Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók az uszodában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók az uszodában"

Átírás

1 SOMLAI ISTVÁN - TAMÁSI ZOLTÁN - WAGNER PÁL Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók az uszodában Iskolánk tanulói az es tanévtől rendszeres uszodai foglalkozásban vesznek részt. Ez tanrendszerűen valósul meg. Heti három alkalommal 5 csoport jár uszodába (Madách Imre Gimnázium tanuszodája). A foglalkozások csoportonként 2 tanórát vesznek igénybe. Az egyes csoportok átlagos létszáma 8 tanuló, de néha különböző okok miatt (betegség, hiányzás stb.) ingadozik. Körülbelül 40 tanulót érint a rendszeres uszodai nevelésben való részvétel, az iskola tanulóinak mintegy 30%-át. A foglalkozásokat gyógypedagógiai tanárok vezetik. Mellettük az aktuális csoportlétszám függvényében 1-2 gyermekfelügyelő tevékenykedik. Úszástanítás vagy uszodai nevelés? Kezdeti gondjaink elsősorban a hozzáférhető és adaptálható tapasztalatok megszerzésénél jelentkeztek. Hazai szakirodalmunk ugyanis nem bővelkedik a középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek uszodai foglalkozására vonatkozó anyaggal. Az egyetlen számottevő eredeti forrás ebben a tekintetben egy 1982-ben készített főiskolai szakdolgozat (Bielek Zsuzsa: A középsúlyos értelmi fogyatékosok úszástanításának kérdései a szakirodalom tükrében - Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1982.). A forrás eredetisége, mint címéből kitűnik a különböző szakirodalmi adatok szintetizáló összefoglalására és nem a számunkra olyannyira fontos kipróbáltságra vonatkozik. Ennek ellenére, számunkra hasznos lévén a foglalkozások megindulása előtt alaposan tanulmányoztuk ezt a valójában speciális anyagot. Munkánk általános megnevezéseként az ismertebb úszástanítás kifejezést nem tartottuk megfelelőnek. A fogalom ugyanis a tanítás-tanulás folyamatának komplex kifejezője, amelybe egyúttal beleértendő a végcél is: a tanulók a foglalkozások végeredményeként megtanulnak úszni! Úgy tapasztaljuk, hogy nálunk sokkal megfelelőbb az uszodai nevelés szóhasználat. Ennek körébe nemcsak azokkal a tanulókkal való foglalkozás tartozik, akik adottságaik folytán valójában megtaníthatók valamilyen formában úszni. Azokat is érinti, akik ugyan nem tanulnak meg úszni, de különböző szinteken elsajátítják a vízzel bánás és vízben élés kulturális szokásait, készségeit. Az uszodai nevelés fogalmának alkalmazása esetünkben tehát a komplex jellegű tevékenységre utal. Komplexnek tekinthető abban a tekintetben is, ha a klasszikus nevelési színterek sorában próbáljuk elhelyezni. Kihat egyaránt az észlelés, érzékelés, mozgás fejlesztésére, valamint az értelem, a szociális készségek alakítására. Az uszodai nevelés fogalmának bevezetése nagymértékben elősegítette a túlzott szülői elképzelésekből és igényekből eredő félreértések elkerülését, tisztázását.

2 A tanulók kiválasztása, szervezési tennivalók Iskolai részről a kiválasztás előzetes iskolaorvosi vizsgálat alapján történt. Mivel a foglalkozások nem kötelező jellegűek, a szülők szabadon dönthettek, hogy gyermekük résztvegyen-e a foglalkozásokon. Ezentúl belső szelekciót hajtottunk végre a résztvevők körében. Figyelembe kellett vennünk a testmagasságot, mivel a medence vízszintje nem változtatható. Különválasztottuk a viszonylag jobb általános képességű, szocializáltabb és esetleg úszni tudó gyerekeket a gyengébb képességű, önkiszolgálásban alacsonyabb szinten álló és nem úszó tanulóktól. A két csoport (kategória) tagjai számára a közös foglalkozásokon belül differenciált gyakorlatokat terveztünk. A kiválasztás után kialakított öt uszodai csoport viszonylag széles iskolai körből tevődik össze (2-7. csoportos tanulók). A csoportlétszámoktól függően a foglalkozás vezetője mellett 1 gyermekfelügyelő állandóan a vízben tartózkodik. Feladata megfelelő instrukciók után az uszodai tennivalók elvégzése úgy a közös, mint az egyéni foglalkozás folyamán. A másik segítő medencén kívül tartózkodik. Beadja a szükséges kellékeket, segít a higiéniás teendők végrehajtásánál (orrtörlés, vécéztetés). Vízbemenéskor és kijövetelkor segít a vízben dolgozóknak. Jobb téráttekintési lehetőség birtokában állandó figyelője a vízben zajló eseményeknek. Kritikus helyzetben közbeavatkozása értelemszerű (a medencén kívül hamarabb érhet távolabbi pontokra, mint a vízben levők!). A foglalkozások szervezését az alsó szakaszos tanulók esetében elsősorban a frontális jelleg túlsúlya jellemzi. Maguk a gyakorlatok is zömével közös játékok. Ebből kiemelve valósul meg egy-egy, egyénre szabott differenciált részlet. A középső szakaszos csoportok számára a frontalitás és az egyéni foglalkozás nagyjából azonos arányban valósul meg, míg a felső szakaszba tartozóknál lényegesen több egyénileg differenciált gyakorlatot alkalmazunk. A játékosság, mint motiváló tényező ugyanakkor a teljes uszodai nevelést átfogja, szakaszonként más és más cél szolgálatába állítva. Általános tapasztalatunk, hogy a szülők jelentős többsége örömmel fogadta az uszodába járás lehetőségét. Problémánk inkább az indulás időszakában az uszodai neveléssel kapcsolatos értékítélet kialakításával volt. Azoknál ugyanis, akiknek a gyermeke már valamilyen formában részesült úszásoktatásban, gyakori volt a túlértékelt elképzelés. Nemegyszer mechanikusan azonosították az egyébkénti úszásoktatást és az uszodai nevelést. Más szülők, talán addigi kedvezőtlen kísérleteik, tapasztalataik alapján inkább szkeptikusak, semmint szorgalmazók voltak. Mindezek ellenére, amennyire lehetséges volt, minden tanulót megpróbáltunk bevonni. Reménytelennek csak olyan eseteket ítéltünk, akiknél a dac, hisztéria, félelem vagy ellenállás lehetetlenné tette a vízbevitelt, foglalkoztatást. Az uszodai nevelés komplex jellege Uszodai nevelésünk említett elsődleges célja a tanulók vízzel való megismertetése. Hozzászoktatni őket, illetve a lehetséges eseteknél az úszás megtanításával is megpróbálkozni. Közelebbi célként jelentkezik olyan szociális-higéniás szokások és készségek kialakítása, mint a teljes vetkőzés-öltözködés begyakorlása, a ruházat rendberakása, fürdés előtti és utáni WC és zuhanyhasználat, megfelelő és kívánatos viselkedési szabályok kialakítása. Távlati célként annak elérését feltételezzük, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékosok is részesei lehessenek olyan kulturális-szociális ismereteknek, amelyek lehetővé teszik bekapcsolódásukat a különböző szabadidős

