Vas megye közoktatási fejlesztési tervének módosítása és kiegészítése. 2007/2013-ig. Szombathely 2007.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vas megye közoktatási fejlesztési tervének módosítása és kiegészítése. 2007/2013-ig. Szombathely 2007."

Átírás

1 Vas megye közoktatási fejlesztési tervének módosítása és kiegészítése 2007/2013-ig Szombathely

2 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3. oldal 1.1.Helyzetelemzés 4. oldal 1.2. A megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettségei 9. oldal 1.3. A megyei önkormányzati közoktatás-irányítás legfontosabb céljai 10. oldal 1.4. Általános elvárások az intézményrendszerrel kapcsolatban 10. oldal 2. Nevelési-oktatási intézmények 12. oldal 2.1. Óvodai nevelés 12. oldal 2.2. Általános iskolai nevelés-oktatás 18. oldal 2.3. Gimnáziumi nevelés-oktatás 32. oldal 2.4. A szakképzõ iskolák, az iskolarendszerû szakképzés 36. oldal 2.5. Kollégiumok, diákotthonok 44. oldal 2.6. Mûvészetoktatási intézmények 46. oldal 2.7. Felnõttoktatás 47. oldal 3. Pedagógiai szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság 48. oldal 4. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 63. oldal 5. Együttmûködés a közoktatási feladatok ellátásában 64. oldal 6. A Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány szerepe a fejlesztési források biztosításában 65. oldal 7. A fenntartói és az intézményi minõségirányítási programok 65. oldal 8. A közoktatási feladatok ellátása Vas megyében 66. oldal 9. Ajánlások az oktatás tartalmi orientálására, valamint a nevelés hangsúlyosabb teendõire, elemeire 67. oldal 10. Mellékletek 71. oldal

3 3 Bevezetés A közoktatási törvény évi módosítása a megyei- és a megyei jogú városok önkormányzatainak feladatává tette a feladat-ellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési terv elkészítését. A Vas Megyei Önkormányzat és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata eleget tett ennek, és a törvényben meghatározott eljárás szerint az önkormányzatok saját területére elkészítették, majd az egyeztetõ bizottságban együttesen hagyták jóvá a dokumentumot. A megyei önkormányzat ajánlás formájában, határozattal adta ki a megyei közoktatás-fejlesztési tervet 1997-ben, majd 2001-ben felülvizsgálta és a szükséges kiegészítésekkel látta el. A közoktatási törvény szerint a helyi önkormányzatnak közoktatási intézmény létesítéséhez, feladatának bõvítéséhez, megszüntetéséhez, átszervezéséhez be kell szereznie a megyei önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervre alapozott szakvéleményét döntése elõtt. Ha a szándék ellentétes a közoktatás-fejlesztési tervvel, akkor a képviselõtestület (közgyûlés) minõsített többségû döntése szükséges az intézményátszervezés érvényességéhez. A fentiekbõl kitûnik, hogy az önkormányzati intézményfenntartók számára meglehetõs szabadságot hagy a szoft (puha) törvényi szabályozás, amely nem változott jelentõs mértékben a legutóbbi felülvizsgálat óta. Fentieken túlmenõen nem alkalmaz szankciót a törvény a fejlesztési tervvel kapcsolatban. Jelentõs mérvû változások zajlottak le a megyei közoktatás-fejlesztési terv legutóbbi módosítása utáni idõszakban mind a társadalmi, gazdasági, politikai szférában, mind a közoktatás alrendszerében, amelyek szoros kapcsolatban is állnak egymással. A demográfiai mozgások Vas megyében is az országos átlaghoz hasonlóan érintették a megyei közoktatási intézményeket, fenntartókat, intézményhasználókat. A drasztikusan csökkenõ gyermeklétszám az óvodában, általános iskolában, a felduzzadó középiskolai ellátás lecsengése, a szakiskolai képzés rohamosan csökkenõ presztízse, a gyógypedagógiai nevelésben az intézmények alkalmazkodása az aktuális finanszírozási trendekhez (integrációszegregáció), a társulási hajlandóság növekedése a finanszírozási nehézségek növekedésének arányában mind jellemzõek voltak az utóbbi idõszakban. A sûrû jogszabály-változások nem segítették elõ az intézmények fenntartói, vezetõi számára, hogy a nevelés-oktatás tartalmi oldalára koncentrálhassanak, rengeteg idõt, energiát emészt fel a jogszabályoknak való megfeleltetés, az intézmények alapdokumentumait minduntalan módosítani szükséges, amit felesleges tehernek éreznek a közoktatás szereplõi, még akkor is, ha a változtatás szükségességével bizonyos esetekben egyet is értenek. A tartalmi megújulás elodázhatatlanságát pedig jelzik a közvéleményt megdöbbentõ olyan vizsgálatok, mint a tanulói teljesítményeket nemzetközi szinten összehasonlító PISA-vizsgálat eredménye, amelyek Magyarország lemaradását mutatják az országok versenyében. A kormányzati szintû közoktatás-politika a kihívásokra ún. modernizációs hullámot indított el, amely a jogalkotásban, a fejlesztési programok elindításában, az idegennyelv-oktatás ösztönzésében (a közeljövõben ha igény van rá kötelezõ lesz megszervezni a középfokú közoktatási intézményekben a nyelvi elõkészítõ osztályokat, akár vendégtanulói rendszerben is), a középfokú oktatás megreformálásában, az esélyegyenlõség kiemelésében nyilvánult meg. A közoktatás finanszírozásában is jelentõs változások történtek: a normatívákat a csoportilletve osztálylétszámokhoz próbálják kötni, a kötött felhasználású normatívák számát csökkentették, a társulásokat jelentõs mértékben ösztönzõ finanszírozási rendszer kiépítésére törekedtek, a pedagógusok számára 2002-ben 50%-os béremelést nyújtottak, amit azonban a fenntartóknak kell biztosítani egyre nagyobb önrésszel megtoldva a központi normatívákat.

4 4 A demográfiai és finanszírozási változásokra a fenntartó önkormányzatok ki korábban, ki késõbb, anyagi lehetõségei függvényében intézményeik racionalizálásával reagáltak, ami gyakran azok átszervezését jelentette. Újabb átszervezési hullámot indít el az a jogszabályi rendelkezés, amely újradefiniálta az általános iskola fogalmát. Önálló intézmény csak 8 évfolyamos iskola lehet, az ennél kevesebb évfolyammal mûködõ intézmények fenntartóira tagintézménnyé alakítási kötelezettség hárul. Nem minõsül az olyan intézmény sem általános iskolának, ahol a 7-8. évfolyamon a tanulók létszáma nem éri el a törvényben meghatározott maximális létszám felét. A többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény nem kötelezõen lehetõséget adott az önkormányzatok számára a társulások megalakítására, amelyek a statisztikai kistérségekre épültek. Vas megyében mind a 9 kistérség megalakította a társulást, kistérségenként eltérõ részvételi aránnyal és eltérõ mélységben. A gazdasági-finanszírozási hatások azonban egyre népszerûbbé teszi ezt a társulási formát a települési önkormányzatok körében. A többcélú kistérségi társulások munkaszervezeteket állítottak fel, azoknak feladatokat adtak, hatáskört telepítettek. A kistérségek legalább két nem kötelezõ pedagógiai szakszolgálati feladat ellátását is vállalták, ezen a területen a megyei önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége megszûnt. Elkészítették a kistérség illetékességi területére a saját közoktatás-fejlesztési tervüket, amit a megyei önkormányzatnak furcsa módon nem, csak az akkor még Oktatási Minisztériumnak kellett megküldeni, ennek ellenére a Vas megyei kistérségek a megye rendelkezésére bocsátották a fejlesztési terveket. Érinti a megyei közoktatás-fejlesztési tervet az a törvénymódosítás, amely szerint szigorodtak a beiskolázási körzethatárokra vonatkozó szabályok. Az intézményfenntartóknak kellõ körültekintéssel kell meghatározniuk a beiskolázási körzeteket ezután. A pedagógiai szakszolgálati- és szakmai szolgáltatási feladat-ellátásban jelentõs változást hozott Vas megyében A megyei közgyûlés és a szombathelyi közgyûlés közös fenntartásában mûködõ Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szakmai és Szakszolgálat október 1-jével a fenntartók akaratából megszûnt. A pedagógiai szakszolgálati- és szakmai szolgáltatási feladatok ellátásáról az önkormányzatok saját intézményeikben, illetve a Berzsenyi Dániel Fõiskolával kötött megállapodás útján gondoskodnak. A megyei önkormányzat január 1-jétõl önálló intézményi formában létrehozta a Vas Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottságot. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási intézményrendszerének átszervezését határozta el a as tanévtõl. A fenti változások, valamint a közoktatási törvény rendelkezése, mely szerint a közoktatásfejlesztési terv hat éves idõszakra készül, szükségessé tették a terv felülvizsgálatát Helyzetelemzés A közoktatásnak mint a közszolgáltatások egyik alrendszerének változásait alapvetõen befolyásolják a hazai környezetben lezajló, valamint a nemzetközi szintû gazdasági és társadalmi folyamatok. Az oktatás középtávú tendenciáit körvonalazó megyei közoktatási fejlesztési terv mostani módosítása, kiegészítése során nélkülözhetetlen a közelmúltban és a jelenben ható változások számbavétele. Vas megye helyzetét alapvetõen meghatározza földrajzi elhelyezkedése, a több évszázados közvetítõ szerep kelet és nyugat között és az országhatár közelsége, természeti adottságai és hagyományai is. Ugyanakkor hazánknak az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódása az utóbbi években a hagyományostól eltérõ szemléletmód kialakítását is magával hozta. Ma már a közfeladatok ellátásának nem csak települési és megyei szintje létezik, meg kell tanulni a kistérségi és a nagytérségi együttmûködések keretében

5 5 gondolkodni, hiszen ez a jövõben a közszolgáltatások ellátásának átszervezését is maga után vonja majd. Vas megyében összesen 216 település található, város és község. A megye állandó népessége december 31-én fõ volt. Szombathely a megye székhelye megyei jogú város, melynek lakosságszáma ebben az idõpontban meghaladta a fõt, az utóbbi években mérsékelten csökkenõ tendenciát mutat. Jelenleg a megye lakosságának jelentõs hányadaél városban, csak Szombathelyen a 30%-a. Az elmúlt években a lakosságszám fogyása azonban több településre is jellemzõ volt. Vas megye vándorlási egyenlege a korábbi évtizedekhez hasonlóan továbbra is negatív tendenciát mutat. Állandó népesség alakulása fõ népesség száma év Az éves házasságkötési adatok a házasulási hajlandóság egyre jelentõsebb visszaesésérõl tanúskodnak. Az elmúlt két év során a megyében, de országosan is jellemzõ a házasságkötések számának csökkenése, és ezzel párhuzamosan az élettársi kapcsolatok növekvõ gyakorisága, valamint a házasságon kívüli születések számának emelkedése. A válások arányának növekedése együtt jár a gyermeküket egyedül nevelõ szülõk és az egyszemélyes háztartások arányának növekedésével. A megye lakossága és között mintegy 3100 fõvel lett kevesebb, ugyanakkor a lakosság természetes fogyásának üteme némileg csökkent, feltehetõen a halálozási statisztika javulásának köszönhetõen, ez azonban még mindig lényegesen kedvezõtlenebb az Európai Unió többi tagországához képest, beleértve az újonnan csatlakozott országokat is. A népességfogyás egyrészt a fiatal korosztályok létszámának és létszámarányának csökkenésében mutatkozik meg, befolyásolva a beiskolázási igényeket és a pedagógusok foglalkoztatását. Másrészt az elvándorlással együtthatva a népesség számának csökkenése a kistelepüléseken a lakosság teljes elöregedésének veszélyével fenyeget. Az ipari termelés némiképp ellentmondásosan alakult az elmúlt évek viszonylatában. Fõleg Szombathelyen csökkent a foglalkoztatottság, számottevõen csökkent a munkahelyek száma, egyes cégeknél a termelés csökkenése volt jellemzõ, amely leépítésekhez, csõdhöz vagy üzembezáráshoz vezetett.

6 6 A megye természeti adottságai közül a jellegzetes termálvíz, az erdõs szubalpesi táj értékei kedveznek az idegenforgalomnak, a gyógyturizmusnak és a nemzetközi kapcsolatoknak. Jelentõs tény, hogy az utóbbi években növekedett a nemzetközi forgalom a megyei határátkelõhelyeken. A beruházások alacsony szintje, a tõkebeáramlás hiánya és az infrastrukturális stagnálás nagy gátlója a jövõbeli gazdasági fejlõdésnek és a további infrastrukturális fejlesztéseknek. A közmûellátottság szempontjából nézve megállapítható, hogy a közüzemi vízellátás feltételei a megye valamennyi településén biztosítottak, 1996-tól pedig sor került a gázvezeték kiépítésére is. A csatornázottság területén még mindig érzékelhetõ a lemaradás annak ellenére, hogy ezen a területen az utóbbi években számottevõ fejlesztésre került sor. Különösen fontos lenne a közúthálózat javítása. Egyre nagyobb szerepe van napjainkban az elektronikus infrastruktúrának. Korszerû közoktatás ma már el sem képzelhetõ számítógép, korszerû multimédiás eszközök és internet nélkül, amelyek a felhasználói ismeretek és gyakorlat bõvítését is igénylik. E téren azonban fõleg Vas megye kistelepülésein még mindig némi lemaradás van, különösen az internethálózat elérésének technikai nehézségei miatt. A megye foglalkoztatottsági helyzetében az utóbbi években az idõszakonkénti kisebb ingadozásoktól eltekintve számottevõ változás nem volt tapasztalható. A gazdaságilag aktív népesség aránya január 1-jén a lakónépesség 59.4%-át jelentette. Gazdasági szektorokat tekintve a évi adatok szerint Vas megyében még mindig az ipar foglalkoztatja az alkalmazottak legnagyobb hányadát, a mezõgazdaságban csak néhány százalékuk dolgozik. A regisztrált munkanélküliek száma nõtt ugyan az elmúlt években (a munkanélküliségi ráta 2000-ben 4.6%, 2005-ben 8%) de az még mindig kedvezõbben változott, mint az ország átlaga. Jelzés értékû, hogy köztük is a legnagyobb mértékben a diplomás munkanélküliek száma emelkedett meg. A pályakezdõ munkanélküliek száma és a többi munkanélkülihez viszonyított aránya az elmúlt évekhez képest országosan is a tavalyi évben volt a legmagasabb. A munkáltatók által jelzett munkalehetõségek döntõ többsége az ipari szektorból érkezett. A jövõben várhatóan felértékelõdik az ipari szektorban a szakképesítés és a nyelvismeret, ezzel párhuzamosan pedig csökkenni fog a szakképzettséget nem igénylõ foglalkozások aránya. A szolgáltatási ágazat fejlõdése még mindig alacsonyabb a fejlett országokéhoz képest, de pár éven belül várhatóan nagy fejlõdésnek indul. A piacgazdaság és a fogyasztók igényei újabb területeket nyitottak ebben az ágazatban, mely a foglalkoztatás bõvülését is maga után vonta. A tartós demográfiai és munkaerõ-piaci viszonyok alakulásának legnagyobb negatívuma a közoktatásra nézve, hogy egyrészt egyre kevesebb gyermek lép be az oktatási rendszerbe, illetve csökken a benntartózkodók száma, másrészt az, hogy a pedagógusok foglalkoztatása, különösen a frissen végzettek elhelyezkedése sokszor kétségessé válik. A körülmények az iskolafenntartókat racionalizálási intézkedésekre, létszámleépítésre kényszerítik, ami hátrányosan érinti a megye oktatási rendszerét. A pedagógus-munkanélküliség valós veszély megyénkben is. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt (továbbiakban: közoktatási törvény) számos esetben módosította a Parlament az elmúlt évtizedben. A közoktatási törvény évi módosítása írta elõ elõször, hogy a megyei önkormányzatoknak a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés elõkészítését szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési és fejlesztési tervet kell készíteniük. Az elsõ megyei közoktatási fejlesztési terv 1997-ben készült el, majd annak felülvizsgálatára 2001-ben került sor. A helyi önkormányzatok 2003-ban vizsgálták felül közoktatási intézkedési tervüket,

7 7 fejlesztési elképzeléseiket, különös tekintettel arra, hogy azok összhangban vannak-e a megyei közoktatási fejlesztési tervekkel. A magyar társadalomban végbemenõ változások, valamint Magyarország 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozása újabb feladatokat szabott mindazok számára, akik valamilyen szálon kapcsolódnak az oktatási rendszerhez. Kulcsszavakká váltak az alábbi fogalmak: minõség, hatékonyság, az oktatási-képzési rendszerhez történõ hozzáférhetõség, esélyegyenlõség, kompetencia alapú oktatás, nyitottság. Kiemelt középtávú céloknak, prioritásoknak a következõket tekinti az oktatási ágazat az elõttünk álló idõszakban: - az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, - az oktatási esélyegyenlõtlenségek mérséklése, - az oktatás minõségének fejlesztése, - a pedagógus szakma fejlõdésének támogatása, - az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, - az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, - a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. A Vas Megyei Önkormányzat a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntések elõkészítését szolgáló feladatellátási, intézményhálózatmûködtetési és -fejlesztési terve mostani, évi módosításával és kiegészítésével a fenti stratégiai célok helyi megvalósításához kíván segítséget adni a közoktatási intézmények fenntartóinak és a közoktatási intézményeknek. Nem tekinthetünk el attól, hogy az elõttünk álló tennivalók és a Magyarország helyzetébõl adódó nehézségek megyénk közoktatása számára is egy nehéz, kényszerû változásokkal és változtatásokkal terhelt idõszak problémáival való szembenézést jelentik. A várható változások és kihívások arra kötelezik az ágazat irányítóit és résztvevõit, hogy szakmailag a legmegfelelõbb megoldásokra törekedjenek. A legfontosabb kihívások: Demográfia (gyermeklétszám csökkenés, pedagógusok átlagéletkorának növekedése); Munkaerõpiac elvárásai egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a szakképzésre és ezáltal a közoktatásra is (kulcskompetenciák); A közoktatási intézményhálózat egyfelõl összezsugorodik, másfelõl pedig vállalt funkcióiban bõvül. Az iskola egyre nyitottabb intézménnyé válik, a társadalmi környezet igényeinek megfelelõ szocializáció és a kulturált szabadidõ eltöltésének terepe; Tanuló-szülõ támogató rendszer kialakítására van igény, megerõsödik a szülõi kontroll. Közösségi neveléssel, oktatással szemben megjelenik az egyéni tanulási tervekre való építkezés; Differenciálódik a tanári tevékenység: A pedagógusok otthon, vagy az iskolában az internetre kapcsolódó számítógépek segítségével dolgozhatnak a tanórára való felkészülés során. Lehetõség lesz arra, hogy a pedagógus a kreatív ötleteket multimédiás eszközökkel mutassa be, interaktív tanulással a pedagógus által csoportra, osztályra vagy akár személyre szabottan kiosztott feladat lépéseit követve Rövid idõn belül széles körben létrejön a mikrotérségi multifunkcionális intézmények hálózata, amely kistérségi keretek közt, intézményfenntartó társulásban szervezett óvoda, általános (és esetleg középiskola) funkcióit magába foglaló szociális, egészségügyi, kulturális közösségi funkciókat ellátó intézményháló.

8 8 A multifunkcionális mikrotérségi intézményhez több intézményegység és tagintézmény is tartozhat. A tanügyirányítási szakemberek egységes képzése és továbbképzése, a naprakész irányítási információk biztosítása tudásportál és tudásbázis segítségével A tanulói eredményesség mérés-értékelése során fontos stratégiai cél a meglévõ központi mérés-értékelési rendszer eszközrendszerének a lehetõ legszélesebb körû elterjesztése oly módon, hogy a meglévõ eszközök felhasználásával az országos mérés-értékeléshez adekvát összehasonlítások szülessenek. Ezen kihívások olyan humánerõforrás-stratégiát kívánnak, amely hosszú távon biztosítja az oktatás stabilitását. A humánerõforrás-stratégiának az alábbi prioritásokat kell tartalmaznia: - egységes elvek alapján a megye közoktatási rendszerét stabilizálni szükséges - kistérségek (és települések) közoktatási ágazati irányításában résztvevõ szakemberek és döntéshozók képzése és továbbképzése, - a megye pedagógusellátottságának magas színvonalát biztosítani képes pedagógusképzés és továbbképzés, - pedagógusok és intézmények munkáját támogató teljes körû pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltatási ellátás, - kistérségi és mikrotérségi szinten a pedagógusok közös foglalkoztatását, valamint helyettesítését lehetõvé tevõ rendszer létrehozása, - létszámcsökkenés miatt feleslegessé váló pedagógusok felnõttképzésbe való bevonása, - intézmények társadalmi környezetének tájékozódását és tájékoztatását segítõ rendszer kialakítása A megye intézményhálózatának és humánerõforrás fejlesztési irányvonalainak ismeretében a pedagógusképzõ felsõoktatási intézmény és szakmai szolgáltatók képesek közösen megtervezni a szükséges pedagógus szakok tartalmát, az egyes pedagógusképzési fokozatokra és szakokra célszerûen felveendõ hallgatói létszámot. A pedagógusok továbbképzése területén kiemelt szerepe legyen a felsõoktatási intézmény valamint a megye pedagógiai továbbképzésben szerepet vállaló szolgáltató közötti együttmûködésnek, amely a tartalom fejlesztésére, a továbbképzések kiajánlására, megszervezésére és lebonyolítására egyaránt kiterjedhet. A kistérségi intézkedési terveken alapuló humánerõforrás szükséglet felmérése alapján meg kell határozni azokat a pedagógiai feladatokat, amelyek az egyes intézményekben nem, vagy csak nagy ráfordítással tudnak biztosítani. E feladatok ellátására a kistérségi és/vagy mikrotérségi szinten a társult önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásával létre lehet hozni az utazó pedagógus-szolgáltatást, amely az egyes intézményektõl tartósan távol lévõ pedagógusok helyettesítését is képes ellátni. A közeljövõben a tanulólétszám-csökkenés miatt a megyében is nagy számban maradhatnak munka nélkül jól képzett pedagógusok, ugyanakkor a megye lakossága iskolázottsági szintjének emelése, a munkaerõpiac igényei szükségessé teszik a felnõtt lakosság eddigihez képest növekvõ mértékû oktatását, képzését. Szükséges, hogy a hatékony tanulásszervezési eljárások és módszerek is elterjedjenek a közoktatási intézmények széles körében. A kompetencia-alapú oktatás hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a képességek különösen az alapképességek fejlesztési programjainak

9 9 széles körû alkalmazása, a gondolkodási képességet fejlesztõ programok megismerése. Ebben kiemelkedõ feladatuk lehet a pedagógiai szakmai szolgáltatóknak. A sajátos nevelési igényû tanulók együttnevelésére és a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók integrált oktatására, az erre vonatkozóan kidolgozott központi programok sikeres alkalmazására, továbbá az e feladatellátásból következõ speciális szakemberek intézményi alkalmazására valamennyi közoktatási intézménynek fel kell készülnie. A pedagógiai szakszolgálati intézménynek és a pedagógiai-szakmai szolgáltatónak biztosítania kell az e feladatellátásból következõ, megfelelõ színvonalú szolgáltatásokat. Az országos rendszerbe illeszkedõ, megyei szinten átlátható, a tanulók, a tanárok, illetve az intézmények munkájának eredményességét mérõ és értékelõ rendszerek kifejlesztésében szerepet vállalhat a megyei szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Minden iskolafenntartónak törekednie kell arra, hogy iskolája megfeleljen az intelligens iskola kritériumainak: a helyi közösségi, kulturális, közmûvelõdési élet szervezésének központja; alkalmas az egyéni ütem szerinti önálló tanulásra; a csoportmunkára, a csoportban való együttmûködés és a különbözõ csoportszerepek kipróbálására, együttmûködéseket lehetõvé tevõ kísérletek elvégzésére; mindenki számára biztosítja a különbözõ információhordozók útján a tanulási tartalmak könnyû, azonnali és folyamatos hozzáférését; olyan környezetet teremt, ahol mind a pedagógus, mind a diák, mind a betérõ felnõtt jól érzi magát A fenti célok megvalósulása érdekében a megyei önkormányzat ajánlásként teszi hozzáférhetõvé minden, a megye területén a közoktatáshoz kapcsolható szereplõ számára közoktatás-fejlesztési tervét A megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettségei A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény pontosan meghatározza, hogy melyik önkormányzat milyen módon köteles részt venni a közoktatás feladatainak ellátásában, megszervezésében. A Kt (3) bekezdése a megyei önkormányzat kötelezõ feladatává tette: a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátást, b) a középiskolai és szakiskolai ellátást, c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátását, d) a felnõttoktatást, e) az alapfokú mûvészetoktatást, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, a nevelési tanácsadást, a logopédiai szolgáltatást, a gyógytestnevelést abban az esetben, ha a községi, városi önkormányzatok a feladat ellátását nem vállalják, illetve a feladat ellátása a megye területén nem megoldott. A Kt (1) bekezdése további feladatokat utal a megyei önkormányzat hatáskörébe. Így a megyei önkormányzat köteles gondoskodni: az általános iskolát követõen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában

10 10 tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei; a középiskolai és szakiskolai felvételekkel összefüggõ tájékoztató tevékenységrõl; az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról; a gyermekgyógyüdülõben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról; azoknak a sajátos nevelési igényû gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt; a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekrõl; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezésérõl, a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenységrõl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról; az e.) - f.) pontokban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember-hálózat mûködtetésérõl. A közoktatás rendszerének mûködtetéséért az állam felelõs, a közoktatás-szolgáltatások megszervezése és biztosítása a helyi önkormányzatok kötelezõ feladata A megyei önkormányzati közoktatás-irányítás legfontosabb céljai: az intézményhálózat stabilizálása; az intézményhálózat racionális tartalmi, szakmai fejlesztése; a közoktatási intézményhálózat és a vele kapcsolatos intézmények együttmûködésének fejlesztése; a szülõi-tanulói igények határozottabb érvényesítése a közoktatásban; a helyi jellemzõk erõteljesebb érvényesítése a közoktatásban; az intézmények épületbeli adottságainak, feltételeinek a javítása; a fenntartói irányítás szakszerûségének és hatékonyságának javítása; az intézmények személyi feltételeinek javítása, a pedagógusok szakmai felkészültségének, kompetenciájának növelése; a nevelési-oktatási intézmények helyi társadalmi-közéleti szerepének növelése; a közoktatási intézményi munka eredményességének, hatékonyságának növelése; a pályaválasztási tevékenység és a települési igények összehangolásának erõsítése 1.4. Általános elvárások az intézményrendszerrel kapcsolatban jogszerûen, törvényszerûen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen mûködjenek; mûködésükben erõsödjön a tervezés szerepe; garantálják a minõségi, a gyermekek, tanulók fejlõdését folyamatosan segítõ nevelést, oktatást; rugalmasan alkalmazkodjanak a felmerülõ változásokhoz, segítsék az intézmény székhelyén, illetve beiskolázási körzetében élõ tanulók tankötelezettségének teljesítését; az átjárhatóság és a folytathatóság továbbépíthetõség elvének érvényesülését; a közoktatási rendszerbe kerüléstõl a közoktatási rendszerbõl kikerülésig kísérjék nyomon a tanuló elõmenetelét, egyéni tanulási útját;

11 11 a hozzáadott pedagógiai értékek mérhetõk, értékelhetõk, regisztrálhatók legyenek; alakítsanak ki stabil, innovatív nevelõ-oktató tantestületeket; mûködésükre legyen jellemzõ a minõségelvûség és partnerközpontúság, melynek alapja az intézmények minõségirányítási, minõségfejlesztési rendszere, programja; nyújtsanak segítséget minden rászoruló gyermeknek a mentális problémájuk kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a középfokú képzésbe való bekapcsolódáshoz; alakítsanak ki hatékony gyermek- és ifjúságvédelmet; hatékonyan mûködjenek együtt a közoktatáshoz kapcsolódó intézményekkel mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában, erõsítsék az iskolakultúra közvetítõ szerepét, megtartva sokszínûségét; fordítsanak kiemelt figyelmet a kliensi igények kielégítésére. Még tudatosabban készüljenek fel az óvoda-iskola átmenet problémáinak kezelésére. A törvényi elõírások lehetõséget biztosítanak az iskola bevezetõ és kezdõ szakaszában (1-2., illetve 3-4. osztály) a lassúbb ütemû, differenciált haladásra; éljenek ezekkel a lehetõségekkel; Az iskolai nevelés-oktatást minden szakaszában és mozzanatában erõteljesen hassa át a fejlesztõ-differenciáló szemlélet; Biztosítsák az esélyegyenlõséget, esélyteremtést segítõ, biztosító nevelési-oktatási formák alkalmazását; Fejlesszék a kommunikációs alapkészségeket, értelmi, szociális képességeket; Biztosítsák a kiemelkedõ képességû, a hátrányos helyzetû vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztõ programokat; Igyekezzenek biztosítani a mindennapos testedzés követelményeit, Kiemelt feladatként kezeljék a tankötelezettség teljesítését, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítését, Fejlesszék a tanulók önismeretét, együttmûködési készségét. A tanulók olyan ismeretekhez juttatása, amelyek lehetõvé teszik a késõbbi szakmai képzésbe történõ problémamentes bekapcsolódásukat. Minden évfolyamnál, foglalkoztatási csoportnál ki kell tûzni az egyes tantárgyak, témakörök ismeretanyagának elérendõ szintjét. Ki kell alakítani azokat a szokásrendszereket, amelyek az önálló életvitel lehetõségét biztosítják minden tanulónak.

12 12 2. Nevelési-oktatási intézmények 2.1. Óvodai nevelés Az óvodáskorú népességre vonatkozó korévfolyamos adatok az elmúlt években folyamatos csökkenést mutattak megyei szinten: a 3-5 éves korú lakosság száma a megyében január 1-jén 7373 fõ, január 1-jén 6973 fõ volt. Az egyes települések óvodás korú gyermeklétszámát tekintve azonban igen nagyok az eltérések. Azokon a településeken, ahol az óvodai ellátásban részesülõk száma folyamatosan csökkent, óvodák más intézménnyel történõ összevonására, óvodák és óvodai csoportok megszüntetésére került sor. Ennek következtében a 2000/2001-es nevelési évhez viszonyítva a 2005/2006-os nevelési évet a következõ megyei mutatók jellemzik: az óvodai csoportok száma 398-ról 356-ra, az óvodás gyermekek száma 8781-rõl 7886 fõre, az óvodai férõhelyek száma 9599-rõl 8989-re csökkent. Az egy gyermekcsoportra jutó gyermekek száma is mérséklõdött: a 2005/2006-ös nevelési évben 22,3 fõ volt a megyei átlag, s a férõhely-kihasználtság mutatója is változott. A megyei átlagmutatók azonban az egyes óvodák mutatói közötti nagy eltérésekbõl adódnak össze. Van a megyében maximális kihasználtságú, de még így is sok gyermek felvételét elutasítani kényszerülõ óvoda, s mûködik több óvoda kis gyermeklétszámmal. Az óvodás korú népesség és az óvodás gyermekek száma közötti eltérés is különbözõ településenként, így az ellátásért felelõs települési önkormányzatok is különbözõ célkitûzéseket és ellátási módokat határoztak meg a szolgáltatás biztosítása érdekében. Az iskolaérettség elérése szempontjából a több éven át tartó óvodai nevelés a kívánatos, az óvodai nevelésbe a csak 5 éves kortól történõ bekapcsolódás nem hozhat ugyanolyan eredményt gondos nevelõmunka esetén sem. Különösen fontos a 3 éves kortól való óvodáztatás a hátrányos helyzetû, ingerszegény környezetben élõ gyermekek esetében. A közoktatási törvény 6. (2) bekezdése biztosítja, hogy a tankötelezettség megkezdése a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségéhez igazodjon. A törvény adta lehetõséggel élve a megyében is tapasztalható az a szülõi törekvés, hogy gyermekeik tanulmányainak megkezdését halasztani kívánják. A gyermekek fejlettségüknek megfelelõ nevelésben, oktatásban való részesítése érdekében az óvodáknak, a nevelési tanácsadóknak fokozott felelõsséget kell tanúsítaniuk. A fenntartói kört vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézmények száma elenyészõ.

13 13 Óvodai ellátási helyek fenntartók szerinti megoszlása 2% 1% 4% 4% községi önkormányzat városi önkormányzat 37% megyei önkormányzat megyei jogú városi önkormányzat 29% önkormányzatok fenntartói társulása önkormányzatok fenntartói társulása gesztor-tag) többcélú kistérségi társulás egyházi jogi személy 15% 2% 6% alapítvány Forrás: KIR, Óvodai ellátási helyek fenntartók szerinti megoszlása 3% önkormányzati fenntartók összesen nem önkormányzati fenntartók összesen 97% Forrás: KIR, 2006.

14 14 Feladatellátási kötelezettségüknek az önkormányzatok általában továbbra is intézményfenntartással tesznek eleget. Ugyanakkor költséghatékonysági okok miatt folytatódott 2001 óta is az a gyakorlat, hogy különösen a kistelepüléseken többcélú intézmények (közös igazgatású intézmények, általános mûvelõdési központok) szervezeti keretében mûködnek a szakmailag önálló óvodák. Társulás keretében mûködtetett óvodában is jelentõs számú gyermek ellátásáról gondoskodnak Óvodai feladatellátás Vas megye 6% 6% 26% Önálló intézmény fenntartásával Intézményi társulásban történõ fenntartóval Közoktatási megállapodás alapján Kistérségi társulásban történõ int.fenntartással 62% Óvodai feladatellátás 600 alatti települések 6% 8% 17% Önálló intézmény fenntartásával Intézményi társulásban történõ fenntartóval Közoktatási megállapodás alapján Kistérségi társulásban történõ int.fenntartással 69%

15 15 Óvodai feladatellátás fõ közötti települések 0% 0% Önálló intézmény fenntartásával Intézményi társulásban történõ fenntartóval 46% 54% Közoktatási megállapodás alapján Kistérségi társulásban történõ int.fenntartással Óvodai feladatellátás 1100 fõ feletti települések 8% 11% 34% Önálló intézmény fenntartásával Intézményi társulásban történõ fenntartóval Közoktatási megállapodás alapján Kistérségi társulásban történõ int.fenntartással 47% A fenti ábrákból is kitûnik, hogy a társulási hajlandóság leginkább a kistelepülésekre jellemzõ, míg a nagyobb községek, városok kevésbé vannak rákényszerítve a társulásokban való részvételre.

16 16 Az óvodák nevelõmunkájukat az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján elkészített helyi nevelési program szerint végzik. A társadalmi és a jogszabályi változások, az Európai Unióhoz való csatlakozás az óvodapedagógusok számára feladataik újragondolását tették szükségessé: módosították ben helyi nevelési programjukat, megalkották intézményi minõségirányítási programjukat. A helyi nevelési program a gyermekek összetételétõl, szociális helyzetétõl, a szülõk és a társadalom igényeitõl, a helyi lehetõségektõl függõen sajátos nevelési célokat és programokat tartalmaz, így a nemzeti és etnikai kisebbségek nevelésének, a sajátos nevelési igényû, illetve a hátrányos helyzetû gyermekekkel való foglalkozás speciális programját, a vallásos nevelés feladatait, az óvodai hagyományokat stb. Az elmúlt évek változásai közé tartozik, hogy egyre több óvoda vállalkozik a sajátos nevelési igényû gyermekek integrált óvodai nevelésére. Ez találkozik a szülõk igényével, akik gyermekük óvodai nevelését helyben kívánják megoldani, s nem egy másik településen levõ, a fogyatékosság típusának megfelelõ óvodában. Az integrált nevelés szakszerû ellátásához azonban a személyi feltételek (megfelelõ képzettségû pedagógus) és a fogyatékosságnak megfelelõ speciális eszközök nem mindenütt állnak rendelkezésre. A pedagógusok módszertani segítését, a gyógypedagógiai tanácsadás pedagógiai szakszolgálati feladatait megyei utazószakember-hálózatnak kellene végeznie, ennek fejlesztése az integrált fejlesztés keretében nevelt gyermekek számának növekedése miatt szükséges. Az óvoda szocializációs, nevelõ-személyiségfejlesztõ, óvó-védõ funkciójának a roma gyerekek esetében különösen fontos szerepe van. Az óvodai nevelés hátránykompenzáló szerepének érvényesülése érdekében ezért továbbra is fontos, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a roma gyermekek az óvodai nevelésben már 3 éves kortól. Az óvodapedagógusok alapképzettsége, végzettsége igen kis létszámú kivétellel a jogszabályoknak megfelelõ. Az óvodapedagógusok száma kisebb mértékben csökkent, mint az óvodásgyermekek és csoportok száma. Az óvodák többségének jelzése szerint nõ a beszédhibás és a beilleszkedési magatartási zavarral küzdõ gyermekek száma, ezért speciális ismeretekre, a napi gyakorlatba beépülõ speciális segítségre és fõleg a prevencióra egyre inkább szükség van. Az óvodai építményi feltételek állapotában jelentõs változás nem történt. A halaszthatatlan felújítások megvalósultak, a legsürgõsebb karbantartások évente megtörténtek, sok indokolt fejlesztés azonban elmaradt forráshiány miatt. Az óvodák építményi, tárgyi feltételeiben jelentõs eltérések tapasztalhatók. Az épületek többségének kora és állapota indokolja a további belsõ felújításokat, a modernizálást, az óvodák mûszaki színvonalának, komfortfokozatának javítását, az akadálymentesítést. A kötelezõ eszköz- és felszerelési jegyzékben szereplõ, a nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök, felszerelések beszerzése terén településenként különbözõ mértékû elmaradás tapasztalható, így e feladat teljesítésére átütemezési terv készült. Az eszközállomány bõvítésénél nagy igény mutatkozik az informatikai hálózat kiépítésére, korszerûsítésére. Az integrált nevelés minél magasabb színvonalon történõ ellátásához elengedhetetlen a szakmai eszközök bõvítése, a hiányzók beszerzése.

17 17 A megyei óvodái folyamatosan, évente alkalmazkodtak a csökkenõ gyermeklétszámhoz eleinte csoportbezárásokkal, késõbb tagóvodává alakítással. A mérséklõdõ gyermeklétszám az óvodai nevelés színvonalának javulását segítette elõ, amit segített az óvónõk körében magas létszámban elvégzett fejlesztõpedagógus szakirányú végzettség is. A három évig tartó óvodai nevelést segíti elõ a sajátos nevelési igényû gyermekek integrációja a normál óvodai nevelésben megfelelõ célkitûzés, aminek a személyi feltételeit elõsegíti a fejlesztõ óvodapedagógus óvónõk viszonylag magas száma a megye óvodáiban. A három éves kortól való óvodai nevelést könnyíti különösen a hátrányos helyzetû gyermekek nevelése esetén - a kompetencia alapú óvodai nevelés, melyre a HEFOP pályázat keretében a megye 37 óvodája felkészült és kiképzett. A késleltetett iskolakezdés megoldására is a kompetencia alapú óvodai nevelés ad lehetõséget egyéni haladási ütem meghatározásával, ami elõsegíti a gyermekek iskolakészültségi szintjének megfelelõ korban történõ elérését. Megfelelõ megoldás a feladatellátási kötelezettség megvalósulására a többcélú intézmény és a társulás, ennek megvalósulása nem érinti az óvodák szakmai önállóságát, megfelelõ alkalmazotti létszám esetén. Fejlesztési területek, irányok - A települési önkormányzatoknak továbbra is gondoskodniuk kell óvoda fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, fenntartóval kötött megállapodás alapján, a szülõi igényeknek megfelelõen az óvodai nevelésrõl, törekedve arra, hogy a 3-6 éves korú gyermekek óvodai nevelése teljes körû legyen. - Az óvodák megtartása a településeken a gyermekek és a szülõk helyben tartása érdekében is kívánatos törekvés - Az óvodai nevelés kiteljesítése a éves korúak teljes körére szociális, hátránykompenzáló és felzárkóztató hatású, az 5 éves kortól teljes óvodai nevelés a törvénynek megfelelõ - A tárgyi feltételek tekintetében a szabványoknak megfelelõ, az európai normákhoz igazodó korszerû óvoda - A kompetencia alapú óvodai nevelés ösztönzése elõsegíti az óvodai nevelés folyamatos fejlõdését - Az integrált nevelés - megfelelõ személyi tárgyi feltételekkel korszerû szemléletet kíván - Az intézményi minõségirányítási program a szakmai és fenntartói elvárások és a folyamatos fejlesztés megfelelõ eszköze. - Az egész életen áttartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének elõkészítése, ösztönzése az óvodai nevelés sajátos eszközeivel. - Az integrált nevelés erõsítése, ennek során a sajátos nevelési igényû gyermekek fejlesztése állapotuk, speciális igényük alapján, speciális eszközök használatával, a pedagógusok módszertani felkészítésével - Az intézményi minõségirányítási program alapján a nevelõmunka folyamatos belsõ ellenõrzése, fejlesztése.

18 Általános iskolai nevelés-oktatás Kötelezõ ellátandó közoktatási feladat-általános iskolai nevelés-oktatás Vas megye 7% 11% 12% Önálló intézmény fenntartásával Intézményi társulásban történõ fenntartóval Közoktatási megállapodás alapján Kistérségi társulásban történõ int.fenntartással 70% Középpontban a diákok Egyetlen pedagógusnak, szülõnek, a fenntartásban vagy a támogatásban résztvevõnek sem lehet mindegy az, hogy a gyermekek oktatása, nevelése milyen - a tanulóktól elvárható - ismeretbeli szinten és milyen magatartási kötelezettségek mentén zajlik. Az iskoláknak ügyelni kell arra, hogy a szülõk által rájuk bízott gyermekek fejlesztése sokirányú legyen. A tanulók közti genetikai, otthoni, eddigi nevelési eredményességi adottságok egyben a különbözõségüket is determinálják. Ennek felismerése határozza meg az oktató-nevelõmunka célrendszerét, feladatait, az ismeretközvetítés tartalmát, módjait, eszközeit és követelményeit. Helyzetelemzés Az alapfokú oktatás színvonala Vas megyében az országos összehasonlításban jó színvonalú. Az országos kompetenciamérések eredményei alapján az általános iskolai tanulólétszám a nappali rendszerû oktatásban folyamatosan csökken. Vasban jelenleg az országos átlagnál minimálisan nagyobb arányú a csökkenés a 2000/2001-es tanévhez képest. Nyugat- Dunántúlon a legnagyobb arányban Vas megyében csökkent a feladatellátási helyek száma. A pedagógusok száma lényegében a tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan csökkent. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma Vas megyében 9,8. Az országos átlag jelenleg 10,2.

19 19 Az általános iskolai nemzetiségi oktatásban foglalkoztatott pedagógusok száma Vas megyében átmenetileg csökkent, de a 2004/2005-ös tanévben ismét jelentõsen emelkedett. Az egy osztályra jutó tanulók száma Vas megyében 18,8. Nehezen megvalósítható feladat az alapfokú oktatás lakóhelyhez lehetõ legközelebbi, magas színvonalú szolgáltatása, az aprófalvas településszerkezetbõl adódóan. A városok többsége elszívja az óvodásokat, az általános iskolai tanulókat a környezõ településekrõl. Emellett a költségvetési törvényben megfogalmazott viszonylag magas megfelelési létszámhatárok következtében a kisebb intézmények folyamatosan leépülnek. A kistelepülési iskolák szakképzett pedagógus ellátottságban, felszereltségben, a modern képzési infrastruktúrákhoz való hozzáférésben nem tudnak lépést tartani a nagyobb és jobb helyzetben lévõ intézményekkel. A kistelepülések önkormányzatai költségvetésük jelentõs részét az iskolafenntartás finanszírozására fordítják. Alig maradnak forrásaik más közfeladatok ellátására, településfejlesztésre. A többcélú kistérségi társulások megjelenésével megteremtõdtek a hatékony együttmûködések alapfeltételei. Az oktatás és a nevelés céljai - Szemléletmód váltás minõségfejlesztés a tanítás-tanulás gyakorlatában Differenciált képességfejlesztés egyéni és csoportos szinten A bevált régi tanítási módszerek mellett új nevelési és oktatási eljárások alkalmazása - A képzés hatásfokának erõsítése Alapkompetenciák megszerzése Gyakorlatorientált, alkalmazásképes tudás kialakítása, fejlesztése - Az egyéni önmegvalósításhoz, a közösségi együttéléshez alkalmazkodni tudó alapvetõ készségek és képességek kialakítása Tudatos énkép kialakítása, az önismeret fokozása Szorgalmas, meggondolt feladatvállalás, cselekvésben aktív és kitartó magatartás Egymás iránti tisztelet, segítõ-cselekvés Hagyománytisztelet, -gazdagítás, az újszerû dolgok megvalósításában kezdeményezõkészség Egészség- és környezetvédõ, fejlesztõ viselkedés - Sikeres pályaorientáció, iskolaválasztás A lehetõségek és az adottságok felismertetése, összehangolása Az érdeklõdés fokozása, képességfejlesztés, felkészítés - Hatékony és tiszta kommunikáció kialakítása, fejlesztése Az érzések, gondolatok közléséhez alkalmas eszközök, módszerek kiépítése és használata

20 20 A célokból fakadó feladatok A diákok életkori adottságaira, a tanulócsoport összetételére, az egyéni differenciákra tekintettel, pontosítani kell az iskolai, mûveltségköri, tantárgyi követelményszinteket. Didaktikai feladatok - a tananyag helyes súlypontozása által a túlterheltség csökkentése, - a követelményszintek helyes meghatározása, a tantárgyak közti koncentráció kihasználása, - a játékosság és a szemléletesség növelése a tanítási órákon, - a szóbeli kifejezõkészség erõsítésével egyidejûleg az írásbeli munkák gyakoriságának és terjedelmének arányos csökkentése, - a hangos és néma-értõ olvasás, a helyesírási készség fejlesztése, - az ismeretanyag elsajátításával párhuzamosan a szemléletmód kialakítása, - a testi nevelés különbözõ lehetõségeinek biztosítása /úszás, diáksportkör, Lamo, turisztika, edzési és versenyzési alkalmak/, - az érzelmi nevelés, - a mûvészeti nevelés területei ötvözhetõk, - az idegen nyelv tanítása, tanárok képzése, - fokozottabb odafigyelés a nehezen nevelhetõ, magatartás zavarokkal küszködõ tanulókra, /szituációs játékok pozitív hatásai, szövetség a szülõkkel, szakszolgálatok bevonása, azonnali reakció/, - rendszeres értékelés és osztályozás /visszacsatolás, ellenõrzés, korrekció/ - a kulturált viselkedési alapszabályok betartatása Fejlesztési feladatok - Mind a tananyag feldolgozásában, mind annak számonkérésében növelni kell a szóbeliség arányát. - Az otthoni munka kijelölésénél csökkenteni kell a tanulandó, rögzítendõ ismereteket és növelni kell ismételendõ, gyûjtendõ és megfigyelésre, saját tapasztalat szerzésre ajánlott feladatok körét. - Több figyelmet kell szentelni a hagyományos és az új információhordozók használatára és hatékony alkalmazásuk oktatására. - A hangos és néma értõ olvasás, a helyesírási, a kommunikációs készség fejlesztését, a szóbeliség dominanciáját, az esztétikus füzetvezetést minden tanórán és egyéb foglalkozáson meg kell követelni. - Az ének-zene, az énekkar, a néptánc, a magyar, a dráma, a rajz és a kézmûves foglalkozások tananyagai jól ötvözhetõk az iskola falain belül s azon kívül rendezett mûsor-összeállításoknál. - A tananyag elrendezésénél, a tanórán tárgyalt ismereteknél hangsúlyosabban kell közeledni a tanultak alkalmazhatóságára, a gyakorlatiasságra, az életszerûségre, segítve ezáltal a tanulók pályaorientációját, iskolaválasztását. - A szakmai innovációnak teret engedõ korszerû tanítási gyakorlat és a tudásra motivált helyes tanulási módszerek elsajátításával alakítsuk ki az alapvetõ, a mindennapi élethez,

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. augusztus 07- i rendkívüli ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, valamint a Benedek Elek Napköziotthonos

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Gomba Község Önkormányzatának

Gomba Község Önkormányzatának Gomba Község Önkormányzatának a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézmény működtetési és fejlesztési terve 2010/2011-ig /A

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

7631 Pécs-Vasas Szövetkezet utca 13. 7691 Pécs-Somogy, Bányatelep 42. 7691 Pécs-Somogy, Búzakalász utca 47.

7631 Pécs-Vasas Szövetkezet utca 13. 7691 Pécs-Somogy, Bányatelep 42. 7691 Pécs-Somogy, Búzakalász utca 47. A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szerv Neve: Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Székhelye: 7629 Pécs, Komlói u. 58.

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134.

1. Az intézmény neve: Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti. 2. Az intézmény székhelye: 3162 Ságújfalu, Kossuth út 134. Ságújfalu és Kishartyán Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, az általuk alapított

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után

A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után A szakszolgálati ellátás aktuális kérdései a jogszabályváltozás után Szatmáriné Mályi Nóra 2010.11.13. Logopédia Feladata: (Kt. 36.) a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A 2014/2015-es tanév munkaterve 1 Leviczky Cirill igazgató 1. BEVEZETÉS A 2014/2015-ös tanév munkatervének elkészítése különösen az

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.) Az alapítás éve: 1948. Az alapító szerv neve: Kaposvár Város Tanácsa Az alapító jogutódja: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata A L A P Í T Ó O K I R A T Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bárczi Gusztáv

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája. Esélyegyenlőségi Program Jakabszállás Fülöpjakab Általános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az iskola tanulóinak összlétszáma: 240 fő Halmozottan hátrányos

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

... napirendi pont. 1.Az intézmény jelenlegi helyzete:

... napirendi pont. 1.Az intézmény jelenlegi helyzete: ... napirendi pont Az Oktatási és Kulturális Bizottság, valamint Dr. Kun András alpolgármester előterjesztése Javaslat A Nevelési Tanácsadó Gyermek és Ifjúságpszichológiai Központ módszerbeli és szerkezeti

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. február 13-ai ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapító okiratának módosítása Előadó: Dr. Árpásy Tamás

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Közművelődési, oktatási, sport, ifjúságpolitikai és egészségügyi bizottság Tárgy: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Közoktatási Intézkedési Tervének felülvizsgálata Melléklet: kerületi intézmények

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 47. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben

Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben Gróf Esterházy Móric Általános Iskola Alapító Okirata a 2012. június 30-i hatályú VI. számú módosítással egységes szerkezetben 1. A költségvetési szerv neve: Gróf Esterházy Móric Általános Iskola 1.1.

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2009. március 31. XIX. Évfolyam 3. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Közgyűlési határozatok 2 II. Hirdetmények 2 2 I. Közgyűlési határozatok A határozatok megtekinthetőek a www.hevesmegye.hu

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I.

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. A helyi önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségüket az alábbiak szerint láthatják

Részletesebben

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-7/2009. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 98/2009. (XI. 27.) közgyűlési határozata intézményi alapító okiratok

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben