Állatvédelem. Tartalomjegyzék
|
|
- Fanni Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tartalomjegyzék 1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai Az állatvédelem célja és lényege Az állatok erkölcsi státusza Az állatok erkölcsi joga Tudat Mivel ártunk az állatoknak? Állati jogok Az állatvédelem irányzatai Az állatvédelem nemzetközi története Az állatvédelem kezdetei A modern állatvédelem kialakulása Nemzetközi szervezetek Az állatvédelem jogi szabályozása külföldön Állatvédelmi törvények A halállomány védelme az EU-ban Természetvédelem az EU-ban Az állatvédelem magyarországi története Az állatvédelem általános története A budapesti állatkert története A jogi szabályozás története Magyarországi állatvédő szervezetek és tevékenységük Az állatvédelem kapcsolata a természetvédelemmel, az erdészettel, a vadgazdálkodással, a halászattal és az állategészségüggyel Természetvédelem Erdővédelem Vadgazdálkodás... 40
2 7.4. Halgazdálkodás Állategészségügy A magyar állatvédelmi törvény Előzmények Az állatvédelmi törvény Általános rendelkezések Egyes állatok védelme Pénzügyi fedezet Az ügyész szerepe Záró rendelkezések Állatvédelmi Tanácsadó Testület A jegyző szerepe Állatvédelem a médiában, esettanulmányok Irodalomjegyzék
3 Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését az mutatja hogyan bánik az állatokkal. Mahatma Gandhi 1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai 1.1. Az állatvédelem célja és lényege Zoltán Ödön (2000) az alábbi megfogalmazást adja: Az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmód megakadályozása, illetőleg a lehető legkisebb mértékre szorítása, az életfeltételeik biztosításáról, valamint az állatfajok fennmaradásáról való emberi gondoskodás. Ennek érvényesülése területében és intenzitásában változott az idők folyamán az őskori állatkultusztól a modern állatvédelemig. Az állatkultusz az animisztikus értelmezés szerint egyes állatok különös tisztelete, sőt szent lényként imádása. Ehhez szorosan kapcsolódik a totemizmus: a törzsnek valamely állattól való leszármaztatása. Ugyanakkor nem minden állatot tiszteltek egyformán, hisz egyeseket a jó másokat a gonosz megszemélyesítőjének tekintettek. A modern állatkultusz az állatoknak, mint az ember élőlénytársainak megbecsülésére, védelmére, sőt fokozott tiszteletére helyezi a hangsúlyt Az állatok erkölcsi státusza Az állatok erkölcsi státusza azt jelenti, hogy az állat a maga jogán is rendelkezik erkölcsi jelentőséggel, nem csupán az emberhez való viszonya alapján. Ez azt jelenti, hogy az állat javát az állat kedvéért kell tekinteni. Nézzünk erre egy példát. Egy kutyát szórakozásból rugdosni helytelen dolog, de ezt el lehet azért ítélni, mert a gazdájának kárt okozunk, vagyis a tulajdonos érdeksérelmét kell tekintetbe venni. Ha nincs gazdája az állatnak, akkor azt mondhatjuk, hogy a kegyetlenség bűn, és aki ilyet tesz, az előbb vagy utóbb ember társaival is ezt fogja tenni. Ebben az értelmezésben az állatnak nincs független erkölcsi jelentősége, azaz nincs erkölcsi státusza. 3
4 Másik álláspont szerint azért nem helyes a kutyát szórakozásból rugdosni, mert az az állatnak fájdalmat, súlyos sérüléseket okozhat. Ebben az értelemben az állatnak van erkölcsi státusza (más kérdés az, hogy ugyanolyan-e, mint más állatoké, vagy az emberé) Az állatok erkölcsi joga Ez jelentheti egyszerűen azt, hogy van az állatnak erkölcsi státusza, azaz joga van arra, hogy ne okozzanak neki szenvedést, ne öljék meg alapos ok nélkül. Ez elég tág értelmezés, hisz mit tekinthetünk alapos oknak. Ebbe akár egy kozmetikai cég anyagi érdeke is beleférhet, akik ezért állatokon végzik el a toxicitási kísérleteket. Másik lehetőség az egyenlő megítélés szerinti értelmezés, vagyis akik jogokkal rendelkeznek, azok egyenlő megítélést érdemelnek, hasonló érdekeik azonos súllyal esnek latba. A szenvedés elkerülésének érdeke a kutyánál éppen olyan fontos, mint az embernél: az állati szenvedés ugyannyit ér, mint az emberi. Az érdekérvényesítés szempontjából, ha valakinek jogai vannak, akkor létfontosságú érdekeit még akkor is védeni kell, ha azok hátrányosak a társadalom egészére. Az állatok szabadsághoz való joga így azt jelenti, hogy számukra károsan bezárni őket akkor sem lehet, ha ez sok előnnyel járna számunkra. A kérdés már csak az, hogy milyen mértékű erkölcsi megítélésre tarthatnak számot az állatok és milyen értelemben vett jogokkal rendelkeznek? Az első értelemben biztosan vannak az állatoknak jogaik, hisz van erkölcsi státuszuk, ebben sokan nem kételkednek. Ugyanakkor az egyenlőség kérdése már sokkal több vitát kavar. Az állatok között biztosan nincs erkölcsi egyenlőség. Alapvetően csak az érző lények lehetnének ilyenek és ezek leginkább a gerincesek, esetleg a lábasfejűek. Az érző lény azért fontos kritérium, mert az érzések hiányában az állat nem képes törődni azzal, hogyan bánnak vele, így erkölcsi értelemben nem is lehet nekik ártani. (Persze ebben a kérdésben az állatvédők különböző irányzatai eltérnek egymástól.) Viszont az sem mindegy, hogy ezek az érző lények milyen értelemben egyenlőek. Egyforma bánásmód alá nem vehetjük őket, hisz más-más érdekeik vannak például a macskáknak, mint az embernek, vagy a kutyáknak. A macskák enni, inni, párzani vagy melegben lenni szeretnének és nincsenek olvasási, vagy tanulási érdekeik, vagy nem tervezik meg az életútjukat. Egy macskát akarata ellenére elvihetünk az orvoshoz, hogy beoltassuk, de ugyanezt egy ép eszű emberrel megcselekedni már helytelen. 4
5 Ugyanakkor az érző állatoknak egyenlő megítélés alá kell esniük, vagyis a marhának ugyanolyan fontos, hogy ne szenvedjen, mint az embernek. A nem egyenlőség pártiak öt szempontot szoktak felhozni véleményük alátámasztására. A faj: az ember faji alapon magasabbrendű. Azonban ez nem érv, hisz sok ember sem fogadja el. Másrészt a majmok nagyon közel állnak hozzánk genetikailag. Milyen alapon különítjük el tőlük magunkat, amikor a mai majmok sokszor okosabbak, mint az őseink. Továbbá miért a faji elkülönítést vesszük alapul, amikor sok más csoportosítás is létezik. Miért nem az emberek és az emberszabásúak együtt, vagy az emlősök, vagy a gerincesek? A szerződéselmélet: az etikában használatos fogalom, ami azt jelenti, hogy az erkölcsi jogok és kötelezettségek a szerződő felek közti megegyezésből fakadnak, akik olyan alapelveket és szabályokat állítanak fel, amelyek alapján irányítják a társadalmukat. Mivel az állatok erre képtelenek, tehát nem eshetnek azonos megítélés alá. Ez az érvelés tagadja az állatok erkölcsi státuszát is. Az erkölcsi státuszt azonban már korábban elfogadtuk az állatkínzások elítélése kapcsán. Másrészt itt egyből felmerül az értelmi fogyatékosok kérdése. A szerződés ugyanis értelmes alanyt kíván. Mivel ők nem tudják ezt a társadalmi szerződést megérteni, ezért ők sem eshetnek egyenlő megítélés alá ezen szempont szerint. Az erkölcsi alany: csak azoknak van joguk, akiknek kötelezettségük is van. Itt hasonlóan az előző ponthoz az értelmi fogyatékosok és a csecsemők is problémát jelentenek. A társas kapcsolatokra való hivatkozás: a hozzánk szociálisan közelebb állók iránt nagyobb az erkölcsi kötelezettségünk, ezért az állatokat nem ítéljük magunkkal egyenlőnek. Azonban az erős elkötelezettség egy csoport iránt még nem jelenti azt, hogy másoknak nincs ugyanolyan erkölcsi joga. Ha ilyen alapon más embereket kevesebbre értékelünk, akkor máris eljutunk a rasszizmushoz! A segítségnyújtás és a megölés különbségei: a kölcsönös segítségnyújtás kötelezettsége alapján vannak az embereknek pozitív jogaik, míg az állatoknak nincsenek. De ettől még azonos megítélés alá esnek az állatok az emberrel. A kölcsönös segítségnyújtás azt jelenti az állatok esetében, hogy adj meg minden lehetséges segítséget, ami előreláthatólag valóban segít. Számukra a segítségnyújtás 5
6 ugyanis nem mindig hasznos (ld. vadetetés, amikor nem megfelelő táplálékkal etetjük az állatokat, vagy az etetéssel eltoljuk az ökológiai egyensúlyt, és kárt okozunk más fajoknak, majd később akár a megsegítendő fajnak is). Ezzel szemben segítséget kell nyújtani az állatoknak a kizsákmányolásuk esetében (bálnavadászat). Az emberek megölése erkölcsileg kevésbé elfogadható, mint az állatoké. Ezt szinte mindenki elfogadja, de valószínűleg az állatoknak a halál kisebb ártalmat jelent, mint az embernek! 1.4. Tudat Mindezen okfejtések sokak véleménye szerint nem vonatkoznak minden állatra, csak az ún. érző lényekre. Ebben az esetben mindenképpen tekintetbe kell vennünk a tudatosság, a tudat kérdését. Általánosságban a tudatosság alatt azt értjük, hogy az egyed rendelkezzen az adott időpontban szubjektív élményekkel. Erre sok bizonyítékot talált már a kognitív etológia. Sok fajnál nem csak tudatot, hanem fejlett éntudatot is kimutattak (majmok tükörben felismerik magukat; imitáció). Szorosan kapcsolódik ehhez az érzőképesség, azaz az érzésekre való képesség. Ez egyrészt átérzett élményeket és érzelmi állapotokat is jelent. Jó példa a pozitív átérzett élményekre az empátia, vagy a tisztogató viselkedés során hallatott dorombolás, ami az állat elégedettségét, örömöt fejez ki. Az is biztos, hogy fájdalmat éreznek az állatok (kellemetlen érzékelési élmény, amely valamilyen szövetkárosodással van kapcsolatban). Ugyanolyan érzőreceptoraik és feldolgozó idegi központjuk van, mint az embernek. Ugyanúgy próbálják védeni a sérült, fájó részeiket, mint az ember. A félelmet, vagy a nyugtalanságot szintén ki lehet mutatni az állatoknál. A félelem az észlelt veszélyre adott válaszreakció, ami ráirányítja az állat figyelmét a védekezésre. A nyugtalanságnak nincs ilyen határozott célpontja, alapvetően fokozott figyelmet ébreszt. Az embereknél tapasztalható élettani jeleket (erős szívverés, verejtékezés, lihegés, motoros feszült állapot, túlzott figyelem ugráló tekintet) az állatokon is meg lehet figyelni. A nyugtatószerek hasonlóan hatnak az állatokra, és hasonló módon lehet gyógyszerrel nyugtalanságot kiváltani állatokon. A fájdalom, a stressz és a félelem átérzése együtt pedig megteremti a szenvedést. Vagyis az érző lények képesek szenvedni. Vannak, akik a nyelv hiánya miatt kételkednek az állatok tudatosságában, azonban ebben az esetben a csecsemőktől is meg kell vonnunk a tudatosságot. 6
7 1.5. Mivel ártunk az állatoknak? Alapvetően három ártalmi forma van: 1. szenvedés; 2. a szabadság korlátozása; 3. halálokozás. A szenvedés minden érző állat és ember esetén egyenértékű ártalom lehet (fájdalommal, nyugtalansággal, distresszel, félelemmel jár). Van természetesen olyan szenvedés is, amely nem feltétlenül ártalmas, pl. a gyógyászati beavatkozások során átélt szenvedés. A korlátozás a szabadság megvonása, azaz a természetes mozgásigény, illetve ennek kielégítése szenved csorbát. Ez ártalmára van az állatnak, mivel szenvedést okoz. Ezáltal összemérhető ez az ártalom a különböző állatfajok között. Persze van olyan korlátozás, ami hasznos az állatoknak bizonyos értelemben, pl. a marhaistálló védi őket a kedvezőtlen időjárási feltételektől. A halál nem jelent szenvedést, ha azt gondoljuk, hogy az állatok nem vágynak az életre, mert nem rendelkeznek az életben maradás képzetével, kívánságával. Ugyanakkor az ember számára ártalmas, mert mi életben akarunk maradni, hogy céljainkat megvalósítsuk. Azonban mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek még nincsenek vágyaik, elképzeléseik az életről, hiányzanak a terveik, céljaik? Ez alapján egy egyhetes csecsemő halála számára nem ártalom, azonban mégis mindenki tragédiaként fogja fel az ilyen eseteket. A halál ezért inkább olyan ártalom, amely kizárja az élet által nyújtható értékes lehetőségeket. Ebből a szempontból az érző állatoknak ártalmára van a haláluk. De nem olyan mértékben, mint az embernek, sőt az egyes fajok között is különbség van az ilyen ártalom mértékében, tekintetbe véve a különböző életlehetőségeiket. A majmoknak több és változatosabb lehetőségeik vannak, mint a macskáknak, azoknak pedig több mint a halaknak stb. Ezek alapján az intenzív állattenyésztés elítélendő, mert szükségtelen ártalmat okoz az állatoknak (szenvedés, korlátozás és halál). A házi kedvencek tartása és az állatkertek már elfogadhatóbbak, ha teljesítenek két feltételt: 7
8 1. az alapvető igények biztosítása, pl. elegendő mozgás, társas kapcsolatok, játék, ingergazdagság stb. (ennek megfelelően egzotikus vagy akár hazai vadállatok tartása sem elfogadható!); 2. az életük összehasonlítható minőségű a szabadon élő társaikéval. Ha az állatkerteket tekintjük ebből a szempontból, akkor azt láthatjuk, hogy vadon élő állatok befogása állatkerti tartás céljából négy okra vezethető vissza: 1. szórakoztatás; 2. tudományos kutatás; 3. oktatás; 4. veszélyeztetett fajok védelme, szaporítása, visszatelepítése. Az első három nem elégséges indok arra, hogy a befogással szenvedést okozzunk az állatoknak (fájdalom, félelem, szállításkori stressz, fertőzések, sérülések). Ugyanis mindhárom ok alapvetően emberi célokat szolgál. Még az oktatás (az állatok megismertetése és az állatok védelmének tudatosabbá tétele) sem biztos, hogy visszajut az állatokig, ezáltal nem feltétlenül fogadható el. A negyedik ok már jobb, bár ha egy faj kipusztul és csak az állatkertben őrizzük meg, akkor az ökoszisztéma és a biodiverzitás szempontjából nem számít. Ráadásul a legtöbb visszatelepítési akció eddig sikertelen volt! Sokkal hatékonyabb lenne, ha a környezetpusztítást szüntetnénk meg, mint az, hogy próbáljuk menteni az utolsó túlélőket. Azt kell megvizsgálni minden esetben, hogy a befogott egyedek számára hasznos-e a befogás például, ha megszűnik az élőhelyük, de ekkor megfelelő minőségű életet kell nekik biztosítani az állatkertben. A másik fontos terület az állatkísérletek. Az állatkísérletek lehetnek az emberek és az állatok számára hasznos ismeretanyagok megszerzésére irányuló vizsgálatok részei. De lehet olyan kevéssé fontos, vagy nehezen igazolható kutatás is, mint Amerikában között a New York-i Természettudományi Múzeum által folyatott a macskák szexuális életét felderítő vizsgálat. Ennek során rengeteg macskát műtöttek meg, hogy a különböző agyterületek eltávolításának hatását megismerjék. Ennél is rosszabb volt az, amikor állatpszichológusok deprivációs (megvonásos-izolációs) kísérleteket végeztek majmokon, hogy az anya-gyerek kötődést vizsgálják. Ez ugyan fontos kérdésekre adott választ, de a sok szenvedéssel járó hasonló kísérleteket azután végleg betiltották világszerte. A kísérleteket több típusba sorolhatjuk: 8
9 alapkutatás a biológiai ismeretek szélesítése érdekében; alkalmazott kutatás; tesztelés; oktatási célú kísérletek. A gond azzal van, hogy a költség-haszon elemzésben ezek sokszor ráfizetésesek A haszon távoli és lehetséges, míg az állatokat ért ártalom azonnali és biztos. Az állatkísérletek mind három ártalmat megtestesítik, van bennük szenvedés, korlátozás és halál. Mindemellett nem biztos, hogy ami az egereken, patkányokon működik, az az emberen is pontosan úgy fog hatni. Továbbá a kísérleteknek csak elenyésző része gyógyászati célú. A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) szerint a vizsgálatok 63 %-a hadászati, 31 %-a kozmetikai célokat szolgál és csak a maradék 6 % gyógyászati célú Állati jogok Desmond Morris az Állati jogok szerződése c. könyvében (1990) a következő 10 pontban fogalmazza meg az állatok jogait: 1. Az állatot nem szabad fölruházni képzeletbeli jó vagy rossz tulajdonságokkal, hogy tápot adjunk saját babonás hiedelmeinknek vagy vallásos előítéleteinknek. 2. Állatot nem szabad az ember szórakoztatására leigázni vagy lealázni. 3. Állatot nem szabad fogságban tartani, csak ha megfelelő fizikai és társas környezetet tudunk neki nyújtani. 4. Állatot nem szabad társként tartani, csak ha képes könnyen alkalmazkodni gazdája életstílusához. 5. Állatfajt közvetlen üldözéssel vagy az emberi népesség további növekedésével nem szabad a kipusztulásba kergetni. 6. Állatnak emberi sport céljából nem szabad fájdalmat vagy szorongást okozni. 7. Állatnak szükségtelen kísérletek céljából nem szabad testi vagy lelki gyötrelmet okozni. 8. Gazdasági állatot nem szabad nyomorúságos környezetben tartani, hogy élelemmel és más termékekkel lásson el bennünket. 9
10 9. Állatot nem szabad kihasználni a prémjéért, a bőréért, az elefántcsontért vagy bármi más luxustermékért. 10. Munkavégző állatot nem szabad nehéz feladatok végzésére kényszeríteni, ami stresszt és fájdalmat okoz neki Az állatvédelem irányzatai Utilitarizmus: A tevékenységek következményei számítanak. Úgy kell cselekednünk, hogy a lehető legnagyobb jót (hasznot) érjük el, figyelembe véve egyenlő mértékben minden egyes fél érdekeit (emberekét és állatokét). Peter Singer: Animal Liberation c. könyve (1975) fejti ki ezt bővebben. Szerintük, mivel az emberek jogtalanul nem egyenlő mértékben veszik figyelembe az állatok és az emberek érdekeit, hanem ez utóbbiakat fontosabbnak tartják (az emberi haszon mindig több mint az állatok költsége), ezért alakulhatott ki az élveboncolás vagy az intenzív állattenyésztés. Ugyanakkor elfogadja az állatok leölését, ha az humánus módon történik, abban az esetben ha az állat jó életet élt és azért is, mert igazából az állat nem tudja, hogy mit veszít. Ez szemben áll az állatok tudatosságával (vágy alapú elképzelés szemben a lehetőségek kihasználásával). A tiszta utiliarista elfogadja azt, hogy sok ezer ember szórakoztatása nagyobb haszon, mint egyetlen bika megölésével járó kár. Ugyanakkor ez igaz a gladiátor viadalra is! Határozott állatjogi irányzat: A tevékenységünk önmagában számít, az vagy rossz, vagy jó. Az embereknek kötelességeik vannak az állatokkal szemben, és az állatoknak jogaik vannak. Tom Regan: The Case for Animal Rights c. könyve (1983) az alapja ennek a mozgalomnak. Szerintük az állatoknak joguk van arra, hogy ne sebezzük meg őket, azaz ne is öljük meg őket. Ez alapján a húsevésről is le kell mondanunk. Néhány nehéz döntést nyitva hagy azonban a könyv. A lakásomban megjelenő egérnek joga van arra, hogy ne öljem meg? Ha megölhetem, akkor miért nem tehetem ezt meg a fajtársával a laborban? Hibrid nézet: A kettő között foglal helyet és az adott embertől, illetve az állatfajtól függ, hogy az állatok jólléte és a leölésük terén mire helyez nagyobb hangsúlyt. Vannak dolgok, amiket nem tehetünk meg az állatokkal, például nem okozhatunk nekik komoly szenvedést még akkor sem, ha nagy a haszon. Ugyanakkor egy kis kényelmetlenség vagy az állat humánus megölése megengedhető, ha elegendő jó következménye van a tettnek (ezt vallja Peter Sandøe dán filozófus, vagy David DeGrazia). Ez az álláspont mindenesetre megengedi a tárgyalásokat, a konszenzus elérését, míg a másik kettő rendkívül merev és elutasító. 10
11 A lényeg azonban minden irányzat szerint az, hogy többet kell tennünk az állatok védelméért és jóllétéért. 2. Az állatvédelem nemzetközi története 2.1. Az állatvédelem kezdetei Az állatvédelmi viselkedés a háziasítással vette kezdetét, amikor is az embernek gondoskodnia kellett a haszonállatokról. Ez a védelem, illetve gondoskodás elsősorban persze az ember érdekében történt. Mindenesetre így kialakult az állategészségügy, ami az állatvédelem egy fontos, bár nem egyedüli területe. Az állatok erkölcsi státuszának megítélése elsősorban vallási és filozófia kérdés volt az ókorban és a középkorban, azonban az újkor megjelenésével és a tudomány fejlődésével más tudományágak is kialakították ezzel kapcsolatos nézetüket. Tekintsük át először a nyugati civilizáció ezzel kapcsolatos történetét. Arisztotelész szerint az állatok képesek érzékelésre, de értelmük nincs, így a természet rangsorában az ember alatt foglalnak helyet, sőt szolgálják. Mivel nincs értelmük, ezért a velük való bánásmódra nem vonatkoznak jogi normák. Már az ő korában is voltak ellentétes vélemények. Püthagorasz szerint: amíg az Ember könyörtelen pusztítója lesz az alacsonyabb szintű élőlényeknek, nem fogja ismerni sem az egészséget, sem a békét. Teophrasztosz pedig azt állította, hogy az állatok gondolkodásra képesek. Azonban a nyugati filozófia később Arisztotelész nézeteit vette át. A Biblia tovább erősítette ezt a nézetet és Szent Ágoston, valamint Aquinói Szent Tamás hangsúlyozták, hogy az állatok alacsonyabb rendűek az embernél. Ezt a keresztények el is fogadták. Még 1891-ben is azt mondta IX. Pius pápa, hogy ha időt fordítunk az állatokra, akkor az emberi dolgokról vonjuk el a figyelmet. A barom az emberért teremtetett, akinek ugyanolyan joga van fölötte, mint a növények és a kövek fölött. Törvényes kivégezni őket, vagy fájdalmat okozni nekik bármilyen jó és ésszerű cél érdekében, még felüdülés céljából is. Jól tükrözi ezt a szemléletet az is, hogy a XVIII. századig bíróság elé állítottak vétkező állatokat. Ott kihallgatták őket, sokszor meg is kínozták és az ordításukat beismerő vallomásnak tekintették. A judaizmus ezzel szemben azt vallja, hogy az állatoknak okozott fájdalmat minél kisebbre kell csökkenteni. Elítélik a kutya- és bikaviadalt, a szórakozást szolgáló vadászatot. 11
12 Az iszlám ezzel szemben szintén az ember kiszolgálóinak tekinti az állatokat, bár a Korán tiltja az állatkínzást. A modern nyugati gondolkodás egyik irányát Descartes képviselte, akinél az ember felsőbbrendű lény volt (kereszténység hatása). A természetet tisztán mechanikusan értelmezte, így az állatok is élő gépek voltak az ő rendszerében, ennek megfelelően nincs értelmük és nincsenek érzelmeik. Ugyanakkor Thomas Hobbes, John Locke és Immanuel Kant érzésekkel ruházták fel az állatokat, de tagadták, hogy bármiféle erkölcsiségre lenne alapjuk, mivel nincs felfogóképességük. David Hume azonban már a szimpátia alapján határozta meg az erkölcsösséget és azt állította, hogy az együttérzés kiterjeszthető más élőlényekre is. Még radikálisabb volt Jeremy Bentham, aki már utilitarista volt: nem az a kérdés, hogy tudnak-e gondolkodni az állatok, hanem hogy képesek-e szenvedni. Éppen ezért az állatok bántalmazását, kínzását zsarnokságnak nevezte. Arthur Schopenhauer pedig úgy gondolta, hogy az erkölcsös élet megköveteli minden szenvedni képes lény iránti könyörületességet: erkölcstelenül cselekszik az, aki más szenvedését okozza. Az igazi változást azonban Charles Darwin és az evolúció elmélete hozta meg. Mivel az ember az állatvilágból fejlődött ki, ezért nem igazán lehetett tovább tartani azt az álláspontot, hogy az embert és az állatokat áthidalhatatlan értelmi különbségek választják el. Mindezzel szemben a keleti embereknél az élet szentsége mindenfajta életre vonatkozik. Ez nagyon erősen jelentkezik a buddhizmusban és a hinduizmusban. A reinkarnáció kapcsolódási láncot jelent az élőlények között, ezért az állatáldozatokat tiltja, és a vegetarianizmust hirdeti. A kínai konfucianizmus a természet minden elemének egységét hangoztatja. Az emberek és az állatok képességei között csak azok mértékében van különbség. A bennszülött népek az egész természetet élő léleknek tekintik, tisztelik az állatokat (totemek) A modern állatvédelem kialakulása A XIX. századi Angliában szerveződött az első állatvédő mozgalom, hogy ne végezzenek többé állatkísérleteket érzéstelenítés nélkül. Ennek hatására törvényi változások, korlátozások jöttek létre és sok állatvédő szervezet alakult elsősorban angol nyelvterületen ben az angol képviselőház elfogadott egy törvényt a háziállatok védelméről. Ez azért vált szükségessé, hogy a kocsisok a lovaikat ne terheljék túl, ne működhessenek a 12
13 macskanyúzók vagy éppen a mészárszékekben uralkodó körülmények megváltozzanak. A törvényt azonban nem tudták betartatni, mivel a helyhatóságok sem vették komolyan. Arthur Broome tiszteletes, Richard Martin (a törvény beterjesztője), William Wilberforce és más képviselők és nemesek ezért összegyűltek 1824-ben, hogy egy olyan bizottságot hozzanak létre, amely segít betartatni a törvényt. Ez a próbálkozás is sikertelen volt egészen addig, amíg egy kofát perbe fogtak, hogy kegyetlenül bánik a szamarával. Richard Martinnak sikerült elérnie, hogy a kofát elítéljék és megbüntessék. Ez volt az első állatvédő propagandakampány, aminek hatására állatvédő szervezetek alakultak Franciaországtól az Egyesült Államokig. Az első állatvédő szervezet Londonban alakult Társaság az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenkedések ellen néven, azonban eladósodott és bezárt az irodájuk egészen 1835-ig, amikor a kofás ügy hatására Viktória hercegnő lett a fővédnöke. Ezután, amikor királynővé koronázták, a társaság felvehette a királyi nevet és így jött létre a Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA), ami mára a világ legnagyobb nemzetközi állatvédő szervezete. Az 1960-as, 1970-es években már a nyugati országokban a szellemi légkör fogékony volt az új humanista mozgalmakra, amelyek mindenfajta diszkriminációt elutasítottak ban megjelent Donald Griffin könyve: Az állati tudatosság kérdése, ezzel elindult a kognitív etológia, ami kimutatta a belső állapotok: feltételezés, kívánság, érzelmek meglétét az állatoknál ben megjelent Peter Singer: Az állatok felszabadítása c. könyve, aminek komoly hatása volt a filozófiai gondolkodásra az állatok erkölcsi státuszával kapcsolatban. Felismerték az emberek, hogy az állatvédelem előmozdítása érdekében két fontos dolgot kellett megtenni: egyrészt a társadalom érdeklődését az állatvédelmi kérdésekre kell irányítani, másrészt komoly jogi szabályozás kell, amely az állatvédelmet központi kérdésként kezeli. Ekkor jöttek létre a legújabbkori állatvédő szervezetek: British Hunt Saboteurs Greenpeace People for the Ethical Treatment of Animals (PETA), aminek több száz szervezete van sokmillió taggal. Ők érték el, hogy új svéd állatvédelmi törvény (1988) jöjjön létre, mely az egyik leghaladóbb szellemű jogszabály. Szintén ennek a szervezetnek köszönhető a borjúszállító rekeszeket betiltó brit törvény (1990) vagy a nemzetközi delfinvédelmi törvény (1992). Ezt többek között azért hívták életre, mivel nagyon sok delfin pusztul el a halászhálókban (1. kép). 13
14 1. kép: Halászhálóban elpusztult delfin. Fotó: Dr. Matt Ruglys, RSPCA Photolibrary. Elértünk oda, hogy egyre többen fogadják el, hogy az ember morális és etikai kötelessége pl. olyan tartási és gondozási feltételek biztosítása a háziállatok és társállatok számára, amelyek nem veszélyeztetik fizikai és mentális komfortérzetüket. Mik ezek az alapvető igények? 1965-ben a Brambel Bizottság jelentést adott ki az istállózott állatok jogairól: a tartási helyükön kényelmesen fel tudjanak állni; kényelmesen tudjanak feküdni; meg tudjanak fordulni; ki tudjanak nyújtózkodni; lehetőségük legyen a tisztálkodásra. Ez érezhetően erős leegyszerűsítés. Ha Teutsch (svájci kutató) összefoglalóját nézzük 1978-ból az állattartás etikai vonatkozásairól, akkor már teljesebb képet kapunk: Az ember, az állat és a növény ugyanannak a világnak a része. Egyedül az ember képes más élőlények leigázására. 14
15 Az ember felelős a természet és az élőlények megóvásáért. Az embernek korlátoznia kell magát a természet kisajátításában, az állatokkal és a növényekkel szemben tiszteletet kell tanúsítania. Meg kell őrizni az élővilág diverzitását. Az ember nem kezelheti az állatokat cselekvései tárgyaként. Az embernek joga van az állatok hasznosítására. Azonban olyan életfeltételeket kell biztosítania, amely összhangban van a természetes igényeikkel és biztosítja a fizikai és pszichikai egészségüket. Az ember a fajok genotípusát nem változtathatja meg olyan mértékben, amely a faj fennmaradását veszélyezteti. Ezek után 1983-ban Fox összegezte a háziállatok jogait: Minden háziállat önálló, csak önmagával azonos lény sajátos igényekkel, saját belső értékekkel, amelyek függetlenek használati értéküktől. Belső értéküket fizikai, emocionális és szociális igényeik alkotják, amelyek alapján joguk van arra, hogy az ember erkölcsi felelősséggel lássa el őket. Az állatok jogait tiszteletben kell tartani morálisan és törvényileg. Az állatoknak joguk van arra, hogy szükségtelenül vagy indokolatlanul ne oltsák ki az életüket, ne szenvedjenek és alapvető fizikai, emocionális és szociális igényeiket kielégítsék. Ezek azonban relatív jogok. A háziállatokat a saját és a társadalom érdekében nem lehet szabadon engedni, viszont nem lehet mozgásukban korlátozva tartani sem őket. Az állatok jogai azon alapulnak, hogy azok is a bioszféra szerves részei, akárcsak az ember. Az állatok jogait ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az emberekét, de ez nem jelent azonos bánásmódot minden esetben, vagy nem feltétlenül azonos a súlyuk, mint az ember érdekei. Az előbbi pont alapján kell eldönteni, hogy egy állat leölése, vagy igényeitől eltérő körülmények közötti tartása morálisan elfogadható-e. Az állat leölése csak akkor fogadható el, ha a, gyógyíthatatlan beteg b, deformálódott, csonkult és a normális életvitelre képtelen 15
16 c, más élőlények életét veszélyezteti d, húsa, vagy más terméke nélkülözhetetlen az ember számára és nincs más megoldás e, olyan tudományos eredmények születhetnek belőle, amelyek az ember, vagy más állatok egészségének megőrzését szolgálják. Az állatkísérletben csak akkor szabad szenvedést okozni az állatnak, ha az ismeretanyag megszerzésének más módja nincs. Az állatot természetes szükségleteitől csak akkor szabad megfosztani, ha az egyed érdekét szolgálja, vagy az ember, vagy állat egészségét, biztonságát, túlélését biztosítja. Az állatok jogai mindig az emberhez való viszonyuk függvényeként alakulnak. A társállatok szabadsághoz való joga nem azonos a vadon élő állatok ugyanezen jogával. Az állatok jogainak összefoglalása azonban csak irányelv, amely alapul szolgálhat tanácsadó testületek állásfoglalásaihoz és később az állatvédelmi-állategészségügyi törvényekhez. Ilyen állásfoglalást készített 1981-ben az Egyesült Királyság Mezőgazdasági Bizottsága a Parlament számára a baromfi-, sertés- és húsborjú-tartás állatvédelmi kérdésiről. Az állattartás főbb elemeit szabályozni kell, aminek tudományosan megalapozottnak kell lennie, és külön figyelmet kell fordítani a komfortérzet biztosítására. Ha a komfortérzet többletköltséget okoz, akkor az jelenjen meg az árban. Nem lehet olcsón tartani az állatokat az alacsony ár érdekében, a komfortérzet prioritást élvez. Egyes tartástechnológiai rendszereket be kell tiltani (ketreces baromfitartás, kocák kötött tartása, libatömés). Az állatok közérzetét nem lehet kizárólag a termelés színvonalával mérni. Mindezek ellenére a mai napig elfogadott gyakorlat az Európai Unión belül nálunk és Franciaországban, valamint az USA-ban a liba- és kacsatömés. Sőt Franciaországban 2005-ben a mezőgazdasági törvényt módosítása alapján a libatömés nemzeti kulturális örökség (2. kép). 16
17 2. kép: Libatömés egy francia tanyasi gazdaságban. 3. Nemzetközi szervezetek áprilisában egy bejelentés alapján a Compassion Over Killing nevű amerikai állati jogokkal foglalkozó szervezet kivizsgálta egy amerikai nagy mezőgazdasági vállalat egyik ipari méretű csirkefarmját. Mivel hivatalosan nem léphettek be, ezért éjszaka belopóztak az aktivisták és videófelvételt készítettek az állatokról és a tartási körülményekről. Továbbá kiszabadítottak nyolc csirkét, amelyeket a helyi állatorvos megvizsgált. Mindegyik nagyon rossz állapotban volt. Az utána rendezett sajtókonferencián levetített videón lehetett látni, hogy az állatokat nagyon szűk ketrecekben tartják, tollaiktól megfosztva, bezsúfolva. Az országos tiltakozás után sok más helyen is akciókat indítottak az állatvédő szervezetek és ennek köszönhetően az Európai Unió határozata szerint az ilyen kisméretű ketreceket 2012-re meg kell szüntetni (3. kép). 17
18 3. kép: Kisketreces, intenzív tojótyúk tartás. Fotó: Tom Claxton és Nigel Rolstone, RSPCA Photolibrary. Hasonló akciókat sok állatvédő szervezet hajt végre, legalábbis a radikálisabbak. Milyen szervezetek vannak és mivel foglalkoznak? A világon különböző állatvédő szervezet van. Vannak olyanok, amelyek irányadó elveket állítanak fel. Vannak tanácsadók és olyanok is, amelyek bűnözőket jelentenek fel. Vannak megfigyelők és olyanok is, amelyek megmentik a sérült állatokat. Vannak egyes fajokra koncentrálók. A World Society for the Prevention of Animals (WSPA Állatvédelmi Világszövetség) egy angliai székhelyű nemzetközi szervezet, amely a különböző országokbeli állatvédő szervezeteket próbálja összehangolni és együttműködésre bírni ( Az állatokkal szembeni kegyetlenkedések, a szenvedés enyhítése a fő profilja. Ezért nemzetközi kampányokat szervez pl. a prémfarmok, a bikaviadalok, a medvetáncoltatás ellen. Állatmentő akciókat hajtanak végre katasztrófák (hurrikánok, földrengések, tűzvész), vagy háborúk (Balkán) során. A fogságban tartott állatok visszatelepítését is fontos feladatuknak tartják. A visszatelepítésnél mindig megbizonyosodnak arról, hogy hol és mikor lehet kiengedni az állatokat, van-e ott elegendő élettér, tudnak-e az állatok élelmet szerezni, ne legyenek betegek, vagy ne borítsák fel az ökoszisztéma egyensúlyát. A visszatelepítés mindig fokozatos, hisz vissza kell szoktatni az állatokat a természetes környezetbe (ld. a mesterséges szaporítás problémáit a fácántenyésztésnél). Ha egy állatot nem lehet visszatelepíteni, mert túl öreg, gyenge, vagy túl sokáig volt fogságban és akár már mentálisan is beteg lett ettől, akkor ún. állatmenhelyre kerül. 18
19 Az állatmenhelyek különböző állatfajokra, vagy csoportokra specializálódott létesítmények, hisz más kell a kis kedvenceknek, amelyeket már meguntak (kanári, teknős, kígyó), vagy egy kutyának, egy szamárnak, vagy egy medvének. Ilyen szervezetek Angliában: The Donkey Sanctuary szamarak; Battersea Dogs Home kutyák; Home of Rest for Horses lovak és pónik; Wood Green Animal Shelter kutyák, macskák és más fajok számára is. Nyilvánvalóan itt szakszemélyzet gondoskodik az állatok utolsó napjairól, de nem tartják őket életben minden határon túl, tehát az öregkori szenvedéstől is megóvják őket. Sok országban még ma is teljesen törvényesek bizonyos kegyetlen szórakozások. Belgiumban kacsák fejét ütik le vigasságként hasonló volt 1995-ben Magyarországon is kakasokkal. Brigitte Bardot tiltakozó levelet írt Csurgónagymarton polgármesterének, aminek hatására betiltották az élő kakasok használatát. Azonban 2000-ben ismét élő állatokkal játszadoztak a fiatalok, amit pedig a jegyzőnek meg kellett volna tiltania a hatályos állatvédelmi törvény rendelkezései alapján (állatkínzás tiltása). Indiában máig is dívik a medvetáncoltatás, sok embernek ez az egyetlen megélhetési forrása, legalábbis ezt állítják. Vietnamban, Kínában és Koreában medvefarmokat üzemeltetnek (Vietnamban 4000 medvét tartanak így fogva), hogy az állatok epéjét kinyerjék, amit hagyományos keleti gyógyászati szerekhez, továbbá borokhoz, teához és samponokhoz használnak. A kinyerésnél Vietnamban ultrahang készüléket használnak, hogy felmérjék mennyi epéje van az állatnak, majd egy hosszú fecskendővel szívják ki, egyszerre akár 400 ml-t. A folyamat rendkívül fájdalmas, a medvék ordítanak, sokszor a hasukat fogva fetrengenek a ketrec talaján és sokszor beleharapnak a rácsokba. Ezért kihúzzák előre a fogaikat és a karmaikat. Egy medve átlagosan 10 évig él így a fogságban, míg a természetben átlagosan a 30 éves kort is megérik. Előrelépés az ügyben, hogy a vietnami kormány elkezdte a farmok betiltásának folyamatát. Lóugratás Japánban, ahol begyógyszerezett lovakkal próbálnak minél magasabb falakat átugratni. Ez sokszor az állatok komoly sérülésével jár (törések). Spanyolországban és Mexikóban még mindig népünnepélynek számít a bikaviadal ben egy törvényjavaslatot nyújtott be az egyik spanyol párt (a WSPA petíciója alapján) a Katalán Parlament elé, hogy tiltsák be a bikaviadalokat. A javaslatot a Dalai Láma is aláírta, továbbá Paul McCartney és 19
20 Jane Goodall is támogatta. A lényeg azonban az, hogy az állatvédő szervezetek felmérése szerint a lakosság 80 %-a elítéli a bikaviadalt, vagyis semmi szükség nincs már erre a kegyetlen szórakozásra. De ennél még kegyetlenebb véres szórakozásokat is találhatunk ezekben az országokban. Mexikóban kecskéket mészárolnak le ún. fesztivál keretében. Spanyolországban pedig kecskéket dobálnak ki templomtornyokból, nyulakat köveznek meg, csirkék fejét ütik le szórakozásképpen. Pakisztánban és Görögországban medvét kötnek ki az orránál fogva és két kutyát eresztenek rá, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással. Salvadorban olyan tehén rodeókat rendeznek, ahol egy fiatal tehénnek kell a nyelvét megcsípni és kihúzni a szájából (4. kép). Vagy Bulgáriában a kutyapörgetés (5. kép), ahol kutyákat lógatnak fel egy medence fölé. Az állatok ott pörögnek a víz fölött, félnek és ürítenek. Minél többet ürítenek a kutyák, annál jobb évet várnak az emberek. 4. kép: Rodeóra szállítandó tehén befogása. 20
AZ ÁLLATVÉDELEM SZERVEZETEI
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum AZ ÁLLATVÉDELEM SZERVEZETEI Mikó Józsefné Jónás Edit NEMZETKÖZI SZERVEZETEK Állatvédelmi Világszövetség World Society
Részletesebben1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről Az Országgyűlés - annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása
RészletesebbenTÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS Mikó Józsefné Jónás Edit Az állatok, különösen a gazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó szabályok
RészletesebbenEmber állat interakciók. Társállatok etológiája
Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai
RészletesebbenÁllatjólléti szervezetek elvárásai a piaci szereplők felé AVAGY LÉTEZIK E ÁLLATI JÓLÉT?
Állatjólléti szervezetek elvárásai a piaci szereplők felé AVAGY LÉTEZIK E ÁLLATI JÓLÉT? Tükör elé állunk és magunkról beszélünk, ha állatvédelemről szólunk Már Ádám és Éva is tartott haszonállatokat? Kultúránk,
RészletesebbenÁllatjólét. Kísérleti állatok
Állatjólét Kísérleti állatok Mióta vannak kísérleti állatok? Kísérlet: mesterségesen előidézett, előre megtervezett szituációban, ellenőrizhető és ismételhető módon végzet vizsgálat. A kémia és a fizika
RészletesebbenAJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)
2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.
Részletesebben1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1
OptiJUS Opten Kft. I 1998. évi XXVIII. törvény 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 A törvény
RészletesebbenÁllat-ember interakciók. Állatjólét
Állat-ember interakciók Állatjólét Az állatjóléti gondolkodás forrásai Állat-ember viszony alakulása az ember-ember viszony függvényében (moralitás fejlődése) Valós (tudományos) ismeretek az állatokról
RészletesebbenÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét
Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros
Részletesebben1. TÁBLÁZAT: A FELHASZNÁLT ÁLLATOK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT. Származás fajok szerint
XI/810/95rev3 1.1. 1. TÁBLÁZAT: A FELHASZNÁLT ÁLLATOK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT 1.2. 1.3. A jelentést tevő országon belül bejegyzett tenyésztő vagy beszállító létesítményből származó állatok Származás
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenA gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.
A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy
RészletesebbenA felelős személyre vonatkozó képesítési előírások
1. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások Felelős személy lehet, aki az alábbi egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével és
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenÁllatkísérlet-mentes termékkereső Kézikönyv
Állatkísérlet-mentes termékkereső Kézikönyv 1. Keresés Mit kereshet?: Kereshet terméknevekre, vagy gyártókra, vagy akár termékekre is (sampon, szappan). Az adatbázis folyamatosan bővül, Állatkísérlet-mentes
RészletesebbenEurópai kezdeményezések a kedvtelésből
Európai kezdeményezések a kedvtelésből Szórádi Gyöngyi Budapest, 2012. április 10. 2012 január Cél: az állatjólét további javítása az EU-ban. A dokumentum elsősorban a haszonállatokkal foglalkozik, de
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenAZ ÁLLATTARTÁS ÁLLATVÉDELMI ELŐÍRÁSAI
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum AZ ÁLLATTARTÁS ÁLLATVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Előadó neve AZ ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNYEK LEGFŐBB IRÁNYELVE Büntetendő magatartást
RészletesebbenÉvente átlagosan 350 új kutyát fogadunk be, és védencünknek találunk új otthont.
Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány Kutyamenhely Szekszárd Postacím: 7100 Szekszárd, Kilátó utca 31. Kutyamenhely: Szekszárd, Bogyiszlói út 8. E-mail:tmallatvedo @ gmail. com Telefonszám: 06-20-9810-558
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenC.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK
C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása
RészletesebbenNAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS
NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS DR. FODOR KINGA állatorvos, egyetemi adjunktus SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR 2011. április 27. DEFINÍCIÓK Nagyváros a lakosság száma 100 000 feletti de ebben az értelemben
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.03.26.
Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenCsólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól
Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenKunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról
Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenA felelős állattartás néhány szabálya
Tanuló neve: Dátum: A felelős állattartás néhány szabálya 1. Táplálás Egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mintha olyan ételt eszünk, amilyenre szükségünk van. Gondoljunk csak arra,
RészletesebbenTERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenKÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai
KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai JFGK 16.: BORJAK VÉDELME A követelmények célja: Az állattartót terheli a felelősség azért, hogy a borjak tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenÁllatjólét 2. Emberszabásúak és delfinek Lehet-e a szenvedés intelligencia függő?
Állatjólét 2. Emberszabásúak és delfinek Lehet-e a szenvedés intelligencia függő? Miért pont ők? A legintelligensebbnek tartott állatok története Érdekes, hogy a delfinekről sokkal régebb óta tudunk Anekdotisztikus
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenMiért kell a nyuszimat vakcinázni?
Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik
RészletesebbenSPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány
SPC kiegészítő oltalmi tanúsítvány MIE konferencia Mátraháza, 2011. május 26-27. Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő SPC 1.) Forgalomba hozatali engedélyekkel kapcsolatos problémák 2.) Vizsgálattal kapcsolatos
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenMadárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017.
Madárinfluenza 2016 2017. Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017. Áttekintés A 2016-os járvány kezdete: 2016. november 3. Tótkomlós, Békés megye -10 000-es pulykatelep
RészletesebbenPhD értekezés (Műhelyvitára alkalmas verzió) dr. Jámbor Adrienn
PhD értekezés (Műhelyvitára alkalmas verzió) dr. Jámbor Adrienn Miskolc 2016 MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar AZ ÁLLATVÉDELEM JOGA PhD értekezés Készítette: dr. Jámbor Adrienn okleveles jogász
RészletesebbenTrefort nap 2017.december 6. Bevezetés az etikába. Szalai Judit, ELTE
Trefort nap 2017.december 6. Bevezetés az etikába Szalai Judit, ELTE I. ETIKAI GONDOLATKÍSÉRLETEK A levél és az oldtimer Mercedes (Peter Unger) 1. Levél az UNICEF-től: 3 dollárért vegyünk rehidratációs
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenA nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása
A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás
RészletesebbenTISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. 2013. január 30-án megtartott ülésének
Szám: 230/2013. TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T E 2013. január 30-án megtartott ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Tartalom: 1/2013.(I.31.) számú önkormányzati RENDELET A
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenDERZSY NAPOK JÚNIUS 2. SÁRVÁR
DERZSY NAPOK 2011. JÚNIUS 2. SÁRVÁR A ketrecben töltött utolsó év Mit jelent a hazai tojástermelésben a technológiaváltás? Ketreces tojótyúktartásra vonatkozó állatvédelmi előírások EU (1988/166/EGK) és
RészletesebbenLigeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA
Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az
RészletesebbenA BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok
RészletesebbenI. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag
CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma
RészletesebbenISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL
Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai
RészletesebbenAbony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól
Abony Város Önkormányzat 4/2009. (II. 27.) sz. rendelete az állattartás egyes helyi szabályairól (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 14/2010. (V.31.), 19/2012. (V.21.), 31/2012. (XI.05.) és 1/2013.(I.31.)
RészletesebbenA tudatosság és a fal
A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?
RészletesebbenZalakomár község Önkormányzat képviselő - testületének 6/2010. (IV. 28.) r e n d e l e t e az állattartás szabályairól
Zalakomár község Önkormányzat képviselő testületének 6/2010. (IV. 28.) r e n d e l e t e az állattartás szabályairól Zalakomár község Önkormányzatának Képviselőtestülete élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenJegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok
Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon
RészletesebbenÁllatvédelem. Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok
Állatvédelem Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok Mit nevezünk egzotikusnak? ( exóták ) Nem erről a földrészről származó Általában trópusi fajok (földrajzi helyzetünknél fogva)
RészletesebbenHodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
RészletesebbenÚjudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1
Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 1.. /1/ Újudvar Község közigazgatási területén állatot tartani
RészletesebbenNemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway
Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai
RészletesebbenMENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák
MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez
RészletesebbenA szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok
A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag
Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások
RészletesebbenTARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK, BORJÚ-, NÖVENDÉKNEVELÉS ÉS HÍZLALÁS - Az állattartási technológiák
RészletesebbenSzakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ETOLÓGIA
EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Az alkalmazott etológia lehetőségei Pongrácz Péter Alapkutatás? Alkalmazott kutatás? Kétfajta megközelítés: 1. alapkutatási módszerek felhasználása gazdasági szempontból jelentős
RészletesebbenAlgyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /
Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2012.10.01.-től Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/47
2005.10.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/47 A BIZOTTSÁG 1739/2005/EK RENDELETE (2005. október 21.) cirkuszi állatok tagállamok közötti mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények meghatározásáról
RészletesebbenÁllatok szállítása. A jelen Szabályzat az Eurotunnel Általános szállítási feltételeinek kiegészítését képezi.
A fordítás csupán tájékoztató jellegű jogi értelemben kizárólag az angol és a francia nyelvű verziók kötelező érvényűek Állatok szállítása A jelen Szabályzat az Eurotunnel Általános szállítási feltételeinek
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
Részletesebben2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia
Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek
RészletesebbenA SÁRVÁR ÉS KEMENESALJA MENTETT KUTYÁIÉRT ALAPÍTVÁNY
RÓLUNK dióhéjban A SÁRVÁR ÉS KEMENESALJA MENTETT KUTYÁIÉRT ALAPÍTVÁNY egy civil közösségből alakult 2016 novemberében, bár alapítója, Minárcsik Sándor, már több évtizede menti a segítségre szoruló állatokat.
RészletesebbenFőbb ügytípusok, és a kérelemhez szükséges benyújtandó dokumentumok
A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) értelmében a solymászmadarakkal
RészletesebbenAZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL
AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
Részletesebben172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről
172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató
RészletesebbenKözösségi Határkódex ***I
C 133 E/57 P6_TA(2005)0247 Közösségi Határkódex ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozásáról szóló európai parlamenti
RészletesebbenCsaládi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX
Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat
RészletesebbenEmberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
RészletesebbenA NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,
Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.
RészletesebbenElőterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére
Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata
RészletesebbenA mezőgazdaság és természetvédelem
KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében
RészletesebbenSZKC207_10. A világ gyermekei I.
SZKC207_10 A világ gyermekei I. diákmelléklet A VILÁG GYERMEKEI I. 7. évfolyam 61 Diákmelléklet D1 A világ gyermekei Gyermekjogok EGYEZMÉNY A GYERMEK JOGAIRÓL 1989 A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény négy
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenBemutatkozás. Kis állatkert - nagy élmény!
Bemutatkozás Kis állatkert - nagy élmény! Állatkertünk célja, állatainknak a lehető legjobb körülmények között tartása és bemutatása, ezért kifutóink a természetes élőhelyeket utánozva tágasak és környezeti
Részletesebben