Kiadja: A kiadványt támogatták:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kiadja: A kiadványt támogatták:"

Átírás

1 Kiadja: Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE) Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület A kiadványt támogatták: KÖRLÁNC Egyesület Szegedi Munkacsoport Ökotárs Alapítvány Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alap támogatás Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat "h" keret Szerencsejáték Rt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt.

2 Tartalomjegyzék Mindennapi állatságaink 3 Természetvédelem és állatvédelem 4 Fogalomtár 5 Újkori hóbort? 6 Morális megfontolások 7 Az érem két oldala 7 Törvényi szabályozás 8 Nemzetközi egyezmények 10 Önkormányzati rendelkezések 11 Gazdasági állatok 12 Panelcsirkék 13 A szódás lova 13 Szőrmentén 14 Dachau rokonai 15 Állatok a lakásban 16 Az állat mint társ 17 Melyiket szeressem? 17 Ide nekem az oroszlánt is! 18 Gyepmesterségem címere 20 Úton, útfélen 22 A cirkusz megy tovább 23 Hasznos címek és elérhetőségek 23 Ajánlott irodalom 24 2

3 Az állatok milyen furcsák. A kutya felnéz rád. A macska lenéz rád. Csak a disznó szemében vagy egyenrangú. Sir Winston Churchill Mindennapi állatságaink Az ember reggel felébred paneldzsungelbe ragasztott lakásában, egy pillanatra kibambul az ablakon az esőbe, aztán feltápászkodik és bekapcsolja a rádiót. Lezuhanyozik, megborotválkozik, hozzálát a reggelihez kukoricapehely tejjel, persze rendbe szedi magát, megsimogatja a gyerek fejét és munkába indul. Felszáll a buszra hogy a munkahelyére menjen, és a buszon a szemébe ötlik egy állatvédelmi plakát. Ugyan, kérem, állatvédelem? Mi közöm hozzá? Az én életem úgymond teljesen steril, nem ártok a légynek sem, panellakásban lakom, nincs se kutyám se macskám, vegetáriánus vagyok és nem szokásom az utcán sem kővel dobálni a kóbor állatokat. Mit akarnak hát tőlem az állatvédelemmel? Pedig hát be kell látnunk, hogy nem tudjuk teljesen kivonni magunkat a kérdéskör alól. Akár tetszik akár nem, az állatok körülvesznek bennünket, s bizony mindennapi életünknek nincs olyan mozzanata, amely ne vonna maga után valamilyen szinten egy-egy állatvédelmi kérdést. Derék emberünk is tollas párnák között kezdi a reggelt, s aligha van fogalma róla, milyen szenvedéseket kell kiállniuk a tolltépés során a libáknak és kacsáknak, csak hogy a pehely az ő párnáiba kerüljön. A panellakások ablakkeret melletti illesztés hézagaiba denevérek húzódnak be, a lakók legnagyobb riadalmára és utálkozására s vesztükre is, ha a szigetelővállalat nem kellő körültekintéssel végzi munkáját, és élve befalazza őket mint Kőmíves Kelemen az ő oldalbordáját. A kis reggeli rádiózás kapcsán is felvethetjük, a villamos energia áldásai mellett ugyan hány áldozatot szednek évente az elektromos távvezetékek madaraink közül. Tusfürdő, sampon, borotvahab, after shawe - mind-mind olyan kozmetikai szerek amelyek piacra dobásuk előtt különböző válogatott kegyetlenségű állatteszten mentek át. S e mellett nem utolsó sorban még a 3

4 vegetáriánusok közül is csak az eheti nyugodt lélekkel a tojást vagy a tejterméket, aki még sosem látta milyen nyomorúságos körülmények közt sínylődnek a tojótelepeken a tyúkok, vagy az intenzív tartásban egész életükre két négyzetméternyi térre kényszerített holstein fríz tehenek. Mindezek mellett persze elmehetünk csukott szemmel is, de a probléma ettől még nem szűnik meg; s még mielőtt az állatokkal való helyes bánásmódról végképp megfeledkeznénk, a buszhoz menet úgy lépünk bele abba a bizonyos ragacsos matériába, ahogy az állatvédelem aktuális problémáiba nyúlunk bele mindennapi cselekvéseinkkel. Nincs tehát ember, aki valamilyen formában ne kerülne kapcsolatba a kedvtelésből tartott vagy a haszonállatokkal, s így az állatvédelem problémáival is. Nem haszontalan hát, ha tisztában vagyunk az ide vonatkozó törvényi rendelkezésekkel és az alapvető etikai szabályokkal. A "zöld" szemléletmódú, vagy épp zöldülni vágyó családok számára kíván kiadványunk néhány hasznos információt nyújtani. Természetvédelem és állatvédelem Ha azt mondjuk, az állatok védelme, ezt többféleképpen is értelmezhetjük. Védhetünk egy veszélyeztetett állatfajt, vagy akár az állatfajok sokaságával együtt egy bizonyos területet. Ilyenkor a védelem kiterjed az adott faj valamennyi fejlődési formájára, például madarak esetében a tojásokra, rovaroknál a lárvaállapotra, valamint ezeknek az állatoknak a preparátumaira is. A védelemnek ezen típusa a természetvédelem hatáskörébe tartozik. A természetvédelmi oltalom alá tartozó állatfajok listáját a 12/1993. (III.31.) KTM rendelet ( A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről / / valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről ) tartalmazza, valamint ennek az azóta történt kiegészítései. A védelem másik típusa az a tulajdonképpeni állatvédelem, amely elsősorban az ember és az állat kapcsolatának alapvető szabályairól szól. Ebben az értelmezésben az állatvédelem már kiterjed az állatvilág valamennyi egyedére, fajra, korra és nemre való tekintet nélkül, vagyis az emberrel kapcsolatba kerülő valamennyi állatra. Az egyedek védelménél előtérbe kerülő szempontok az állatvilág valamennyi példányával szemben a megfelelő és felelősségteljes, kíméletes bánásmód. Ilyen módon tehát míg a természetvédelmi célú védelmi intézkedés csupán az élővilág szűk részére korlátozódik; az állatvédelem annak teljes egészét felöleli, sőt kiemelten foglalkozik a gazdasági- és hobbiállatok csoportjával, hiszen a hétköznapok során épp ezekkel kerülünk leggyakrabban kapcsolatba. Az eltérő szempontoknak megfelelően az 4

5 állatok védelmének ez a típusa a törvényi szabályozásban is elkülönül a természetvédelmi rendelkezésektől. Fogalomtár Mielőtt állatvédelemről beszélünk, nem árt ha a használt fogalmak jelentését előzőleg tisztázzuk, hiszen nem mindenkinek jelentik ugyanazt a különböző megfogalmazások. Egy példával élve ha egy nagy mozgásigényű kutyát a gazda évszámra méteres láncon tart, az kétségkívül az állat számára nem megfelelő tartást jelent, de hogy a gondos gazdi tette mikor meríti ki az állatkínzás fogalmát, az annak tisztázása nélkül már képezheti vita tárgyát. - Az állat károsítása: Az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása. Vagyis a testi egészségkárosítás fogalma mellett bevezethetjük az állatnak való pszichés károkozás fogalmát is, hiszen ha mondjuk egy járókelő rendszeres ingerkedésével az őrületbe kerget egy megkötött, tehát menekülésre képtelen kutyát, az állandó stressz már tartós károsodást okozhat. - Állatkínzás: Az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségekben szenvedő nem kísérleti célra szánt állategyed továbbszaporítása. - Beavatkozás az állaton: Az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának tartós megváltoztatása. szamárhajcsár 5

6 - A jó gazda gondossága: Az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára, nemére és korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). Mindemellett érdemes magának az állatvédelem fogalmának körüljárása is. Kit is nevezhetünk állatvédőnek? Szőrös-tollas élőlénytársainkhoz való viszonyuk alapján talán három csoportba sorolhatjuk embertársainkat. A legkönnyebb annak meghatározása, hogy ki nem állatvédő: azok az emberek, akik érdektelenségből vagy épp rossz szándékból, tevékenységük tudatában nem törődnek az állatokkal való megfelelő bánásmód írott és íratlan szabályaival. Maguk az állatvédők pedig két csoportra oszlanak: az egyik fél passzív, megelégszik azzal hogy önmaga e szemléletmódnak megfelelően alakítja ki életét - míg aktív társaik mást is meg szeretnének tanítani erre. Újkori hóbort? Amikor azt a szót halljuk, állatvédelem, elsősorban megszállott állatbarátokra, széplelkekre és unatkozó milliomosokra gondolunk, akik ahelyett, hogy az emberiség és a világ bajával törődnének, az állatokra fecsérlik idejük és energiájuk. Pedig az állatvédelem nem mai találmány, már abban az értelemben sem ahogyan mi használjuk, sőt voltak korok amikor még sokkal komolyabban vették. A természettel még összhangban élő, arra sokkal közvetlenebbül ráutalt természeti népeknél az állatok a különleges jelentőséggel bíró növényekkel együtt az emberekhez hasonló becsben voltak tartva, s a minden élőben egyaránt megtalálható életadó szellemet bennük is tisztelték. Az indiánregényekből jól ismert szarvas testvér, medve testvér kifejezéseket komolyan is gondolták, a minden élő közt megjelenő egyenlőség jutott ily módon kifejeződésre. Később az oly sokszor sötétnek bélyegezett középkor is produkált egy-két mai szemmel már furcsának tetsző dolgot. Az akkori jogrendszerben a szőlőskert persze amúgy kirendelt védőkön keresztül perelhette a rajta táplálkozó hernyókat, s a bíróság dolga volt eldönteni, hogy egyházi átokkal sújtja a kártevőket, vagy erre is volt precedens kihirdeti azon nézetét, hogy a hernyóknak, mint isten teremtményeinek, hasonlóképp joguk van az élethez mint az embereknek, ennélfogva nem 6

7 büntethetők A szó szoros értelemben tyúkpernek minősíthetők ezek az esetek, hiszen az állatokat ekkor nem csak személyiséggel ruházták fel, de mint a példa mutatja, esetenként önálló jogi személyként bántak velük, s adott esetben jogaikat meg is védték. Ezzel szemben mit mutat a jelenlegi gyakorlat? Közhelynek számít, hogy a ma emberét már nem ugyanazok az értékek mozgatják mint eleinket. A gazdasági haszon vált általános érvényű értékmérővé, s a fontossági sorrendben ennek megfelelően huszadrangúvá vált annak felmérése, hogy tevékenységeink hogyan hatnak a többi élőlényre. Érdekükben szót emelni azután furcsa ötletnek tűnik urambocsá embergyűlöletnek, érvényesítve a ha nem velünk, ellenünk elvét. Morális megfontolások Miért kellene nekünk efféle oktondiságokkal foglalkoznunk tehetjük fel magunkban a kérdést hiszen az ember ember, a maga fejlett társadalmi rendjével, az állat pedig csak állat, a saját biológiai formájában, miért van szükség a kétfajta rend összekutyulására. Albert Schweitzer (aki pedig amellett hogy jeles emberbarát volt, s életét orvosként is az emberiség egészének áldozta, teológiát tanult, a filozófiát is igen magas szinten művelte, orgonaművészként hangversenyeket adott, s Bach-tanulmányait kiadta francia és német nyelven is) így ír erről: Az élet tiszteletének erkölcse nem tesz különbséget a magasabb rendű és az alacsonyabb rendű, az értékes és kevésbé értékes életek közt. Ennek is megvan az oka. Ha általános érvényű különbséget akarnánk tenni az élet különböző formái közt, az oda vezetne, hogy ezeket az életformákat aszerint ítélnénk meg, hogy hozzánk, emberekhez közelebb, vagy távolabb állónak tűnnek-e, tehát egy teljességgel szubjektív kritérium szerint. Ebből a megkülönböztetésből születnek az olyan nézetek, melyek szerint vannak az életnek értéktelen formái, amelyeket kedvünk szerint semmibe vehetünk, elpusztíthatunk. Az értéktelen életek közé azután sorolhatjuk a körülményeknek megfelelően a rovarokat vagy a természeti népeket is. Igaz szavak. S hogy mennyire érvényesek mai világunkra, elegendő csak az emberiség utóbbi évszázadának történelmébe belelapozni. S ehhez hozzátehetjük még Balogh János neves akadémikusunk (akinek valamikori bugaci háza jelenleg a CSEMETE oktatóközpontjaként működik) szavait is: "Az élőknek nincsen rangsora, minden élőlény ember értékű, mert él. Nem nézhetem le és ugyanolyan elbánást igényel mint amilyet magamnak kívánok." 7

8 Az érem két oldala Mindannyiunknak vannak bizonyos fokú előítéletei az állatokkal szemben is, mint ahogy vannak kedves, közömbös, netán ellenszenves ismerőseink is. Nem egyféle szempont szerint ítéljük hát meg, hogy egy-egy állatot jó, vagy rossz állatnak minősítünk, mindenkinek vannak szeretem és nem szeretem állatai. A szeretem állatokhoz tartoznak aztán többségükben a hobbiállatok, kutyák, macskák, az aranyos állatkölykök, a kedves énekesmadarak meg a csodálnivaló sasok, na meg a mesék pozitív állatfigurái, az ügyes nyúl vagy a sün. Az állatok igen nagy hányadával szemben semleges álláspontra helyezkedünk, ide tartoznak a gazdaságban tartott állatok, csirkék és szarvasmarhák milliárdjai, meg az amolyan semmire se való apróságok amiket se megenni nem lehet, se elég sokan nincsenek ahhoz hogy saját élelmünket féltsük tőlük. Aztán a többséggel pedig ilyen-olyan okból nem vagyunk kibékülve. Óriási összegeket szánunk arra, hogy a gazdasági kártevőket lehetőség szerint kiirtsuk, de legalábbis eltávolítsuk földjeinkről. A parkban etetgető anyókáktól eltekintve örökös háborúban állunk a városainkat elárasztó, mindent összepiszkító verebek és galambok hadával. Arról már nem is szólva hogyan érzünk a lefolyóból előmászó csótánnyal, vagy az ablakban kóválygó szúnyoggal szemben. Az állatvilággal való folyamatos 7 kétségtelenül megvannak a maga árnyoldalai. Az állatok szagosak, zajosak, nemigen nézik hol hagyják ott felesleges végtermékeiket, betegségeket terjeszthetnek vagy könnyen agresszívvá válnak és egyáltalán: tartani kell tőlük. Kutya a homokozóban Ilyen megközelítés mellett csak bátortalan érzelgősségnek tűnhet azt bizonygatni, hogy mennyi mindent köszönhetünk viszont nekik. Eltekintve húsba vágó hasznukról, vagyis attól hogy mint potenciális táplálékforrás igen fontosak számunkra, s mindennapi életünk számtalan más területén milyen nélkülözhetetlen szerepet töltenek be; aligha képzelhetnénk el világunkat mondjuk méhek, vagy a rágcsálók ellen hadba induló macskák nélkül. Vagy a segítségükkel előállított nélkülözhetetlen 8

9 szérumokat említve, hogy az olyan szélsőségesen és szó szerint véve életbe vágó példákig eljussunk mint Mancs és Viking, a törökországi földrengés hős magyar mentőkutyái. Az, amit ez a német juhász és adelaire terrier kollégája tett, az emberi életek megmentése, mással nem pótolható és pénzzel aligha kifejezhető. Törvényi szabályozás A magyar országgyűlés hosszas és kormányzati ciklusokon átnyúló előkészítés után, 1998-ban hozta végre tető alá azt a várva várt törvényi rendszert, amely az állatvédelem addigi problémáit igyekszik orvosolni, illetve az addigi hiányosságokat kitölteni. A törvény elérhető a Magyar Közlöny 1998 évi 28. számában ( oldal). Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény (1998. évi XXVIII. törvény) célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. Az általános érvényű részeken túl a rendelkezés részletesen foglalkozik a kiemelt fontosságú csoportokkal és az állatvédelem állandó problémás területeivel. Önálló fejezetet szán a vágóállatoknak, a veszélyes állatoknak, az állatkerteknek, az állatpanzióknak és a menhelyeknek, valamint a kísérleti célból tartott állatoknak. Disznó és kés 9

10 A megfelelő bánásbánásmódról szóló rész szabályozza az állatok kíméletét, az állatkínzás körébe tartozó eseteket, az állatokon végzett beavatkozásokat illetve az élet kioltását. Mindannyian megmondhatói vagyunk milyen messze áll ez esetben az elmélet a gyakorlattól. A törvény által előírt módon az állat életének kioltása csak megfelelő kábítás után történhet. Kivételt ez alól csupán a gerinctelen állatok és az élelmezési célból levágott baromfi és házinyúl képez. A megfelelő tartási körülmények mellett a törvény szabályozza az állatok szakszerű szállítását is. S mint minden törvény ez is tartalmazza a megszegésével együtt járó szankciók felelős hatóságait is. Hasznos tudni, hogy az állatvédelmi bírság kiszabásáért az illetékes állategészségügyi hatóság felelős, s annak kifizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól. Ezzel kapcsolatban a törvény rendelkezik az ügyészségek feladatköréről, valamint az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezetéről is. Nemzetközi egyezmények Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk természetesen maga után vonja annak rendjéhez való jogharmonizációt is. Állatvédelmi törvényünk már ennek szellemében született, de ezt megelőzően is jó néhány nemzetközi megállapodáshoz csatlakoztunk, és államközi szerződést írtunk alá. Az államközi szerződések többsége elsősorban az állategészségügyi rendelkezések összehangolását célozza. Feladatuk a járványos megbetegedések terjedésének megakadályozása, de szigorításaikkal nagyban segítik az egyébként ellenőrizetlen kereskedelmi tevékenység felülvizsgálatát is. Ugyancsak a kereskedelem ellenőrzésének érdekében hozták létre a Wasingtoni Egyezményt is, a nemzetközi kereskedelem által veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok forgalmának szabályozásáról. A hobbiállatok egy része ritkasága, veszélyeztetettsége miatt nemzetközi védelem alatt álló, CITES-listás faj, amelyeknek csak az ellenőrzött és nemzetközileg nyilvántartott tenyészetekből származó második generációs példányai kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. E fajok esetében az eladónak meg kellene lobogtatnia az állat eredetét igazoló engedélyt ha nem teszi, az állat a feketepiacról származik. A listát megtalálhatjuk pl. a Süni és a Természet folyóirat 1995/8. számának mellékletében. Az ezzel kapcsolatos problémákkal vagy engedélykérelemmel a Természetvédelmi Hivatalt kereshetjük fel. 10

11 A Bonni Egyezmény és részegyezményei a vadon élő, vándorló állatfajok védelméről szólnak. Ezen fajok esetében különösen fontos a védelem nemzetközivé tétele, hiszen a vonuló madarak nem tisztelhetik az országhatárokat, így tényleges eredményt csak valamennyi érintett ország közreműködése hozhat. A Ramsari Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére jött létre. A konkrét területek védelme mellett az új környezetvédelmi törvény magában foglalja a vizek és a vízi élővilág védelmét is. A Berni Egyezmény az európai vadon élő állatok és növények, valamint élőhelyeik védelméről szól. Az európai viszonylatban kiemelten kezelt, legfontosabb fajok közül többel kapcsolatban speciális kutatásifajmegőrzési programok szerveződtek. Magyarország számára például konkrét feladatként meghatározott a rákosi (parlagi) vipera és több fontos élőhelyének védelme. Az utóbbi három egyezmény természetesen elsősorban a természetvédelmi intézkedések körébe tartozik. Hatásuk azonban az állatvédelem szempontjából sem közömbös, hiszen a kiemelt védettséggel rendelkező fajok többek közt a vadászati és a kereskedelmi tevékenységgel szemben is védettek, hobbiállatként való tartásuk tilos. Önkormányzati rendelkezések Az országos szinten érvényes rendelkezések mellett minden önkormányzat joga és kötelessége, hogy a törvényi szabályozást helyi szintű, saját viszonyainkra alkalmazott rendelkezésekkel egészítse ki. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 28/1999. (VI.14.) számú rendeletben határozta meg az állatok tartásáról szóló helyi szabályokat. Az általános rendelkezéseket tartalmazó részben meghatározza a továbbiakban használt kategóriákat. A rendelet alkalmazása szempontjából: a) nagyállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér b) kisállat: sertés, juh, kecske c) egyéb kisállat: baromfi, galamb, nyúl d) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka e) kedvtelésből tartott állat: mindaz, ami nem minősül haszonállatnak A rendelet meghatározza az úgynevezett haszonállat-tartási övezeteket. Az állattartási övezetek határai az érvényben lévő (Országos Építésügyi szabályzat, ill. a Városrendezési Terv szerint meghatározott) 11

12 építési övezetek határaihoz igazodnak. Az állattartási övezethatártól függetlenül a prémesállat-tartáshoz, továbbá valamennyi állatfaj vagy fajta üzemszerű tartásához, tenyésztéséhez a polgármester az érintett szakhatóságok hozzájárulásán alapuló engedélye szükséges. Üzemszerűnek általában a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartás minősül. A szaporulat valamennyi faj és fajta esetében 3 hónapos korig a tartható állatok számát nem érinti. A családi szükséglet mértéke: - nagyállat esetén: 4 példány - kisállat esetén: 10 példány - egyéb kisállat esetén: 120 példány A rendelet meghatározza a haszonállat tartására szolgáló épülettel szembeni elvárásokat, illetve annak elhelyezését. Külön szabályozza a haszonállatok és a közterület viszonyát, a legeltetéseket, a galambok vagy a méhcsaládok telepítését. A kedvtelésből tartott állatok közül énekes- és díszmadár, akvarisztikai állat a lakásban engedély nélkül tartható. Többlakásos épületben lakásonként legfeljebb két macska tartható, s e mellett a közös helységekben a macskatartás nem megengedett. Az olyan általában vadonélő állat tartásához, amely harapásával, természeténél, vagy a szervezetében termelt méreg hatásánál fogva marásával, csípésével vagy szorításával az ember életét, testi épségét veszélyezteti, a polgármester engedélye szükséges. Az ebtartással a városban található nagyszámú kutya, illetve az emberhez való speciális kapcsolatuk miatt külön fejezet foglalkozik. A legátfogóbb rendelkezés szerint a tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, a szomszéd lakók nyugalmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon se személynek, se közösségnek. E rendelkezések megsértése esetén a tartás feltételhez köthető, illetve megtiltható. Többlakásos lakóépületben lakásonként legfeljebb 1 eb tartható. Kényes kérdés az ebek szabadban való futtatásának problémája. Szeged belterületén az erre kijelölt helyek: 1. Az új Tiszahídtól északra a Tisza hullámtere mindkét oldalon, kivéve az üdülőövezetet. 2. Az árvízi emlékműtől délre a Tisza hullámtere mindkét oldalon. 3. Kamaratöltés. 4. A Csongrádi sgt. - Körtöltés, és a Hódmezővásárhelyi vasútvonal által bezárt terület. 5. Körtöltés. 12

13 6. A Cserepes sortól délre eső terület, a piac, illetve a parkoló kivételével. 7. Beépített területeken kívüli terület. 8. A Hajóállomás és az új Tiszahíd közötti Szeged felőli hullámtér. 9. Fodortelep- Tölgyes utca melletto légvezeték alati terület. 10. Csongrádi sgt. - Körtöltés - Vértói út - Rókusi lakótelep által határolt terület. 11. Új-Rókus - Északi városrész - Francia högy beépítetlen terület és meglévő erdő városrendezési hasznosításáig. A tulajdonos nyilvántartásba vétel céljából a Polgármesteri Hivatalba köteles bejelenteni, ha az eb: - a három hónapos kort elérte - elhullott vagy elveszett - tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott - új tulajdonoshoz került - Rendelet szabja meg a kutyák állategészségügyi ellátását is, a közterületen való sétáltatás feltételeit, valamint a tenyésztéshez szükséges engedélyeket. A rendelet egyébként az egyéb állatok tartásával kapcsolatos állategészségügyi rendszabályokat is felsorolja. Az állatvédelmi törvényhez hasonlóan e rendelet is magában foglalja a hozzá kapcsolódó végrehajtási, szabálysértési eljárásokat is. Gazdasági állatok E szabályok ismerete nem csak a nagyüzemi tartástechnológiákra vonatkoznak, hiszen ezek ismerete minden gazdasági célból tartott állat tulajdonosára érvényesek. Aki az állatvédelmet csak szentimentálisan, az érzelmi oldalról közelíti meg, hajlamos azt csak a kóbor kutyák-macskák, meg az orvvadászok által kíméletlenül pusztított elefántok számára kisajátítani. Pedig az állatok milliárdjai élnek az embernek kiszolgáltatva valamilyen gazdasági, termelési céllal. A maguk elterjedési területén valamennyien meglehetősen közönséges, tömeges élőlények, s kétszeresen is mostohagyermekei az embernek. Felhasználásuk módja miatt sokszor feljogosítva érzi velük szemben magát olyan bánásmódra is, amelyet egy nemes vadon élő állattal szemben nem tenne meg. Ha egy baromfi sorsa az, hogy majdan egyszerűen elvágják a nyakát, ez mintha csökkent értékűvé, s kíméletre kevésbé érdemessé teszi, mint élőlényt is. 13

14 tojók Panelcsirkék Az állatok védelméről szóló törvény szerint az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. Az állattartónak gondoskodnia kell a rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. Napjaink gyakorlatával azonban akkor szembesülünk igazán, ha végigsétálunk mondjuk egy tojótelep ketrecsorai közt, ahol 0,5x0,5 méteres ketrecekben 4-5 csapzott tyúkot találunk. Fejük előtt futószalag szállítja éjjel-nappal a speciális tojótápot, hátul egy másik szalag a produktumot, vagyis a napi egy tojást továbbítja. Ingerszegény környezetükben egyéb elfoglaltság híján egymást csipkedik csaknem csupaszra, s mivel az összezártságból nincs hova menekülni nem ritka a kannibalizmus sem köztük. Az ilyen telepen az állatok élettartama, vagyis termelési ciklusa egy, másfél év vagyis a normálisnak közel egytizede. Választhatunk a helytelen tartásra más példákat is, mint mondjuk a prémesállatként tartott, nagy mozgásigényű kisragadozók, vagy az úgynevezett kötött tartásban álló, egy életre a maguk néhány négyzetméterére kényszerített tejtermelésre kitenyésztett szarvasmarha fajták. S ha a bokszok végtelen, egyforma során végigtekintünk, aligha álljuk meg, hogy ne vonjunk némi párhuzamot a modern ember lakhelye, az égbe kúszó végtelen panelrengeteg, és a nagyüzemi állattartás között. Hova is vezet ez a gondolkodásmód? A szódás lova Lev Tolsztoj életbölcsessége szerint: "Az állatölést a gyilkosságtól csak egy lépés választja el, az állatkínzás pedig emberkínzáshoz vezet." A különösen kegyetlen bánásmód szinonimájává vált a jól ismert veri, mint 14

15 szódás a lovát -hasonlat. Holott mint a törvény kimondja - az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. A helytelen bánásmód azonban nem merül ki a fizikai bántalmazásban. Az állatokkal való mostoha bánásmód jól ismert, példaértékű esete a libatömés, ami állatvédő szervezetek tiltakozása és elrettentő kampánya nyomán Nyugat-Európában már szigorúan szabályozott tevékenység. Hazánkban a kis- és nagyüzemekben elterjedt módszer szerint, a máj minél nagyobb tömegének eléréséért a táplálékot géppel, egy csövön vezetik az állatba, szabályos kényszeretetést alkalmazva. A brutális beavatkozás kimenete nem ritkán rögtön végzetes, a nyelőcső vagy a begy repedése miatt, de ha nem kerül levágásra, az állat akkor is májnagyobbodásban néhány héten belül elpusztul. A tulajdonost azonban ez aligha hatja meg. A lényeg a gyors haszon. Akadnak aztán az állatkínzásnak intézményesült formái is, mint a különböző állatviadalok. Elsőként mindenkinek a bikaviadalok ugranak be, holott a világ minden táján nagy hagyományai vannak a véres látványosságoknak. A Fülöp-szigeteken a kakasviadalok, Indokínában a sziámi harcoshalak küzdelmei, a grúzok medve-kivégzései, vagy Szudánban a zebuk népünnepélyeken való tömeges irtása. S hogy e modern kori barbarizmus mennyire nem kötődik az úgymond fejletlenebb kultúrákhoz, mi sem bizonyítja jobban mint azok a milliók, amik az illegális kutyaviadalokon cserélnek gazdát szerte Európában. Szőrmentén Valószínűleg sokan vannak, akiknek Brigitte Bardot neve hallatán nem csak annak filmjei, de a nyolcvanas évektől kifejtett állatvédelmi mozgalmi tevékenysége is ismerős. A neves színésznő visszavonulása után sem távolodott el a közélettől, s - talán épp azért mert olyan jól ismerte a csillogás világát - az állatvédelmi mozgalom élére állva kezdett heves kampányba az állati szőrméből készült ruhadarabok, a bundák viselése ellen. 15

16 E kampány részeként intézte híressé vált levelét az olasz filmdívához, Sophia Lorenhez: "Amikor bundában jársz, ne feledd, hogy egész állattemetőt viselsz a testeden." Jól ismert a fókák szomorú sorsa is. Néhány fajukat a túlvadászattal sikerült a teljes kipusztulás szélére juttatni. Az, hogy a folyamatot sikerült némileg fékezni, talán épp BB egész világra szóló kampányának, és a bundákat festékszóróval fújkáló, a tettlegességtől sem visszariadó aktivistáknak köszönhető. A valódi szőrmebundák viselése ellen szól az is, hogy ugyanilyen minőséget nyújtó (s tegyük hozzá, sokkal tartósabb és könnyebben kezelhető) kabátok készülnek már műszőr alapanyagból is. Nézzük, hány állat életét is követeli egy-egy bundaköltemény? Ahhoz, hogy a bundát megvarrhassák, fajtól függően jó néhány állatnak kell elszenvednie a szűk ketrec, a kábítás nélküli leölés, vagy éppen a vadorzók csapdáiban való lassú halál jelentette kínokat. Megéri-e ennyi szenvedést okoznunk a szépségért? Egy bunda ára életekben kifejezve: leopárdbunda = 6 leopárd fókabunda = 8 fóka kutya és farkasbunda = 12 kutya rókabunda = 18 róka vidrabunda = 20 vidra nutriabunda = 30 nutria mókusbunda = 40 mókus nercbunda = 50 nerc csincsillabunda = 150 csincsilla Rokon lelkek Dachauból A második világháború után Európa és Amerika újságjai képes riportok tucatjaival voltak tele, amelyek megrázó képsorokkal a náci 16

17 haláltáborok és az embereken végzett kísérletek soráról rántották le a leplet. Hasonlóan az akkori borzalmak agyonhallgatásához, a ma embere ritkán szembesül azzal a ténnyel, hogy napjainkban is növekvő számban, sok millió élőlényen folytatnak értelmetlen kísérleteket. Az állatokkal folytatott kísérletek döntő hányadát a gyógyszer, és a kozmetikai iparban végzik. A gyógyszerek előállításához szükséges állati tesztek szükségességét mindenki érzi de vajon belegondoltunk-e már abba, hogy valamennyi új meg új gyógyhatású készítményre szüksége van az emberiségnek? A gyógyszerek jó része a régi hatóanyag új köntösbe bújtatott változata, azonban az állatokon végzett ellenőrzéseket (szerenként mintegy 4000 állaton) ezek esetében is el kell végezni. Még nagyobb arányú a kozmetikai ipar és a vegyipar kísérleti állat felhasználása. Éves átlagban a világon mintegy 5000 új készítményt engedélyeztetnek, s minden engedélyeztetési eljárás állatok újabb ezreinek az életébe kerül. Hogy a kísérletek kegyetlenségéről némi fogalmunk legyen, nézzük a hírhedt Draize-tesztet, amelyet a nyálkahártyára való hatást vizsgálja. A kísérletben használt nyulakat fejüket szabadon hagyó szerkezetben rögzítik, majd a kísérleti anyagot (mondjuk szappant, festéket vagy körömlakkot) érzéstelenítés nélkül a szemhéjuk alá fecskendezik. Akinek csípte már a szemét szappan, az tudja milyen fájdalommal jár ez. Az eredmény kötőhártya-irritáció, a pupilla szétrombolódása, vakság, halál, s az egyes anyagok speciális vizsgálatához hasonló tesztek százait alkalmazzák. Az állatkísérletek értelmetlenségét fokozza az, hogy a szerek jó részének vizsgálatához már számítógépes modelleket is használhatnának, mint azt mondjuk a svájci VETO cégszövetség teszi, ám a saját piac védelmére sok ország felesleges tesztek sorát írja elő, ami ezen állatbarát készítmények forgalmazását lehetetlenné teszi. Ennek ellenére a közvélemény nyomására számos cég próbálkozik kímélő technológiák bevezetésével. Az Oriflame kozmetikai család például már tisztán növényi alapanyagokból készíti termékeit, kizárólag a juhgyapjú zsírját használva kiegészítőként, illetve a termékeket nem állatokon, hanem önként vállalkozó személyeken próbálják ki, klinikai körülmények közt, bőrgyógyászok felügyelete mellett. 17

18 Állatok a lakásban A minket körülvevő állatvilág egy része különleges kiváltságokat élvezhet, az ember közvetlen környezetében élhet mint házi kedvenc vagy hobbiállat. Hogy ez mennyire előny vagy hátrány, hogy az állat jól érzi-e magát lakásunkban vagy csak senyved, csak rajtunk, állattartó embereken múlik. Az állat mint társ Minél távolabb kerül az ember eredendő közegétől, a szabad természettől, úgy tűnik annál nagyobb szüksége van arra, hogy ennek egy darabját akár egy akvárium, egy kutya formájában mégis maga mellett, szobája sarkában tudja. Mennyi gond, idő, és nem utolsó sorban pénzráfordítást igényel egy háziállat, mégis egyre többen vagyunk akik felvállalják ezt, s valamilyen, egyéniségüknek megfelelő lakótársat választanak maguknak az állatvilágból. Azt, hogy a velünk élő állatoknak milyen pozitív hatása van mindennapi életünkre, lelki egyensúlyunkra, már régóta vizsgálják. Számos sikeres próbálkozás történt ennek a gyógyászatban való kihasználására Olaszországban például a mindeddig gyógyíthatatlan rákos megbetegedések gyógyításánál használták kiegészítő terápiaként, ahol a betegeket látogató kutyák annyi pluszt, életerőt jelentettek a pácienseknek, hogy puszta jelenlétük javulást okozott állapotukban. A közvetlen közelünkben élő állatok nyugtató hatásáról mindenki beszámolhat, aki már simogatott az ölében összegömbölyödő macskát. Ezen kívül a hobbiállatok tartása segít felelősségérzetre nevelésben is. Persze többségünk nem ilyen racionális szinten közelíti meg az állattartás kérdését. Többnyire érzelmi szempontok alapján döntünk kedvencünk kiválasztásánál, ám ez sokszor azt is jelenti, hogy az állat úgymond nem a megfelelő helyre, nem a megfelelő körülmények közé kerül. Melyiket szeressem? Állatvédelem ez is: okos választással, a lehetőségek helyes felmérésével eldönteni, milyen fajt válasszunk lakótársunkul, ha már hobbiállat-tartásra adjuk a fejünket. Ne feledjük, az állatnak alighanem életre szóló gazdát fogunk jelenteni, nem mindegy hát, érkezését hogyan készítjük elő. 18

19 Először is meghatározó lehet az, hogy kertes házban vagy panellakásban lakunk-e. Ennek megfelelően más és más önkormányzati rendelkezések lehetnek érvényesek ránk, s nem árt az sem, ha lakhelyünk hasznosítási besorolásáról is tájékozódunk. A lakás vagy ház minősége a rendeletektől függetlenül is meghatározza az abban tartható állatok körét is. Jó, ha e téren a szakirodalomból vagy tenyésztőktől tájékozódunk, hiszen például a méret nem lehet mindig mérvadó szempont. A legnagyobb arányban tartott kutyák esetében például sokszor egy-egy kistestű fajtának nagyobb a mozgásigénye, mint nagydarab társaié, s a panellakásban való tartás még sűrű sétáltatások közepette is leginkább szenvedésnek nevezhető számára. Nagy hibát követ el például az, aki mondjuk kis testű, de roppant mozgékony foxit választ másfél szobás kéglijébe, míg a nagytestű, de jóval nyugodtabb skót juhászok kielégítő módon tarthatók akár ötven négyzetméteren is. A szempont mindenképpen egy legyen: elsősorban az állatnak legyen megfelelő a hely, s csak utána nézzük meg azt, hogy mi vállaljuk-e az ezzel járó plusz kényelmetlenségeket. A helyhiányból adódó objektív problémákon kívül meghatározó lehet magának a gazdinak a természete is. Egy szemlélődő, csendesebb emberhez például inkább illik az akvárium, vagy a nem túl kommunikatív kígyók/békák, míg egy nagy papagájjal vagy egy kertes háznál tartott pónival már bizony nap mint nap hosszasan foglalkozni kell, több gonddal, több felelősséggel jár. Kis kutya, nagy kutya Ide nekem az oroszlánt is! Nemrég egy makacs kiskamasz nyaggatott, hogy szerezzek neki skorpiót. - Skorpiót? Miért pont azt? - Mert klassz. Mert veszélyes. 19

20 - És miért jó az ha veszélyes? Bátrabbnak érzed tőle magad ha egy veszélyes állat van a szobádban, - Én nem. De a többiek azt hiszik hogy igen. Sok ezer évvel ezelőtt az ókori uralkodók birodalmuk gazdagságának és hatalmuk erejének bizonyítékát látták abban, hogy hatalmas állatgyűjteményeket hozzanak létre, megtöltve azt az uralmuk alatt álló területek leglátványosabb és legveszélyesebb vadjaival. Ennek érdekében sokszor még távoli tájak egzotikus vadjaiért sem sajnálták a pénzt - Tiberius császárról jegyezték fel a krónikák, hogy egyetlen állami ünnepség kedvéért több mint nyolcszáz Észak-Afrikából hozatott oroszlánt és párducot mészároltatott le a cirkuszban. tigristartó Napjaink kis Nérói és újgazdag császárai ugyan nem szánnak ilyen kegyetlen véget kedvtelésből tartott fenevadjaiknak, ám a harci kutyák és az egzotikus vadak tartása ismét nagy divattá vált a társadalomban, legyen az bár hüllő, mérges skorpió vagy méregdrága arapapagáj. A távoli tájakról származó, drága, és különösen a veszélyes házi kedvencek szinte státusszimbólummá váltak, hiszen kevés extravagánsabb dolog van mint a vendégnek hanyagul odavetni: épp szabadon van, kérjük ne lépjen rá a pitonra! Azt hiszem valahol itt keresendő annak gyökere is, amiért egyesek arra éreznek ellenállhatatlan vágyat, hogy életük csekély terét megosszák egy-két igazán gonosz kinézetű és hírű, különleges háziállattal. A jelenség nem mondható újnak, de igazán csak az utóbbi egy évtizedben vált elterjedtté. Na persze, most már nem szükséges ilyen házikedvencekért a VIT-tel Kubába utazni, vagy az amúgy is szűkös valutakeretet a fejlett nyugat szintén fejlett állatkereskedéseiben hagyni, s utána madárpókkal az ingzsebben sunnyogni át a határon. Egyre több nagyvárosban nyílnak egzotikus ízeltlábúakkal is foglalkozó kereskedések, s innentől kezdve tényleg csak a pénztárcád szabhat annak határt hogy milyen rémséges jószággal kápráztasd el vendégeidet. 20

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /12. (X.01.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 24/2010.(VI. 30.) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 31/2010.(IX.15.) és a.../2012. (IV....) önkormányzati

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK a 12/2015.(V.13.) rendelettel módosított 26/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelete az állattartásról (Egységes szerkezetben) Kunhegyes Város Önkormányzati

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól

Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 14/2010. (V.31.), 19/2012. (V.21.), 31/2012. (XI.05.) és 1/2013.(I.31.)

Részletesebben

Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 24/2004. (IV.16.) rendelete az állattartás szabályairól

Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 24/2004. (IV.16.) rendelete az állattartás szabályairól Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 24/2004. (IV.16.) rendelete az állattartás szabályairól Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

a helyi állattartás szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2009. október 2.)

a helyi állattartás szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2009. október 2.) BAKONYPÖLÖSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10./ 2004. (IX.16.) rendelete a helyi állattartás szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2009. október 2.) Bakonypölöske Község

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 4/2008. (II. 16.) önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS, EBTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 4/2008. (II. 16.) önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS, EBTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 4/2008. (II. 16.) önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS, EBTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL A módosításokkal: 9/2012. (IV. 27.) ÖR, 15/2012. (X. 05.) ÖR egységes

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1.. 6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben / Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2012.10.01.-től Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete. az állattartásról

Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete. az állattartásról Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete az állattartásról a módosításokkal egységes szerkezetben A Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t

J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t Készült Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat 2008. november 19-ei rendes ülésének jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont Előterjesztés az állatok tartásáról szóló 31/2000.

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Kemence Község Önkormányzatának. 4/2010.( II.16.) rendelet. az állattartás helyi szabályairól

Kemence Község Önkormányzatának. 4/2010.( II.16.) rendelet. az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzatának 4/2010.( II.16.) rendelet az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzatának 4/2010.( II.16.) rendelet az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzata

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete az állattartásról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A Visegrádi Önkormányzat 12/ 2004. (VIII. 12.) ör. rendelete a helyi állattartás szabályairól

A Visegrádi Önkormányzat 12/ 2004. (VIII. 12.) ör. rendelete a helyi állattartás szabályairól A Visegrádi Önkormányzat 12/ 2004. (VIII. 12.) ör. rendelete a helyi állattartás szabályairól Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS

NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS DR. FODOR KINGA állatorvos, egyetemi adjunktus SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR 2011. április 27. DEFINÍCIÓK Nagyváros a lakosság száma 100 000 feletti de ebben az értelemben

Részletesebben

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL Szólád Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése és a

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E.

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E. Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e. az állattartás helyi szabályozásáról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e. az állattartás helyi szabályozásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e az állattartás helyi szabályozásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNÉL BETARTANDÓ VÉDŐTÁVOLSÁGOKRÓL ÉS AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOALTOS EGYÉB

Részletesebben

/2010. (VIII.) számú Gyermely Község Önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL (TERVEZET)

/2010. (VIII.) számú Gyermely Község Önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL (TERVEZET) /2010. (VIII.) számú Gyermely Község Önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYOZÁSÁRÓL (TERVEZET) Gyermely község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított

Részletesebben

1.. /1/ A rendelet célja a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok /a továbbiakban: állatok/ tartásának helyi szabályozása.

1.. /1/ A rendelet célja a haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok /a továbbiakban: állatok/ tartásának helyi szabályozása. Magyarszék Község Önkormányzat 7/2012. (VI.12.) Önkormányzati Rendelete A haszonállatok, ebek és más kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló 5/2008. (VI.3.) sz. rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2008.(I. 20.) rendelete az állatok tartásáról.

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2008.(I. 20.) rendelete az állatok tartásáról. CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2008.(I. 20.) rendelete az állatok tartásáról. Csörög Község Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Kamond Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004./IX.15./ rendelete. az állatok tartásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Kamond Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004./IX.15./ rendelete. az állatok tartásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Kamond Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004./IX.15./ rendelete az állatok tartásáról Kamond Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 15/2007./X.05./ számú RENDELETE Az állatok tartásáról 1 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.. II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2..

ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 15/2007./X.05./ számú RENDELETE Az állatok tartásáról 1 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.. II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.. ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 15/2007./X.05./ számú RENDELETE Az állatok tartásáról 1 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1.. Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól

Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól Küngös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő:

E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: Rád Községi Önkormányzat 10/2004 (09. 21.) rendelete az állatok tartásáról szóló 1996. évi 5. sz. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról. Rád Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

KISBÉR VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2/2010. (II.22.) sz. rendelete. Az állatok tartásáról

KISBÉR VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2/2010. (II.22.) sz. rendelete. Az állatok tartásáról KISBÉR VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2/2010. (II.22.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Kisbér Város Önkormányzatnak Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányát meghatározó 1949. évi XX. tv. 44./A.

Részletesebben

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Egységes szerkezetben a 10/2008. (IV.15.) 7/2010. (IV. 14.) 1/2011. (I.24.) és a 13/2012. (V.20.) és a 21/2012.

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések Zsombó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011.(IX.28.), 12/2012.(V.31.) Ör., 16/2012.(IX.28.) rendeletével módosított 16/2007. (XI.30.) Ör. számú rendelete az állattartás helyi szabályairól

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1. az állattartás szabályairól.

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1. az állattartás szabályairól. VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1 az állattartás szabályairól. (Egységes szerkezetben!) Vásárosnamény Város Önkormányzatának (a továbbiakban:

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás

Részletesebben

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 1998. évi XXVIII. törvény 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A törvény

Részletesebben

Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2004 (VI.05.) rendelete az állattartásról 1

Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2004 (VI.05.) rendelete az állattartásról 1 1 Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2004 (VI.05.) rendelete az állattartásról 1 Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi

Részletesebben

Hatályos 2012. október 1-től

Hatályos 2012. október 1-től Pacsa Nagyközség Önkormányzat 11/2003.(VI.26.) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól 6/2004./IV.20.) sz., 16/2009.(XII.21.) sz. 15/2012.(V.24.), 20/2012.(IX.19.) önkormányzati rendelettel módosítottan

Részletesebben

az állatok tartásáról

az állatok tartásáról M A GY A R KE S Z I KÖ Z S É G K É P V IS E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 4/2000. (II.15.) számú rendelete az állatok tartásáról Magyarkeszi Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. torvény

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 12/1998. (V.21.) Ör. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 12/1998. (V.21.) Ör. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben / Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/1998. (V.21.) Ör. az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályon kívül helyezve: 2012. október 1.-től (Algyő Nagyközség Önkormányzat 32/2012.

Részletesebben

Felsőpakony Község Önkormányzat 7/2004. (VIII.02.) sz. Rendelete A helyi állattartás szabályairól. Általános rendelkezések

Felsőpakony Község Önkormányzat 7/2004. (VIII.02.) sz. Rendelete A helyi állattartás szabályairól. Általános rendelkezések Felsőpakony Község Önkormányzat 7/2004. (VIII.02.) sz. Rendelete A helyi állattartás szabályairól Felsőpakony Község Önkormányzat az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998. (IV. 29.) rendelete az állatok tartásáról * Általános rendelkezések

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998. (IV. 29.) rendelete az állatok tartásáról * Általános rendelkezések PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998. (IV. 29.) rendelete az állatok tartásáról * Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete

Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben Az állattartásról 1. A rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999.(VII.05.) Kt. számú rendelete az állatok tartásáról. Bevezető rendelkezések

Sand Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999.(VII.05.) Kt. számú rendelete az állatok tartásáról. Bevezető rendelkezések Sand Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999.(VII.05.) Kt. számú rendelete az állatok tartásáról Sand Község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Balatonfőkajár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VII.19.) rendelete A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL. I.

Balatonfőkajár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VII.19.) rendelete A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL. I. Balatonfőkajár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (VII.19.) rendelete A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL Balatonfőkajár Községi önkormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 4/2002. ( II. 28. ) számú R e n d e l e t e. az állatok tartásáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 4/2002. ( II. 28. ) számú R e n d e l e t e. az állatok tartásáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2002. ( II. 28. ) számú R e n d e l e t e az állatok tartásáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2004.(VIII. 30.) számú rendelettel

Részletesebben

Karakószörcsök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2004./VII.30./ rendelete. az állatok tartásáról.

Karakószörcsök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2004./VII.30./ rendelete. az állatok tartásáról. Karakószörcsök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2004./VII.30./ rendelete az állatok tartásáról. Karakószörcsök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

(1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben megállapított kivétellel kiterjed Szeghalom város közigazgatási területén:

(1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben megállapított kivétellel kiterjed Szeghalom város közigazgatási területén: SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2005. /X.19./ számú. rendelete az állattartásról Szeghalom város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

8/2001. (II.21.) Ök. rendelet. az állatok tartásáról

8/2001. (II.21.) Ök. rendelet. az állatok tartásáról 1. oldal 8/2001. (II.21.) Ök. rendelet az állatok tartásáról (egységes szerkezetben: 19/2001. (VII.1.), 17/2002. (X.5.), 23/2004. (VII.20.), 33/2005. (XI.22.), 16/2006. (VI.27.), 18/2007. (VII.24.) rendeletekkel)

Részletesebben

Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre

Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre Törvényi előírás miatt önkormányzati rendelet nem korlátozhatja a haszonállatok tartását, ezért a képviselő-testület hatályos rendeletét felülvizsgálta és új rendeletet

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól

Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 14/2010. (V.31.) számú önkormányzati rendelettel) Abony Város

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1.

I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 13. számú önkormányzati rendelete a haszonállatok tartásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. -ában kapott, felhatalmazás

Részletesebben

az állattartás helyi szabályairól

az állattartás helyi szabályairól BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 15/2009. (XII.15.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Biri Község Önkormányzata az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

ZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL

ZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISEL FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18/1993. (X.22.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSÁRÓL (A 6/2000. (IV.7.) és a 16/2003. (XI.7) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 1. Napirend az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása Tisztelt képviselő-testület!

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 20-ai rendes ülésére.

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 20-ai rendes ülésére. Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány Kossuth L. u. 18. titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040., Fax: 24/521-056. www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat

Részletesebben

Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009.(IX.16.) rendelete. a helyi állattartásról

Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009.(IX.16.) rendelete. a helyi állattartásról Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009.(IX.16.) rendelete a helyi állattartásról Nagyhalász Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.

Részletesebben

Pánd község önkormányzatának 10/2005./X.15./ számú rendelete a helyi állattartás szabályairól

Pánd község önkormányzatának 10/2005./X.15./ számú rendelete a helyi állattartás szabályairól Pánd község önkormányzatának 10/2005./X.15./ számú rendelete a helyi állattartás szabályairól Pánd Önkormányzat az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről

Részletesebben

6/1999. /III. 17./ Kt. sz. rendelete

6/1999. /III. 17./ Kt. sz. rendelete Nagykörű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/1999. /IX. 15/, 2/00. /I. 19./, 22/01. /XI. 22./, 1/03. /X. 28./, 14/08. (IX. 11.), 19/08. (XII. 17.) és a 17/09. (IX. 25.) önk. sz. rendeletével

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 11/2008. (III.27.) ÖK. számú R E N D E L E T E

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 11/2008. (III.27.) ÖK. számú R E N D E L E T E Mezőkövesd Város Önkormányzatának 11/2008. (III.27.) ÖK. számú R E N D E L E T E az állati hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás szabályainak meghatározása Mezőkövesd város Önkormányzatának

Részletesebben

KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL

KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL Kereki Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az állategészségügyről szóló 2005. évi

Részletesebben

Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2004. (XI.25.) Ökt. rendelete az állattartásról. Általános rendelkezések 1.. 2..

Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2004. (XI.25.) Ökt. rendelete az állattartásról. Általános rendelkezések 1.. 2.. 1 Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2004. (XI.25.) Ökt. rendelete az állattartásról Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és

Részletesebben

TÁPIÓBICSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 10/ 2004. (VIII. 15.) RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL

TÁPIÓBICSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 10/ 2004. (VIII. 15.) RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL TÁPIÓBICSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 10/ 2004. (VIII. 15.) RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL Tápióbicske Önkormányzat az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzat Képviselő-testületének..../2010. (...) önkormányzati RENDELETE. az állattartásról. (tervezet)

Tolmács Község Önkormányzat Képviselő-testületének..../2010. (...) önkormányzati RENDELETE. az állattartásról. (tervezet) Tolmács Község Önkormányzat Képviselő-testületének.../2010. (...) önkormányzati RENDELETE az állattartásról (tervezet) Tolmács Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

Részletesebben

Sármellék Önkormányza Képviselőtestülete. 6/1997.(XI. 15.) sz. rendelete

Sármellék Önkormányza Képviselőtestülete. 6/1997.(XI. 15.) sz. rendelete Sármellék Önkormányza Képviselőtestülete 6/1997.(XI. 15.) sz. rendelete Az állattartás szabályozásáról Sármellék Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdése

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 1 29/2000. (XII. 27.) rendelete az állatok tartásáról a módosító 12/2004. (IV. 16.), 41/2004. (XI. 22.), 16/2005. (VIII. 29.), 15/2009. (III. 4.) és 30/2010.(XII. 20.)

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. /2012. ( ) önkormányzati rendelete. az állattartásról. 1. A rendelet hatálya

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. /2012. ( ) önkormányzati rendelete. az állattartásról. 1. A rendelet hatálya Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az állattartásról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 28/1999. (VI.14.)sz. rendelete Az állatok tartásáról (Egységes szerkezetben) Általános rendelkezések

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 28/1999. (VI.14.)sz. rendelete Az állatok tartásáról (Egységes szerkezetben) Általános rendelkezések Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése 28/1999. (VI.14.)sz. rendelete Az állatok tartásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 16. (1)

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. I. Fejezet. Általános rendelkezések Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról (egységes szerkezetben a 14/2012.(III.29.), 24/2012.(V.23.), 34/2012.(IX.27.) önkormányzati rendeletekkel)

Részletesebben

Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(VI.07.) rendelete az állattartás helyi szabályairól

Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(VI.07.) rendelete az állattartás helyi szabályairól Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004.(VI.07.) rendelete az állattartás helyi szabályairól Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(XII.21.) R e n d e l e t e. A helyi állattartás szabályairól

NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(XII.21.) R e n d e l e t e. A helyi állattartás szabályairól 1 NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(XII.21.) R e n d e l e t e A helyi állattartás szabályairól 2 Nyírmada Város Önkormányzata az 1949. évi XX. tv. az Alkotmány 44/A..- ának

Részletesebben

Pétervására Város Önkormányzat Képviselőtestületének 20/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Pétervására Város Önkormányzat Képviselőtestületének 20/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Pétervására Város Önkormányzat Képviselőtestületének 20/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Pétervására Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

27 / 2003. (XII. 15.) RENDELETE

27 / 2003. (XII. 15.) RENDELETE BALATONSZEMES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT K ÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27 / 2003. (XII. 15.) RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁSRÓL Balatonszemes Község Önkormányzatának 27/2003.(XII. 15.) számú rendelete Az Állattartásról Balatonszemes

Részletesebben

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (IX.l4,.) önkormányzati rendeletet Az állattartásról. 1 Módosította a 12/2012. (V.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. május 30.

Részletesebben

PANNONHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2007. (IX.26.) RENDELETE

PANNONHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2007. (IX.26.) RENDELETE PANNONHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2007. (IX.26.) RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL Egységes szerkezetben Pannonhalma Város Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi

Részletesebben

Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 14/2008. (V.22.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 14/2008. (V.22.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2008. (V.22.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Gyöngyöshalász község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2012. (X.24.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2012. (X.24.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2012. (X.24.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL Atkár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (X.24.) önkormányzati

Részletesebben

Kaposmérő Községi Önkormányzat

Kaposmérő Községi Önkormányzat Kaposmérő Községi Önkormányzat 15/2004.(V.1.) önkormányzati r e n d e l e t e az állatok tartásáról (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 5/2011. (II.16.) rendelettel.) Kaposmérő Község Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. október 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. október 25-i ülésére Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. : (53) 360-072 : (53) 360-072 Előterjesztés előkészítésében részt vett: Hatósági és Építésügyi Osztály Az előterjesztést megtárgyalja: Ügyrendi

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. (1) A rendeletet Dörgicse Községi Önkormányzat közigazgatási területén kell alkalmazni.

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. (1) A rendeletet Dörgicse Községi Önkormányzat közigazgatási területén kell alkalmazni. Dörgicse Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/ 2004. (VII.15.) Rendelete A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL szóló rendelet a 8/2008.(IX.19.) módosító rendelettel EGYSÉGES SZERKEZETBEN Dörgicse Községi

Részletesebben

Arló Nagyközség Önkormányzatának 11/2004. (III.29.) önkormányzati rendelete. az állattartásról

Arló Nagyközség Önkormányzatának 11/2004. (III.29.) önkormányzati rendelete. az állattartásról 1 Arló Nagyközség Önkormányzatának 11/2004. (III.29.) önkormányzati rendelete az állattartásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében megállapított jogkörét gyakorolva

Részletesebben

Mátraszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004. (III.25. ) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól egységes szerkezetben*

Mátraszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004. (III.25. ) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól egységes szerkezetben* Mátraszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004. (III.25. ) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól egységes szerkezetben* Mátraszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9./2004. (VIII. 26.) RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL. I. Fejezet

Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9./2004. (VIII. 26.) RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL. I. Fejezet Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9./2004. (VIII. 26.) RENDELETE A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL Vácduka Önkormányzata az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva,

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e. az állattartás helyi szabályozásáról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e. az állattartás helyi szabályozásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e az állattartás helyi szabályozásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Lábatlan Város Önkormányzati Képviselő-testületének 18/2007. (VI.27.) sz. rendelete az állattartásról

Lábatlan Város Önkormányzati Képviselő-testületének 18/2007. (VI.27.) sz. rendelete az állattartásról Lábatlan Város Önkormányzati Képviselő-testületének 18/2007. (VI.27.) sz. rendelete az állattartásról Lábatlan Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

Litér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (VI.24.) rendelete az állattartás szabályairól. I. fejezet Általános rendelkezések

Litér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (VI.24.) rendelete az állattartás szabályairól. I. fejezet Általános rendelkezések Litér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (VI.24.) rendelete az állattartás szabályairól Litér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület), a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Domony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004 (VIlI. 26.) Rendelete A helyi állattartás szabályairól

Domony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004 (VIlI. 26.) Rendelete A helyi állattartás szabályairól Domony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004 (VIlI. 26.) Rendelete A helyi állattartás szabályairól Domony Község Önkormányzat az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva,

Részletesebben

10/ 2004. (VII. 15.) (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) I. Fejezet. Általános rendelkezések

10/ 2004. (VII. 15.) (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) I. Fejezet. Általános rendelkezések BALATONEDERICS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/ 2004. (VII. 15.) RENDELETE 1 A HELYI ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Balatonederics Települési

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzatának 11/2004 (IX..15.) sz. Rendelete. A helyi állattartás szabályairól

Újhartyán Község Önkormányzatának 11/2004 (IX..15.) sz. Rendelete. A helyi állattartás szabályairól Újhartyán Község Önkormányzatának 11/2004 (IX..15.) sz. Rendelete A helyi állattartás szabályairól Újhartyán Község Önkormányzat az Alkotmány 44/A.. 2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről

Részletesebben

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének. a 16/2012. (III.01.), valamint a 44/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelettel módosított

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének. a 16/2012. (III.01.), valamint a 44/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelettel módosított Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a 16/2012. (III.01.), valamint a 44/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelettel módosított 16/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete az állattartásról 2 Lenti

Részletesebben