3 tevékenységekbe (strandolás, nyaralás stb.). Mindezek értelemszerűen elősegítik mind az iskolai, mind pedig az iskola utáni élet teljesebbé tételét. Az uszodai nevelésben szereplő úszástanítás, mint említettük, nem végső célkitűzés. Akinél lehetséges megvalósítása, mint magasabbrendű szocializáltság kialakítása, ott természetesen azzá válik. A többség számára az uszodai nevelés az addig már ismert tevékenységformák (öltözködés, önellátás stb.) magasabb szinten történő megvalósulásának a lehetőségét nyújtja. A foglalkozások folyamán szituációból adódó valós célja van az önkiszolgálási teendőknek, higiéniás tennivalóknak. Ugyanakkor bizonyos feladatok végrehajtása a legteljesebb egészében és nem csupán töredékében jelentkezik. Gondolunk például az öltözködés végrehajtására. A tetőtől-talpig való vetkőzést és felöltözést követeli meg. Tehát ez alkalommal olyan ruhadarabokkal való bánásra is sor kerül természetes szituáció keretén belül, amelyekre egyébként nem lenne lehetőségünk. Az uszodai nevelés következtében jelentősen kibővül a tanulók szociális színtere is. Lényeges mozzanat az iskola-uszoda útvonal bejárása. Ez szükségszerűen megköveteli a közlekedési és viselkedési szabályok ismeretét és betartását. Befolyást gyakorol bizonyos mértékben az időhöz kötöttség kialakítására. Meghatározott útvonalat kell időben bejárni, időre kell odaérkezni, elkészülni. Különösen fontos ez akkor, ha az időbeliség az egyre fokozódó önállósággal kapcsolódik össze. Tapasztalatunk ugyanis, hogy bejáró iskola lévén a tanulói önállóság egyik oka az időhiányból eredő túlzott szülői segítségnyújtás. Tanulóink rendszeresen találkoznak más (általános iskolai) csoportokkal. Az idegen társakkal és felnőttekkel való találkozás, azok köszöntéseüdvözlése és a mi is ugyanoda járunk tudatának kialakulása lényeges tényező a társadalmi életbe való bekapcsolódás szempontjából. Úgy az iskola-uszoda-iskola útvonal végigjárása, mint a vízben való tartózkodás a megszokottól eltérő és nemegyszer veszélyesebb helyzeteket feltételez. Ennek érdekében a tanulók számára konkrétabb és szabadabb utasítások szükségesek. Ezek betartása, betartatása értelemszerűen szankcionáltabb, mint más helyzetekben. Követelményként fogalmaztuk meg minden egyes gyerekkel szemben a felszólításokra való azonnali reagálást. Megfigyeléseink és tapasztalataink A foglalkozásokon résztvevők kisebb része előzetes tapasztalatok birtokában ismerte, illetve hamarabb elfogadta az uszodai rend legalapvetőbb szabályait (higiéniás teendők elvégzése, vízben való viselkedés). A többség azonban csak egyes részletekben alkalmazkodott a tennivalókhoz. Néhány tanulónál kifejezett problémát jelentett a feladatok végrehajtása. (Hisztériás félelem a zuhanytól, kifejezett ellenállás a vízbelépéstől). Ez utóbbiakat nem azonnal az első alkalommal vettük ki a foglalkozásból. Passzív szemlélővé tettük valamennyit, számolva azzal, hogy a többieket látva esetleg bátorságot, kedvet kapnak a foglalkozásokban való aktívabb részvételhez. Néhány esetben számításunk bevált. Volt, aki feloldódott és minden nehézség nélkül bekapcsolódott. Tapasztalatunk, hogy az említett esetek, illetve jelenségek részben visszautalnak a családi háttérre, szokásokra. Tükröződik bennük nemegyszer a családok életkörülménye, szokásrendje, illetve a rövidebb-hosszabb családi programok megléte vagy hiánya (uszodalátogatás, nyaralás, otthoni tisztálkodási lehetőségek és szokások stb.). Jelenlegi helyzetünkben elmondható, hogy már nem okoznak gondot az említett tevékenységek.

4 A víznek, mint idegen elemnek megismertetése és elfogadtatása az eddigiektől részben eltérő viselkedési szabályok bevezetését tette indokolttá. Alapfokon a sikeres uszodai nevelés megvalósításának egyik feltétele az egyidejűleg elfogadó és bekapcsoló, ugyanakkor következetes nevelői magatartás megvalósítása. Ez igazodik leginkább a közös veszélyeztetettségből eredő egymásrautaltsághoz. Növeli a kritikus biztonságérzet kialakulását: segítőtársként kell számolni mindenkivel aki a vízben tartózkodik, mint ahogy mi is segítséget nyújthatunk adott esetben. Ennek tudatos kialakítása alap a későbbi analóg szituációkban (strandolás) megvalósuló viselkedés szempontjából. Minden tanulót érintően a félelem leküzdésének elősegítését és a minimális biztonság megszerzését tartottuk legelső teendőnek. A félelem és a bizonytalanság a vízbenlevőknél kezdeti fokon az addigi viszonylagos mozgásbiztonság elvesztésének függvényeként jelentkezett. Oka a víz nagyobb közegellenállása, amely érthetően a szervezet nagyobb igénybevételét vonta maga után. Ugyanakkor segítő tényező volt a vízben mozgás kialakításánál a víz állandó mozgása, masszírozó, lazító hatása. Célszerűnek mutatkozott tehát a foglalkozások során a védelmező szabályozottság fenntartása mellett bizonyos kötetlenség megteremtése. A vízbemenés után ezért 5 perces szabad mászkálgatás, lubickolás és fröcskölés segíti hatékonyan a szervezet átállását a szárazföldi körülményekről. Lényeges ez a testhőmérséklet regulációja szempontjából is. A fröcskölésnek más további feloldó szerepe is van. Közbenső fokozat a későbbiek folyamán azoknál, akiknél az alámerülési szándék még nem kifejezett, vagy nagyobb félelemmel jár. Nagyon lényeges, hogy a vízben tartózkodó felnőttek ebben a tekintetben is partnerek legyenek. Őket is lehet lefröcskölni és nekik is viszonozni kell az ilyen kezdeményezéseket. A foglalkozások befejezése előtti néhány perces kötetlen mozgás a kötöttebb részek levezetésére szolgál. A felső szakaszos tanulóknál bevett gyakorlat jutalom-úszással zárni az uszodai napot. Ilyenkor 1-2 tanuló marad a medencében. A többiek kívülről nézik oda-visszaúszásukat, mozgásukat. Általános törekvés, hogy valamilyen érdem alapján mindenkire sor kerüljön. A jutalom-úszásban való részvétel vetélkedést segít elő és lehetőséget ad az egyéni biztonságérzet fokozatos kialakítására: egyedül, vagy kettesben maradni a medence vizében. Az alacsonyabb csoportoknál a vetélkedés és egyéni bátorság próbaköve a víz alá bukás, illetve vízbeugrás megkísérlése. Eljárások, gyakorlatok Jelen kereteink között nincs teljes lehetőségünk az általunk alkalmazott gyakorlatok és eljárások széles körű, rendszerezett bemutatása. Inkább arra törekszünk, hogy egy-egy gyakorlat és eljárás megemlítésével, indoklásával gazdagítsuk a hazai foglalkozások anyagát. Alapállásunk az, hogy bármely alkalmazott gyakorlat, vagy eljárás elsődlegesen a nevelést szolgálja és csak azután az úszástanítást. Ott viszont, ahol lehetségesnek és érdemesnek látszik az úszás megtanítása, az addigi úszásnevelésre alapozott gyakorlatok illeszkedjenek a megváltozott célkitűzéshez. Általában az indirekt megközelítési módokat tartjuk célszerűbbnek a feladatok eredményes végrehajtása szempontjából. A víztől való félelem leküzdése az alsó szakasz tanulóinál az említett frontálisan megvalósított összekapaszkodva, fogódzkodva végzett gyakorlatoknál valósul meg leginkább. Ilyen a kacsázás. Egymás vállát fogják és lépegetnek. Amikor jön a héja, fokozatosan nyakig-állig-orrig merülnek a vízbe. Ez részben a félelem leküzdését segíti

5 elő, részben pedig a merülés előkészítését szolgálja. Hasonlóképpen oldó-előkészítő gyakorlat a Mi van a kútban? játék. A vízre fektetett karikán keresztül az arc vízbemerítésével nézzük a mutatott végtagot (láb, kéz, térd stb.). A vízen úszó karikába bújás már kifejezett merülési gyakorlat. A víz pacskolása, tenyérrel-ököllel csapkodása az ellenállás megérzését segíti. Taps, integetés, mutogatás a víz alatti kéz kondicionálásához és a finommotorika fejlesztéséhez járul hozzá. A kezdetleges úszást és siklást készíti elő az alátámasztással végzett hason-háton Biciklizés. A szárazföldön alkalmazott körjátékok némi módosítással a vízben is felhasználhatók. Segítik a vízbiztonság megszerzését, a közegellenállás érzékelését. A középső csoportosoknál hasonló céllal, magasabb szintű gyakorlatokat végeztetünk. A Kígyózás kézfonása és haladó mozgása együttesen segíti a kollektív biztonság kialakulását és a közegellenállás érzékelését. A felugrásból kialakított siklás ( Halacska ) közbenső gyakorlat a Biciklizés és a későbbi önálló lebegés között. Az arc víz alá kerülése és így a félelem leküzdése következik a ping-pong labda fúvásából. Leterhelt helyzetben az egyensúly kialakítását valósítjuk meg a Vízilovaglással. Súlydifferencia érzékelését segíti a korlátfogással ugrálás, mint ahogy a vízbeugrás a pánikmentes elmerülés lehetőségét alakítja ki. Közvetlen célunk a többször említett vízbiztonság megszerzése. Mindezt az alsó és középső szakasz szintjén az érzékelést megalapozó gyakorlatok alkalmazásával látjuk megvalósíthatónak. A víztől való félelem leküzdését jól szolgálják még a labdajátékok. A félénkebb tanulóknál kezdetben megelégszünk azzal, hogy a korlátot fogva pöcköljék odébb szabad kezükkel a labdát. Tapasztalat, hogy előbb-utóbb olyan szituáció alakul ki, amely a korlát elengedését és a teljesebb részvételt eredményezi. Általában a különböző labdázások közvetlenül a figyelem elterelésére, közvetetten pedig a biztonság megszerzésére alkalmasak. A felső szakaszos csoportnál az általános mozgás és a figyelem fejlesztése érdekében karikát tolatunk a medence hosszában úgy, hogy abban öt-hat ping-pong labdát helyezünk el. A karikát úgy kell végigtolni, hogy a labdák lehetőleg körön belül maradjanak. A legkisebb hirtelen mozdulatra a labdák egyike-másika túlbukik a karikán. A sikeres végrehajtás figyelmet és fegyelmezettséget követel. A gyakorlatot egyénileg, versenyszerűen végeztetjük. Az egyensúlyi állapot javítására alkalmazzuk a vízi football -t. Páronként, vagy csoportosan játszatjuk. Lényege, hogy csak lábbal szabad a labdát továbbítani. Kezdeti fokon megengedett a korlát, vagy medenceszél megfogása. Ugyanezt a gyakorlatot úgy is végeztetjük, hogy a labdát csak talppal szabad tolnitovábbítani. A háton lebegésnek, mint esetlegesen szükséges úszáselemnek kialakítását korlátnál kezdjük. A korlátot nyújtott karral fogatjuk meg, úgy, hogy közben a kinyújtott láb 45 -os szöget zárjon be a medence oldalfala és alja között. Ezután lassú ütemben felmászunk a medence falára, amíg a lábujjak a vízből kibukkannak. A gyakorlat többszöri elvégzése után próbálkozhatunk a lábfej korlátba akasztásával és a test kinyújtásával. Amikor a kinyújtózkodás önállóan és biztonságosan megy, a gyakorlatot kombináljuk a karok lapátoló mozgásával. Megfelelő szintű begyakorlottság után kísérletet tehetünk a korláttól való elszakadásra. A kinyújtózott, karjaival lapátoló tanulót sarkainál alátámasztva fogjuk, (mintegy a korlátot pótolva) és így vezetjük végig a medencén. Segítségünk itt már nem jelent kifejezett fogást, illetve tolást. Kizárólagosan a biztonságérzet kialakítását és megerősítését szolgálja. Hasonlóképpen végeztetünk nyújtózási gyakorlatokat hasrafekve és lábtempógyakorlatokat az uszodai korlát segítésével. A kargyakorlatokat (mind a mell, mind pedig a hátúszás előkészítéséhez) egyensúlygyakorlatokkal kombináltan végeztetjük. Eszköze az említett karika.

6 Résztvevője két személy (ezek közül az egyik a gyógypedagógus vagy a gyermekfelügyelő). A tanulóval szembeállva az egyik lábukat beakasztjuk a karikába, mindketten egylábon ugrálva haladunk a medence hosszában. Aki vontat, értelemszerűen a hátúszás, míg akit vontatnak, a mellúszás karmozgását végzi. Visszaúton a szerepek és a lábak felcserélődnek. Tapasztalható, hogy a vízhez jobban alkalmazkodó tanulóknál, akik egyébként minden különösebb félelem nélkül merülnek víz alá, kötöttebb szituációban (próbálkozások mellúszással) problémás a fej víz felett tartása. Ilyen esetekben nemegyszer pánikszerű kapkodás vehető észre. Kiküszöbölhető mindez, ha az úszásgyakorlatot úgy végeztetjük, hogy teljes lábmunka mellett, csak félkaros kézmunkát végeztetünk. A másik kart a felnőtt fogja. Ezáltal elérhető, hogy a fej állandóan víz felett van. A karok váltott fogása előbb-utóbb eredményezi a fej víz felett tartásának kialakulását. A háton siklás kialakítását szintén korlátnál kezdjük el. Hasonlóképpen járunk el, mint a háton lebegés gyakorlatánál, egészen a medence falán történő felmászásig. Ezután nyújtott többszöri belendülést végeztetünk és a megfelelő lendület elérésekor elrugaszkodunk a faltól. Ez a gyakorlat összekötve a kifekvéssel és a kar-lábmunka elemeivel kezdeti fokozatát adja az úszáskezdeményezésnek. A merüléseket fejleszti tovább a felső szakaszban a,kötélszlalom. A medence hosszában kihúzott kötél alatt cikk-cakkban alámerüléssel haladunk végig. Ez megerősíti az addig kialakított vízbiztonságot, de a korábbi hasonló célú gyakorlatoknál több annyival, hogy lényegesen nagyobb állóképességet és kitartást követel meg. Karikaforgatással kombinált mozgás segíti az egyensúly és biztonság megerősítését. A vízre fektetett karikát belépés után kézzel kifordíttatjuk és fej felett átemeltetjük. Tapasztalatunk, hogy a szervezett formában bevezetett uszodai foglalkozások nagymértékben hozzájárultak a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános állapotának javításához. Lehetőséget nyújtanak az eddigi formáktól eltérően sokoldalúbb fejlesztésükhöz mind a mozgás, a figyelem, az érzékelés-észlelés területén, mind pedig szocializációjuk teljesebbé válásához.

Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre

Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre Tanfolyami tájékoztató 2015/16 tanévre Kedves Szülők! A Kispesti Uszoda tanfolyami oktatása 2015 szeptemberétől lényegesen megújul! Az eddigi oktatási rendszerhez képest több ponton is változtattunk azért,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban Vincze Virgil Karate sportág integrálása az iskolai testnevelésbe munka alapján Üdvös a bölcsesség,ami dibdábságokat elvet,s játékot fiatal kornak hágy,mert

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Változás az iskolai úszásoktatásban

Változás az iskolai úszásoktatásban Rajzolta: Király Emese 2.a Változás az iskolai úszásoktatásban A 2016/2017-es tanévtől változás történt az alsó tagozatos tanulók úszásoktatásában. A tanévet megelőzően a gyerekek első osztályos korukban

Részletesebben

AZ ÚSZÁSOKTATÁS ISKOLAI MODULJA alsó tagozat

AZ ÚSZÁSOKTATÁS ISKOLAI MODULJA alsó tagozat TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben Kódszám: TÁMOP 3.1.4-08/2. AZ ÚSZÁSOKTATÁS ISKOLAI MODULJA alsó tagozat Készítette: Holló Tiborné

Részletesebben

KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 4. SZ. MELLÉKLETE ÚSZÁSOKTATÁS 3-4. ÉVFOLYAM TESTNEVELÉS TANTÁRGY KERETÉBEN

KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 4. SZ. MELLÉKLETE ÚSZÁSOKTATÁS 3-4. ÉVFOLYAM TESTNEVELÉS TANTÁRGY KERETÉBEN KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 4. SZ. MELLÉKLETE ÚSZÁSOKTATÁS 3-4. ÉVFOLYAM TESTNEVELÉS TANTÁRGY KERETÉBEN GYOMAENDRŐD 2008 Általános bevezető MODULÁRIS ÚSZÁSOKTATÁS PROGRAMJA

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. Testnevelés és sport 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam, első félév : Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. Különbségtétel

Részletesebben

Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam

Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam 1. évfolyam 1-5 Szökdelések ugrások - Szigetről szigetre /ugrálás karikába/ - Mocsár -szökdelések, akadályok fölött 6-10 Egyensúly-gyakorlatok -gyakorlatok

Részletesebben

KIEMELÉS A RÖVID FEJLŐDÉSI NAPLÓBÓL

KIEMELÉS A RÖVID FEJLŐDÉSI NAPLÓBÓL Törvényi háttér: 363/2012. (XII.17.) orm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Az óvodai élet megszervezése 4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését,

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,

Részletesebben

TESTNEVELÉS. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

TESTNEVELÉS. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. TESTNEVELÉS Évfolyam 1. Fejlesztési követelmények Előkészítő és preventív mozgásformák A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. Különbségtétel a jó és a rossz testtartás

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Kisgyermekgondozó, -nevelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 61 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga

Részletesebben

54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens

54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Navigare necesse est... Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4/08/ Kom petencia al apú oktatás, egyenl ő ho z záférés bevezet ése Hévíz k özoktatási ne vel ési intézm é nye ibe n.

TÁMOP-3.1.4/08/ Kom petencia al apú oktatás, egyenl ő ho z záférés bevezet ése Hévíz k özoktatási ne vel ési intézm é nye ibe n. A projekt címe: Belebújunk maskarába farsang - témahét A projekt fő célja: A farsangi ünnepkör szimbólumainak, az ünnepkör eredetének megismertetése mellett az adott témát a lehető legváltozatosabb szemszögből

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199

Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199 2008-2009. TANÉV OKTATÁSI BESZÁMOLÓJA Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199 Czikkely Erika intézményvezető Gyomaendrőd, 2009. július 15. 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Együd Árpád. Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program

Együd Árpád. Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program Együd Árpád Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program Készült: Kaposvár, 2013. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Nevelési program I. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Rózsa úti tagóvoda Helyi pedagógiai program Szolnok 2010 Módosítás időpontja:2013.03.31. Érvénybe lépés ideje:2013.09. 1 Tartalom 1. HELYZETELEMZÉS 4 2. A SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ARCULAT:

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A közép-és hosszútávfutás, állórajt

A közép-és hosszútávfutás, állórajt Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A közép-és hosszútávfutás, állórajt Készítette: Süle Szilvia CIK759 1. A közép-és

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

1. Zenei mozgás-előkészítés az előképzőben

1. Zenei mozgás-előkészítés az előképzőben 1 I. BEVEZETÉS 1.A Kovács-módszer meghatározása, célja A Kovács-módszer az egészséges zenész-életmód programja és természettudományos ismeretanyaga, a zenei foglalkozási ártalmak megelőzésének pedagógiája,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő

Részletesebben

TANMENET. Eltérő kiinduló helyzetek, és rajt gyakorlatok ezekből. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása.

TANMENET. Eltérő kiinduló helyzetek, és rajt gyakorlatok ezekből. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása. szeptember TANMENET október I. osztály Az irányok tisztázása. Ugrások egy, páros lábon. Eltérő testhelyzetek felvétele. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása.

Részletesebben

CSANODA-GYERMEKSZOLGÁLTATÓ Családi Napközi Nonprofit Bt. közhasznúsági jelentése 2011. évről

CSANODA-GYERMEKSZOLGÁLTATÓ Családi Napközi Nonprofit Bt. közhasznúsági jelentése 2011. évről CSANODA-GYERMEKSZOLGÁLTATÓ Családi Napközi Nonprofit Bt. közhasznúsági jelentése 2011. évről Bejegyezve: 2009. október 06. Székhely: 1202 Budapest, Bessenyei u. 10. Cégjegyzék száma: 01-06-782373 Adószáma:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL. DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.: - FAX: 52/561-847, 561-848 E-mail: intezet@ovisk-hboszormeny.sulinet.hu

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Grafomotoros fejlesztés

Grafomotoros fejlesztés Grafomotoros fejlesztés Nagyon sok szülőnek feltűnik az iskola megkezdése előtt, hogy gyermeke nem jól fogja a ceruzát, nem úgy rajzol, mint a többiek. Sőt, esetleg le sem lehet ültetni papír-ceruza feladatok

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz óvodapedagógia szakon a 2013/2014-es tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK MOBIL ALKALMAZÁS MOBILTARTALMAK

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK MOBIL ALKALMAZÁS MOBILTARTALMAK A gyalogos, kerékpáros, segédmotoros kerékpárvezető és kerekes székes közúti közlekedés szabályainak és viselkedési normáinak oktatásához önállóan feldolgozható digitális tartalom és módszertan az 5 12.

Részletesebben

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁR)

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁR) AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2011. JANUÁR) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde Budapest 2011. január 1 Az óvoda iskola átmenet tapasztalatai 2010/2011. Elégedettségi mérést az

Részletesebben

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a 1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó

Részletesebben

A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában.

A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában. A tanköteles korúak magántanulóvá válásától a korai iskolaelhagyásig. Tapasztalatok, együttműködési lehetőségek a hatósági feladatok ellátásában. Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulás Humán Szolgáltató

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam Testnevelés és sport Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. ÉVFOLYAM 1. CÉLOK ÉS FELADATOK BEVEZETÉS Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évfolyamok) Az iskolai testnevelés

Részletesebben

Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév

Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév Testnevelés és sport munkaközösség munkaterve 2013/2014. tanév Készítette: Ignácz Krisztina munkaközösség-vezető 2013. szeptember 13. A munkaközösség tagjai: Felső tagozat: Baranyi Katalin Csomor Erika

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 108/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Értékelés Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

Tehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12.

Tehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12. Tehetséggondozás Nádudvaron Településünkről Hajdú-Bihar megye 9460 lakossal rendelkező városa, akik még ma is szeretnek itt élni és szeretnék, ha gyermekeik is élnének Kövy Sándor Általános Iskola A település

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja

A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja Készült: a Kt.40. (10), (11), a 138/1992(X.8.) Kormányrendelet, Kelebiai Polgármesteri Hivatal ÖMIP, iskolánk pedagógiai programja és szervezeti

Részletesebben

Sorozatszerkesztõ: Walter Bucher Szerkesztõ: Walter Bucher Írta: szerzõi kollektíva. 1001 játék- és gyakorlatforma az úszásban

Sorozatszerkesztõ: Walter Bucher Szerkesztõ: Walter Bucher Írta: szerzõi kollektíva. 1001 játék- és gyakorlatforma az úszásban Sorozatszerkesztõ: Walter Bucher Szerkesztõ: Walter Bucher Írta: szerzõi kollektíva 1001 játék- és gyakorlatforma az úszásban Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs Elõszó A gyakorlatgyûjtemény története 1978-

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program Hódmezővásárhely, 2015. augusztus 28. Megyesi Istvánné

Részletesebben

ISAF Technikai Tanfolyam edzők számára 1. szint

ISAF Technikai Tanfolyam edzők számára 1. szint ISAF Technikai Tanfolyam edzők számára 1. szint Jelenlegi helyzet Magyarországon Magyarországon a vitorlás edzői képesítéshez szükséges egy állami intézményben eredményesen vizsgázni az alábbi szintek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Bevezető. Kedves Kollégák! Bevezető. A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv

Bevezető. Kedves Kollégák! Bevezető. A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv folytatása a 6. osztályosoknak szóló tankönyv. A kerettantervben

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

A kommunikációs készség fejlesztése Beszámoló a TÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0004 pályázati programja 2012-2013 tanévi megvalósításáról

A kommunikációs készség fejlesztése Beszámoló a TÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0004 pályázati programja 2012-2013 tanévi megvalósításáról A kommunikációs készség fejlesztése Beszámoló a TÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0004 pályázati programja 2012-2013 tanévi megvalósításáról Pályázati programunk három nagy területe közül kettő azoknak a gyermekeknek

Részletesebben

"Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT!"

Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT! "Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT!" "Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT!" Családok egymásért, EGY - MÁSÉRT! - 2 0 1 4.0 2.2 8. A kötelék, mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Ferencvárosi Napfény Óvoda 2016/17 évi munkaterv függeléke FÜGGELÉK

Ferencvárosi Napfény Óvoda 2016/17 évi munkaterv függeléke FÜGGELÉK FÜGGELÉK Gyermekvédelmi feladatok ellátásának terve Gyermekvédelmi felelős: 2 Az óvodában a gyermekvédelmi feladatok koordinálására gyermekvédelmi felelős tevékenykedik, aki munkáját a gyermekvédelmi törvényben

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben