Állatvédelem. Tartalomjegyzék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Állatvédelem. Tartalomjegyzék"

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai Az állatvédelem célja és lényege Az állatok erkölcsi státusza Az állatok erkölcsi joga Tudat Mivel ártunk az állatoknak? Állati jogok Az állatvédelem irányzatai Az állatvédelem nemzetközi története Az állatvédelem kezdetei A modern állatvédelem kialakulása Nemzetközi szervezetek Az állatvédelem jogi szabályozása külföldön Állatvédelmi törvények A halállomány védelme az EU-ban Természetvédelem az EU-ban Az állatvédelem magyarországi története Az állatvédelem általános története A budapesti állatkert története A jogi szabályozás története Magyarországi állatvédő szervezetek és tevékenységük Az állatvédelem kapcsolata a természetvédelemmel, az erdészettel, a vadgazdálkodással, a halászattal és az állategészségüggyel Természetvédelem Erdővédelem Vadgazdálkodás... 40

2 7.4. Halgazdálkodás Állategészségügy A magyar állatvédelmi törvény Előzmények Az állatvédelmi törvény Általános rendelkezések Egyes állatok védelme Pénzügyi fedezet Az ügyész szerepe Záró rendelkezések Állatvédelmi Tanácsadó Testület A jegyző szerepe Állatvédelem a médiában, esettanulmányok Irodalomjegyzék

3 Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését az mutatja hogyan bánik az állatokkal. Mahatma Gandhi 1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai 1.1. Az állatvédelem célja és lényege Zoltán Ödön (2000) az alábbi megfogalmazást adja: Az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmód megakadályozása, illetőleg a lehető legkisebb mértékre szorítása, az életfeltételeik biztosításáról, valamint az állatfajok fennmaradásáról való emberi gondoskodás. Ennek érvényesülése területében és intenzitásában változott az idők folyamán az őskori állatkultusztól a modern állatvédelemig. Az állatkultusz az animisztikus értelmezés szerint egyes állatok különös tisztelete, sőt szent lényként imádása. Ehhez szorosan kapcsolódik a totemizmus: a törzsnek valamely állattól való leszármaztatása. Ugyanakkor nem minden állatot tiszteltek egyformán, hisz egyeseket a jó másokat a gonosz megszemélyesítőjének tekintettek. A modern állatkultusz az állatoknak, mint az ember élőlénytársainak megbecsülésére, védelmére, sőt fokozott tiszteletére helyezi a hangsúlyt Az állatok erkölcsi státusza Az állatok erkölcsi státusza azt jelenti, hogy az állat a maga jogán is rendelkezik erkölcsi jelentőséggel, nem csupán az emberhez való viszonya alapján. Ez azt jelenti, hogy az állat javát az állat kedvéért kell tekinteni. Nézzünk erre egy példát. Egy kutyát szórakozásból rugdosni helytelen dolog, de ezt el lehet azért ítélni, mert a gazdájának kárt okozunk, vagyis a tulajdonos érdeksérelmét kell tekintetbe venni. Ha nincs gazdája az állatnak, akkor azt mondhatjuk, hogy a kegyetlenség bűn, és aki ilyet tesz, az előbb vagy utóbb ember társaival is ezt fogja tenni. Ebben az értelmezésben az állatnak nincs független erkölcsi jelentősége, azaz nincs erkölcsi státusza. 3

4 Másik álláspont szerint azért nem helyes a kutyát szórakozásból rugdosni, mert az az állatnak fájdalmat, súlyos sérüléseket okozhat. Ebben az értelemben az állatnak van erkölcsi státusza (más kérdés az, hogy ugyanolyan-e, mint más állatoké, vagy az emberé) Az állatok erkölcsi joga Ez jelentheti egyszerűen azt, hogy van az állatnak erkölcsi státusza, azaz joga van arra, hogy ne okozzanak neki szenvedést, ne öljék meg alapos ok nélkül. Ez elég tág értelmezés, hisz mit tekinthetünk alapos oknak. Ebbe akár egy kozmetikai cég anyagi érdeke is beleférhet, akik ezért állatokon végzik el a toxicitási kísérleteket. Másik lehetőség az egyenlő megítélés szerinti értelmezés, vagyis akik jogokkal rendelkeznek, azok egyenlő megítélést érdemelnek, hasonló érdekeik azonos súllyal esnek latba. A szenvedés elkerülésének érdeke a kutyánál éppen olyan fontos, mint az embernél: az állati szenvedés ugyannyit ér, mint az emberi. Az érdekérvényesítés szempontjából, ha valakinek jogai vannak, akkor létfontosságú érdekeit még akkor is védeni kell, ha azok hátrányosak a társadalom egészére. Az állatok szabadsághoz való joga így azt jelenti, hogy számukra károsan bezárni őket akkor sem lehet, ha ez sok előnnyel járna számunkra. A kérdés már csak az, hogy milyen mértékű erkölcsi megítélésre tarthatnak számot az állatok és milyen értelemben vett jogokkal rendelkeznek? Az első értelemben biztosan vannak az állatoknak jogaik, hisz van erkölcsi státuszuk, ebben sokan nem kételkednek. Ugyanakkor az egyenlőség kérdése már sokkal több vitát kavar. Az állatok között biztosan nincs erkölcsi egyenlőség. Alapvetően csak az érző lények lehetnének ilyenek és ezek leginkább a gerincesek, esetleg a lábasfejűek. Az érző lény azért fontos kritérium, mert az érzések hiányában az állat nem képes törődni azzal, hogyan bánnak vele, így erkölcsi értelemben nem is lehet nekik ártani. (Persze ebben a kérdésben az állatvédők különböző irányzatai eltérnek egymástól.) Viszont az sem mindegy, hogy ezek az érző lények milyen értelemben egyenlőek. Egyforma bánásmód alá nem vehetjük őket, hisz más-más érdekeik vannak például a macskáknak, mint az embernek, vagy a kutyáknak. A macskák enni, inni, párzani vagy melegben lenni szeretnének és nincsenek olvasási, vagy tanulási érdekeik, vagy nem tervezik meg az életútjukat. Egy macskát akarata ellenére elvihetünk az orvoshoz, hogy beoltassuk, de ugyanezt egy ép eszű emberrel megcselekedni már helytelen. 4

5 Ugyanakkor az érző állatoknak egyenlő megítélés alá kell esniük, vagyis a marhának ugyanolyan fontos, hogy ne szenvedjen, mint az embernek. A nem egyenlőség pártiak öt szempontot szoktak felhozni véleményük alátámasztására. A faj: az ember faji alapon magasabbrendű. Azonban ez nem érv, hisz sok ember sem fogadja el. Másrészt a majmok nagyon közel állnak hozzánk genetikailag. Milyen alapon különítjük el tőlük magunkat, amikor a mai majmok sokszor okosabbak, mint az őseink. Továbbá miért a faji elkülönítést vesszük alapul, amikor sok más csoportosítás is létezik. Miért nem az emberek és az emberszabásúak együtt, vagy az emlősök, vagy a gerincesek? A szerződéselmélet: az etikában használatos fogalom, ami azt jelenti, hogy az erkölcsi jogok és kötelezettségek a szerződő felek közti megegyezésből fakadnak, akik olyan alapelveket és szabályokat állítanak fel, amelyek alapján irányítják a társadalmukat. Mivel az állatok erre képtelenek, tehát nem eshetnek azonos megítélés alá. Ez az érvelés tagadja az állatok erkölcsi státuszát is. Az erkölcsi státuszt azonban már korábban elfogadtuk az állatkínzások elítélése kapcsán. Másrészt itt egyből felmerül az értelmi fogyatékosok kérdése. A szerződés ugyanis értelmes alanyt kíván. Mivel ők nem tudják ezt a társadalmi szerződést megérteni, ezért ők sem eshetnek egyenlő megítélés alá ezen szempont szerint. Az erkölcsi alany: csak azoknak van joguk, akiknek kötelezettségük is van. Itt hasonlóan az előző ponthoz az értelmi fogyatékosok és a csecsemők is problémát jelentenek. A társas kapcsolatokra való hivatkozás: a hozzánk szociálisan közelebb állók iránt nagyobb az erkölcsi kötelezettségünk, ezért az állatokat nem ítéljük magunkkal egyenlőnek. Azonban az erős elkötelezettség egy csoport iránt még nem jelenti azt, hogy másoknak nincs ugyanolyan erkölcsi joga. Ha ilyen alapon más embereket kevesebbre értékelünk, akkor máris eljutunk a rasszizmushoz! A segítségnyújtás és a megölés különbségei: a kölcsönös segítségnyújtás kötelezettsége alapján vannak az embereknek pozitív jogaik, míg az állatoknak nincsenek. De ettől még azonos megítélés alá esnek az állatok az emberrel. A kölcsönös segítségnyújtás azt jelenti az állatok esetében, hogy adj meg minden lehetséges segítséget, ami előreláthatólag valóban segít. Számukra a segítségnyújtás 5

6 ugyanis nem mindig hasznos (ld. vadetetés, amikor nem megfelelő táplálékkal etetjük az állatokat, vagy az etetéssel eltoljuk az ökológiai egyensúlyt, és kárt okozunk más fajoknak, majd később akár a megsegítendő fajnak is). Ezzel szemben segítséget kell nyújtani az állatoknak a kizsákmányolásuk esetében (bálnavadászat). Az emberek megölése erkölcsileg kevésbé elfogadható, mint az állatoké. Ezt szinte mindenki elfogadja, de valószínűleg az állatoknak a halál kisebb ártalmat jelent, mint az embernek! 1.4. Tudat Mindezen okfejtések sokak véleménye szerint nem vonatkoznak minden állatra, csak az ún. érző lényekre. Ebben az esetben mindenképpen tekintetbe kell vennünk a tudatosság, a tudat kérdését. Általánosságban a tudatosság alatt azt értjük, hogy az egyed rendelkezzen az adott időpontban szubjektív élményekkel. Erre sok bizonyítékot talált már a kognitív etológia. Sok fajnál nem csak tudatot, hanem fejlett éntudatot is kimutattak (majmok tükörben felismerik magukat; imitáció). Szorosan kapcsolódik ehhez az érzőképesség, azaz az érzésekre való képesség. Ez egyrészt átérzett élményeket és érzelmi állapotokat is jelent. Jó példa a pozitív átérzett élményekre az empátia, vagy a tisztogató viselkedés során hallatott dorombolás, ami az állat elégedettségét, örömöt fejez ki. Az is biztos, hogy fájdalmat éreznek az állatok (kellemetlen érzékelési élmény, amely valamilyen szövetkárosodással van kapcsolatban). Ugyanolyan érzőreceptoraik és feldolgozó idegi központjuk van, mint az embernek. Ugyanúgy próbálják védeni a sérült, fájó részeiket, mint az ember. A félelmet, vagy a nyugtalanságot szintén ki lehet mutatni az állatoknál. A félelem az észlelt veszélyre adott válaszreakció, ami ráirányítja az állat figyelmét a védekezésre. A nyugtalanságnak nincs ilyen határozott célpontja, alapvetően fokozott figyelmet ébreszt. Az embereknél tapasztalható élettani jeleket (erős szívverés, verejtékezés, lihegés, motoros feszült állapot, túlzott figyelem ugráló tekintet) az állatokon is meg lehet figyelni. A nyugtatószerek hasonlóan hatnak az állatokra, és hasonló módon lehet gyógyszerrel nyugtalanságot kiváltani állatokon. A fájdalom, a stressz és a félelem átérzése együtt pedig megteremti a szenvedést. Vagyis az érző lények képesek szenvedni. Vannak, akik a nyelv hiánya miatt kételkednek az állatok tudatosságában, azonban ebben az esetben a csecsemőktől is meg kell vonnunk a tudatosságot. 6

7 1.5. Mivel ártunk az állatoknak? Alapvetően három ártalmi forma van: 1. szenvedés; 2. a szabadság korlátozása; 3. halálokozás. A szenvedés minden érző állat és ember esetén egyenértékű ártalom lehet (fájdalommal, nyugtalansággal, distresszel, félelemmel jár). Van természetesen olyan szenvedés is, amely nem feltétlenül ártalmas, pl. a gyógyászati beavatkozások során átélt szenvedés. A korlátozás a szabadság megvonása, azaz a természetes mozgásigény, illetve ennek kielégítése szenved csorbát. Ez ártalmára van az állatnak, mivel szenvedést okoz. Ezáltal összemérhető ez az ártalom a különböző állatfajok között. Persze van olyan korlátozás, ami hasznos az állatoknak bizonyos értelemben, pl. a marhaistálló védi őket a kedvezőtlen időjárási feltételektől. A halál nem jelent szenvedést, ha azt gondoljuk, hogy az állatok nem vágynak az életre, mert nem rendelkeznek az életben maradás képzetével, kívánságával. Ugyanakkor az ember számára ártalmas, mert mi életben akarunk maradni, hogy céljainkat megvalósítsuk. Azonban mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek még nincsenek vágyaik, elképzeléseik az életről, hiányzanak a terveik, céljaik? Ez alapján egy egyhetes csecsemő halála számára nem ártalom, azonban mégis mindenki tragédiaként fogja fel az ilyen eseteket. A halál ezért inkább olyan ártalom, amely kizárja az élet által nyújtható értékes lehetőségeket. Ebből a szempontból az érző állatoknak ártalmára van a haláluk. De nem olyan mértékben, mint az embernek, sőt az egyes fajok között is különbség van az ilyen ártalom mértékében, tekintetbe véve a különböző életlehetőségeiket. A majmoknak több és változatosabb lehetőségeik vannak, mint a macskáknak, azoknak pedig több mint a halaknak stb. Ezek alapján az intenzív állattenyésztés elítélendő, mert szükségtelen ártalmat okoz az állatoknak (szenvedés, korlátozás és halál). A házi kedvencek tartása és az állatkertek már elfogadhatóbbak, ha teljesítenek két feltételt: 7

8 1. az alapvető igények biztosítása, pl. elegendő mozgás, társas kapcsolatok, játék, ingergazdagság stb. (ennek megfelelően egzotikus vagy akár hazai vadállatok tartása sem elfogadható!); 2. az életük összehasonlítható minőségű a szabadon élő társaikéval. Ha az állatkerteket tekintjük ebből a szempontból, akkor azt láthatjuk, hogy vadon élő állatok befogása állatkerti tartás céljából négy okra vezethető vissza: 1. szórakoztatás; 2. tudományos kutatás; 3. oktatás; 4. veszélyeztetett fajok védelme, szaporítása, visszatelepítése. Az első három nem elégséges indok arra, hogy a befogással szenvedést okozzunk az állatoknak (fájdalom, félelem, szállításkori stressz, fertőzések, sérülések). Ugyanis mindhárom ok alapvetően emberi célokat szolgál. Még az oktatás (az állatok megismertetése és az állatok védelmének tudatosabbá tétele) sem biztos, hogy visszajut az állatokig, ezáltal nem feltétlenül fogadható el. A negyedik ok már jobb, bár ha egy faj kipusztul és csak az állatkertben őrizzük meg, akkor az ökoszisztéma és a biodiverzitás szempontjából nem számít. Ráadásul a legtöbb visszatelepítési akció eddig sikertelen volt! Sokkal hatékonyabb lenne, ha a környezetpusztítást szüntetnénk meg, mint az, hogy próbáljuk menteni az utolsó túlélőket. Azt kell megvizsgálni minden esetben, hogy a befogott egyedek számára hasznos-e a befogás például, ha megszűnik az élőhelyük, de ekkor megfelelő minőségű életet kell nekik biztosítani az állatkertben. A másik fontos terület az állatkísérletek. Az állatkísérletek lehetnek az emberek és az állatok számára hasznos ismeretanyagok megszerzésére irányuló vizsgálatok részei. De lehet olyan kevéssé fontos, vagy nehezen igazolható kutatás is, mint Amerikában között a New York-i Természettudományi Múzeum által folyatott a macskák szexuális életét felderítő vizsgálat. Ennek során rengeteg macskát műtöttek meg, hogy a különböző agyterületek eltávolításának hatását megismerjék. Ennél is rosszabb volt az, amikor állatpszichológusok deprivációs (megvonásos-izolációs) kísérleteket végeztek majmokon, hogy az anya-gyerek kötődést vizsgálják. Ez ugyan fontos kérdésekre adott választ, de a sok szenvedéssel járó hasonló kísérleteket azután végleg betiltották világszerte. A kísérleteket több típusba sorolhatjuk: 8

9 alapkutatás a biológiai ismeretek szélesítése érdekében; alkalmazott kutatás; tesztelés; oktatási célú kísérletek. A gond azzal van, hogy a költség-haszon elemzésben ezek sokszor ráfizetésesek A haszon távoli és lehetséges, míg az állatokat ért ártalom azonnali és biztos. Az állatkísérletek mind három ártalmat megtestesítik, van bennük szenvedés, korlátozás és halál. Mindemellett nem biztos, hogy ami az egereken, patkányokon működik, az az emberen is pontosan úgy fog hatni. Továbbá a kísérleteknek csak elenyésző része gyógyászati célú. A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) szerint a vizsgálatok 63 %-a hadászati, 31 %-a kozmetikai célokat szolgál és csak a maradék 6 % gyógyászati célú Állati jogok Desmond Morris az Állati jogok szerződése c. könyvében (1990) a következő 10 pontban fogalmazza meg az állatok jogait: 1. Az állatot nem szabad fölruházni képzeletbeli jó vagy rossz tulajdonságokkal, hogy tápot adjunk saját babonás hiedelmeinknek vagy vallásos előítéleteinknek. 2. Állatot nem szabad az ember szórakoztatására leigázni vagy lealázni. 3. Állatot nem szabad fogságban tartani, csak ha megfelelő fizikai és társas környezetet tudunk neki nyújtani. 4. Állatot nem szabad társként tartani, csak ha képes könnyen alkalmazkodni gazdája életstílusához. 5. Állatfajt közvetlen üldözéssel vagy az emberi népesség további növekedésével nem szabad a kipusztulásba kergetni. 6. Állatnak emberi sport céljából nem szabad fájdalmat vagy szorongást okozni. 7. Állatnak szükségtelen kísérletek céljából nem szabad testi vagy lelki gyötrelmet okozni. 8. Gazdasági állatot nem szabad nyomorúságos környezetben tartani, hogy élelemmel és más termékekkel lásson el bennünket. 9

10 9. Állatot nem szabad kihasználni a prémjéért, a bőréért, az elefántcsontért vagy bármi más luxustermékért. 10. Munkavégző állatot nem szabad nehéz feladatok végzésére kényszeríteni, ami stresszt és fájdalmat okoz neki Az állatvédelem irányzatai Utilitarizmus: A tevékenységek következményei számítanak. Úgy kell cselekednünk, hogy a lehető legnagyobb jót (hasznot) érjük el, figyelembe véve egyenlő mértékben minden egyes fél érdekeit (emberekét és állatokét). Peter Singer: Animal Liberation c. könyve (1975) fejti ki ezt bővebben. Szerintük, mivel az emberek jogtalanul nem egyenlő mértékben veszik figyelembe az állatok és az emberek érdekeit, hanem ez utóbbiakat fontosabbnak tartják (az emberi haszon mindig több mint az állatok költsége), ezért alakulhatott ki az élveboncolás vagy az intenzív állattenyésztés. Ugyanakkor elfogadja az állatok leölését, ha az humánus módon történik, abban az esetben ha az állat jó életet élt és azért is, mert igazából az állat nem tudja, hogy mit veszít. Ez szemben áll az állatok tudatosságával (vágy alapú elképzelés szemben a lehetőségek kihasználásával). A tiszta utiliarista elfogadja azt, hogy sok ezer ember szórakoztatása nagyobb haszon, mint egyetlen bika megölésével járó kár. Ugyanakkor ez igaz a gladiátor viadalra is! Határozott állatjogi irányzat: A tevékenységünk önmagában számít, az vagy rossz, vagy jó. Az embereknek kötelességeik vannak az állatokkal szemben, és az állatoknak jogaik vannak. Tom Regan: The Case for Animal Rights c. könyve (1983) az alapja ennek a mozgalomnak. Szerintük az állatoknak joguk van arra, hogy ne sebezzük meg őket, azaz ne is öljük meg őket. Ez alapján a húsevésről is le kell mondanunk. Néhány nehéz döntést nyitva hagy azonban a könyv. A lakásomban megjelenő egérnek joga van arra, hogy ne öljem meg? Ha megölhetem, akkor miért nem tehetem ezt meg a fajtársával a laborban? Hibrid nézet: A kettő között foglal helyet és az adott embertől, illetve az állatfajtól függ, hogy az állatok jólléte és a leölésük terén mire helyez nagyobb hangsúlyt. Vannak dolgok, amiket nem tehetünk meg az állatokkal, például nem okozhatunk nekik komoly szenvedést még akkor sem, ha nagy a haszon. Ugyanakkor egy kis kényelmetlenség vagy az állat humánus megölése megengedhető, ha elegendő jó következménye van a tettnek (ezt vallja Peter Sandøe dán filozófus, vagy David DeGrazia). Ez az álláspont mindenesetre megengedi a tárgyalásokat, a konszenzus elérését, míg a másik kettő rendkívül merev és elutasító. 10

11 A lényeg azonban minden irányzat szerint az, hogy többet kell tennünk az állatok védelméért és jóllétéért. 2. Az állatvédelem nemzetközi története 2.1. Az állatvédelem kezdetei Az állatvédelmi viselkedés a háziasítással vette kezdetét, amikor is az embernek gondoskodnia kellett a haszonállatokról. Ez a védelem, illetve gondoskodás elsősorban persze az ember érdekében történt. Mindenesetre így kialakult az állategészségügy, ami az állatvédelem egy fontos, bár nem egyedüli területe. Az állatok erkölcsi státuszának megítélése elsősorban vallási és filozófia kérdés volt az ókorban és a középkorban, azonban az újkor megjelenésével és a tudomány fejlődésével más tudományágak is kialakították ezzel kapcsolatos nézetüket. Tekintsük át először a nyugati civilizáció ezzel kapcsolatos történetét. Arisztotelész szerint az állatok képesek érzékelésre, de értelmük nincs, így a természet rangsorában az ember alatt foglalnak helyet, sőt szolgálják. Mivel nincs értelmük, ezért a velük való bánásmódra nem vonatkoznak jogi normák. Már az ő korában is voltak ellentétes vélemények. Püthagorasz szerint: amíg az Ember könyörtelen pusztítója lesz az alacsonyabb szintű élőlényeknek, nem fogja ismerni sem az egészséget, sem a békét. Teophrasztosz pedig azt állította, hogy az állatok gondolkodásra képesek. Azonban a nyugati filozófia később Arisztotelész nézeteit vette át. A Biblia tovább erősítette ezt a nézetet és Szent Ágoston, valamint Aquinói Szent Tamás hangsúlyozták, hogy az állatok alacsonyabb rendűek az embernél. Ezt a keresztények el is fogadták. Még 1891-ben is azt mondta IX. Pius pápa, hogy ha időt fordítunk az állatokra, akkor az emberi dolgokról vonjuk el a figyelmet. A barom az emberért teremtetett, akinek ugyanolyan joga van fölötte, mint a növények és a kövek fölött. Törvényes kivégezni őket, vagy fájdalmat okozni nekik bármilyen jó és ésszerű cél érdekében, még felüdülés céljából is. Jól tükrözi ezt a szemléletet az is, hogy a XVIII. századig bíróság elé állítottak vétkező állatokat. Ott kihallgatták őket, sokszor meg is kínozták és az ordításukat beismerő vallomásnak tekintették. A judaizmus ezzel szemben azt vallja, hogy az állatoknak okozott fájdalmat minél kisebbre kell csökkenteni. Elítélik a kutya- és bikaviadalt, a szórakozást szolgáló vadászatot. 11

12 Az iszlám ezzel szemben szintén az ember kiszolgálóinak tekinti az állatokat, bár a Korán tiltja az állatkínzást. A modern nyugati gondolkodás egyik irányát Descartes képviselte, akinél az ember felsőbbrendű lény volt (kereszténység hatása). A természetet tisztán mechanikusan értelmezte, így az állatok is élő gépek voltak az ő rendszerében, ennek megfelelően nincs értelmük és nincsenek érzelmeik. Ugyanakkor Thomas Hobbes, John Locke és Immanuel Kant érzésekkel ruházták fel az állatokat, de tagadták, hogy bármiféle erkölcsiségre lenne alapjuk, mivel nincs felfogóképességük. David Hume azonban már a szimpátia alapján határozta meg az erkölcsösséget és azt állította, hogy az együttérzés kiterjeszthető más élőlényekre is. Még radikálisabb volt Jeremy Bentham, aki már utilitarista volt: nem az a kérdés, hogy tudnak-e gondolkodni az állatok, hanem hogy képesek-e szenvedni. Éppen ezért az állatok bántalmazását, kínzását zsarnokságnak nevezte. Arthur Schopenhauer pedig úgy gondolta, hogy az erkölcsös élet megköveteli minden szenvedni képes lény iránti könyörületességet: erkölcstelenül cselekszik az, aki más szenvedését okozza. Az igazi változást azonban Charles Darwin és az evolúció elmélete hozta meg. Mivel az ember az állatvilágból fejlődött ki, ezért nem igazán lehetett tovább tartani azt az álláspontot, hogy az embert és az állatokat áthidalhatatlan értelmi különbségek választják el. Mindezzel szemben a keleti embereknél az élet szentsége mindenfajta életre vonatkozik. Ez nagyon erősen jelentkezik a buddhizmusban és a hinduizmusban. A reinkarnáció kapcsolódási láncot jelent az élőlények között, ezért az állatáldozatokat tiltja, és a vegetarianizmust hirdeti. A kínai konfucianizmus a természet minden elemének egységét hangoztatja. Az emberek és az állatok képességei között csak azok mértékében van különbség. A bennszülött népek az egész természetet élő léleknek tekintik, tisztelik az állatokat (totemek) A modern állatvédelem kialakulása A XIX. századi Angliában szerveződött az első állatvédő mozgalom, hogy ne végezzenek többé állatkísérleteket érzéstelenítés nélkül. Ennek hatására törvényi változások, korlátozások jöttek létre és sok állatvédő szervezet alakult elsősorban angol nyelvterületen ben az angol képviselőház elfogadott egy törvényt a háziállatok védelméről. Ez azért vált szükségessé, hogy a kocsisok a lovaikat ne terheljék túl, ne működhessenek a 12

13 macskanyúzók vagy éppen a mészárszékekben uralkodó körülmények megváltozzanak. A törvényt azonban nem tudták betartatni, mivel a helyhatóságok sem vették komolyan. Arthur Broome tiszteletes, Richard Martin (a törvény beterjesztője), William Wilberforce és más képviselők és nemesek ezért összegyűltek 1824-ben, hogy egy olyan bizottságot hozzanak létre, amely segít betartatni a törvényt. Ez a próbálkozás is sikertelen volt egészen addig, amíg egy kofát perbe fogtak, hogy kegyetlenül bánik a szamarával. Richard Martinnak sikerült elérnie, hogy a kofát elítéljék és megbüntessék. Ez volt az első állatvédő propagandakampány, aminek hatására állatvédő szervezetek alakultak Franciaországtól az Egyesült Államokig. Az első állatvédő szervezet Londonban alakult Társaság az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenkedések ellen néven, azonban eladósodott és bezárt az irodájuk egészen 1835-ig, amikor a kofás ügy hatására Viktória hercegnő lett a fővédnöke. Ezután, amikor királynővé koronázták, a társaság felvehette a királyi nevet és így jött létre a Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA), ami mára a világ legnagyobb nemzetközi állatvédő szervezete. Az 1960-as, 1970-es években már a nyugati országokban a szellemi légkör fogékony volt az új humanista mozgalmakra, amelyek mindenfajta diszkriminációt elutasítottak ban megjelent Donald Griffin könyve: Az állati tudatosság kérdése, ezzel elindult a kognitív etológia, ami kimutatta a belső állapotok: feltételezés, kívánság, érzelmek meglétét az állatoknál ben megjelent Peter Singer: Az állatok felszabadítása c. könyve, aminek komoly hatása volt a filozófiai gondolkodásra az állatok erkölcsi státuszával kapcsolatban. Felismerték az emberek, hogy az állatvédelem előmozdítása érdekében két fontos dolgot kellett megtenni: egyrészt a társadalom érdeklődését az állatvédelmi kérdésekre kell irányítani, másrészt komoly jogi szabályozás kell, amely az állatvédelmet központi kérdésként kezeli. Ekkor jöttek létre a legújabbkori állatvédő szervezetek: British Hunt Saboteurs Greenpeace People for the Ethical Treatment of Animals (PETA), aminek több száz szervezete van sokmillió taggal. Ők érték el, hogy új svéd állatvédelmi törvény (1988) jöjjön létre, mely az egyik leghaladóbb szellemű jogszabály. Szintén ennek a szervezetnek köszönhető a borjúszállító rekeszeket betiltó brit törvény (1990) vagy a nemzetközi delfinvédelmi törvény (1992). Ezt többek között azért hívták életre, mivel nagyon sok delfin pusztul el a halászhálókban (1. kép). 13

14 1. kép: Halászhálóban elpusztult delfin. Fotó: Dr. Matt Ruglys, RSPCA Photolibrary. Elértünk oda, hogy egyre többen fogadják el, hogy az ember morális és etikai kötelessége pl. olyan tartási és gondozási feltételek biztosítása a háziállatok és társállatok számára, amelyek nem veszélyeztetik fizikai és mentális komfortérzetüket. Mik ezek az alapvető igények? 1965-ben a Brambel Bizottság jelentést adott ki az istállózott állatok jogairól: a tartási helyükön kényelmesen fel tudjanak állni; kényelmesen tudjanak feküdni; meg tudjanak fordulni; ki tudjanak nyújtózkodni; lehetőségük legyen a tisztálkodásra. Ez érezhetően erős leegyszerűsítés. Ha Teutsch (svájci kutató) összefoglalóját nézzük 1978-ból az állattartás etikai vonatkozásairól, akkor már teljesebb képet kapunk: Az ember, az állat és a növény ugyanannak a világnak a része. Egyedül az ember képes más élőlények leigázására. 14

15 Az ember felelős a természet és az élőlények megóvásáért. Az embernek korlátoznia kell magát a természet kisajátításában, az állatokkal és a növényekkel szemben tiszteletet kell tanúsítania. Meg kell őrizni az élővilág diverzitását. Az ember nem kezelheti az állatokat cselekvései tárgyaként. Az embernek joga van az állatok hasznosítására. Azonban olyan életfeltételeket kell biztosítania, amely összhangban van a természetes igényeikkel és biztosítja a fizikai és pszichikai egészségüket. Az ember a fajok genotípusát nem változtathatja meg olyan mértékben, amely a faj fennmaradását veszélyezteti. Ezek után 1983-ban Fox összegezte a háziállatok jogait: Minden háziállat önálló, csak önmagával azonos lény sajátos igényekkel, saját belső értékekkel, amelyek függetlenek használati értéküktől. Belső értéküket fizikai, emocionális és szociális igényeik alkotják, amelyek alapján joguk van arra, hogy az ember erkölcsi felelősséggel lássa el őket. Az állatok jogait tiszteletben kell tartani morálisan és törvényileg. Az állatoknak joguk van arra, hogy szükségtelenül vagy indokolatlanul ne oltsák ki az életüket, ne szenvedjenek és alapvető fizikai, emocionális és szociális igényeiket kielégítsék. Ezek azonban relatív jogok. A háziállatokat a saját és a társadalom érdekében nem lehet szabadon engedni, viszont nem lehet mozgásukban korlátozva tartani sem őket. Az állatok jogai azon alapulnak, hogy azok is a bioszféra szerves részei, akárcsak az ember. Az állatok jogait ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az emberekét, de ez nem jelent azonos bánásmódot minden esetben, vagy nem feltétlenül azonos a súlyuk, mint az ember érdekei. Az előbbi pont alapján kell eldönteni, hogy egy állat leölése, vagy igényeitől eltérő körülmények közötti tartása morálisan elfogadható-e. Az állat leölése csak akkor fogadható el, ha a, gyógyíthatatlan beteg b, deformálódott, csonkult és a normális életvitelre képtelen 15

16 c, más élőlények életét veszélyezteti d, húsa, vagy más terméke nélkülözhetetlen az ember számára és nincs más megoldás e, olyan tudományos eredmények születhetnek belőle, amelyek az ember, vagy más állatok egészségének megőrzését szolgálják. Az állatkísérletben csak akkor szabad szenvedést okozni az állatnak, ha az ismeretanyag megszerzésének más módja nincs. Az állatot természetes szükségleteitől csak akkor szabad megfosztani, ha az egyed érdekét szolgálja, vagy az ember, vagy állat egészségét, biztonságát, túlélését biztosítja. Az állatok jogai mindig az emberhez való viszonyuk függvényeként alakulnak. A társállatok szabadsághoz való joga nem azonos a vadon élő állatok ugyanezen jogával. Az állatok jogainak összefoglalása azonban csak irányelv, amely alapul szolgálhat tanácsadó testületek állásfoglalásaihoz és később az állatvédelmi-állategészségügyi törvényekhez. Ilyen állásfoglalást készített 1981-ben az Egyesült Királyság Mezőgazdasági Bizottsága a Parlament számára a baromfi-, sertés- és húsborjú-tartás állatvédelmi kérdésiről. Az állattartás főbb elemeit szabályozni kell, aminek tudományosan megalapozottnak kell lennie, és külön figyelmet kell fordítani a komfortérzet biztosítására. Ha a komfortérzet többletköltséget okoz, akkor az jelenjen meg az árban. Nem lehet olcsón tartani az állatokat az alacsony ár érdekében, a komfortérzet prioritást élvez. Egyes tartástechnológiai rendszereket be kell tiltani (ketreces baromfitartás, kocák kötött tartása, libatömés). Az állatok közérzetét nem lehet kizárólag a termelés színvonalával mérni. Mindezek ellenére a mai napig elfogadott gyakorlat az Európai Unión belül nálunk és Franciaországban, valamint az USA-ban a liba- és kacsatömés. Sőt Franciaországban 2005-ben a mezőgazdasági törvényt módosítása alapján a libatömés nemzeti kulturális örökség (2. kép). 16

17 2. kép: Libatömés egy francia tanyasi gazdaságban. 3. Nemzetközi szervezetek áprilisában egy bejelentés alapján a Compassion Over Killing nevű amerikai állati jogokkal foglalkozó szervezet kivizsgálta egy amerikai nagy mezőgazdasági vállalat egyik ipari méretű csirkefarmját. Mivel hivatalosan nem léphettek be, ezért éjszaka belopóztak az aktivisták és videófelvételt készítettek az állatokról és a tartási körülményekről. Továbbá kiszabadítottak nyolc csirkét, amelyeket a helyi állatorvos megvizsgált. Mindegyik nagyon rossz állapotban volt. Az utána rendezett sajtókonferencián levetített videón lehetett látni, hogy az állatokat nagyon szűk ketrecekben tartják, tollaiktól megfosztva, bezsúfolva. Az országos tiltakozás után sok más helyen is akciókat indítottak az állatvédő szervezetek és ennek köszönhetően az Európai Unió határozata szerint az ilyen kisméretű ketreceket 2012-re meg kell szüntetni (3. kép). 17

18 3. kép: Kisketreces, intenzív tojótyúk tartás. Fotó: Tom Claxton és Nigel Rolstone, RSPCA Photolibrary. Hasonló akciókat sok állatvédő szervezet hajt végre, legalábbis a radikálisabbak. Milyen szervezetek vannak és mivel foglalkoznak? A világon különböző állatvédő szervezet van. Vannak olyanok, amelyek irányadó elveket állítanak fel. Vannak tanácsadók és olyanok is, amelyek bűnözőket jelentenek fel. Vannak megfigyelők és olyanok is, amelyek megmentik a sérült állatokat. Vannak egyes fajokra koncentrálók. A World Society for the Prevention of Animals (WSPA Állatvédelmi Világszövetség) egy angliai székhelyű nemzetközi szervezet, amely a különböző országokbeli állatvédő szervezeteket próbálja összehangolni és együttműködésre bírni (www.wspa.org.uk). Az állatokkal szembeni kegyetlenkedések, a szenvedés enyhítése a fő profilja. Ezért nemzetközi kampányokat szervez pl. a prémfarmok, a bikaviadalok, a medvetáncoltatás ellen. Állatmentő akciókat hajtanak végre katasztrófák (hurrikánok, földrengések, tűzvész), vagy háborúk (Balkán) során. A fogságban tartott állatok visszatelepítését is fontos feladatuknak tartják. A visszatelepítésnél mindig megbizonyosodnak arról, hogy hol és mikor lehet kiengedni az állatokat, van-e ott elegendő élettér, tudnak-e az állatok élelmet szerezni, ne legyenek betegek, vagy ne borítsák fel az ökoszisztéma egyensúlyát. A visszatelepítés mindig fokozatos, hisz vissza kell szoktatni az állatokat a természetes környezetbe (ld. a mesterséges szaporítás problémáit a fácántenyésztésnél). Ha egy állatot nem lehet visszatelepíteni, mert túl öreg, gyenge, vagy túl sokáig volt fogságban és akár már mentálisan is beteg lett ettől, akkor ún. állatmenhelyre kerül. 18

19 Az állatmenhelyek különböző állatfajokra, vagy csoportokra specializálódott létesítmények, hisz más kell a kis kedvenceknek, amelyeket már meguntak (kanári, teknős, kígyó), vagy egy kutyának, egy szamárnak, vagy egy medvének. Ilyen szervezetek Angliában: The Donkey Sanctuary szamarak; Battersea Dogs Home kutyák; Home of Rest for Horses lovak és pónik; Wood Green Animal Shelter kutyák, macskák és más fajok számára is. Nyilvánvalóan itt szakszemélyzet gondoskodik az állatok utolsó napjairól, de nem tartják őket életben minden határon túl, tehát az öregkori szenvedéstől is megóvják őket. Sok országban még ma is teljesen törvényesek bizonyos kegyetlen szórakozások. Belgiumban kacsák fejét ütik le vigasságként hasonló volt 1995-ben Magyarországon is kakasokkal. Brigitte Bardot tiltakozó levelet írt Csurgónagymarton polgármesterének, aminek hatására betiltották az élő kakasok használatát. Azonban 2000-ben ismét élő állatokkal játszadoztak a fiatalok, amit pedig a jegyzőnek meg kellett volna tiltania a hatályos állatvédelmi törvény rendelkezései alapján (állatkínzás tiltása). Indiában máig is dívik a medvetáncoltatás, sok embernek ez az egyetlen megélhetési forrása, legalábbis ezt állítják. Vietnamban, Kínában és Koreában medvefarmokat üzemeltetnek (Vietnamban 4000 medvét tartanak így fogva), hogy az állatok epéjét kinyerjék, amit hagyományos keleti gyógyászati szerekhez, továbbá borokhoz, teához és samponokhoz használnak. A kinyerésnél Vietnamban ultrahang készüléket használnak, hogy felmérjék mennyi epéje van az állatnak, majd egy hosszú fecskendővel szívják ki, egyszerre akár 400 ml-t. A folyamat rendkívül fájdalmas, a medvék ordítanak, sokszor a hasukat fogva fetrengenek a ketrec talaján és sokszor beleharapnak a rácsokba. Ezért kihúzzák előre a fogaikat és a karmaikat. Egy medve átlagosan 10 évig él így a fogságban, míg a természetben átlagosan a 30 éves kort is megérik. Előrelépés az ügyben, hogy a vietnami kormány elkezdte a farmok betiltásának folyamatát. Lóugratás Japánban, ahol begyógyszerezett lovakkal próbálnak minél magasabb falakat átugratni. Ez sokszor az állatok komoly sérülésével jár (törések). Spanyolországban és Mexikóban még mindig népünnepélynek számít a bikaviadal ben egy törvényjavaslatot nyújtott be az egyik spanyol párt (a WSPA petíciója alapján) a Katalán Parlament elé, hogy tiltsák be a bikaviadalokat. A javaslatot a Dalai Láma is aláírta, továbbá Paul McCartney és 19

20 Jane Goodall is támogatta. A lényeg azonban az, hogy az állatvédő szervezetek felmérése szerint a lakosság 80 %-a elítéli a bikaviadalt, vagyis semmi szükség nincs már erre a kegyetlen szórakozásra. De ennél még kegyetlenebb véres szórakozásokat is találhatunk ezekben az országokban. Mexikóban kecskéket mészárolnak le ún. fesztivál keretében. Spanyolországban pedig kecskéket dobálnak ki templomtornyokból, nyulakat köveznek meg, csirkék fejét ütik le szórakozásképpen. Pakisztánban és Görögországban medvét kötnek ki az orránál fogva és két kutyát eresztenek rá, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással. Salvadorban olyan tehén rodeókat rendeznek, ahol egy fiatal tehénnek kell a nyelvét megcsípni és kihúzni a szájából (4. kép). Vagy Bulgáriában a kutyapörgetés (5. kép), ahol kutyákat lógatnak fel egy medence fölé. Az állatok ott pörögnek a víz fölött, félnek és ürítenek. Minél többet ürítenek a kutyák, annál jobb évet várnak az emberek. 4. kép: Rodeóra szállítandó tehén befogása. 20

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.) 2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.

Részletesebben

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 1998. évi XXVIII. törvény 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A törvény

Részletesebben

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros

Részletesebben

A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások

A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások 1. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások Felelős személy lehet, aki az alábbi egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével és

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Állatkísérlet-mentes termékkereső Kézikönyv

Állatkísérlet-mentes termékkereső Kézikönyv Állatkísérlet-mentes termékkereső Kézikönyv 1. Keresés Mit kereshet?: Kereshet terméknevekre, vagy gyártókra, vagy akár termékekre is (sampon, szappan). Az adatbázis folyamatosan bővül, Állatkísérlet-mentes

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Európai kezdeményezések a kedvtelésből

Európai kezdeményezések a kedvtelésből Európai kezdeményezések a kedvtelésből Szórádi Gyöngyi Budapest, 2012. április 10. 2012 január Cél: az állatjólét további javítása az EU-ban. A dokumentum elsősorban a haszonállatokkal foglalkozik, de

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS

NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS DR. FODOR KINGA állatorvos, egyetemi adjunktus SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR 2011. április 27. DEFINÍCIÓK Nagyváros a lakosság száma 100 000 feletti de ebben az értelemben

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai JFGK 16.: BORJAK VÉDELME A követelmények célja: Az állattartót terheli a felelősség azért, hogy a borjak tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek

Részletesebben

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány

SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány MIE konferencia Mátraháza, 2011. május 26-27. Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő SPC 1.) Forgalomba hozatali engedélyekkel kapcsolatos problémák 2.) Vizsgálattal kapcsolatos

Részletesebben

PhD értekezés (Műhelyvitára alkalmas verzió) dr. Jámbor Adrienn

PhD értekezés (Műhelyvitára alkalmas verzió) dr. Jámbor Adrienn PhD értekezés (Műhelyvitára alkalmas verzió) dr. Jámbor Adrienn Miskolc 2016 MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar AZ ÁLLATVÉDELEM JOGA PhD értekezés Készítette: dr. Jámbor Adrienn okleveles jogász

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

Állatvédelem. Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok

Állatvédelem. Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok Állatvédelem Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok Mit nevezünk egzotikusnak? ( exóták ) Nem erről a földrészről származó Általában trópusi fajok (földrajzi helyzetünknél fogva)

Részletesebben

A felelős állattartás néhány szabálya

A felelős állattartás néhány szabálya Tanuló neve: Dátum: A felelős állattartás néhány szabálya 1. Táplálás Egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mintha olyan ételt eszünk, amilyenre szükségünk van. Gondoljunk csak arra,

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól

Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 14/2010. (V.31.), 19/2012. (V.21.), 31/2012. (XI.05.) és 1/2013.(I.31.)

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben / Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2012.10.01.-től Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A spanyol agarak tragédiájától...

A spanyol agarak tragédiájától... A spanyol agarak tragédiájától... WWW.GALGO-IN-NOT.DE WWW.GREYHOUND-IN-NEED.COM...a családi kedvenc létig Hogy történhetett ez meg? Évszázadok óta csodálja az ember az agarak eleganciáját. Sokakat vonz

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 1.. /1/ Újudvar Község közigazgatási területén állatot tartani

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I.

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I. SZKB_207_09 Kell egy csapat! I. diak09.indd 55 2006.12.09. 22:01:12 DIÁKMELLÉKLET KELL EGY CSAPAT! I. 7. ÉVFOLYAM 57 DIÁKMELLÉKLET D1 Feladatlap a csoportmunkához b) A táblázat második oszlopában szereplő

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában

Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában 3. szint Március Riasztóan(1) gyenge az erdők védelme Európában Újabb felmérés készült az európai erdők védelméről Szerdán ér véget az európai erdők védelmével foglalkozó negyedik nemzetközi miniszeri

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében - 1 - HMTJ 26/2015 (10.02.2015) Ikt. szám: 3222/10.02.2015 JELENTÉS Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében Előterjesztő: Elemző Csoport - 2 - Referenciadokumentum: - 1979-es Berni Egyezmény - Európai

Részletesebben

Zalakomár község Önkormányzat képviselő - testületének 6/2010. (IV. 28.) r e n d e l e t e az állattartás szabályairól

Zalakomár község Önkormányzat képviselő - testületének 6/2010. (IV. 28.) r e n d e l e t e az állattartás szabályairól Zalakomár község Önkormányzat képviselő testületének 6/2010. (IV. 28.) r e n d e l e t e az állattartás szabályairól Zalakomár község Önkormányzatának Képviselőtestülete élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya 2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA

HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA MARTONVÁSÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Polgármesteri Hivatal 2462 Martonvásár, Budai út 13. sz. HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA Hatályos: 2010. július 1. napjától HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az injekciós fecskendők és tűk terjesztésének és birtoklásának jogi háttere

Az injekciós fecskendők és tűk terjesztésének és birtoklásának jogi háttere Ország Belgium Cseh Köztársaság Az injekciós fecskendők és tűk terjesztésének és birtoklásának jogi háttere A 2000. június 5-én hatályba lépett királyi rendelet szerint kizárólag háziorvosok, gyógyszertárak

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2010. június 18-i nyilvános ülésére.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2010. június 18-i nyilvános ülésére. NAPIREND Ügyiratszám: 4/2360/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2010. június 18-i nyilvános ülésére. Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Beszámoló az Assisi Szent

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

Közösségi Határkódex ***I

Közösségi Határkódex ***I C 133 E/57 P6_TA(2005)0247 Közösségi Határkódex ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozásáról szóló európai parlamenti

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1.. 6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más

Részletesebben

18/2009./IX.14./ sz. rendelete. A temetőkről és a temetkezési tevékenységről

18/2009./IX.14./ sz. rendelete. A temetőkről és a temetkezési tevékenységről MUCSONY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009./IX.14./ sz. rendelete A temetőkről és a temetkezési tevékenységről Mucsony Nagyközség képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.tv. 16../1/

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Vadászat rendje balesetvédelem részletes szabályai:

Vadászat rendje balesetvédelem részletes szabályai: Vadászat rendje balesetvédelem részletes szabályai: 1. Célja a vadászat és a fegyverhasználat részletes szabályainak ismertetése és meghatározása, a vadászati kultúra terjesztése, vadászati és fegyverhasználati

Részletesebben

Post-experimental management: humane endpoints, euthanasia. Dániel Érces

Post-experimental management: humane endpoints, euthanasia. Dániel Érces Reference number: 035/14 UNIVERSITY OF SZEGED, Institute of Surgical Research Animal experiments theory and practice C level SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, Sebészeti Műtéttani Intézet Az állatkísérletek elmélete

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Versenyszabályzat a WorldSkills versenyek megszervezéséhez és lebonyolításához

Versenyszabályzat a WorldSkills versenyek megszervezéséhez és lebonyolításához Versenyszabályzat a WorldSkills versenyek megszervezéséhez és lebonyolításához OD03 WorldSkills International Titkárság Keizersgracht 62-64, 1015 CS Amszterdam, Hollandia www.worldskills.org, Tel: +31

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 1993.3.15. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 1993.3.15. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 03/14. kötet 71 31992L0119 1993.3.15. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 62/69 A TANÁCS 92/119/EGK IRÁNYELVE (1992. december 17.) az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával

Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával Részben akadálymentes?! Tapasztalatok az infokommunikációs akadálymentesítés területén létező példák bemutatásával A Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézetről röviden Kik vagyunk? Az Intézetet két fogyatékos

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása

A tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása 4. számú napirend a Képviselő-testület 2012. november 15-i ülésén A tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország

Részletesebben

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége Állatvédelem 4. Az állattenyésztők felelőssége Kedvencek tenyésztése szinte mindent Kutya Macska Díszhal Díszmadár Kisemlősök Egyéb emlősök Mosómedve Főemlősök Ragadozók Ízeltlábúak Hüllők Teknős Kaméleon

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 2014.03.26 2016.12.31 4 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről

40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 2014.03.26 2016.12.31 4 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 2014.03.26 2016.12.31 4 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII.

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben