SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS TANÁRKÉPZŐ INTÉZET KUTATÁSI PORTFÓLIÓ GÖDÖLLŐ, 2014.

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS TANÁRKÉPZŐ INTÉZET KUTATÁSI PORTFÓLIÓ GÖDÖLLŐ, 2014.

2 Az egyéni és csoportos pályatanácsadáshoz kapcsolódó módszertani kutatás-fejlesztés. A téma aktualitása: 2015-től tervezzük elindítani a Pályatanácsadó BA szakot, amely keretében olyan szakemberek képzését szeretnénk elkezdeni, akik pszichológiai, pedagógiai és gazdaságtudományi ismereteik, tudásuk segítségével, interdiszciplináris szemléletükkel alkalmasak az egyének iskoláztatással, képzéssel, továbbképzéssel, pályával, szakmával, munkavállalással kapcsolatos döntéshozatalának előkészítésére. Alkalmasak továbbá a tanácskérők életút tervezését elősegíteni. Az életpálya-tanácsadás hangsúlyos területe az Európa 2020-as stratégiájának, ill. a as nemzeti reformtervek oktatási és foglalkoztatási célkitűzéseinek. Felfogásukban az életpálya-tanácsadás nem más, mint az egyéni tanulmányi és szakmai-munkavállalói életút egészét végigkísérő tevékenység koncepciója. A Pályatanácsadó szakember képzésünkben a leendő szakembereket csoportos és egyéni tanácsadási módszerek használatára kívánjuk felkészíteni. Kutatás-fejlesztésünkben egyéni és csoportos tanácsadási módszereket kívánunk létrehozni, amelyek alkalmasak felnőttek, gyermekek és megváltozott munkaképességű csoportok munkával, pályával és a foglalkoztathatóságukkal kapcsolatos személyiségjegyeinek értékelésére, ill. önértékelésre. A kutatás-fejlesztés eredményeként a pályatanácsadáshoz kapcsolódó új módszertan jön létre, amelyek segítségével sikeresebb iskola, munka, ill. pálya választás, pályamódosítás jöhet létre. Kutatási-fejlesztési területek: 1. Életpálya építési kompetenciákat mérő eljárások 2. Munkához kapcsolódó motivációkat (értékek, érdeklődés) feltáró eljárások 3. Pályákhoz kapcsolódó kompetenciákat mérő eljárások 4. Foglalkoztathatósági kompetenciákat mérő eljárások Várható eredmények EU kompatibilis önértékelő eljárások létrehozása különböző társadalmi csoportok (gyermekek, hátrányos helyzetű csoportok, megváltozott munkaképességűek) pályatanácsadásának elősegítése a pályatanácsadó szakember képzés szakmai támogatása Dr. Budavári-Takács Ildikó, egyetemi docens

3 Az új agrártársadalom munkaerő-piaci helyzete A téma aktualitása: A rendszerváltás óta az agrárszektor teljes mértékben átalakult. A szocializmusban jellemző nagyüzemi, kollektivizált mezőgazdasági előállítás mára már teljesen megváltozott. Ehhez a nagymértékű változáshoz egyrészt a képzési portfóliónak is alkalmazkodnia kell, hogy az EU konform új agrárgazdaság és agrártársadalom kialakulhasson hazánkban. Másrészt szükséges a leendő és a jövőbeli agrár-munkavállalók felkészítése a munkaerőpiac dinamikus változásaihoz. Kutatási célunk feltárni az egyéni életutak jellemzőit a pályaválasztás-felsőoktatásmunkaerőpiac folyamatában, különös tekintettel a hazai regionális különbségek jellemzőire, illetve a különböző munkavállalói korcsoportokra. A jelenlegi agrár-munkaerőpiacot nem csak a kínálati, tehát munkavállalói oldalról térképeznénk fel, hanem keresleti aspektusból is, a munkaáltatók szemszögéből. Magyarországon az utóbbi 25 évben jellemző munkaerő-piaci tendenciák elemzése különös tekintettel az ágazati átalakulás hatásaira Az agrárfoglalkoztatás alakulásának vizsgálata A regionális különbségek munkaerőpiacra gyakorolt befolyásának bemutatása A jelenleg mezőgazdasági felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók felmérése A 20 éve agrárdiplomát szerzett munkavállalók felmérése A munkáltatók véleménye az agrár-felsőoktatásról és a munkaerőpiacról Várható eredmények: a munkáltatói vélemények beépítése a képzésbe (az egyetemi karrierirodák működésén keresztül) társadalomtudományi, közgazdasági ismeretek oktatása az agrárvégzettségű hallgatóknak, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni a munkaerő-piaci kihívásokhoz a különböző mezőgazdasági szakokon tanulók álláskeresési stratégiája és karrierelképzeléseinek javítása (állásbörze) a munkavállalók esetleges pályakorrekciójának segítése Csehné dr. Papp Imola, egyetemi docens Dr. Czeglédi Csilla, egyetemi docens

4 Szaktanárok és szakoktatók képzésének helyzete és pályakövetése a magyarországi mezőgazdasági szakképző intézményekben A téma aktualitása: A rendszerváltozást követő időszakra a felsőoktatás jelentős átalakulása, expanziója és a Bologna-folyamat elindulása a tanárképzés körülményeire, továbbá a tanári pályára is jelentős kihatással volt. A Magyarországon jelenleg dolgozó pedagógus-generációk között immár nemcsak a korcsoportok adta általános életpálya-szemlélet különbözőségei vehetők észre, hanem az új társadalmi berendezkedés adta értékrend (s annak közvetett meghatározó szerepe a pályaválasztásban, pályaváltoztatásban), valamint az átalakult képzések munkaerő-piaci viszonyainak visszahatásai is. Kellő bizonyossággal állítható az is, hogy a tanárképzés az elmúlt két évtizedben drasztikus helyenként saját válságát is előidéző módon próbálja megtalálni helyét a globalizálódott, piacorientált, információ-technológiai alapú korszak kezdetén. Így különös jelentősége lehet azon kutatásoknak, amelyek megpróbálják feltárni a jelenlegi helyzetet, a korábbi felfogásban szervezett képzés, valamint az elhelyezkedés, a beilleszkedés sikerességét, hatékonyságát. Az ilyen empirikus vizsgálatok eredményeinek körültekintő, sok szempontú elemzései fontosak lehetnek az oktatáspolitikai döntéshozók és a tanárképző intézmények számára is. Jelentős segítséget nyújthatnak a munkaerő-piaci felmérések kiegészítéséhez, azok eredményeinek pontosításához, továbbá e speciális terület kutatási eredményei alapján új trendek megalkotásához. Mindehhez természetesen olyan kutatás-módszertani háttér megalkotása szükséges, amely évről évre megfelel az összehasonlíthatóság, megismételhetőség, továbbfejleszthetőségátalakíthatóság követelményeinek, és amely könnyedén illeszthető a magyarországi és nemzetközi szintű elsősorban szociológiai jellegű felmérésekhez. Az eredményességet, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot fő szempontként kezelve e pályakövetés megtervezésénél és a szervezés során fokozottan figyelembe kell venni a társadalmi támogatottságot, a partnerintézmények (fenntartók, koordináló intézmények) és a szakképző intézményekben dolgozók (elsődleges célcsoport) aktív részvételi hajlandóságát, az együttműködés elérését. Helyzetfeltárás a tanárképzés oldaláról: A szakmai tanárképzés jelenlegi helyzetének feltárása a felsőoktatási intézményekben, koncentrálva az agráriumot közvetlenül érintő szakok menedzsmentjére. A fő tájékozódási pontokat az oktatási hatékonyság, a tantervek, az oktatás módszertana, az oktatói állomány, a hallgatói létszámok alakulása, a minőségbiztosítási szempontok és jellemzők, valamint az intézményi jövőkép, stratégia és a pedagógus továbbképzések, fejlesztések lehetőségei alkotják. Helyzetfeltárás a mezőgazdasági szakképzésben: Komplex empirikus vizsgálat, ahol mérnöktanárok, agrár-mérnöktanárok és mezőgazdasági szakoktatók elhelyezkedési képe, létszámaránya, szakmai specializációja, a pályán eltöltött ideje, az intézményben betöltött szerepe, szerepének jelentősége, motivációi, orientációi, ambíciói, beilleszkedési körülményei, önfejlesztési szemlélete, továbbképzési lehetőségeinek megítélése alkotják a fő szempontokat. Várható eredmények Pontos piaci körkép a magyarországi mezőgazdasági szakpedagógiai területen; A szakmai tanárképzés hatékonyságközpontú monitoringjának megalkotása;

5 A hazai agrárszektor alakulását figyelembe vevő oktatáspolitikai döntéseket előkészítő eredmények és elemzések. Dr. Emőkey András, egyetemi docens

6 A kortárs vizuális kommunikáció változásainak analitikus feldolgozása, különös tekintettel a hirdetésekre, reklámkampányokra. A téma aktualitása: A globalizáció egyik hatásaként felgyorsult iramban árasztják el közterületeinket a vizuális kommunikáció valamennyi válfajának különböző megnyilvánulásai. Sorra tárulnak fel előttünk korábban a kommunikációban nem bevont felületeken is a hirdetések, mind többet kérve, illetve követelve az utcán közlekedő ember figyelméből. A mennyiségi változás nem minden esetben jelenti a megfelelő minőséget sem a külföldről származó termék, sem annak vizuális megjelenésében. Helyzetfeltárás: A hazai reklámkampányok technikáinak feltérképezése. Egyezések és különbözőségek a multinacionális reklámügynökségek magyarországi és külföldi stratégiájában. Módszer: A hazai fogyasztási környezetben bizonyos külföldi termékek preferenciájának mérése és összehasonlítása külföldi példákkal. A választás okainak vizsgálata, az elektronikus illetve az offline médiumok hatásának feltérképezése. Hatás és ellenhatás a professzionális produkciók és a kevésbé kvalitásos megnyilvánulások összevetése. Várható eredmények Valamely kép nyerése a hazai fogyasztók választásáról vizuális benyomások alapján. Egyes külföldi termékek és hasonló jellegű hazai megfelelőjük összehasonlításával esetenként a magyar cikk javára dől el a verseny. A vizuális kommunikáció ízlésformáló erejének hangsúlyozása. Annak bizonyítása, hogy a vizuális kommunikáció a hétköznapok minden területére beépült, tudatunkra jelentős hatással bíró diszciplína, melynek jelentős szerepe van a kommunikáció tudományán belül. Dr. F. Orosz Sára, adjunktus

7 A tudatos pénzügyi gondolkodás társadalmi szintű fejlesztése A téma aktualitása: A jövőre tekintve, Magyarország egyik legtartósabb fejlődési forrása fiataljainak szaktudása, tanulási, fejlődési képessége, tudatos gondolkodása, különös tekintettel a pénzkezelésre. Az egyéni és családi tudástőke kialakítását, megtartását, folyamatos fejlesztését melynek a tudatos pénzügyi gondolkodás szerves része többek között befolyásolja a gazdasági és politikai döntéshozói szféra szemlélete, és a társadalom (közvélemény) felé irányuló kommunikációs folyamat, amelyben kiemelt jelentőségű a belső (családi) megújult pénzügyi értékrend megteremtése. A családban jelen lévő hitek, nézetek, és a viselkedés változtatása pszichológiai intenzitást, és ehhez illeszkedő módszereket igényel. Formális és informális kommunikációs folyamaton keresztül lehet befolyásolni azt, hogy a magyar családok a pénzügyek terén hogyan gondolkodjanak, miként cselekedjenek. Ezen tényezők és folyamatok adekvát vizsgálata a komplexitás szem előtt tartását igényli: a különböző korosztályok kölcsönös függőségi viszonyának, gondolkodási és viselkedési jellemzőinek, valamint a viselkedésmintákat, elvárásokat közvetítő kommunikációs közeg és társadalmi befogadói attitűd összefüggéseinek a megismerését. Ezt a hosszú távú, a társadalom egészét érintő, bipoláris jellegű nevelő tevékenységet, annak tudatformáló hatását folyamatos mérésekkel szükséges kontrollálni. Saját fejlesztésű alkalmazott modellünk, és az erre kidolgozott kutatási metodika a társadalmi szintű pénzügyi gondolkodás megváltoztatására irányuló törekvések (makro szint) és a családi, egyéni szinten bekövetkező szemléletváltozás (mikro szint) mérésére, és a közvetítő közeg (Társadalmi Célú Kommunikáció) eszközrendszerének vizsgálatára alkalmazható. Kutatási fázisok 1. Minisztériumi briefing amelynek célja, megtudni, melyek a kiemelt oktatási/nevelési/szemléletformálási célok a lakosság (különös tekintettel a fiatal korosztályra) pénzügyi gondolkodásának területén. A briefing alapján kell meghatározni a súlyponti kérdésköröket, és az arra épülő részletező kérdések rendszerét. 2. A strukturált kérdőívek (interjú kérdéssor) kidolgozása a makro szintre. 3. Kérdőív tesztelési szakasz 1.: a véleményformáló szegmensek: pedagógusok, pszichológusok, banki, biztosítási, médiaszakemberek javasolt kérdéseinek beemelése az interjúk és fókusz csoport eredmények alapján. A makro szint kérdőívének véglegesítése. 4. A makro szint kérdőívének adaptálása mikro szintre. 5. Kérdőív tesztelési szakasz 2. fókusz csoport és interjútechnikával. A fókusz csoport résztvevőinek kiválasztása az életkori intervallum mérési változók mentén történhet. A fókusz csoport beszélgetés során a zárt és nyitott, skálás, és választási lehetőséges kérdések és itemek, megválaszoltatása történik. A mikro szint kérdőívének véglegesítése. 6. KUTATÁSI FÁZIS I.: MAKRO SZINT, ahol a vizsgálati cél a véleményformáló szegmensek, pénzügyi szolgáltatók megkérdezése a családi szinttel azonos kérdőív (interjú kérdéssor) mentén a lakosság pénzügyi tudatosságával kapcsolatos feltételezéseiről. 7. KUTATÁSI FÁZIS II.: MIKRO SZINT, ahol vizsgálati cél az egyes célcsoportok tudatos pénzügyi gondolkodási jellemzőinek és az ismeretnyújtáshoz szükséges leghatékonyabb kommunikációs eszközök preferenciáinak feltárása.

8 8. KUTATÁSI FÁZIS III.: ELEMZÉSKÉSZÍTÉS amelyben a rendelkezésre álló feldolgozott kvalitatív és kvantitatív adatok alapján összevethetőek az előzetes feltételezések a minta által mutatott képpel. Ennek alapján kijelölhetőek a véleményformáló és szolgáltató szegmensek számára azok az irányvonalak és kommunikációs eszköztár, amelynek mentén a szemléletváltási folyamat hatékonyan generálható. CIMIX számítás eredmények mintaösszesítő Kiinduló pontok Minisztéri umi briefing: Súlyponto k: - Milyen feltételezés ek vannak a lakosság pénzügyi gondolkodá smódjáról? - Melyek az elérendő célok a lakossági tudatos pénzügyi gondolkodá s fejlesztésén ek kapcsán, különös tekintettel a fiatal korosztályr a? Makro jelentések szintje Mikro jelentések szintje DI érték A véleményformáló szegmensek válaszainak értékei Pedagógusok OFOE Bank szektor A lakossági célcsoportok válaszainak értékei Veteránok Baby Boom X generáció 1. Y generáció Biztosítási szektor Pszichológus Médiaszakember Z generáció Kistérségi szegmentációk eltérés CIMIX DI Kommunikációs pára/köd jelenléte: Blindspot: Várható eredmények a tudatos pénzügyi gondolkodás társadalmi szintű fejlesztési irányainak meghatározása, hosszú távú társadalmi gondolkodásfejlődés- és tudatformálás a tudatos pénzügyi gondolkodásmód területén, az esélyegyenlőség növelése az egyes leszakadó társadalmi rétegek körében, EU kompatibilis fejlesztési módszertan kidolgozása tesztelése és fejlesztése (CIMIX). Gősi Imréné dr., egyetemi docens

9 A téma aktualitása: A pályatanácsadási szolgáltatások (strukturált csoportfoglalkozások) hatásmechanizmusának kutatása A Munkaügyi Hivatalok Európai Uniós vezetőinek találkozóján (HoPES, Head of PES) kiemelt témaként jelent meg az életpálya-tanácsadási szolgáltatások számának és minőségének növelése. A SZIE-GTK andragógia BA és emberi erőforrás tanácsadó MA szakok hallgatóinak munkaerő-piaci esélyeit nagyban növelheti, ha bizonyíték alapon ki tudjuk mutatni, hogy azok a szolgáltatások, melyeket végzettségük alapján nyújthatnak, hatékonyak, valóban érdemben tudják segíteni az álláskeresőket és a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A tanácsadás módszerei közül a csoportos tanácsadás az a szolgáltatásforma melyet vizsgálatunk fókuszának választunk. A csoportos tanácsadás költséghatékonysága miatt a személyes kapcsolatot igénylő szolgáltatások között a leggyakrabban finanszírozott és így az egyik legelterjedtebb szolgáltatásforma. A strukturált csoportfoglalkozás jellege lehetővé teszi, hogy a csoportvezetésből adódó különbségeket minimalizáljuk, így összevonhatóak legyenek az azonos tematikájú csoportok adatai. 1. Input változók mérése : szolgáltatás nyújtása előtti állapot felmérése (pályaválasztási bizonytalanság, önbecsülés, gondolkodásmód, stb.) 2. Folyamatváltozók mérése: szolgáltatás minőségére befolyással bíró tényezők vizsgálata 3. Output változók mérése: szolgáltatás lezárása utáni állapot felmérése, összehasonlítás a bemenettel 4. Utánkövetés: kb. 6 hónappal a szolgáltatás lezárása után utolsó vizsgálati pont, a hosszabb idő után jelentkező hasznok felmérésére A vizsgálat nemre, életkorra, iskolai végzettségre és munkaerő-paci státuszra illesztett kontrollcsoport bevonásával kerül lefolytatásra. A bevonható kísérleti minta nagyságának függvényében egy vagy több tematika kerül kidolgozásra a szolgáltatás lefolytatására, amelyet a szolgáltatást (csoportos tanácsadás) nyújtók azonos sorrendben, idői keretekkel és instrukciókkal vezetnek le. Több módszertan esetén azonos nagyságú alcsoportokat képzünk. Várható eredmények humánerőforrás fejlesztés EU kompatibilis fejlesztési módszertan kidolgozása bizonyíték alapú tanácsadási gyakorlat megalapozása a tanácsadás tudományterületén hiánypótló, alkalmazott kutatási eredmény Dr. Lukács Fruzsina, egyetemi tanársegéd

10 Pénzügyi tudatosság mérés és fejlesztés A téma aktualitása Kutatásunk elsősorban hiánypótló szándékkal készül. Ma Magyarországon ugyanis nem létezik tudományos vizsgálatsorozat, mely a pénzügyi kultúra, ill. pszichológiai/szociológiai aspektusok közötti összefüggéseket szisztematikusan elemezné. Ebből következik másik - nem kevésbé fontos szándékunk: olyan vonatkozó téziseket tudjunk megfogalmazni, melyek hatékonyan segítik a pénzügyi és állami szektor döntéshozóit. A téma aktualitását mutatja a pénzügyi tudatosság terén végzett külföldi kutatások megnövekedett száma; az igényt erősíti a gazdasági válság és ennek napjainkban is észlelhető hatásai az erősödő kényszer, hogy tudatosabb módon tervezzük és kezeljük megtakarításainkat; mind a polgárok, mind a pénzügyi intézményrendszer, illetve a gazdaság egészének érdekében.hosszú távú célunk, hogy mind közép, mind felsőfokon, országos szinten terjesszük és fejlesszük a pénzügyi tudatosságot erősítő tudásbázist és készségtárházat. Szeretnénk elérni, hogy az oktatás kötelező részét képezze a pénzügyi intelligencia fejlesztése. A kutatások koordinálása érdekében központi adatbázis kialakítására törekszünk. 1. Validált kérdőív kialakítása a pénzügyi attitűdök/pénzügyi személyiségtípusok mérésére hazai mintán. 2. A pénzügyi attitűd természetének feltérképezése demográfiai és egyéb tényezők (szubjektív jólét, értékrend, jövedelmi viszonyok, külső-belső kontroll etc.) függvényében. 3. A pénzügyi attribúciók megértése: a gazdagság/szegénység, gazdaggá válás/elszegényedés, sikeresség etc. mögött meghúzódó társadalmi oktulajdonítások diagnosztizálása. 4. A hazai pénzügyi kultúra (egyéni és vállalati megtakarítások, hitelvállalások, háztartásgazdálkodás etc.) általános vonásainak megismerése. Várható eredmények: Pénzügyi kultúra fejlődése Magasabb megtakarítási és hajlandóság a lakosság körében Tudatosabb befektetői döntések Dr. Mihály Nikolett, adjunktus

11 A szakképzésben résztvevő tanulók, illetve a szakmai tanárképzésben résztvevő hallgatók pedagógusképének és a pedagóguspályáról alkotott nézeteinek összehasonlító vizsgálata A téma aktualitása: A kutatás fontosságát alátámasztja az a tény, hogy mind a közoktatási mind a felsőoktatási rendszer napjainkban gyors ütemben változik. A Köznevelési Törvény és a Nemzeti Alaptanterv egyaránt átformálta a közoktatási rendszer szervezeti és tartalmi kereteit, amelynek hatására átalakulóban van pedagógus hivatás komplex rendszere. A Bolognaifolyamat valamint annak módosításai következtében új kihívásoknak kell a tanárképzésnek is megfelelnie. Az oktatáspolitika által preferált pedagógus-életpálya modell fokozatos bevezetése növelheti azok számát, akik a pedagógus pálya iránt elköteleződnek. A pedagógusképzés egyik sajátos területe a szakmai tanárképzés, amelynek keretében szervesen összekapcsolódnak a politika által olyan preferált területek, mint az oktatásügy és a mezőgazdaság. A jövő vidékfejlődését alapvetően meghatározzák a szakképzésből kikerülő szakemberek, ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy milyen felkészültségű szaktanárok vesznek részt a képzésben, illetve milyen tanárképet jelenítenek meg a tanulóik előtt. 1. Helyzetfeltárás a szakképzésben résztvevő tanulók körében A kutatás céljai: A szakképzésben résztvevő tanulók pedagógusképének feltárása. A szakképzésben résztvevő tanulók pedagóguspályáról alkotott nézeteinek feltérképezése. A szakképzésben résztvevő tanulók affinitása a pedagógus pálya iránt. 2. Helyzetfeltárás a szakmai tanárképzésben résztvevő hallgatók körében A kutatás céljai: A szakmai tanárképzésben résztvevő hallgatók pedagógusképének feltárása. A szakmai tanárképzésben résztvevő hallgatók pedagóguspályáról alkotott nézeteinek feltárása. A pedagógiai kurzusok szerepének feltérképezése a hallgatók tanárképének és a pedagóguspálya iránti attitűdjeinek változásában. Várható eredmények A szakmai tanári hivatás helyzetképe napjainkban. A szakmai tanárképzés pedagógiai és módszertani továbbfejlesztése. A szakképzésben dolgozó tanárok pedagógiai, szakmai és pályaorientációs munkájának segítése. Melisné Dr. Nagy Márta Enikő, egyetemi docens

12 Szervezeti siker és kudarc tényezők feltérképezése a hazai üzleti környezetben A téma aktualitása: Az üzleti élet velejárója a siker és kudarc. A kudarcnak általában nincs gazdája, a sikernek annál több. Mégsem foglalkozunk eleget a sikerrel, de a kudarcról sem szívesen beszélünk. Pedig jó lenne tudni, hogy mi vezet a sikerhez, és azt is, hogy mik a kudarc okozói. A vezetési szakirodalom szerint a fejlődésre törekvő emberek és vállalatok egyik legfontosabb képessége, hogy tanulnak a kudarcból. Meglepő módon azonban a sikerből való tanulás még ennél is nagyobb kihívást jelent. Központi fogalom a tanulás. Ugyanakkor a vállalkozások esetében a tanulás fogalmát szervezeti szinten is értelmezni kell. Időszerűvé vált, hogy ismeretrendszerek, fogalom rendszerek és magatartási szabályok elsajátítása szervezeti szinten miként megy végbe és ez tudásként, hogyan jelenik meg a vállalkozások mindennapi működésében. Sikeres szervezetek és vezetési gyakorlatok: A vállalkozások egyéni, csoport és szervezeti szintű folyamatainak elemzése, különös tekintettel a vezetés-irányítás, csoportdinamikai sajátosságok, csoportközi együttműködések viszonylatára. Sikeres vállalkozások közös tulajdonságainak meghatározása, kulturális sajátosságainak feltárása. Ezekre alapozva good practice jellegű üzleti modell és menedzsment gyakorlatok kidolgozása. Szervezeti tanulás: A vállalkozások tudásteremtő, tudás átadó és a szervezeti kultúrába történő beillesztési folyamatainak megismerése. Szükséges azonban meghatároznunk, hogy miként értelmezhetjük a kultúra dinamikáját a szervezeti tanulás szintjén. A kultúra dinamikája feltételez valamiféle változást, a változás pedig egyfajta tanulásként is értelmezhető. A szervezeti tanulás eredményességét nagyban meghatározza a jelenlévő szervezeti kultúra. A tanulás eredménye megjelenhet a szervezeti kultúrában. A két fogalom szervesen összefüggő rendszert képez, egymás meghatározói és egymás eredményei. Cél az ok-okozati folyamatok megismerése Várható eredmények: Szervezeti siker és kudarc tényezők feltárása Növekedési, fejlődési pályák kidolgozása Szervezeti tanulási folyamatok meghatározása Intézményi kompetencia szótárak kidolgozása Emberi erőforrás fejlesztési irányelvek meghatározása Vezető és humánképzési programok, technikák kidolgozása Szabó Katalin, tanszéki mérnök Kollár Péter, tanszéki mérnök

13 Doktorandusz életpálya-vizsgálat Téma aktualitása Európában és Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben a doktori képzés jelentős átalakuláson ment keresztül, melynek fejleményeiről még kevés adat és szakirodalom áll rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben világossá vált, hogy a gazdasági-társadalmi és technológiai fejlődést alapvetően meghatározza a térségben működő tudósok, kutatók és egyéb szakemberek tevékenysége. A tudósképzés már nem csak az akadémiai szektor utánpótlását biztosítja, hanem a tudástársadalom kutatási-fejlesztési területen fellépő szakemberigényét is. Ezért kiemelt fontosságú a doktori képzés vizsgálata, hiszen hatékonysága, vonzereje hosszú távon hatást gyakorol az adott ország helyzetére. A doktori képzés körülményeit mindenképpen a doktoranduszok szemszögéből is kell vizsgálni, hiszen ők élik meg a képzés problémáit és belőlük lesznek a jövő tudományos szakemberei. Kutatási kérdések Hányan jutnak el a fokozatszerzésig a doktorandusz ösztöndíjasok közül? Doktoranduszok tanulmányi előéletének feltárása, fő hajtóerők feltérképézése. Milyen szférában helyezkednek el a fokozat megszerzését követően? Milyen mértékben képesek magyar doktoranduszok beágyazódni a tudományos társadalomba (melyek a legfontosabb problémáik)? Milyen arányban hagyják el az országot a fokozat megszerzését követően? Nők a tudományban! Várható eredmény Magyar doktorandusz helyzetkép Doktorandusz életpálya a fokozat megszerzését követően (nappali/levelező) Szabó Katalin, tanszéki mérnök Kollár Péter, tanszéki mérnök