A Dunántúli-középhegység Bakonyvidék. Móga János 2011

Átírás

1 A Dunántúli-középhegység Bakonyvidék Móga János 2011

2 A Dunántúli-középhegység általános természetföldrajzi képe A keszthelyi Gyöngyös-patak völgye és a Pomáz-esztergomi-árok között húzódik Hegységperemi és hegység előtéri dombságokkal, hordalékkúpokkal övezett alacsony középhegység A Kárpát-medencevidéket Ny-i (Kisalföld) és középső medencére (Alföld és Dunántúli-dombság) osztja Három jellegzetes középtája: Bakony-vidék, Vértes-Velencei-hegyvidék, Dunazug-hegyvidék 1. Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek 2. Magmás és palás kőzetekből álló alacsony középhegység

3

4 A Bakonyvidék felszínfejlődés, domborzat Fő hegységalkotó kőzetei: Óidő: szilur pala Permi vörös homokkő Középső- és felsőtriász: Megyehegyi Dolomit, Veszprémi Márga, Dachsteini Mészkő, Fődolomit Jura: ammoniteszes mészkő (É-i-Bakony, Gerecse)

5 Kréta eleje: Különféle karbonátos kőzetek Tűzköves mészkő (sümegi Mogyorós-domb) Kréta közepe: ausztriai hegységképződés Kiemelkedés, szárazulattá vált a terület Intenzív trópusi tönkösödés kúpkarsztos felszín kialakulása Bauxit képződése Felsőkréta: Barnaszén képződés (Ajka), újabb bauxit képződés Larámi fázis: Rögös-töréses szerkezet kialakulása

6 Harmadidőszak: Eocén eleje: szárazföldi üledékképződés (bauxitok) Középsőeocén: Barnaszén képződés A tenger előrenyomulása márgával és mészkővel takarta be az idősebb sasbérceket Oligocén, alsómiocén: Újabb fedőtakaró: Csatkai Kavics, Hárshegyi Homokkő, Kiscelli Agyag

7 Középsőmiocén: Tengerei már csak a hegység peremein és medencéiben raktak le üledékeket Lajta Mészkő, Sóskúti Mészkő Pannon: Üledékei a hegységperemi dombságokon, hegységközi medencékben és árkokban fordul elő Hegylábfelszín képződés (féligszáraz klíma) Bazaltvulkánosság kezdete 7-8 millió évvel ezelőtt Hegyes-tű, Tóti-hegy

8 Pliocén: Folytatódik a bazaltvulkánosság: 5 millió éves: Kab-hegy 4,5-3,5 millió éves: Pula környéki maarok, Csobánc, Fekete-hegy 3-2,7 millió éves: Haláp, Agár-tető, szigligeti Vár-hegy m emelkedés A tönkös sasbércek exhumálódása felgyorsul Megindul a karsztosodás Csapadékosabb időszakban: intenzív völgyképződés (szurdokvölgyek), hegységelőteri hordalékkúpok

9 Pleisztocén: Felerősödött a fagy okozta aprózódás Periglaciális formák (dolomit kőbörcök és tornyok, kőtörmelék lejtők Peremi területeken löszfelhalmozódás Édesvízi mészkövek lerakódása Lejtős területeken deráziós formakincs alakult ki Holocén: A társadalom vált a legfőbb tájformáló tényezővé Bányászat tájképromboló hatása Karsztvíz kiemelése

10 Domborzat Két nagy formacsoport: I. középidei tönkös sasbércek II. dombsági tájtípusok I. középidei tönkös sasbércek: Osztályozásuk: 1. tagoltságuk 2. orográfiai helyzetük 3. fedettségük alapján történik:

11 I. középidei tönkös sasbércek 1. Tagoltság alapján: Fennsíkszerűen kiterjedt tönkös sasbércek Völgyekkel, hegységbeli medencékkel tagolt kisebb kiterjedésű tönkös sasbércek, sasbércvonulatok, sasbérccsoportok 2. Orográfiai helyzetük alapján: Tetőhelyzetbe kiemelt tönkös sasbércek Hegylábi (küszöb) helyzetű tönkös sasbércek Erózióbázis szintje alá süllyedt, elfedett tönkös sasbércek (medencék, árkok és hegységelőtéri dombságok aljzatában) 3. Fedőtakaró megléte vagy hiánya alapján Fedett tönkös sasbércek Exhumált (fedetlen) tönkös sasbércek Félig exhumált tönkös sasbércek

12 II. dombsági tájtípusok Csoportosítás: 1. Hegységhez viszonyított helyzet 2. Kialakulásuk 3. Tagoltságuk 1. Hegységhez viszonyított helyzet alapján: Hegységbeli és hegységközi medencedombságok Hegységelőtéri medencedombságok 2. Kialakulásuk alapján: Eróziós hegylábfelszínek Hegylábi vagy hegységelőtéri hordalék- és törmelékkúpok Főleg paleogén üledékekből kiformált süllyedéses eredetű hegységközi és hegységbeli árkok, medencék 3. Tagoltságuk alapján: Mérsékelten tagolt Közepesen tagolt Erősen tagolt

13 Egyéb domborzati formacsoportok Abráziós formák: A miocén tengereinek nyoma a sasbércek oldalán Bazaltvulkáni kúpok: Tanúhegyek és lávatakarók Karsztformák Kifagyás és szél együttes munkájával kialakított bizarr sziklaalakulatok Lösz lepusztulási formái

14 Bakonyvidék A hegyvonulat legnagyobb és legváltozatosabb tagja Részei: Keszthelyi-hegység Tapolcai-medence Balaton-felvidék Déli-Bakony Északi-Bakony Bakonyalja

15 Bakonyvidék

16 Részei: Tátika-csoport Várvölgyi-medence Keszthelyi-fennsík Keszthelyi-Riviera Tátika-csoport: Keszthelyi-hegység A ~ hegység É-i részén átlagosan 350 m magasra emelkedő hegycsoport Kb. 3 millió évvel ezelőtt épült fel Bazaltkúpok és tanúhegyek Tátika 413 m centrolabiális kitörés építette fel Szebike 361 m bazalt telér és lávatakaró együttese Sarvaly-hegy 292 m hasadékvulkáni jellegű tetőiket periglaciális törmeléklejtők, kőfolyók borítják

17 Keszthelyi-hegység Tátika-csoport: Keszthelyi-fennsík

18 A Szebike lávafennsíkja Keszthelyi-hegység

19 Várvölgyi-medence tektonikus úton keletkezett hegységközi medencedombság Keszthelyi-fennsík: Főleg dolomitból, kisebb részben (főleg K-en) mészkőből álló, eróziósan és tektonikusan tagolt fennsík Nagy része nyílt karszt, csak helyenként takarja lösz a felszínét nemesagyaggal (okkerföld) feltöltött paleokarsztos töbrök,

20 Kovácsi-h. 413 Tátika Szebike Láz-hegy Rezi-med. Kútbarlang Keszthelyi-fennsík Csodabogyós-bg.

21 Jelenleg is fejlődő karsztos formakincsét a hegység K-i részén töbrök és időszakos víznyelők képviselik A leszivárgó karsztvíz a Hévízi-tó forrásbarlangjában tör elő Termálkarsztos üregek: Csodabogyós-barlang, Cserszegtomaji-kútbarlang Keszthelyi-Riviera Gyengén tagolt hegylábfelszín, eróziós-deráziós és aszóvölgyek és hordalékkúpok tagolják Abráziós szinlői a Pannon-beltóhoz köthetők

22 Tapolcai-medence Neogén üledékekkel (szarmata mészkő, pannon homok) kitöltött hegységperemi félmedence Bazaltsapkás tanúhegyek: Szent György-hegy (415 m): 3,6-3,2 millió éves Haláp (331 m): 2,7 millió éves pannon üledékekre folyt ki a bazaltláva Kisebb bazaltkúpok: szigligeti Vár-hegy (229 m) körül emelkednek Jelenlegi értelmezés szerint a bazaltsapkás hegyek maar tufa krátert kitöltő láva megszilárdulásával keletkeztek. Ezért olyan szabályos kerekded alakúak a hegyek. A tanúhegyek kialakításában a periglaciális letarolás volt meghatározó Geliszoliflukció, csuszamlás, felületi és árkos erózió, defláció A tanúhegyeket jellegzetes tört lejtő határolja, felső részén bazaltoszlopokkal A Balaton legmagasabb vízállása idején a ~t a tó vize elöntötte

23 Haláp Tátika-csopor t Fe kete -h. Tavas-barlang Sátorma-h. Hegyes-tû Csobánc Káli-med. Szt. Gy ör gy -hegy Tóti-h. Tapolcai-med. Gulács Keszthelyi-fennsík Badacsony

24

25 A Tapolcai-medence ÉK-i részében felszínen van a karsztosodásra hajlamos szarmata mészkő Az alacsony fekvésű (150 m) mészkőtáblában felszín közelében húzódik a karsztvíz szintje, források csapolják meg tapolcai Malom-tó forrásai Nagy barlangrendszerek alakultak ki benne: Tapolcai-tavasbarlang 3,2 km Kórház-barlang 2,3 km Felszíne egyhangú, töbrők, karrformák, néhány idősebb, bauxittal eltemetett töbör

26 Tapolca, Malom-tó és Tavas-barlang

27 A Tavas-barlang és a Kórház-barlang járatai Tapolca alatt. Szabó Z. nyomán

28 Balaton-felvidék Völgyekkel, hegységbeli medencékkel tagolt kisebb tönkös sasbércek, sasbérc vonulatok alkotják a ~t. A Bakonyt alkotó szinklinórium felemelkedő D-i szárnya Szilúr palák (Alsóörs) Permi vörös homokkő (Balatonalmádi, Révfülöp) Középidei mészkövek és dolomit Pannon üledékek Bazalt építi fel Tájai: Balaton-felvidék fennsíkja és kismedencéi Balatoni-Riviera Vilonyai-fennsík

29 Bazalt Triász mészkő és dolomit Permi vörös homokkő Szilur pala Bazalt Triász mészkő és dolomit Permi vörös homokkő Szilur pala

30 Vilonyai-fennsík Nagy váz sonyi-medence N-Gella Som-h. Pécselyi-med. Fekete-h. Dörgic sei-med. Kõ-h. Hegyes-tû Káli-med.

31 Balaton-felvidék Balaton-felvidék fennsíkja Két párhuzamos rögvonulata között belső süllyedékek és fennsíkmaradványok sorakoznak (Pécselyi-, Vászolyi-, Dörgicsei-medence). Ny-on a Káli-medencében és a medence peremén bazaltsapkás tanúhegyek, bazaltkúpok és bazaltfennsíkok emelkednek Badacsony: 3,6-3,2 millió éves bazaltsapkás tanúhegy Gulács: 3,6-3,2 millió éves hasadékvulkán maradványa Tóti-hegy: késő-miocén kitörés hozta létre a hasadékvulkán maradványa Csobánc: 4,5-3,9 millió éves Hegyesd: kipreparálódott vulkáni kürtő

32

33

34

35 A Káli-medence A medencét kitöltő pannon kavicsos homokösszletet helyenként utóvulkáni működésből származó kovaanyag cementálta össze Az összetöredezett kemény kőzetből az erózió kőtengereket (Salföldi-, Szentbékkállai-, Kővágóörsi-kőtenger) formált. A lapos homokkő táblák felszínén a mállás és az oldás kőtálakat, madáritatókat alakított ki. A medence K-i részében felszínre emelkednek mészkő és dolomit rétegek is. A mélyebb rétegek kasztvizét Kékkúton és a Mindszentkállához tartozó Kerekkálon termelik ki és palackozzák (Theodóra-forrás). Fekete-hegy: (4,5 millió év) nagy kiterjedésű bazaltfennsík Boncsos-tető (3 millió év) bazaltsalak kúp maradványa Kopácsi-hegy: Stromboli típusú salakkúp Füzes-tó (ép vulkáni kráterben) Hegyes-tű: 7,5-8 millió éves kipreparálódott vulkáni kürtő oszlopos elválású bazalttal

36

37 Balatoni-Riviera, Tihanyi-félsziget Balatoni-Riviera 60 km hosszú, 1-4 km széles hegylábfelszín Fennsíkperemi meredek lejtők, Abráziós perem tóparti sík sok szőlő, üdülőterület Tihanyi-félsziget Pannon üledékekből álló felszínét bazalttufagyűrűk (maar) védték meg a lepusztulástól A zárványokat tartalmazó bazalttufa legszebb feltárása a Barátlakásoknál figyelhető meg A Külső- és a Belső-tó medencéje a vulkáni működés utáni beszakadások nyomán keletkezett A félsziget D-i harmadában kis hidrokvarcit kúpok (Gejzír-mező) emelkednek. A feltörő meleg források vizéből kicsapódott meszeskovás lerakódások kürtői, forrásjáratai néhány helyen napjainkig megmaradtak (Aranyház, apátsági Forrás-barlang). A tufa alatt fekvő pannon rétegeket a Balaton abráziója tárta fel a félsziget DK-i részén (Fehér-part), itt található a Tihanyi kecskeköröm (Congeria ungulacaprae) Vilonyai-fennsík Kiemelkedésekkel és töbrökkel tagolt hepehupás kopár dolomitmező, a Séd völgye és Várpalota között húzódik

38

39 Déli-Bakony Alapját mezozoós kőzetekből (Fődolomit, Dachsteini Mészkő) álló fennsík alkotja, É-i pereme meredek törésperemmel szakad le a Veszprém-Devecseri-árokra. Dél felé enyhe hegylábi lejtőkkel hajlik a Nagyvázsonyimedence felszínébe Kab-hegy- Agártető-csoport bazalt takaróval fedett terület

40 Vilonyai-f. Kab-h. Nagyvázsonyi-med. Sümeg-Tapolcai-hát Agár-t. B-h.

41 Kab-hegy- Agártető-csoport triász, jura, kréta és eocén mészkőből álló fedett és részben fedett, ill. exhumált sasbércsorozatok alkotják Nyirád, Szőc, Halimba környékén bauxitelőfordulások ismertek Úrkút környékén a mangánérces jura rétegek bukkannak felszínre. A bányászat során az oxidos mangánérc feküjét képező kúpkarsztos, töbrös karsztkorróziós felszínek kerültek napvilágra.

42 Erre a felszínre települtek a bazaltvulkánok és lávatakarók. A Kab-hegy (600 m) vulkáni kúpja Stromboli típusú kitörések által kb. 5 millió évvel ezelőtt felépített lávaplató és salakkúpok (parazitakúpok) együttese Területén számos bazaltbarlang alakult ki (pszeudokarsztos jelenségek). A lávafolyások és a mészkő határán víznyelők alakultak ki (Macska-lik). Pulától Ny-ra egy egykori krátertóban alginit képződött Agár-tető (513 m): nagy kiterjedésű lávatakaró Bondoró-hegy: kb. 3 millió éves majdnem ép kúp, tetején krátermaradvány, vulkáni bombák

43 Sümeg-Tapolcai-hát Déli-Bakony nyugati pereme A Tapolcai-medence és a Bakonyalja közötti alacsony fennsík, amely túlnyomó részben Fődolomitból áll. Fedett és részben fedett felsőkréta kúpkarsztos peneplén maradványok. A penepléneket takaró bauxit lencsés és töbrös településeit felszíni és mélyművelésű bányákban termelték ki (Nyírád környéke). Triász dolomiton képződött számtalan kisebb-nagyobb kúp és kőbörc

44 Nagyvázsonyi-medence Pontuszi üledékekkel (homok, agyag, kavics), édesvízi mészkővel és lösszel kibélelt medence a Kab-hegytől DKre Löszel borított térszínein mezőgazdasági művelés is lehetséges, Devecseri- Bakonyalja A Déli-Bakony alacsony fekvésű fennsíkjaihoz kapcsolódó 2-5 km széles hegylábfelszín Sümeg környékén. Torrensek, hordalékkúpok, teraszos völgyek

45 Északi-Bakony Tetőhelyzetű fennsíkmaradványok ( m) Alacsonyabb szintű fennsíkmaradványok (harmadidőszaki üledékekkel fedettek, részben vagy egészen exhumáltak) Inramontán medencék A Déli-Bakonytól a Veszprém-Devecseri árkos süllyedék választja el Öreg-Bakony Zirci-medence Bakonybéli-medence Pénzesgyőri-medence Lókúti-medence Hárskúti-medence Keleti-Bakony Tési-fennsík

46 Öreg-Bakony A tektonikus eredetű medencék három DNy-ÉK-i irányú sasbérccsoportra bontották Kőris-hegy csoportja Som-hegy csoportja Papod csoportja Tetőhelyzetbe emelet fedetlen sasbércei hordozzák a Bakonyvidék legmagasabb pontjait (Kőris-hegy 710 m) Tetőiket karsztos mélyedések (víznyelők, dolinák, barlangok), meredek lejtőiket aszóvölgyek, kőfolyások és törmeléklejtők tarkítják

47 Kõris-h. P-BV N-Som-h. Pápavár ZM Tési-fennsík BJM BM PM Ba glya s-iszka -h- Pápai-Bakonyalja K-Hajag HF Papod P-BV - Porva-Borzavári-med., BM Bakonybéli-med., BJM Bakonyjákói-med., PM Pénzesgyőri-med., ZM Zirci-med., HF Hárskúti-fennsík

48 A sasbércek közt szurdokvölgyek alakultak ki: Gerence, Cuha-völgy Hegyközi medencéiben (Bakonyjákói-medence) nagy változatosságban maradtak meg az őskarsztos felszínmaradványok. A bauxitbányászat tárta fel a valódi trópusi karsztos formakincset (Iharkút, Németbánya, Bakonyjákó)

49

50 Keleti-Bakony Felszíne az Öreg-Bakonnyal szemben egységesebb, kiemelt fennsíkja a Tési-fennsík és fennsíkmaradványai (Öreg-Futóné) geomorfológiailag áttekinthetőbb, egységesebb. Minden oldalon törések és árkos süllyedékek határolják A Tési-fennsík a Bakonyvidék legterjedelmesebb kiemelt és lenyesett felszínű fennsíkja (kb. 60 km²) Trisz, jura és kréta mészkövek építik fel, amelyeket néhány m vastagon lösz borít be. Tipikus fedett karszt, mintegy 150 időszakosan aktív víznyelővel és sok barlanggal, zsombollyal. Legjelentősebb barlangja az Alba Regia-barlang >2 km hosszú, 200 m mély A Tési-fennsík északi peremébe szurdokvölgyet vésett a Gaja-patak (Római-fürdő)

51 Veszprém-Devecseri-árok Az Északi- és Déli-Bakony között húzódó tektonikus süllyedésekkel létrehozott, többszörösen elfedett, sasbércekkel részmedencékre tagolt poligenetikus ároktípus Fontos nyersanyaga: a barnakőszén és lignit, amelyre jelentős ipar települt K-Ny-i közlekedési folyosó, a Bakonyvidék ipari-gazdaságitengelye Bakonyalja: Alapzatát bauxittakarós, tönkös sasbércek, valamint a harmadidőszakban lecsonkolt és átformált sasbérctípusok alkotják. Ezekre a plio-pleisztocénben hordalékkúpok épültek A hordalékkúpok feldarabolásával hegységelőtéri dombsággá formálódott Súri-Bakonyalja Pápai-Bakonyalja Pannonhalmi-dombság: hármas tagozódású dombság (Pannonhalma, Csanak, Szemere) eróziós és deráziós formákkal