A szokásos tartózkodási hely és a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény végrehajtása. dr. Kozák Henriett

Átírás

1 A szokásos tartózkodási hely és a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény végrehajtása dr. Kozák Henriett

2 Hágai Gyermekelviteli Egyezmény célja és alapelve A megsértett szülői felügyelet visszaállítása, a gyermekek azonnali, gyakorlatban minél hamarabbi visszavitelének biztosítása jogellenes elvitel vagy visszatartás esetén. Láthatási jog gyakorlásának tényleges biztosítása, megszervezése láthatási jog megsértése esetén Az azonnali visszavitel (zavartalan láthatás) a gyermekek mindenek fölött álló érdeke

3 Joghatósági problémák a gyermek szülői felügyelete iránti perben joghatóság: főszabály szerint a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti bg. A joghatóság hivatalból vizsgálandó jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitele iránti ügy előkérdése lehet a Magyarországon ugyanezen gyermek vonatkozásában indított szülői felügyeleti jog gyakorlása iránti pernek Joghatóság hiánya esetén a Pp (1) bek. a.) pontja alapján keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, vagy arra visszautalva a Pp alapján per megszüntetés.

4 Érdemi döntés folyamata, sorrendisége a jogellenes gyermekelviteli ügyben Megalapozottság vizsgálata: 1. gyermek kora 2. a szokásos tartózkodási hely megállapítása 3. Elvitel jogellenességének/jogszerűségének tisztázása 4. a felügyeleti jog tényleges gyakorlásának kérdése

5 Gyermek állampolgársága Miért kell magyar gyermeket külföldre visszaadni? A gyermek állampolgárságának a jogellenes elvitel miatti eljárásban nincs jelentősége, Többes állampolgárság, európai migráció, a mozgás és tartózkodás szabadsága miatti költözés kérdése

6 Felfüggesztés? Jogellenes gyermekelvitel miatt Magyarországon indult eljárás esetén a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény rendelkezése szerint nem lehet dönteni az itt folyó szülői felügyelet érdemét illetően, amíg nem születik határozat arról, hogy a gyermeket az ezen Egyezmény szerinti eljárásban vissza kell-e vinni.

7 Elvitel iránya döntő külföldről Magyarországra jogellenes elhozatal vagy ott visszatartás miatti visszavitel iránti kérelem (első fokon PKKB kizárólagos illetékesség) Magyarországról jogellenes elvitt gyermekek ügye miatti eljárás (magyar központi hatóság: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya)

8 A visszaviteli eljárásban a vonatkozó jogszabály alkalmazása Elsődleges kérdés, hogy a gyermeket az Európai Unió egyik tagállamából vagy egy EUn kívüli részes államból hozták-e? Ennek függvényében Hágai Gyermekelviteli Egyezmény, vagy annak és a Brüsszel II.a. r. együttes alkalmazása Brüsszel II. r. 11. cikke lényegében a multilaterális egyezmény uniós fenntartása

9 Brüsszel II.a. r. 11. cikk Leszűkíti kérelem Egyezmény szerinti visszautasításának lehetőségeit Emiatt az alkalmazása óta kialakult bírói gyakorlat szerint súlytalan kérelmezettihivatkozások: a kérelmező nem töltött elég időt a gyermekkel, csak a munkájának és hobbijának élt, agresszív, esetleg züllött életvitelt folytat, többnyire a gyermek és a szülő anyanyelvi és beszélt nyelvbéli különbsége eddig az anya látta el a gyermeket, avagy a gyermek alacsony életkorú A gyermek verbális esetleg fizikai erőszak miatt veszélyeztetettsége

10 Kié az utolsó szó? gyermek visszavitele iránti kérelem elutasítása esetén a Brüsszel II.a. r. alapján joghatósággal rendelkező bíróság a szülői felügyeleti jog gyakorlása iránti jogvitában ezt követően is elrendelheti a gyermek visszavitelét. Ez a későbbi határozat külön eljárás nélkül ismerhető el abban a tagállamban, ahová egyébként a gyermeket jogellenesen elvitték, és amelynek a bírósága a gyermek visszaadását megtagadta.

11 Szokásos tartózkodási hely Legfőbb kapcsolótényező az európai családjogban mind a joghatósági, mind a kollíziós jogi rendelkezések körében Lényeges kérdés: házassági, szülői felügyelet iránti, tartási, öröklési perekben Autonóm, a tagállamok belső jogától függetlenül értelmezendő fogalom Nincs jogszabályi definíciója

12 Értelmezés módja a Hágai Gyermekelviteli és a Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény, illetve az európai jog szellemének megfelelően minden egyes ügyben egyedi mérlegeléssel Tények számítanak a leginkább Előnye: rugalmas, igazodik a mai életviszonyokhoz, független a lakóhelytől és az állampolgárságtól, és nem kell, hogy a jog által elismert és nyilvántartott tartózkodási hely legyen. Nehézsége: nehezen körülírható, értelmezése nem egységes, kevés fogódzó a gyakorlat számára

13 Értelmezés a felnőttek vonatkozásában Érdekeltségi központ meghatározása Tényeken kívül számít az érintett szándéka is az ott tartózkodással kapcsolatban, a költözésre/ott tartózkodásra ösztönző indokok releváns tény lehet még: a munkavállaló családi helyzete, az ott-tartózkodás időtartama és folyamatossága, munka-vagy megbízási szerződésének tartalma, családi kötődések + mindazon egyéb szándék, Házassági ügyekben hol van/volt a házastárs/ak közös otthona,

14 Értelmezés gyermekek esetében A tartózkodással kapcsolatos szülői szándék vizsgálata nem evidens, ez függ egy adott állam gyakorlatától is. Magyar gyakorlat szerint a tények mellett a szülői szándék is mérlegelhető Releváns szempontok: az ott töltött idő hossza és rendszeressége, családi-baráti és kortárskapcsolatok, oktatás, nyelvi és egyéb szocializáció mindezek a gyermek korának figyelembe vétele mellett

15 Hágai Gyermekelviteli Egyezmény alkalmazása alapján a szokásos tartózkodási hely megállapításának gyakorlata vegyes megközelítés: gyermekkel kapcsolatos tényadatokon kívül a szülői szándékot is figyelembe veszi a tartózkodással kapcsolatban. szülői szándék felöli megközelítés gyermekközpontú megközelítés

16 Az európai uniós értelmezés (Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata alapján) a gyermek alapvető érdekeinek figyelembevétele ezen belül valamennyi releváns ténybeli körülmény mérlegelése Kulcsfogalmak: állandósság, tartósság, rendszeresség, amely nem egyenlő a megszakítás nélküliséggel összességében időbeli tényezők. Releváns tények, körülmények különösen: tartózkodás időtartama, rendszeressége, a családi és szociális kötődések, beilleszkedés, gyermek életvitelének központja, az odaköltözés körülményei és indokai, állampolgárság, iskoláztatás helye, nyelvismeret, Mérlegelendő ezen túlmenően egyéb környezeti és akarati tényezők, mindezek a gyermek kora szempontjából is.

17 Időbeliség A szokásos tartózkodási hely megváltozásához szükséges az eredeti szokásos tartózkodási hely elvesztése és az új szokásos tartózkodási hely megszerzése szokásos : előfeltétele állandó (tartós) vagy rendszeresen otttartózkodás (ez több, mint egy átmeneti idő, általában több hónap esetén) A tartósság mérlegelése során releváns: a gyermek életkora és a családi és szociális körülményei, megszakítható nyaralás, családlátogatás stb. végett, átmeneti távollét nem eredményezi a változást. Magyar gyakorlat: nem elég a néhány hónapos ott-tartózkodás, ha a család egzisztenciális biztonsága nem teremtődött meg, és a szülők nem alakítottak ki olyan közös otthont sem, amelyben a gyermek nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődése biztosított lett volna.

18 Környezeti, akarati tényezők Elsődlegesen függ a gyermek korától gyermek családi és szociális kötődései, társadalmi beilleszkedés; iskola, óvoda, baráti kapcsolatok, szabadidős tevékenység, nyelvismeret szülők szándéka az ott tartózkodással kapcsolatban pl. egyező szándék másik tagállamban való letelepedéssel kapcsolatban, megnyilvánulhat külső körülményekben is,

19 Gyermek életkorának jelentősége A gyermek szociális és családi környezet e ennek függvényében változó Csecsemőknél főszabály: szociális és családi környezete megegyezik az őt ténylegesen gondozó családtagjával -általában édesanyjával. Az anya szociális és családi környezetbe való beilleszkedése, nyelvismerete, esetleges munkavállalása illetve földrajzi és családi gyökerei is értékelendő tényezők, Költözés esetén az új szociális és családi környezetbe való beilleszkedésének feltételei rendkívül gyorsan teljesülhetnek. Kisgyermekek: döntő a családi környezet, a vele együtt élő, őt nevelő, róla gondoskodó személyek, + nyelvi szocializáció, gyermeknevelési intézményhez (óvoda, bölcsőde) kötődés, beilleszkedés Az iskoláskorú, továbbá kamasz gyermekek: családi kapcsolatok + kortárskapcsolatok, (iskolai, baráti, vagy akár sportkapcsolatok) rendszeres szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlásának helye

20 Bővebben a magyar értelmezési gyakorlatról..az a hely, amely huzamosabb ideig és akár a véglegesség szándéka nélkül is a szülő és a gyermek együttélésének a természetes és zavartalan helyszíne, ideértve a megfelelő közös lakást, a gyermeket eltartó szülő munkahelyét és azt a mikroközösséget is, ahová az adott időszakban a gyermek beilleszkedett. A szokásos tartózkodási helya fenti feltételek megvalósulása esetén nem függ attól, hogy azt a felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők nem szánták véglegesnek. Vegyes megközelítési mód: a szülők akarata, ráutaló magatartása tényállástól függően számít, de ált. kiemelt jelentősége van annak, hogy a család közös élettere hol alakult ki.

21 Egyedi kérdések: 1.) a szokásos tartózkodási hely megállapíthatatlan?! Az Európai Bíróság a Mercredi kontra Chaffe ügyben kimondta: előfordulhat olyan, hogy egy gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, ilyen esetben pedig a gyermeknek a rendelet 13.cikke szerinti jelenlétével kapcsolatos kritérium alapján kell megállapítani melyik bíróság rendelkezik joghatósággal a szülői felelősséggel kapcsolatos ügy elbírálására.

22 2.) Egy gyermek két szokásos tartózkodási hellyel? A nemzetközi ezen belül az Európai Bírósági - bírói gyakorlat elutasító ezzel kapcsolatban P. Cruz Villalón főtanácsnok a Mercredi kontra Chaffe ügyben ismertetett állásfoglalásában kifejtette, hogy jóllehet valaki rendelkezhet több egyszerű tartózkodási hellyel, csak egy szokásos tartózkodási helye lehet.

23 3.) Vagylagos vagy konkuráló szokásos tartózkodási hely? a nemzetközi joggyakorlatnak szintén elutasító az álláspontja, De ismert olyan ítélet, amely azt állapította meg, hogy a gyermeknek nyáron Görögországban, míg télen az Egyesült Királyságban van a szokásos tartózkodási helye

24 4.) Elsődleges és másodlagos szokásos továbbá vagylagos szokásos tartózkodási hely? a közös szülői felügyelet kapcsán Joghatóság szempontjából azonban a vagylagos szokásos tartózkodási helynek csak akkor van jelentősége, ha két tagállam között mozog ezáltal a gyermek, De az időbeliség, és környezeti tényezők segítségével a szokásos tartózkodási hely nagy valószínűséggel megállapítható

25 Köszönöm a figyelmet!