értelme. Bernard Lehideux, előadó. (FR) Tisztelt elnök asszony, biztos úr, úgy vélem, mindannyian vagy csaknem mindannyian ugyanazon az állásponton vagyunk az ügy lényegét tekintve, és megköszönöm a biztosnak, amit az alapítvány jövőbeli lehetőségeiről mondott. Egy pontot még nyilvánvalóan el kell rendezni és szeretnék egy észrevételt tenni ezzel kapcsolatban: ez az EPP 10. módosítása. Az európai intézmények közötti párbeszéd abszolút létfontosságú. Ez a párbeszéd lezajlott. Kollégám, Kusstatscher úr azt mondja, hogy a Tanács hozzáállása a párbeszéd alatt nem olyan volt, mint amilyet vártunk. Igaza van, de a végén megvolt a háromoldalú párbeszéd, számos megbeszélésre került sor, és ezeknek a megbeszéléseknek a végén jeleztük a beleegyezésünket. Szerintem nem lehetséges párbeszéd az intézményeink között, ha miután beleegyezésünket adtuk pár nap múlva visszavonjuk azt egy módosítás előterjesztésével. Tehát vitatkoztunk, nem értettünk mindenben teljesen egyet, mindenki tett egy lépést a normalizálás irányába, és végül elérkeztünk egy kompromisszumos szöveghez. Arra kérem a képviselőcsoportokat, minden képviselőcsoportot, hogy fogadja el azt a javaslatot, hogy mutassunk szolidaritást a döntéssel, amelyet meghoztunk, a beleegyezéssel, amelyet a háromoldalú párbeszéd végén a Tanácsnak és a Bizottságnak adtunk, és megkérem képviselőcsoportokat, hogy ez a szolidaritás tükröződjön a szavazataikban is. Ha valaki változást szeretne, annak azt is tudnia kell, meddig mehet el. Röviddel ezelőtt azt mondtam, hogy én egy kicsit tovább mentem volna, de nem hittem, hogy mindenki fel van erre készülve. A dokumentum előadójaként jó megállapodást sikerült elérnem, és a kollégáim is támogattak a munkámban, akiket megkérek, hogy továbbra is egészen a szavazásig mutassanak szolidaritást a kompromisszumos megállapodással kapcsolatban. Elnök. A vitát lezárom. A szavazásra ma déli 12 órakor kerül sor. 7. A támogatáshatékonyságról szóló, évi párizsi nyilatkozat nyomon követése (vita) Elnök. A következő napirendi pont Van Hecke úr jelentése (A6-0171/2008) Fejlesztési Bizottság részéről, a támogatáshatékonyságról szóló, évi párizsi nyilatkozat nyomon követéséről (2008/2048(INI)). Johan Van Hecke, előadó. (NL) Három évvel ezelőtt több mint száz adományozó és partnerország kötelezettséget vállalt Párizsban, hogy hatékonyabbá teszik a fejlődő országoknak nyújtott támogatásokat, egyebek mellett nagyobb fokú harmonizációra, demokratikus ellenőrzésre, kölcsönös elszámoltathatóságra és nagyobb átláthatóságra törekedve.

9 A korábbi monterrey-i nyilatkozatokkal ellentétben a párizsi nyilatkozat egyértelmű célkitűzéseket határozott meg, amelyeket tizenkét intézkedésbe és mutatóba ültettek át, és ez tulajdonképpen egy jelentős előremutató lépés volt. Idén decemberben, Accrában egy kezdeti értékelést kell készíteni arról, hogy mi valósult meg ezekből a nagy ígéretekből. El kell mondani, hogy az elmúlt években az Európai Bizottság nagy erőfeszítéseket tett a támogatásokra vonatkozó új rend végrehajtása érdekében. A Bizottság büszke lehet arra, amit a munkamegosztás, a jobb koordináció és a helyi hozzájárulás tiszteletben tartása terén elért ban Michel biztos kezdeményezésére a Bizottság egy kicsit tovább ment a párizsi vállalásoknál, és elfogadott egy ambiciózus akciótervet, illetve a munkamegosztás és az eredményalapú irányítás koncepcióját. Van azonban még tennivaló. Számos elképzelést még át kell ültetni a gyakorlatba. Például, a támogatás nincs megfelelő módon hozzáigazítva a nemzeti rendszerekhez és túl sok eltérő fizetési rendszer kap szerepet a folyamatban. Ami a támogatások kötöttségének feloldását illeti, alig jutottunk valamire. A technikai együttműködés még mindig túlságosan az adományozókra irányul. A segélyezési atlaszt sürgősen aktualizálni kell, és ki kell terjeszteni, majd pedig a leginkább elhanyagolt országokra és ágazatokra kell összpontosítani. Emellett a munkamegosztásra vonatkozó magatartási kódex jóváhagyása is gondot jelent. Először is, mert a tagállamok nem teljesítik az ígéreteiket. A tagállamok elmaradásban vannak, úgy a hatókör, mint a hatékonyság tekintetében. A hivatalos támogatásra fordított összegek aránya 2000 óta először csökkent, a 2006-os 0,41%-ról 2007-ben 0,38%-ra. Radikális változásra van szükség, ha el akarjuk érni a millenniumi célkitűzéseket. Ha a Tanács meg akarja őrizni a szavahihetőségét, sürgősen meg kell erősítenie az ígéreteit. A tagállamoknak el kell kötelezniük magukat egy időrend mellett, ami a támogatás mennyiségét és minőségét is illeti. A mennyiség és a minőség kibogozhatatlanul összekapcsolódik. A minőségi reform nagy kihívása jelenleg a saját hozzájárulások és a kölcsönös elszámoltathatóság megerősítése, és ez így marad a jövőben is. Ez azonban rendszeres párbeszédet tesz szükségessé a társadalommal, a helyi kormányzatokkal és mindenekelőtt a parlamentekkel. A nagyobb átláthatóság rendkívül fontos. A nagyobb költségvetési támogatáshoz az ígért és kifizetett összegek hatékony parlamenti kivizsgálására van szükség. Ezért a jelentés amellett érvel, hogy hozzá kellene egy tizenharmadik mutatót is adni a párizsi menetrendhez. Ha annyira fontos az európai és afrikai parlamentek nagyobb hatékonyság biztosításában betöltött szerepe, miért ne ültessük át azt egy további mutatóba? Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim, az Uniónak mint a legnagyobb adományozónak fel kell vállalnia a kötelezettségeit Accrában. Legelőször is a saját háza táján kell rendet teremtenie. Csak azután veheti át hitelesen az irányítást Accrában, és terjeszthet elő egy ambiciózus tervet. Az Uniónak nem csak a szakértelem áll rendelkezésére, hanem arra is képes, hogy a leghatékonyabb donorrá váljon. Amire most szükség van, az az ígéretek konkrét lépésekké történő átalakítása. Ez ennek a jelentésnek a lényege, amelyhez bátorkodom a támogatásukat kérni. Louis Michel, a Bizottság tagja. (FR) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim, szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Van Hecke úrnak, és a Fejlesztési Bizottságnak ezért a kiváló jelentésért. Annak is örülök, hogy a megközelítésünk pontosan megegyezik és ugyanazoknak az eredményeknek az eléréséért küzdünk.

