Fiatal diplomások munkaerő-piaci helyzetének változása (Jelentés a FIDÉV kutatás első követéses felvételének eredményeiről)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fiatal diplomások munkaerő-piaci helyzetének változása 1999-2003 (Jelentés a FIDÉV kutatás első követéses felvételének eredményeiről)"

Átírás

1 Fiatal diplomások munkaerő-piaci helyzetének változása (Jelentés a FIDÉV kutatás első követéses felvételének eredményeiről) * Budapest, június 28. * Készítette: Galasi Péter, Nagy Gyula, Varga Júlia A FIDÉV kutatás folytatása 1

2 Vezetői összefoglaló... 3 Bevezetés...7 Munkaerő-piaci háttér... 8 Munkaerő-piaci státusz Foglalkozás A munkaerő-piaci életpálya stabilitása A munkaszerződés jellege Vállalatméret Az utolsó munkáltatónál és munkakörben eltöltött idő Munkaidő Kereset Tanulás, továbbtanulás A fiatal diplomások felsőfokú továbbtanulásának finanszírozása A fiatal diplomások felsőfokú továbbtanulásának szakválasztásai A második diploma hatása a fiatal diplomások munkaerőpiaci helyzetére, a továbbtanulást meghatározó tényezők Nem felsőfokú szakképzettség megszerzése Munkahelyi, munka melletti képzése Összefoglalás Irodalom Függelék Módszertani függelék Kérdőív Táblázatok Függelék táblázatok A FIDÉV kutatás folytatása 2

3 Vezetői összefoglaló A FIDÉV kutatás keretében összehasonlítottuk a felsőoktatásban 1998-ban diplomát szerzett fiatalok 1999 őszi és 2004 eleji, valamint az 1999-ben végzettek 2000 őszi és 2004 eleji munkaerő-piaci helyzetét, valamint megvizsgáltuk a két időpont között megfigyelt munkaerőpiaci státuszaik változását, végül részletesebben foglalkoztunk az első diploma megszerzése és 2004 eleje közötti képzéstörténetükkel. A kutatás az egyetlen, amelyből információk nyerhetők a felsőoktatásból kilépő fiatalok munkaerő-piaci életpályájának változásairól, s közvetlenül ellenőrizhető azoknak az állításoknak az igazságtartalma, amelyek a felsőfokú képzettség leértékelődését, a felsőfokú végzettségűek kereseteinek csökkenését, valamint a diplomások magas munkanélküliségi arányát vetítik előre a növekvő felsőoktatási kibocsátás és lassan emelkedő foglalkoztatás körülményei között. A kutatás azonban akkor lesz alkalmas e kérdések teljes megválaszolására, ha egy újabb mondjuk 2004-ben végzett kilépő kohorsz követéses vizsgálatára is sor kerülhet. A kutatás legszorosabban az egész életen át tartó tanuláshoz mint átfogó célhoz kapcsolódik, amelynek lényege a munkavállalók készségeinek javítása, megújítása, új készségek megszerzése azért, hogy sikeresebben alkalmazkodhassanak a gazdasági és társadalmi változásokhoz. A kutatás további sajátossága, hogy lehetővé teszi a foglalkoztatáspolitika EU irányvonalakhoz igazodó eredményességének mérésére és értékelésére alkalmas monitoring kialakítását, ami egyrészt információkat szolgáltat a döntéshozók számára a felmerülő munkaerő-piaci problémákról, másrészt a képzési döntésekért felelős egyéb szereplőket (potenciális hallgatók, munkavállalók, munkáltatók, felsőoktatási intézmények, államigazgatási döntéshozók) is informálja, s ezáltal elősegíti a hatékony döntéshozatalt, s így a különböző oktatási tevékenységek keresletének és kínálatának, sikeresebb összehangolását. A kutatás fontos funkciója a felsőoktatás szereplőinek informálása a felsőoktatási kibocsátás munkaerő-piaci értékesüléséről. Célszerű volna ezért a kutatás legfontosabb információinak minél szélesebb körben való közzététele. A kutatás összességében azt igazolta, hogy a felsőfokú végzettséget szerzett két kohorsz egyébként is sok tekintetben kedvező induló munkaerő-piaci helyzete az életpálya későbbi időpontjában tovább javul, mind a munkaerő-piaci státuszban, mind keresetben mért pozíciójában kedvező változásokat figyelhetünk meg, munkaerő-piaci integráltságuk is erőteljesebb lesz. A fiatal diplomások munkaerő-piaci helyzetét az első megfigyelés időpontjában viszonylag alacsony foglalkoztatási szint, alacsony munkanélküliségi arány jellemzi. Az alacsony foglalkoztatás a nappali tagozatos tanulók viszonylag magas súlyával és a munkaerőpiacra lépést átmenetileg elhalasztó háztartásbeli és egyéb eltartottak viszonylag jelentős arányával magyarázható, míg a gyes/gyed-et igénybe vevők aránya alacsony. Az életpálya elején megfigyelhető helykeresést később erőteljesebb munkaerő-piaci integrálódás váltja fel a második időpontban magasabb foglalkoztatottsági szintet, alacsonyabb munkanélküli és tanuló arányt, valamint a háztartásbeliek és az egyéb eltartottak arányának csökkenését, végül a gyes/gyeden lévők arányának emelkedését látjuk. A munkaerő-piaci státusz két időpont között megfigyelt változásai is viszonylagos stabilitásra, illetve erőteljesebb integrálódásra utalnak. Az első időpontban alkalmazott pályakezdők négyötöde a második időpontban is alkalmazott, közülük nagyjából minden tizedik megy gyes/gyedre. Az első megfigyelés idején munkanélküliek, nappali tagozatos tanulók, háztartásbeliek, egyéb eltartottak, valamint a nappali tagozaton tanuló foglalkoztatottak többségét a második megfigyelés idején már ugyancsak az alkalmazottak között találjuk. A FIDÉV kutatás folytatása 3

4 A végzést követő négy évben a pályakezdő diplomások szinte kivétel nélkül voltak foglalkoztatottak rövidebb-hosszabb ideig. Csupán a férfiak 2,1 százaléka és a nők 2,7 százaléka nem dolgozott egyáltalán. Ebben az időszakban munkanélküliség a férfiak 14,4 és a nők 14,8 százaléka esetében fordult elő. A négyéves időszakban átlagosan a férfiak 86,6 a nők 80,6 százaléka volt foglalkoztatott. A munkanélküliek átlagos aránya alacsony, mindkét nem esetében 2,8 százalék. A nők a gyerekneveléssel összefüggésben nagyobb arányban voltak inaktívak, mint a férfiak. Az inaktivitás gyakori oka a nappali tagozaton való további tanulás is. Az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci státusz összefüggését vizsgálva azt látjuk, hogy az egyetemi végzettséggel a munkaerőpiacra lépő foglalkoztatottak közül valamivel többen őrzik meg foglalkoztatott státuszukat a második időpontban is. A főiskolai végzettségűek foglalkoztatása kevésbé stabil: mind a munkanélküliségből történő ki-, mind a munkanélküliségbe való beáramlásuk intenzívebb, mint az egyetemi végzettségűeké. A pályakezdők között mindkét időpontban viszonylag magas a túlképzettek aránya (nagyjából a foglalkoztatottak egyharmada), azaz azoknak a hányada, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol a munkahely által megkívánt iskolázottság alacsonyabb, mint a pályakezdők iskolázottsága. A túlképzettség pályakezdők esetében természetes jelenségnek tekinthető, számos munkaerő-piaci karrier alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkahelyen kezdődik. Az első megfigyeléskor nem túlképzett pályakezdők háromnegyede a második időpontban is olyan foglalkozásban dolgozik, amelynek iskolai végzettségi követelményei megfelelnek iskolai végzettségének, negyedük viszont a második időpontra túlképzetté válik. Még jelentősebb a változás a túlképzettként induló pályakezdők esetében: a csoport több, mint a felét a második időpontban olyan foglalkozásokban találjuk, amelyekben a munkahelyi követelmények alapján éppen felsőfokú végzettségű munkavállalókra van szükség. Megállapíthatjuk, hogy bár a kétféle állapot között mindkét irányban megfigyelhetünk áramlásokat, a domináns irány egyrészt a nem túlképzett munkavállalók jó illeszkedésének fennmaradása, valamint a túlképzettek jelentős részének az éppen megfelelően képzettek közé történő belépése. Az egyetemet és a főiskolát végzett pályakezdők között a túlképzettség tekintetében két jelentős különbséget találunk. Az egyetemet végzettek között nagyjából 12 százalékponttal magasabb a mindkét időpontban nem túlképzettek aránya, továbbá durván 8 százalékponttal alacsonyabb a mindkét időpontban túlképzettek aránya, mint a főiskolát végzett pályakezdők körében. Egyetemi végzettséggel tehát jobb és stabilabb illeszkedés érhető el, főiskolai végzettséggel pedig kisebb az esély a túlképzett állapotból történő kilépésre. A pályakezdők munkaerő-piaci életpályája meglepő stabilitást mutat. Körükben magas és növekvő az állandó és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozók aránya, viszonylag nagy hányaduk a második megfigyelés idején is első munkáltatójánál, illetve első munkakörében dolgozik. A pályakezdők javuló munkaerő-piaci integrálódását jelzi, hogy az első megfigyelés időpontjához viszonyítva a második megfigyelés idején havi munkaidejük tizenkét százalékkal magasabb. Nagyjából minden tizedik munkavállaló munkaideje változatlan, kevesebb, mint egyharmadánál csökkent, több, mint felénél nőtt a két megfigyelés között. Ugyanakkor a munkaidő változása nem teljesen független az iskolai végzettségtől. Az egyetemi végzettségűek körében kevesebb fiatal munkaideje csökken, továbbá nagyobb arányban találunk közöttük olyanokat, akiknek a munkaideje növekszik, mint a főiskolai diplomával rendelkezők esetében. Ebben a vonatkozásban az egyetemi végzettségű pályakezdőket tehát erőteljesebb munkaerő-piaci integrálódás jellemzi. A fiatal diplomások munkaidejének változása igen hasonló függetlenül a szakképzettségüktől (tudományterület). Egyedül az agrár szakképzettségnél figyelhető meg, hogy az átlagosnál nagyobb arányban érinti őket a munkaidő csökkenése és kisebb arányban a munkaidő növekedése. A pályakezdő foglalkoztatottak induláskor is magas nettó havi keresete dinamikusan emelkedik. Az 1998-ban végzettek 86, az 1999-ben végzettek 72 százalékkal magasabb reál- A FIDÉV kutatás folytatása 4

5 keresetet realizálnak a második időpontban. Az átlagos éves reálkereset-növekedés az első kohorsznál 20, a másodiknál 22 százalék - ez meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. Természetesen nem minden pályakezdő ér el béremelkedést. A kereseti kvintilisben mért relatív jövedelmi pozíciók között jelentős áramlások figyelhetők meg. Az 1998-ban végzettek 38 százalékának javult és 40 százalékának romlott a kereseti helyzete, míg az 1999-ben végzettek körében a megfelelő értékek: 29 és 30 százalék. A két időpont között mind a főiskolát, mind az egyetemet végzettek jelentős reálkereset-emelkedést értek el, a keresetek dinamikája azonban a két kohorsz két iskolai végzettségi csoportjában különböző. Az első megfigyelés időpontjában az egyetemi végzettség mindkét kohorsz esetében jelentős kereseti előnyt jelent. Ugyanez áll fenn az 1999-es kohorsznál a második megfigyelés időpontjában is. Az 1998-as kohorsznál azonban az egyetemi végzettségűek keresetének emelkedése olyannyira elmarad a másik csoport kereseti növekményétől, hogy a második időpontban az egyetemi és a főiskolai végzettséghez kapcsolódó keresetek már lényegében azonosak. Az 1998-as kohorsz esetében tehát a magasabb iskolai végzettségből fakadó kezdeti kereseti előny a második időpontra megszűnik. Az első megfigyelés időpontjában a tudományterületek közötti kereseti különbségek jelentősek. Alacsony a természettudományi, a bölcsész és az egészségügyi tudományterületen végzettek induló keresete s ez mind a két kohorszra fennáll. A második megfigyelés időpontjára ezek a különbségek mérséklődnek, ami olyan módon megy végbe, hogy az alacsony induló keresetű szakképzettségekkel rendelkező munkavállalók keresete sokkal dinamikusabban emelkedik, mint azoknak a munkavállalóknak a keresetei, akiknek a szakképzettsége magas induló keresettel járt együtt, azaz akiknél az első megfigyelés időpontjában a relatív kereslet a legnagyobb volt vagy/és az állami keresetszabályozás a legkevésbé éreztette hatását. Azt azonban nem tudjuk, hogy a jelenség egyfajta keresleti indíttatású életpályahatásként értékelhető-e (a viszonylag magas relatív kereslet miatt magas induló keresettel a munkaerőpiacra lépők kereseti növekedése lassabb) vagy pedig a két időpont között végbe ment, a közalkalmazottakat érintő állami keresetemelés következménye-e. A pályakezdés éveiben a fiatal diplomások rendkívül magas arányban vesznek részt a különböző képzési formákban. A második megfigyelés időpontjáig kétötödük már újabb felsőfokú szakkéttséget szerzett, további hatoduk a megfigyelés időpontjában folytatta újabb felsőfokú diploma megszerzésére irányuló tanulmányait. Negyedük nem felsőfokú szakképzett szerzett az első diploma megszerzése óta eltelt időben. Munkahelyi/munka melletti képzésben pedig a fiatal diplomások csaknem ötöde részesült a második megfigyelés időpontjában. A fiatal diplomások újabb szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányaikat túlnyomó részben maguk finanszírozták. A felsőfokú szakképzettséget jellemzően költségtérítéses képzés keretében szerezték és zömmel saját maguk állták képzési költségeiket. A munkahelyi/munka melletti képzésben résztvetteknek viszont kevesebb mint fele viselte részben vagy egészben képzési költségeit. A fiatal diplomások a legnagyobb és növekvő arányban egyetemi szintű szakképzettséget szereznek második végzettségként. Ez a törekvés nyilvánvalóan nem független attól, hogy az egyetemi szintű oklevél kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetet eredményez. A főiskolai szintű első diplomával rendelkezőknek több mint harmada képzettségének szintjét is emeli az újabb felsőfokú diploma megszerzésével. Ugyanakkor az egyetemi szintű diplomával rendelkezők harmada első diplomájánál alacsonyabb szintű képzettségért tanult, amikor második végzettségét szerezte. A továbbtanulásban a közgazdasági szakcsoport kiemelkedően magas arányt képviselt, de jelentős arányban tanultak a fiatal diplomások a bölcsész és műszaki szakcsoportban is második diplomájukért. A felsőfokon továbbtanuló és nem továbbtanulók fiatal diplomásának induló munkaerőpiaci helyzetét összehasonlítva azt találtuk, hogy a két csoport között nem volt különbség induló munkaerőpiaci státuszukat tekitve, viszont jelentős kereseti lemaradás mutat- A FIDÉV kutatás folytatása 5

6 kozott a szakcsoportok egy részében a továbbtanulók között a tovább nem tanuló, azonos szakcsoportban végzettek pályakezdő keresetéhez képest. Az első diploma megszerzése óta a fiatal diplomások negyede szerzett nem felsőfokú szakképzettséget, a második megfigyelés idejéig minden évben nagyjában hasonló eloszlásban. Legnagyobb arányban kereskedelmi, közgazdasági és számítástechnikai szakképzettséget szereztek. Úgy tűnik, hogy ez a képzési forma elsősorban a munkaerőpiac rövid távon változó igényeihez való alkalmazkodást segíti. A külföldi tulajdonú vállalatnál dolgozó fiatalok nagyobb arányban vesznek részt munkahelyi képzésben, mint a magyar magántulajdonú vállalatnál vagy az állami szektorban dolgozó társaik. Hatalmas különbség mutatkozott a két csoport között abban, hogy ki viselte a képzés költségeit A külföldi tulajdonú vállalatokban dolgozók képzési költségeit kétszer olyan magas arányban viselte a munkáltató, mint a magyar magán tulajdonú vállalatokban dolgozók, vagy az állami szektorban, vagy állami vállalatnál solgozó fiatal diplomások képzési költségeit. A külföldi tuladonú vállalatnál dolgozók jóval magasabb arányban részesültek nyelvi képzésben mint a máshol dolgozók. A fiatal diplomások munkaerőpiaci beilleszkedésében tehát fontos szerepet játszanak az első diploma megszerzését követően végzett formális és nem formális képzés keretében folytatott tanulmányok. Az újabb felsőfokú végzettséget megszerzők magas aránya, e képzések finanszírozási módja viszont felveti, hogy megfelelő szerkezetű-e a nappali tagozatos alapképzés képzési kínálata, valamint, hogy mekkora az alapképzés valódi társadalmi hozama. A FIDÉV kutatás folytatása 6

7 Bevezetés A FIDÉV (Fiatal Diplomások Életpálya-vizsgálata) kutatás legfontosabb célkitűzése a felsőfokú oktatási kibocsátás munkaerő-piaci értékesülésének elemzése. Az ezzel kapcsolatos vizsgálódások felértékelődésének elsődleges és közvetlen oka a felsőfokú oktatás kibocsátásának az elmúlt évtizedben megfigyelhető folyamatos növekedése, ami nem vagy nem jelentősen emelkedő foglalkoztatási szint mellett felveti a felsőoktatási kínálat hasznosulásának problémáját, a felsőoktatásból kikerülő fiatalok elsődlegesen a keresetben és a foglalkoztatási szintben megjelenő munkaerő-piaci helyzetének esetleges romlását. A kutatás emellett szorosan kapcsolódik az Európai Tanács által kidolgozott foglalkoztatási irányvonalak horizontális célkitűzéseihez, amelyek mindenekelőtt a teljes foglalkoztatottság feltételeinek a tudásalapú társadalomban történő kiépítését célozzák meg. A felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkaerő-piaci életpályájának elemzése leginkább az egész életen át tartó tanuláshoz mint átfogó célhoz kapcsolódik, amelynek lényege a munkavállalók készségeinek javítása, megújítása, új készségek megszerzése azért, hogy sikeresebben alkalmazkodhassanak a gazdasági és társadalmi változásokhoz. A kutatás további sajátossága, hogy egyúttal a kiinduló pontját képezheti egy olyan monitoring rendszernek, amely alkalmas a foglalkoztatáspolitika EU irányvonalakhoz igazodó eredményességének mérésére és értékelésére. Egy ilyen monitoring rendszer működésének feltétele a felsőoktatásból kilépő kohorszok munkaerő-piaci életpályájának egyéni szintű megfigyelése, ami egyrészt információkat szolgáltat a döntéshozók számára az esetlegesen felmerülő munkaerő-piaci problémákról, másrészt a képzési döntésekért felelős egyéb szereplőket (potenciális hallgatók, munkavállalók, munkáltatók, felsőoktatási intézmények, államigazgatási döntéshozók) is informálja, s ezáltal megkönnyíti a hatékony döntéshozatalt, így lehetővé teheti a különböző oktatási tevékenységek keresletének és kínálatának, sikeresebb összehangolását. Jelen kutatás két kísérleti felvétel után - két felsőoktatásból kilépett kohorsz munkaerő-piaci életpályájának második megfigyelését, illetve az első és a második időpont között lejátszódott legfontosabb folyamatok elemzését foglalja magában. A FIDÉV kutatás első felvétele során az állami felsőoktatás nappali tagozatán 1998-ban végzett fiatalok szeptemberében megfigyelt, a második alkalommal a felsőoktatás nappali tagozatán 1999-ben végzett fiatalok szeptemberében megfigyelt munkaerő-piaci helyzetét elemeztük, külö- A FIDÉV kutatás folytatása 7

8 nös tekintettel a képzésre, illetve az oktatásra, valamint ezek munkaerő-piaci helyzetre (foglalkoztatás, munkanélküliség, inaktivitás, kereset, stb.) gyakorolt hatására. 1 A közelmúltban (2004. áprilisában és májusában) lezajlott harmadik felvétel a két kohorsz (1998-ban és ben végzettek) februárjában megfigyelt munkaerő-piaci helyzetének feltérképezését, valamint az első és a második megfigyelési időpont közötti legfontosabb változások (oktatás/képzés, munkaerő-piaci áramlások, kereset) megismerését célozta meg, azaz az első kohorsznál az szeptembere és februárjában megfigyelt, a második kohorsznál pedig a szeptembere és februárjában megfigyelt állapotokat hasonlíthatjuk össze, ezen túlmenően a két időpont közötti, a munkaerő-piaci státuszban és képzésben/oktatásban lezajlott változásokat is módunk volt feltérképezni. Munkaerő-piaci háttér A kilencvenes években gyakorlatilag változatlan foglalkoztatás mellett erőteljesen megnőtt a felsőoktatás létszáma, ami magas diplomás vagy a kiszorítási hatás következtében magas középfokú végzettségű munkanélküliségi rátához, továbbá a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci leértékelődéséhez, azaz a felsőfokú végzettségűek bérhozamának csökkenéséhez, esetleg megszűnéséhez vezethet. A kilencvenes években a magasabb iskolázottságú munkavállalók növekvő kínálata a magasabb iskolázottság iránti emelkedő kereslettel párosult, s ennek következtében legalábbis a kilencvenes évek végéig magasabb iskolai végzettség magas és emelkedő bérhozammal járt együtt. A kilencvenes években a magyar munkaerőpiac legfontosabb folyamataira a nyolcvanas évek végén bekövetkezett transzformációs sokk nyomta rá a bélyegét. Az időszak kezdetén 1993-ig - csökkent a GDP és a foglalkoztatási szint, nőtt a munkanélküliség és inaktivitás. Az évtized közepétől a kilencvenes végéig a GDP előbb lassú, majd gyorsabb növekedést mutat, a foglalkoztatás lényegében stagnál, miközben a munkanélküliség csökken. Az időszak végén a GDP és a foglalkoztatás növekedése lelassul 2001-ben a foglalkoztatás csökken -, a munkanélküliség tovább csökken az utolsó vizsgált időpontban (2002-ben) valamelyest nő. A magyar munkaerőpiac átalakulását vizsgáló munkák (Kertesi Köllő 1995, 1997, 1999, 2002, Kézdi 2002, Kőrösi 1998, 2000, 2002) alapján e tendenciák mögött meghúzódó átalakulás folyamatát a következőképpen írhatjuk le. Az első szakaszban (1995/1996-ig) a 1 A kutatások eredményeit több publikációban foglaltuk össze: Galasi Timár (1997), (1998), Galasi-Timár- Varga (2000), (2001), Galasi Varga (2002), Galasi (2002a), (2002b), (2003a), (2003b), (2003c) A FIDÉV kutatás folytatása 8

9 transzformációs sokk tömeges munkahelyrombolással és csekély munkahelyteremtéssel járt együtt. A munkaerőpiacról kiszorult az idősebb és az iskolázatlanabb munkavállalók jelentős része, az iskolázott munkavállalók iránti kereslet sem nőtt. A második szakaszban (a kilencvenes évek végéig) a munkahelyek szerkezete erőteljesen átalakult, a gazdaságban mind nagyobb számban jelentek meg korszerű és iskolázott munkavállalók iránt keresletet támasztó munkahelyek, a fiatal és iskolázott munkavállalók kereseti hozamai jelentősen nőttek, az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci tapasztalatai leértékelődtek. Fontos következtetés, hogy a második szakaszban a munkáltatók felsőfokú végzettségű munkavállalók iránti keresletének emelkedése a fiatal és iskolázott munkavállalók bérprémiumának növekedése mellett ment végbe, ami arra utal, hogy a felsőoktatás jelentősen megnőtt kibocsátása ellenére a képzettebb fiatalok kínálata viszonylag merev. E folyamatok a kilencvenes évek végéig megfigyelhetők voltak. E tendenciákat egyszerű statisztikai mutatók segítségével vizsgálva azt találjuk, hogy az egész időszakra nagyjából a fent említett folyamatok jellemzők. A foglalkoztatás lassan emelkedik egyetlen évben csökken, 2 a munkanélküliségi ráta tovább mérséklődik (az utolsó évben 0.1 százalékponttal nő) 3, a felsőoktatás nappali tagozatos létszáma 1994-ről 2002-re több mint másfélszeresé nő 4, a foglalkoztatottak körében tovább emelkedik a magasabb és csökken az alacsonyabb iskolázottságú munkavállalók aránya 5, az idősebb és a fiatalabb felsőfokú végzettségű munkavállalók bérhányadosa tovább csökken, a magasabb iskolázottságú és idősebb munkavállalók relatív bérelőnye tehát tovább mérséklődik, a fiatalabb felsőfokú végzettségű és középfokú végzettségű munkavállalók bérhányadosa tovább emelkedik, noha az időszak utolsó három évében a változás üteme lassabb lesz. 6 A kilencvenes évek a kilencvenes ével második felétől a munkaerőpiacon megfigyelhető jellegzetességeket röviden a következőképpen foglalhatjuk össze (Galasi Varga 2004). A felsőoktatás létszáma tovább emelkedett, ez igen lassú foglalkoztatásnövekedéssel párosult, miközben a munkanélküliségi ráta csökkent vagy stagnált. A felsőoktatás növekvő 2 Az emelkedés egyetlen évben sem haladja meg a két százalékot, 2000-ről 2001-re pedig valamivel több, mint egyszázalékos csökkenés figyelhető meg (KSH Munkaerő-felmérés) 3 az 1994-ben megfigyelt 10.7 százalékról 2002-re 5.8 százalékra (KSH Munkaerő-felmérés) ben a létszám durván 178, 2001-ben 297 ezer főt tett ki (Statisztikai tájékoztató. Felsőoktatás 2001/2002. Oktatási Minisztérium, Budapest 2002) 5 A nyolc osztály legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók aránya 23-ról 17 százalékra csökken, a felsőfokú végzettségűek megfelelő értékei: 16 és 21 százalék (FH Bértarifa-felvétel). 6 A 36 éves és idősebb és a éves felsőfokú végzettségű munkavállalók bérhányadosa (az idősebbek százalékos bérelőnye) 1994-ben 42, 2002-ben 13 százalék (FH Bértarifa-felvétel). A éves felsőfokú és középfokú végzettségű munkavállalók bérhányadosa az időszak elején megfigyelt 47 százalékról 73 százalékra nőtt (FH Bértarifa-felvétel). A FIDÉV kutatás folytatása 9

10 kibocsátása következtében a foglalkoztatottak körében emelkedett a felsőfokú végzettségűek száma és aránya. Az időszakban az új technológiák és munkahelyek megjelenésével a munkaerő-piaci kereslet szerkezetében jelentős változások mentek végbe, aminek fontos következménye a munkahelyi követelmények magasabb iskolai végzettségűek irányában történő elmozdulása. A felsőfokú végzettségű munkavállalókat igénylő foglalkozások, valamint a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyen felsőfokú végzettséggel dolgozó munkavállalók aránya emelkedett. A felsőoktatás tartósan magas kibocsátása, valamint a munkahelyszerkezet átalakulásának az időszak utolsó éveiben megfigyelhető lassulása következtében a felsőfokú végzettségű munkavállalók igen jelentős kereseti előnye a kilencvenes évek végétől határozottan csökken, de még az utolsó időpontban is számottevő. Az iskolázottabb (potenciális) munkavállalók kínálatának emelkedése következtében az időszakban csökken az alulképzett és emelkedik a túlképzett munkavállalók aránya. A túlképzés azonban nem jelenti az oktatásra fordított erőforrásokat elfecsérlését. A túlképzett munkavállaló ugyan alacsonyabb keresethez jut, mint azonos iskolai végzettséggel a képzettségének megfelelő munkahelyen dolgozó társa, de magasabb a keresete az azonos munkakörben dolgozó, a munkahelyi követelményeknek megfelelő (tehát alacsonyabb) iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalóénál. A munkaerő-piaci kereslet szerkezetében bekövetkezett átalakulás és az iskolázottabb munkavállalók kínálatának rugalmasabbá válása következtében az időszak végére a jobb munkahely/munkavállaló illeszkedés felértékelődött. Magasabb iskolai végzettség mellett a foglalkoztatási (munkanélküliségi) esélyek rendszerint magasabbak (alacsonyabbak). A magyar munkaerőpiacon is ezt látjuk, ugyanakkor vélhetően nem függetlenül a felsőfokú oktatás tartósan magas kibocsátásától a felsőfokú végzettségű munkavállalók a középfokú végzettségűekhez képest megfigyelt relatív foglalkoztatási és munkanélküliségi esélyben mutatkozó előnye az időszak végén csökken. A kilencvenes évek végére a munkahelyek, illetve a foglalkozások szerkezetének változása lelassult, miközben a felsőoktatás kibocsátása nem csökkent, a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája nem emelkedett. Ennek egyik következménye, hogy a vizsgált időszak utolsó évében a felsőfokú végzettségűek bekerülési esélyei jelentősen nőttek olyan foglalkozások esetében (irodai és ügyviteli/ ügyfélforgalmi jellegű foglalkozások; szolgáltatási jellegű foglalkozások; mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozások), amelyekben korábban alacsonyabb iskolázottságú munkavállalók foglalkoztatása dominált. Bizonyos foglalkozásokban a növekedés olyan mértékű, hogy a felsőfokú végzettségűek bekerülési esélye az utol- A FIDÉV kutatás folytatása 10

11 só évben eléri vagy meghaladja a két alacsonyabb iskolai végzettségű csoport bekerülési valószínűségét. További vizsgálatokat igényel, hogy ez tartós tendenciának tekinthető-e. Feltehető, hogy a munkaerő-piaci kereslet szerkezeti változásának lassulása csökkenő GDP-vel és magas felsőoktatási kibocsátással párosulva az éppen pályakezdők elhelyezkedési esélyeit rontja. Miközben a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája az időszakban nem emelkedik, s ezen a felsőfokú végzettségű munkanélküliek számának az utolsó évben megfigyelt emelkedése sem változtat, továbbá a éves egyetemi végzettségű fiatalok munkanélküliségi rátája az egész időszakban igen alacsony, az ugyanebből a korcsoportból főiskolai végzettséggel a piacon jelen lévők munkanélküliségi rátája 1999 és 2002 között több, mint kétszeresére (3.2 százalékról 7.3 százalékra) nőtt. Ez a főiskolai végzettséggel frissen a munkaerőpiacra lépő munkavállalók súlyosbodó elhelyezkedési gondjaira utal, s nem kizárható, hogy a helyzet a közeljövőben tovább romlik. Munkaerő-piaci státusz A kutatás egyik legfontosabb kérdése a felsőfokú végzettségű pályakezdők munkaerőpiaci státusz szerinti megoszlásának alakulása volt. Az első megfigyelés idején a fiatal diplomások viszonylag alacsony foglalkoztatási szintje ugyancsak alacsony munkanélküliségi aránnyal párosult, az alacsony foglalkoztatás részben a nappali tagozatos tanulók viszonylag magas súlyával, részben a munkaerőpiacra lépést átmenetileg elhalasztó háztartásbeli és egyéb eltartottak viszonylag jelentős arányával párosult, míg a gyes/gyed-et igénybe vevők aránya alacsony. 1. táblázat A munkaerő-piaci életpálya kezdeti szakaszán megfigyelhető helykeresést, ami a munkaerőpiacra lépés ideiglenes elhalasztásával jár, a későbbiekben stabilabb munkaerő-piaci pozíciók kialakulása váltja fel, s azt várjuk, hogy mind a munkanélküliek, mind a nappali tagozaton tanulók, mind a munka mellett nappali tagozaton tanulók aránya csökken, s ezzel egyidejűleg a foglalkoztatottak aránya nő, miközben a családalapítási és szülési döntések előtérbe kerülése következtében a gyes/gyedre kerülő munkavállalók száma növekszik. Adataink megerősítik ezeket a feltételezéseket (1. táblázat). A második időpontra magasabb foglalkoztatottsági szintet, alacsonyabb munkanélküli és tanuló arányt, valamint a háztartásbeliek és az A FIDÉV kutatás folytatása 11

12 egyéb eltartottak arányának csökkenését, végül a gyes/gyeden lévők arányának emelkedését látjuk. Összességében tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a pályakezdő diplomások munkaerőpiaci integrálódása a pálya kezdeti szakaszához képest erőteljesebb lett, ami egyértelműen és elsődlegesen a foglalkoztatottság emelkedésében, s a gyes/gyed kivételével az egyéb státuszok (munkanélküli, nappali tagozatos tanuló, háztartásbeli, egyéb eltartott, foglalkoztatott és nappali tagozatos tanuló) térvesztésével járt együtt. Ezt az eredményt a két (induló és utolsó) időpontban megfigyelt státuszváltozások is megerősítik. 2. táblázat Az első időpontban alkalmazott pályakezdők négyötöde a második időpontban is alkalmazott, közülük nagyjából minden tizedik megy gyes/gyedre. Az első megfigyelés idején munkanélkülieket, nappali tagozatos tanulókat, háztartásbelieket, egyéb eltartottakat, valamint a nappali tagozaton tanuló foglalkoztatottakat túlnyomó többségét (70-85 százalék) a második megfigyelés idején ugyancsak az alkalmazottak között találjuk. Ez lényegesen kisebb mértékben igaz az önfoglalkoztatókra és a vállalkozókra, akik közül a többség megtartja eredeti státuszát. Az első megfigyeléskor gyesen/gyeden lévők valamivel kevesebb, mint fele a második időpontban is gyesen van, és körülbelül ugyanilyen arányban lépnek alkalmazottként a munkaerőpiacra. Az összevont munkaerő-piaci státuszok változásának elemzése ahol három kategóriát: foglalkoztatott, munkanélküli és egyéb státuszt különböztetünk meg a fentieket még plasztikusabban, noha fontos részleteket homályban hagyva, mutatja meg. A három csoport megkülönböztetése a munkaerő-piaci integrálódás mértékének különbözőségére utal. A foglalkoztatottak kötődnek leginkább a munkaerőpiachoz, ez után a munkanélküliek következnek, akik az adott munkaerő-piaci feltételek mellett elhelyezkednének, de éppen nem találnak állást, végül a harmadik kategóriába sorolt fiatalok munkaerő-piaci kötődése a leggyengébb. A 3. táblázatból jól látható, hogy az első megfigyeléskor foglalkoztatottak mintegy 85 százaléka a második megfigyelés idején is foglalkoztatott, csupán jelentéktelen arányban kerülnek a munkanélküliek közé, s közülük az egyéb kategóriába áramlók jelentős része (mint láttuk) gyesre/gyedre megy. Továbbá: az eredetileg munkanélküliek és egyéb státuszúak háromnegyede is foglalkoztatott lesz a második megfigyeléskor. Lehetséges ugyanakkor, hogy az első megfigyelés idején munkanélküliek és egyéb státuszúak közül a második időpontra az egyéb státuszba került viszonylag kis létszámú pályakezdő az eredetileg munkanélküliek közül A FIDÉV kutatás folytatása 12

13 csaknem minden tizedik, az eredetileg az egyéb kategóriához tartozók közül nagyjából minden ötödik véglegesen kilép a munkaerőpiacról. 3. táblázat A fentiekben a két vizsgált kohorsz státuszváltozásait együttesen vettük szemügyre, noha ebben a vonatkozásban az 1998-ban és 1999-ben végzettek különbözhetnek. Egyrészt a második megfigyelés azonos időpontja miatt, hiszen a korábban végzettek potenciálisan egy évvel hosszabb időt tölthettek a piacon, ezért integrálódásuk mértéke is eltérő lehet. Másrészt, ha a végzés két időpontja között a munkaerőpiac keresleti feltételei, illetve a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított nagysága vagy/és szerkezete megváltozott, s feltesszük, hogy a végzés utáni munkaerő-piaci feltételek befolyásolják a munkaerő-piaci státuszok változását, akkor a korábbi és későbbi időpontban végzettek státuszváltozásai is eltérőek lehetnek. 4. táblázat A 4. táblázat azonban arra utal, hogy legalább is az összevont státuszok változását tekintve a felsőfokú végzettségű fiatalok két csoportja lényegében azonos mintákat mutat. A munkaerő-piaci státuszok változását befolyásolhatja a pályakezdő iskolai végzettsége (főiskola vagy egyetem), valamint szakképzettsége (tudományterület), ezért az összevont munkaerő-piaci státuszok változását e két dimenziót figyelembe véve is megvizsgáltuk. 5. táblázat 6. táblázat Az iskolai végzettség (5. táblázat) esetében figyelemre méltó, hogy az egyetemi végzettséggel a munkaerőpiacra lépő foglalkoztatottak közül valamivel többen őrizték meg foglalkoztatott státuszukat, mint a főiskolai diplomával rendelkező pályakezdők közül. Az egyébként nem jelentős mintegy két százalékpontos - különbség abból adódik, hogy a főiskolai végzettségű pályakezdők között nagyobb arányban képviseltetik magukat az első időpontban a foglalkoztatottak közül a második időpontra a munkanélküliek közé, valamint az első időpontban a munkanélküliek közül a második időpontra a foglalkoztatottak közé kerülő fiatalok. Ebben az értelemben tehát a főiskolai végzettségűek foglalkoztatása kevésbé stabil: A FIDÉV kutatás folytatása 13

14 mind a munkanélküliségből történő ki-, mind a munkanélküliségbe való beáramlásuk intenzívebb, mint az egyetemi végzettségűeké. Ami a tudományterületet illeti, elemszámkorlátok miatt csak három csoportot tudunk megvizsgálni: a mindkét időpontban foglalkoztatottak, az első időpontban foglalkoztatottak közül a második időpontra munkaerőpiacon kívülre kerültek, valamint az első időpontban munkaerőpiacon kívül lévők közül a második időpontra a foglalkoztatottak között megjelenők csoportját (6. táblázat). Már láttuk, hogy a mindkét időpontban foglalkoztatottak aránya igen magas az összsokaság több, mint kétharmada -, az átlagot a műszaki, a társadalomtudományi és az egészségügyi szakképzettséggel rendelkezők értékei haladják meg; a legutolsó csoport döntő többségét a közgazdasági és a jogi végzettségűek teszik ki. A többi tudományterület esetében átlagosnál valamivel alacsonyabb s nagyjából hasonló értékeket figyelhetünk meg. A foglalkoztatottak közül a munkaerőpiacról kilépők aránya viszonylag magas a bölcsészek és az egészségügyi szakképzettségűek körében a megfigyelt különbségek egyébként nem jelentősek. Mindkét esetben jelentős a gyes/gyedre menő nők aránya. A munkaerőpiacról a foglalkoztatottak köré történő beáramlás a legnagyobb mértékben a természettudományi szakképzettségre jellemző; ebben a csoportban az első megfigyeléskor igen magas volt az első diploma megszerzése után a továbbra is felsőfokú tanulmányokat folytatók aránya, akik mint most látjuk emiatt valamelyes késéssel lépnek ki a munkaerőpiacra. Ennek az ellenkezője jellemző az egészségügyi képzettségű pályakezdőinkre. Ők jellemzően ugyancsak igen magas arányban tanulnak az első diploma megszerzése után, de ezt foglalkoztatottként teszik, s emiatt körükben a szóban forgó csoport aránya igen alacsony. A munkaerő-piaci státusz változásairól a fentieknél részletesebb információkkal is szolgál a követéses felvétel: a kérdezéskor minden válaszadó valamennyi státuszváltozásáról érdeklődtünk. A válaszok alapján megállapítottuk a kérdezés által felölelt időszak valamennyi hónapjának jellemző munkaerő-piaci státuszát. A következő táblázatokban részletesen bemutatjuk, hogyan alakult a végzősök munkaerő-piaci státusza a végzést követő év januárja és a végzést követő ötödik év januárja között. (Ebben a részben tehát mindkét végzős kohorsz munkaerő-piaci életpályáját ugyanannyi ideig követjük nyomon az 1998-ban végzettekét az január és január közötti időszakban, az 1999-ben végzettekét pedig a január és január közötti időszakban.) 7. táblázat A FIDÉV kutatás folytatása 14

15 A 7. táblázat arról tájékoztat, hogy a megfigyelt négyéves időszak folyamán a minta hány százaléka töltött be egyes munkaerő-piaci státuszokat nemek és szakterület szerint. Itt minden státusznál valamennyi végzőst számba vettünk, aki az időszakban bármikor akár csak egy hónapig is betöltötte az adott státuszt. Egy-egy személy természetesen több státuszt is betölthetett a négy év alatt. Látható, hogy alig akad olyan fiatal diplomás, aki egyáltalán nem dolgozott (nem volt foglalkoztatott) a megfigyelt időszakban: a férfiak 97,9 százaléka és a nők 97,3 százaléka legalább egy megfigyelt hónapban munkában állt. Az egyáltalán nem dolgozók aránya kevéssé különbözik a képzettség szakiránya (tudományterület) szerint, a legmagasabb és a legalacsonyabb arány között a férfiaknál 3,4 százalékpont, a nőknél 3,3 százalékpont a különbség. Az alkalmazottként dolgozók aránya lényegében azonos a férfiak és a nők között (94,2 és 95,5 százalék), vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként viszont kétszer akkora arányban dolgoztak a férfiak, mint a nők (12,0 és 6,0 százalék). A vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként (is) dolgozók aránya a bölcsész és egészségügyi végzettségű férfiak között a legmagasabb (22,4 és 19,3 százalék). Munkanélküli a férfiak 14,4, a nők 14,8 százaléka volt a négy év során, tehát a munkanélküliség előfordulása azonos a két nem körében. Kiugróan magas arányban érintette a munkanélküliség az agrár végzettséggel rendelkezőket mindkét nem esetében (26,1 és 29,4 százalék), ezen kívül viszonylag sokan voltak munkanélküliek a pedagógus végzettséggel rendelkező férfiak és a bölcsész végzettségű nők (mindkét esetben 18,0 százalék). Az informatikai, egészségügyi és közgazdasági végzettségű férfiak, valamint az egészségügyi és jogiközigazgatási végzettségű nők kevesebb, mint tíz százaléka volt munkanélküli a négy év alatt. Inaktív státusz a nők 34,4 és a férfiak 16,3 százaléka esetében fordult elő. Ezen belül a nők 25,0 százaléka tartózkodott legalább egy hónapig otthon gyesen, gyeden vagy háztartásbeliként, míg a férfiaknak csupán 4,5 százaléka. Viszonylag sok egészségügyi képzettségű és viszonylag kevés jogi-igazgatási valamint közgazdasági képzettségű nő volt gyesen, gyeden vagy háztartásbeli (31,1 illetve 20,0 és 20,2 százalék). Az inaktivitás másik fontos oka a nappali tagozaton történő továbbtanulás. Ebben nincs számottevő különbség a nemek között: a férfiak 12,2 és a nők 11,4 százaléka mondta, hogy a vizsgált időszakban tanult nappali tagozaton úgy, hogy közben nem dolgozott. 7 Magas arányban fordult elő az inaktívként való nappali tagozatos továbbtanulás a természettudományi képzettségű férfiak és nők (15,5 és 17,0 százalék, valamint az agrár képzettségű nők között (17,0 százalék); alacsony arányban az informa- 7 A nappali tagozaton tanulók aránya magasabb a 7. táblázat utolsó oszlopában szereplő adatoknál, mert a táblázatban a munka mellett nappali tagozaton tanulókat nem számítottuk a tanulók közé (viszont értelemszerűen szerepelnek a foglalkoztatottak között). A FIDÉV kutatás folytatása 15

16 tikai képzettséggel rendelkező férfiak és a műszaki valamint tanári diplomával rendelkező nők között (8,3 valamint 8,7 és 5,3 százalék). 8. táblázat A 8. táblázat adatai azt mutatják meg, hogy a diplomások csoportjai átlagosan milyen arányban töltöttek be egy-egy munkaerő-piaci státuszt a vizsgált négyéves időszakban. Másképpen fogalmazva a minta munkaerő-piaci státuszok szerinti idővel súlyozott megoszlásáról van szó. Átlagosan a férfiak 86,6 százaléka volt foglalkoztatott a megfigyelt négyéves időszakban, a nőknek ez az arány alacsonyabb, 80,6 százalék. A foglalkoztatottsági arányban nincsenek túl nagy különbségek a végzettség szakiránya szerint. Annyit érdemes megemlíteni, hogy a férfiak közül az informatikusoknál, a nőknél pedig az egészségügyi végzettségűeknél az átlagosnál nagyobb a foglalkoztatottsági arány (6,0 illetve 5,6 százalékponttal); a nők közül pedig az agrár végzettségűek az átlagosnál kevesebben dolgoztak a négy év alatt (5,5 százalékponttal). A munkanélküliek átlagos aránya a férfiak és a nők között azonos, 2,8 százalék. Itt jelentős szakma szerinti különbségeket láthatunk. A legalacsonyabb munkanélküliségi arányokat az egészségügyi képzettségű nőknél (0,2 százalék), a közgazdasági végzettségű férfiaknál (1,0 százalék), az informatikus férfiaknál (1,4 százalék), az idegen nyelvet tanult nőknél (1,7 százalék) és a műszaki végzettségű férfiaknál (1,8 százalék) találhatjuk. A legmagasabb pedig az agrár végzettséggel rendelkező nők (7,1 százalék) és férfiak (5,7 százalék) között volt a munkanélküliségi arány. A nem dolgozó nappali tagozatos diákok átlagos aránya a férfiak körében 5,5, a nők körében 4,5 százalék volt. A vizsgált időszakban az átlagnál lényegesen nagyobb arányban voltak nappali teljes idős tagozatos diákok a természettudományi végzettségű nők (9,5 százalék) és a bölcsész végzettségű férfiak (8,8 százalék). A diák státusz legkevésbé az informatika szakos férfiakra (2,4 százalék) valamint a pedagógus és egészségügyi végzettségű nőkre volt jellemző (2,0 és 2,1 százalék). A vizsgált négy év folyamán a nők átlagosan 9,8 százaléka tartózkodott otthon gyesen, gyeden vagy háztartásbeliként, míg a férfiaknál 1,0 százalék a megfelelő arány. Végül azt is megbecsültük, hogy az időszak elején foglalkoztatottak milyen valószínűséggel váltak munkanélkülivé. Ehhez azoknak a diplomásoknak a mintáját használtuk, akik a végzést követő év januárjában akár alkalmazottként, akár vállalkozóként vagy önállóként munkában álltak. Hónapról hónapra követtük az adott személyek munkaerő-piaci státuszát és A FIDÉV kutatás folytatása 16

17 megállapítottuk, mennyi ideig tartott a folyamatos foglalkoztatottság, illetve mikor váltak munkanélkülivé vagy inaktívvá. Az adatok alapján a munkanélkülivé válás valószínűségét szakaszos időtartammodell segítségével becsültük meg. 8 A modellben azokat tekintettük kilépőnek, akik a foglalkoztatást követően munkanélküliek lettek. Az inaktívvá válók időszakait akik a foglalkoztatást követően nem dolgozó nappali tagozatos diákok vagy háztartásbeliek lettek, illetve gyesre vagy gyedre kerültek cenzoráltnak tekintettük, azaz kikerültek az un. kockázati csoportból. A becslést férfiakra és a nőkre külön-külön végeztük el. A végzést követő év januárjában alkalmazottként vagy önállóként dolgozó 978 férfi és 1721 nő került a mintába. Az eredmények a 9. táblázatban láthatók. 9. táblázat A modellekben három magyarázó változó szerepel, a végzettség szintje, a diploma szakiránya és a lakóhely régiója. Az egyetemi végzettségre a nők esetében pozitív, a férfiaknál negatív együtthatót kaptunk, de egyik sem szignifikáns. Ez azt jelenti, hogy az egyetemet és a főiskolát végzettek munkanélkülivé válási valószínűsége nem különbözik egymástól a mintában. A diploma szakirányát hat kétértékű (dummi) változóval modelleztük, a viszonyítási csoportok a közgazdasági és jogi végzettségűek jelentik. A pedagógus és az agrár végzettségűek mind a férfiak, mind a nők között szignifikánsan nagyobb valószínűséggel lettek munkanélküliek, mint a viszonyítási csoportot jelentő közgazdasági és jogi végzettségűek. Az együtthatók értéke azt jelzi, hogy a viszonyítási csoporthoz mért valószínűség-különbség mindkét végzettség esetében a férfiaknál nagyobb, mint a nőknél. Tíz százalékos szinten szignifikáns még a férfiak modelljében a természettudományi végzettség, a nők modelljében pedig a műszaki végzettség együtthatója. Ezek az együtthatók is pozitívak, azt mutatva, hogy e csoportok nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, mint a közgazdasági és jogi végzettségűek. A többi szakirányhoz tartozók munkanélkülivé válási valószínűsége nem különbözik szignifikáns mértékben a viszonyítási csoporttól. A korábbi eredmények ismeretében az agrár végzettségűek magas munkanélkülivé válási esélye nem meglepő: a 8. táblázatban láthattuk, hogy ez a szakágazat rendelkezik a legmagasabb átlagos munkanélküliségi aránnyal is a végzést követő négyéves időszakban. A pedagógus végzettségűek magas együtthatói azonban látszólag ellentmondanak a korábbi eredményeknek: a 8. táblázat adatai szerint e csoporton belül a munkanélküliség aránya sem a 8 A módszerről részletesen lásd Jenkins (1995). A FIDÉV kutatás folytatása 17

18 férfiak, sem a nők körében nem volt magasabb az átlagnál. Valószínű, hogy az eltérés mögött a két csoport különböző munkaerő-piaci dinamikája áll. Konkrétan arra gondolunk, hogy bár az állásvesztés esélye az agrár és a pedagógus végzettségűeknél egyaránt magas, feltehetően a pedagógusok rövidebb, az agrár végzettségűek pedig hosszabb ideig maradnak munka nélkül. A pedagógusok esetében a rövid átlagos munkanélküliségi időtartammal párosuló magas állásvesztési esély valószínűleg összefügg azzal, hogy az iskolák nem ritkán határozott időtartamra alkalmaznak tanárokat, és a nyári szünet idején átmenetileg csökkentik a létszámot. Ez a gyakorlat minden bizonnyal inkább érinti a vizsgálatunkban szereplő pályakezdőket, mint a régebben dolgozókat. A pedagógus végzettségű pályakezdők munkaerő-piaci dinamikáját az adatállomány további elemzése során érdemes lesz részletesebben megvizsgálni. A régió változók viszonyítási csoportja a becslésekben a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régió. Kiszűrve a végzettség szintjének és szakirányának hatását, a férfiak munkanélkülivé válási esélyében nem találtunk szignifikáns területi különbséget (egyik régió változó együtthatója sem szignifikáns). Ezzel szemben a nők nagyobb valószínűséggel váltak munkanélkülivé Észak-alföldön és Dél-alföldön, mint a központi régióban. Tíz százalékos szinten szignifikáns még Dél-Dunántúl együtthatója, a központi régiónál szintén nagyobb munkanélkülivé válási esélyt jelezve. Foglalkozás A munkaerő-piaci életpályán megfigyelhető folyamatok másik fontos vonatkozása a foglalkoztatottak körében végbemenő foglalkozásváltozás. Itt a felsőfokú végzettségű potenciális munkavállalók munkaerőpiachoz legszorosabban kapcsolódó csoportjáról van szó, azokról, akik mindkét megfigyelési időpontban foglalkoztatottak. A foglalkozással a munkáltató által meghatározott, az adott munkahelyre jellemző munkahelyi követelményeket közelítjük, s arra keresünk választ, hogy adott iskolai végzettség, illetve szakképzettség mennyiben felel meg a munkahelyi követelményeknek. Ha a munkahelyi követelmények teljesítése felsőfokú végzettségnél alacsonyabb iskolai végzettséggel is lehetséges, akkor pályakezdőnket túlképzettnek 9 tekinthetjük. Ha az adott munkahelyi követelmények teljesítéséhez felsőfokú végzettség szükséges, akkor pályakezdőnk iskolai végzettsége megfelel a munkahelyi követelményeknek. Az eredmények értelmezéséhez célszerű megjegyezni, hogy a túlképzés min- 9 A túlképzés a munkahelyi követelmények és a képzettség illeszkedését jelölő fogalom. Túlképzett az a munkavállaló, aki a munkahely betöltéséhez szükségesnél magasabb képzettséggel rendelkezik. A FIDÉV kutatás folytatása 18

19 den munkaerőpiac működésének normális kísérőjelensége. Az a tény pedig, hogy a pályakezdők körében magas a túlképzettek aránya, önmagában nem ad okot aggodalomra, mert ők mindannyian életpályájuk elején vannak, amikor a foglalkozás és iskolai végzettség illeszkedésének természetes kísérőjelensége lehet a túlképzettség. A probléma akkor válhat munkaerő-piaci szempontból súlyossá, ha az életpályán előre haladva a túlképzettség nem csökken, illetve ha a különböző időpontokban a munkaerő-piacra lépő kohorszoknál azt figyeljük meg, hogy a későbbi kohorszokban a túlképzettség mértéke növekszik. A problémát két metszetben vizsgáljuk. Először pusztán az egyén foglalkozásait minősítjük, s ennek alapján próbálunk meg következtetéseket levonni a túlképzés mértékére. Másodszor a foglalkozások munkahelyi követelményeit az adott foglalkozásokban dolgozók tipikus iskolai végzettségeivel közelítjük, s ezt hasonlítjuk össze felsőfokú végzettségű pályakezdőnk iskolai végzettségével. Az első metszetben igen összevont foglalkozási csoportokkal dolgozunk. Egészen pontosan igen összevont foglalkozási csoportok közötti mozgásokat elemzünk. Mindkét kohorsznál ismerjük az első és az utolsó megfigyelés időpontjának foglalkozását. Noha a az elemi foglalkozások (négyjegyű FEOR) is rendelkezésünkre állnak, részben a viszonylag alacsony esetszám, részben pedig a minták nagyfokú foglalkozási koncentrációja miatt a foglalkozásváltozást csak igen összevont csoportokban tudjuk vizsgálni. 10. táblázat Három csoportot tudunk megkülönböztetni: vezetők, 10 felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások 11, valamint egyéb foglalkozások. Az első csoport legnagyobb hányadát a gazdasági szervezetek vezetői teszik ki, a második csoportban azokat találjuk, akik felsőfokú képzettséget igénylő, valamint azokat, akik felsőfokú és középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgoznak, a harmadik csoportot pedig azok alkotják, akik nem vezetők, továbbá olyan foglalkozásokban vannak jelen, amelyek nem igényelnek felsőfokú képzettséget. A második csoportban olyan foglalkozások is szerepelnek, amelyek mind felsőfokú, mind középfokú képzettséggel elláthatók. Pályakezdőkről lévén szó ezt a helyzetet a munkaerőpiaci életpálya normál állapotának tekinthetjük; felsőfokú végzettséggel sokan kezdetben középfokú végzettséggel is ellátható foglalkozásokban helyezkednek el, s később kerülnek felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásba. Véleményünk szerint tehát nem állítható, hogy ese- 10 Az egyjegyű FEOR 1. kódszámmal jelölt foglalkozási csoportja 11 Az egyjegyű FEOR 2. és 3. kódszámmal jelölt foglalkozási csoportja A FIDÉV kutatás folytatása 19

20 tükben túlképzésről lenne szó, ezért ezeket az egyéneket is az első csoportba soroltuk azokkal együtt, akik kifejezetten felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgoznak. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy az első és a második csoport (a vezetők és a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók) esetében nem indokolt komolyabb illeszkedési problémáról beszélni, míg a harmadik csoportnál arra a következtetésre juthatunk, hogy felsőfokú végzettségű munkavállalónk a végzettségének nem megfelelő munkahelyen dolgozik (túlképzett). Az első és a második megfigyelési időpont között lezajlott foglalkozásváltozás mértékéről és irányáról a következőket mondhatjuk (10. táblázat). Az első időpontban pályakezdőink nyolc százaléka volt vezető, 86 százaléka felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozott, a maradék hat százalék egyéb foglalkozásokban helyezkedett el. A második időpontban a megfelelő értékek rendre 15, 77 és 8 százalék. A túlképzettnek tekinthető, egyéb foglalkozásokban dolgozók arány tehát igen csekély, és a két időpontban nagyjából azonos, a megfelelően képzett két csoportnál a vezetők aránya nőtt, a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban elhelyezkedők aránya pedig csökkent. Ez arra utalhat, hogy itt pusztán azt az életpályán mindennaposnak számító eseményt látjuk, hogy egyfelől idővel a beosztott diplomások bizonyos hányada vezetővé válik, másfelől a felsőfokúnál alacsonyabb képzettségi követelményeket támasztó munkahelyekről az egyének egy része idővel felsőfokú képzettséget igénylő munkahelyekre kerül. Adataink tanúsága szerint azonban nem egészen, illetve nem csak erről van szó. A vezetők és a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók csoportjai között mindkét irányban igen élénk áramlások figyelhetők meg, s ez kisebb mértékben a harmadik csoportra is fennáll. Az első megfigyelés időpontjában felsőfokú képzetséget igénylő foglalkozásokban dolgozók mintegy négyötödét találjuk ugyanilyen foglalkozásokban a második időpontban, tizenkét százalékuk vezető lesz, nyolc százalékuk pedig egyéb (felsőfokú képzettséget nem igénylő) foglalkozásokba kerül. Az első megfigyeléskor vezetőként dolgozók kevesebb mint felét találjuk a második időpontban is vezető foglalkozásokban, elenyésző hányaduk egyéb foglalkozásokban dolgozik. Végül az első időpontban egyéb foglalkozásokban dolgozók csaknem kétharmada a második megfigyelés időpontjában felsőfokú képzettséget igénylő munkahelyen található, további egyötödük pedig vezető lesz, végül ennél sokkal alacsonyabb arányban maradnak egyéb foglalkozásokban. Összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy ha a munkahelyek képzettségi követelményeit a foglalkozások osztályozási rendszere alapján kíséreljük meg értékelni, akkor a felsőfokú végzettségű pályakezdők túlnyomó többsége mindkét időpontban képzettségének megfelelő munkahelyen dolgozik. Ha figyelembe vesszük, hogy a két időpont közötti változások A FIDÉV kutatás folytatása 20

A FIATAL DIPLOMÁSOK MUNKAERŐPIACI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA

A FIATAL DIPLOMÁSOK MUNKAERŐPIACI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 268 képzés és munkaerőpiac A FIATAL DIPLOMÁSOK MUNKAERŐPIACI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 1999 2003 A Fiatal Diplomások Életpálya-vizsgálata kutatás célkitűzése a felsőfokú oktatási kibocsátás munkaerőpiaci értékesülésének

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( )

4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) 4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) A probléma, amelyet vizsgálunk, az egyes iskolai végzettségi csoportok különböző foglalkozásokba kerülési esélyei, illetve az esélyek változása az időben. Az és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A felsőoktatási kibocsátás mérése

A felsőoktatási kibocsátás mérése A felsőoktatási kibocsátás mérése Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011.december 7. Veroszta Zsuzsanna PhD 2011 adatai Intézmények Intézményi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás

Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás KTI Könyvek 1. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Galasi Péter Varga Júlia MUNKAERŐPIAC ÉS OKTATÁS MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2005 A kiadó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás

Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás Galasi Péter Varga Júlia Munkaerőpiac és Oktatás KTI Könyvek 1. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Galasi Péter Varga Júlia MUNKAERŐPIAC ÉS OKTATÁS MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2005 A kiadó

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Fiatal diplomások a munkaerõpiacon a tömegesedés idõszakában

Fiatal diplomások a munkaerõpiacon a tömegesedés idõszakában galasi péter: fiatal diplomások a munkaerõpiacon... 227 Fiatal diplomások a munkaerõpiacon a tömegesedés idõszakában tanulmány a felsõfokú diplomával rendelkezõ fiatalok munkaerõpiaci helyzetét vizsgálja

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006 MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, Varga Júlia varga júlia Bevezető 1. Munkapiaci aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség 2. A munkapiaci aktivitás különböző dimenziói Korcsoportok szerinti különbségek

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan

Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan mennyit ér a diploma a kétezres években magyarországon? Az elmúlt két évtizedben lezajlott felsőoktatási expanzió folyamatosan aggodalmat keltett a felsőoktatásban dolgozók, a közvélemény és a felsőoktatással

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon

A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 54. Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét 2016. 09. Miről fogok beszélni? -Mekkora

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Hallgatók EJF M 12,8% EJF P 20,7% 16,1% Esetszám: ,30% 73,60% 84,30% 0, 00% 10,00% EJF M 4,50% EJF P 79,70% 85,20% 7,80% EJF összesen

Hallgatók EJF M 12,8% EJF P 20,7% 16,1% Esetszám: ,30% 73,60% 84,30% 0, 00% 10,00% EJF M 4,50% EJF P 79,70% 85,20% 7,80% EJF összesen Eötvös József Főiskol la Hallgatók Alapsokaság: 96 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: Esetszám: 99 Válaszadási ráta:,7%,0%,8% 0,7% 6,% 0,0% 0,0% 60,0% 80,0% 00,0% Hallgatók nyelvismerete

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben