sősorban fölkészültségük különbözteti meg őket a főiskola többi végzett rendezőjétől.

Átírás

1 Egy elődás dimenziói MOLNÁR GÁL PÉTER Ig l ó d i, rendező Minth egy új nemzedék jelentkezne színházi rendezben. Nem szerencs nemzedék szó. Erősen vitthtó is, hiszen ennek nemzedéknek" évjártbeli, sőt évfolymbeli társi közül nem egy rekciósn öregnek ht, h színpdi munkájukt nézzük, viszont z idősebb generációból sokn szellemi stiláris prtnerek. Mégis, ennek z egyidőben rokonjegyeket hozó fitl rendezőgárdánk jelentkeze merőben mást mutt z előző évjártok tgjinál. Összetéveszthetetlen egyéniségükkel is összetrtozók. Mint htvns évek elejének fitl mgyr filmesei - hsonlón frnci, z ngol, z meriki, szovjet, cseh z olsz újfilmesekhez - folyékony ny-nyelvként beszélték filmet: ezek fitl színházi rendezők mestereiktől mindent elsjátítottk, mit tehetséges növendék csk eltnulht. Meglepő színpdi biztonsággl, fölényes tudássl jelentek meg nyilvánosság előtt. Nem elhnygolhtó, hogy z első olyn nemzedék jelentkezett velük, melyik 1957 után nőtt föl szellemileg: sokkl bőségesebb olvsmány- irodlomnyggl, mint kár háború előtt, kár háború után különböző cenzúrák, rostálások, indexek áltl, könyvektől, filozófiától, szellemi ármltoktól megkímélt-elszegényített nemzedékek. Ezek fitlok már gzdg árdásbn kpták könyvkidástól, folyóirtoktól, z iskoláktól, filmforglmzástól vgy filmklubrendszertől, színházi műsorpolitikától legkülönbözőbb legtrkább htásokt: mindezt jól emztették meg építették be művzi szervezetükbe, szellemi gondolkodásukb. Hozzátehetnénk, hogy ez nemzedék volt z első, melyik bék körülmények között, jóidején, legbefogdóképesebb korábn utzott külföldre, világot (szűkebben: színházi világot) látni, tpsztltik érettebben jutttták el őket főiskol fli közé, mint z előző évjártokt. 1. Többségükben elvégeztek egy egyetemet, mielőtt rendező szkr kerültek; h mást nem: hát színz szkot. el sősorbn fölkzültségük különbözteti meg őket főiskol többi végzett rendezőjétől. 2. A színházt nem merőben irodlmi válllkozásnk, reprodukciós műfjnk tekintik, hnem szuverén kifejezi formként fogják föl. 3. Ennek érdekében színházi összművzet felé irányul működük: elődásikt vlmennyi társelem hrmonikus fölhsználásávl építik meg. 4. Mégis: rendeznek, nem pedig önmutogtó módon rendezkednek. Htásikt színz előtérbe állításávl, belső cselekvek pontos kirjzolásávl érik el. 5. Egy meghrcolt hrc után érkeztek pályár, elődeik megvívták küzdelmüket nturlizmus ellen, termzetes vgy görcsös módon. Nekik ebből cstából már nem jutott semmi, nincs szükségük rr, hogy stilárisn bármit is kompenzáljnk. 6. Ezért zután nem kiszikkdt ortórium-modernség, kegyetlenség színház vgy bármiféle újkeletű színházi divt postoli vgy prószentjei mögé sorkoznk föl, hnem htvns évek végére beérett színházi szintézist testesítik meg: z előző évtized sokszor zvros, forrongó formi küzdelmeinek vívmányivl gzdgított relizmus z eszményképük, hol ismét színz z elsődleges tényező. 7. Ez zonbn nem jelenti zt, hogy fokozott látási kultúrájukt nem érvényesítik látványteremtben. Egy költői relizmus hívei. Ennek z újonnn jelentkezett rendezőnemzedéknek legfontosbb képviselői: Bbrczy László, Iglódi István, Kerényi Imre Zsámbéki Gábor. Legyen szó ez lklomml színzből rendezővé nevelt Iglódiról, pusztán rendezőként tárgylv őt munkáit. Moličre-je (Gömböc úr, 1964) hirtelen mozdulttl szkított huszonöt éves játszási hgyománnyl, egy keserű, szorongássl terhes elődást remekelt z Ódry Színpdon. A mélypszichológiát vette igénybe, hogy segítségével dr-bot kiemelje megkövesedett hgyományokból. Ez komédi-blett lklmt dott neki rr, hogy ne tündöklő bukfences, tündérien szórkozttó Moliére-t állíts színpdr, hnem zt Moliére-t, ki tele vn fájdlomml keserű tpsztlttl, tudj, hogy sem fitl szerelmesek, sem z gyfúrt ifjú szolgák nem jobbk szkálls pukáknál: Iglódi kegyetlen erőszkos ifjúságot tette láthtóvá szerelmesek sze- repvonlábn. Ugynúgy megfordított drb értelmezét, hogyn Plnchon trgikumr fordított át Dndint: eszközeiben zonbn inkább Roger Plnchon másik Moličre-jére emlékeztetett, Trtuff e-re, nnk mélylélektni közelíté-re. Ebben z elődásbn Ponrceugnc úr minth egy freudist álomb kvrodott voln bele, mind mélyebbre süppedt bbn forró zvrosn kvrgó zűr-zvrbn, hol kínos szexuális jelképek rideg fitlok üldözik ezt mind szánndóbbn kínlódó, tehetetlenül but embert, ki rémségeknek olyn mélységeibe zuhn bele játék során, hol már megszűnik nevetünk fölkelti rzvétünket, együttérzünket. A cselekményt lincs-pszichológi szövi át. A szinte öntudtlnul, de kollektíven elkövetett ember- lélekgyilkosság mechnizmusát követi nyomon rendez. Ennyiben közösséget mutt vlmennyi rendeze. Minth egyzon gondolt körül bolyongn folytonosn Iglódi, minth mindig ugynzt z emberi társdlmi helyzetet vélné fölfedezni legkülönbözőbb színdrbokbn. Még zokbn szövegekben is, mik egyébként kevsé volnánk lklmsk egy színházi elődás számár, mint például Vzi Endre műkedvelői hngvételű Üvegcspdáj. A Főiskolán osztályvizsgként rzleteket, fféle drámi keresztmetszetet rendezett John Arden Musgrve kpitány tánc című drámájából (1962). Már itt is hisztériás közhngult kilkulás érdekelte. Igen pontosn teremtette meg hiszteroid váltásokkl teli kis közösség elpártolását, mjd visszfordulását, közhngult gyors felelőtlen váltásit, z árulások hűtlenségek, pálfordulások szembeszegülek tömeglélektni hullámzását. A rángtott tömeg, z eszméket nem értő, csk pillntnyi hngultink engedő, demgóg indnltokr hllgtó, öntudtln, de fenyegető tömeg érdekelte ebben drbbn. Minth Trgédi théni párizsi képe voln: úgy játsztt bele Arden nrchist művébe ismereteit véleményét közel-múlt történelméről. Ez ismétlődött meg Gömböc úrbn, nnk komédi-blett rzében fsizálódó tömeget ábrázolt értelmezében zt kereste, miként születik meg rémurlom. (Diplomrendezét - Dndin Györgyöt - sjnos elmulsztottm Déryné Színházbn ) Első nyilvános rendezői sikerét Leonyid Zorin kétszemélyesével, Vrsói melódiávl

2 rtt, mégpedig egy kiemelkedően rossz évjártbn. Az összehsonlíthttlnul gyönge termt muttó 1968/69-es évd kiemelkedő elődás volt. A kritikák dicsérték gyengédségét, finom érzelmességét bájos humorát, de voltképp Vrsói melódiánk is z dt meg érté-két trtlms ízét, hogy nem elégedett meg kétszemélyes brvúrjáték színzi prádézttásávl, nem érte be egy Hjnlbn, délben, este-szerű szerepcsillogássl, nem állt meg nnál - mi már önmgábn is figyelemre méltóvá tette voln z elődást -, hogy szikkdt érzelemnélküliség szezonj idején egy érzelemgzdg, sőt érzelmesség-gynús elődássl muttkozik be. Azt vizsgált meg ebben drbbn, miként lehetséges egy tömegpszichózis htás ltt eltorzulni. Anélkül, hogy hivlkodó színpdi effektusokt lklmzott voln, megjelenítette voln nyomtékosn külső világot: csupán színzi játék intenzitásávl kellékek, ruhák pontosságávl érte el zt, hogy nem csupán érzelmes szerelmi játék, boldogtln szerelem duettje lett z elődás, hnem egy morális problémát boncolgtott: legtisztább legszeretetreméltóbb, legszerencsebb dottságokkl rendelkező fitl emberek is miként sekélyesednek el - nem z Idő kopttó htásár, ó, nem! -, h földják önmgukt, h egyéniségüket fölcserélik uniformisbólogtássl. (Moszkvábn láttm Ruben Szimonov egyik utolsó rendezét, Vrsói melódiát Vhtngov Színház-bn. Élete utolsó éveiben Szimonov elkényelmesedett elszürkült, kdémikussá lett - mint pl. Bbel novelláiból színpdr drmtizált Lovshdsereg esetében is -, ez rendeze szintén formális, szárz munk volt, kissé primdonn-kényeskedű, önmutogtó Julij Boriszovávl bájt meg lírát nélkülöző, egyébként ngyszerű színszel: Uljnovvl. A szegényes színpd, csúf szceniki elemek z összetördelt, szkdozott drámi ív nem dt ki zt z olvtg bájt, zt kellemes érzelmességet, mi Kton József Színház elődását jellemezte. Nem szólv rról, hogy Iglódi rendezében Zorin drbj htlms többletet kpott z iróni révén, mely elsősorbn kor konkrét bevonását jelentette, zt, hogy történet mögé odrejtette sztálini korszkot, lelkesítőmozgósító Dunjevszkij-dlivl rideg rendelkezeivel. Az első felvonás végén szerelem beteljesülét megkdályozó rendelet ismertete után hbzó ke déllyel hngzott föl Vidám vásár ujjongó indulój, mely ironikusn szentimentálisnk tűnt mg éles ellentétével: rámuttott kor hurráoptimizmusánk z egyes emberek személyes trgédiáink kemény ellentmondásár.) Iglódi rendeze túlemelte színművet zon z érzelmes románcon, mire szöveg engedett voln következtetni, mit bemuttó idején mindnnyin (e sorok írój is) szinte kizárólgosn méltányoltunk. A rendező ggodlmsn vizsgált meg hősei mgtrtását. Azt figyelte, milyen htássl vn jellemükre egy szerelem megtgdás, jobbik énjük háttérbe szorítás lárendele prgrfusoknk. S bár továbbr sem tgdt meg rokonszenvét hőseitől, nem vont meg tőlük lssú tünkremen meghtó szépségének értékét, mégsem tkrgtt gyöngéiket, kegyetlen hidegséggel elemezte, miként veszti el Helg tehetségét válik divtos, de üres énekesnővé, Viktor pedig miként szürkül bele csládi élet tposómlmáb, mintférj mintdolgozó példás unlmáb; hogyn vesztik el képességüket z álmodozásr szintelenednek nyárspolgárrá. A z Üvegcspd (1969) is lklmt dott rr, hogy egy fitlember kíváncsi okos tekintetével tegye vizsgált tárgyává zoknk bizonyos nehéz éveknek" htását lenyomtát egy gyenge jellemen. Miután szöveg ngyon is híg volt, drb igen rossz: Iglódi számár nem mrdt más lehetőség, mint fölülrendezni drbot, egy külsőségeiben szép képzeletgzdg elődást létrehívni, hol z értelmet vesztett pojácáskodás, helyét nem tláló életét elvesztegető önáruló fuldokol díszletté degrdált környezetében. Bulgkov: Iván, rettentő (1970) egy szovjet tnulmányút után következett el, mikor zt lehetett voln várni. hogy z formi gzdgság trkság, mi Szovjetunió színházi életében megrgdhtó, másolásr, ötletek áttételére fogj kényszeríteni. Nem így lett. Ó csupán egy drbot hozott hz. Pontosbbn egy szerzőt, ki most kezdi meghódítni igzábn szovjet színpdokt is. H látt is Filmművzek Színházábn Bulgkov-mű elődását, sokt nem hsznosíthtott szedett-vedett társult lklmi produkciójából. Bulgkovvl ismét csk z említett kor megfggtásáb fogott bele. Nemzedéke ismét ismét nekifut kérdnek. hogy kivllss páink életét hrcit, hogy megbizonyosodhsson, hol követték el hibát, zokt hibákt vétkeket, miket ők el krnk kenni. A z Iván, rettentő bohózti helyzete ltt roppnt keserűségek bújnk meg. Az egyén deformálódásánk iszonyú komédiáj jelenik meg Buns Rettegett Iván kettős lkjábn, melléklkok kisszerű, lpulóspicliskedre hjló gerincnélküliségében. Iglódi eleve elkerülte bruhházásr kényszerítő víg játékot - mire szöveg helyzetek ugyncsk lklmt dtk -, vígjátékot rendezett. Mély komoly komédiát, melyben demgógi lélek mélyeiből fkd föl, nem leplezi le mgát z első pillntásr. (Érdemes voln elidőzni - de ezt máskor kell mjd megtenni - Mjor Tmás Trtuffejének kettős Ivánjánk egybeveténél. A Trtuffe-öt már huszonöt évvel ez-előtt is sok bírált érte, hiszen Mjor itt túlságosn átlátszónk formálj meg szenteskedő figuráját, kiről már színrelép pillntábn világosn kiderül, hogy mit ér, mit várhtunk tőle. Mjor színzi remekműve pontos kifejeze volt egy politiki közérznek. Hittel teli gyűlölettel leplezte le, szggtt ízekre szemforgtás plkátszerűen monstruózusr fölngyított kriktúráját. A szovjet-trtuffe, házmester-trtuffe Mjor lkításábn már sokkl bújttottbb, leplezettebb figurként jelenik meg. Mjor eszközei, ironikus kilépei kitekintei figur mszkj mögül most sem változtk meg, csk korszerűbbekké váltk, nélkül, hogy módosultk voln. Mi mgunk mentünk át brechti színjátszás stílustréningjén, m már másképpen látjuk Mjor eszközeit. De mégis, Mjor sokt tpsztlt hipokrízis legújbbkori vívmányiból történetéből: veszedelmesebbnek, kevbé rjtcsíphetőnek muttj m társ-dlmi szemforgtót.) Mindebből következik, hogy Iglódi István számár tehát színház világ megismerének-megismertetének eszköze, hogy nem trtozik színházi hónljcsiklndozók, könnyzcskópiszkálók, eminens példmásolók, álmélykedők, mucsi modernek közé. Tisztázt mg előtt színház céljit, színház társ-dlmi céljit. De nem svnyú leheletű műelhivtottk keserű mosolytlnságávl elkötelezett. Hjlik bohóckodásr, de mély, szívből jövő nemes bohóckodásr, moličreire, mert gykorltábn vllj zt, hogy társdlomformálás nem csikorgón összeszo-

3 Egy elődás dimenziói rított fogú fölkentséget kíván, hnem nyílt fölszbdult nevett. H z Iglódi mívelte színház föl-fölzárkózik zok mellé teljesítmények mellé, miket mgyr filmtől irodlomtól kpunk: zt is meg kell néznünk, milyen eszközökkel éri mindezt el, mivel nem színpdi esszéist ő, hnem színházművz, ki játékos formákbn tárj elénk nézeteit vizsgálódásit. Már bevezető érintette, hogy pályáján most induló rendezők szerencs helyzetet tláltk. Színháztörténetünk el-múlt másfél évtizedének kimondtlnul is központi problémáj nturlizmus elleni hrc volt. Az küzdelem, hogy még nyomit is elsodorj z illuzionist színház rossz hgyományink. (Legnehezebb volt ezt történelmi földtot betölteni színzi játék beidegződeiben. Ott trtott legtovább mgát nturlizmus.) A legidősebb rendezői nemzedék óriási erőfeszíteket tett, hogy egy gondolti fognttású színházt teremtsen pusztán indultokból, érzelmekből prttln szenvedélyekből összeálló színházművzet helyett. Hogy ennek törekvnek rekciójként néhol kihűltmegszűnt z élmény, elszárdt mg színház - mert gondolttln rendezők is fölirtkoztk gondolti szín-ház listájár -, z más kérd. A fitl rendezők jándékb kptk egy stilárisn konszolidálódott helyzetet, ennek minden szbdságávl élni tudtk. Az érdem, hogy kötetlenebb helyzetben dolgozhtnk, nem z övék, h-nem mestereik hrcink eredménye. De nem is lehet vád ellenük, hogy küzdelmet nem ők vívták meg. Mgukbn hordják z előző nemzedékek tpsztltit. Iglódi is megtnult Várkonyi Zoltántól z ironikus foglmzást, tempó-ritmus korszerű követelményének lklmzását; Mrton Endrétől törekedt látvány igényességére plszticitásár, szöveg pontos elemzét; Mjor Tmástól z elkötelezettség szükségességét - mert enélkül csk szépelgővé válik művz -, politiki színház, pontosbbn: politizáló színház örömét. Iglódi színpd nem illúziószínpd. Szkít negyedik fl gykorltávl. Mégsem bonyolódik bele mű-modernség klndjib. Nedvdús életgzdg elődásink már látvány is bevonj nézőit játékb. Nem erőszkol rá jel-képeket, képes beszédű szimbólumokt, kettős födelű jelmeztervezői utsításokt összekcsintásokt. Kev vonlll teremti meg egy kor egy életform hi- OSZTOVITS LEVENTE Álom házmesterről cárról Bulgkov komédiáj Kton József Színházbn 1. El tudj-e vlki képzelni, ki Kton József Színház elődásábn megtekintette Mihil Bulgkov ( ) sztirikusfntsztikus komédiáját, z Iván, rettentőt, hogy hrmincöt évvel korábbn, közvetlenül bemuttó előtt ezt drbot mint szocilizmusr veszélyes, eszmeileg káros művet betiltották? Aligh hiszem. Pedig így történt. De h z ilyen kudrchoz egyáltlán hozzá lehet szokni, Bulgkov ddigr már hozzászokhtott. Sors mindvégig z idegenség volt, támdások csk rövid időre lábbhgyó pergőtüzében él-te le életét. 2. Sorsát szármzás erősen meghtározt. Abból z értelmiségi rétegből jött, mely régi Oroszország humnist, polgári értékeit, mgtrtásnormáit mélyen átélte gykorolt is. Teljes hittel állt ki forrdlom mellett, ám úgy érezte - szemben Mjkovszkijjl -, hogy z új kultúrát vétek elszkítni múlt klszszikus jelent termékenyítő szellemierkölcsi értékeitől. Nem forrdlomml, hnem forrdlom továbbfejlesztének gykorltávl szemben voltk fenntrtási, mint z orosz értelmiség nem egy kimgsló tehetségű tgjánk. Mikor e személyes komplexusánk első, líri felszámolás A fehér gárd c. regényben megtörtént elsősorbn sztír, z orosz irodlombn Gogoltól kezdve mélyen gyökerező groteszk hgyomány ihlette újbb művekre. A lssn fokoztosn személyi kultusszá idegenedő htlomgykorlás - csíráit mindennpi életben mg sorsábn is közvetlenül tpsztlhtt - olyn briliáns írásr ösztönözte, mint Mester Mrgrit c. fntsztikus-groteszk regény, mely már nem közösségi érdekű dikttúr z egyéniség konfliktusát, z értékek álértékek, személyiség morlitás politik morlitás közötti összeütközt jeleníti meg. H lehet, drámírói pályfutás még szomorúbb volt, mint regényíróé. Az írósztlfiók börtönébe utlt lkokt sokkl gyötrőbb légszomj kínozz, mint regényfigurákt, hiszen fokozottbb mértékben exhibicionisták; nyilvánosságr születtek teles működét, de ez kev vonl nem szegénységet tkr: ellenkezőleg, gzdg életismeretet, miből képes kiszűrni legjellemzőbb legfontosbb információkt. A színszel vló együttműködére jellemző, hogy Törőcsik hirtelen kiugrás Vrsói melódiábn kissé eltkrt rendezői sikerét, mint hogy más rendezeiben is hjlik rr, hogy trtózkodón megbújjon színzek mögött. Ennek ok termzetesen z, hogy nem tolkszik z előtérbe ötleteivel. Gondoltit ízlét, érzelmeit ötleteit elsősorbn színzen át igyekszik tolmácsolni, színz művzetére bízz üzenetét. Vgyis sikerül mindezt cselekvsé olvsztni. Személyes mondnivlój fölszívódik színz játékábn, z instrukciókon át cselekvsé válik, színzek személyes sikerét táplálj. Már főiskoli vizsgák ót igyekszik ugynzokkl együtt dolgozni. Úgy is mondhtnánk: Iglódink filmes módr stábj" vn. (Törőcsik, Sztnky, Gyuli Károly.) Ez ngyszerűnek mondhtó példásnk trthtó. Termzetesen nem elszigetelt jelenség. Mrton Endre kedvenc színze Kálmán György. Ádám Ot-tó szívesen dolgozik Tolnyvl Mensárossl, míg Vámos László inkább Gábor Miklósr építi elődásit. Termzetesen stiláris-emberi rokonszenv válogtt meg mindig is szereposztást. De Iglódi némiképp túllép ezen. Stábjábn egy színházi-szellemi műhely csírái fedezhetők föl, nnk színháznk csírái, hol egyet értenek, ez nem csupán egyetértben fejeződik ki. Egymás gondoltink ismere érte, sőt, meg-érte kpcsolj össze őket munk köz-ben. Ez látszólg jelentéktelen szerveziszereposztási kérd emeli meg Iglódi István rendezeit: túl látvány kultúráján, kidolgozás finomságin gondosságán, gondolt htározott félreérthetetlenségén, korszerű elkötelezett, társdlomml beszélő viszonybn levő színházműhely kilkításár dnk lehetőséget.

4 BULGAKOV: IVÁN, A RETTENTÓ (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). SZTANKAY ISTVÁN (ZSORZS MILOSZLAVSZKIJ) Bulgkov rjongott színházért. Ez lelkesed Színházi regény sztirikus lpjiról is csk úgy árd. Szoros kpcsolt fűzte Művz Színházhoz, jóllehet többre, mint rendezősszisztens, segédszínz nem vitte. Ami álmot dédelgetett, z nem vlósult meg: sikeres háziszerző státuszáb sohsem emelkedett bn Bulgkovot Művz Szín-ház felkérte, hogy A fehér gárdát dolgozz át színpdr - ennek munkánk z eredménye mgyrul Fehér krácsony címmel játszott epikus-líri kép-sorozt, z író egyik legközvetlenebbül személyes vllomás. A fehérgárdisták félpológiájánk" tekintették drbot ellenfelei, s meglepetre csk Sztálin közbelépe mentette meg szerzőt látványos végleges megsemmisíttől. A Fehér krácsony finom tmoszférájávl, gzdgon belülről jellemzett lkjivl polgárháborúról szóló legjobb legőszintébb szovjet színpdi művek közé trtozik bn kzült Menekül c. szimbolikus álom-drbj - ezzel már ennyi szerencséje sem volt: nem került színre. A Menekül is régi típusú orosz értelmiségről fest hű, meggyőző képet. Közben Sztnyiszlvszkij dptátori feldtokkl kárpótolj. Bulgkov elkzíti kedvenc szerzője, Gogol Holt lelkek c. regényének nem ngyon sikerült, pusztán illusztrációs igénnyel írt dptációját ( régi, m már menthetetlenül poros, eredeti" elődást mi is láthttuk Pesten). Mjd Dickens következik Pickwickklubbl tól kezdve ht éven át kétségbeesett igyekezettel ír: mindenáron színpdr kr kerülni. Ekkor lkotj legjobb műveit: Moliére-t Puskinról szóló Utolsó npokt, vlmint z Ivn Vsziljevicset, mgyr fordításbn z Iván, rettentőt, Rgyogást. Az utóbbi kettő egymást egzíti ki: z idő-géppel egyik drbbn múltb, másikbn jövőbe röpíti szereplőit. (A Rgyogás most jelent meg először oroszul.) E négy drám életművének két oldlát világítj meg. A Moličre z Utolsó npok egyránt rról szól, mi sors művznek, z lkotó egyéniségnek egy mg tiszt-szuverén morális értékrendjével szemben álló htlom szorításábn. Bulgkov két dologr összpontosít: mgánk e sjátos helyzetben levő élnidolgozni próbáló egyéniségnek személyes kálváriáját muttj föl, áltlábn z elidegenedett htlom működének me chnizmusát. Ez utóbbi momentum különösen szembe ötlik z Utolsó npokbn, hol Puskin, ki körül z egz cselekmény forog, nem is jelenik meg színpdon, kizárólg már nemcsk lkotói lehetőségei, mrdék szbdság, hnem egyenest élete ellen szövetkező erők mnipulációit látjuk. Ez két drb trgikus hngvételével, sugárzó humánumávl, nemes érzelmi htásivl, látványosságávl Bulgkovbn rejtőző romntikusr utl. Az eredendő romntikus orientáció z Iván, rettentőben Rgyogásbn hoffmnni-gogoli groteszk csk látszólg ntiromntikus keretei között mnifesztálódik. Bulgkovnk m világszerte sikere vn. Ez siker teljesen megérdemelt, hiszen olyn kérdkomplexumokt vilá gít meg felrázó erővel, z önálló gondolt szbdságát mkcsul őrző művz hitével, melyek m is figyelmünkre méltók. S h nem is trtozik huszdik százd ngy drámi újítói közé, reneszánsz indokolt : örvendetes. Már említett htlom-problemtikáj, hgyományos emberi értékek iránti ggodlm munkál z Iván, rettentő né-h bohóztb hjló helyzetei mögött is; z monománi, mely egy életen át kísértette, s mely bbn társdlombn, melynek mindvégig híve volt, hol szerette voln jól érezni mgát, sját közreműködével támogtni nyilvánvlón pozitív, embert kiteljesítő törekveket, lkotóművzetének mindvégig elsődleges ihletője mrdt.

5 Egy elődás dimenziói Feltlálój, Tyimofejev, egy moszkvi bérházbn furcs kísérletet folytt: le krj rombolni z idő gátjit, múltb óhjtj visszröpíteni z embereket. Elmélyült, nyuglmt igénylő munk. Ám elmélyült munkár lklms nyuglom nincs: fülsértő erőszkosságávl tör be szobáj fli, töprengei közé br-bárul prózi mindennp: egy mozglmsítottkollektivizált életform. S mindez elsősorbn házmester személyében tevékenysége révén. Buns hivtástudttól áthtott prgrfus-előírás-lovgok gresszivitásávl htol be Tyimofejev szobájáb ( életébe), bbn házbn, melyet rádiósítottk" (éppen egy Rettegett Ivánról szóló hngjátékot bömböl hngszóró!). Tyimofejev körül tehát egy, Buns-félék szerveze" következtében lpári elképzelű közösségi világ hrsog: mgánéletnek csíráját is elfojtv. Nincs titok, személyes élet legintimebb vontkozásit is lkókönyvezik" - vgyis: itt mindenkit minden módon számon trtnk. A kimerült Tyimofejev ellszik álmot lát. Álmábn kísérlete sikerül: gép működbe lép, z idő, világ kifordul srkiból. (A szovjet drámirod-lombn z időgépet már Mjkovszkij is segítségül hívt. Lehet, hogy Bulgkov tudtosn lép egyik legelszántbb ellenfele nyomáb?) De mivé lesz z álombn, mit szolgál kuttó elme ngy tlálmány, h benne rejlő értékhez-lehetőséghez mélttln lkok, kóklerek kerülnek htókörébe? Az első fontos bulgkovi problém jelentkezik itt - persze vígjátéki mozznttá álcázv -: milyen reltív értéke vn szellem vívmányánk! Egy rendőr-elhivtottságú házmesterrel egy betörővel esik meg z első csod: visszszáguldnk Rettegett Iván koráb, helyükbe mg Rettegett Iván, minden oroszok cárj kerül át korbeli Moszkv egyik bérházáb. A relációk megváltoznk: történelmi múlt jelen eleddig elsminkelt rcukt is megmuttj. A két - másképp más fokon - csirkefogó kis híján berendezkedik, megtlálj számításit", de mellesleg házmesteribetörői nívór is züllesztené cári birodlmt, mely éppen z nrchi, külhoni támdások felszámolásánál trt. De mivel elhitetik mgukról, hogy igzik", z is kiderül: milyen viszonylgos fontosságú, ki ül trónon. A vlódi Rettegett Iván pedig lssn házmesterré degrdálódik, s ki-derül z is, hogy z állmlkotó despotábn potenciálisn ott vn házmester is. A körülmények formálják z embert zzá, mire körülményeknek hic et nunc szüksége vn. Rettegett Iván cár korábn elkerülhetetlen, hogy egy bíborb bújttott, trónr tuszkolt kókler ne zsrnok legyen; Buns korábn elkerülhetetlen, hogy egy évszázdok mélyéről érkező cári fenség ne házmesteri szinten gykorolj szervező-ellenőrző " hjlndóságit. Bulgkov zonbn korántsem teoretikus szárzsággl, merev tételességgel, h-nem egy sodró cselekmény kibontkozttás révén beszél effjt kételyeiről, gondjiról. S Tyimofejevjével együtt tuljdonképpen mg is boldogn dörgöli szemét, mikor felébred, tudomásul veheti, hogy mindez csk álom volt. A megkönnyebbül felismer zonbn nem szünteti meg z álom vlósággá válásánk lehetőségét. Az írói nézői terápi tehát csk időleges. Az álom, fntázijáték mgát z ihlető ggodlmt, gondot termzetesen groteszkké idegeníti. A szikárbb kontúrokt Bulgkov komédi könnyedebb oldószerében puhítj meg, metsző éleken óvtosn tompít: sztírát ügyesen leplezi régi, típusbohózt eszközeinek felvonulttásávl. Mindezt véleményem szerint zért cselekedte, hogy drb bemuttását eleve ne tegye elképzelhetetlenné. Furcs, hibrid műfjú játék vált ily módon z Iván, rettentőből. Egy mi felújítás két lehetőséggel számol-ht: vgy z intellektuális sztirikus (z értékesebb) közeg felerősítét tűzi ki célul, vgy pusztán zvrtln multsággá-bohósággá lépteti vissz drbot. A Kton József Színházbn inkább z utóbbi lehetőség megvlósulását látjuk. 4. Iglódi István rendeze ingdozó színvonlú. Néh egzen kitűnő, vibrálón szellemes, vérbeli színzrendezőre vlló míves kidolgozottság jellemzi z egyes lkokt, jeleneteket, máshol bizonytln, felszínes htásokkl megelégedő. Alpvető hiányosságnk trtom, hogy nem húzott élesebb htárvonlt két szint között, vlóság z álom bonyodlmit ugynzon z optikán át nézi, hgyományos-relist komédi groteszk számár többnyire stíluskülönbséget lig jelent: z egz drbot jobbár burleszk hngvételében egységesíti. Bulgkovból elsősorbn színházt igen jól ismerő, klsszikus vulgár-bohózt fogásibn-htásmnipulációibn jártos szkembert vette zre, s h olykor h- tározott jelek utlnk is rr, hogy fjsúlyosbb, társdlmi-összemberiségi gondokkl is küszködő, de ridt ridtságát olykor könnyebb megoldásokbn feloldó humnistához vonzódik elsősorbn - mindez z inkább feltételezhető, mint bizonyított elkötelezettség rendezében nem érvényesül következetesen. Erre vll, hogy még bb is belement, hogy néhány színz kbrzínpdi prxisához folymodjon. Azt sem tudom helyeselni, hogy túlságosn is kiknázt drb verbális humorforrásit, holott mű bizrr igzság nem elsősorbn helyzet helyzetnek nkronisztikusn ellentmondó nyelvállpot ütközében keresendő. A Bulgkov drámáink moszkvi kidását bevezető kritikus is zt hngozttj, hogy mindez stílus-konfliktus látomás szükségszerű, de csk kellékeleme. Persze itt mind-járt legngyobb rendezői problémávl tláljuk szemben mgunkt, legngyobb gondb ütközünk: hogyn ktulizálhtó finomn, áttételesen z egyik szintjén mélyen z kkori moszkvi relitásbn gyökerező rr minduntln visszutló vígjáték. Véleményem szerint egyedül úgy, h - már említett - áltlános érvényű mozzntir bízzuk mgunkt. Ez z elődás viszont rról győz meg, hogy rendező mi, 1970-es mgyr néző sszociációs bázisát kbrzínvonlú ( jelentőségű) szurk-piszkához, bemondáshoz odmondogtáshoz szokott kényelmesen idomult feltétlen reflexrendszerében fedezte fel. Igzság szerint zt sem értem, hogy éppen ennek drbnk z esetében miért htárolj el oly mereven mgát modern drám színház eredményeitől, tpsztltitól. Nem tudom például zt sem elképzelni, hogyh m Gogol Revizorát felújítnák, egyértelműen olyn régimódi, kritiki relist komédiánk értelmeznék, mint - szükségszerűen nálunk z ötvenes években. M z ilyen típusú belső ruglmsságú vígjátékok korszerű megközelíti módjánk z bszurd - fnyr intellektulitás következtében sötétebb humorú groteszk mgvk-elemek kibontását, hngsúlyozását látom. Egyetlen klsszikus drb sem veszítene ily módon humnizmusából, sőt: ez humnizmus csk új fényben rgyogn föl. Hogy z Iván, rettentő áltlm mélyebben up-to-dte-nek hitt vlóságát kibonts, rendezőnek még csk nem is Ionescóhoz, pusztán Moličrehez kellett voln ihletért fordulni, Misnthrope-hoz vgy Don Junhoz.

6 BULGAKOV: IVÁN, A RETTENTŐ (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). TÖRŐCSIK MARI (ZINAIDA MIHAJLOVNA)ÉS SINKó LÁSZLÓ (TYIMOFEJEV) TÖRŐCSIK MARI (ZINAIDA MIHAJLOVNA) ÉS MAJOR TAMÁS (MINT RETTEGETT IVÁN CÁR) TÖRŐCSIK MARI (ZINAIDA MIHAJLOVNA) Hogy rendezsel kpcsoltos ggályimt látámsszm, két konkrét momentumot idézek. A megálmodott cári udvrbn vgyunk. A Bunsából vált Ivánbn lssú, de biztos átlkulási folymt megy végbe. Előbb még félt, most körülmények főként Miloszlvszkij mesterkedei jóvoltából mind otthonosbbn mozog új környezetében. Egyre mgbiztosbbk, hitelesebbek cári megnyiltkozási. E metmorfózis csúcspontj: tánc. Felkéri cárnét. A tánc kellős közepén lélekszkdv beront z Íródeák pihegve szól: testőrök fellázdtk, mert rájöttek, hogy cár nem igzi. A zene megszkd, cárné kis híján ellél döbbenetében. S közhisztéri, fejetlenség fölött zsrnoki élességgel szárnyl Buns hngj: K ö v e t e l e m, p r n c s o l o m, hogy folytssák táncot! " Az írói szándék, jelenet trtlm teljesen világos. Ezen ponton emelkedik házmester bulgkovi elképzel szerint félelmetes zsrnokká: zonosul szereppel. Kívül nrchi, ő táncolni kr. De ztán körülnéz, látj: mindenki elinlt mel- lőle. Egyedül mrdt. A cárból - zsrnokból - hirtelen elemi erővel tör elő gyávság, kétségbees: Mentsen meg, Tyimofejev elvtárs!" Vgyis: zsrnok házmesterré süllyedt vissz újr, hisztérikusn visszdt szerepét. A látszt megsemmisült. S ebben pillntbn Bulgkov már nemcsk Bunsáról beszél, hnem áltlábn házmester-despot lélekrjzát tárj elénk. Az elődásbn mindez vicces megoldássá, poénná silányodik. Mert mikor Mjor Tmás túlzó, illusztrtív hngsú-

7 Egy elődás dimenziói lyok-gesztusok kíséretében elmondj Követelem" -et, rögtön hozzá is teszi zt is, hogy Pnszt teszek házfelügyelőségnél!" Ez mondt drbbn itt nem tlálhtó - törvényszerűen nem. A groteszk vízió eloszlik, z elődás olcsó htásr törekszik elidegenül Bulgkov szellemétől. A másik jellemző mozznt: Szendrő József lkítás z Íródeák szerepében. A sztirikus éllel megrjzolt Íródeák bárkit kiszolgáló hivtlnok-értelmiség típus. Tlpnyló, földön csúszó féreg. Ellenszenves. Szendrő József lktilg holdévnyi távolságbn áll Bulgkov lkjától. De még ezt z lkti idegenséget is elfogdnánk, h ezt megint csk poénnk szánt szereposztást z elődás vlmiképpen igzolná. Erről zonbn szó sincs. Mivel Szendrő eleve visszutsítj jellem (típus) ironikus ábrázolásánk kényszerét, egyetlen htáslehetőség mrd, hogy ezt terjedelmében sem éppen kis jelentőségű szerepet megemelje: szinte érthetetlen szomorú vissz-él színz testi dimenzióivl. A rendező olyn muttványokt követel tőle, melyektől színz szemlátomást szenved, s olyn megnyiltkozásokt-hngo-kt engedélyez neki, melyek más tmoszférábn lehet hogy htnk, itt pusztán gátlásos erőlködnek tetszenek. Szendrő htvnhtszor támolyog ki színről, s minden egyes lklomml ugynzt semmibe elpukknó, poénnk szánt kérdt teszi fel: Szldjk? " Ez már nemcsk színzi önkontroll, h-nem rendezői kontroll bosszntó meg-bicsklás is. Szendrő sját fiziki tuljdonságir - mint humorforrásr - sszociálttj nézőt, s nem megjelenítendő, de meg nem jelenített jellem-típus bszurd komikumát kínálj fel publikum ítélkező kedvének. Arról viszont Iglódi nem tehet, hogy Kton József Színház műszki dottsági közt ezt fntázijátékot igzán fntázidúsn eljátszni nem lehet. Bulgkov eredeti instrukciój szerint Tyimofejev álmábn z írógép htlms, villódzó msinává változik, világosn jelezve, hogy más szféráb kerültünk. Itt ez techniki okokból nem lehetséges, holott drmturgii okokból szükséges lenne. A szűkös színpdtechniki lehetőségek közt bulgkovi romntikus színpdlátás látványosság nem érvényesülhet. Szó se ról, Iglódi ennek ellenére ngyon ügyesen dolgozik: mit lehet, megold. S most, miután fenntrtásimt tlán túlságosn is kiélezve közöltem, hdd mondjm el, hogy ez ngy tehetségű, sohsem kipróbált drbok kipróbált ösvényeit járó fitl rendező olyn művzetiki tuljdonsággl rendelkezik - s ezek most is revelálódnk, tévedek ellenére is -, melyek szinte pártlnul vonzónk mondhtók megfárdt színházi életünkben: legjobb értelemben vett fntizálásnk, kollektív játékr szuggerálásnk, z ügyekért vló lelkes mozgósításnk képességéről vn szó. Iglódi, lévén mg is színz, kitűnően ismerheti színzi lktot áltlábn egyedi megnyiltkozásibn is, nyilván ösztönösen remek pszichológus. Lélek lobog vlmennyi produkciójábn, érzelmes hivtásszeretet. Minth minden egyes lklomml z élete, művzi egzisztenciáj voln tét. Ez folytonos mondhtni - rdioktív láz tehetség kisugárzás. A lehiggdás, z elmélyültség már ilyen fitlon legjelentősebb színházművzeink soráb emelheti. Ami egyelőre leglényegesebb kvlitásánk látszik, fölényes színzvezet, de csk kkor, h színzével szemben semmiféle gátlás nem béklyózz meg. Nem véletlen, hogy eddigi három rendeze közül messze legsikeresebben - de legegyszerűbb drbbn is - Vrsói meló-diábn bontkozott ki ez színzvezetői képesség. Törőcsik Sztnky, kiket kkor prád lkításr ihletett, most is z elődás legjobbji közé trtoznk. Ennek rendezői lktnk veszélye z egyes színzi problém fölé vló emelkednek, rendezői distnciánk hiány lehet. S minél ngyobb szereplőgárdávl s minél komplexebb művön dolgozik, minél több szereplőben kr feloldódni mg is, nnál inkább fenyegető veszéllyé válik, hogy z egzet már nem fogj biztosn urlni. Az Iván, rettentőben ez veszély rzben relizálódott is. S mégis: csk elismersel szólhtok rról, hogy ennek drbnk bemuttásár válllkozott, hogy nem szokványos módon rtott közönségsikert, egy jelentős írót - h nem is legmélyebb portrét rjzolv ról - bevitt mgyr színházi közönség tudtáb. 5. Elbert János fordítás (nevéhez többek között Nem félünk frkstól brvúros mgyrítás fűződik) nem egyenletes ihletettségű munk. A termzetes, z egyszerű helyzetet, lélektni váltást visszdó köznyelvi szintet hibátlnul tolmácsolj. Remekül mondhtó, tömör, szellemes dilógusokt ír". Viszont hogy rchizál, z felemás érzeket ébreszt bennem. Tudom. feldt nehéz volt: z eredeti ó-orosz fenséges, koturnusos fordultit ugynolyn ptinásn visszdni mgyrul. Elbert néh telibe tlál, többnyire zonbn nem. Buskodol", engesztessél meg", sátánördög" stb. - ezek nem nemes veretű, vlódi, régi mgyr szvk, melyek két stílusréteg közötti kontrsztot önmguktól élezik ki, hnem csinálmányok, prodisztikus lelemények" - vicc-fjsúlyúk. Elbert sem tudott ellenállni nnk kísértnek, minek pesti kbréhumor immár fél évszázd áldoztul esik: nyelv kiforgtásából, eltorzításából ki-csiholhtó multság kísértének. Buns hivtlos slngjét" is ötletszerűnek trtom: időnként kívántnál kínosbbn nyktekert. E két stílusréteg átülteté-ben Elbert bizonytlnkodik, viszont példásn jó, színpdszerű z nyelv, melyet Tyimofejev, Miloszlvszkij, Zinid beszél. 6. A színzi munk mélttását Törőcsik Mrivl kell kezdenem, ki feltláló feleségének, Zinid Mihjlovnánk jelmezét öltötte mgár, s ki lenyűgöző példáját dj nnk, hogyn is kell megközelíteni újrteremteni hűen, okosn, lázttl Bulgkov világát. Ez szerep első látásr periferikus jelentőségűnek tűnik, z lpproblemtikához csk lzán élénkítő-színesítő funkcióvl kötődik, véljük. Törőcsik Mri megvilágosító erejű lkítás viszont pontosn zt segít megértetni velünk, hogy fntsztikus-sztirikus főtém mellett - s zt minduntln modulálv - egy mélyen személyes melléktém húzódik: körülmények áltl álmokb kényszerülő, rádiósított bérház perspektíváin, jelen grvitációján túltörő Mester " Mrgritkomplexus" - minitűr-méretekben. Az írógépe fölött elszundító Tyimofejev szerelmének lkulását is megálmodj, szerelmi életének lppngó bizonytlnság ngyítódik fel z irrelitás tükrében: bizonyossággl birkózó gynú komikus lidércnyomássá növekszik. Ngyon fontos: feleség - színz-nő. Bulgkov jól ismerte színházi köz-életet, nnk erkölcsi világát, szkm-művzet jellegére lpozott, megideologizált morlitást, túl jón rosszon " tételeket, z érvényesül, játék során kilkuló lelki testi közelség kísérteit. De tisztábn volt zzl is, hogy mindez nem föltétlenül törvény, sőt több-

8 BULGAKOV: IVÁN, A RETTENTŐ (KATONA JÓZSEFSZÍNHÁZ). SINKÓ LÁSZLÓ (TYIMOFEJEV) ÉS MAJOR TAMÁS (MINT BUNSA HÁZFELÜGYELŐ) nyire csk látszt. A kívülálló, ki kulisszát vlóságnk fogdj cl, mszkot termzetes ráncnk-szőrzetnek látj, színpdi csókot is igzi, színpdon kulisszákon túli szenvedélynek-kpcsolt-nk tódítj tovább. Bulgkov Tyimofejevjének színházi világhoz semmi köze sincs. Kis szobájábn, cosinusok '' közé elszigetelődve, feleségét elhnygolv civil " gynúját álmodj vlósággá kettejük viszonyábn. Álm szerelem következképpen: megváltás - lehetőségében kétkedő, termzeténél fogv mgányos, rendkívüli, ergo ügyefogyott férfi álm egy sszonytól - groteszk jegyében. Mikor Törőcsik Mri először feltűnik színpdon, két gesztus két szv után homlokunkr cspunk: ismerjük! Tudjuk, honnn lépett elő: mi, nézők, leglább fél évszázdr visszmenően nézőelődeink előre gyártott elképzeléből, hogy ilyen színznő. Akkor is lkít, pózol, h négy fl között mg vn, kkor is színznő, h senki sem látj. Törőcsik imponáló könnyedséggel vlósítj meg mesterkéltséget, termzetes biztonsággl stilizált termzetellenességet. Bájolog toporzékol, szenveleg hisztérikus, hngultit kméleon-gyorssággl váltj. Belső törvényszerűséggé tudj tenni ról formált álomképet: lelke, reflexei is ennek megfelelően mozognk. Tudjuk: z előre meg-konstruált krkter milyen rettenetes veszélyeket hordoz mgábn. Ilyen esetekben színz többnyire elmerevedik: külsőségeiben kimódolt figur" képtelen lklmzkodni változó helyzetek lélektni-trtlmi mobilitásához. Törőcsik ezt problémát z igzán ngy művzek fölényével oldj meg. Sohsem veszíti el, egyetlen pillntr sem, Tyimofejev ál-m révén rákényszerített immár vlóságosnk átélt jellemvonásokt, külsőségeket, s ugynkkor hjlékonyn idomul groteszk látásmód áltl engedélyezett keretek között z egyes szituációk sjátos lélektni követelményeihez. Te-hát egy ngy prdoxont vlósít meg: irreális közegben, fntzmgóriként termzetes törvényszerűséggel létezik. Pontosn ezért köszönhetjük neki z elődás legmegrázóbb, legbulgkovibb pillntát. Tyimofejev felébred, látomásnk vége. Belép feleség, Törőcsik Mri, s néző most józnodik ki igzán. Fárdt, kimerült, közönyös nő járkál is-merősen, rutinszenvtelenséggel kis szobábn, s vet od visszfojtott idegességgel, plástolt türelmetlenséggel egy-egy szót z álmot vlóságot még összemosó férjnek. Nincs kifestve-kimázolv, sápdt, szürke, mint színznők elődás után. S hogy ne lássék prók ltt megrokknt vgy múgy is gondoztln csutk-frizur, feje be vn kötve, mint színznőknek áltlábn elődás után. Törékeny, elnyúzott sszony, nem vonzó most sem: hidegen nézzük, szánjuk tlán. Ő hétköznp, z elnyűtt vlóság, s már rr sem lehet ereje - véljük -, hogy z nlitikus geometri lbirintusibn kóválygó férj bizonyosság-komplexusit ágybn vgy ágyon kívül - feloldj. Tyimofejev álmánk Tyimofejev 1930-s vlóságánk szembesíte legteljesebben Törőcsik Mri lkításánk köszönhető. S ebben nyilván oroszlánrze vn e kiemelkedő produkció megépítét segítő rendezőnek is. Mjor Tmás Buns-lkításáról olyn egyértelmű elismersel szóltk npi- hetilpok kritikusi, hogy - m- gmbn is keresve hibát - fenntrtásimt szinte félénken merem csk elődni. Bíráló zrevételeim nem munkájánk komolyságát, hivtástudttól áthtott szenvedélyességét vnnk hivtv megkérdőjelezni, inkább szerepfelfogásánk problemtikusságát. Vnnk pillntok, jelenetrzek - főleg drb kezdetén -, mikor igzi, mondhtnám: kiköpött bulgkovi házmester. A hngsúlyok, gesztusok - tökéletesen hitelesek. Hosszú, vékony, ins krj előrenyúl, muttóujját páciensre szegzi - multok beleborzongok. Az egz lkítást zonbn nem tudom hibátlnnk értékelni. Bulgkov elképzele szerint Buns veszélyes házmester. Közhely mondás: fsizmus viceházmesterek forrdlm. Buns ezek közé hivtásos vicc-lelkek közé trtozik. Ostob. Hogy Antole Frnce-t idézzem: A butság veszélyesebb, mint gonoszság, mert gonoszság néh szünetel, butság soh." Buns te-

9 Egy elődás dimenziói hát zért veszélyes, mert időtlen, mert korhoz nem kötött. Mert biztos táptlj gondoltot elfojtó erőszknk. Mjor Tmás lkításábn megrögzött, csk z utsításoknk élő házmesterből hiányzik egy, komikus fel-színi vonást elmélyítő tuljdonság: z ostobság démoni ereje. S h kezdet kezdetén el is fogdhtó ez z egyértelműen komikusr hngolt, igzi gresszivitás helyett csk fontoskodásról tnúságot te-vő Buns, továbbik során egyre inkább hiányoljuk, hogy Mjor mindössze ennyi jellemző erővel beéri. A cári udvrbn lejátszódó ngyjelenet téves, látomássl ellentétes komikus ntiklimxot teremtő felfogásáról már beszéltem, elmrsztlásomt rendezőnek címezve. Mjor is hibás ebben: hálás hiteles átlkulási folymtot kívülről jeleníti meg, illusztrálj. Különben is: nem járj meg z utt vlóságtól stilizációig, mint például Törőcsik Mri. Néh vlmi megfoghttln dekoncentráció kísért játékábn, egy-egy megoldás ötletszerűen rögtönzöttnek ht. Ezért is hiányzik z ő Ivn Vsziljevicséből megkomponáltság, s ezért nem válik - véleményem szerint z egyoldlú szerep-felfogás mitt is következetes, esetlegességektől mentes műlkotássá lkítás. Sztnky István z utóbbi évek során szinte zrevétlenül fejlődött mi színzetünk egyik legértékesebb tgjává. Erős, eredeti tehetség, komikusi vénáj pedig úgy látszik - kimeríthetetlen. Rugnyos, rvsz, kóp slemilség, szem-fényvesztő ötletesség, fnvr, modern, kissé cinikus férfibáj jellemzi játékát; máris mester: közönségével tetsze szerint bánik. Született komédiás - szó legnemesebb értelmében. A drb első rzében ezúttl is kifogástlnul igzolj várkozásunkt. Fekete kesztyűs Miloszlvszkij mcsk-módr surrn, okos ngystílű. Mgán-jelenete külön elemzt érdemelne. Végre bejut Spk szobájáb. A szkember örömével leltározz föl kivételes zsákmányt, de egyszersmind gonoszkodón kárörvendő is. Bulgkov tolvjlélektnt szintén kitűnően ismeri. A társdlmon kívüli Miloszlvszkij fölötte áll Spkmódr kispolgári, hngybuzglomml kikupált világnk, melyet most kirbol. Sztnky lkításából drbnk ebben rzében betör, bűnöz esztétikáj nturális öröme bontkozik ki el-lenállhttlnul multságosn. Rokonszenvünket meg is nyeri, jóllehet áldoz tát nem ismerjük. Spkkl folyttott telefonbeszélgetei brvúrmuttványok. Ínyenc módjár élvezi, hogyn jár túl páciense eszén. S neki köszönhető, hogy noh Spk eddig még nem jelent meg színen, máris hiánytln képünk vn ról. Ugynezen színvonlon mozog lkítás, mikor először kerül szembe Tyimofejevvel Bunsávl. Mgbiztos, vállveregetően bizlms z kdémikus polgártárssl" őszintén megveti kicsinyes házmestert. Mindeddig z lkítás zvrtlnul egységes célszerű. Sztnky is ott bizonytlnodik el, válik egyre tétovábbá tnácstlnbbá, mikor Bunsávl együtt Rettegett Iván tróntermében tlálj mgát. A drb logikáj zt kívánná, hogy z eddig szinte rokonszenves, multságos betörő tettei következtében fokoztosn risztóbbá váljon. Az indítás még hgyján. Miloszlvszkij z első megretten után összeszedi minden lélekjelenlétét, egyre merzebben tevékenykedik bőre megmente érdekében. Cskhogy színz ugynzt hngvételt, viselkedtónust folyttj, mit Tyimofejev szobájábn elkezdett. Holott nemcsk környezet más, de cslás, szemfényveszt tétje is, ez már figur egz erkölcsi megítélét meg kell változtss. Nemcsk vicc poén - persze z is -, hogy egy ugynilyen nevű gonosztevőt végeztek ki nem sokkl zelőtt, hogy ők Bunsávl együtt idekerültek. Ez motívum zonosítás: z igzi Rettegett Iván udvrábn ezt mostni cslót vlóbn kivégeznék. Bulgkov látomás szerint nemcsk multságos, hnem döbbenetes felismer is, hogy bűnöző-szélhámos milyen gyorsn beleilleszkedik véletlenül kpott htlomb, hogy - mgát mentendő - országrzeket is milyen könnyedén dob od z ellenfélnek. Miloszlvszkij nk tehát - sztirikus komédi lehetőségei között - történelmi bűnözővé kellene válni. Ezen z úton Sztnky viszont már kezdet kezdetén megreked. A vlóság z álom szféráibn figur dimenzióit változtlnnk ábrázolj, s ezért nyilvánvlón csk helyzetek komikumábn fürödhet meg. Sinkó Lászlónk - mint színházábn nnyiszor - ezúttl is funkciójábn jelentős, de htáslehetőségeiben hálátln szerep jutott. Intelligensen, egyéniségének vonzó líriságát hiánytlnul érvényesítve lkítj Tyimofejevet. Bulgkov személyes-szemérmes szomorúság, szkepszissel kcérkodó, de öniróniávl ábrázolt gátlásosság legvdbb helyzetekben, fntsztikum tombolás idején sem pár- tol el tőle. A kiváló képességű színz drb szerző szelleme iránti hűségből zt is válllj, hogy öncélún ne csillogjon, ne cstlkozzon körülötte időnként elszbduló ripcskodáshoz, privát ötleteit ne szórj le z első sorokbn ülő hálás bennfenteseknek. Sinkót semmi sem zökkenti ki pontosn tisztázott lk következetes ábrázolási folymtából. Szendrő József Íródeákj - mint már írtm - kivédhetetlen szereposztási téved. Horváth József viszont eredetien, ízesen bárgyú Spk szomszéd. Nál hitelesebben butább kispolgár-hivtlnokot, kit mérhetetlen hiúság hiszékenysége jóvoltából egy Miloszlvszkij-féle tolvjnk gyerekjáték átverni", ligh képzelhetnénk el. De Horváth ügyel rr is, hogy spki mgtrtás ellenszenves, hitvány elemei se sikkdjnk el. Ahogy lihegve rohn telefonhoz, hogy hívj rendőrséget, hogy jó állmpolgárhoz híven feljelenti kötelezettségének eleget tegyen, hogy tehetetlen önmg védelmére mindjárt egy egz pprátust mozgósítson - mindebből nemcsk egy kinevetni vló, de gusztustln, hájs féreg kriktúráj bontkozik ki. Gyuly Károly hlvány, lpvetően hiányzik belőle z méretű szuggesztivitás, mellyel J-kin, filmrendező igen jó jellemszínzi lehetőségeket kínáló szerepében társink méltó prtnere lehetne. Pártos Erzsi lkítás rutinmunk, s mellesleg félreért is: tipegőhdráló nyókáj korántsem z ngyszájú, erőszkos házmesterné, kitől Rettentő Iván-Bunsánk is rettegnie kell. A kisebb szerepekben Sugár Ljos, Gylog Ödön jó epizodist szerénységével áll helyt. A cárnét lkító Klpgos Sz. Ágnes csk dekortív jelenség. 7. A vitthtó elődástól egyetlen dolog nem vitthtó el: siker. Estéről estére táblás házk előtt lép ki z irodlom- színháztörténet pnteonjából, bizonyítj, hogy eleven kortársunk egy hrminc éve hlott író: Mihil Bulgkov. Mihil Bulgkov: Iván, rettentő. Kton József Színház. Rendezte: Iglódi István, díszlet: Bkó József, jelmez: Schäffer Judit. Szereplők: Mjor Tmás, Sztnky István, Sinkó László, Törőcsik Mri, Pártos Erzsi, Horváth József, Gyuly Károly, Szendrő József, Klpgos Sz. Ágnes, Sugár Ljos, Gylog Ödön, Kun Tibor.

10 EMŐDI NATÁLIA Jegyzetek z Iván, rettentő próbáiról Drmturgii előkzít A félig elfeledett mnpság világszerte újrfelfedezett Mihil Bulgkov Iván, rettentő című ellenállhttln humorú komédiáj (eredeti címe: Iván Vsziljevics) korbeli szovjet élet visszás, sőt káros jelenségeiről mond kemény ítéletet. Az elődás drmturgii előkzíte során ezt z írói célt próbáltuk szolgálni. A feldt: 30-s évek Szovjetuniójábn született művet m, 197o-ben budpesti nézők gondolt- érzvilágához közelebb vinni. A mű szépsége, eredeti humor humnist gondoltiság ehhez nem látszott elegendőnek, mert negyven év ltt ngyot változott világ, z emberek s ennek megfelelően tém z ábrázolt problémák kusztikáj. De nem áthidlhttln távolság. Mg Bulgkov siet segítségünkre z álom vlóság htárán folyó játék lehetőségeivel, s z áltl is nyitv hgyott kérdsel: mi történt hát vlóságbn mi volt álom? Bulgkov vígjáték kkor született, mikor szovjet társdlom z első ötéves tervek szédítő tempójú lendületében élt. Az emberek előtt feltáruló perspektívák z időben, térben száguldás témáját sugllták z íróknk költőknek. (Mjkovszkij Gőzfürdőjében kommunist jövőbe visz z időgép, A. Tolsztoj hősei világűrben száguldoznk.) M zonbn, z űrkuttás időszkábn, mikor z ember már vlóságbn is megjárt világűrt, nivitásnk, sőt primitív figuránk tűnt voln Bulgkov mérnökhőse, ki moszkvi társbérleti szobájábn tudományos kuttást végez, s z időt leküzdő szerkezetet brkácsol. Ez niv témfelvet súlytlnított voln Bulgkov egyáltlán nem súlytln témkezelét mondnivlóját. A drb indítását tehát - hogy Tyimofejev időgépet szerkeszt - relitásnk elfogdni nem lett voln szerencs drmturgii megoldás. Rádásul ez forrdlmi idők ihlette tém zót fntsztikus ponyv nyugti tévé-filmek jóvoltából meglehetősen kommercilizálódott. El krtuk kerülni, hogy Bulgkov más eszmei fognttású műve bárki tudtábn is ezek- kel kerüljön egy sorb. Ezért trtottuk fontosnk Bulgkovnál csk villnásnyi, főleg informtív jellegű reális keretjáték drmturgii megerősítét, ki-ikttv m már nivnk htó motívumokt. Ehelyett megpróbáltuk megteremteni - komédi stílusán belül -- zt reálisn nyomsztó, fizikumot idegeket felőrlő légkört, mely Tyimofejev mérnök groteszk, multságos, de rémisztő lidérces álmát eredményezi. Ezért z időgép", mely nem relitás rekvizitum, z elődás során csk z álombn jelenik meg, s ott is olyn groteszk módon, melyet csk z álom képes produkálni. Ez drmturgii megoldás z árnyltbb jellemformálást is elősegítette, mivel így nemcsk Tyimofejev mérnököt, mjd drb végén Zinát, feleségét látjuk vlóságbn, hnem Miloszlvszkijt, betörőt s Bunsát, házmester-cárt is. Így mgtrtás- jellemváltás vlóság álom között gzdgbb játék-skálát színesebb lkítási lehetőségeket nyújtott színzeknek. De elősegítette bulgkovi mondnivló mélyebb kibontását is, mert eszközt nyújtott z emberi viszonyltok mgtrtásformák összetettebb ábrázolásár. Az álomképek sűrűbb, filmszerű vágásávl pedig mi ember zkltottbb életritmusához próbáltuk közelíteni Bulgkov álomképeit, lüktetőbbé, izglmsbbá tenni színpdi játékot. Az első próbák Az olvsóprób felér egy kis premierrel", hol kicsit eldől drb sors, leglábbis színházon belül. A fogd-ttás hőfok, mint egy érzékeny műszer előre jelzi felkzül gykorlti problémáit hngulti összetevőit. Az első benyomás lelkesítő vgy lehngoló htását munk során rendezői htás módosíthtj, befolyásolhtj, de htástlnítni nem tudj. Az Iván, rettentő olvsópróbáján siker" teljes volt. A jó szórkozáson túl egyöntetű vélemény lkult ki: z együttes néhány tgjánk izglms, ngy feldt kínálkozik, de z epizódszerepekre is érdemes odfigyelni. Egyszóvl jó író jó drbj, mit jó lenne sikerre vinni. A következő szksz rendelkezőpróbák időszk, mikor rendező mát nemcsk fejben ppíron, hnem szín-pdon kzíti el z elődás vázltát, mi-közben színzek ismerkednek játék-térrel, mozgási lehetőségekkel, s újr- olvsv szerepet körültpogtják megteremtendő figurát szituációkt. Ez ngyjából így vn minden produkció kezdetén, de drám, színmű, trgédi, vgyis komolybb" műfj esetén figur szituáció kevesebb ellenállássl tárj fel önmgát, drbbn kínálkozó lehetőségek nem rejtőznek z első pillntbn oly feltárhttlnnk tűnő mélységben, mint komédiábn. Itt egy-egy szituáció felvázolás után konklúzió körülbelül ennyi lehet: hát igen, ezt itt mjd ngyon ki kell dolgozni", s ez csupán zt jelzi, hogy színz kezdi felmérni feldt méreteit. De nehéz vígjátékot játszni!" Törőcsik Mri kiáltott fel így egy álmos hngultú hétfő reggelen, de mondhtt voln bárki, mert z egz együttes közös gondját foglmzt meg. Az cmlékpróbák előrehldtávl kiderült, hogy Bulgkov furcs komédiát írt, hol félre kell tenni jól bevált vígjátéki sblonokt. Komédiájánk nyg olyn, mint sokszínű fonálból szőtt szövet, hol z egyes szálk keresztezik, sőt fedik egymást, de vibráló összhtáshoz minden egyes szálr szükség vn. Milyen szálkból szövődik bulgkovi humor? Ngyon fontos legősibb vígjátéki elem, helyzetkomikum, mi-kor vlki másnk hiszi másikt, mint ki, vgyis z ősi vígjátéki lphelyzet: tévedek vígjáték". Az egymásr hlmozódó multságos helyzetek játékötletek tömkelegét dták, gg"-ek szinte önként kínálták mgukt. Bulgkov tudtosn élt is ezzel lehetőséggel, úgy ismerte multságos szituációk htásfokát, színpd törvényeit, mint kevesen. Egy péld: mikor Iván cár (Mjor Tmás) úgy fenékbe rúgj menekülni próbáló Jkint (Gyuly Károly), hogy z színpd túlsó oldlán köt ki, tudtosn hsználj bohóctréfák e primitív, de máig htásos eszközét. De ezt htást egy ironikus megjegyzsel rögtön idézőjelbe is teszi, mikor helyzetet félreértő Spk (Horváth József) el-ismerően megjegyzi: Milyen modernül játszik..." A szélsőségesen groteszk humorú helyzetek ngyon csábítók, könnyű elcsúszni z öncélú komédiázás felé. Iglódi zonbn tisztábn volt vele, hogy hmisítás lenne ennyivel megelégedni, z ő művzi igényessége is többet kívánt. Ennek ellenére próbák során hgyt él-ni színzek gzdgon árdó komédiázó kedvét. Hgyt, hogy multságos ötle-