2013. január-február

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2013. január-február"

Átírás

1 Prof. Dr. habil Paczolay Péter A közjegyzők alkotmányos helyzete A közjegyzők és a közhatalom dr. Klaus Woschnak A civil közjegyzőség kezdeti időszakai Dr. Udvary Sándor PhD A közjegyzői eljárások néhány vonatkozása és eljárási garanciái az alkotmányjog tükrében dr. Kőrös András A közjegyzői gyakorlatot érintő jogi esetek Közös szülői felügyelet Sajtófigyelő Rezümék január-február

2

3 szám * Közjegyzők Közlön ye Tartalomjegyzék Prof. Dr. habil Paczolay Péter A közjegyzők alkotmányos helyzete A közjegyzők és a közhatalom... 4 dr. Klaus Woschnak A civil közjegyzőség kezdeti időszakai Dr. Udvary Sándor PhD A közjegyzői eljárások néhány vonatkozása és eljárási garanciái az alkotmányjog tükrében dr. Kőrös András A közjegyzői gyakorlatot érintő jogi esetek Közös szülői felügyelet Sajtófigyelő Rezümék... 75

4 Közjegyzők Közlön ye * szám A közjegyzők alkotmányos helyzete A közjegyzők és a közhatalom Előadás a Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon Sopron, november 9. Tisztelt Kollokvium! A közjegyzői hivatásra vonatkozó szabályokat rendkívül sokszínű módon lehet értékelni. A jogtörténeti fejlődés gazdag tapasztalataitól kezdve, a hivatás gyakorlásának etikai normáin át, a hatályos eljárási jogszabályok aprólékos szabályozásáig minden aspektus nagyon fontos részleteket ad hozzá a közjegyzői tevékenység átfogó értékeléséhez. Az egyes aspektusok csakis együtt vezethetnek el minket a közjegyzőség mibenlétének megértéséhez. Ha e nézőpontok közül a kérdés alkotmányjogi vonatkozásaira fókuszálunk, akkor is szembeötlő a téma sokrétűsége. Nagyon tanulságos és szép lenne például felvázolni a közjegyzőség történeti fejlődését, hiszen az mindig érzékenyen reagált az ország történelmi-közjogi eseményeire. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a hiteleshelyek történetében a hazai államiság alakulása mutatja magát. De hasonlóan nélkülözhetetlen az alkotmányjogi értékeléshez az egyes közjegyzői eljárások feldolgozása is, ezért örömmel láttam, hogy holnap az alkotmányjogi szekcióban az Alkotmánybíróság munkatársa (Udvary Sándor) el is végzi ezt a munkát. Előadásomban én a közjegyzőkre vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat alapjaival foglalkoznék. Az Alkotmánybíróság határozatai a közjegyzői tevékenység jellegének leírására több megfogalmazást is használnak. Egyrészt a határozatok a közjegyzőségre az 4

5 szám * Közjegyzők Közlön ye állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként tekintenek. Ismét a holnapi szekcióra hivatkozva megengedhetem magamnak, hogy az idevágó kérdéseket az Alkotmánybíróság másik munkatársára (Köblös Adélra) hagyjam, és figyelmemet arra fordítsam, hogy az Alkotmánybíróság emellett a közjegyzői tevékenységet közhatalmi tevékenységként, hatósági jogalkalmazásként értelmezi. Nyilvánvaló, hogy az értelmezési gyakorlatnak ez a két alappillére ti. hogy (1) a közjegyző az igazságszolgáltatás része, valamint (2) közhatalmi tevékenységet folytat egymással szoros kapcsolatban áll és részben összefonódik, azonban a fogalmi tisztázás terén érdemes bizonyos mértékben különválasztanunk őket, mivel részben eltérő jellemzőket tudunk ezáltal megragadni. Előadásom tehát a közjegyzőség közhatalmi jellegével kapcsolatban igyekszik összefoglalni a legfontosabb szempontokat. A kérdés áttekintése azért is különösen aktuális, mert az Európai Unió Bírósága tavaly sorozatban hozta meg azokat a döntéseit, amelyek az uniós jog adott rendelkezése szempontjából nem tekintette közhatalmi jellegűnek a vizsgált tagállamok közjegyzőinek tevékenységét. Sőt jelen pillanatban az Európai Bizottság keresete alapján a magyar szabályozás megítélése is a luxembourgi bíróság döntésére vár. Indokolt tehát, hogy a témát ennek a kihívásnak a tükrében járjuk körül, és megpróbáljuk eloszlatni az esetleges félreértéseket. Annak tisztázására kerítek tehát most sort, hogy (1) miben áll az Unió Bírósága jogértelmezésének lényege, (2) ehhez képest mit tartalmaznak a releváns alkotmánybírósági határozatok, és (3) milyen kapcsolatban áll egymással a két joggyakorlat. 1. Az Európai Unió Bírósága a közjegyzői tevékenység közhatalmi jellegéről Amint az ebben a körben nyilván közismert, az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálta több tagállam közjegyzői szabályozását. Ennek eredményeképpen május 24-én hozott ítéleteiben több tagállamot is elmarasztalt, amiért a közjegyzői státuszok betöltésének feltételül szabták a tagállami állampolgárságot. A Bizottság keresete alapján a Bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az állampolgársági feltétel ebben az esetben jogsértően korlátozza-e a letelepedés szabadságát, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikke 5

6 Közjegyzők Közlön ye * szám garantál (ezt korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 43. cikke tette meg, de előadásomban ezután csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés számozására utalok). Az érintett tagállamok a szerződés 51. cikkére hivatkoztak, amely kivételt enged a letelepedési szabadság biztosítása alól a közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységek esetében. A jogkérdés végeredményképpen tehát az volt, hogy a vizsgált tagállami szabályozásokban megjelenő közjegyzői tevékenységek közhatalom gyakorlásában való részvételt jelentenek-e. A Bíróság hangsúlyozva, hogy a tevékenységi köröket önmagukban, nem pedig a jogállás fényében vizsgálja áttekintette, hogy az érintett tagállamok közjegyzői milyen tevékenységeket folytatnak, és mindegyik esetben azt állapította meg, hogy a hatályos szabályok alapján nem állapítható meg a közhatalom gyakorlásában való részvétel. Itt szeretném rögtön leszögezni: nem célom annak megelőlegezése, hogy a luxembourgi bíróság miként dönthet majd a magyar szabályozás hasonló állampolgársági feltételéről. Egyfelől látni kell, hogy ahány tagállam, annyi különbség lelhető fel a közjegyzői tevékenységek fajtái vagy részletszabályai között. Másfelől viszont a bírósági ítéletek a hazai jogrendben is ismert klasszikus közjegyzői tevékenységeket (is) érintenek. E szempontok mérlegelése és a majdani döntés megelőlegezésének kísérlete helyett azonban arra keresem a választ, hogy bármilyen uniós döntés is születik, az mennyiben érinti a szóban forgó kérdések hazai alkotmányjogi megítélését. Mindenekelőtt látni kell, hogy az Unió Bírósága a közhatalom fogalmának terjedelmét nem általánosságban adta meg. Az ítéletek maguk is hangsúlyozzák: arra keresik a választ, hogy egy konkrét szerződéses rendelkezés, az 51. cikk értelmében meddig terjed a közhatalom. Emellett döntő jelentőséggel bír az is, hogy a Bíróság az egyik alapvető uniós szabadság alóli kivétel értelmezése kapcsán foglalkozott a kérdéssel. Érthető tehát, hogy azzal érvel: az állandó ítélkezési gyakorlata alapján figyelembe kellett vennie a szóban forgó rendelkezések sajátos uniós jogi jellegét. Ennek érdekében olyan jogértelmezés kidolgozását tekintette feladatának, amely a letelepedés szabadsága alóli kivételeket csakis a feltétlenül szükséges mértékre korlátozza, és biztosítja, hogy a szerződés hatékony érvényesülését ne befolyásolhassák a tagállamok egyoldalú rendelkezései. Az ítéletek így arra jutnak, hogy az 51. cikkben foglalt kivételt kizárólag azon tevékenységekre kell korlátozni, amelyek önmagukban véve is a közhatalom 6

7 szám * Közjegyzők Közlön ye gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek minősülnek. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy a Bíróság csupán azt állapította meg, hogy az adott cikk szempontjából a vizsgált tevékenységek olyan mértékben közhatalmi jelleggel bírnak-e, amilyen mértékben az uniós jog kivételt engedhet az egyik legfontosabb szabadsága alól. Az ítéletek alapján nem tartoznak ide a közhatalom gyakorlásához képest kisegítő vagy előkészítő jellegű tevékenységek. Azokat a tevékenységeket sem lehet kivételként kezelni, amelyek érintetlenül hagyják a bíróság vagy közigazgatási hatóság mérlegelési és döntési jogkörét, vagy amelyek nem járnak döntési jogkör gyakorlásával. A Bíróság e mondatai mellett az is figyelemre méltó, ahogy a felek megfogalmazták saját álláspontjukat. A felperes Bizottság a keresetekben arra hivatkozott, hogy a közhatalom fogalmának magában kell foglalnia a mások akaratától független vagy akár azzal szemben történő cselekvés képességét, vagyis a kényszerítő jogkör alkalmazását. Az alperesek érvelése szerint viszont a közhatalom fogalma nem korlátozható a kényszerítő jogkör gyakorlásával járó vagy a bíróságok mint végső döntéshozók által végzett tevékenységekre. Az ítéletek végül a Bizottság érveit fogadták el, igen szűken értelmezve ezzel a közhatalom gyakorlásában való részvételt. Ennek értelmében a közjegyzők tevékenysége ugyan közérdekű célt szolgál, de a közérdekű cél érdekében való fellépésük nem elegendő ahhoz, hogy közhatalomnak minősüljenek. 2. Az Alkotmánybíróság a közhatalmi tevékenységekről Az Alkotmánybíróság gyakorlatának áttekintésekor arra kell figyelemmel lennünk, hogy a közhatalom fogalmát sem az alkotmány, sem nemzetközi jogforrás, sem valamely más jogszabály nem határozza meg. Annak ellenére tehát, hogy az alkotmányos gondolkodás és az alkotmányértelmezés egyik kulcsfontosságú kategóriájáról beszélünk, nem áll rendelkezésünkre definíciószerű mérce. Az Alkotmánybíróság maga sem adott ilyen mércét. Vannak persze egyértelmű helyzetek, mint például a jogalkotás, amely a közhatalom klasszikus megnyilvánulásának tekinthető. Témánk szempontjából azonban most azok az alkotmányossági vizsgálatok bírnak jelentőséggel, amelyek során az Alkotmánybíróság esetről esetre vizsgálta meg, hogy az eléje került jogszabályokban foglalt egyes tevékenységek közhatalmi jellegűek-e, és így vonatkoznak-e rájuk a sajátos alkotmányos követelmények. Ebben a módszertani kérdésben tehát az Alkotmánybíróság 7

8 Közjegyzők Közlön ye * szám az Európai Unió Bíróságához hasonlóan járt el: a szóban forgó tevékenység jellegét ítélte meg, és nem tekintette önmagában perdöntőnek például a jogállásbeli jellemzőket. Persze egy szerv jogállása hatással van az általa végzett tevékenységi kör jellegére is, mégsem lehet önmagában a státuszból kiindulni. Különösen egyértelmű ez, ha figyelembe vesszük, hogy az Alkotmánybíróság sok esetben éppen a jogállásra nézve fogalmazott meg követelményt abból kiindulva, hogy közhatalom gyakorlását állapította meg. Az alkotmánybírósági gyakorlatból vett alábbi példák noha első hallásra talán távol állnak a közjegyzők helyzetének értékelésétől nagyon jól érzékeltetik, miként kezeli az Alkotmánybíróság a közhatalmi jelleg kérdését, és így a közjegyzői státuszra nézve is tapasztalatokkal szolgálnak különösen a luxembourgi döntések tükrében Magyar Orvosi Kamara (MOK) vizsgálata a közhatalom-gyakorlás alkotmányos keretei A gazdasági, illetve a szakmai kamarák esetében tipikusnak nevezhető feladata volt az Alkotmánybíróságnak, hogy az egyes kamarai tevékenységek, valamint a hozzájuk esetlegesen kapcsolódó kötelező kamarai tagság alkotmányosságának megítéléséhez mindenekelőtt az adott kamara közhatalmi jellegéről döntsön. A későbbiekben sokszor hivatkozott határozatában [39/1997. (VII. 1.) AB hat.] az Alkotmánybíróság szisztematikusan áttekintette az orvosi kamara jogszabályban biztosított tevékenységi körét. A vizsgálat eredményeképpen az Alkotmánybíróság azonosította egyrészt a MOK által végzett közfeladatokat, másrészt az ezek ellátásához rendelkezésre álló közhatalmi, hatósági jogköröket. A határozat megállapította ugyanis, hogy a közfeladat fogalma szélesebb a hatósági jogkör gyakorlásánál, amely viszont esetenként és a szükséghez képest a közfeladat ellátásának egyik nélkülözhetetlen eleme lehet. a) Az Alkotmánybíróság közhatalom gyakorlásának minősítette, amikor a köztestület az adott hivatás valamennyi gyakorlója számára normaalkotást végez. b) Hasonlóképpen az orvosi kamara közhatalmi aktusa, amikor egyetértési jogot gyakorol a külföldi diplomával honosítás nélkül végezhető orvosi tevékenység iránti kérelmek ügyében. c) Az Alkotmánybíróság abban is részben közhatalmi jogosítvány gyakorlását látta, amikor az állam egy adott szakma teljességét érintő kérdésekben való 8

9 szám * Közjegyzők Közlön ye tanácsadó közreműködés céljából hoz létre köztestületet, persze úgy, hogy az ehhez szükséges szervezettel és hatáskörrel is ellátja. A normaalkotás, valamint az egyetértési jog gyakorlásán túl tehát adott esetben a tanácsadó közreműködés is belefér a közhatalom fogalmába. A MOK-határozat egyszersmind arra is jó példát szolgáltat, hogy mi lehet a tétje egy tevékenység közhatalmi jellegének. Az Alkotmánybíróság ugyanis megsemmisítette az egyetértési jog gyakorlásában megnyilvánuló közhatalmi aktusra vonatkozó szabályokat, tekintettel arra, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely bármilyen szempontot tartalmazna arról, hogy a kérelmet minek alapján fogadja el vagy utasítja el a kamara. Annak, hogy az Alkotmánybíróság egy tevékenységet közhatalminak minősít, éppen ez az egyik legfontosabb következménye: a döntések hosszú sorában megmutatkozó következetes gyakorlat szerint a jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket [ld. pl. 56/1991. (XI. 8.) AB határozat] Mindenekelőtt a közhatalom gyakorlására vonatkoznak a következő alkotmánybírósági mondatok is: A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. [9/1992. (I. 30.) AB határozat] 2.2. Társadalombiztosítási önkormányzat a közhatalom-gyakorlás demokratikus legitimációja A közhatalom-gyakorlás alkotmányosságának terén fontos értelmezést adott az Alkotmánybíróság abban a határozatában, amelyben a társadalombiztosítási önkormányzatok működését vizsgálta meg [16/1998. (V. 8.) AB határozat]. Az 9

10 Közjegyzők Közlön ye * szám Alkotmánybíróság mindenekelőtt itt is elvégezte a TB-önkormányzat tevékenységi körének címkézését, és tevékenységről tevékenységre állapította meg a közhatalmi jelleg meglétét. A besorolás nagyon tanulságos témánk szempontjából. Az Alkotmánybíróság az egyes döntési és egyetértési jogkörökön túl közhatalminak ítélte: a) a társadalombiztosítást érintő jogszabályok tervezeteivel kapcsolatos véleményezési feladatot, valamint b) a társadalombiztosítást érintő és a Kormány elé terjesztendő költségvetési irányelvekre vonatkozó javaslattételi jog gyakorlását. Tekintettel arra, hogy mindezek alapján a TB-önkormányzat közhatalmat gyakorolt, az Alkotmánybíróság a jogállásán az erre vonatkozó alkotmányos követelményeket kérte számon. Így ebben az esetben azt, hogy a közhatalom gyakorlásának alkotmányos feltétele, hogy arra demokratikus legitimáció alapján kerüljön sor. Eszerint a demokratikus legitimáció elsődlegesen valósul meg akkor, ha a közhatalmat gyakorló testületet a választópolgárok közvetlenül választják. Demokratikus a legitimáció akkor is, ha a közvetlenül választott szervezet által választott vagy kinevezett szervek, személyek gyakorolnak közhatalmat. Amíg a választások, kinevezések láncolata a választópolgároktól a közhatalmat gyakorló szervig, személyig folyamatos, a demokratikus legitimáció nem vitatható. Ezért tekinthető demokratikusan legitimáltnak a Kormány és az államigazgatási szervezet is. A TB-önkormányzat esetében a demokratikus legitimáció megvalósulhatott volna úgy is, ha a közhatalmat gyakorló szerv vagy személy felhatalmazását azoktól kapja, akiket az önkormányzatot létrehozó törvény az önkormányzat alanyainak nyilvánít. Az Alkotmánybíróság azonban a demokratikus legitimáció hiányát állapította meg, és megsemmisítette az alkotmányellenes törvényi rendelkezéseket Országos Érdekegyeztető Tanács A joggyakorlat következetességének demonstrálására említem meg, hogy a fentiekhez teljesen hasonló logikában ítélte meg az Alkotmánybíróság az Országos Érdekegyeztető Tanácsra (OÉT) vonatkozó szabályozást [40/2005. (X. 19.) AB határozat]. Az OÉT esetében a klasszikus érdekegyeztető-konzultatív (azaz nem közhatalmi) jogosítványok mellett abban valósult meg közhatalom-gyakorlás, hogy az OÉT beszámoltatási joggal rendelkezett az államigazgatási feladatokat ellátó Munkaerőpiaci Alap 10

11 szám * Közjegyzők Közlön ye Irányító Testülete felett. Az Alkotmánybíróság ebben az esetben is a közhatalom demokratikus legitimációjának hiányát állapította meg, és mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megszüntetésére hívta fel az Országgyűlést A gyakorlat összegzése A bemutatott ügyekből további példák ismertetése nélkül is levonhatók azok a következtetések, amelyek előadásom szempontjából relevánsak. Mindenekelőtt meg tudjuk állapítani, hogy az Alkotmánybíróság a közhatalom-gyakorlás fogalmát az önálló döntési jognál vagy valamely kényszerítő aktus meghozatalának lehetőségénél lényegesen szélesebben határozta meg. Határozataiban bizonyos körben közhatalmi jellegűnek tekintette a véleményezés, javaslattétel, beszámoltatás, tanácsadó közreműködés megnyilvánulásait is. A gyakorlat lényege annak fényében válik érthetővé, hogy az Alkotmánybíróság ezeknél a döntéseinél a demokratikus jogállamiságból fakadó alapvető garanciák érvényesülésének körét kereste. Alkotmányos szerepével összhangban a közhatalomgyakorlás alkotmányos kereteit, illetve a hatalom demokratikus legitimációját az Alkotmánybíróság minél szélesebb körben igyekezett számon kérni és biztosítani, és arra törekedett, hogy ezzel minél inkább körülbástyázza a közhatalom-gyakorlással érintettek jogait és érdekeit. 3. Az Alkotmánybíróság a közjegyzői tevékenység közhatalmi jellegéről A közjegyzői tevékenység természetének leírására az Alkotmánybíróság visszatérően több fordulatot is használ. Ezek a minősítések egy tőről fakadnak, és egy irányba mutatnak, mégsem lehet őket szinonimaként kezelni, még akkor sem, ha az Alkotmánybíróság maga sem különíti el őket egymástól. A határozatokban a következő megfogalmazásokat találjuk: a) a közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi b) a közjegyzői tevékenység állami tevékenység c) a közjegyző hatósági jogszolgáltató tevékenységet végez d) a közjegyző közhatalmi tevékenységet végez 11

12 Közjegyzők Közlön ye * szám Ezek a fordulatok egymást felváltva, sőt egymással összekapcsolva is szerepelnek az alkotmánybírósági gyakorlatban. Annyiban valóban közös szereppel bírnak az értelmezésben, hogy a közjegyzőség közjogi jellegét hangsúlyozzák. Ahogy az egyik határozat mondja: A közjegyzői foglalkozásgyakorlás szabályai közjogi tartalmúak ( ) (944/B/1994. AB határozat). Látnunk kell azonban, hogy ezek a megfogalmazások mégsem ugyanazt fejezik ki, és éppen ezeknek a különbségeknek a megragadására alkalmas, ha ez esetben most a közhatalmi jellegre koncentrálunk. Ezt annál is inkább megtehetjük, mert mint már említettem a közjegyzői tevékenységet az állami igazságszolgáltatás részeként a holnapi szekcióülések részletesen elemzik. Fontos azonban rámutatni arra, hogy a közhatalmi tevékenység bizonyos szempontból szűkebb fogalom, mint az igazságszolgáltatás alkotmánybírósági határozatokban megjelenő tágabb értelme. Utóbbiba adott esetben a közjegyzői munka olyan területei is beleférnének, amelyek közhatalom-gyakorlást nem valósítanának meg. A legkönnyebben talán azzal lehet ezt alátámasztani, hogy az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás legtágabb fogalmába az ügyvédséget is bevonja (ld. pl. 1208/B/2010. AB határozat), holott az ügyvédi tevékenységnek értelemszerűen nem tulajdonít közhatalmi erőt. Még nyilvánvalóbb, hogy az állami tevékenység jóval szélesebb körű fogalom, mint a közhatalmi jelleg. Az állami tevékenység felölelhet minden közfeladatot, amelyet az államnak kell vagy kellene megvalósítania. Ezek azonban nem minden esetben igényelnek közhatalmi jogköröket, amint arra az Alkotmánybíróság rá is mutatott az orvosi kamarával kapcsolatos, előbb említett ügyben. Úgy gondolom tehát, hogy az említett minősítések közül a hatósági jogszolgáltatás, illetve a közhatalmi tevékenység fordulatok jellemzik a legmarkánsabban a közjegyzői tevékenységet. Az Alkotmánybíróság a közjegyzők esetében sem foglalja össze kimerítően a közhatalmi jelleg ismérveit, de a közjegyzői feladatokat a jogállásra vonatkozó szabályokkal együtt értelmezve határozottan állást foglal a kérdésben. Az Alkotmánybíróság a legutóbbi fontos döntésében, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény vizsgálatakor (1208/B/2010. AB hat.) sem hagyott kétséget álláspontja felől. 12

13 szám * Közjegyzők Közlön ye Egyrészt a közjegyzőkre vonatkozó szabályozás köztük a jogállásra vonatkozó előírások összefoglaló jellegű értékelésével megállapította, hogy általánosságban a közjegyzők az állam igazságszolgáltató tevékenységének részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet mint közhatalmi tevékenységet is végeznek. Másrészt ugyanakkor ez nem váltotta ki az Alkotmánybíróság szokásos értékelését arról, hogy az adott szerv szóban forgó konkrét tevékenysége ez esetben a fizetési meghagyás (fmh) kibocsátása milyen jelleggel bír. A határozat így kimondta azt is, hogy az fmh kibocsátása azzal együtt közhatalmi aktusnak minősül, hogy egyébként nem tekinthető ítélkező tevékenységnek. Ez az ügy sem támasztja alá azt, hogy az Alkotmánybíróság pusztán jogállás alapján döntene a közhatalmi jellegről nyilvánvalóan fontos szereppel bírnak az értelmezésben a státuszra vonatkozó szabályok, de önmagukban nem döntik el a vizsgált tevékenység közhatalmi természetét. Megjegyzem, ezt a szemléletet követte a Legfelsőbb Bíróság is, amikor a 3/2004. Polgári jogegységi határozatában úgy döntött, hogy a közokiratot készítő közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol. A jogegységi határozat hangsúlyozza, hogy a közjegyző közjogi jogállásának bizonyítása mellett a konkrét tevékenység jellegének a megvizsgálása is elengedhetetlen. Más kérdés, hogy a Legfelsőbb Bíróság végül arra jutott, hogy a hatályos szabályozás alapján nincs olyan tevékenysége a közjegyzőknek, amely ne volna közhatalmi jellegűnek tekinthető. Mindebből megalapozottan levonhatjuk azt a következtetést, hogy a magyar alkotmányos joggyakorlat szerint a közjegyző egyértelműen közhatalmat gyakorló személy. Noha az Alkotmánybíróság nem értékelte önállóan valamennyi közjegyzői tevékenység jellegét, az egyes feladatok (pl. fizetési meghagyás kibocsátásának) minősítése mellett a közjegyzőkre vonatkozó összefoglaló jellegű értékelésében is kiemelte, hogy a közjegyzők hatósági jogszolgáltató tevékenységet mint közhatalmi tevékenységet is végeznek. Mindez nemcsak összhangban áll a korábbi példákban megjelenő általános gyakorlattal, hanem következik is abból: az Alkotmánybíróság nem adhatott olyan értelmet a közjegyzői tevékenységnek, amellyel a jogérvényesítés és az állami kényszer alkalmazásához ilyen szorosan kötődő eljárásokat kiengedte volna a közhatalom- 13

14 Közjegyzők Közlön ye * szám gyakorlással szemben elvárt alkotmányos garanciák alól. Nyilvánvaló például, hogy a közjegyzők hatáskörébe utalt eljárásokat csakis a jogbiztonság által megkövetelt nagyfokú szabályozottság és kiszámíthatóság mellett, pontosan körülhatárolt szervezeti és működési rendben szabad lefolytatni. Felmerül ezek után a kérdés: mit kezdjünk akkor a luxembourgi bíróság gyakorlatával, amely eddig másként döntött a vizsgált közjegyzői szabályozások közhatalmi jellegéről. Ismétlem: nem kívánok elébe menni a magyar szabályozás uniós jogi megítélésének, de a korábban elmondottak elvi szintű összevetése elvégezhető és tanulságos. 4. Az Európai Unió Bírósága és az Alkotmánybíróság értelmezésének viszonya Előadásomban mind az Európai Unió Bírósága, mind az Alkotmánybíróság gyakorlatából azokat a pontokat emeltem ki, amelyek arra utalnak, hogy a két fórum értelmezése nem áll ellentétben egymással. A két joggyakorlat mélyrehatóbb ismeretében ugyanis nyugodtan kijelenthetjük, hogy az értelmezések csak első ránézésre szólnak ugyanarról, valójában azonban lényegesen különböző kérdéseket döntöttek el. Sem a luxembourgi bíróság, sem az Alkotmánybíróság nem adott a szóban forgó ügyekben olyan közhatalom-meghatározást, amely általános érvényre tartana igényt. Nincs szó tehát arról, hogy a két fórum által használt fogalmak feloldhatatlan ellentétbe kerültek volna. Éppen arról van szó, hogy a jogértelmezések kontextusában rejlő különbségek miatt az egyik esetben (az uniós ítéletekben) a közhatalom szűkítő, a másik esetben (az Alkotmánybíróság gyakorlatában) a közhatalom kiterjesztő értelmezése jelenik meg. A két értelmezésnek azonban teljesen különbözőek a keretei: a luxembourgi bíróság az uniós szerződés egy adott pontja keretében kereste azt a jogértelmezést, amely minél szélesebb körben engedi érvényesülni az Európai Unió alapvető szabadságát mindezt maguk az ítéletek is hangsúlyozzák, 14

15 szám * Közjegyzők Közlön ye az Alkotmánybíróság a magyar alkotmányos rendszerben kereste azokat a jogértelmezéseket, amelyek a közhatalom-gyakorlással érintettek jogai és érdekei védelmében minél szélesebb körben építik ki az alkotmányos garanciákat a közjegyzők hatáskörébe tartozó eljárások esetében nem mondhatott le e garanciák számonkéréséről. Mindebből álláspontom szerint az következik, hogy bárhogy is dönt az Európai Unió Bírósága, döntésének kizárólag abban a körben van tétje, hogy megmaradhat-e a státusz betöltésének állampolgársági feltétele. Mellékesen jegyzem meg, hogy ez a tét a magyar nyelv esetében a gyakorlatban nem tűnik túl jelentősnek. Az uniós értelmezés ugyanakkor semmiképpen sem érinti a magyar alkotmányos gyakorlatot, mely szerint a közjegyzők közhatalmi tevékenységet végeznek. Ennek az értelmezésnek továbbra is meg kell határoznia mind a közjegyzői jogállás, mind a közjegyzői eljárások szabályozásának kereteit és garanciáit. Prof. Dr. habil Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke 15

16 Közjegyzők Közlön ye * szám 24. Közép-Európai Közjegyzői Konferencia, Sopron, A civil közjegyzőség kezdeti időszakai Gondolatok a magyarországi közjegyzői reform 20. évfordulója alkalmából 1 Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának és elnökének, Tóth Ádám úrnak az előadásra való felkérésért a 24. Közép-Európai Közjegyzői Konferencián. Szeretném ezt az elnevezést Notarenkoloquim Mitteleuropa -ként kvázi németre visszafordítani. Számomra ehhez az elnevezéshez emlékek fűződnek az 1990-es évek elején Keszthelyen megrendezésre került közjegyzői kollokviummal kapcsolatban. Azonban rögtön meg kell említenem az év egy másik rendezvényét. A közjegyzők első Európa-napjain, 1989 tavaszán Salzburgban nagyfokú érdeklődés mutatkozott az osztrák közjegyzőség soraiban az Európai Közösség, a mai Európai Unió iránt. Azonban az Európa-napok annak idején ráirányították a figyelmet Ausztria azon szomszédos országaira is, amelyek nem tartoztak az Európai Unióhoz. Ennek az volt a következménye, hogy mi, osztrákok kerestük a kapcsolatot ezen államok közjegyzőivel. Ez már 1989 nyarán sikerrel járt. Mégpedig az akkori, állami közjegyzőséghez tartozó magyar kollégáinkkal. Ezek az első kapcsolatok vezettek még 1989-ben az 1. Közép- Európai Közjegyzői Kollokviumhoz. E rendezvény nagy hatást gyakorolt a magyar igazságügy-miniszterre, Kulcsár Kálmánra. Röviddel ez után minisztériumában 1 Egy előadás kézirata a i soproni 24. Közép-Európai Közjegyzői Konferencia előtt. Az előadás formáját megtartották, de itt alcímet és lábjegyzeteket iktattak be. 16

17 szám * Közjegyzők Közlön ye megbízást adott arra, hogy gondolkodjanak el egy közjegyzői reformon. Az eredményt ismerjük. Húsz évvel ezelőtt, január 1-jén foglalták el hivatalukat Magyarországon az első szabad és független közjegyzők. Mai előadásom témájául a következőt javasolták nekem: A civil közjegyzőség kezdeti időszakai. Hol kezdjem tehát? 1874-ben az első modern magyar közjegyzői rendtartással? Emlékeztessem mai szakavatott hallgatóságomat a loca credibilia -ra, vagy Magyarország megyei és városi jegyzőire? Ez olyan lenne, mintha vizet hordanék a Dunába. Vagy beszélhetnék a 12. és 13. századi észak-olaszországi glosszaírókról, Bologna jogi iskolájáról és az ars notaria híres magiszteréről, Rolandino de Passeggeri-ről. De ne aggódjanak! Ma meghívom Önöket, hogy velem együtt emlékezzenek vissza a magyar közjegyzőség húsz évvel ezelőtti új kezdetére. Ezért az előadáshoz önhatalmúlag alcímet fűztem, mégpedig a következőt: Gondolatok a magyarországi közjegyzői reform 20. évfordulója alkalmából. Ennek során remélem megértésedet és hozzájárulásodat, Igen Tisztelt Elnök Úr, Kedves Ádám. És még be kell vallanom valamit. A festményt, amit itt bemutatok, három szín hat át: piros-fehér-zöld és piros-fehér-piros. A közép-európai közjegyzői reform sok más proponensének színeit ezzel semmi esetre sem szeretném átfesteni. Az Osztrák Közjegyzői Kamara (ÖNK) 2011-ben elhunyt hajdani elnöke, Kurt Wagner ben Salzburgban indítványozta, hogy szemünket ne csak nyugatra, az Európai Közösségre vessük. Ausztria más szomszédos országaiban is vannak szakmai kollégák. Ők valószínűleg állalmi közjegyzők, akik azonban latin közjegyzői tradícióból származnak. A különbségek csupán az államigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való beillesztésükben van. Ahogy bebizonyosodott, Wagner javaslata előre mutató volt évi kezdeményezése hamarosan nyugat-európai testvér-közjegyzőségek és a Nemzetközi Közjegyzői Unió (UINL) azonos irányú tevékenységeivel találkozott. Az akkor kezdődő közjegyzői reform sikeréhez sok nyugat-európai közjegyző hozzájárult, nagy személyes 2 Prof. Dr. Kurt Wagner, elhunyt február 7-én, az osztrák közjegyzők tiszteletbeli elnöke, a bécsi, alsóausztriai és burgenlandi Közjegyzői Kamara elnöke 1966-tól 1987-ig és az Osztrák Közjegyzői Kamara elnöke 1971-től 1989-ig. 17

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

24. KÖZÉP-EURÓPAI KÖZJEGYZŐI KOLLOKVIUM

24. KÖZÉP-EURÓPAI KÖZJEGYZŐI KOLLOKVIUM Meghívó Dr. Navracsics Tibor védnöksége alatt megrendezésre kerülő 24. KÖZÉP-EURÓPAI KÖZJEGYZŐI KOLLOKVIUM Sopron Időpont: 2012. november 8-10. Szervezési tudnivalók: A KOLLOKVIUM ELŐADÁSAINAK HELYSZÍNE:

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról

Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Miskolci Egyetem 2012. május 3. 1 2012. május 3-án került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az EU Jogot Oktatók Első Találkozója

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat;

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat; Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unión belül (folytatás) Ígéretünkhöz híven visszatérünk a Prókátor legutóbbi számában megjelent cikk témájához és megkíséreljük bemutatni az ügyvédi hivatás, a

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a program célja a minél szélesebb körű ismeretetek átadása, a tanulmányút során számos intézménylátogatásra is sor került.

Tekintettel arra, hogy a program célja a minél szélesebb körű ismeretetek átadása, a tanulmányút során számos intézménylátogatásra is sor került. Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy hírlevelünkben tájékoztassuk arról, hogy Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség (CPA) magas rangú delegációja érkezett tanulmányútra a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz.

Részletesebben

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 39/2015. Kedves Kolléga!

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 39/2015. Kedves Kolléga! Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 39/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy hírlevelünkben tájékoztassuk arról, hogy Egyiptomi Fogyasztóvédelmi Ügynökség (CPA) magas

Részletesebben

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.11.15. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS A TANÁCS HATÁROZATA (2006. november 7.) a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (6) bekezdésében

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Tantárgy összefoglaló

Tantárgy összefoglaló Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-5247/2014. ügyben Előadó: dr. Horváth-Egri Katalin Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult az alapvető jogok biztosához, mert álláspontja szerint a

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT

III. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Nemzeti Választási Bizottság 1128/2014. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának kitűzése tárgyában

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.21. COM(2015) 517 final 2015/0242 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Németországnak, illetve Ausztriának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

A MEGÁLLAPODÁS SZERZ D FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGYIDEJ B VÍTÉSÉR L

A MEGÁLLAPODÁS SZERZ D FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGYIDEJ B VÍTÉSÉR L 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - S-Erklärung Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 13 A MEGÁLLAPODÁS SZERZ D FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben