AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban Nôk nélkül meghal a vidék... A sonka legyen sonkából! Nyilvános társadalmi vita a KAP reformjáról évf. 4. szám

2 Dr. Kováts Zoltán fajtáinak igen nagy elônye, hogy azok szárazságtûrôek, hôtûrôek és hosszan virágoznak. Aki a Margit-szigeten jár, a sziget legnagyobb gyepes, de virággal szegélyezett részén feltétlenül találkozik Kováts Zoltán fajtáival. Pazar szépségükön megpihen a szem. (Kapcsolódó cikk a 16. oldalon.) Képek: Dr. Kováts Zoltán fotóarchívuma, Dr. Fári Miklós Dr. Kováts Zoltán nemesítô a Rudbeckia fajtáinak bírálatán Dr. Fári Miklós társaságában Tagetes patula Csemô Margitszigeti virágkiültetés Rudbeckia hirta Glória aranyérmes fajta Celosia plumosa Savaria Margitszigeti virágkiültetés Celosia plumosa Fônix Margitszigeti virágkiültetés Alcea rosea Balaton fajtacsoport Piros

3 Tartalom MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK Biztató kezdet Új elnöke van a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak Generációs váltás Fogathajtó csúcstalálkozó Vecsésen Veszélyes kirándulások Környezettudatos gazdálkodók lehetôségei EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Segítség a bajban Közös agrárpolitika fiatal gazdaszemmel Nyilvános társadalmi vita a KAP reformjáról A sonka legyen sonkából! Olasz elképzelések BRÜSSZELBE JÁRUNK Nôk nélkül meghal a vidék. Sokszínû élelmiszertermelés ARCKÉPCSARNOK Sabine Laruelle, belga kis- és középvállalkozásokért és az önálló vállalkozókért felelôs földmûvelésügyi és tudományügyi miniszter MEGEMLÉKEZÉS Tehetséggel, hittel, alázattal RIPORT A mezôgazdasági gépfejlôdés-történeti gyûjtemény bölcsôje Kétegyházán KÍNÁLKOZÓ LEHETÔSÉGEK Isten zsebébôl potyogott a földre a tökmag VILÁGÉLELMEZÉS KITEKINTÉS Másfél miniszteri munkanap a világ élelmezési gondjainak megoldásáért ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ÉS BIOTECHNOLÓGIA Segíthet-e a globális élelmezésbiztonság megteremtésében a biotechnológia? Ôshonos gének megôrzése az állattenyésztésben KÖZLÖNY BORÍTÓ 2 Tehetséggel, hittel, alázattal BELSÔ SZÍNES 1 2 Kétegyházi gépbölcsô BELSÔ SZÍNES 3 4 Gyógynövénykert Pécsett BORÍTÓ 3 Isten zsebébôl BORÍTÓ 4 Könyvajánló Alternatív baromfitenyésztés és -tartás Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam 4. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft Budapest, Angol u /168 HU-ISSN Az Európai Unió Agrárgazdasága címû folyóiratban megjelent cikkek, fotók a szerzôi jogvédelem alá tartoznak, így bármely cikk, fotó másodközlése (vagy bármilyen felhasználása) a Kiadó, illetve a szerzôk írásos engedélyéhez kötött. A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Salvia farinacea, Rudbeckia hirta Napfény, Rudbeckia hirta Ôszi fény Dr. Fári Miklós felvétele évfolyam 4. szám 1

4 Contents BROWSER NEWS, EVENTS Promising start The new head of the Agricultural and Rural Development Agency. 4 Generation change Summit meeting of coach drivers in Vecsés Dangerous excursions Opportunities of environmentally sound farmers EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Help in crisis CAP through the eyes of young farmers Public discussion on the reform of A ham must be made of ham Italian concepts ATTENDING BRUSSELS Rural areas die without women. Varied food production PORTRAITS Ms Sabine Laruelle, Minister for Small and Medium-Sized Businesses, the Liberal Professions and the Self-Employed and Agriculture COMMEMORATION With talent, faith and humility REPORT Kétegyháza collection of the historical agricultural machines OPPORTUNITIES Squash seeds had been fallen to the Earth from the pocket of God. 21 WORLD NUTRITION OUTLOOK One and a half working day of a minister for the solution of the nutrition problems of the world NUTRITION SECURITY AND BIOTECHNOLOGY Does biotechnology help in the realization of global nutrition security? Preservation of native genes in animal breeding BULLETIN COVER 2 With talent, faith and humility INNER COLOURED 1 2 Kétegyháza the cradle of machines INNER COLOURED 3 4 Herb garden in Pécs COVER 3 From the pocket of God COVER 4 Recommended books Alternative poultry production AgraEconomy of the European Union Volume 2010/15. Issue 4. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Ôrsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Tel.: , Fax: szerkesztoseg@omgk.hu Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u HU-ISSN All of the articles and photos published in the periodical Agriculture of the European Union are copyrighted. Publication or any other use of them is prohibited without the written permission of the Publisher or the authors. Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Salvia farinacea, Rudbeckia hirta Napfény, Rudbeckia hirta Ôszi fény photo by Dr. Fári Miklós 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 Mazsolázó Támogatja Franciaország a magyar földvásárlási moratóriumot. A francia élelmezésügyi, mezôgazdasági és halászati miniszter Bruno Le Maire Magyarországra látogatott, magyar kollégájával, Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel a közös agrárpolitika jövôjérôl, valamint a magyar és lengyel soros elnökségi fölkészülésrôl is tárgyaltak. (Részletek a 4. oldalon.) A sütôtök, az olajtök és társai fontos szerepet töltenek be táplálkozásunkban és egészségünk megôrzésében. A nagydobosi tökfesztivál évrôl évre sok érdeklôdôt vonz, a látogatók gazdasági pezsgést hoznak e vidéknek. Vajon kihasználunk-e minden lehetôséget, amit egy-egy növény és értékes tájfajtái magukban foglalnak?! Részletek a 21. oldalon. A fiatal gazdák is abban reménykednek, hogy 2013 után már kiegyenlítôdik a régi és új tagállamok gazdálkodóinak támogatási szintje. A fiatal gazdák az induláshoz kapjanak támogatást, mert a generációváltásnak ez elôfeltétele, s ez egyben társadalmi kérdés is, mind Nyugat-, mind Kelet-Európában. (További részletek a 8. oldalon.) Nem kell a mûhús! Az Európai Parlament elutasította a Bizottság jogszabálytervezetét, amely lehetôvé tette volna, hogy a húsfeldolgozás melléktermékeként megmaradt húsdarabokból préseléssel és egy speciális adalékanyag segítségével lapockára, karajra emlékeztetô termékeket értékesítsenek ezzel megtévesztve és meg is károsítva a vásárlókat. (Részletek a 11. oldalon.) Belgium, a spanyol-belga-magyar elnökségi trió tagjaként kiáll a nyereség igazságos elosztása mellett az élelmiszer-termelésben. Szükség van egy olyan biztonsági háló létrehozására, mely a mezôgazdasági termelôk mellett az élelmiszerellátási lánc valamennyi szereplôjét védi. (Részletek a 15. oldalon.) Olaszország határozottan képviseli a közvetlen értékesítés rendszerét, amelynek során a fogyasztó közvetlenül a termelôtôl vásárolja meg az árut, az árfelhajtó közvetítô kereskedelem kihagyásával. A rendszerbe a kis-, közép- és nagyvállalkozásokat is be akarják vonni. Ez az emberközpontú modell kímélné legjobban a fogyasztó pénztárcáját, de elônyös lenne a termelônek is. Bôvebben a 11. oldalon. Ôshonos állatpopulációinknak a nemzeti parkok kitûnô természetes életteret adnak. Az extenzív körülmények között tenyészô állatok gazdaságosan tarthatók, és ezt céltámogatások is segítik. Fel kell ébrednünk, hiszen a környezô országokban szemlátomást nagyobb az állatsûrûség. Egy magyar kezdeményezés a Duna-medence nemzetállamai közös összefogásával országhatárok fölött átívelô génmentô programokban gondolkodik. (Bôvebben a 29. oldalon.) Kovács Zoltán nemrégiben hunyt el. A nemzetközi hírû egynyári virágnemesítô elkötelezett híve volt annak, hogy falvaink, városaink szépítésére elsôsorban hazai nemesítésû, szárazság- és stressztûrô virágpalántákat ültessünk. (A róla készült riport a 16. oldalon olvasható.) évfolyam 4. szám 3

6 Hírek, események Biztató kezdet Június elején Bruno Le Maire francia élelmezésügyi, mezôgazdasági és halászati miniszter lengyelországi útjáról egyenesen hazánkba látogatott. Tárgyalt többek között az agrártárca új vezetôjével, dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel, valamint dr. Martonyi János külügyminiszterrel is. Martonyi János tájékoztatást adott a magyar EU-elnökség prioritásairól. A francia köztársasági elnök üzenetét tolmácsolva Le Maire elmondta, hogy a francia kormány messzemenôkig érdekelt a magyar EU-elnökség sikerében, és ehhez minden támogatást megad. Martonyi János kérte Le Maire támogatását a magyar földmoratórium további három évvel történô meghosszabbításához. Franciaország támogatja a külföldiek földvásárlási tilalmának három évvel történô meghoszszabbítását közölte Fazekas Sándor miniszter a sajtótájékoztatón. Jó hír az is, hogy Franciaország támogatja azt a magyar kezdeményezést is, hogy az unió tagállamainak agrártámogatásai kiegyenlítôdjenek, s ezért késznek mutatkozott a közvetlen kifizetések felülvizsgálatára. Fazekas Sándor kiemelte a sajtótájékoztatón: fontos, hogy a közös agrárpolitika keretein belül a vidékfejlesztési források mértéke nôjön, mivel csak így támogathatók érdemben a kis- és középvállalkozások. Az életminôség vidéken csakis így javulhat. Magyarország támogatja azt a francia törekvést, hogy az unión belül a piaci szabályozás a piaci szabadság fenntartása mellett átláthatóbbá váljon, különös tekintettel a szerzôdéses fegyelem betartása, a piacellenôrzésre, a fogyasztóvédelemre és az élelmezés-egészségügyre. A két agrártárca-vezetô abban is megegyezett, hogy erôs közös agrárpolitikára van szükség a továbbiakban is. Bruno Le Maire és Fazekas Sándor a tejpiac helyzetérôl is eszmét cserélt. Ma már nem elegendôek a látszatintézkedések a tejtermelésben és a tejpiacon. Forrás: MTI Új elnöke van a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter június 4-i hatállyal kinevezte Palkovics Pétert a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökének. A hivatal eddigi vezetôje, Margittai Miklós nyugdíjba vonult. A új elnök, Palkovics Péter kijelentette, hogy a vezetôváltás nem okoz fennakadást a hivatal mûködésében. A több mint négyszázezer regisztrált és támogatást igénylô ügyfél a neki jogosan járó pénzeket folyamatosan megkapja. Továbbra is a terveknek megfelelôen történik a 2010-ben esedékes agrártámogatások kifizetése. VM Sajtóiroda Generációs váltás Az AGRYA a CERYC (Közép-európai Fiatalgazda Központ) együttmûködési program keretei között az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttmûködve konferenciát szervezett április végén. A rendezvény célja, hogy a 2013 utáni közös agrárpolitika vitájához kapcsolódóan áttekintse a régió országainak álláspontját, kiemelten kezelve a fiatal gazdák, a generáció-váltás kérdéseit. A rendezvényre elôadóként agrárpolitikával foglalkozó kutatókat, a fiatal gazdák képviselôit, valamint a lengyel és a román agrárminisztérium képviselôjét hívták meg. A konferencián elôadást tartott Haschi András, a román agrárminisztérium államtitkára, Artur Lawniczak, a lengyel agrárminisztérium államtitkára és Joris Baecke, A Fiatal Gazdák Európai Tanácsa CEJA elnöke. Magyarországról Font Sándor, a mezôgazdasági bizottság elnöke, Nagy Andor, a környezetvédelmi bizottság elnöke, Ángyán József országgyûlési képviselô, Popp József az AKI-tól, Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke és Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke tartott elôadást. Összességében közel 110 résztvevôvel zajlott le az esemény. 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 Hírek, események Az elôadások három panel köré szervezôdtek: I. A közös agrárpolitika és a generáció-váltás II. A mezôgazdasági közjavak elôállításának szerepe a jövô gazdálkodói számára III. A mezôgazdaság versenyképességét szolgáló közös agrárpolitika Az I. panel elôadásai Weisz Miklós AGRYA, társelnök, Lucian Luca Románia, kutató, Zbigniew Florianczyk Lengyelország, kutató, Marta Konecna Csehország, kutató bemutatták, hogy a kelet-közép-európai tagállamok mezôgazdaságát eltérô mértékben ugyan, de alapvetôen érinti a generációváltás kérdésköre. Elöregedô gazdatársadalom a jellemzô, amit az agrárpolitika csak részben tud kezelni, társadalmi problémák is felmerülnek, amelyek megoldása már inkább nemzeti hatáskör. A közös agrárpolitika generációváltást támogató intézkedései (fiatal gazdálkodók induló támogatása, gazdaságátadás támogatása, 10% többlettámogatás egyes vidékfejlesztési támogatási jogcímekhez) is bemutatásra kerültek, így összehasonlításra volt lehetôség az egyes országokban megvalósított programokról és az elért eredményekrôl. Hazánkban a gazdaságátadási támogatás jelentôs aluligénylése kiemelendô (mindössze 61 támogatási kérelem, ebbôl 36 nyert), Romániában a fiatal gazdák induló támogatása mutat egyelôre jelentôs kihasználatlanságot (2 3%-át hívták le eddig a forrásoknak). Lengyelországban az alacsony mezôgazdasági jövedelmezôség miatt egyre égetôbb probléma a fiatal gazdálkodók más szektorokba való elvándorlása. Csehországban a hazaihoz hasonló kétpólusú gazdaságszerkezet jellemzô (magángazdálkodók a teljes terület 26%-át használják, 29 ha átlagos mûvelt területtel, társas vállalkozások a 74%-át, 1006 hektáros átlagterülettel). A fiatal gazdák támogatása a hazai rendszerhez nagyban hasonlít. Az elôadásokat élénk érdeklôdés követte, a résztvevôk rákérdeztek az egyes országokban mûködô gazdálkodói együttmûködésekre, a félig önellátó gazdaságok helyzetére, a földszerzés nehézségeire, a helyi termékek szerepére. A II. panel elôadói Ángyán József országgyûlési képviselô, egyetemi tanár, Artur Lawniczak Lengyelország, Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, államtitkár, Nagy Andor elnök, Környezetvédelmi Bizottság, Popp József fôigazgató-helyettes, AKI és Éder Tamás elnök, ÉFOSZ voltak. Elhangzott, hogy a közjavak és a mezôgazdaság kapcsolata kiemelt területe a KAP-reformnak. A mezôgazdasággal kapcsolatban egyre több elvárás fogalmazódik meg (egészséges élelmiszerek elôállítása, energiaforrások takarékos felhasználása, környezetterhelés csökkentése, vízbázisok és termôföld védelme, kultúrtáj ápolása, élhetô vidék fenntartása), amelyeket a piac nem mindig honorál, de az agrárpolitikának számba kell vennie. A lengyel példa követendô lehet: határozott állásponttal rendelkeznek a KAP számukra kívánatos reformjáról mind a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések, mind a vidékfejlesztési támogatások területén. A hazai Zöld gazdaságfejlesztési koncepció bemutatását élénk érdeklôdés kísérte. A III. panel három elôadása Haschi András Románia, Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, államtitkár, Joris Baecke, elnök, Fiatal Gazdák Európai Tanácsa CEJA, Wanda Chmielewska-Gill Lengyelország, kutató a versenyképesség oldaláról fogalmazott meg a KAP jövôjével kapcsolatos álláspontokat. A célzott agrárpolitikai intézkedések (célzott kifizetések) számos elônnyel járhatnak, több szempontból hatékonyabbak tudnak lenni, mint a széleskörû, általános intézkedések. A közös pontok megtalálása és megfogalmazása, a közös hang (elsôsorban a hasonló problémákkal szembesülô kelet-közép-európai tagállamok) kialakítása alapvetô fontosságú a KAP átalakítása kapcsán: együtt hatékonyabbá tehetô az érdekek képviselete. Az AGRYA által szervezett rendezvényt hasonló témakörrel még két esemény követi szeptember között a CEJA szervezésében kerül sor a következô eseményre Belgiumban (Louvain-la-Neuve Új-Löwen). Forrás: AGRYA évfolyam 4. szám 5

8 Hírek, események Fogathajtó csúcstalálkozó Vecsésen A Magyar Lovas Szövetség által június között megrendezésre került nemzetközi fogathajtó versenynek a vecsési Dobrovitz Lovasfarm adott otthont. A rendezvény házigazdája, ifj. Dobrovitz József négyesfogathajtó csapatvilágbajnok sajtótájékoztatóján elmondta, a kis világbajnokságnak számító verseny az idei esztendô legkiemelkedôbb rendezvénye lesz, ahol az amerikaiakon kívül valamennyi, a világ élmezônyébe tartozó fogathajtó csapat képviselteti magát. A négyesfogathajtók mezônyében 27 fogat, a kettesfogathajtók mezônyében összesen 35 fogat, köztük számos világbajnok vesz majd részt a versenyen. Az egyedülálló rendezvényen tíz ország bajnokai mintegy 100 fogattal lesznek jelen. A rangos versenyen a Lázár testvérek szintén részt vesznek. Lázár Vilmos hétszeres kettesfogathajtó világbajnok kettesfogattal, Lázár Zoltán hatszoros fogathajtó világbajnok négyesfogattal hajt. A négyesek versenyének rangját és tétjét emeli, hogy ez egyben kvalifikációs szám a Fedeles Világkupára, és a kettesekkel együtt magyar bajnoki forduló is. A mostani versenyhez hasonlót a világon mindössze két helyen, a németországi Aachen és a hollandiai Breda városokban rendeznek a négyesfogatoknak. Dobrovitz József, a Dobrovitz Lovasfarm alapítója elmondta, a versenyek szervezése mellett a Lovasfarm bôvítésén is dolgoznak. A hosszútávú tervek között szerepel egy 4 5 ezer fô befogadására alkalmas fedett csarnok felépítése, valamint a farm területének 45 hektárra bôvítése. A vecsési csúcstalálkozó mellett idén még számos más lovas eseményre is sor kerül, melyek egyik központja Zánka lesz június 20-án rendezik meg a II. Zánkai Gyerek Lovas Napot, ahol a lovak ifjú szerelmeseinek lesz lehetôségük a bemutatkozásra július között a II. Nemzeti Lovas Fesztiválon megelevenednek a lovas és népi hagyományok, felidézik a történelmi lovas múltat, valamint bemutatkoznak a lovassport szakágai is. A fesztivál keretében kerül sor a Nemzetközi Fogathajtó Versenyre, ahol szintén világbajnok hajtók mérik össze tudásukat. Vecsésen augusztus között rendezik meg az I. Junior Fogathajtó Világ Kupa Versenyt, melyen összesen 15 országból mintegy 150 fogat indul. A Magyar Lovas Szövetség által szervezett versenyekrôl, rendezvényekrôl a www. lovasszovetseg.hu, valamint a honlapokon nyújtanak tájékoztatást. Papp Mónika Veszélyes kirándulások A csapadékos, viharos idôjárás súlyos károkat okozott a hazai erdôkben. Az esôk által feláztatott talaj miatt már kisebb szélben is kidôlhettek a fák, ott is keletkezhettek további károk, ahol még nem voltak kidôlt fák. Ennek eredményeként elsôsorban a Bakonyban, a Börzsönyben, a Pilisben és a Vértesben nagy kiterjedésû erdôterületeken dôlt le az erdôállomány, és a kidôlt, fennakadt fák alatt, az összetört állományokban tartózkodni életveszélyes! Szeles idôben a felsorolt régiókban fokozottan veszélyes az erdôben tartózkodás. Az erdôgazdálkodók azonnal megkezdték a vihar által okozott károk felszámolását, de ezek egyes helyeken akár több hónapot is igénybe vesznek majd, így ennek megfelelôen a személyi biztonságot veszélyeztetô fák eltávolításáig az erdôgazdálkodók az erdôrôl, az erdô védelmérôl és az erdôgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 94. (1) bekezdés a) pontja alapján átmenetileg korlátozhatják és feltételekhez köthetik az erdô látogatását. Az erdô látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon hirdetik ki az erdôgazdálkodók, illetve figyelmeztetô táblák kihelyezésével gondoskodnak a megfelelô tájékoztatásról. Kérjük a látogatókat, hogy ahol ilyen, helyileg az erdôgazdálkodók által elrendelt korlátozással találkoznak, azt saját testi épségük megóvása érdekében vegyék figyelembe. Forrás: VM Sajtóiroda 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 Hírek, események EU Agrárium és Piacszabályozás Környezettudatos gazdálkodók lehetôségei Befejezôdött az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nagy érdeklôdéssel kísért agrár-környezetgazdálkodási intézkedés (AKG) támogatási határozatainak kipostázása. Az elkövetkezô 5 év AKG célprogramjai közül minden gyepgazdálkodásra, ültetvényes gazdálkodásra és vizes élôhelyek kezelésére támogatási kérelmet benyújtó gazdálkodó támogatásban részesülhetett, amenynyiben kérelme megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek. Összesen csaknem gazdálkodó részesülhet az elkövetkezendô 5 évben mintegy 1,2 millió hektár területen az AKG támogatásban. Ez évi több mint 55 milliárd forint forrást juttat az érintettekhez. Ez a forrás egyes ágazatok, például az állattenyésztés, gyümölcstermesztés, ökológiai gazdálkodás valamint a természetvédelem kiemelt támogatását teszi lehetôvé, megvalósítva ezzel több mint háromnegyed millió hektár szántóföldi növénytermesztéssel, hektár legeltetéssel vagy kaszálással valamint több mint hektár szôlô- és gyümölcstermesztéssel érintett terület bevonását a környezetkímélô célprogramokba. Az összes támogatott kérelmezô 87%-a kis és közepes méretû gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Szoros az összefüggés a nyertes kérelmek száma és az állattartás (közel 50%); a TCs és TÉSz tagság (75%); a korábbi AKG-programban való részvétel (majd 80%), illetve hátrányos helyzetû településeken élô gazdálkodók (80%) többletpontjai között. A programba bevonni kívánt területek védettségi szintje vagy környezeti érzékenysége is sokat nyomott a latba. A Natura 2000 hálózat területét is érintô kérelmek a célprogramba bevitt területek közel felét, a nitrátérzékeny területek a háromnegyedét fedik le. Bár egyedül az integrált szántóföldi célprogram esetében történt forráshiány miatti elutasítás, így is mintegy ha támogatása valósulhatott meg. E célprogram esetén azonban elkerülhetetlen volt a részleges elutasítás, mivel az Európai Bizottság az AKG összességére fordítható források 35%-ánál többet nem engedélyezett az integrált szántóföldi célprogramra fordítani. Ezt a plafont a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium maximálisan kihasználta. A támogatás arányos csökkentésére, azaz a területalapú támogatásoknál megszokott ún. visszaosztásra lehetôséget a jogszabályok nem biztosítanak, ugyanis az AKG támogatási összegeinek megállapításakor a kiesô jövedelem és a többletköltségek kerülnek ellentételezésre. A magyar gazdálkodók többletvállalásait kompenzáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedése jó alapokkal szolgál az elkövetkezô 5 év környezettudatos gazdálkodási tevékenységéhez. Forrás: FVM honlap Segítség a bajban Állami támogatások: a Bizottság átmenetileg engedélyezi, hogy Magyarország korlátozott öszszegû, euróig terjedô támogatást nyújtson egyes mezôgazdasági termelôknek. Az Európai Bizottság az állami támogatás szabályainak megfelelôen olyan magyar támogatási programot engedélyezett, amely a jelenlegi gazdasági válság miatt nehézségekkel küzdô termelôket összesen mintegy 18,2 millió euró (5000 millió Ft) összeghez juttatná. Az új program szerinti támogatás december 31-ig nyújtható, formája pedig közvetlen támogatás, kedvezô kamatozású kölcsön, kamattámogatás és kezességvállalás lehet. A magyar támogatási programra az Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetôségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban címû bizottsági közlemény módosításának alkalmazása ad módot, eszerint ugyanis az elsôdleges mezôgazdasági termelôk korlátozott összegû támogatásban részesíthetôk. A magyar támogatási program az elsôdleges mezôgazdasági termelés alágazatainak mindegyikében alkalmazható a termelôkre, feltéve, hogy azok július 1-jén (vagyis a válság kezdete évfolyam 4. szám 7

10 EU Agrárium és Piacszabályozás kodói és fogyasztói kockázatokat, legyenek azok természeti, élelmezés- és élelmiszerbiztonsági kockázatok, vagy például változó piaci helyzetbôl adódóak. A nemzetközi példák mintájára például az USA új agrártámogatási, bevétel-biztosítási rendszere a kibôvült Európai Unióban is egyre inkább elôtérbe kerül a kockázatviselés megosztásának kérdése a termelôk és a fogyasztók között. Ez, valamint a különbözô garanciarendszerek támogatása lehet egy kialakításra kerülô új agrárpolitika alapja. A mezôgazdaság elsôdleges funkcióján, az élelmiszertermelésen túl a gazdálkodók által elôállított közjavak honorálása kell, hogy elôtérbe kerüljön, a Római Szerzôdésben lefektetett célkitûzések ma is aktuális tartalma mellé. A kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) ésszerû, teljesíthetô rendszerének fenntartásával és egyszerûsítésével elérhetô, hogy az európai fogyasztók továbbra is az ellenôrzött, a környezeti és állatjóléti elvárásoknak megfelelô élelmiszerhez jussanak, hogy fennmaradjon az európai mezôgazdasági örökség és annak sokszínûsége. Az elôbbiek egyik fontos tartalmi eleme egy elfogadható jövedelmi szint garantálása a támogatási rendszer segítségével. Ez biztosíthatja egyebek között azt is, hogy a gazdálkodás vonzó életpálya maradjon a fiatalok számára is. A 2004 után csatlakozott országokban komoly fejlesztési, modernizációs igények jelentkeznek az egyes gazdaságokban. A technikai, technológiai lemaradás mérsékléséhez, a hatékony, versenyképes árutermelô gazdaságok felépítéséhez a KAP jelenlegi szerkezetének további fenntartása mindenképpen indokolt után már kiegyenlítôdik a régi és az új tagállamok gazdálkoelôtt) még nem küzdöttek nehézségekkel. A program korlátozott idôre, december 31-ig szól, és Magyarország azon korábbi intézkedéseit egészíti ki, amelyek szintén az ideiglenes válsághelyzeti keretrendszer alkalmazásán alapulnak. Az új magyar támogatási program a módosult ideiglenes válsághelyzeti keretrendszer valamennyi feltételét teljesíti. Így a magyar hatóságok többek között bizonyítékot szolgáltattak arról, hogy az intézkedés szükséges, arányos, és alkalmas arra, hogy Magyarország gazdaságának valamely súlyos zavarát orvosolja. Az Európai Bizottság tehát arra a megállapításra jutott, hogy a program az Európai Unió mûködésérôl szóló szerzôdés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján jóváhagyható. A Bizottság határozata N 679/09 hivatkozási számon teljes terjedelmében elérhetô lesz a Versenypolitikai Fôigazgatóság honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). do?reference= IP/10/121&format=HTML&aged=0&language =HU&guiLanguage=en Közös agrárpolitika fiatal gazdaszemmel A közös agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legösszetettebben szabályozott, többször megreformált, de évtizedek óta mûködô közösségi szintû politikája, amely alapvetôen meghatározza az európai, és most már több éve a hazai mezôgazdaságot is. Számunkra rendkívül nagy tétje van a KAP átalakításának. A csatlakozás óta eltelt öt év eléggé vegyes képet mutat: a hazai agrárgazdaság ezen belül is elsôsorban az élelmiszeripar nem tekinthetô a csatlakozás nyertesének. Ugyanakkor agrár- és vidékfejlesztési támogatások szempontjából jól állunk: míg az EU agrártermelésének kb. 2%-át adja Magyarország, addig a KAP-pénzek kb. 3,5%-át hívjuk le, illetve az 1 hektárra vetített támogatások szempontjából az EU-27 elsô harmadában vagyunk. Kockázatok mérséklése A KAP évtizedek alatt felhalmozott számos pozitív hozadéka élelmezés- és élelmiszer-biztonság, minôségi élelmiszer-termelés, kultúrtáj és biodiverzitás fenntartása, állatjóléti intézkedések, vidéki területek fejlesztése mellett nem szabad elfeledkeznünk annak negatív vonásairól: környezetterhelés, magas költségvetési kiadások, nemzetközi elfogadtatás, bonyolult, bürokratikus rendszer. Vitathatatlan, hogy az átalakítására az egyre fokozódó belsô és külsô feszültségek és az új globális kihívások klímaváltozás, népességnövekedés, energiakérdések miatt szükség van, de számunkra egyáltalán nem mindegy, milyen irányú és mértékû lesz a változás. Az egyik legfontosabb funkciója az EU agrárpolitikájának, hogy mérsékelje az egyes gazdál- 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 EU Agrárium és Piacszabályozás dóinak támogatási szintje. Ekkorra mérséklôdik a új tagországok gazdálkodóinak versenyhátránya, amit a támogatások alacsonyabb szintje okoz. Nem elfogadható tehát, hogy ebben a viszonylag versenysemleges helyzetben csökkenjen a teljes egészében EU forrásból finanszírozott közvetlen támogatások összege. A magyar érdekek indokolják a KAP (legalább a jelenlegi arányú) társfinanszírozásának fenntartását, illetve azt, hogy a támogatások meghatározó része területi alapon kerüljön kifizetésre, ne pedig múltbeli bázis alapján. A támogatások renacionalizálása a jelenlegi viszonyokat konzerválná, az eltérô gazdasági fejlettségû tagállamok finanszírozási lehetôségei eltérôek. Ez kétsebességes Európához vezetne a mezôgazdasági ügyekben is, emiatt ez nem elfogadható Magyarország számára. A területi alapon kifizetett támogatások közösségi finanszírozásúak legyenek, nagyságuk meghatározásánál ne legyenek nagy különbségek a régiók között, ne legyen differenciálás, mert ez tovább fokozná egyes tagállamok lemaradását. Az eltérô támogatási szint ezen országok gazdálkodóinak a fejlôdését és versenyképessé válását gátolná. A támogatási szint különbségei, versenyhátrányként hatványozottan jelentkeznek a fiatal gazdálkodói rétegnél, ahol már az induló gazdaságok miatt fokozott fejlesztési igény van. Így az országonként, régiónként eltérô támogatási szintnek már középtávon is komoly negatív hatásai lehetnek a gazdálkodók korösszetételére, felgyorsíthatják az elöregedést. Tehát az eltérô támogatási szint a közvetlen gazdasági hatásain túl súlyos károkat is okozhat a vidéki társadalomban. Rugalmas rendszert! A KAP I. pilléres, egységes közvetlen támogatási rendszere lépcsôzetes kiegyenlítés után legyen egyforma minden tagállamban (nagyságrendileg kb euró/ha), a támogatás az adott évben használt földterület alapján járjon, a hozzájutás feltétele a jelenlegi kölcsönös megfeleltetés rendszeréhez hasonló, alapvetô követelményrendszer betartása, ami a jelenleginél egyszerûbb és kisebb adminisztrációs terhekkel jár. Legyen lehetôsége a tagállamoknak a közvetlen támogatási keretbôl egy rész elkülönítésére, amelybôl általuk meghatározott jogcímeken nyújtható nemzeti hatáskörben támogatás (pl. nehéz helyzetben lévô ágazatoknak). A II. pillér vidékfejlesztési támogatásai között továbbra is legyen lehetôség a versenyképesség javítását és a szerkezetátalakítást szolgáló, beruházásjellegû intézkedések (I. tengely) támogatására. A nagyobb fejlesztési és modernizációs igény különösen igaz az EU12 országok fiatal gazdálkodói számára. Ezen országok egy részében a történelmi múlt miatt nincsenek több generáció óta mûködô családi gazdaságok, hiszen a 90-es évek elején kezdôdött csak meg a családi gazdálkodás klasszikus formája. A kialakuló, átalakuló agrárstruktúrák magukban hordozzák a növekedés, a hatékony, versenyképes gazdálkodás lehetôségét a fiatal gazdák számára is. Ehhez azonban a 2013 utáni KAP-nak a jelenleginél több támogatásfajtával kell segítenie a fiatal gazdák belépését a mezôgazdasági termelésbe, valamint a gazdaságuk fejlesztését. A jelenlegi három célzott intézkedés (fiatal gazdálkodók induló támogatása, gazdaságátadás támogatása, 10% többlettámogatás egyes fejlesztési intézkedésekhez) mellé újabb intézkedéseket is be kell vezetni. Ezen új intézkedések részben az EU12 egyes országainak speciális igényeinek is megfelelnek, másrészrôl strukturált módon segítik a fiatal gazdák gazdaságainak fejlôdését, a versenyképesség erôsítését. Javasolt új intézkedések Farmgyakornoki program A támogatás jogosultja az a gazda vagy mezôgazdasági üzem, amelyik olyan fiatalt foglalkoztat legalább egy évig, aki nem több, mint 2 éve fejezte be tanulmányait. A támogatás a foglalkoztatás igazolt költségeihez ad átalány jellegû támogatást. A támogatás további feltétele, hogy a támogatási idôszakra a gazda pontosan leírt gyakorlati képzési tervet készítsen, amely a fiatal gyakorlati gazdálkodási ismereteit bôvíti. A támogatás segíti a fiatalt abban, hogy sikeresen indítsa el saját vállalkozását, vagy vegyen át egy már mûködô gazdaságot. Ezzel enyhíthetô az egyes mezôgazdasági üzemeknél (cégeknél) tapasztalható évfolyam 4. szám 9

12 EU Agrárium és Piacszabályozás fiatalszakember-hiány. Ezen túl a gazdaságok mûködése során a tanulmányait frissen elvégzett fiatalokon keresztül megjelenhet új, friss ismeret, amely az innováció kiindulási pontja lehet. Külföldi szakmai tapasztalatcserék A támogatás jogosultjai az agrárszervezetek, amelyek 40 év alatti gyakorló gazdálkodóknak szerveznek szakmai tanulmányutat más országokban. A támogatás célja a legjobb gazdálkodási gyakorlatok átvétele, a tapasztalat- és tudásszerzés, nyelvismeret bôvítése mellett. Kamattámogatás fejlesztési célú beruházásokhoz A támogatás jogosultjai a 40 év alatti fiatal gazdák, akik már gazdálkodnak, és fejleszteni akarják a gazdaságukat. A támogatás olcsóbbá teszi a fejlesztésekhez szükséges hiteleket. A támogatás egyik kiemelkedôen fontos típusa lehet az állami és magántulajdonú földek megvásárlásához kapcsolódó kamattámogatás. Az elôbbieken túl kötelezôvé kell tenni a fiatal gazdák induló támogatásának bevezetését. Tehát ne csak választható legyen ez a támogatás a vidékfejlesztési tervekben. Meg kell határozni azt is, hogy arányaiban, minimálisan és összességében mennyi forrást kell biztosítani a generációváltást segítô intézkedésekre. A generációváltás kérdése az európai és a hazai mezôgazdaságban társadalmi kérdés is egyben: kinek készítjük az új agrárpolitikát, ha nem lesznek gazdálkodók vidéken? A vidékfejlesztési támogatásoknál a jövôben nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak majd a gazdálkodók által elôállított és a piacok által nem díjazott közjavak, a megújuló energiatermelés támogatása, melyek egyúttal a KAP társadalmi elfogadottságát is növelik. A jelenlegi III. tengely és LEADER típusú támogatások segítsék elô jobban a vidéki munkahelyek teremtését és a vidéki életminôség javítását. Az agrárpolitika egyszerûsítése, a támogatásokhoz és szabályozásokhoz kapcsolódó adminisztratív eljárások és költségek csökkentése indokolt az új KAP kialakítása során. Radikális reform helyett hosszú távú, közös érdekek mentén kialakított programozás indokolt. A támogatások drasztikus csökkentése Magyarországon és a közép-kelet-európai tagállamokban súlyos következményekkel járna. Egy fenntartható módon finanszírozható, a nemzetközi versenyben is helytálló, nemzetközi kötelezettségeket betartó, átlátható és igazságos közös agrárpolitika kialakítása kell, hogy a célunk legyen, a környezeti szempontok, a fogyasztók, valamint a gazdálkodók érdekeinek figyelembevételével. Forrás: AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Nyilvános társadalmi vita a KAP reformjáról A jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) 2013-ig van érvényben, január 1-jétôl új rendszer lép életbe. A jövô agrárpolitikájával szemben elsôdleges elvárás, hogy hatékony válaszokat adjon az unió elôtt álló környezeti, piaci, technológiai, illetve társadalmi kihívásokra, ugyanakkor a fenntartható fejlôdéshez is hozzájáruljon. Az uniós döntéshozatalt megelôzô munka megalapozása érdekében Dacian Cioloş, az Európai Bizottság mezôgazdaságért és vidékfejlesztésért felelôs biztosa április 12-én beszédében széleskörû, nyilvános társadalmi vita elindítását indítványozta, mely a KAP jövôjét, célkitûzéseit, alapelveit, valamint az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulását hivatott tisztázni. A nyilvános vita elsôsorban az alábbi négy kérdésre keresi a választ: Miért van szükség közös agrárpolitikára? Milyen szerepet szán a társadalom a mezôgazdaságnak? Miért van szükség a jelenlegi reformra, és az hogyan hajtható végre a társadalmi elvárásoknak megfelelôen? Mibôl álljon a jövôbeli KAP eszköztára? Ezeken a fô kérdéseken túl a 2013 utáni KAP megoldást kell nyújtson olyan problémákra is, mint az unió és a világ élelmiszerellátása, a vidéki térségekben élôk foglalkoztatása, a természeti erôforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint az európai mezôgazdaság versenyképességének biztosítása. A társadalmi vita lebonyolításával, illetve a vélemények összegyûjtésével az Európai Vidéki Hálózat Koordinációs Bizottsága a tagországok Nem- 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 EU Agrárium és Piacszabályozás zeti Vidéki Hálózatát, így hazánkban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot (MNVH) bízta meg április 14-tôl a külön erre a célra létrehozott internetes oldalon ( kérdôív kitöltésére, küldésre, valamint a KAP céljaira való szavazásra is lehetôség nyílt 2010 június 1-ig. A tervek szerint a társadalmi vita eredményeirôl július án, kétnapos konferencia keretében fog beszámolni az Európai Bizottság Brüsszelben, és az összegyûjtött véleményeket a 2010 novemberére kialakítandó bizottsági közleményhez is felhasználják. A tervezet szakmai és politikai vitája várhatóan már a soros magyar elnökség ideje alatt, 2011 elsô felében megkezdôdik. A társadalmi vitával, illetve az új közös agrárpolitikával kapcsolatban további információk találhatók a honlapon. Papp Mónika A sonka legyen sonkából! Egyre gyakoribbak az élelmiszerpiacon azok a hústermékek, melyek megjelenésükben egész sonkára, lapockára vagy karajra emlékeztetnek, valódi eredetüket tekintve azonban a húsfeldolgozás melléktermékeként megmaradt különálló húsdarabokból préselik össze ôket. Az eljárás során egy speciális kötôanyagot alkalmaznak stabilizátorként, egy fibrinogént tartalmazó, trombin alapú enzimkészítményt. Jelenleg kidolgozás alatt áll az Európai Bizottságnak azon irányelvtervezete, mely az élelmiszer-adalékanyagok felhasználásának szabályairól rendelkezik. Az Európai Parlament állásfoglalásában elutasította a Bizottság jogszabálytervezetét, mert a képviselôk többségét aggasztják a "mûhúsokkal" kapcsolatos kételyek. A Bizottság jelenlegi irányelvtervezete kimondaná, hogy az ilyen árukon kötelezô legyen feltüntetni a többféle húsrészt tartalmazó készítmény megjelölést. Megtiltaná továbbá a trombin élelmiszer-adalékanyagként való használatát étteremben, vagy egyéb közétkeztetési intézményben felszolgált hústermékekben. Ez utóbbit azonban nagyon nehéz ellenôrizni. Forrás: Sajtóközlemény Brüsszel, május 19. Olaszország egyik legnagyobb mezôgazdasági szervezete, a Coldiretti Umbria Regionális Szövetség (Federazione Regionale Coldiretti Umbria) képviseletében Paolo Magaraggia, brüsszeli uniós kapcsolattartó tanácsos, valamint Maurizio Reale, a brüsszeli nemzetközi kapcsolatok igazgatója hazánkba látogatott, hogy a közös agrárpolitika (KAP) 2013-as reformjával kapcsolatos olasz javaslatokat, illetve észrevételeket megosszák a hallgatósággal a május elején Budapesten megtartott XIII. Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások konferencián. Olaszország mezôgazdasága és élelmiszeripara uniós szinten és világviszonylatban is jelentôsnek számít, az olasz termékek az egész világon keresettek. A mezôgazdaság a GDP 16%-t adja, ezzel az unióban Németország és Franciaország után Olaszország a harmadik helyen áll. A világkereskedelembôl való részesedése folyamatosan növekszik, jelenleg 4,9%. Az olasz kivitel legnagyobb része (20%) Németországba irányul, emel- Olasz elképzelések évfolyam 4. szám 11

14 EU Agrárium és Piacszabályozás lett Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok tartoznak a kiemelkedô piacai közé. A kiviteli termékek között legnagyobb mennyiségben a tésztafélék, a bor, a friss gyümölcsök és a sajtok szerepelnek. A behozott termékek közül a friss és fagyasztott húsok, a tej és a sajtok mennyisége a legnagyobb, ezeket elsôsorban Németországból és Franciaországból hozzák be. Az olasz élelmiszerek mintegy egyharmada (28%) van eredetmegjelöléssel ellátva, ezzel Olaszország elsô helyen áll az unióban. A földrajzi árujelzôkkel ellátott termékek elôállítása mintegy 100 ezer mezôgazdasági termelôt érint, a termékek mennyisége eléri a 840 tonnát, értékük az 5,3 milliárd eurót. M a u r i z i o Reale, a brüsszeli nemzetközi kapcsolatok igazgatója a közös agrárpolitika jövôjérôl szóló elôadásában kiemelte, a 2013-as reform kapcsán nagy változtatásokra van szükség. Egyrészt a támogatások tagországok közötti egyenlô elosztását, másrészt a mezôgazdasági termelôk munkaarányos jövedelmének biztosítását jelölte meg fô feladatként. Hozzátette, a mezôgazdaság eddigi fô funkciója, a termelés mellett a jövôben a különbözô jóléti szolgáltatások is fontos szerepet kell kapjanak. A reform kapcsán a modulációs rendszer újraértelmezése elkerülhetetlen, ugyanakkor a vidékfejlesztésnek 2. pillérként az eddiginél fontosabb szerepet kell betöltenie. Maurizio Reale annak a meggyôzôdésének is hangot adott, hogy a széles körû társadalmi támogatottság megszerzése érdekében a jelenlegi reform kapcsán a termelôk véleményének megismerése és javaslataik figyelembevétele is fontos feladat. Ezért kiemelten kezeli a KAP nyilvános társadalmi vitáját, melyet Dacian Cioloş, az Európai Bizottság mezôgazdaságért és vidékfejlesztésért felelôs biztosa hirdetett meg április 12-én. A jövô mezôgazdasága elôtt álló kihívásokra csak egy uniós szintû, alulról szervezôdô rendszer képes megfelelô válaszokat adni, mely az eddiginél kiemeltebb szerepet játszik az uniós politikában. A Coldiretti Szövetség a közös agrárpiaci szabályozást olyan irányban szeretné módosítani, hogy az a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve hatékonyan elôsegítse a mezôgazdaság fejlôdését, valamint hozzájáruljon az élelmiszerbiztonság megteremtéséhez is. A jövô mezôgazdaságának már nem csupán az emberek élelmezését kell biztosítania, hanem a különbözô kultúrák közötti kapcsolatteremtést is lehetôvé kell tennie. Az olasz érdekképviseleti szervezet az élelmiszerlánc jelenlegi felépítésén is változtatni kíván, kiemelten fontosnak tartja a termelôk és a fogyasztók hátrányos helyzetének javítását. Ennek érdekében kívánják létrehozni a szervezett, közvetlen értékesítés rendszerét, melynek keretében a fogyasztó közvetlenül a termelôtôl vásárolhatja meg az árut. Ennek alapját az adja, hogy az olasz fogyasztók körében a minôségi termékek iránti igény igen magas, ugyanakkor fontosnak tartják a termelôkkel való közvetlen kapcsolatot is, így a helyi kézmûves termékek nagyon keresettek. A tervek szerint a teljes mértékben olasz tulajdonban lévô, 20 ezer értékesítési pontból álló értékesítési lánc a mezôgazdasági termelôk, illetve a TÉSZek számára is lehetôvé tenné a közvetlen értékesítést. A rendszerbe a kis- és nagyvállalkozásokat egyaránt be kívánják vonni, ezáltal folyamatos áruellátást, illetve széles termékskálát kínálnak. A mezôgazdasági termelôk összefogására épülô rendszer elônye, hogy nemcsak az értékesítésre kerülô termékek minôségét garantálja, hanem a vállalkozások közötti szakmai kapcsolatok kiépítését is elôsegíti. A Coldiretti Szövetség hosszú távú tervei között egy európai szintû értékesítési hálózat kialakítása is szerepel. Papp Mónika 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 Brüsszelbe járunk Nôk nélkül meghal a vidék. Sokszínû élelmiszertermelés A Mercosur országokkal folyó tárgyalások nyugtalansággal töltöttek el számos uniós tagországot, különösen Írországot, Franciaországot, Görögországot, hazánkat, Luxemburgot, Lengyel- és Finnországot. Egyrészt azért, mert a tárgyalássorozat elôtt az Európai Tanáccsal nem egyeztetett a Bizottság, és kellôen nem mérték föl az Európai Unió gazdaságára és agrárgazdaságára való hatását a tárgyalásoknak és azok következményeinek. A Bizottságot a tagállamok fölszólították, hogy tisztázza a tárgyalások kiindulópontját, részletesen elemezze annak szociális, gazdasági, környezetvédelmi vonatkozásait. Hogyan fogja garantálni a Bizottság, hogy ezek a tárgyalások nem lesznek negatív hatással az európai mezôgazdaság szociális és gazdasági egyensúlyára, különös tekintettel a magasabb európai állatjóléti követelményekre, a minôségre, a szigorú környezetvédelmi elôírásokra? Ne fordulhasson elô, hogy ezen tárgyalások folyományaként az Európai Unió kétszer fizet Brüsszeli források megerôsítették, hogy az EU- Mercosur tárgyalások nem csupán kereskedelmi egyezségrôl szólnak, hanem sokkal inkább politikai jelentôségük van, geo-stratégiai értelemben. Hangsúlyozták, hogy a kereskedelmi liberalizáció nem érinti az úgynevezett kényes területeket, sokkal inkább a kvótákat. Részben kirakattárgyalások ezek, hogy bekössék a WTO vizslató szemeit Felvirágoztatják a vidéket A spanyol elnökség meg szeretné erôsíteni az európai mezôgazdasági modell nemzetközi versenyképességét, továbbá a vidéki régiók közötti kiugró különbségeket szeretné mérsékelni. Behatóan foglalkozik az erdô klímaváltozás mérséklésében betöltött szerepével. A nôknek az eddigieknél nagyobb szerepet szánnak a vidék arculatának alakításában hangzott el A nôk szerepe a vidéki térségek fenntartható fejlôdésében címû konferencián. A kisméretû gazdaságok irányításában, valamint a vidéki szolgáltatások színvonalának emelésében is komoly szerepet szánnak a nôknek. A nôket helyzetbe kívánják hozni a nemzeti agrárpolitikában és a vidékfejlesztési politikában is. A fiatal gazdálkodó asszonyok szerepe is bôvülni fog, s ezt már be szeretnék építeni a 2013 utáni közös agrárpolitikába. A nôk speciális látásmódjára, beleérzô képességükre, gyakorlati gondolkodásukra nagy szükség van. A Mezôgazdasági Különbizottság (MKB) foglalkozott az Azori Szigetekrôl az Európai Unióba érkezô cukor mennyiségének csökkentésével. 5 év alatt 2011-tôl 2015-ig a 3000 tonnányi cukor 1000 tonnára csökken. A Mercosur országokkal folytatott kereskedelemnek az úgynevezett kényes termékekre nem szabad kiterjednie. Erre Franciaország mellett Lengyelország is nyomatékosan figyelmeztette az MKB-t. Különösen Lengyelország fejezte ki abbéli aggodalmát, hogy a tagállamok erejét megtöri, de mindenképpen gyengíti a jelenleg érvényes, az árukra vonatkozó felügyeleti mechanizmus, s hogy a Mercosur országok felé nyitással gyöngül az Európai Unió pozíciója. Dacian Cioloş fôbiztos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió folytatja a magas követelményeknek megfelelô élelmiszer-elôállítási és ellenôrzési gyakorlatát anélkül, hogy a gazdák elveszítenék versenyképességüket, de errôl meg kell gyôznünk nemzetközi kereskedelmi partnereinket éppúgy, mint saját fogyasztóinkat, vagyis, hogy az európai élelmiszerek hozzáadott értéke és elôállítási módszereik egyedülállóak. Elena Espinosa spanyol agrárminiszter javasolta, hogy az európai minôségi élelmiszergyártási stratégiát harmadik országokban is el kellene terjeszteni szerte Európában, az unión kívüli országokban is. Kézmûves termékek Európai parlamenti képviselôk az európai szabványok hiányára hívták föl a figyelmet évfolyam 4. szám 13

16 Brüsszelbe járunk Európa nem lehet elégedett embertelen gazdasággal, sôt keresnie kell a lehetôséget, hogy bekerüljenek az élelmiszerláncokba is az úgynevezett kézmûves termékek. Az ír Maired McGuiness kritizálta az elvesztett hitelességet, ha az EU-s élelmiszerszabványokat aláássa a gyenge minôségû importélelmiszer, ezért a társadalmat igenis fel kell készíteni arra, hogy a kiváló minôségû élelmiszer többe kerül! A következô kérdések merültek föl: Fenntartható-e az európai élelmiszer-elôállítási modell? Megvan-e a környezetvédelmi és szociális, valamint gazdasági egyensúlya ennek a modellnek? Kellôen ismert-e a modell nemzetközileg, és felismerhetô, megkülönböztethetô-e? Hogyan tudja az Európai Unió javítani tárgyalási pozícióját harmadik országokkal? Hasznos-e a jelenlegi támogatás mértéke, módja, formája, vagy ez változtatandó a 2013 utáni közös agrárpolitikában? A Bizottság év végére közzétesz egy jelentést, amelyben az élelmiszerekre vonatkozó uniós és nemzetközi szabványokat hasonlítja össze. Annak érdekében, hogy a gazdák megôrizzék versenyképességüket, a gazdaságokat modernizálni kell és egyben megôrizni az ún. területi egyensúlyt Európa szerte, megôrizni a munkahelyeket a sebezhetô vidéki térségekben ez hangzott el többek között az OECD szerepe a mezôgazdasági politika megreformálásában címû konferencián Varsóban. Cioloş agrárfôbiztos felhívta a figyelmet a vidékfejlesztés fontosságára ugyanúgy, mint a közvetlen támogatások revíziójára. Az erôs, biztos lábakon álló mezôgazdaság az a szektor, amely munkahelyeket tud teremteni, megakadályozza a vidék kiürülését, a vidékrôl való tömeges elvándorlást; a fôbiztos egyúttal fölhívta a figyelmet a vidéken megszûnô munkahelyekre, fôleg az új tagállamokban. Cioloş külön aláhúzta a gazdaságok különbözôségét Európa szerte, így versenyképességük megôrzése nemzetközi, nemzeti és helyi szinten komoly feladat hangsúlyozta a fôbiztos. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a mezôgazdaságnak kiemelt szerepe van, éspedig gyorsan, rugalmasan kell ezt megvalósítani. Okosan gazdálkodni a vízzel Janek Potocnik környezetvédelmi fôbiztos javasolta, hogy a víz-keretirányelv közvetlenül bekerüljön a közös agrárpolitika kölcsönös megfeleltetési rendszerébe a vidékfejlesztésen keresztül. A cél a vízminôség javítása az Európai Unióban, és hogy a vizet takarékosan és hatékonyan használják föl a mezôgazdaságban is. A több funkciót is ellátó duzzasztók nem csupán tiszta vizet adnak és lehetôvé teszik a víz hozzáférhetôségét, de végsô soron tárolják a vizet, amikorra a mezôgazdaságnak arra a legnagyobb szüksége van. A víz ára a mezôgazdaságban az aktuális v í z f o g y a s z t á s - tól függjön sokkal inkább, mint hogy egy fix meny-nyiséget szabjanak meg öntözött hektáronként. Új, állatról emberre terjedô betegség ütötte föl a fejét, aminek a legjobb preventív védekezési módja az állatok beoltása. Ez a Q-láz (Q-fever). Veszélyeztetettek a szarvasmarhák, juhok, kecskék. A betegség terjedését elôsegíti a zsúfoltan tartott állatállomány, különösen kecskék és juhok esetében. Eddig már 6 ember halálát okozta Hollandiában 2009 karácsonyán a régi-új betegség. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 Arcképcsarnok Sabine Laruelle belga kis- és középvállalkozásokért és az önálló vállalkozókért felelôs földmûvelésügyi és tudományügyi miniszter június 2-án született a vallon Huy városában, Belgiumban. A belga Gembloux Egyetem (FUSAGx) m e z ô g a z d a s á g t u - dományi karán szerzett mezôgazdasági mérnöki diplomát : a vallon régió mezôgazdasági miniszteri kabinetjének munkatársa : a Belga Mezôgazdasági Szövetség vezérigazgatója : a vallon régió mezôgazdasági szervezetének (FWA) vezérigazgatója óta a Szövetségi Képviselôi Kamara tagja : a középosztály, a mezôgazdaság és a fejlôdési együttmûködés szövetségi minisztere a Verhofstadt II kormányban : a gazdaságért, az önálló vállalkozókért és a mezôgazdaságért felelôs miniszter a Verhofstadt III kormányban március óta tölti be a kis- és középvállalkozásokért és az önálló vállalkozókért felelôs földmûvelésügyi miniszteri tisztet. Miniszteri teendôi mellett mezôgazdasági és a környezetvédelmi kutatásokkal is foglalkozik a Luxemburg Egyetemen. Belgium a spanyol-belga-magyar elnökségi trió tagjaként a soros elnökség ideje alatt intenzív megbeszéléseket kíván folytatni a közös agrárpolitika (KAP) költségvetését és jövôbeli céljait illetôen, és támogatja azt az elképzelést, hogy errôl 2011 közepéig egyezség szülessen. A belga agrártárca a tagországok többségéhez hasonlóan a jelenlegi uniós költségvetési, illetve támogatási nagyságrend megtartását szorgalmazza után a KAP olyan fontos kérdésekre kell választ adjon, mint az élelmiszertermelés növekvô kihívásainak, elsôsorban a mezôgazdasági termékárak növekvô ingadozásának kezelése. Sabine Laruelle úgy véli, a jövôbeni hatékony piacirányításnak meg kell találnia az egyensúlyt az európai agrárágazat piacorientáltsága, a versenyképesség megôrzése, a világpiaci ingadozások mérséklése, valamint az európai termelési modell megvalósítása között. A belga agrártárca szerint a jelenlegi KAP kellôképpen piacorientált, ugyanakkor a jövôben elengedhetetlen lesz egy olyan biztonsági háló létrehozása, mely a mezôgazdasági termelôk mellett az élelmiszerellátási lánc valamennyi szereplôjét védi. Belgium támogatja azt a többségi álláspontot is, hogy az élelmiszerlánc jelenlegi felépítését meg kell változtatni, és olyan rendszert kell létrehozni, mely lehetôvé teszi a nyereség igazságos elosztását, valamint nem korlátozza az európai termékek forgalmazását. A belga agrártárca egyetért az Európai Bizottságnak azzal a javaslatával, mely az állatvédelmi intézkedések élelmiszereken való önkéntes feltüntetésére vonatkozik. A többi tagállamhoz hasonlóan az állatjóléttel kapcsolatos kutatások rendszerének kiépítése mellett Sabine Laruelle azt is szorgalmazta, hogy a szarvasmarháknál a BSE vizsgálat elvégzését az eddigi 48 hónapos korról 60 hónapos korra emeljék, miután az elmúlt idôszakban a megbetegedések száma lényegesen csökkent. Papp Mónika évfolyam 4. szám 15

18 Megemlékezés Tehetséggel, hittel, alázattal Hányszor, de hányszor fordult elô, hogy nagy embereinket, feltalálóinkat, növénynemesítôinket, festôinket, kitûnô orvosainkat a külföld jobban ismeri, többre becsüli, elôbb fedezi föl, mint mi magunk. Magyarországról elszakadva sok értékes ember szerzett világhírt, megbecsülést. Majd jól megkésve, szinte az események után kullogva végre mi is fölfedezzük, kezdjük becsülni, gyakran túl késôn A nemrégiben elhunyt dísznövény-nemesítô dr. Kováts Zoltánt halála elôtt alig két hónappal március 15-én a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. Milyen ember volt dr. Kovács Zoltán? Hencidai születésû nyakas kálvinista volt, igen erôs magyar identitástudattal. A Berettyóújfaluhoz közel esô Hencidáról indult, ahol édesapja már nagyon korán megismertette és megszerettette vele a növényeket. Az út egyenesen vezetett a Kertészeti Fôiskolára. Diákévei közben két évet töltött 1948 és 1949 között Európa híres nemesítôhelyein, majd tanulmányai befejezésével a Kertészeti Kutatóintézet munkatársa lett a dísznövény osztályon. A növénynemesítés iránt erôs elhivatottságot érzett, pedig jól tudta, hogy gyors karrier ezen a területen nem várható, hiszen a megalapozás évei után még sokára lesz sikere és neve a nemesítônek. De az az idôszak is eljött. Állhatos munkája elsô eredményei 1956-ra értek be. A kétéves mályvarózsából már az elsô évben sikerült virágzó fajtát nemesíteni. Ez újdonság volt, erre a szakma fölfigyelt külföldön és Magyarországon. A Hungária és Balaton sorozatok, a Holló és Otelló festômályvák gyorsan világhírnévre tettek szert. Pályájának újabb sikerállomása 1971-ben következett be a törpemályva fajtával. Idôk folyamán már 40-re nôtt a külföldön is elismert fajták száma. Lehetne ennél is több, csak itthon az utóbbi 10 évben már nem jelentette be fajtáit, mivel nem tudta, nem akarta elfogadni, hogy a hároméves fajtavizsgálat során nincs fajtavédelem. Ugyanakkor a nemzetközileg ismert Fleuroselect és az All American Selection rangot ad a fajtáinak. Két kakastarély (Celosia) és két kúpvirág (Rudbeckig) fajtája aranyérmet is kapott. Ez hatalmas elismerés, mivel a fajtaáradatból ezt évente mindössze 3 4 fajtának ítélik meg. Nemzetközi kiállításokon is nagy sikereket arattak a fajtái (Hamburg, Bécs, München, Stuttgart, Rostock stb.). A legtöbb elismerést az ôszirózsafajtáival érte el külföldön, itthon nem annyira népszerû az Dr. Kováts Zoltán ôszirózsa. Németországban az ôszirózsát vágott virágként is szeretik és a házikertekbe, parkokba is széles körben ültetik. Külföldön is elismerést kapott fajtái jól hangzó, rendszerint angol néven kerülnek a katalógusokba. Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató, Fejlesztô Kht. 38 fajta forgalmazási jogát eladta nagy nemzetközi magkereskedô társaságoknak, megtartva a fajta fenntartását és elit mag elôállítását, valamint a magyarországi forgalmazási jogát. Dr. Kováts Zoltán fajtáinak igen nagy elônye, hogy azok szárazságtûrôek, hôtûrôek és hosszan virágoznak. Aki a Margit-szigeten jár, a sziget legnagyobb gyepes, de virággal szegélyezett részén feltétlenül találkozik Kováts Zoltán fajtáival. Pazar szépségükön megpihen a szem. Különösen szembeötlô a Celosia Bikavér. Fajtái elterjedtek szerte az országban. Ennek nagy lökést adott a Kocsis Tibor és mások által kezdeményezett 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 Az egész országra kiterjedô gyûjtômunka 1977-ig mindenféle anyagi támogatás nélkül, a fenntartó hallgatólagos jóváhagyása mellett történt azzal a védelemmel, amit a Magyar Mezôgazdasági Múzeum köré országosan szervezôdött Múzeum Baráti Kör mozgalomhoz való kapcsolódás a tantestület és a tanulóifjúság révén nyújtott. Döntô elôrelépést a jelentôs agrártörténeti emlékek fokozott védelmérôl szóló évi rendelet jelentett, melynek elsô aprópénzre váltásaként még abban az évben az iskolát, illetve a gyûjteményt agrártörténeti emlékhellyé nyilvánították. Ez egybeesett az iskola 25 éves jubileumi ünnepségével, melynek során már üzemelô gépmatuzsálemek felvonulásával mutatkozhatott be a gyûjtemény, és ekkor került sor az iskola fôbejárata elôtti emlékmû felavatására is. Ahhoz azonban, hogy idáig eljussanak, igen sok társadalmi munkára volt szükség. (Kapcsolódó riport a 18. oldalon.) Képek és szöveg: Dr. Szekeres Béla Agrártörténeti emlékhely A Balaton-kombájn makettje Faekék és félvasekék Vasekék Cormick traktor

20 Egy cséplôgép a sorból Marokrakó aratógép Stabilmotorok Csoroszlyás sorvetôgép Eke lovasszekéren Magtári szelelôrosta Motoros eke