10 Úgy vélem, hogy az elkövetkező hat hónap létfontosságú lesz az Európai Unió eltökéltségének tesztelése szempontjából, hogy képes-e konkrét előrehaladást elérni a fejlesztési politika három fő pillére terén: először a millenniumi célkitűzések elérése terén; másodszor a támogatások mennyiségének növelése terén; harmadszor pedig a támogatások hatékonyságának növelése terén. A szeptemberi accrai találkozó tesztelni fogja az egész folyamat és valamennyi résztvevő fél szavahihetőségét. Vagy elindul a folyamat vagy örökre megfeneklik. A mai vita ezért nagyon fontos abból a szempontból, hogy határozott üzenetet küldhet az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának a jövő heti üléséhez. Ez a Tanács fogja megvitatni a Bizottság javaslatait, összevetve azokat a célkitűzésekkel. Remélem, hogy amikor a Tanácsra kerül a sor, olyan üzenetet fognak küldeni, amely legalább annyira ambiciózus, mint a Van Hecke úr jelentésében foglalt üzenet. Mi, európaiak, együttműködve változást tudtunk elérni 2005-ben, Párizsban. Ugyanolyan ambiciózusnak kell lennünk ma is, és gondoskodnunk kell arról, hogy Accrában valamennyi kötelezettségünk tekintetében eljussunk a szavaktól a tettekig. Túl sok helyről hallottam a tagállamainkban, hogy Accrát és ezt a vitát egy technikai vitává akarják átalakítani, amely a megvalósíthatóságról, a hatékonyságról stb. szól. Ez nem egy technikai vita. Accra nem egy technikai találkozó. Ez egy politikai találkozó, ahol meg fogjuk tudni, hogy a tagállamokban megvan-e a politikai akarat, hogy teljesítsék a kötelezettségeiket. A csatát még korántsem nyertük meg. A Bizottság nem intézkedhet egyedül. Ezért kérem meg Önöket, hogy mozgósítsák az erőforrásaikat és kapcsolataikat, illetve biztosítsák, hogy ez a csúcstalálkozó igazi siker legyen. A bizonyítási teher a tagállamoknál és az Európán kívüli támogatóknál van. A Parlament és a Bizottság közötti szövetség ezért létfontosságú. Nem ismétlem meg a jelentésben foglaltakat. Csaknem 100%-ban egyetértek vele. Konkrét előrehaladásra van szükség a fontos területeken, amelyek közül csak néhányat emelnék ki. Az első a támogatás kiszámíthatósága. Nagyon hálás vagyok, hogy a Parlament támogatja a millenniumi fejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatos megállapodás létrehozását. Ez az egyik javaslat, amelyet elő fogok terjeszteni Accrában. A partnerországoknak természetesen részt kell venniük ebben a megállapodásban, és nyilvánvalóan fel kell állítanunk az ellenőrző mechanizmusokat is. Másodszor, a partnerországok eljárásainak jobb kihasználására vonatkozó kérdés. Ezért mondtam azt, hogy azokban az országokban, ahol az lehetséges, a költségvetési támogatásnak kell a legfőbb eszköznek lennie a támogatások megfelelő helyre történő eljuttatásában. Érdemes megjegyezni, hogy és meggyőződésem szerint fontos, hogy Önök megjegyezzék a számadatokat, amelyeket most idézni fogok Tanzániának eddig csaknem 2400 jelentést kellett előállítania a különböző adományozók, és most figyeljenek több mint 8000 ellenőrzési jelentést a multilaterális fejlesztési bankok számára. El kell ismerniük, hogy ez döbbenetes, és egyúttal valós problémát is jelent. A jelentés helyesen emeli ki, hogy nagyobb átláthatóságra és felelősségre van szükség a fejlesztési támogatások terén, bár ez a jelentések ilyen dzsungelében nyilvánvalóan lehetetlen. Ez csak akkor lesz megvalósítható, ha megerősítjük a Parlament rálátását a fejlesztési finanszírozás, valamint annak a nemzeti költségvetésbe történő integrálása tekintetében, amint azt az előadó is mondta. Ösztönöznünk kell a demokratikus tulajdonosi szemléletet és támogatni fogjuk a partnerországok azon erőfeszítéseit, hogy erősítsék a

11 tulajdonosi szemléletet és a felügyeletet. Nyilvánvaló, hogy a parlamentek és a civil társadalom kulcsfontosságú szerepet játszanak ebben. A harmadik pontom a munkamegosztásra vonatkozik. A magatartási kódexnek meg kell valósulnia. Egy másik példa: Maliban 26 adományozó vesz részt a vidékfejlesztésben, míg Burkinában öt adományozó vesz részt az ország összes iparágának felében, és az adományozók fele az összes iparág egyharmadában koncentrálódik. Itt vannak tehát a hatékonyság javításának lehetőségei a különféle országokban, és szeretném elnyerni a Parlament támogatását, hogy meggyőzhessük a tagállamokat arról, hogy jobb munkamegosztásra van szükség. Ez hatalmas javulást eredményezne a támogatások hatékonyságában. A negyedik pontom a sebezhetőségre vonatkozik. Egy példa erre, hogy 2006-ban az Elefántcsontpartnak, Libériának és a Közép-afrikai Köztársaságnak megítélt támogatások 65%-a három bilaterális adományozótól származott. Itt is javaslatot tettünk már olyan kísérleti országokra, amelyek esetében a legtöbb tagállam vehetne részt. Ami az eljárások menetét illeti, arra kértem a Bizottságot, hogy a lehető legrugalmasabb legyen az aktuális szabályok figyelembe vétele mellett, hogy javíthassuk a reakcióképességünket. Mindezek mellett nem szabad elfelejtenünk, hogy a támogatások hatékonysága nem kizárólag az adományozóktól függ; épp ellenkezőleg, annak a partnerországok intézkedéseinek sarokkövét is kell képeznie, és központi helyet kell elfoglalnia a velük folytatott párbeszédünkben is. Csak a partnerországok vannak abban a helyzetben, hogy hatékonyabb támogatások nyújtására késztethetnek minket úgy, hogy aktívan meghatározzák nem csupán a fejlesztési célkitűzéseiket, de azok elérésének eszközeit is. Ez az egyetlen módja annak, hogy a párbeszédünk előrehaladhasson az egyenlő jogokon és kötelezettségeken alapuló partnerség alapján. Szeretnék még egy utolsó dolgot elmondani, mielőtt befejezném. A Parlament arra kéri a Bizottságot, hogy a küldöttségeknek biztosítson megfelelő intézkedési szabadságot. Önöknek teljesen igazuk van! A decentralizációs folyamatunk révén próbáljuk ezt elérni. Sokat kérünk a küldöttségeinktől. Amint Önök is tudják, az erőforrások korlátozottak, és a küldöttségek igénybevételének lehetősége végül is szintén a költségvetési hatóságtól függ. Ismét megkérem Önöket, hogy segítsenek meggyőzni a tagállamainkat ezt Van Hecke úr is megemlítette, hogy erkölcsi kötelezettségük tiszteletben tartani a kiutalásra kerülő támogatás összegek tekintetében 2005-ben vállalt kötelezettségeiket et a lehető leggyorsabban el kell felejteni, mert egyes országok nem tartották tiszteletben a kötelezettségeiket, ami ármyékot vetett azok helyes magatartására, akik a maguk részéről megmutatták, hogy képesek ezt megtenni. Ezért azt fogjuk javasolni, hogy először ismételjék meg a 2005-ös kötelezettségvállalásukat, és másodszor terjesszenek elő egy menetrendet, egy útitervet, egy szakaszokra bontott tervet, hogy miként fogják elérni a célkitűzéseket, amelyekhez a nevüket adták. Amint azt az elején elmondtam, még nem nyertük meg a csatát, mert az információim szerint az előzetes megbeszélések azt jelzik, hogy egyes tagállamok arra is készek lennének, hogy elutasítsák a 2005-ös vállalásaik megismétlését, ami természetesen elfogadhatatlan, míg mások nyilvánvalóan nem hajlandók arra, hogy szakaszokra bontott tervet készítsenek. Szükségem van ezért az Önök erejére, meggyőződésére és ha szabad így neveznem a szemtelenségére, hogy mindenkit rákényszerítsünk a kötelezettségei teljesítésére.

12 Anna Záborská, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. (SK) A támogatások hatékonyságáról szóló jelentés három okból is fontos. Először, az Európai Bizottságnak azzal a felelősségével foglalkozik, hogy megfelelően kezeli-e az EU polgárainak pénzét. Másodszor, felhívja a figyelmünket arra, hogy a fejlesztési programokat jobban kell strukturálni. Végül politikai bátorságra szólít fel a költségvetés ellenőrzése és a rossz célokra történő felhasználás elleni küzdelem kapcsán. Gratulálok képviselőtársamnak, Van Hecke úrnak a jelentéshez, amely aláhúzza az Unió kettős felelősségét: úgy a külső, mint a belső felelősséget. Ha szavahihető szereplők akarunk lenni a külkapcsolatainkban, annyi pénzügyi támogatást kell adnunk a fejlődő országoknak, amennyit megígértünk, és úgy kell azt szétosztani, ahogyan megígértük. Valamennyien tudjuk, mennyire bonyolult megítélni, hogy egy pénzügyi támogatást megfelelő módon használtak-e fel. A fejlődő országok politikai és kulturális körülményei arra kényszerítik az adományozókat, hogy kreatív és rugalmas költségvetési megközelítést fogadjanak el. Ennek ellenére a kreativitás és a rugalmasság nem gátolhatja az átláthatóságot és a becsületességet. Akkor vagyunk őszinték, ha beismerjük, hogy az európai közpénzek elköltése gyakran nem hozza meg a várt eredményt, és ha gátat szabunk rossz célokra történő felhasználásuknak. Annak alátámasztására, hogy a fejlesztési támogatás hatékony volt, be kell szereznünk a kedvezményezett aláírását, amely megerősíti, hogy a projekt hosszú távon is valóban működőképes volt. Azt kell mondanom, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament legfontosabb felelőssége annak belső felelőssége, hogy őszinték legyünk az Európai polgárokkal szemben. Az Európai Unió az adóinkból finanszírozza a fejlesztési támogatást, és nagyon keveset tudunk a hatékonyságáról. Gratulálok képviselőtársamnak, Bösch úrnak, aki a közelmúltban kritizálta azt a módot, ahogyan az Európai Unió az adófizetők pénzéből lehetővé váló fejlesztési támogatásokat szétosztja. A támogatások hatékonysága nem egyszerűen csak egy szükséges költségvetési feladat; a politikai bátorság tesztje is, hogy rá tudunk-e mutatni arra, hogy az adófizetők pénzét hatékony módon kell felhasználni. Pierre Schapira, a PSE képviselőcsoport nevében. (FR) Tisztelt elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, a támogatások hatékonyságáról az elmúlt néhány hétben folytatott vitáinknak a világ élelmiszerválságáról szóló drámai hírek adtak súlyt. Ez a válság kegyetlenül emlékeztet minket arra, hogy ha nem tudjuk biztosítani a legalapvetőbb jogot, az élethez és az elegendő élelmiszerhez való jogot, a fejlesztési támogatások területén tett erőfeszítéseink hiábavalóak lesznek. Van Hecke úr akinek munkáját üdvözlöm a jelentésében kiemeli, hogy a hosszú távú stratégia az egyetlen mód arra, hogy valódi támogatást nyújtsunk a partnerországok fejlődéséhez. A közegészségügyhöz és az oktatáshoz hasonlóan az élelmiszer tekintetében is tartós megoldásokra van szükségünk, ha választ akarunk adni a jelenlegi válság mélyen gyökerező okaira. A PSE által előterjesztett módosítások támogatják az előadó álláspontját, és bizonyos tekintetben meg is erősítik azt. Kiemeltük, hogy a legfőbb célunknak a millenniumi célkitűzések elérésének kell lennie, amelyek közül az első a szegénység és éhezés felszámolása. Ennek és a támogatások hatékonyabbá tételének érdekében nagyobb befolyást kell engedni a helyi intézményeknek, a támogatásnak a lehető legnagyobb mértékben helyi szintűnek kell lennie, és a lehető leginkább meg kell felelnie a helyi lakosság igényeinek. Ezért emeltem ki, hogy nagyobb mértékű konzultációra van szükség a nemzeti

13 parlamentekkel, a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal a fejlesztési politikák kialakítása, végrehajtása és értékelése tekintetében. Hasonlóan létfontosságú, hogy hatékonyan küzdjünk a korrupció ellen és átláthatóbbá tegyük a támogatásokat. Konkréten azt kérjük a Bizottságtól, hogy készítse el a helyi önkormányzatok számára elkülönített összes pénzalap mátrixát, annak érdekében, hogy ellenőrizhessük a politikák koherenciáját és a pénzalapok megfelelő kezelését. Végül, mivel a hatékonyság javításáról szóló vitát nem lehet elválasztani a támogatás összegének kérdésétől, engedjék meg, hogy amint azt röviddel ezelőtt mások már megtették újra rámutassak és elítéljem a fejlesztési támogatások igazolhatatlan csökkenését 2006 és 2007 között, amikor az arányuk 0,41%-ról 0,38%-ra esett Európában. Az accrai csúcstalálkozó valóban politikai jellegű lesz, amint azt a biztos mondta. Egyedülálló lehetőséget nyújt az adományozó országoknak, hogy megismételjék a kötelezettségvállalásukat. Rajtunk múlik, hogy elmenjünk erre a találkozóra, és hogy ne okozzunk csalódást a partnereinknek. Toomas Savi, az ALDE képviselőcsoport nevében. Tisztelt elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani képviselőtársamnak, Johan Van Hecke úrnak ezért a kiváló jelentésért. Teljes mértékben támogatom a jelentés 1. bekezdését. A tagállamoknak és a Bizottságnak azonban össze kell hangolniuk, átláthatóvá, kiszámíthatóvá és hatékonnyá kell tenniük az intézkedéseiket, ha egyetlen, a fejlesztési támogatásokért felelős intézmény alá gyűjtik össze az erőforrásaikat. Ez az első megjegyzésem. A támogatások hatékonysága rajtunk múlik, mivel gyakran túl sokat költünk a fejlesztési támogatások célországokban történő felelős felhasználását biztosító adminisztrációra. Takarékoskodnunk kell például a személyzet képzésén, az adminisztráción és a kiadásokon, hogy több fejlesztési támogatás jusson el a kedvezményezettekhez. Jelenleg nincs megfelelő koordináció a tagállamok között a pénzalapok elosztása tekintetében. A szubszidiaritás elve alapján a végrehajtó hatalomnak a lehető legalacsonyabb szinten kellene lennie, kivéve, ha a hatalom magasabb szintre rendelése számottevő előnyökkel jár. Nincs egyetemes megoldás a támogatások alacsony hatékonyságának problémájára, de az egyik lépés az adminisztratív keretek nagymértékű és gyors átalakítása további centralizáció révén, mivel folyamatosan időt és emberi életeket veszítünk. Margrete Auken, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. (DA) Tisztelt elnök asszony, szeretném megköszönni Michel biztos úrnak és Van Hecke úrnak a magas színvonalú jelentést. Nagyszerű, hogy megállapodás született a tartalom tekintetében, illetve hogy az EU-támogatásokat növelik és továbbfejlesztik. A támogatásnak támogatásnak kell lennie. Nem szabad felhígítanunk és más célra használnunk, mint például a hitelek elengedésére, ahol a pénzt egyszerűen egyik jogcímről a másikra mozgatjuk a kedvezményezett országokban. Ezt a pénzt azok javára kell fordítani, akiknek szükségük van arra, és látnunk kell, hogy valóban arra a célra használják-e. Természetesen ez az egyetlen mód az európai polgárok arról való meggyőzésére, hogy növelni kell a támogatásokat, mert látniuk kell, hogy ez az egész hatékonyan működik, amint azt Jeffrey Sachs olyan egyértelműen megfogalmazta a közelmúltban. Fontos ezért, hogy az 1. módosítás elfogadásra kerüljön. A támogatásnak tovább kell növekednie 2015-ig, amint azt már számtalan alkalommal megígértük. Kicsinyes gondolkodásra utal és kínos is, hogy az EU támogatásai 2006 és

14 között lecsökkentek. Több pénz nélkül a támogatás nem lehet eléggé hatékony. Nem fogjuk elérni a célokat, ha nem tartjuk be a nagyszámú ígéretünket. Az is jó lenne, ha az Európai Parlament megérthetné az EU agrárpolitikáját. Számos elemzés készült a Világbank, az IMF, az ENSZ és mások részéről, amelyek dokumentálják azt a tényt, hogy a közös agrárpolitika aláássa a fejlődő országok növekedési lehetőségeit, és itt nem az exporttámogatásokról beszélek, amelyek meglehetősen groteszkek ugyan, de csak kismértékben járulnak hozzá ahhoz a pusztításhoz, amelyet ez a politika okoz. Ahogy a helyzet most áll, az egyik kezünkkel adunk, a másikkal pedig visszaveszünk néha egy kicsit többet is, mint amennyit adtunk. Így várhatjuk el, hogy az Egyesült Államok visszavonja a mezőgazdasági támogatásait. Az USA agrártámogatása rosszabb, mint a miénk, és az EU-nak jó példával kell elöl járnia. Eoin Ryan, az UEN képviselőcsoport nevében. Tisztelt elnök asszony, először is szeretném megköszönni Van Hecke úrnak és a biztos úrnak a jelentést. A Szaharától délre fekvő afrikai országok több nemzetközi támogatást kapnak, mint a világ bármely más régiója, de a szegénység szintje mégis kitartóan magas marad. A tanulmányok azt mutatják, hogy a támogatás képes csökkenteni és sikeresen csökkenti is a szegénységet azokban az országokban, amelyek megfelelő gazdasági irányítással és kormányzati intézményekkel rendelkeznek. Ha megfelelően osztják el, a támogatás emberek millióinak segíthet kimenekülni az éhhalál szélén való tengődésből. A valóság azonban az, hogy a korrupció számos fejlődő országban létezik, és miközben nekünk a továbbiakban is támogatnunk kell a felelősségteljes kormányzást ezekben az országokban van egy még sürgetőbb felelősségünk, mégpedig hogy segítsünk az emberek millióinak a világon, akik éhezéstől és betegségektől halnak meg. Teljesítenünk kell a kötelezettségvállalásokat, amelyeket a millenniumi célkitűzésekkel kapcsolatban tettünk. Hogyan fordíthatunk hátat annak a hárommilliárd embernek, akik napi három dollárnak megfelelő összegből élnek, vagy az ötmillió afrikai gyermeknek, aki tavaly ötéves kora előtt halt meg? És igen, felelősséggel tartozunk az európai adófizetőknek is, és gondoskodnunk kell arról, hogy a pénzük elérje a legnagyobb szükséget szenvedőket, és hogy azt hatékonyan költsék el. Ebben a tekintetben úgy vélem, hogy Európának célzottabb programokra van szüksége, mint amilyen például a Globális Alap, amely az AIDS, a tuberculosis és a malária ellen küzd, a világ legpusztítóbb betegségei ellen, amelyek évente több mint hatmillió embert ölnek meg. A Globális Alap nagyon hatékony szervezet, minimális bürokráciával és maximális hatással. Egy innovatív megközelítést képvisel a nemzetközi egészségfinanszírozás terén. A globális szegénység túlnyomórészt vidéki probléma. A fejlődő országokban élő rendkívül szegény emberek háromnegyede vidéki területeken él. Ha át akarjuk vészelni az éghajlatváltozás és a növekvő élelmiszerárak viharát, fejlesztenünk kell a mezőgazdasági termelést a mezőgazdaságra kidolgozott programok segítségével, mivel ezeknek komoly hatása lehet a szegénység csökkentése szempontjából. Az előadás, amelyet Jeffrey Sachs professzor tartott a közelmúltban a bizottságnak, nagyszerű példa volt arra, hogy miként lehet a pénzt célra irányítani. A tavalyi Worl Development Report szerint a GDP mezőgazdaság által kiváltott növekedése négyszer hatékonyabb a szegénység csökkentése szempontjából, mint más ágazatok növekedése. Ahelyett, hogy élelmiszersegélyeket szállítunk a harmadik világ országaiba,

15 Európának élen kell járnia az afrikai mezőgazdasági termelőknek történő segítségnyújtásban, megfelelő vetőmagok, műtrágyák és vízgazdálkodási technológiák biztosítása révén, hogy több élelmiszert termelhessenek. De természetesen számos más módja is van a segítségnyújtásnak, és amint azt a biztos mondta ezek többségének országspecifikusnak kell lennie. Az idő egyre fogy Afrikában. Tanulnunk kell a múltból, hogy a jövő generációit megmenthessük a betegségektől és az éhezéstől. Úgy vélem, hogy Accra egy politikai lehetőség és támogatom az egyéb felszólalók által ezzel kapcsolatban elmondottakat. Ez nem csak egy technikai találkozó technikai kérdések megvizsgálására, ez egy politikai lehetőség. Látnunk kell, hogy valóban neki tudunk-e vágni a szegénység leküzdésének. Sok-sok kötelezettségvállalást tettünk; ezek némelyikének nem túl közeli a megvalósulása. A millenniumi fejlesztési célkitűzések időkeretének felénél járunk, és itt az ideje, hogy keményen megpróbáljuk mindegyik célkitűzést teljesíteni. Vissza kell terelnünk a támogatásokat a megfelelő kerékvágásba. Együtt kell dolgoznunk az afrikai kormányokkal; küzdenünk kell a korrupció ellen; javítanunk kell a kormányzást, és segítenünk kell a világ szegényein. Luisa Morgantini, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. (IT) Tisztelt elnök asszony, hölgyeim és uraim, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy még sok a teendőnk az európai fejlesztési politikák hatékonysága terén. A Van Hecke úr kiváló jelentésében amely teljes támogatásomat élvezi foglalt ajánlások egészen biztosan a jó irányba mutatnak. Miközben ezen a jelentésen vitázunk, a fejlesztéssel foglalkozó nem kormányzati szervezetek szövetségének, a CONCORD-nak az EU-kormányok által tett támogatási kötelezettségvállalásokról szóló új éves jelentésének bemutatása zajlik Brüsszelben. A jelentés megvizsgálta az egyes tagállamok által tett előrehaladást, és a szegénység leküzdésével és a támogatások hatékonyságának növelésével foglalkozó politikáinkról kirajzolódó kép tele van hézagokkal és ellentmondásokkal. Amint Michel biztos úr elmondta, a jelentés megjegyzi például, hogy 2007-ben a 27 tagállam által nyújtott támogatások összege nem növekedett, ahogy kellett volna, hanem éppen hogy csökkent. Ugyanekkor a jelentés azt mutatja, hogy a fejlesztési politikákkal összefüggő problémák nagy része továbbra is fennáll, mint például a kötött támogatások átláthatóságának hiánya. Tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi szinten tett kötelezettségvállalásokat. Nem hiúsíthatjuk meg a világ déli országaiban élő emberek reményeit, sem azokét az úgynevezett északi országokban élő emberekét, akik elkötelezetten dolgoznak annak érdekében, hogy határozott módon megoldják az igazságtalanságot, a szegénységet és az élelmiszerválságot, amire Schapira úr az imént hivatkozott. Egyetértek a biztossal: abba kell hagynunk a szónokolást és a tettek mezejére kell lépnünk. Szeretném Michel úrnak is megköszönni a szenvedélyét, az elkötelezettségét és az állhatatosságát. Az accrai és a dohai két konferenciával a 2008-as év igazi fordulópont lehet és annak is kell lennie, és kiváló lehetőséget kínál az Európai Unió számára annak igazolására, hogy vállalni tudja a felelősségét, amelyet a világ vezető adományozójaként visel. Szinte feleslegesnek tűnik elmondani, hogy növelnünk kell a támogatás mennyiségét és javítanunk kell a minőségét. Ezek nem egymást kizáró elképzelések. Nem használhatjuk a támogatások hatékonyabbá tételét a mennyiség csökkentésére szolgáló ürügyként.

16 Ugyanakkor ma már mindenki tisztában van azzal, hogy a támogatások mennyiségének egyszerű növelése nem elégséges. Amint azt valamennyien elmondtuk, létfontosságú, hogy a célunk a geopolitikai és stratégiai célkitűzések helyett a szegénység elleni küzdelem legyen. Amint azt folyamatosan mondjuk, a kereskedelmi, migrációs és biztonságpolitikának összhangban kell lennie a fejlesztési célokkal. Az európai együttműködésnek nem csak a saját érdekeinken, de a déli országoknak a helyi kormányok, parlamentek és a civil társadalom által meghatározott prioritásain is kell alapulnia, és az is létfontosságú, hogy növeljük az EU segélyprogramjainak átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Ebben az összefüggésben a Parlamentet olyan helyzetbe kell hozni, hogy valódi demokratikus ellenőrzést gyakorolhasson, és üdvözlöm a biztos felhívását, hogy keményen dolgozzunk azon, hogy az EU-országok kiálljanak a vállalt kötelezettségeik mellett. Van néhány kérdésem a pályázati felhívásokkal kapcsolatban. Azok a nem kormányzati szervezetek, amelyek rész akarnak venni a Bizottság pályázati eljárásaiban, úgy találják, hogy ezek túlságosan hosszúak és fáradságosak, ami a tevékenységüket nagyon megnehezíti, és tulajdonképpen ki is zár számos kisméretű helyi szervezetet. Miért nem kérdezzük meg akkor ezeket a szervezeteket közvetlenül, hogy miként lehetne áramvonalasítani az eljárásokat? Ezt szem előtt tartva előterjesztettem egy módosítást a mai szavazásra. Azután ott van még a támogatások feloldásának ügye, amellyel Van Hecke jelentése is foglalkozik. Előrehaladást értünk el, de teljesen fel kell oldani minden támogatást annak megakadályozása érdekében, hogy a pénz visszatérjen az adományozó országokhoz, ahelyett, hogy a szegénységet enyhítené a kedvezményezett országokban. Végül szeretnék rámutatni arra, hogy egyes államok eltúlozzák az állami fejlesztési támogatásokra vonatkozó adataikat ben az EU-országok körülbelül 8 milliárd eurót, más szóval a teljes európai támogatás körülbelül 17%-át fontos ágazatokban, de nem a fejlesztési ágazatban költöttek el. A tartozáselengedés, a menekültekre fordított kiadások, a külföldi diákok ösztöndíjai olyan kiadások, amelyeket ki kellene venni a fejlesztési támogatásokra vonatkozó adatokból, és ezért felkérem Önöket, hogy támogassák az erre vonatkozó módosításokat. Én is nagy reményeket fűzök a 2008-as évhez és a trend megfordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokhoz; őszintén egyetértek a biztossal, amikor az adományozók és az országok közötti megosztott felelősségről beszél, ahol mindenkinek be kell töltenie a szerepét: jogok és kötelezettségek. Ez a mi erősségünk! Maria Martens (PPE-DE). (NL) A fejlesztési pénzeket jobban is el lehet és jobban is kell elkölteni. Ez az a következtetés, tisztelt elnök asszony, amelyet levonhatunk az előadó nagyon kiegyensúlyozott jelentéséből. Gratulálok neki. A jelentés a legjobbkor érkezett. Úgy néz ki, hogy Európa kezd belefáradni a fejlesztési kiadásokba. Ez a trend nagyon aggasztó és nem szabad alábecsülnünk. Még az olyan országokban is, mint Hollandia, amely mindig is ismert volt nemzetközi szolidaritásáról, olyan hangokat lehet hallani, amelyek a fejlesztési kiadások csökkentését támogatják. Az egyetlen válasz az, hogy a munkának átláthatónak, hatékonynak és eredményalapúnak kell lennie. Az Európai Unió sokat elérhet ebben a tekintetben, különösen a három K-n keresztül: koherencia, komplementaritás és koordináció. A biztos gyakran kiemelte ezt és ennek érdekében is dolgozik. A projektek és programok burjánzása ellen is többet tehetünk. Ha

17 valami nem megy jól, nem mindig egy másik program a legjobb megoldás. Jobb, ha csak egy pár dolgot csinálunk jól, mintha mindent csak félig jól csinálunk. Tisztelt elnök asszony, az Európai Unió a legnagyobb adományozó. Nagy tehát a felelősségünk is. Emellett az új Szerződéssel növekednek a nagyobb kohézióval, kiegészítő politikával és jobb koordinációval kapcsolatos lehetőségeink. A támogatásaink hatékonysága kulcsfontosságú, nem csupán a fejlődő országok jelentőségének itthoni igazolására, de mindenekelőtt azért, hogy le tudjuk küzdeni a szegénységet a fejlődő országokban. A végén az eredmény úgyis többet számít, mint a szándék. A 2009-es fejlesztési együttműködési költségvetésben javaslatokat fogok előterjeszteni, hogy az értékelés is nagyobb mértékben eredményalapú legyen. Inkább az eredményekre kell koncentrálnunk, mint homályos mutatókra. Végül szeretném a következő kérdést feltenni Michel biztos úrnak: Fischer Boel biztos azt mondta, hogy a Bizottság a 2008-as költségvetésből el nem költött pénz egy részét arra akarja használni, hogy segítsen az élelmiszerárak éles növekedése által sújtott országoknak, vagyis más szóval az élelmiszerválságra akarja fordítani. Szeretném megismerni a biztos válaszát. Meg tudja a biztos azt is mondani, hogyan fogják ezeket az extra pénzeket felhasználni? ELNÖKÖL: VIDAL QUADRAS ÚR Alelnök Alain Hutchinson (PSE). (FR) Tisztelt elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, első alkalommal a történelemben, a mi történelmünkben amint azt a biztos mondta Európában csökkent az állami fejlesztési támogatások teljes összege. Ha így folytatjuk tovább, 2005 és 2010 között az Európai Unió milliárdokkal kevesebb támogatást fog nyújtani, mint amennyit felvállalt. Ez egy jelentős visszafelé tett lépés annak a célkitűzésnek az elérését célzó törekvésünkben, hogy 0,7%-ot a fejlesztésre fordítsunk, de és ez nagyon fontos a millenniumi célkitűzések megvalósítására való törekvésünkben is, valamint általánosabban abban a harcban, amelyet állításunk szerint a szegénység ellen akarunk vívni a világban. A fejlesztési támogatásaink hatékonyságának növelése érdekében 2006-ban elindított folyamatot, amelyet most Van Hecke úr akinek megköszönöm a végzett munkát jelentésével folytatunk, a tagállamok nem használhatják ürügyként arra, hogy ne tartsák be a támogatások növelésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Ennek pontosan az ellenkezője az igaz, mivel mindenki egy véleményen van ma abban a tekintetben, hogy pótlólagos forrásokra van szükség a megígért összegeken felül, ha teljesíteni akarjuk azt a számos kötelezettséget, amelyet már felvállaltunk, és amelyeket a jövőben kétségkívül még vállalnunk kell. A támogatások hatékonysága azért létfontosságú, mert a hatékonyabb támogatás egyúttal több támogatást is jelent. Ezt mindenkinek fel kell ismernie. Ebben az összefüggésben szeretném kihangsúlyozni, itt az ideje, hogy nagyon konkrét előrehaladást érjünk el az innovatív pénzügyi eszközöknek a fejlesztési támogatásokra való alkalmazásában, amit a párizsi nyilatkozat kifejezetten megemlít. Azt akartuk, hogy a jelentésünk a diaszpóra fejlesztési együttműködésben betöltött szerepére is hivatkozzon. Az Európai Unió még túlságosan ideges emiatt, pedig sok hasznára válna, ha kiterjedtebb és szorosabb együttműködést folytatna az EU-ban letelepedett, a partnerországokból származó polgártársainkkal. Ez egy további eszköz lenne nagyszámú ember integrációjára a kirekesztés helyett, és egy olyan üzenet, amely közel áll a szívemhez

18 egy olyan időszakban, amikor egyes európaiak megdöbbentő álláspontokat képviselnek és botrányos intézkedéseket fogadnak el. Végül, ki szeretném emelni, hogy a támogatás amint azt a biztos gyakran mondta mindaddig nem lesz igazán hatékony, amíg nincs igazi koherencia a különféle EU-politikák között, és amíg a támogatást olyan politikák irányítják, amelyeknek semmi közük a fejlesztéshez. Az aktuális események azt mutatják, hogy még nincs mindenhol meg ez a koherencia. A helyzet így fog folytatódni mindaddig, amíg az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága, amely az illetékes hatóság az ügyben, továbbra is a fejlesztési együttműködés rendkívül széles meghatározását alkalmazza. Ez a támogatásaink hatékonyságának növeléséhez szükséges további feltétel. Két évvel ezelőtt terjesztettem elő a Házban a támogatások hatékonyságáról szóló első jelentést. Hol tartunk most a végtelenül ismételgetett szavak után? Bármi történik is, a biztos számíthat a szocialistákra, hogy a világ legszegényebb embereinek érdekében továbbvisszük a támogatások hatékonyságának javítását célzó közös küzdelmünket. Olle Schmidt (ALDE). (SV) Tisztelt elnök úr, szeretném megköszönni Johan Van Heckének a magas színvonalú és fontos jelentést. Valamikor régen azért kezdtem el politizálni, hogy láthassam, amint országom, Svédország, eléri az egyszázalékos célt. A Svédországi Liberális Párt az én pártom nemzeti szinten ennek a folyamatnak egyik vezető ereje volt és ma is az, és Svédország tulajdonképpen el is éri a célt. Most így 40 év után azonban el kell ismernem, hogy sok csalódás is ért minket. A hivatali visszásságok, a korrupció és a bukott projektek sajnos mindennaposak voltak. De a fejlesztés gyakran a jó irányba haladt. Az egész világon emberek millióinak adtunk jobb életet, és számos demokráciát hoztunk létre. Van ok optimizmusra. De ha azt akarjuk, hogy az ügy legitimitása és EU lakossága körében megnyilvánuló támogatás erős maradjon, javítani kell a gyors és hatékony reagálásra való képességünket. A támogatást olyan módon kell alkalmazni, amely garantálja a minőséget és a hosszú távú előnyöket, hogy elérhessük a millenniumi célkitűzéseket. Emellett a támogatási politikát inkább alulról felfelé kell kialakítani. A támogatásban részesülő országoknak nagyobb felelősséget kell adni azzal kapcsolatban, amit a probléma megállapítására vonatkozó előjognak nevezhetünk a támogatási munka terén. A Bizottság szerint számos jel utal arra, hogy a szegény országok drágább bürokrácia létrehozására kényszerülnek, hogy lehetővé tegyék azt az adminisztrációt, amely a támogatási pénzek kifizetésének egyik feltétele. Nem ez volt a szándékunk! Az is nagyon fontos, hogy többet beszéljünk arról, miként kellene összehangolni a támogatási erőfeszítéseket. Egy további szempont, amelyet nem lehet és nem szabad elfelejteni, a nőknek a szegénység leküzdésében betöltött fontos szerepe. Ha a követelmények kialakításának módját kritizáljuk, az nem azt jelenti, hogy elleneznünk kell azt, hogy feltételeket szabnak meg a támogatásokhoz. Ha meghallgatjuk, mit mondanak a helyszínen dolgozó emberek, az azt vonja maga után, hogy meg kell fontolnunk egyes katonai hozzájárulások támogatásként történő besorolását, mivel a békefenntartó műveletek életfontosságúak lehetnek. Vegyük például a csádi helyzetet, ahol a menekülteket éppúgy meg kell védeni, mint a segélyszállítmányokat. Végül szeretnék az agrárpolitikánk érzékeny kérdésével foglalkozni, amelyet Auken asszony is említett. A jelentés sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassanak minden olyan intézkedést, amely hozzájárulhat a nyersanyagok árának stabilizálásához a fejlődő

19 országok számára. Van egy javaslatom, összhangban azzal, amit Margrete Auken mondott: egy hatékony, de talán kissé keserű orvosság szüntessük meg az EU agrárpolitikáját! A Bizottság már hozzákezdett ehhez, és ezt üdvözölni kell. Mikel Irujo Amezaga (Verts/ALE). (ES) Tisztelt elnök úr, most, hogy felülvizsgáljuk a párizsi nyilatkozatot, láthatjuk, hogy a szándékok szó továbbra is az maradt, csak egy szó. Bár a Bizottság keményen dolgozik, és intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a támogatás megérkezzen a rendeltetési helyére, nem érhetünk el előrehaladást, ha a tagállamok nem teszik meg azt a hozzájárulást, amelyet megígértek. Tudjuk, hogy az adományozók és a partnerországok egyaránt felelősek a támogatások nagyobb hatékonyságáért, de a mi legnagyobb felelősségünk annak biztosítása, hogy a támogatás valóban segítsen a fejlődő országoknak, hogy meg tudjanak felelni a legfőbb kihívásoknak, amelyekkel szembenéznek. Gondoskodnunk kell arról, hogy teljesítsük a megállapodás ránk eső részét, és hogy ne kelljen szégyenkeznünk amiatt, hogy nem azt tesszük, amit megígértünk. Ideális esetben a támogatásnak pozitív hatása van a fejlesztésre és a felelős kormányzásra, de a támogatás sok kárt is tud okozni, ha nincs megfelelően elosztva. A fejlődő országoknak ezért felelősséget kell vállalniuk a saját politikáik végrehajtásáért, és nekünk, adományozóknak, tiszteletben kell tartanunk ezt, és támogatást kell adnunk nekik és teret biztosítanunk, hogy ez megtörténhessen, ahelyett, hogy a saját prioritásainkat támogatjuk, amint azt néhány adományozó teszi. Végül, szeretném kihangsúlyozni, hogy biztosítanunk kell a saját politikáink közötti koherenciát. Minden fejlesztési erőfeszítés időpocsékolás, ha a kereskedelmi, monetáris és egyéb politikák célkitűzései aláássák, vagy ellentmondanak neki. Jelenleg bort iszunk és vizet prédikálunk. Jerzy Buzek (PPE-DE). (PL) Szeretnék gratulálni az előadónak. A jelentés átfogó, széleskörű és mindenre kiterjedő. A jelentést olvasva be kell ismernem, hogy eddig még a legfontosabb célkitűzést is szem elől tévesztettem. Az előadó azonban a vita elején tartott előadásában világosan megfogalmazta ezt a célkitűzést, valamint a jelentés fő célját. Úgy döntöttem, hogy felszólalok, mert az elmúlt években felmerült néhány új kérdés. Az éghajlatváltozás drámai hatást gyakorolt néhány fejlődő országra. A lényeg az, hogy amikor támogatást nyújtunk, ki kell hangsúlyoznunk, hogy ezt most azért tesszük, mert az Európai Unió felismerte, hogy az éghajlatváltozás által okozott fenyegetés kihívás a civilizációnk számára, és egyben a civilizációnk felelőssége is. A globális felmelegedés kockázatára figyelemmel ezért jelentős mértékben növelnünk kell a finanszírozást, és erősítenünk kell az adományozók tevékenységét. Ez az álláspont és ezek a tevékenységek demonstrálni fogják a stratégiánk természetét az éghajlatváltozás leküzdéséről szóló EU-prioritás tekintetében. A támogatásunkat a fejlődő országokban lévő megújuló energiaforrásokra is összpontosítanunk kell (természetesen az éhezés leküzdése a legfontosabb, de itt további forrásokról beszélek), illetve a globális felmelegedés közvetlen hatásainak ellenőrzés alá vonására, például a part menti áradásokkal, a talajok szikesedésével, illetve az áradások és aszályok mértékével összefüggő adaptációs intézkedésekre.

20 Emlékezzünk arra, hogy a célkitűzésünk és az Európai Unió politikai prioritása a globális felmelegedésre vonatkozó globális megállapodás létrehozása. A tárgyalások Poznanban zajlanak majd 2008-ban és Koppenhágában, 2009-ben. Ha meg akarunk győzni más országokat, akkor le kell csökkentenünk a kibocsátást az EU-ban és új technológiákat kell kifejlesztenünk, illetve különleges segítséget kell nyújtanunk a fejlődő országoknak. Josep Borrell Fontelles (PSE). (ES) Tisztelt elnök úr, ha ennyit beszélünk a hatékonyságról, kétség nem férhet hozzá, hogy meggyőződésünk, miszerint komoly problémáink vannak a hatékonyság terén. A hatékonyság növelésének első feltétele az, hogy rögzített és kötelező érvényű menetrendünk legyen a támogatások áramlására. Nagyon nehéz valamit hatékonnyá tenni, ha nincs még minimális bizonyosságunk sem arról, hogy milyen források lesznek elérhetők. A minőség a mennyiségtől is függ, és kollégáimhoz hasonlóan én is helytelenítem az európai országok által fejlesztési támogatásra elkülönített forrásokban bekövetkezett csökkenést. Remélem, nem bánják, ha ezt mondom, de van egy figyelemreméltó kivétel, és ez az én országom, Spanyolország, amely az első helyen áll, miután 33%-kal növelte a fejlesztési támogatásokat az elmúlt évben. Biztos úr, Accrában lesz egy lehetőségünk, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a támogatás 20%-át oktatásra, egészségügyre, vízhozzáférésre és az alapvető higiénés feltételekre fordítsák. Afelől is szeretném biztosítani Önöket, hogy a Fejlesztési Bizottság támogatja az Önök erőfeszítéseit, amelyeket a különböző felek koordinálása érdekében tesznek. Kevés forrás áll rendelkezésre, és amint azt Önök is gyakran kihangsúlyozták ezeket számos fél között kell szétosztani, és ez a felhígulási folyamat csökkenti a hatékonyságot. A jelentéshez hasonlóan azt is szeretném kiemelni, hogy a támogatások megítélésére szolgáló eljárásokat egyszerűsíteni kell. Ugyanezzel a problémával szembesülünk, bárhová megyünk. Kétség sem fér hozzá, hogy az az idő, amely aközött telik el, amikor kijelentjük, hogy tenni fogunk valamit, illetve amikor azt ténylegesen megtesszük, aláás minden kísérletet, amely a források hatékony kezelését célozza. Renate Weber (ALDE). Tisztelt elnök úr, először is szeretnék gratulálni és köszönetemet nyilvánítani kollégámnak, Johan Van Heckének, az elvégzett figyelemreméltó munkáért. A jelentés megjegyzi, hogy a fejlesztési támogatás témájának megközelítése reformra szorul. Ezzel csak egyet tudok érteni, és kihangsúlyozom, hogy a reformnak a fejlesztési politikai alapoktól a felépítményig történő újragondolásával kell kezdődnie. Erős meggyőződésem, hogy a támogatásokat nem lehet tovább a segítségnyújtásra korlátozni. Meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat, és a fejlődő országoknak nyújtott támogatásokat a szó legtágabb értelmében vett beruházásnak kell tekintenünk. Olyan beruházásnak, amelyet hosszútávon teszünk, nem csak az érintett országok túlélésének biztosítása, hanem működő gazdaságként és demokráciaként történő igazi fejlődésük érdekében. Miközben beruházunk, foglalkoznunk kell a központi kérdésekkel is, amelyek ténylegesen megszüntethetik a szegénységet. Néhány héttel ezelőtt, miközben látogatást tett a Parlamentben, Geoffrey Sachs professzor kiemelte, hogy milyen hatása lenne pozitív értelemben a kihasználatlan afrikai földek művelésbe vonásának az élelmiszerárakra. Ahelyett, hogy élelmiszerszállítmányokat küldünk Afrikába, mezőgazdasági szakértelmet

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK

2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK 1 2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL: ONESTA ÚR Alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 10.00-kor nyitják meg.) 2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 3. 2009. évi politikai stratégia (benyújtott

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről

Részletesebben

2008. ÁPRILIS 22., KEDD

2008. ÁPRILIS 22., KEDD 1 2008. ÁPRILIS 22., KEDD ELNÖKÖL: HANS-GERT PÖTTERING elnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 9.05 órakor nyitják meg.) 2. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (benyújtott

Részletesebben

JANUÁR 13., KEDD. ELNÖKÖL: Edward McMILLAN-SCOTT alelnök

JANUÁR 13., KEDD. ELNÖKÖL: Edward McMILLAN-SCOTT alelnök 1 JANUÁR 13., KEDD ELNÖKÖL: Edward McMILLAN-SCOTT alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 9.00-kor megnyitják.) 2. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet. 3. Viták az emberi jogok, a demokrácia

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK

2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK 1 2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK ELNÖKÖL: VIDAL QUADRAS ÚR Alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést délelőtt 10 óra 5 perckor nyitják meg.) Jim Allister (NI). Tisztelt elnök úr! Tegnap délután egy napirenden

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

MÁJUS 5., KEDD. ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY alelnök

MÁJUS 5., KEDD. ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY alelnök 05-05-2009 1 MÁJUS 5., KEDD ELNÖKÖL: ROURE ASSZONY alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 9.05-kor megnyitják.) 2. Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről (benyújtott

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

2007. OKTÓBER 23., KEDD

2007. OKTÓBER 23., KEDD 1 2007. OKTÓBER 23., KEDD ELNÖKÖL: MARTÍNEZ MARTÍNEZ ÚR Alelnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 9.05-kor nyitják meg) Hannes Swoboda, a PSE képviselőcsoport nevében. (DE) Tisztelt elnök úr! Szeretnék visszatérni

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.23. COM(2009)642 végleges 2008/0221 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

2. Általános megjegyzések

2. Általános megjegyzések 2006.1.31. C 24/73 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Szociális politika a belvízi hajózás európai szabályozásának keretében (2006/C 24/15) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

MÁJUS 6., SZERDA. ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR elnök

MÁJUS 6., SZERDA. ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR elnök 06-05-2009 1 MÁJUS 6., SZERDA ELNÖKÖL: PÖTTERING ÚR elnök 1. Az ülés megnyitása (Az ülést 9.00-kor megnyitják.) 2. A vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK PÉNZÜGYI ÉRDEKELTSÉGEKRE ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEXÉHEZ

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK PÉNZÜGYI ÉRDEKELTSÉGEKRE ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEXÉHEZ VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK PÉNZÜGYI ÉRDEKELTSÉGEKRE ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGRE VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEXÉHEZ AZ ELNÖKSÉG 2013. ÁPRILIS 15-I HATÁROZATA Fejezetek: 1. Hivatalos

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

2015. március 26-i rendes ülésére

2015. március 26-i rendes ülésére 31. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-i rendes ülésére Tárgy: Belépés a Klímabarát Települések Szövetségébe Előterjesztő:

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben