KIM Konzultációs, Képző- és Életpálya Központ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KIM Konzultációs, Képző- és Életpálya Központ"

Átírás

1 KIM Konzultációs, Képző- és Életpálya Központ Működési tervezet a középfokú oktatásból, képzésből való lemorzsolódás megelőzése, csökkentése és kezelése érdekében Készítette: Győrik Edit Budapest 2008 december 1

2 Bevezetés dec. 31. között az Equal Fiatalok Tematikus Hálózat keretében végzett munka eredményeként elkészítettük és megjelentettük a Hullott körték Paradicsoma Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertanát (http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm). E kiadványban az évek során kifejlődött tudás alapján - azonos módszertani elemek szintetizálásával olyan teljeskörű leírás született, mely a szakemberek számára gyakorlati segítséget nyújt abban az esetben, amennyiben ilyen típusú programot szeretnének működtetni, illetve meglévő programjukat fejleszteni kívánják. A modell lehetővé teszi a módszertan egyes elemeinek átvételét is, alkalmazásának lehetőségét a célcsoporttal foglalkozó intézmények erőforrásainak arányában. A modell leírja, hogy a kimaradó, elkallódó fiatalokkal milyen szemlélettel, módszerekkel, szakemberekkel, és milyen tevékenységeken keresztül lehet hatékonyan és sikeresen foglalkozni, elősegítve ezzel munkaerő-piaci elhelyezkedésüket, társadalmi reintegrációjukat. A modellt alternatív módon alkalmazhatják oktatási, képzési és foglalkoztatási intézmények, amelyek célul tűzik ki a hátrányos helyzetű, kallódó fiatalok helyzetének javítását. A modell sikeres alkalmazásának feltétele a megfelelő szakmai-módszertani háttér kialakítása és a személyi-tárgyi feltételek megteremtése. A modellben vázolt ellátás lényege, hogy az oktatás/képzés személyre szabottan, a rászoruló igényeinek megfelelően zajlik, valamint igény szerint kiegészül mentálhigiénés, pszicho-szociális gondoskodással, szociális támogatással, munkaerőpiacra való felkészítéssel, folyamatos utógondozással és utánkövetéssel. E tevékenységek együttes és összehangolt, valamint az adott, egyedi szükségletekhez igazítottan preferált, hangsúlyozott alkalmazása a modell alapfeltétele. A Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertanának hazai szakmai-pénzügyi elterjesztése érdekében a kiadvány rövidített változata eljuttatásra került a témában érintett döntéshozó szakemberek számára. Ebben javaslatot fogalmaztunk meg egy hálózati alapelven működő módszertani központ tevékenységének és működésének kidolgozására, mely tevékenységet 2008 augusztusában megkezdtük. (http://youthopportunity.eu/dox/new/feladatterv.pdf) Kimunkálni, bevezetni és működtetni szándékozunk egy olyan szolgáltatás rendszert, mely komplex, szakmaközi szolgáltatást végez és ugyanakkor államilag finanszírozható. 1. KIM - Konzultációs-, Képző-, és Életpálya Központ (továbbiakban: KIM-Központ) A lemorzsolódott fiatalok segítésével foglalkozó programokban az évek során felhalmozódott tudáson alapuló, az azonos módszertani elemeket szintetizáló, a szakemberek számára gyakorlati segítséget nyújtó Komplex Ifjúságsegítő Modellt alkalmazó intézményhálózat kialakításának első lépéseként egy, a célcsoport gondozásában, képzésében és munaerőpiaci reintegrálásában gazdag tapasztalatokat szerzett szervezetek bázisán működő Konzultációs, Képző és Életpálya Központ létrehozása a célunk, melyben kipróbálható az életpálya tervezés innovatív, középfokú oktatásba integrálható módja. A hálózati elven működő központ a lemorzsolódás, elkallódás problémáját egységesen, és együttműködésben dolgozva kezelő intézményi rendszert fog össze, mely fejleszti a pedagógusok hozzáértését a sajátos szükségletű és nevelési igényű diákok tanítása és gondozása tekintetében, alternatív megoldásokat kínál a célcsoport elérésére, gondozására s képzésére, 2

3 ezáltal hosszú távon szignifikánsan növeli az érintett (16-25 év közötti) korosztály munkaerőpiaci integrációjának esélyét. A jelenleg rendelkezésre álló erőforrások: kimunkált, kipróbált és működő módszertan, szaktudás; sok éves tapasztalat a kimaradók oktatásba és munkaerőpiacra való visszaillesztése terén sok éves tapasztalat a pedagógusokkal és segítő szakemberekkel való konzultáció és képzés terén széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, partnerségi munka felkészült szakemberek (segítő-pedagógusok, pályaorientációs szakemberek) elkészült szakmai anyagok (országos kutatás a jelenlegi helyzetről, kidolgozott módszertan, képzési terv és módszer, jó gyakorlatok tára, intézményi adatbázis) megkezdett munka az Equal program keretében elkötelezett szakmai csapat a megvalósításra (több szervezet, intézmény képviseletében) partnerek a végrehajtáshoz: Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Mobilitas Ifjúsági Szolgálat, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar. 2. Indokoltság A korai iskolaelhagyás és a fiatalok munkanélkülisége az EU összes tagállamában problémát jelent, miközben nagy különbségek vannak a probléma mértékében az egyes országok között. A fiatalok munkanélküliségi aránya, amely a második mutatója azoknak a problémáknak, amelyek a hátrányos helyzetű fiatalokra vonatkoznak, azt mutatja, hogy bár a munkanélküliségi ráta a évesek körében az EU 27 tagállamában csökkent az elmúlt években (2004 január 2007 január: 19,2%-ról 16.8%-ra), még így is kétszerese a teljes lakosságra nézve (7.5%). A foglalkoztatottság aránya a éves fiatalok esetében (amely természetesen alacsonyabb, mint az egész lakosságot nézve, mivel sok fiatal oktatásban vesz részt és nincs munkája) 36.0% volt az EU-ban második negyedében, miközben a éves korosztály összességében 64.3%. A legalacsonyabb adatokat Magyarországon (21.2%), Bulgáriában (23.0%), Lengyelországban (23.5%) és Litvániában (23.9%) jegyezték fel. Az Európai Bizottság közös, összesített beszámolója 2007-ben a korai iskola elhagyókat és munkanélküli fiatalokat nevezi meg olyan a kulcscélcsoportként, mely kihívást jelent az OMC munkájának különböző alkotóelemeiben. A jelentés szintén prioritásként említi, mint élő témát a korai iskola elhagyás problémájának megoldását és a fiatal felnőttek készségeinek és képesítésének erősítését a szociális kirekesztődés kockázatának csökkentése és a munkaerő-piaci kilátások növelése céljából. Magyarországon a foglalkoztatottsági szint függ az egyén iskolai végzettségétől. A nemzetközi összehasonlításban alacsony hazai foglalkoztatási rátát jelentős mértékben az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatásbeli elmaradása magyarázza. Az OECD - országokkal összehasonlítva Magyarországon az alacsony iskolai végzettségűek (alapfokú vagy alsó középfokú végzettségűek) 37%- os foglalkoztatási rátája a legalacsonyabbak közé tartozik. Egy lehetséges magyarázat a magyar munkaerő általánosan jellemző alacsony tudásszintjével függ össze. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarok teszteredményei minden iskolázottsági szinten elmaradnak az EU - tagországok átlagától. Ugyanakkor a magyar munkavállalók alacsonyabb szintű tudása sem magyarázza meg teljesen az 3

4 alacsonyabb foglalkoztatottságot. A kevésbé iskolázott magyarok foglalkoztatása alacsonyabb a hasonló életkorú és hasonló emberi tőkével rendelkező külföldiekhez képest is. A magyar lakosság iskolai végzettsége ugyan egyre kedvezőbb összetételű, de bizonyos kutatások azt is megmutatják, hogy az alacsony iskolai végzettség újratermelődik. Bár a hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig jelentősen csökkent az oktatási rendszert alacsony iskolai végzettséggel elhagyók aránya, a csökkenés azután lelassult, és manapság is minden egyes évjárat körülbelül ötöde a munkaerőpiacon alig konvertálható alacsony iskolai végzettséggel (legfeljebb általános iskola vagy rövid középfokú végzettség) lép ki az oktatásból annak ellenére, hogy a középfokú oktatásban jelentős expanzió játszódott le. Ennek egyik oka a lemorzsolódás: a középfokú oktatásban jelentős azok aránya, akik elkezdenek valamilyen iskolát, de nem fejezik be. Meg kell jegyezni, hogy a lemorzsolódás folyamatairól csak töredékes képet alkothatunk a jelenlegi statisztikai adatok alapján. A hazai statisztikai rendszer nem tud megbízható adatokat szolgáltatni arról, hogy hány tanulót érint évről évre ez a probléma. Hozzájárul az alacsony iskolázottság újratermelődéséhez a nem megfelelő középfokú közoktatási kínálat is. A nem érettségire épülő szakmunkásképzés jelentős része a munkaerőpiacon kevésbé hasznosítható képzést nyújt. A szakiskolai képzési programba egyre inkább olyan hátrányos helyzetű tanulók kerülnek be, akik különböző tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdenek. Ennek oka részben az, hogy a középiskolák a tanulólétszám csökkenése mellett is stabilizálni szeretnék helyzetüket, ezért egyre inkább befogadják a korábban a szakiskolákba jelentkezők egy részét is. A napjainkban szakiskolába kerülő réteg problémáinak megoldására és sikeres képzésére több innovatív megoldásra lenne szükség, mert a hagyományos módszerek egyre inkább kudarcot vallanak, melynek bizonyítéka a jelentős mértékű lemorzsolódás, ami már az elkezdett tanítást is veszélyezteti, hiszen a kieső tanulók miatt emelkednek a fajlagos költségek. A szakiskolában folyó munkát tovább nehezítik a hiányos tárgyi, anyagi feltételek, továbbá a pedagógusok - gyakran jogosan emlegetett - szakmai magárahagyatottsága. A szakmunkásképzésben illetve jelenlegi nevén szakiskolai képzésben szakképzettséget szerző fiatalok már az oktatási rendszerből való kilépéskor rosszabb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, mint azok a társaik, akik érettségit adó iskolatípusban szerezték meg bizonyítványukat. A szakmunkásképző intézményeket a felmérések szerint azok a fiatalok választják, akik az általános iskolát rosszabb eredménnyel végezték. Ezek a fiatalok többnyire más hátrányokkal is küzdenek. Magyarországon jelenleg mintegy 20%-os azoknak az aránya, akik a szakmunkásképzésből is kiszoruló, illetve onnan lemorzsolódó, képzetlen munkavállalói réteget alkotják. Ezek az emberek igen nagy számban tartósan munkanélküliek, amit az alacsony iskolai végzettség és a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák hiánya mellett sokszor a települési hátrányok is erősítenek. A következmény: munkaerő-piaci és társadalmi integrációjuk akadozik, rendkívül széles rétegek kerülnek a többség számára láthatatlan életpályájuk korai szakaszán végleg a társadalom peremére. Ebben szerepet játszik az is, hogy az iskolarendszer által tömegesen kiszelektált végzett vagy lemorzsolódott szakiskolásokat később az iskolarendszeren kívül is csak korlátozottan fogadja képző, fejlesztő, rehabilitáló rendszer. Olyan típusú programok rendszere, mint a dániai termelőiskoláké vagy az ehhez mérhető finn workshopoké. Ilyenek Magyarországon az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnak a fiatalok munkaerő-piaci integrációját célzó kísérleti programjai, mint a tranzitfoglalkoztatási és KID-programok, illetve amelyek jelenleg a HEFOP 2.3. intézkedései keretében zajlanak, vagy amelyek az EQUAL-program keretében indulhattak 2005-ben. Annak ellenére, hogy az Equal programokban sok innovatív kezdeményezés valósult meg, s a program egyik fő célkitűzése volt az 4

5 eredményes kezdeményezések bevezetése a szakpolitikába, ez a folyamat megszakadni látszik. Szervezetünk 2 éves munka során térképezte fel az országban működő lemorzsolódókkal foglalkozó gyakorlatokat, intézményeket és szervezeteket, kialakítottunk egy alkalmazható módszertant, megkezdtük a hálózatba szerveződést és egy ezt a tevékenységet összefogó KÖZPONT létrehozást, ez a munka dec.31-ével lezárul. A további fejlesztés-fejlődés nem talált támogatásra, ami azt is jelenti, hogy 4 év munkája és a belefektetett humán és anyagi források energiák elvesznek, Ugyanakkor továbbra sincs olyan speciális szervező erő, központ, amely összefogná az országszerte esetlegesen lemorzsolódók reintegrációjával foglalkozó kedeményezéseket, jó gyakorlatokat s nincs olyan módszertan, támogató intézmény szervezet sem, mely segítené, rendszerbe szervezné a területen dolgozó szakembereket illetve alternatívát kínálna, képzések révén az iskolákban dolgozó tanácstalan pedagógusoknak. Az Equal programban lebonyolított kutatásunk szerint teljesen esetleges ma Magyarországon, hogy hol, milyen segítő intézményrendszer működik. Ez az intézményrendszer ott van, ahol arra alkalmas emberek létrehozták, s igyekeznek működtetni. Ha szerencséjük van, pályázati forráshoz jutnak, s talán talpon maradnak. Ha nem, vagy nem állnak stabil lábakon, felmorzsolódhatnak. Megítélésünk szerint bizonytalan pályázati alapokra helyezni egy olyan rendszert, amelynek működtetése a társadalom feladata kell, hogy legyen, teljességgel abszurd. Szintén a kutatás tapasztalatai szerint a pályázati rendszernek komoly funkciója van, hiszen egyrészt lehetővé teszi nem, vagy csak nagyon nehezen sztenderdizálható tevékenységek finanszírozását (s a vizsgált szakterület jórészt ilyen, hiszen a hasonlóságok mellett nagyon nagy a változatosság, s kár lenne ezt beszorítani valamilyen normarendszerbe, hiszen valós igényekre épül), másrészt pedig teljesítménymutatókhoz köti a támogatást, ami pedig teljesítményre sarkall. Lehet, hogy néha formális teljesítményekre, de ez még mindig több követelményt támaszt a szolgáltatók felé, mint a létszámnormákra épülő támogatás. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy a pályázatoktól való teljes függés kiszolgáltatottá teszi az ellátott funkciót. A szükségszerű ciklikusság, valamint a pályázati források állami költségvetéstől, illetve a kormányzati szervek kiszámíthatatlan érdekeitől függő hektikussága megnehezíti, ellehetetlenítheti a funkciókat ellátó, más forrásokra alig támaszkodni tudó szervezetek működését, s ezzel az egész szolgáltatást elbizonytalanítja. Egy ellátó rendszer csak akkor működhet hatékonyan, ha térben, s különösen időben mindenkor elérhető. A kutatás megerősített minket abban, hogy az érintett szakterületen komoly szellemi tőke van jelen, olyan tőke, amely már egy-másfél évtizede halmozódik, s amely képes volt arra, hogy bizonytalan financiális körülmények között is stabilnak látszó szervezeteket építsen ki. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy fontos feladatokat látott, látnak el a szervezetek, megbízható színvonalon. Tudjuk, természetesen, hogy nem minden rózsás, vannak jobban és gyengébben működő szervezetek, s nem is mindig az előbbiek tudnak talpon maradni, de úgy gondoljuk, hogy az funkció, amely már évtizedes múltra tekint vissza, amely képes volt szakmai hálózatba szerveződni, az olyan feladatot lát el, amit országos lefedettséggel, s stabil háttérrel kellene működtetni. Pontosabban: biztosítani, hogy működjön. Mert a civil szervezetek megjelenése ezen a területen nem csak azt jelentette, hogy szükségképpen rájuk hárult egy olyan feladat, amit az állami-önkormányzati intézményrendszer nem, vagy csak gyenge színvonalon volt képes ellátni, hanem azt is jelenti egyben, hogy ez a megközelítés sokkal inkább alkalmas a speciális helyi igények kielégítésére. A marginalizálódott, kallódó fiatalokat ellátó speciális intézményrendszer ill. szakemberkínálat szûkös és a gyermek- és ifjúságvédelmi szakmán belül pont olyan perifériális helyzetben van, mint klienseik. Jól igazolja ezt az állítást többek között az a tény, hogy pl. a Tanoda Ügyeletén megforduló fiatalok 47 százaléka a szubkultúrájukban lévő kortársak tanácsára fordul hozzánk, nem pedig az intézményesített csatornák közvetítésével. Olyan fiatalokat is ellátunk, akikkel a hagyományos intézményi keretek között mûködő segítő rendszerek egyáltalán nem 5

6 kerülnek kapcsolatba, illetve együttmûködésük sikertelen volt. A közoktatás intézményeiben természetesen megjelennek mindezek a problémák, de az iskolák megelőzés vagy beavatkozás/kezelés helyett rendszerint eltávolítják a diákot. Ez a megoldás elsősorban a hozzá nem értésből és tehetetlenség félelméből fakad. A pedagógusképzésből szinte teljes mértékben hiányzik az egyéni bánásmódra való speciális felkészítés, valamint az - a napjainkban már nélkülözhetetlen - a szemlélet, miszerint minden pedagógus segítő foglalkozású szakember. Köztudott tény, hogy a magyar társadalom állapota mindenféle értelemben romlik. E romlás egyik tünete az ifjúság mentálhygiénés állapotának évről évre tapasztalható rosszabbodása, s az egyre kilátástalanabb jövőkép. A devianciaprobléma nemcsak hogy létezik, de az érintett fiatalok száma egyre nő, és várhatóan az elkövetkezendő években is nőni fog. A deviancia jelenségkörébe sorolható problémák súlyossága fokozódik. Egyre emelkedik azon fiatalok száma, akik nem találnak segítő kézre, marginalizálódott helyzetük állandósul, s ily módon társadalmilag hasznos tevékenységet sem tudnak folytatni. A közoktatás intézményrendszerének fejlődése nem a tolerancia, a másság kezelése, a személyre figyelő és nemcsak a jó képességű gyermekért dolgozó gondolkodásmód, hanem a teljesítmény-orientáltság irányába tolódott el, s így a középiskolákból kimaradó fiatalok száma évről évre nő. A kimaradók helyzete teljesen kilátástalan, iskolai pályafutásuk gyakorlatilag lezárul, mentálhigiénés ellátásuk is megoldatlan. A kallódó, képzetlen fiatalokat ellátó speciális intézményrendszer ill. szakember kínálat igen fogyatékos. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakmán belül a fiatal, fiatal felnőtt korosztályt ellátó szakemberek olyan perifériális helyzetben vannak, mint klienseik. Helyzeténél fogva a közoktatás intézményrendszere alapvető helyszíne a lemorzsolódás észlelésének. A tankötelezettség érvényesülésével ezek azok az intézmények, ahol a tárgyalt korosztály biztos, hogy (problémáival együtt) megjelenik. A lemorzsolódás jeleinek felismerése, kezelése így azoknak a pedagógusoknak a feladata, akik folyamatos kapcsolatban vannak az érintett korosztállyal. Nekik biztos, hogy módjukban áll a fiatalok hosszabb életszakaszainak részeseiként a kallódó létforma kialakulását észlelni, s megfelelő tudással és segítő szemléletmóddal felvértezve részt vállalni annak megakadályozásában A szerteágazó probléma kezeléséhez rugalmas megoldási stratégiákra, alternatívákra, toleráns gondolkodásmódra, a fiatalokat konkrét cél nélkül is fogadni képes intézményekre, helyekre és feléjük forduló, velük közösséget vállaló személyek sokaságára volna szükség MIND A FORMÁLIS, MIND A nem formális oktatási-képzésigondozási intézmény kínálat terén. Az igazi megoldás, egy valóban toleráns környezet, a másság elfogadásának szemléletmódja volna. A tervezett KIM-Központ egy ilyen gondolkodásmódú módszer és intézmény létrehozásának megalapozását és a módszer széleskörű terjesztését valósítja meg. 3. A KIM-Központ céljai a lemorzsolódás, elkallódás s ennek következtében az élethosszig tartó eltartott-gondozott statuszban élés csökkentése; e célcsoport elérésének, gondozásának-képzésének fejlesztése, alternatív megoldások kínálása; a pedagógusok hozzáértésének fejlesztése a sajátos szükségletű és nevelési igényű diákok tanítása és gondozása érdekében; egységes és együttműködésben dolgozó beavatkozási és intézményi rendszer kialakítása a probléma kezelésére; az érintett korosztály (16-25 év) munkaerőpiaci integrációjának növelése, 6

7 a középfokú oktatásba integrált módszertan a lemorzsolódás megakadályozása céljából. a lemorzsolódók ellátásának (megkeresés-gondozás-képzés-utánkövetés) összefogása és folyamatos fejlesztése a Komplex Ifjúságsegítő Modell hazai elterjesztésének elősegítése, szakmaimódszertani, pénzügyi és jogszabályi fenntarthatóságának biztosítása iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatási-képzési intézmények régiós hálózatának kialakítása, szakmai együttműködésük, humánerőforrás-fejlesztésük elősegítése a fiatalok számára komplex, magas szakmai színvonalú szolgáltatás biztosítása, visszavezetése az oktatásba, munkaerőpiacra helyi intézményi együttműködések elősegítése a fiatalok szükségleteinek megfelelően, úgy hogy a fiatalok számára fizikailag elérhetőek legyenek a szolgáltatások, megfelelő információhoz jussanak új szolgáltatások kialakításának elősegítése, alkalmazott szolgáltatások fejlesztése a térségi sajátosságok, igények, szükségletek figyelembevételével a komplex szolgáltatások alkalmazásának hatása a lemorzsolódás csökkentésére (kutatás) a fiatalokkal foglalkozó szakemberek összefogása, szakmai tapasztalatainak összegzése, egységes képzési módszertanba foglalása, terjesztése szakemberek továbbképzése a lemorzsolódott fiatalokkal való hatékony oktatásinevelési munka érdekében felsőoktatási hallgatók elméleti és gyakorlati felkészítése a lemorzsolódó fiatalokkal való foglalkozásra minisztériumi ágazati együttműködés segítése A fentebb vázolt problémák kezelésére számos megoldás, megoldási kísérlet született. Ezekben az iskolarendszerű oktatás vagy a felnőttoktatás határvonalán elhelyezkedő intézményekben, - ahol a tanulás, az egyéni gondozás a közösségi élet megszervezése és a foglalkoztatásra való felkészítés a hagyományostól nagymértékben eltérő új formái alakulhatnak ki - az iskolázás hagyományos formáiból kilépett, de a felnőtt életformába még nem teljesen belépő fiatalok képzése-gondozása zajlik. Ezek az intézmények olyan pedagógiai megközelítéseket alkalmaznak, amelyekre a tanulás és a gyakorlati tevékenység összekapcsolása, a fiatalok szociális és egzisztenciális problémáira való fokozott odafigyelés, a tanulás iránti igény felkeltését célzó újszerű megoldások alkalmazása, az iskola és a helyi közösség közötti kapcsolatok erősítése, valamint a szociális gondoskodás és a foglalkoztatás felé való nyitottság jellemező. Az oktatási folyamat meghatározó jellemzője a személyközpontú tanulásszervezés, egyéni fejlesztés, mely lehetővé teszi, és felgyorsíthatja a sikeres felzárkózást, és a kívánt tanulmányi célok megvalósítását. A sikeres tanulásszervezési munka szükségszerű velejárója az oktatási és a segítő munka, egységben való kezelése, és a közösség, mint személyiségfejlesztő erő központba helyezése. Az oktatás/képzés központi célja ugyanakkor a kompetenciafejlesztés, a fiatalok képessé tétele az élethosszig tartó tanulásra és az elhelyezkedésre. A személyközpontú tanulásszervezés az oktatási intézmény típusától (gimnázium, szakiskola, szakközépiskola stb.) függetlenül megvalósítható. Lényege a tanuló képességeihez és tudásához igazított tanulási folyamat feltételeinek kialakítása, és annak közösen kidolgozott ütemterv - egyéni tanulási-, fejlődési terv - alapján történő lebonyolítása. A KIM Központ működésének alapja a Komplex Ifjúságsegítő Modell című kiadványunkban vázolt metódus, mely összegzi és rendszerezi azokat a tapasztalatokat, melyeket országszerte a gyakorlatban valósítanak meg különféle hátrányos helyzetű, lemorzsolódó fiatalokkal foglalkozó programok, intézmények. A modell kialakításakor - a lemorzsolódott fiatalok segítésével foglalkozó programokban az évek során felhalmozódott tudás alapján - azonos 7

8 módszertani elemek szintetizálásával olyan teljes körű leírás született, amely a szakemberek számára gyakorlati segítséget nyújt abban az esetben, amennyiben a modellt szeretnék működtetni, illetve meglévő programjukat fejleszteni kívánják. A modell felépítése lehetővé teszi a módszertan egyes elemeinek átvételét is, alkalmazásának lehetőségét a célcsoporttal foglalkozó intézmények erőforrásainak arányában, valamint alkalmas egy országosan kivitelezhető, normatív finanszírozású ellátási hálózat megvalósítására a célcsoport professzionális ellátásának érdekében. A Komplex Ifjúságsegítő Modell egy olyan alapstruktúra és működési mód, amely hosszú távon is alkalmazható az adott ifjúsági csoport kezelésében. Ezen túl ez a működési mód egészében vagy akár elemeiben is átvehető, tanulható, alkalmazható. Bizonyos elemei hagyományos iskolai keretek között is megvalósíthatók. Célunk e működési mód terjesztése, a kialakult speciális tudás bevezetése a szakember képzésbe, továbbképzésbe. Egy olyan képzésé, melynek célja olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód terjesztése, valamint szaktudás bővítése, mely nem a diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét mint alakítható egészt kívánja megközelíteni, megérteni és megajándékozni a "gyógyulás", változás és fejlődés lehetőségével. E tudás birtokában a pedagógusok felkészíthetők az átlagostól eltérő nevelési igényű fiatalok viselkedésjegyek felismerésére és azok kezelésére, a lemorzsolódás megelőzésére, valamint saját személyük, személyiségük folyamatos fejlesztésére. A felkészítés eredményeképpen a szakemberek képessé válnak a tanulás iránti érdeklődésüket elveszítő, az iskolákkal szembeforduló tanulók attitűdjeinek megváltoztatására, a tanulás iránti viszonyuk átalakítására. A törődés és gondozás révén a fiatalok információhoz jutnak, visszakerülnek az iskolarendszerű vagy az iskolarendszeren kívüli oktatásba, és folyamatos támogatást kapnak az iskola elvégzéséhez, és/vagy olyan segítséget kapnak, amely segíti a be- illetve a visszailleszkedést a munkaerőpiacra. 4. Hálózat A KIM Központ hálózati alapelven működik, melynek célja az ország bármely területén könnyű elérhetőség, az alkalmazott eljárások és tudás összegzése és felhasználhatóságának biztosítása, valamint az átjárás az egyes intézmények és szolgáltatások között. A Komplex Ifjúságsegítő Intézmény-hálózat kialakításának első lépése a Konzultációs, Képző és Életpálya Központ létrehozása, mely az adott területen nagy tapasztalattal rendelkező szervezetek bázisán jön létre. Ezek a szervezetek egyben a képzés gyakorlóhelyei és a hálózat alapító tagjai: Belvárosi Tanoda Alapítvány, Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület. Biztos, hogy a lemorzsolódókkal való foglalkozásnak, segítésnek csak alternatívák bemutatásán alapuló, folyamatos szakmai, segítő-konzultatív rendszerű közös és állandóan megújuló útkeresés lehet a módja, és nem egységesített megoldási sablon. Hiszen a lemorzsolódás kezelése olyan komplex beavatkozási mód, amely a segítő munkán belül, speciálisan képzett szakemberekkel, személyközpontú szellemben, a kallódó létformára, karrierre mint egészre reagálva, a probléma megjelenési helyén működik. Elképzelésünk alapgondolata, hogy a lemorzsolódó fiatalokkal való foglalkozást - a speciális segítő-fejlesztő pedagógiát - kizárólag gyakorlati tapasztalatokon alapuló, saját élményű tanulással érdemes elsajátítani. Ehhez szükséges egy olyan intézmény működése - egyben a szakmai képzés központja -, ahol az elsődleges tevékenység hátrányos helyzetű, lemorzsolódott fiatalok komplex ellátása. Az ott dolgozó segítő-pedagógusok (konzulensek) vállalják a kiképzést a modell a tanítására. A KIM Kközpont munkatársai egy hálózat révén kapcsolatban állnak más, működő segítő intézményekkel. 8

9 Regionális gyakorló hely minősítése, kiválasztása Komplex Ifjúságsegítő Modell egészének vagy moduljainak alkalmazása (alternatív módszer alkalmazása a közoktatásban, felnőttképzésben, munkaerő-piaci felkészítés, személyre szóló szolgáltatások nyújtása) folyamatos szolgáltatásnyújtás KIM-ben meghatározott célcsoport számára nyújtják a szolgáltatást a szolgáltatás, az alaptevékenység része minimum 5 éves intézményi gyakorlat tanítási gyakorlat (módszertani, tereptanári) meggyőző eredmények, utánkövetés széleskörű együttműködés más intézményekkel a szolgáltatás szakmai színvonalának emelése érdekében személyi feltételek (legalább egy főállásúnak szociális, tanári felsőfokú végzettség, 10 éves szakmai gyakorlat) a KIM modell képzést sikeresen elvégezte tárgyi feltételek (irodai infrastruktúra, tárgyaló) 5. Célcsoport A közvetett célcsoport azok a hátrányos helyzetű éves fiatalok, akik életük során az alábbi akadályokkal kerülnek szembe: Oktatási akadályok tanulási problémákkal küzdő fiatalok, az oktatást korán elhagyók, kimaradók, olyan fiatalok, akik nem találják helyüket az oktatási rendszerben, eltérő kulturális/nyelvi háttérrel, kevés információval rendelkeznek a képzési, pályaválasztási lehetőségekkel kapcsolatban stb.; Munkaerő-piaci akadályok alacsony szintű vagy elavult, nem piacképes iskolai végzettségűek, kevés információval rendelkeznek a munkaerőpiacról, állásinformációkról, munkakörökről, kevés vagy nincs munkatapasztalatuk, gyakorlatuk, nem rendelkeznek az állás keseréséhez és az állásmegtartásához szükséges kulcsképességekkel, másodgenerációs munkanélküli családból származnak, motivációs problémáik vannak stb. Szociális akadályok (nemi, etnikai, vallási okok, szexuális orientáció, fogyatékosság miatt) diszkrimináltak, korlátozott szociális készségekkel vagy antiszociális magatartással bíró fiatalok, pártfogói felügyelet alatt álló, szabadságvesztésre ítélt (vagy onnan szabadult), gyógyult (vagy gyógyulófélben lévő) szenvedélybetegek, fiatal és/vagy egyedülálló szülők, árvák, csonka családokból származók, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók (vagy onnan kikerültek), stb.; Gazdasági akadályok alacsony életszínvonalon élők, keresettel nem, vagy csak alacsony keresettel rendelkezők, szociális segélyre szorulók, hosszú ideig munkanélküli, hajléktalanok,illetve olyan fiatalok, akiknek adósságaik vagy egyéb anyagi problémáik vannak stb.; Fogyatékosság mentális (intellektuális, kognitív, tanulást érintő), fizikai, érzékelésbeli vagy egyéb fogyatékossággal bíró fiatalok; 9

10 Egészségi problémák krónikus betegségek, átmeneti egészségromlásban, súlyos betegségben szenvedők, vagy pszichiátriai kezelésre szorulók, mentális egészségi problémákkal küzdők, stb.; Kulturális akadályok nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók, nyelvi vagy kulturális téren beilleszkedési nehézségekkel küzdő fiatalok, akik nem rendelkeznek a szabadidő tartalmas eltöltéséhez szükséges készségekkel, stb.; Földrajzi akadályok periférikus területeken élő fiatalok, problémás városnegyedekben élők, alacsony szintű szolgáltatásokkal ellátott területeken élő fiatalok (pl. rossz közlekedés, elhagyatott falvak, szűkös lehetőségek) stb. Rendszerint fenti akadályok együttesen jelentkeznek az adott személy életében, egymást váltják ki és/vagy egymás hatását fokozzák. Ezek az akadályok megfosztják a fiatalokat a formális és nem - formális oktatásban való részvételtől, a mobilitástól, és attól, hogy részt vegyenek a társadalom életében, hogy a társadalom részének érezzék magukat. Tehát a célcsoportba tartoznak mindazok, akik segítség és felkészítés nélkül csak nehezen tudnak elhelyezkedni, és akik összetett szolgáltatásrendszert igényelnek ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. A közvetlen célcsoportja középfokú oktatási intézmények, intézményvezetők ifjúságsegítő intézmények, szervezetek gyakorló és tanuló pedagógusok, szociális munkások, ifjúságsegítő szakemberek Mindazok az intézmények, szervezetek és szakemberek, akik vállalják, hogy saját intézményükben alkalmazzák és terjesztik a modell módszereit, vagy annak elemeit. Elsősorban azokra számítunk, akik saját intézményükben készek bevezetni, alkalmazni az egyéni bánásmódon alapuló tanítási-gondozási-reintegrációs ejárásokat és gondolkodásmódot. Akik elkötelezettséget, felelősséget éreznek a környezetükben élő fiatalok sorsának, életútjának alakulásáért és fejleszteni kívánják személyiségüket és tudásukat a fiatalok minőségibb támogatásának érdekében. 6. A KIM Központ tevékenységei Régiónkénti bázis intézmények összefogása, gyakorlóhelyek működtetése Hálózat szervezése és működtetése Módszertani konzultációk a területen dolgozó szakembereknek, intézményeknek egyéni igények alapján Életpálya tervezés innováció kidolgozása, kipróbálása és működtetése, terjesztése (lsd. Melléklet) Módszertan tár kialakítása és folyamatos frissítése Az egymástól tanulás, tudásmegosztás szervezése Szakmai nyilvánosság biztosítása Ped-net működtetése a létező tudás nyilvánossá és elérhetővé tértele a lehető legszélesebbkörű szakmai nylvánosság számára - mindenki által elérhető nyilvános intenetes módszertár és konzultációs fórum Szakértők biztosítása a különböző szakmai területekhez (oktatás, pszichoszociális gondozás, munkaerő-piaci felkészítés, menedzsment) 10

11 Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a tanárképző és a segítő szakember képző oktatási intézményekkel Főiskolai, egyetemi hallgatók fogadása, Tudományos kutatások, jó gyakorlatok figyelemmel kísérése, szakmai és pályázati információk gyűjtése, hírlevél készítése a gyakorlóhelyek számára Szakmai hálózati adatbázis létrehozása, karbantartása PR, marketing tevékenység, szakmai közélet, döntéshozók, tsi. ismertség növelése, közvélemény formálás Módszertani kiadványok, tankönyvek, segédletek készítése Publikáció, valamint publikálási lehetőség biztosítása a szakemberek számára Szakmai tanácsadás, képzések szervezése a regionális gyakorlóhelyek vezetői, munkatársai részére (gyakorlati felkészítés) Szakemberek felkészítése, tananyagfejlesztés (elmélet) Képzések akkreditációja (pontszerzési lehetőség) Speciális célcsoportok számára módszertani ajánlások kidolgozása Szupervízió biztosítása a fiatalokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek számára Pályázatírás a saját és a 7 regionális gyakorlóhely számára átfogó szakmai célok megvalósítása érdekében Országos partnerközvetítés Komplex Ifjúságsegítő Modell szakmai moduljainak sztenderdjeinek kidolgozása, leírása, minősítése, szakmai programok értékelése, akkreditáció a KIM hazai elterjesztésének elősegítése Új szakmai kezdeményezések, szolgáltatások sztenderdizálása Információk, szakmai tapasztalatok hazai elterjesztése Országos konferencia a hálózat tagjainak, tematikus szakmai napok szervezése Intézményi akkreditáció - Szolgáltatási programok eredményességének vizsgálata, elemzése, értékelése, közzététele (hatásvizsgálat) Adatszolgáltatás Egységes módszertani dokumentáció kidolgozása Nemzetközi kapcsolattartás, szervezés, együttműködés A KIM-KÖzpont központ által nyújtott fenti szolgáltatások fejlesztése, bővítése 6.1. A regionális központok,bázis intézmények tevékenységei Helyi szakmai problémák, ezek okainak feltárása, szükségletek, igények gyűjtése a szervezetektől Megoldási javaslatok kidolgozása A fiatalok igényeire, szükségleteire épülő regionális igény és szükségletfelmérés elkészítése, aktualizálása Személyes, telefonos és es kapcsolattartás, információnyújtás a régió szervezetei számára Főiskolai, egyetemi hallgatók fogadása Helyi hálózatépítés, partnerség-építés Szakmai tanácsadás, segítségnyújtás a modell vagy annak moduljainak alkalmazásában Képzések, továbbképzések, tapasztalatcserék szervezése a szervezetek munkatársai számára Pályázatírás a régióhoz tartozó szervezetek számára, szakmai, ágazati együttműködések elősegítése helyi szinten is, forrásteremtés, a menedzsment fejlesztése Régiós partnerközvetítés Régiós fejlesztések összehangolása A Modell vagy annak moduljainak alkalmazása 11

12 Új szakmai kezdeményezések kitalálása, kidolgozása, kipróbálása Minőségfejlesztés gyakorlatban való alkalmazásának elősegítése Információk, tapasztalatok gyűjtése, a módszertani központ számára Információk a szakemberek számára Információnyújtás a fiatalok számára a térségben elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatban Szakmai módszertani ajánlások, javaslatok megfogalmazása, Adatgyűjtés a regionális szervezetektől a szervezeti, szakmai működés sajátosságairól, problémákról, eredményekről Nemzetközi tapasztalatcsere a szakemberek számára 7. Szervezeti felépítés Egy központi egység, valamint 7 regionális gyakorlóhely annak érdekében, hogy a szakemberek számára fizikálisan elérhetőek legyenek, valamint a módszertani fejlesztések a helyi igényekre, szükségletekre reagáljanak. A 7 régiós gyakorlóhely nem feltétlenül illeszkedik a statisztikai régióhatárokhoz. A szolgáltatások szervezésénél és fejlesztésénél fontos szempont az is, hogy azok a fiatalok számára szintén elérhetőek legyenek. A 7 regionális gyakorlóhely valamelyikéhez tartoznak a hálózat tagjai, földrajzi távolság alapján. 8. Eredmények, hatások A KIM-Központ működése: rendszerbe szervezi és könnyen hozzáférhetővé teszi az érintett szakterületen felhalmozódott komoly szellemi tőkét és működő jó gyakorlatokat; regionális központok révén teszi a célcsoport számára könnyen hozzáférhetővé a szolgáltatásrendszert; a hálózatba szerveződés átjárást biztosít a rászoruló fiatalok számára; nem új intézmények, szolgáltatások létrehozását szorgalmazza, hanem a közoktatási intézmények belső fejlesztésén keresztül igyekszik a lemorzsolódást csökkenteni; több szakember lesz alkalmas és képes egy komplex reintegrációs program és módszer alkalmazására; felhasználja az elmúlt évek uniós pályzati projektjeinek elért, de nem felhasznált eredményeit; a marginalizálódás esélye csökken; a résztvevő partnerek munkájának minősége fejlődik; fejlődik és terjed az a szemléletmód, mely szerint az egyéni bánásmód megvalósítása egy komplex megközelítést és módszertani repertoárt igényel; meghonosodhak terjedhet a személy- és emberközpontúbb gondolkodásmód a szakmában; a célcsoport ellátottsága javul, munkaerőpiaci reintegrációjuk esélye növekszik; a személyre szabott tanulási folyamat csökkenti a lemorzsolódást, hiszen személyenként találhatók megoldások a fiatalok tanulási és egyéb problémájára a fiatalok kapcsolati hálója bővül. Kapcsolatteremtési, kommunikációs képességeik fejlődnek. Kreativitásuk, alkotóképességük nagyobb teret kap; valódi gyakorlati megoldás alakul ki az integrált képzés és gondozás területén; az oktatási rendszer fejlődik, az abból kimaradókért való felelősségvállalás szintjében és ellátásuk mértékének fejlsztésében; megtörténik a figyelem felhívása a probléma súlyosságára és megoldatlanságára, kivezető utak megfogalmazása kínálása; fejlődik a helyi ellátás, fejlődnek az intézmények; egy gyakorlati szemléletű együttműködés alakul ki; 12

13 az integrációs szemlélet fejlődik; bővül az ellátó rendszer repertoárja; az új intézmény hiánypótló funkciót tölt be a jelenlegi magyarországi intézményrendszerben; az összefogással és egyyüttműködéssel reményeink szerint erőteljesebb hatásokat lehet elérni a szakmapolitikában és érdekérvényesítésben is Szélesebb körű társadalmi, szemléletformáló hatások : olyan embereket, társadalmi csoportot tesz képessé normális életvitelre, akik e nélkül képzetlenül és munka nélkül élnének, ez a hatás a társadalomnak- az emberi hasznokon túl- pénzben is jól kifejezhető nyeresége; a program formálja a közvélemény gondolkodásmódját, csökkenti az előítéleteket a tudatos módszer terjesztés, a nyitottság a látogatók folyamatos fogadása révén a program része a segítő szándékú emberek, szakemberek képzésének, motiválni képes az érdeklődőket, a segítőket és a szakembereket is, egy új intézmény-modell alakulhat ki, mely hiányzik a jelenlegi ellátó rendszerből ; csökkenhet a hátrányos helyzetű rétegek alulképzettsége és munkanélkülisége 9. DISSZEMINÁCIÓ, NYILVÁNOSSÁG A KIM-Központ működésének fontos tevékenysége és célja a disszemináció és nyilvánosság, hiszen a lehető legszélesebb körben szeretnénk ismertté tenni a Komplex Ifjúságsegítő Modellt és bevonni annak alkalmazásába a célcsoportot. Az alábbi tevékenységek szolgálják ennek elérését: projekt prezentációk meghívásra, felkérésre, ill. általunk szervezve intézményünkben ill. az ország területén bármely helyszínen, középfokú oktatási intézményekben, szakmai konferenciákon, műhelyeken, találkozókon szakmai látogatók folyamatos fogadása a bázis intézményekben, saját élményű tapasztalatszerzés egyénileg és csoportosan tanórák tartása a pedagógus-, szociális munkás- és gyógypedagógus képzésben (együttműködve az ELTE PPK, és a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolával) naprakész, a hálózati és szakmai munka eseményeit, menetét, termékeit, eredményeit folyamatosan rögzítő weblap működtetése szóróanyagok terjesztése 13

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

FEJLESZTÉSI TERV BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY. Győrik Edit elnök, szakmai vezető. Készítette: Bp. 2009. május 16. Tartalom

FEJLESZTÉSI TERV BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY. Győrik Edit elnök, szakmai vezető. Készítette: Bp. 2009. május 16. Tartalom BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNY FEJLESZTÉSI TERV Készítette: Győrik Edit elnök, szakmai vezető Bp. 2009. május 16. Tartalom 1. Előzmények 2. Szükséglet 3. Fejlesztési cél 4. Célcsoportok 5. Nyilvánosság, disszemináció

Részletesebben

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében Molnár Máté OTE elnök VIII. OTE Konferencia 28-29. Pilisborosjenő 2009.

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek A partnerszervezetek nevei és rövidítése: Belvárosi Tanoda Alapítvány - BTA Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Leo Amici 2002 Addiktológiai

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- Második esély program TÁMOP-3.3.9 D-12-2012-0008 Pályázat Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- 3.3.9.D-12-2012-0008) Pályázat adatai Pályázat száma TÁMOP-3.3.9.D-12-2012-0008

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

1083 Budapest, Szigony u. 37. tel./fax: 303 6574 www.btabp.hu info@btabp.hu LOGIKAI KERETMÁTRIX

1083 Budapest, Szigony u. 37. tel./fax: 303 6574 www.btabp.hu info@btabp.hu LOGIKAI KERETMÁTRIX LOGIKAI KERETMÁTRIX Általános célkitűzések A project célkitűzése Célok A munkaerőpiacról, képzésből és bármiféle intézményi ellátásból egyránt kiszorult, szenvedélybeteg és deviáns életvezetésű fiatalok

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.)

A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) A pályaorientáció rendszere Magyarországon A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) Kustán Péter képzésfejlesztési referens Képzésfejlesztési és

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box Marie-Pascale BALCON ADD PHOTO HRE and replace this box Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések EACEA/ A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában Budapest/HU, 2015. június 4. Az hálózat

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

TÁMOP-3.3.9.B-12/2-2012-0006 Fehérhegyi Második Esély Iskola

TÁMOP-3.3.9.B-12/2-2012-0006 Fehérhegyi Második Esély Iskola TÁMOP-3.3.9.B-12/2-2012-0006 Fehérhegyi Második Esély Iskola A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása Második esély típusú programok támogatása

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Kovács Katalin szakképzési szakértő Trambulin záró konferencia 2012. október 24., Debrecen 1 Promotion of Social Inclusion

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Közhasznúsági jelentés 2006 A szervezet megnevezése: Pressley Ridge Magyarország Alapítvány A szervezet címe: 1142 Budapest, Alsóőr u. 9/b. A szervezet adószáma: 18190931-1-42 Számviteli beszámoló 2006.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben