MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET. A BÍRÓI ÉLETPÁLYA MODELL KONCEPCIÓJA I. rész 2015.

Átírás

1 MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET A BÍRÓI ÉLETPÁLYA MODELL KONCEPCIÓJA I. rész 2015.

2 2 A M A G YA R B Í R Ó I E G Y E S Ü L E T B Í R Ó I É L E T P Á LYA M O D E L L K O N C E P C I Ó J A A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) március napjain rendezett országos választmányi ülésén elfogadta a bírói életpálya modell koncepcióját, melyet március napjain tartott választmányi ülésén véglegesített. Egyhangú volt a vélemény, hogy bírói kinevezést hagyományosan fogalmazói, titkári/albírói életút előzze meg, szem előtt tartva a jogászi hivatásrendek közti átjárhatóságot. Ehhez kiszámítható és tervezhető életpályát kell rendelni, ami versenyképes anyagi megbecsüléssel vonzóvá teszi a pályát a legjobb képességű jogászok számára is. Az aktív bírói szolgálat időtartamának a közelmúltban bekövetkezett lényeges csökkenése, illetve a bírákra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok okán indokolt a bírói hivatás törvényben garantált méltóságát, felelőssége súlyát és függetlenségét biztosító feltételrendszer újragondolása, valamint a nyugdíjba vonuló bírákról való megfelelő gondoskodás megteremtése. A fentiek figyelembevételével elkészült életpálya modell koncepcióját a MABIE az alábbiakban terjeszti az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Országos Bírói Tanács elé támogatásra, az Igazságügyi Minisztérium elé a szükséges jogszabály módosítások előkészítésének megfontolására. I.1. A fogalmazó kiválasztása I.1.1. A pályázat kiírása, a versenyvizsga I. F O G A L M A Z Ó A bírósági fogalmazók felvételi rendjét a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet, a felvételi versenyvizsga részletes szabályait a évi 5. számú OIT szabályzat tartalmazza, amelyet indokolt akként újraszabályozni, hogy a versenyvizsga igazodjék a jogi diploma megszerzésének időpontjához. I.1.2. A versenyvizsga tartalma Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgának a jelentkező jogalkalmazói képességeit kell mérnie, szemben a jelenlegi gyakorlattal, ami a lexikális tudást kéri számon. I.1.3. A felvételi pontrendszer A szóbeli és írásbeli vizsgaeredményre adható pontszám mellett a diploma minősítése túlsúlyos, indokolt jelentőségének csökkentése. A summa cum laude minősítésre a jelenlegi 30 pont helyett 12, a cum laude minősítésre a jelenlegi 25 helyett 8, a bírósági joggyakornoki időre és a köztársasági ösztöndíjra egyaránt 6-6 pontot lehessen adni. I.1.4. A meghallgatás Indokolt a jelentkező meghallgatását kötelezővé tenni és a meghallgatáson résztvevő személyek körét kibővíteni a pályázattal érintett bíróság elnökével, illetve a bíróságon működő kollégiumok vezetőivel is.

3 3 I.1.5. A pályázat elbírálása Elbíráláskor továbbra is biztosítani kell a kinevező választási lehetőségét, azonban indokolt annak garantálása is, hogy csak a megfelelő felvételi teljesítményt nyújtó jelöltek közül kerül kinevezésre a bírósági fogalmazó. Javasoljuk ezért, hogy központilag kerüljön meghatározásra egy olyan minimum pontszám, amely mindenképp szükséges a kinevezéshez, ez részben a kinevezés nagyobb objektivitását, részben a kinevezési rendszer átláthatóságát is biztosítaná. I.2. A fogalmazó kinevezése A fogalmazót határozott időre, 1 évre kell felvenni, ennek lejárta előtt a fogalmazót értékelni kell. Ha az értékelés eredményeként megfelelő, jó, kiváló értékelést kap, határozatlan időtartamra kell kinevezni. I.3. A fogalmazó joggyakorlata és foglalkoztatása, a fogalmazó képzése I.3.1. A joggyakorlat A fogalmazó alapvető feladata az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (Iasz.) 3. (1) bekezdése alapján a bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése. Indokolt ezért a fogalmazók által ellátható feladatok körét átgondolni, az igazságügyi ügyintéző által ellátható feladatok tükrében. I.3.2. A foglalkoztatás A fogalmazó kiemelt feladata a tanulás, a gyakorlati ismeretek megszerzése, illetve készségei és képességei használatának elősegítése, annak érdekében, hogy a beosztása szerinti jogterületen - hasonlóan a bírósági ügyintézőhöz -, a bíró mellett érdemi munkát is végezzen. Ennek érdekében kezdeményezzük az eljárásjogi törvények módosítását. I.3.3. A központi képzés A központi oktatás feladata a képesség-, és készségfejlesztés, illetve a szakvizsgára való közvetlen felkészítés. I.3.4. A helyi képzés Amennyiben a fogalmazó a korábbiakban javasoltaknak megfelelően önálló hatáskört kap, indokolt a fogalmazóképzésre vonatkozó szabályoknak ehhez történő igazítása, a jelenlegi képzési formák megtartása mellett. I.4. A fogalmazó illetménye A bírói hivatást választók számára az életpályát vonzóvá és egyben anyagi szempontból is biztonságossá kell tenni, tekintettel arra is, hogy drasztikusan csökkent az érdeklődés a fogalmazói álláshelyek iránt, ami a fogalmazói illetmény elértéktelenedésére vezethető vissza. A bírósági fogalmazók többsége életkora alapján családalapítás előtt áll, vagy arra a

4 4 fogalmazói idő alatt kerül sor. Figyelemmel arra, hogy a diploma minősítése a fogalmazó felvételénél nyer értékelést, a fogalmazói illetmény meghatározásánál indokolatlan a diploma minősítése alapján történő megkülönböztetés. A fogalmazói illetményalap módosítására vonatkozó javaslat a vitaanyag II. (Javadalmazás) részében szerepel. II.1. A titkári kinevezés II. T I T K Á R I É L E T P Á L Y A A bírósági titkárok kiválasztása során különbséget kell tenni a fogalmazói joggyakorlattal rendelkező jelölt és a nem fogalmazóként pályázó jelölt között, ugyanis felesleges és értelmetlen ugyanazokat a képességeket ismételten vizsgálni, különös tekintettel arra, hogy egy titkári hely megüresedésére a fogalmazói joggyakorlat leteltét követően általában nem kell éveket várni. Az Iasz.11. (4) és (5) bekezdése, valamint a 13. (1) bekezdése szerint a bírósági titkári kinevezés feltétele a büntetlen előélet, a jogi szakvizsga és a pályaalkalmassági vizsgálat. Az Iasz 14. (1) bekezdése szerint a pályázat kiírása nem kötelező igazságügyi alkalmazotti jogviszony létesítése esetén. Mindezek előrebocsátása után a bírósági titkárok kiválasztása kétféle módon történhet: II.1.1. A pályázat kiírása A pályázat kiírása nem mellőzhető az objektív szempontrendszer szerinti kiválasztás érdekében. Az elbírálásnak jelenleg semmilyen feltétele, egységes kritériuma nincs, a kinevező a jogi szakvizsgával rendelkező büntetlen előéletű pályázót kinevezheti, döntését sem objektív pontrendszer, sem bírói testület nem kontrollálja. A felvételnél a következő kritériumokat kell vizsgálni: 1. fogalmazói gyakorlat értékelésének eredménye 2. jogi szakvizsga eredménye 3. Bírói Tanács véleménye Mindez az Iasz módosítását -14/A. beiktatását- továbbá a Bírói Tanács jogkörének kiegészítése okán a Bszi ának módosítását teszi szükségessé. A fogalmazói értékelés eredményét nem bírósági fogalmazó pályázata esetén kiválthatja egy, a Magyar Igazságügyi Akadémián elvégzett költségtérítéses gyakorlati (bírósági ügyviteli, informatikai, etikai, határozatszerkesztési ismeretekre, a polgári jog, büntetőjog, munkajog, közigazgatási jog és a Be., Pp. alkalmazása során irányadó bírói gyakorlatra épülő) oktatás eredményeként kiadott bizonyítvány. A költségek a kinevezés esetén visszatérítendők. A bírói pályázati pontrendszerhez hasonló kritériumrendszert nem tartjuk követendőnek, mert az a fogalmazók pontszerző egyéb tevékenységének növekedéséhez vezet, ahelyett, hogy a bírói gyakorlat megismerésére és a szakmai ismeretek elsajátítására fordítanák figyelmüket. A pályázat elbírálása során az értékelés azonban nyilván pontokkal történne, azzal, hogy mindhárom szempont ugyanolyan ponttal lenne mérhető (pl pont). II.1.2. A kinevezés A pályázat elbírálása során a kinevező a legtöbb pontot elért pályázót nevezi ki, eltérő döntést csak a Bírói Tanács egyetértésével hozhat. A titkár első kinevezése határozott időre, 1 évre szól, ezt követően nevezhető ki határozatlan

5 5 időtartamra. II.2. A bírósági titkár felkészülése a bírói hivatásra A bírósági titkár tevékenységének alapvető célja a kinevezését követő első évben (években) a bírói hivatásra való felkészülés. A titkári jogkörben eljárva a tárgyalásvezetés gyakorlása, a konfliktus- és döntéshelyzetek megoldása során az ehhez szükséges képességeit fejlesztheti, az időszerűségi követelményeknek való megfelelés, a gyors és hatékony munkavégzés formáit a gyakorlatban elsajátíthatja, továbbá megfelelő tapasztalatot szerezhet ahhoz, hogy bíróként nagyobb jelentőségű ügyekben kellően felkészülten és magas színvonalon ítélkezzen. II.2.1. A bírósági titkár foglalkoztatása A bírósági titkár foglalkoztatása során - elsősorban a jogterület iránti érdeklődését szem előtt tartva - biztosítani kell azt, hogy amennyiben van rá mód, illetve a munkateher engedi, az eljárási jogszabályok adta keretek között, minél több jogterületen kipróbálhassa magát. II.2.2. A bírósági titkár képzése A bírósági titkár képzésének rendje, követelményei és a képzési modulok tematikája tekintetében a Magyar Igazságügyi Akadémia képzési rendszerét tartjuk irányadónak. A határozott időre kinevezett titkárt az 1 év határozott idő letelte előtt kell értékelni az Iasz-ban meghatározott értékelési szempontok alapján. A határozatlan időre kinevezett titkár értékelése az Iasz. 54. (1) c) pontban rögzítettekhez igazodik. II.2.4. A bírósági titkár illetménye A titkári bértábla koncepció a fogalmazói bértábla koherens folytatása, amely a titkári pálya első négy évében a jelenleginél magasabb anyagi megbecsülést jelent, és a mai szabályozáshoz hasonlóan hét év után érheti el a kezdő bírói alapilletményt. Az erre vonatkozó javaslat a vitaanyag II. (Javadalmazás) részében szerepel. II.2.5. Az albírói státusz Az Iasz. 2. (2) bekezdése szerint a bírósági titkár igazságügyi alkalmazott. Az Iasz. 41/A. (1) bekezdése alapján a törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárokat a törvényszék elnöke jelöli ki. A bírósági titkár, ha bírói feladatkörben jár el, független, a jogszabályok alapján, meggyőződése szerint dönt, ítélkezési tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható. [Bszi. 3., 157. (3) bekezdés] Az Iasz. ugyanakkor a kijelölt bírósági titkár jogállását, így a kinevezés, a munkavégzés, értékelés rendjét, a fegyelmi vétség megvalósításának következményeit, a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésének feltételeit igazságügyi alkalmazotti státuszához igazodóan szabályozza. A kijelölt titkár egyesbíróként eljárva például tárgyalás mellőzésével felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabhat ki, szabálysértési ügyben szabadságelvonást (elzárást) alkalmazhat, polgári ügyben akár több százmillió forint megfizetésére kötelező jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezhet.

6 6 A kijelölt bírósági titkár tehát ítélkezési tevékenységet folytat, amit státuszában is kifejezésre kell juttatni, megfontolandó ezért a titkári intézmény helyett az albírói státusz létrehozása, hasonlóan az alügyészhez. Ebben az esetben az albíró által intézhető ügyek köre is bővíthető, a titkár hatáskörébe a jelenlegi szabályozás alapján utalt ügyekhez képest. IV.1. A bíróvá válás folyamata I V. B Í R Ó I É L E T P Á L Y A Magyarországon a bírák kiválasztásának rendszere abból indul ki, hogy a bíró egész életpályáját bíróként, a bírósági szervezetben kívánja eltölteni. Az állam egy stabil szervezet kiépítésére törekszik, mely hosszú távra választja ki a bírákat, akiknek az Alaptörvényben és a sarkalatos törvényekben rögzített szigorú feltételeknek meg kell felelnie. A bírósági szervezet ezért a bírónak élethosszig tartó karriert biztosít, ám többletkövetelményeket támaszt és szigorú képesítési előírásokat, képességbeli feltételeket kíván meg. IV.1.1. A bírói álláspályázatok elbírálásának rendszere A bírák kiválasztásának, a pályázat kiírásának, a pályázati rangsor felállításának, illetve a pályázat elbírálásának részletes szabályait a Bjt a továbbá a 7/2011 (II. 4.) KIM rendelet rögzíti. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban a pályázati rendszer nem biztosítja a bevezetőben írt elvek érvényre jutását, nem teremt teljesítményen nyugvó, egyenlő esélyeket biztosító és objektív feltételeket, így éppen azok a bírák kerülnek hátrányba, akiknek a bírói pályára való felkészítésére, képzésére, a hosszú távon való alkalmazására a rendszer a feltételeket megteremtette és arra évtizedeken át költséget fordított. A fenti ambivalens helyzetet a pontrendszer - 7/2011.(III. 4.) KIM rendelet- anomáliái okozzák, melynek kiküszöbölésére, a rendelet módosítására a Magyar Bírói Egyesület április 6. napján, az OBT a 15/2012.(IV. 17.) OBT határozatban és a 24/2012.(V. 21.) OBT határozatban tett javaslatot, amelyet változatlanul fenntart. Akik a három éves joggyakorlatot fogalmazóként teljesítették, nem kerülhetnek hátrányba a kívülről érkező jelöltekkel szemben. A szervezeten kívülről érkező pályázó esetén ezért kötelezővé kell tenni a legalább egy évi titkári/albírói működést, ami nem váltható ki egy évi alügyészi, ügyvédi, közjegyzői, jogtanácsosi működéssel. Ez nem jelenti a más hivatásrendből érkezők elzárását a bírói életpályától, azonban a legalább egy évi kötelező titkári/albírói működés előírása a más hivatásrendből érkezők számára feltétlenül indokolt. Az ügyvédekről szóló évi XI. törvény, hasonló szabályozást tartalmaz, hiszen a 13. (3) bekezdés d.) pontja szerint ügyvédi tevékenységet kizárólag az ügyvédi kamara tagja folytathat, azzal, hogy a kamarai tagság feltétele egyebek mellett a legalább egy évi ügyvédjelölti, alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot folytatása, azaz nincs lehetősége egy tapasztalt bírónak sem ennek hiányában az ügyvédi tevékenység gyakorlására. A Bjt. 15. (2a) bekezdésének január 1. napjától hatályos módosítása a gyakorlatban alkalmazhatatlan, mivel a bírói tanács az objektív pontok megállapítása után az egyes tagok titkos szavazása eredményeként adott szubjektív pontokat összegzi.

7 7 IV.1.2. A bírák áthelyezése IV Járásbírósági álláshely esetén A mai pályázati rendszerben a bíró élethelyzetének, családi körülményeinek változása esetén az azonos hatáskörű, de más illetékességi területen lévő bíróságra is pályázni kell. Ekkor a teljes pályázati eljárást le kell bonyolítani, még akkor is, ha a küldő és fogadó munkáltatói jogkör gyakorlója is hozzájárulna a bíró azonos szintre, való áthelyezéséhez. A bíró számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy életpályája során indokolt esetben másik ügyszakba vagy másik bíróságra kérje beosztását. Az üres álláshelyeket először a bírósági szervezeten belül a bírák számára kell pályázhatóvá tenni, és ennek eredménytelensége esetén lenne lehetőség a nyilvános pályázat kiírására. Az áthelyezését kérő bíró átvétele nem lenne kötelezettség, azonban az elutasítást indokolni kellene. Az áthelyezési kérelmet tartalmazó pályázat benyújtásának feltétele lenne az élethelyzet megváltozásának hitelt érdemlő igazolása, a bíró ítélkező tevékenységét érintő vizsgálat tartalmának megismerhetősége, az igazgatási vezető nyilatkozata és véleménye. A pályázat elbírálásánál figyelemmel kell lenni a pályázó bírói életpályájának minden részletére is. A jelenlegi szabályozás (Bjt. 18., 21., 34. ) gyakorlatilag röghöz köti azon bírákat, akiknek az áthelyezésre a megváltozott életkörülményeire tekintettel szüksége lenne. Amennyiben a nyilvános pályázat során a 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet alapján elért pontszámai alapján a pontrendszer anomáliái miatt - nem kerül be a rangsor első három helyére, a hosszabb ideje ítélkező, kiváló minősítésű, ám nyelvvizsgával, szakjogászi képzettséggel, publikációval, oktatói tapasztalattal nem rendelkező bíró nem érvényesülhet más, bírói gyakorlattal akár nem is rendelkező pályázóhoz pl. ilyen paraméterekkel rendelkező titkárhoz - képest. Ezt még a 3/2013. számú OBT határozat II/5. számú elvének (a bírói életpálya védelmének elve alapján a rangsortól eltérés lehetősége) alkalmazásával sem lehet kiküszöbölni. Ha a bíró nem kerül be a rangsor első három helyére, a törvényszéki elnöknek nincs lehetősége arra, hogy a rangsortól eltérjen, az OBH elnöke sem dönthet áthelyezéséről. Hasonló eljárást kell alkalmazni abban az esetben is, magasabb hatáskörű bíróságról járásbíróságra kéri az áthelyezését, azzal, hogy az elért bírói beosztását megtarthassa (törvényszéki, ítélőtáblai, kúriai bíró) IV Törvényszéki és ítélőtáblai álláshely esetén A IV pontban írt eljárás törvényszéki, illetve ítélőtáblai bírói álláshely esetén nem alkalmazható, az változatlanul a normál pályázati rendszerben zajlik. A bíró áthelyezését a Bjt. módosításával a fent említett szempontok figyelembe vétele mellett egy külön eljárás keretében kell szabályozni. IV.2. A bírói tevékenység értékelése Az igazságszolgáltatással szemben alapvető társadalmi elvárás, hogy a bíróságok döntéseiket egységes joggyakorlat mentén, ésszerű határidőben hozzák meg. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen követelmény, hogy a bíró ítélkezési munkája során figyelemmel kísérje a jogszabályváltozásokat, kövesse a joggyakorlatot, ügyeinek alapos, színvonalas és időszerű

8 8 elbírálására törekedjen. Az ítélkezési munka hatékonysága és színvonala akkor emelhető, ha az említett elvárások mind a bírósági szervezet, mind a bíró részéről, számon kérhetőek. A számonkérés : a bíró vizsgálat rendszerében valósulhat meg, magában foglalva az átlátható működés áttekintését, a törvényben meghatározottak szerinti objektív alapokon nyugvó ellenőrzést, vizsgálatot. Az eljárás nem sértheti a bírói függetlenségét, amennyiben az, objektív szempontrendszeren és kritériumokon nyugszik. IV.2.1. A bíró vizsgálat rendje Jelenleg a vizsgálatok tényleges mélysége, alapossága ügyszakonként és bíróságonként változó, így azok nem eredményeznek objektív mércét. Egységes, új vizsgálati rendszer megalkotását, bevezetését javasoljuk, amely jobban tükrözi a tényleges bírói teljesítményt. A hivatkozott cél elérése érdekében a szubjektivitás, a változó megítélés kiküszöbölése fontos lenne az egyes értékelési kategóriákon (kiváló, jó, megfelelő, nem megfelelő) belül új mérési rendszer bevezetése. A rendszernek tükröznie kell a bíró munkaterhét és referádáját (ügyek bonyolultsága, nehézségi foka, a feldolgozott ügymennyiség, az országos átlaggal való összevetése stb.) IV.2.2. A vizsgálat szempontjai Megfontolandó a kúriai bíró vizsgálati rendszerének átalakítása. A fellebbviteli tanácsokban ítélkező bírák vizsgálatának szempontjait ki kell dolgozni, mivel a jelenlegi szabályozás nem alkalmas arra, hogy a tanács tagjainak a felkészültségét, munkájának minőségét a másodfokú eljárás sajátosságaira tekintettel megalapozottan értékelni lehessen. A tanácselnök esetében például amennyiben fellebbviteli tanácsban ítélkezik - értelmezhetetlen az írásbeli kifejezőkészség értékelése, míg az előadó bírónál nem vizsgálható a szóbeli kifejezőkészség. A vizsgálat egységes rendszerének kialakítása ezért az új elképzelések megvalósításához elengedhetetlen. IV.2.3. A soron kívüli vizsgálat elrendelésének feltételei A soron kívüli vizsgálat elrendelése előtt indokolt a korábbi szakmai hiányosságok miatti figyelemfelhívás, akár a tanácselnöki feljegyzésekben, vagyis bírói hibákra utaló előzmények nélkül, illetve a törvényben írt esetek kivételével elrendelhetőségét ki kell zárni. IV.2.4. Felelősség a bírói tevékenység keretében felmerült károkért A Bjt. jelenleg hatályos rendelkezései szerint, lehetséges a bíró tevékenysége miatti anyagi felelősségre vonása a munkáltató által - három havi illetménye erejéig -, ha súlyosan gondatlanul kárt okoz másnak tevékenységével. Ez magában foglalhatja az ítélkezésért való felelősséget, ami nem illeszkedik a bírák elszámoltathatóságának nemzetközi jogi normáihoz. Ha a bíró ítélkező tevékenységhez szorosan kapcsolódó munkájával súlyosan gondatlanul kárt okoz, az előbbi esettel szemben helye lehet kártérítési felelőssége megállapításának. Emiatt indokolt a bírák tevékenységéhez kötődő felelősségbiztosítási forma bevezetése. IV.3. A bírói munka feltételei, a bírói pálya versenyképességének megőrzése IV.3.1. A bíró munkaterhe

9 9 A bírósági szervezet a jogalkotó által az igazságügyi reformmal elérni kívánt - és a Bszi. általános indokolásában megjelölt célt valósítja meg: a bíróságok a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg, függetlenül attól, hogy az ország mely pontján folyik az eljárás. E célok mentén a központi igazgatás egyik alapfeladata a bírák munkaterhének nyomon követése annak érdekében, hogy a bírák figyelmüket, tudásukat, erőforrásaikat és idejüket az érdemi ítélkezési tevékenységre fordíthassák. A bírónak nemcsak kötelezettsége, de joga is a munkavégzés, és e körben meg kell határozni, hogy mennyi és milyen munkát végezhet, a magas színvonalú ítélkezés fenntartása érdekében milyen munkakörülményeket kell számára biztosítani. A bírói munkateher megállapítása során arra kell törekedni, hogy az országosan egységes legyen. A bírói hivatáshoz méltó munkavégzés alapvető feltétele, hogy a bíró munkaterhe lehetővé tegye az elmélyült, megalapozott döntés hozatalt és ehhez minden ráosztott ügy esetében megfelelő felkészülési, gondolkodási, feldolgozási időt kell biztosítani számára. Ennek érdekében szükséges a tárgyi feltételek megfelelő, országosan hasonló, egymáshoz közelítő körülmények biztosítása, a munkakörülmények egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése. A törvényhozó és végrehajtó hatalomnak, ezért olyan szabályokat és ehhez kapcsolódóan olyan költségvetést kell megalkotnia, amely figyelembe veszi a bevezetőben említett optimális munkavégzést biztosító tényezőket. Így a költségvetési támogatásnak, a bírói munkát segítő, megfelelő számú méltányos bérezéssel rendelkező személyi állomány alkalmazását fedeznie kell. A működés fenntartásához szükséges dologi kiadásokat előrelátóan tervezve úgy kell megállapítani, hogy a személyi kiadások dologira való átcsoportosítása nélkül biztosítsa a bíróságok működési kiadásait. IV.3.2. Tárgyi feltételek Alapvető feltétel a jogszabállyal történő ellátottság, az elektronikusan elérhető jogi könyvtárak biztosítása. Ez a követelmény azonban felveti az informatikai rendszer fejlesztésének szükségességét az ország minden bíróságára kiterjedően. Amellett, hogy minden bírónak rendelkeznie kell számítógéppel, indokolt az is, hogy rendelkezzen mindenki távoli asztal kapcsolattal és a bírák ilyen eszközökkel történő ellátása közel azonos műszaki paramétereken nyugodjon. Támogatni kell a szakirodalmi hozzáférést (pl. könyvutalvány formájában), a modern technikai eszközök beszerzését országosan egységesen, ne csupán kiválasztott megyék vagy személyi kör részére részre nyíljon erre lehetőség (tablet, e-book). Emellett esetlegesen biztosítani kell a saját erőforrásból való beszerzéshez szükséges költségek beépíthetőségét a cafeteria- rendszerbe. Minden tárgyalóteremben álljon rendelkezésre számítógép, amely össze van kötve az egyéb rendszerekkel (KÖNYIR, BM, stb.) és jogszabálytárral van ellátva. A bírák biztonsága érdekében minden bíróságon a biztonsági berendezések- és személyzet folyamatos működését meg kell teremteni. A hangfelismerő programmal működő számítógép használatát általánossá kell tenni, az így felszabaduló időt a munka minőségének javítására és érdemibb feladatok ellátására lehetne fordítani. IV.4. A bírák előmenetele Az ítélkezési tevékenység arányait tekintve túlnyomórészt a járásbíróságokon és a törvényszékek első fokú ügyszakában folyik. A bírói életpálya során az elismerés egyik

10 10 legfontosabb formája az előmenetel, ezért a bírák számára ezért átláthatóvá kell tenni az előrelépés lehetőségét. A magasabb bírói beosztásba történő kinevezés esetén is vissza kell szorítani a szubjektivitást. A bírói vizsgálat eredményének a törvényszéki, táblai és kúriai beosztásnál kiemelt szerepet kell kapnia. IV.4.1. A magasabb bírósági szintre kerülés feltételei, a bírák mobilitásának elősegítése Támogatandó az ugyanazon szinten akár a nyugdíjba vonulásig tartó bíráskodás is, ehhez azonban olyan feltételeket kell teremteni, ami a bírót egész életpályája során kellően ösztönzi és elismeri. (Lásd horizontális karrierív) A törvényszéki, ítélőtáblai vagy kúriai bírói állás betöltésénél jelentősége van a bíróság és a lakóhely közötti földrajzi távolságnak. Eltérő a helyzete a fővárosnak és a többi településnek. Az ítélőtáblák a létrejöttükkor elsősorban a székhelyük szerinti törvényszékek bíráiból alakultak. Napjainkban is megfigyelhető, hogy a megüresedő státuszok pótlása helyből történik, másik megyéből elvétve vállalják a költözéssel együtt járó nehézségeket az egyébként szakmailag alkalmas és ambiciózus bírák. Emiatt a mobilitást a tárgyi feltételek változtatásával is segíteni kell. A magasabb bírósági szint szakmai színvonalának fejlődését jobban biztosítja egy szintenként növekvő tartamú (öt, tíz, tizenöt évi) tényleges bírói szolgálati időhöz kötöttség, a pályázó bírói munkájának kiváló minősítése. A klasszikus bírói életpálya védelmének ebben is meg kell nyilvánulnia, akár az igazgatási érdekek sérelmének felvállalásával is. Ahhoz azonban, hogy ezek a feltételek ne szűkítsék le indokolatlanul a pályázók körét, elő kell segíteni a földrajzilag távolabb lakó bírák pályázása esetén anyagi támogatásukat. Ezt segítheti az átköltözés költségeinek átvállalása vagy a lakhatás (lakásbérlet), utazás, ingázás, - esetleges - különélés támogatása. A vezetői álláshelyek betöltése változatlanul pályázatok útján indokolt. A pályázati feltételek meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy adott szintű vezetői pályázat kiírásakor az abban megfogalmazott objektív feltételek (szolgálati idő stb.) országosan azonosak legyenek. A bírósági vezetők kiválasztásakor külön szempontrendszernek kell érvényesülnie a tisztán igazgatási vezetők (elnök, elnökhelyettes), illetve a szakmai vezetők (kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes, csoportvezető, tanácselnök) esetében. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség betöltéséhez, eredményes ellátásához kétségtelenül nélkülözhetetlen az adott szervezeti egységben működő bírói kar többségének a bizalma, az összbírói értekezlet véleménye. Amennyiben a pályázó nem nyeri el a bírói kar támogatásának többségét, ne legyen kinevezhető a vezetői tisztségre. A szakmai vezető az ítélkezésben kifejtett tevékenysége alapján kapjon kinevezést. A szakmai vezetőknél, ezért elegendő a szakmai testület (kollégium) állásfoglalása, mint kinevezési feltétel; náluk az összbírói értekezlet véleményezésére nincs szükség, miután a más ügyszakokban dolgozók a pályázó szakmai tevékenységéről nem rendelkeznek ismeretekkel. IV.5. A bírák képzése IV.5.1. Központi képzés A törvényben előírt kötelező képzések jelenleg csak eseti jellegűek: ún. kezdőbírói képzések vagy a nagyobb jogszabályváltozásokra reagáló időszakos képzésekben merül ki. A többi képzés pedig nem épül egymásra, gyakran ismétlődnek; meghirdetésükkor nem tesznek

11 11 különbséget a határozatlan időre kinevezett bírák gyakorlati ideje és eltérő szakmai felkészültségük között. A jelenlegi képzési rendszer nem igazodik a bírák eltérő felkészültségéhez. Ennek egyik oka az, hogy a képzések meghirdetésekor nem ismeretes az előadók személye, a pontos tematika. Így olyanok is jelentkeznek a képzésekre, akik legalábbis az előadóval azonos szintű tudással rendelkeznek, és olyanok is, akiknek az adott képzés szintje magasabb, mint amire szükségük lenne. Ezen kívül vannak olyan bírák, akik egy évben több képzésen is részt vesznek, lényegében indokolatlanul, miközben mások esetlegesen kimaradnak. Ennek a törvényszékek közötti különbségek, a költségek, illetve támogatások is okai. A képzési rendszer emiatt megreformálásra szorul. Célszerű egy ún. kreditrendszer bevezetése, amely értékelné (súlyozná) a bírósági szervezeten belüli képzéseken való részvétel mellett az egyéb képzéseken, konferenciákon, tanácskozásokon való részvételt is. A bírák jelentkezési szabadsága ugyanakkor megtartandó, de ez azt is feltételezi, hogy a jelentkezéskor a képzés célja, tematikája és az oktatók személye már ismert legyen. Az oktatók személyének kiválasztását átláthatóvá kell tenni. Indokolt, hogy az oktatók személyére javaslatot tegyenek a törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria. Emellett elengedhetetlen a visszajelzések nyilvántartása, nyomon követése, és ennek alapján meghatározott időszakonként esetleg a képzések gyakoriságára tekintettel, pl. kétévente - az oktatói bázis felülvizsgálata és a felsőoktatásban részt vevő, nagy gyakorlattal rendelkező bírák tapasztalatának felhasználása is. Az ítélkezési gyakorlat egysége érdekében azonban a képzéseket is össze kell hangolni, és indokolt, hogy azokon a jogegységért felelős Kúria bírái is előadjanak Emellett ugyancsak indokolt a tematikus, más szervezetek, hivatásrendek által szervezett konferenciákon való részvétel figyelembe vétele is képzésként, és azok képzésein való bíró részvétel. IV.5.2. Helyi képzés Az ítélkezésben folyamatosan felmerülő jogalkalmazási problémák és a költséghatékonyság okán nem csak a központi, a Magyar Igazságügyi Akadémia szervezett képzéseiben kell gondolkodni, hanem erősíteni kell az ítélőtáblai és a törvényszéki szinten szervezett képzéseket. Az ítélőtáblák, törvényszékek nyomon követik a napi ítélkezést jelentősen befolyásoló gyakorlati problémákat, így regionálisan, illetve helyi szinten a képzések tematikáját könnyebben, a változásokhoz jobban igazodva lehet tervezni.. IV.6. A bírói tevékenység elismerése A magyar bírói kar harmadik hatalmi ágként ugyanolyan részese és aktív résztvevője Magyarország közéletének, a köz szolgálatának, mint a másik két hatalmi ág. Ezért semmi nem indokolja, hogy a legmagasabb állami kitüntetéseket bíró ne kaphassa meg. Az egyes címzetes bírói elismerés elnyeréséhez vezető idő igen hosszú. Amennyiben a bíró a helyi bíróságon, majd a törvényszéken, végül az ítélőtáblán ítélkezik, lehetséges, hogy a bíróvá válásként megszabott harmincadik életévének betöltése, majd végül az ítélőtáblára kerülése után a nyugdíjba vonulásáig rendelkezésre álló idő kizárja, hogy elnyerje a címzetes kúriai bíró címet. Ezt a rendszert átgondolva ahhoz a klasszikus és kívánatos pályamodellhez kell igazítani, amely szerint alacsonyabb fokról magasabb fokra csak meghatározott gyakorlati idő után, tapasztalt, kiváló kollégák kerülnek. Az elismerés fontos része a javadalmazás, amely részleteiről az életpálya modell koncepció II. része szól.

12 12 V. AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS FELTÉTELEI, A BÍRÁK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA V.1. A munkahelyi környezet, egészséges és biztonságos munkavégzés Az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdése értelmében minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. A Bjt. 35. (1) bekezdése szerint a bíró részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell. Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit az évi XCII. törvény (Mvt.) fogalmazza meg. A bíróságokra vonatkozó külön jogszabály nincs és az OBH sem adott ki munkavédelemmel quasi direkt a munkahelyi környezettel - kapcsolatos szabályzatot. Minden munkáltatóra érvényes ugyanakkor az, hogy el kell készítenie saját kockázatértékelését, minden munkakörre, beosztásra vonatkozóan (Mvt. 54. (2) bekezdés), valamint az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét (Mvt. 56. ). A bíróságokon munkavédelmi képviselőt kell választani, aki folyamatosan egyeztet a munkavédelmi szakemberrel [Mvt. 57. (2) bekezdés, 70., 70/A., 5/1993.(XII. 26) MüM rendelet 4., 2. sz. Melléklet]. Ilyen személy jelenleg egyetlen törvényszéken sincs. A munkahelyi körülmények nagymértékben befolyásolják a közérzetet, a szellemi, fizikai állapotot, végső soron az elvégzett munka mennyiségét és minőségét. A bíróságokon végzett munka sajátosságainak figyelembe vételével a munkahelyekre egységes követelményeket kell kidolgozni. Ezeknek a céloknak az eléréséhez jelentős költségvetési támogatásra van szükség. Így pontos felmérés után tervezve a feladat megvalósítását, ütemezve kivitelezését fokozatosan el kell érni a más ágazatban dolgozó szellemi tevékenységet végzők munkakörülményeinek színvonalát. V.2. A foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás A foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rend. 5. (1) bekezdése szerint elsősorban a munkavégzés helyén, vagy annak közelében biztosítandó. Számos törvényszék ezt megoldja megfelelő szakképzettségű házi orvos, vagy a BV. intézet székhelyén a BV. orvos megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatásával, azonban ez országosan nem egységes, és nem azonos tartalmú szolgáltatást takar. V.3. A prevenció és a mentális egészségmegőrzés A stabil emberi erőforrás biztosítása a munkáltató érdeke. Így kötelező feladat a bíróságok részéről a munkavállalók munkaképességének, egészségének megőrzése, hiszen a jó fizikai erőnlét biztosítja az egyenletes, kiegyensúlyozott munkavégzést, csökken a megbetegedés, a munkából kiesés veszélye. Az egészség megőrzése érdekében tett munkáltatói törekvések azt eredményezik, hogy nem lesz szükség a munkavállaló helyettesítésére, nem vesz igénybe táppénzes ellátást, valamint gyógyító egészségügyi szolgáltatásokat sem.

13 13 A fenti célok megvalósulása egészségbiztosítási pénztár keretében is elérhető. A kölcsönös egészség megőrzési programot több lábon álló finanszírozás útján, az OBH, a biztosítók és a bírák anyagi erejének bevonásával egységesen, minden bíróra vonatkozó biztosítás kötésével lehetne új alapokra helyezni. Az ún. bírákon kívüli támogatás az önkéntes egészségbiztosítási pénztártól, illetve a cafetéria részeként juthat el a dolgozókhoz a szolgáltatás minőségnövelésnél a bírák egyéb terheket is vállalhatnának. (Jelenleg a Széchenyi kártya szolgáltatásaként vehetőek igénybe hasonló ellátások stb.) A rendszer kidolgozásában, megszervezésében a MABIE koordináló és együttműködő szerepet vállal. A mentális egészség megőrzése érdekében a tíz évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező bírák részére 3 évente, legalább kétheti időtartamra szóló teljes egészében az OBH által finanszírozott, vagy 50 %-os kedvezményes gyógyüdülés igénybevételét kell lehetővé tenni, akár a bíróság kezelésében lévő üdülőkben, akár kölcsönösségi alapon - más állami szervek (pl. BM, HM, BV, Ügyészség, stb.) tulajdonában lévő pihenőhelyeken, vagy különböző profilú szanatóriumokban. A tíz évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező bírák részre ötévente az évi rendes szabadság beszámításával együtt - 3 hónap tartamú, egybefüggő szabadság kiadása indokolt oly módon, hogy lehetőség szerint foglalja magába a törvénykezési szünet tartamát. V.4. Egészségbiztosítás A bírósági eljárások ésszerű időn belüli befejezése a bíróságokkal szembeni társadalmi elvárás, azonban kevés szó esik arról, hogy a bíró betegsége, elhúzódó egészségügyi ellátása, várakozási idővel terhelt rehabilitációja mennyiben, milyen módon akasztja meg a bírósági eljárásokat. Az eljárási törvények garanciális szabályokat tartalmaznak; a hivatásos bíró személyében bekövetkező változásnál az eljárást meg kell ismételni. Nagyobb számú bonyolult megítélésű ügy átosztása egy másik bíróra nem csupán az átszignált, hanem a bíróra eredetileg ráosztott ügyek elhúzódását is eredményezi. Éppen ezért az igazságszolgáltatás alapvető érdeke a bíró betegsége esetén az ügyek átosztásának elkerülése, az egészségügyi problémával küzdő bíró mielőbbi munkába állásának elősegítése. A bíró a mai egészségügyi ellátási rendszerben számos esetben kerülhet integritását érintő méltatlan helyzetbe, amennyiben a zsúfolt orvosi rendelőben, diagnosztikai vizsgálatok végzésekor, vagy többágyas kórházi szobában egészségi állapotáról, betegségéről, hozzátartozói kilétéről az előtte folyó eljárásban résztvevő fél is könnyedén tudomást szerezhet, avagy a bíró kiszolgáltatott helyzetében éppen a fél segítségére, ápolására szorul. A bírói életpályamodell egyik alappillérét képezi egy új egészségbiztosítási konstrukció kidolgozása, mely a bírák részére az előbbiekben írt követelményeknek megfelelő, gyors és hatékony egészségügyi ellátást tesz lehetővé. A legcélszerűbb megoldás egy olyan egészségbiztosítási rendszer létrehozása, mely lehetővé tenné a bírák számára azt, hogy az ország egész területén, várakozási idő nélkül hozzájussanak az egészségügyi ellátórendszer minden szolgáltatásához. E szolgáltatás magában foglalná a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokat, a járóbeteg szakellátást, a nagy értékű diagnosztikai vizsgálatokat, az egynapos sebészeti ellátást, a kórházi költségek finanszírozását, a műtéti költségtérítést,

14 14 valamint egy 24 órás call center elérését, mely azonnali orvosi konzultációs lehetőséget biztosít. A szolgáltatás alapú egészségbiztosítás meghatározott körben január 1. napjától - adómentes körbe tartozik, havonta, a minimálbér 30 %-át meg nem haladó összegben. A szolgáltatás előnye, hogy személyre szabott időpont-egyeztetéssel minimalizálható a várakozási idő, a szűrővizsgálatok révén és a gyors ellátással megelőzhető a súlyosabb szövődmények kialakulása, melyek bekövetkezése még hosszabb tartamú munkából kiesést eredményez. A fenti szolgáltatási kör egységes középtávú - bevezetésére javasoljuk, hogy az OBH közbeszerzés formájában kössön megállapodást olyan biztosító társasággal, amely hosszú távon megfelelő konstrukciót tud kínálni a bírák és az igazságügyi alkalmazottak számára. Emellett a bírákat külső cégek által szervezett tréningeken és egyéb módokon mentálisan is gondozni kell. A sok stressz és az egyes ügyek villámszerű nyomásának a feldolgozása, az ilyen ügyekre való felkészülés mind a mentális egészségmegőrzés része kell, hogy legyen. A mentális egészségmegőrzés, a konfliktusfeloldás és ennek egyensúlyban tartása a bírói kar nyugodt munkavégzésének belső biztosítéka. A jelentős pszichés terheléssel járó munkát végző bírák számára lehetővé kell tenni E-pszichológiai szolgáltatás igénybevételét is..

15 15 A BÍRÓI ÉLETPÁLYA MODELL KONCEPCIÓJA II. rész Javadalmazás A jogállam alappillére a független és hatékony igazságszolgáltatás. A bíróságok alkotmányos feladataik ellátása során védik az állampolgárok alapvető jogait, de minden jogvitás kérdésben is állást foglalnak. A szolgáltató jelleg erősítésével a bírósági szervezet egyre magasabb színvonalon tesz eleget alaptörvényi kötelezettségének. Az új igazgatási struktúrában az ország, a lakosság érdekeit törvényes és gyors eljárásokkal segítve egyre jobb teljesítményt nyújt, az államapparátus aktív résztvevőjévé vált, az államreform kívánta követelményeknek is egyre jobban megfelel. A magyar bírák, bíróságok Európában a legleterheltebbek közé tartoznak. Ugyanakkor a jellemző mutatók szerint, a magyar bíróságok teljesítménye (hátralék ráták, pertartamok, érkezés, befejezés aránya, egy bíróra jutó feldolgozott ügyek száma) az európai rangsor első harmadában található. Magyarország Alaptörvénye és a nemzetközi emberi jogi dokumentumok garantálják a bírói függetlenséget, mint a demokratikus jogállam alapértékét. Az Alaptörvénnyel összhangban a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény biztosítja a döntési felelősség súlyához, a bíró hivatás méltóságához igazodó javadalmazást. A bírák anyagi függetlenségét biztosító javadalmazás reálértéken tartása ezért folyamatos figyelemmel kísérésre szorul, hiszen az infláció és egyéb gazdasági tényezők a bírák javadalmazásának reálértékét a bérek nominális csökkenése nélkül is jelentősen devalválhatják. A bírói béreknek az elmúlt tíz évben megfigyelhető reálérték vesztése a bírói függetlenséget is veszélyezteti. A nemzetgazdaság eredményei évek óta pozitívak. A gazdaság növekedése a bírói szférán kívül a reálbérek egyharmaddal történő növekedését tették lehetővé, az átlagkereset növekedése is majd 70 %-os volt. Semmi sem indokolja tehát a bírói keresetek reálértékének csökkenését. Az Alaptörvényben és a bírói jogállási törvényben rögzített elvek érvényesülése érdekében olyan változások szükségesek, amelyek kizárják az ilyen kedvezőtlen hatások felerősödését és garantálják a bírói hivatás méltóságához, a felelősség súlyához igazodó juttatások biztosítását. A bírói életpálya több összetevője így különösen a javadalmazás a vázolt körülmények miatt elodázhatatlan korrekciókat igényel. Figyelemmel arra, hogy a bírói bérek befagyasztása a bírói életpályát megelőző fogalmazói és titkári létet is meghatározza, a MABIE által kidolgozott bírói életpálya-modell koncepció II. része a fogalmazói, titkári/albírói javadalmazásra vonatkozó módosításokat is tartalmazza. - A javadalmazás körében a koncepció a jelenlegi (2015. évre érvényes) bírói illetményalap összegével ( Ft) számol. II. 1. A fogalmazó illetménye A jelenlegi fogalmazói illetmény nem teszi vonzóvá a bírói hivatás iránt érdeklődő, arra alkalmas, kiváló jogászok számára a bírósági életpályára lépést. A költségvetési szerveknél

16 16 a kezdő jogászok legkevesebb Ft- tal nagyobb jövedelemmel bírnak, mint a bírósági fogalmazók. Napjainkban a közszférában kialakítás alatt álló más foglalkozások életpálya-modelljei még jelentősebb jövedelmet kínálnak.mindenképpen kívánatos ezért legalább ezt a szintet elérni. A javaslat figyelemmel van arra is, hogy a fogalmazói státusz átmeneti, ezért esetükben a jelenlegi illetménynek az Iasz-ban meghatározott szorzószámai változtatása szükséges. Javaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (Iasz) módosítására Iasz 3. számú melléklete 1. jelenlegi 0,38 (0-2 év) ,41 (3-4 év) ,44 (5-6 év) ,47 (7 évtől) javasolt 0,58 (0-2év) ,- 0,63 (3-4 év) ,- 0,68 (5-6 év) ,- 0,73 (7 évtől) ,- II. 2. A titkár/albíró illetménye Az új titkári/albírói bértábla koncepció egyszerre kíván megfelelni annak az elvárásnak, hogy a jelenleginél magasabb szintű bérezés alkalmas legyen a hosszabb idő kivárására is a bírói állás betöltéséig, de arra is, ha valamely titkár/albíró nem a bíróvá válást, hanem az élethosszig tartó titkári/albírói pályát választja. A koncepció szerint egyrészt a legmagasabb fogalmazói bérszint és a kezdő titkári/albírói közötti különbség kifejezi a kettőjük közötti komoly különbséget, másrészt a kezdő bírói bért már az 5 éves joggyakorlatú titkár eléri, amely már alkalmas azoknak a költségeknek a fedezésére is, amelyek a családalapításhoz kötődnek. Harmadrészt azok a titkárok, akik igen jelentős időt töltöttek már el a pályán, méltán számíthatnak olyan bérre, amely ezt a kötődést és felelősségteljes munkát elismeri. A titkári/albírói bérre vonatkozó javaslat 7 fizetési fokozattal számol, a 3. fokozat után az évek eggyel növekvő számával, mely a 7. fokozat után már nem emelkedik tovább. A titkári/albírói életpálya kezdő fokozatában általában éves életkorú személyek találhatóak, így több fokozatot már nem indokolt újabbat beiktatni, mert a 7. fokozatban elért bér megfelelőnek mutatkozik. Javaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (Iasz) módosítására Iasz. 3. számú melléklete jelenlegi 1. 0,7 (0-2 év) ,8 (3-4 év) ,9 (5-6 év) (7 évtől) Javasolt

17 év 3-4 év 5-6 év 7-9 év év év 20 évtől 0,8 0,9 1. 1,1 1,2 1,3 1, , , , , , , ,- II. 3. A bíró javadalmazása Magyarországon az elmúlt tíz évben az átlagkereset, majdnem Ft- al, közel 70 %-al emelkedett, ezzel a magyar átlagbér az uniós országok rangsorának a második harmadában helyezkedik el. Az ország gazdasági teljesítőképességének javulásával a bírói szférán kívül a reálbér ugyanebben az időszakban egy harmaddal növekedett, a közszférában a köztisztviselői illetményalap legutóbb 2008-ban nőtt. Folyamatban van az új közszolgálati életpálya bevezetése, ami újabb béremeléssel jár. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban bírói alapilletmény 3 alkalommal, mindösszesen 11,72%-al, Ft-tal növekedett, miközben az infláció mértéke 53,5 % volt. A bírói bérek reálértéke tehát 42,05% -al csökkent. Ma egy éves bíró, ha 2 gyermeket nevel és felesége jövedelemmel nem rendelkezik, havi nettó bérének összege alig Ft- al haladja meg a KSH által közzétett létminimumösszeget.

18 18 A más jogászi hivatásrendek, a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás résztvevői az ügyvédi, jogi képviselői, szakértői, tolmács és más közreműködők jóval magasabb juttatásban részesülnek, mint ugyanabban az ügyben érdemben döntő bírák. A kezdő bírói órabér 2692 Ft, a szakértői minimum óradíja 4000 Ft, a kirendelt védői díj 5000 Ft/óra, ez utóbbi ügyvédi kirendelt védői díj a kúriai bírói órabérrel azonos! Míg a magyar átlagbér az uniós országok rangsorában a második harmadban található addig, a bírói bérek tekintetében a mutató ennél sokkal rosszabb. Az Európa Tanács CEPEJ Bizottsága október 9-i jelentése szerint a magyar bírói bér az uniós államok között a bruttó kereset tekintetében a 27, a nettó vonatkozásában pedig az utolsó, 28. helyen található. A 2004 után csatlakozott államok tehát jóval magasabb jövedelmet biztosítanak bíráiknak, mint a magyar állam. Amennyiben az Európa Tanács államai bíróságainak az adatait vizsgáljuk a bruttó bérben a 39. helyen állunk, míg a nettó bér tekintetében a 45 tagból csak Albánia, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Örményország, Szerbia és Ukrajna áll mögöttünk.

19 19 A magyar bíróságok teljesítményét tükrözi a lakosra vetített ügyérkezés és befejezés aránya is, mutatja a magyar bírák jelentős leterheltségét és nagyobb teljesítményét európai összehasonlításban. A bírói illetmények rendezésének több mint egy évtizedes elmaradása azt eredményezte, hogy Magyarország a bírói bérek tekintetében az Európai Unió és az Európa Tanács tagállamai között sereghajtóvá vált. A bírák javadalmazásának jelentős romlása, a más hatalmi ágakhoz viszonyított jelentős elmaradása ellentétben áll a bíróságok javuló teljesítményének pozitív európai megítélésével, veszélybe sodorhatja a megindult kedvező folyamatok folytatását. A kifejtettek miatt a bírói életpálya átalakításra szorul, amelynek első elemeként a bírói kar véleményének ismeretében - a javadalmazásra vonatkozó szabályozást kell módosítani. A Magyar Bírói Egyesület észlelve ezeket az anomáliákat, választmányi ülésén, november 21-én hozott határozatával felkérte az OBH elnökét, hogy terjesszen elő javaslatot a bírói beosztási pótlék január 1. napjától történő 10%-os emelésére, a javadalmazás jelentős reálérték-csökkenésének átmeneti enyhítésére. Ezt a javaslatot a döntéshozók több előterjesztés között nem fogadták el, miközben más állami költségvetésből finanszírozott területek 2015-ben jelentős béremelésben részesülnek. A MABIE fontosnak tartja, hogy a magyar bírói bérek elmozdulhassanak az EU-ban elfoglalt utolsó helyről, ezt pedig a kidolgozás alatt álló életpálya-modell első lépcsőjében a jövedelem színvonal emelésével lehet elérni. Ez összegszerűségében a bíróságok teljes személyi juttatásainak 14 %-át kitevő anyagi támogatást igényelne. További célként fogalmazta meg a bírói javadalmazásnak az európai bírói átlagbérekhez való közelítését. A MABIE a bírói beosztási pótlék 40%-os emelését avagy ilyen mértékű egyéb elnevezésű, nem alapbérjellegű pótlék bevezetését javasolja. Miután tudomásunk szerint a titkárok és a fogalmazók esetében 10%-os munkaköri pótlék kerülne bevezetésére, a bérfeszültség elkerülése érdekében július 1. napjától a bírák tekintetében is elengedhetetlen tartjuk a beosztási pótlék 10 %-os emelését.

20 20 Javaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény (Bjt) módostására Jogszabályjogszabályhely 1. Bjt (1) 173. (1) A járásbírósági bíró, a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, a törvényszéki bíró, az ítélőtábla bírája, valamint a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult. (2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének a) a járásbírósági bírónál 10, b) a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 15, c) a törvényszéki bírónál 20, d) az ítélőtábla bírájánál 40, e) a Kúria bírájánál 60 százaléka. A módosítás tárgya A módosítás célja A módosított szöveg eredeti szöveg a módosítás indokolása új rendelkezések A bírói pótlék változása követi az eddig kialakított arányokat és minden bírósági szinten a beosztási pótlékot 40%-al emelve enyhíti az utóbbi 10 év okozta bírói bér reálérték vesztését. A kidolgozás alatt álló bírói életpálya- modell hatályba lépéséig jelképes anyagi juttatás (1) A járásbírósági bíró, a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, a törvényszéki bíró, az ítélőtábla bírája, valamint a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult. (2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének b) a járásbírósági bírónál 50, c) a közigazgatási és munkaügyi bírósági bírónál 55, d) a törvényszéki bírónál 60, e) az ítélőtábla bírájánál 80, f) a Kúria bírájánál 100 százaléka. 2. módosító törvény hatályba léptető rendel kezése Záró rendelkezések A bírói beosztási pótlék új összegei július 1-től fokozatosan lépnek hatályba.