TARTALOM. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Olvasóink!

Átírás

1

2 Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Olvasóink! Minden intézmény, s a benne működő lapszerkesztőség életében történnek személyi és technikai változások, amelyek a lapok megjelenését befolyásolják. Így van ez a mi szakmai folyóiratunk esetében is, s így megértésüket kérem a változásokért. Megkésve, de örömmel ajánlom Önöknek megújult szakmai lapunk új számát, mely már lapunk új főszerkesztőjének Benczekovits Beatrixnek az elgondolását, munkáját tükrözi. Lapunk volt főszerkesztőjétől nyugdíjba vonulása alkalmával ünnepélyes keretek között búcsúztunk, megköszönve intézményünkben töltött eredményes és áldozatos munkáját. Költségtakarékos okok miatt a borítót még az év elején elkészítettük; lapunkban a régi főszerkesztő nevét olvashatják. Csupán 2005-ben nyílik alkalmunk a borító megváltoztatására. Remélem, hogy e számunk is tartalmaz sok érdekességet, olvasnivalót, melyhez jó időtöltést és kellemes olvasást kívánok. Budapest, szeptember Gulácsiné Pápay Erika főigazgató TARTALOM Bilincsi Lajos ( )...3 Interjú Portrék az agrárkönyvtárügyből 5. Miltényi Szilárdné...4 Portrék az agrárkönyvtárügyből 6. Szalai László...6 Könyvfesztivál Író pipával és bádogdobbal XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál...8 Könyvismertetés... 9 Kitüntetett pályamunka Két székelyföldi település Kápolnásfalu és Szentegyháza (Székelyföld, Homoródok vidéke) tájszavai, valamint népi növényismeretének és népi gyógyászatának jellemző kifejezései...15 Nálunk történt DFG-támogatás az OMgK részére...17 Élelmiszerbiztonság és eredetvédelem az uniós csatlakozásunk küszöbén 17 A tápai gyékényfeldolgozás és gyékényszövés hagyományai...19 A gyapjúfeldolgozás, gyapjúszövés hagyományai...20 A sertés könyvek bemutatója az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban...20 Isteni ajándékunk...21 Csengery Béla képei az OMgK-ban...21 Ősi táplálékunk a hal...23 Sajtóbemutatónak adott otthont az Országos Mezőgazdasági Könyvtár...23 XXI. század könyvtára Videokonferencia uniós csatlakozásunkról...24 Kitekintő IKSZ közgyűlés...25 A Magyar Tartalomipari Szövetség közgyűlése...25 Magyar Helikon sorozat indul...26 A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 36. vándorgyűlése Miskolcon...26 Olvasói Professzionális Munkaállomások az OSzK-ban...28 A Magyar Elektronikus Könyvtár vakbarát változata...28 A Hungarológiai Alapkönyvtár ismertetése...29 Eseménynaptár Ajánló bibliográfia Tűzelhalás...31 Agrárium Az Európai Unió letéti könyvtára és szolgáltatásai...34 Az agrárium szakterületét érintő új elektronikus szolgáltatások...35 E számunk szerzői: Pintér Katalin (Országgyűlési Könyvtár) Balogh Beáta, Benczekovits Beatrix, Eszes-Istenes Zsolt, Frendl Kata, Károlyi Zsuzsanna, Lőrincz Ferenc, Pálfai Katalin, Papp Mónika, Pecsenyicki Nikolett (OMgK) E számunk hirdetői: Ars Humana K., Maurer Péter vállalkozó XI. XI. évfolyam szám

3 KÖZLEMÉNY A hazai könyvtárügy szakmai irányítását ellátó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári osztályát Hiller István miniszter úr március 1-jei hatállyal főosztállyá alakította át. A főosztály vezetője továbbra is a korábbi osztályvezető, Skaliczki Judit dr. A főosztály kisebb egységekre nem tagozódik. Főosztályvezető asszonynak a kinevezéshez, mely megítélésünk szerint a könyvtárügy egésze irányába tett gesztus és egyben elismerés is, ezúton gratulálunk, főosztálya minden munkatársának eredményes szakmai munkát kívánunk. A Szerkesztőség BILINCSI LAJOS ( ) Meghalt egy ember, aki közülünk való volt. Mécsesek gyúlnak, és harangszó mellett eltemetik. Sokak számára ez csupán csak egy hír. Bilincsi Lajos nyugalmazott könyvtárigazgató, vagy ahogyan mi, munkatársai szólítottuk: Főnök, csendben itt hagyott bennünket. Bilincsi Lajos élete 1956-tól kezdve összekapcsolódott a könyvekkel, a könyvtárral. A járási könyvtár vezetőjeként, később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának munkatársaként, majd csoportvezetőként, 1966-tól a Debreceni Agrártudományi Egyetem Könyvtárának igazgatójaként tevékenykedett választott hivatásában. A könyvtárosság számára nemcsak munka volt, nemcsak egy szakma, hanem valóban hivatás, vagy ahogyan Ő fogalmazta 1985-ben: A könyvtár hivatása, hogy otthonos szolgáltatóház legyen, ahová tudásukban gyarapodni, ízlésükben finomodni, emberségükben fényesedni térnek be az olvasók. Ennek szellemében tevékenykedett egész életében. Bilincsi Lajos 1966-ban került az Agrártudományi Egyetem Könyvtárába, és egészen december 31-ig vezetőként, igazgatóként dolgozott itt. A könyvtár állományát elődjétől meglehetősen rendezetlen állapotban vette át. Azt is mondhatnánk, hogy ő csinált könyvtárat a meglévő gyűjteményből. Gondos irányításával feltárták, rendszerezték a meglévő állományt, amit az elkövetkező években folyamatosan és tervszerűen gyarapított, mindig szem előtt tartva az intézményben folyó oktatás, kutatás igényeit. Vezetése alatt alakult ki a korszerű, modern könyvtári elrendezés, a szabadpolcos rendszer. Nagy gondot fordított az olvasókkal való foglalkozásra, a hallgatók könyvtárismereti oktatására és a felsőbb évesek szakirodalmi tájékoztatására. Gyakran és szívesen rendezett kiállításokat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű volt az intézmény 100 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítás. Tevékenysége is hozzájárult, hogy a könyvtárat 1980-ban tudományos könyvtárrá minősítették ben a könyvtárban elkezdődhetett az a könyvtárbővítés, amelyet már a hetvenes években felvetett és kezdeményezett. Valóra vált az álom, igaz már nem aktív könyvtárigazgatóként, de mint szakértő nyugállományba vonulása után is aktív munkával és jó ötletekkel segítette a könyvtár korszerűsítési munkálatait. Bilincsi Lajos tevékenysége országosan is elismert volt, hiszen példamutató munkát végzett az egyetemi és főiskolai könyvtárügy fejlesztésében. Tagja volt az Országos Könyvtárügyi Tanácsnak. Közel 10 évig elnöke volt a Főiskolai Könyvtárvezetők Tanácsának, és e funkcióból eredően betöltötte a főiskolai könyvtárak szakfelügyelői tisztét is. Hosszú időn keresztül tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Országos Elnökségének től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Könyvtárügyi Koordinációs Tanácsának elnöke volt. Szakmai, közéleti munkáját mindenkor a példamutató szorgalom és hozzáértés jellemezte. Munkáját kollegái, felettesei, a könyvtáros szakma is elismerte. Ezt mutatják azok a kitüntetések, amelyekkel büszkélkedhetett. A Szocialista Kultúráért elismerést kétszer is megkapta 1958-ban és 1971-ben ban a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címet érdemelte ki ben a könyvtáros szakma akkori legmagasabb elismerését kapta, a Szabó Ervin emlékérmet ben történt nyugállományba vonulása óta sem szakadt el a könyvtártól, a könyvektől, folyóiratoktól. Betegsége utolsó idejéig folyamatosan, szinte naponta vissza-visszatért az agrár könyvtárba. Sohasem felejtette el felhívni a figyelmünket egyegy frissen megjelent szakkönyvre, egy érdekes cikkre, amit olvasott, vagy amiről hallott. Mindvégig naprakész szakmai információkkal rendelkezett. Felfoghatatlan, hogy nem jön be többé a könyvtár ajtaján, nem kérdezi meg, hogy kölcsönözheti-e már a legfrissebb könyveket. Nem mondja el többé, hogyan telnek napjai, nem beszélünk arról sem, hogy milyen jó receptet olvasott az újságban, és nem hozza többé kertje szép virágait sem. Most mi hoztunk virágot neki, utolsó búcsúzásként. Bilincsi Lajos emlékét, szellemiségét munkatársai, kollégái, ismerősei kegyelettel megőrzik. Nádas Zsuzsánna könyvtárigazgató XI. évfolyam szám szám 3

4 Interjú PORTRÉK AZ AGRÁRKÖNYVTÁRÜGYBőL 5. - MILTÉNYI SZILÁRDNÉ Miltényi Szilárdné és Szalai László búcsúztatója (Gulácsiné Pápay Erika, Kominka Lászlóné, Sinóros-Szabó Botondné, Szalai László, Miltényi Szilárdné) A Humánpolitikai hírek rovatba illő hír: Miltényi Szilárdné, az OMgK Gyarapító és Feldolgozó osztályának köreinkben jól ismert vezetője, az Agrárkönyvtári Hírvilág XI. évfolyama 1. számáig főszerkesztője, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezőgazdasági Szervezetének korábbi elnöke közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. Ez a tény indokolja, hogy majdnem három éve szünetelő sorozatunk felébredjen Csipkerózsika-álmából és Zsuzsa szakmai arcképével folytatódjon. A humán tudományok, különösen az irodalom, a könyvek és a könyvtár iránti érdeklődése már gimnáziumi évei alatt megmutatkozott. Nem csoda, hogy érettségi utáni első munkahelye az Állami Könyvterjesztő Vállalat lett, itt végezte el a Kiadói Főigazgatóság egyéves szakiskoláját. Megismételt egyetemi felvételije eredményes volt, 1970-ben államvizsgázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán mint okleveles könyvtáros és magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár. Első diplomás munkahelye az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ volt, ahol szakozóként dolgozott. Ezidő alatt a nemzeti könyvtár által meghirdetett országos könyvtárpályázaton pályamunkáját elfogadták és a szakma elismert elméleti folyóiratában, a Könyvtári Figyelőben közölték. (Az egyetemi jegyzetek és gyorsan avuló kiadványok gépi adatelőkészítése. Bp ) Publikált a szakkönyvtárosok első számú lapjában, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban is. Elvégzett több szaktanfolyamot (új bibliográfiai leírás, szövegszerkesztés, tezauruszkészítés témakörökben.) 1978-ban a Bútoripari Fejlesztési Intézetnél helyezkedett el, ahol 1984-ig tájékoztatási osztályvezetői feladatkört látott el. Közreadta a Bútoripari információ című témadokumentációs kiadványt és a könnyűipari szakkönyvtári hálózaton belül megszervezte a bútoripari könyvtárhálózatot. Következő állomáshelye a Belkereskedelmi Kutató Intézet információs osztálya volt, ahol dokumentátori, illetve kiadványszerkesztői feladatokat végzett. Anyagai jelentek meg a Kereskedelmi Körkép, a Szemle a külföldi kereskedelemről című kiadványokban és a közismert Kereskedelmi Szemle és az Élelmezési Ipar című szaklapokban. A kereskedelmi minisztériumok összevonását követő intézkedések (háttérintézmények megszüntetése) miatt ezután rövidebb ideig a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatánál dolgozott, majd egy évig februárjától az Agroinformnál volt kiadványszerkesztő és között a MATÁV Rt. Budapest-vidéki Igazgatóságán dolgozott sajtóreferensként január 1-jén jött az Országos Mezőgazdasági Könyvtár kötelékébe. AkHv: Milyen volt akkor a könyvtár általános helyzete, mi lett a feladatod, milyen tervekkel indultál el? MSzné: Némi túlzással azt mondhatnám, hogy a könyvtár akkoriban harcolta ki önállóságát. Az Agroinform felszámolását követő, a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal közös gazdálkodásban töltött 1992-es év pénzügyi és személyi nehézségei után azonnal érezhető volt a megújulás lehetősége. Munkaköröm a Könyvtári osztály vezetése lett, ez a részleg akkoriban két csoportból állt, egyrészt az ágazati koordinációs és állománygyarapítási, másrészt a feldolgozási csoportból. Előbbi vezetője a régi mezőgazdasági szakkönyvtári hálózatot, a könyvtárakat és a könyvtárosokat is behatóan ismerő Kominka Lászlóné (Magdi) volt, aki rutinjával döntő szerepet játszott személyi kapcsolataim kialakításában. A Feldolgozási csoport 93. novemberében kapott saját csoportvezetőt, bizonyos Lőrincz Ferenc személyében Terveim közé tartozott az osztályon egy jól A sorozat 4. része lapunk VIII. évfolyamának számában jelent meg XI. évfolyam 2-3. szám

5 Interjú együttműködő, szakmailag és emberileg egymást segítő kollektíva kialakítása, mely képes bármely, a minisztérium és a könyvtár által meghatározott feladat végrehajtására. Úgy gondolom, összességében ez sikerült, stabil gárda formálódott olyan emberekből, akik mindvégig központi kérdésként kezelték az OMgK vezetése részéről megfogalmazott célok teljesítését. AkHv: Melyek voltak szerinted az elmúlt több mint egy évtized legfontosabb munkái, eredményei a működési területeden? MSzné: A teljességre törekvés igénye nélkül: 1994-ben vette meg az OMgK az ALEPH integrált könyvtári szo vert, amelynek elsőként a feldolgozási paneljét alkalmaztuk. Bizony nem kevés problémát kellett megoldani ezzel kapcsolatban. Ugyancsak 1994-ben jelent meg az Agrárkönyvtári Hírvilág első száma. A lap szerkesztési irányelveinek kidolgozása, majd a későbbiekben a szerkesztőbizottság összefogása, a határidőre való megjelenés, a lehetőség szerint változatos és minél magasabb színvonalú anyagok publikálása sokszor nehéz volt, de a házon belüli és az ágazati pozitív visszajelzések (mindig) erőt adtak a megújuláshoz ben kezdődött a teljes körű állományellenőrzés, amely hosszú ideig igénybe vette nemcsak a saját osztályom, hanem az egész kollektíva munkáját. Emlékszem, még a dolgozók nagyobb gyerekeit is foglalkoztattuk a Budafoki úti külső raktár leltározásában ban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezőgazdasági Szervezetének tagsága elnökéül választott. Erről később még ejtsünk szót. Itt azt kell elmondani, hogy négyéves megbízatásom során mindvégig arra helyeztem a hangsúlyt, hogy az OMgK-s munkám és a társadalmi megbízatásom minél jobban kiegészítse egymást, lehetőleg minden érdek érvényesülni tudjon. Ismeretes, hogy az OMgK ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az ennek méltó megünneplésére alakított jubileumi emlékbizottság elnöke voltam. Bár a megújított székházban lezajlott hangulatos, baráti ünnepség részletei talán már halványulnak a résztvevőkben, az alkalomra öszszeállított kötet (Ötven év a magyar agrárágazat információellátásának szolgálatában. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ története Bp. AGROINFORM, 2002.) örök emlékül és tanúbizonyságul marad minden érdeklődőnek. AkHv: Igen, ezek valóban mindnyájunk számára emlékezetes feladatok voltak. Említenél még valamit a jól megoldott kihívások közül? MSzné: Érdekes volt annak idején, valószínűleg 1996-ban, az EU különgyűjtemény felállításának, gyarapításának, feldolgozásának szabályát tartalmazó ügyrend kidolgozása. Akkoriban még nem látszott túl közelinek és kézzelfoghatónak Magyarország EU-csatlakozása, de tudtuk, hogy az érdeklődő olvasókat megfelelő szinten kiszolgálni központi feladatunk lesz, ráadásul a beérkező anyagok önmagukban is igen érdekesek voltak. Fontos volt számomra országos feladatkörű szakkönyvtárunk képviseletében a köteles-példányok válogatása az OSzK illetékes részlegében. Ez lehetőséget nyújtott a hazánkban megjelent új könyvek és folyóiratok rendszeres áttekintésére, tájékoztatásul szolgált a könyvpiac aktuális irányvonalának vonatkozásában és segítség volt az OMgK gyarapítási tevékenységéhez. AkHv: Lapunk az év első számától tartalmában átalakult, külső megjelenése megújult. Milyen út vezetett az aktuális képhez az 1994-es indulás óta? MSzné: Kétségkívül csinos az új, színes borítós megjelenés, esztétikailag össze sem hasonlítható az I. évfolyam 1. számával, de azért azt is nagyon szerettem. Voltak időszakok, mikor önmagában a megjelenést is eredménynek tekinthettük, annyira korlátozottak voltak a rendelkezésre álló anyagi eszközök. Óriási előrelépésnek éreztem, amikor 1998-ban a 3. számtól bevezethettük a keményebb kartonborítású kivitelt. Tartalmilag igyekeztünk úgy közölni változatos információkat az olvasókkal, hogy állandó rovatainkat az érdeklődők felismerjék, és hogy mindenkor tájékozottak legyenek a szakmában és az OMgK-ban történtekről. Célunk volt az is, hogy a lapra jellemző közlési stílust alakítsunk ki és tartsunk fenn, olyant, amely korrekt és objektív, de nem száraz és unalmas. Reményeim szerint elképzeléseinket alapjában véve végrehajtottuk, a külső visszajelzések szerint a folyóirat betöltötte célját. Ugyanakkor elismerem, 10 év után, ha arra mód van, érdemes a jónak látszó újításokat, módosításokat végrehajtani. Az új szerkesztőbizottságnak kívánom, hogy várhatóan sok munkáját kísérje házon belüli és kívüli elismerés. AkHv: Az értékelések sorából nem maradhat ki az MKE Mezőgazdasági Szervezeténél végzett négyéves tevékenységed. Hogyan látod pár év távlatából ezt a megbízatásodat? MSzné: 1998-ban választottak elnökké a szervezetnél. Érdekes, hogy a szekció élén egykori évfolyam- és tankörtársamat, Cserey Lászlóné dr.-t, az akkori Állatorvostudományi Egyetem könyvtárigazgatóját váltottam. Örültem a megbízatásnak azért, mert úgy gondoltam, jó, ha az elnök az OMgK munkatársai közül kerül ki. Igyekeztem a terveket a reális lehetőségekhez alakítani, nem akartam nagyot markolni, korlátozott számú, de értékes programokat kívántam megvalósítani. Remélem a tagság is úgy véli, hogy ez a kevesebbet, de jobban célkitűzés bevált, a rendezvényeken a megjelenés kedvező arányú volt és pl. az Országgyűlési Könyvtárnak a Parlamenttel összekötött meglátogatása annyira sikeres volt, hogy meg kellett ismételni. Igen jó hangulatúak voltak az évzáró közgyűlések is. Tény, hogy a szervezet túl kevés pénzből gaz XI. évfolyam 2-3. szám 5

6 Interjú dálkodik ahhoz, hogy nagy célokat tűzzön maga elé. Mivel az MKE szabályzata lehetővé teszi a több szekcióhoz tartozást, aki akarta, részt vehetett mások által szervezett programokon is. A gondokról talán annyit, hogy a vidékiekből álló vezetőség mobilizálása kevéssé sikerült, és sok baj volt a gazdasági felelősök cserélődése miatt is; összességében azt remélem, teljesítettük az elvárásokat. Az Agrárkönyvtári Hírvilággal összefüggésben hadd említsem meg annak Agrárium rovatát, amely az MKE Mezőgazdasági Szervezetének híreit tartalmazta, ebben hirdettük rendezvényeinket, közöltük hivatalos anyagainkat (munkatervek, beszámolók, pénzügyi elszámolások stb.) Ez a hasznos tájékoztató eszköz nyilván a jövőben is a szervezet rendelkezésére fog állni. AkHv: Bizony nem kis eredményeket tudtál elmesélni, melyek mögött rengeteg munka áll. Ha a konkrétumok mellé kérnénk egy kis fogódzót útravalót most a búcsúzásnál, mit mondanál? MSzné: Nem érzem igazán úgy, hogy búcsúzásról kellene beszélni, egyszerűen lezárunk egy korszakot. Ennek most jött el az ideje, saját (igaz a könyvtár vezetésével összhangban hozott) döntésem alapján fejezem be a munkát. A kapcsolatot azonban nem vágom el, a rendezvényekre biztosan rendszeresen vissza fogok járni. Útravaló? A férjem szokta mondani, hogy az ember sikeres eredményes életéhez két dolog elengedhetetlen: a jó pár- és a jó pályaválasztás. Azt hiszem, én nem panaszkodhatom, boldog családban házasságban élek, és nekem a könyvtárosság bevált, mint szakma. Kívánom, hogy minél többen érezzétek ezt így, a majdani nyugdíjba vonulás idején. AkHv: Sajátos és igaz megfogalmazás ez, amit említettél. Engedd meg, hogy befejezésül a lap olvasói, kollegáid és a magam nevében megköszönjem az interjút, és egyben megköszönjem a hosszú évek munkáját is. Szívből kívánom, hogy kedves családod, köztük öt unokád körében hasznosan töltsd a frissen jött szabadidőt. Azt hiszem, a mindig kedves, mosolygós Miltényi Zsuzsa hiányozni fog az OMgK mindennapjaiból. PORTRÉK AZ AGRÁRKÖNYVTÁRÜGYBőL 6. - SZALAI LÁSZLÓ Riportalanyom szabadkozással kezdi a beszélgetést: mint mondja, megtiszteltetésnek veszi a felkérést az interjúra, örül is neki, de nem érzi úgy, hogy igazán beillik a sorba a korábbi öt, szerinte nála ismertebb és magasabb rangú könyvtáros után. Nekem és talán másoknak is az a véleményem, hogy a fogaskerekeknek igen nagy szerepük van az intézmények eredményes munkájában, márpedig Szalai László három évtizeden át volt fontos fogaskerék az OMgK és jogelődei tevékenységében. Emellett alapító tagja a Pro Agrario Alapítványnak, első megjelenése óta szerkesztőbizottsági tagja az Agrárkönyvtári Hírvilágnak és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban több cikluson át elnöke az OMgK Közalkalmazotti Tanácsának. Objektíve elmondhatjuk, hogy ez éppen elég indok a riportra. 6 AkHv: Laci, vagy tíz éve dolgozunk együtt az intézetnél, a szerkesztőbizottságban és a Közalkalmazotti Tanácsban, azt hiszem, jól ismerjük egymást, mégis meglepett, amikor végiggondoltam a beszélgetésünkre való felkészülés során, hogy tulajdonképpen két munkahelyen töltötted el 38 évi munkaviszonyodat. Nehezen nevezhetnénk vándormadárnak! SzL: 1966-ban végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelemorosz szakon. Rövidebb ideig tartó fizikai jellegű munka után ban a csepeli gyáróriás egyik egységénél, a Fémműnél helyezkedtem el, mint tolmács, majd a KGST és kétoldalú nemzetközi kapcsolatok előadójaként elsősorban fordítási feladatokat kaptam, de emellett protokollos is voltam és az útlevél-ügyintézést is bonyolítottam ben jöttem a mai OMgK elődjéhez, a MÉM Információs Központhoz (rövidített és népszerű nevén AGROINFORM) dolgozni. Az 1967-től e néven működő intézmény akkoriban nagy erőket szánt a mezőgazdasági információs tevékenység hazai színvonalának emelésére, összefüggésben az akkori többirányú nemzetközi kezdeményezésekkel. Ebben az időben indult az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervezete (angol munkanyelvű) AGRIS adatbázisának építése és a KGST Nemzetközi Mezőgazdasági Tudományos és Műszaki Információs Rendszerének létrehozása orosz munkanyelven. Napi munkám nagyban hasonlított a csepeli feladatokhoz, csak más szakterületet érintően fordítottam, tolmácsoltam, de intéztem útlevélés vízumügyeket, még repülőjegybeszerzést is. AkHv: Orosz és német nyelvtudásod, kiegészülve az angollal igazán alkalmassá tett erre a munkakörre, de ha jól tudom, szakirányú posztgraduális képzésben is részt vettél SzL: Igen, 1978-ban szereztem okleveles szakinformátori képesítést az ELTE kétéves kiegészítő szakán. Az Agrárinformációs Vállalat és munkaköröm megszűnésével Benedek Istvánné kolleganőnk nyugdíjba menetele után a nemzetközi kiadványcsere ügyintézése lett a munkám. A csere jelentősége a rendszerváltás előtt igen nagy volt, az állománygyarapításra rendelkezésére álló devizakontingens kötöttsége miatt. Ennek segítségével lehetett magyar kiadványokért kurrens külföldi szakirodalomhoz jutni, ami növelte az állomány értékét, a könyvtári szolgáltatások minőségét. Persze akkoriban az AGROINFORM mintegy húsz saját szakmai kiadvánnyal rendelke XI. XI. évfolyam szám

7 Interjú zett, amelyek közül (a nemzetközi kiadványcsere szempontjából) kiemelkedett a három nyelven (angolul, németül, oroszul) megjelenő Magyar Agrárirodalmi Szemle referáló lap, mely a magyar szakirodalomból merített. A fénykorban évente a három számból több mint ezer példány jutott el a cserepartnerekhez. Abban az időben a referáló lapok igen fontos szerepet töltöttek be az információszolgáltatásban ez tükröződött az Agrárirodalmi Szemle vonatkozó mutatóiban is: évente több mint tétel jelent meg azokban, kb belső rovatvezető dolgozott összeállításukon, és munkájukat számos külső munkatárs segítette. AkHv: Az AGRIS a mai napig is él és működik, a KGST-s NTMIR-t viszont elfújta a szél SzL: Az NTMIR építése a két világrendszer szembenállásának volt a következménye, melynek megszűnésével a létjogosultságát vesztette, és a szakmai információterjesztés piaci alapokra helyeződött. Az AGRIS, melyet az ENSZ és a FAO a fejlődő országok mezőgazdaságának felkarolása céljából hozott létre (s melynek magyarországi ismertsége és a folyamatos együttműködés nagyban köszönhető Billédiné Holló Ibolya dr-nak, az AGROINFORM volt osztályvezetőjének, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete egykori elnökének) sikeresen valósította meg a papír-adathordozókról a gépi adathordozókra való áttérést. Néhány együttműködő könyvtárral karöltve az OMgK évente mintegy 500 rekordot küld meg a római központnak. AkHv: A nemzetközi kiadványcsere jelentősen háttérbe szorult az európai politikai változások és a rendszerváltás következtében. Kevesebb a cserepartner, csökkent a cserélhető kiadványok száma és a szakmai érdeklődés egyes országok és intézményeik, valamint lapjaik vonatkozásában. SzL: Jelenlegi cserepartnereink 40 ország mintegy 150 szakintézményét reprezentálják, ami azért így sem elhanyagolható, de vitathatatlanul sokkal kisebb szám, mint ami a fénykorban volt. Ennek szerteágazó okai vannak, önállóvá vált könyvtárunk behatárolt állománygyarapítási keretétől kezdve, folytatva ott, hogy a gépesítés részben feleslegessé tette a cserét, bezárólag addig a tényig, hogy a külföldi szolgáltatások megvétele olcsóbb, mint a szakirodalom hazai feldolgozása. Mivel az állami pénzen folytatott dokumentációs tevékenység többé-kevésbé megszűnt, és a kínálat, meg a kereslet is a piacképes nemzeti és nemzetközi információs szolgáltatások irányába fordult, így ennek a változásnak kötelezően el kellett érkeznie. AkHv: Milyen egyéb tevékenységeket végeztél a csere bonyolítása mellett, annak csökkenése miatt? SzL: A korábbi szakozótól, Kápolnai Ivánnétól nyugdíjazása után átvettem a tárgyszavazás feladatkörét, melyben azt hiszem nyelvtudásomat és az agráriumra vonatkozó hosszú évek során összegyűlt ismereteimet, tapasztalataimat is megfelelően tudtam hasznosítani. Emellett a közelmúltban megkezdtük egy mezőgazdasági tárgyú prospektusokat, gyártmány- és termékismertetőket magába foglaló különgyűjtemény kiépítését, és ennek kezdőlépéseit az anyagok bekérése és rendszerezése formájában szintén én végeztem. AkHv: Köztudott, hogy soha nem utasítottad vissza, ha társadalmi megbízatás céljából kerestek meg. Milyen funkciókat töltöttél be? SzL: A MÉM Információs Központjában 1975-től kezdve voltam SZB-tag (gazdaságis), később elnök. Az OMgK történetének második, 1994-ben választott Közalkalmazotti Tanácsának is elnöke lettem és ezt a tisztséget több ciklusán át betöltöttem. A KT-ok súlyát, jogát, lehetőségeit és persze kötelezettségeit a jogszabályok világosan meghatározzák. Ezen keretek között az általam vezetett Tanács mindig igyekezett a menedzsment munkáját észrevételeivel, tanácsaival segíteni, a vezetéssel és a dolgozókkal megfelelő kontaktust kialakítani. Soha nem volt konfliktuskereső, inkább a lehetőségek megvalósításán fáradozott. AkHv: Szintén 1994-re datálódott a Hírvilág indulása, és a lapnak, mondjuk úgy, születésétől fogva munkatársa, szerkesztőbizottsági tagja voltál. SzL: Megtiszteltetés volt, hogy Miltényi Szilárdné, a kijelölt főszerkesztő engem is bevont a kis csapatba, melyet akkoriban veled, mi hárman alkottunk. Örülök a folyóirat legutóbbi tartalmi és külső megújulásának, gondolom az olvasók is így vannak vele. AkHv: Ejtsünk még néhány szót a Pro Agrario Alapítványról, melynek ugyancsak bábáskodtál a születésénél. SzL: Igen, amikor az Alapítvány gondolata felmerült Gulácsiné Pápay Erika főigazgatónk és Schweiger Tamás akkori gazdasági vezető megbeszélésén, néhány régebbi OMgK-munkatárssal karöltve én is csatlakoztam az ötlethez, és együtt hoztuk létre ezt a civil szervezetet, melynek alapvető célkitűzése a magyar mezőgazdaság információellátásának segítése, javítása. A fő tevékenység, a Swetskooperáció bonyolítása, mely vagy 20 agrárintézmény folyóirat-ellátását biztosítja, fontos, hézagpótló munka. És bár amint hallom, több cég kényszerül rendeléseinek csökkentésére, sőt szüneteltetésére, a kuratórium remélhetően megtalálja a módját az eredményes működtetésnek. AkHv: Megköszönve az interjút, és hogy a lap rendelkezésére álltál, engedd meg, hogy a nyugdíjas évekre jó egészséget kívánjak Neked a Könyvtár munkatársai és a lap jelenlegi szerkesztőbizottsága nevében is. Remélem, megnövekedett szabadidődben korlátlanul hódolhatsz majd kedvenc hobbydnak, a horgászatnak a magyarországi halállomány nagy szomorúságára. A riportokat Lőrincz Ferenc szerkesztőbizottsági tag készítette XI. évfolyam szám szám 7

8 Könyvfesztivál ÍRÓ PIPÁVAL ÉS BÁDOGDOBBAL - XI. BUDAPESTI NEMZETI KÖNYVFESZTIVÁL Egy mondatban: április 22. és 25. között lezajlott a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Részletesebben: újra megdőlt néhány csúcs, a fesztivál alapterülete például mintegy 150 m 2 -rel nőtt meg a tavalyihoz viszonyítva, s így majdnem elérte az összesített m 2 -t, ebből kifolyólag azután új bejárat létesítése, és mellette fedett csarnok megnyitása is szükségessé vált. A rendezvénysorozaton közel félszáz külföldi író jelent meg, a szerepet vállaló magyar szerzők száma pedig meghaladta a háromszázat. A fesztivál 250 programot kínált, melyek központi helyszíne a megszokott Budapest Kongreszszusi Központ volt, de többek között a Goethe Intézetben, a Lengyel Intézetben, a Spinoza-házban, a finn nagykövetségen, az Olasz Kultúrintézetben és az A38-as állóhajón is zajlottak felolvasások és író-olvasó találkozók. Először jelent meg katalógus a könyvfesztivál alkalmából kiadott könyvekről az Új Könyvpiac gondozásában, anyaguk honlapjukon elektronikus verzióban is hozzáférhető volt. Amint Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója elmondta, a fesztiválra 200 új magyar könyv jelent meg, a rendezvényen a látogatók majdnem könyv között válogathattak. A rendezvény 11 éves történetében most fordult elő először, hogy a díszvendég ugyanabból az országból érkezett, amely a fesztivál kiemelt kiállítója volt (Németország). A díszvendég, Günter Grass, elmaradhatatlan pipájával igazi színfoltja volt a programoknak. Már a 22-i megnyitón feltűnt sztárallűröktől mentes, szimpatikus megjelenése, viselkedése. Közvetlen szereplésein (a Budapest Nagydíj átadásán, Az Európa Könyvkiadó és az MKKE közös programján, majd a dedikálásokon) pedig barátságos, okos megnyilvánulásaival, de talán leginkább azzal, hogy türelmesen viselte a sokszáz aláírásra váró magyar és külföldi rajongó rohamait, láthatóan fáradtan is 8 mindenkinek juttatva egy-egy barátságos pillantást, egy kis mosolyt, belopta magát az őt esetleg még nem ismerők szívébe is. Mert hát ismerni kell őt, meg világhírű regényhősét, A bádogdob központi figuráját, Oskar Matzerathot, aki felismerve a világ gyarlóságát, a háborús veszélyeket, gyermekként úgy dönt, hogy nem nő tovább, különös hangjával pedig ablakokat tör be, hogy figyelmeztessen: valami nem jó itt közöttünk, valami nagyon nem jó. A könyv már több mint negyvenéves, de mint az értékes könyvek kivétel nélkül, most is friss, üzenete élő, Oskar most is dobol, van neki miért, sajnos. Az író pedig, aki a német nyelven alkotók közül kilencedikként lett irodalmi Nobel-díjas, itt ült közöttünk. Korábban kellett volna megkapnia az elismerést, de hát világéletében nehéz ember volt. Sose tartották eléggé németnek, eléggé polgárinak, eléggé szocialistának. Első kitüntetését szenátusi vétó miatt át sem vehette, mert bizony pornográfnak titulálták. Jellemző, hogy mire Németország keleti felén engedélyezték megjelenését, annak a félnek önálló állami léte már csak pár hónapig tartott. Grass minden bizonnyal a legnagyobb élő német író, vitathatatlan, hogy a Budapest Nagydíj megérdemelt helyre került. Németország, mint kiemelt kiállító, több mint 300 kiadójának könyveit mutatta be 135 m 2 -en. A német könyvszakma fontosságát ezúttal csak abban az összefüggésben emeljük ki, hogy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál talán létre sem jött volna annak idején, de sikeressége bizonyosan sokkal kisebb lett volna, ha első lépéseitől nem élvezte volna a Frankfurti Könyvvásár szervezőinek támogatását. Tény az is, hogy kortárs irodalmunk igen sokat köszönhetett a közelmúltban a német kultúra és nyelv közvetítő szerepének, meg a németországi olvasók érdeklődésének. Nyilvánvaló, hogy Kertész Imre Nobel-díjában is benne van a német kiadók, lektorok és fordítók igényes tolmácsolása, meg Európa egyik legműveltebb olvasóközönségének szeretete. A Nobel-díjasokkal kapcsolatban érdemes talán megemlíteni, hogy a szabadságának, önállóságának 10. évfordulóját ünneplő Dél-Afrikai Köztársaság is részt vett a fesztiválon, bemutatva saját (2003-as) Nobel-díjasát, J.M. Coetzeet, akinek már több könyve olvasható magyar nyelven. A fesztiválon ezúttal is működött a Magyar Könyvtárosok Egyesülete égisze alatt a Könyvtáros Klub. Programjában hosszú évek szünete után újra találhattunk az agráriumot közvetlenül érintő előadást, a Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron) Központi Könyvtárának saját fejlesztésű adatbázisát és az egyéb erdészeti, faipari adatbázisokat mutatta be Tompa Zsoltné Zsófi, az MKE Mezőgazdasági Szervezete vezetőségének tagja. Végezetül engedjék meg olvasóim, hogy pár sort írjak a könyvfesztivál számomra legfontosabb újdonságáról, ami mindjárt három karcsú kötet, az Osiris Kiadó frissen indult zenei sorozatának első három tagja. Peter Bloom tanulmánya, a Berlioz élete messze nem csak egy zenészről szól, hanem egy olyan állampolgárról, aki felismerte és leírta, méghozzá máig ható formában a művészeti és a közéleti harcok összefüggéseit. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht Mi a zene című füzete elsősorban arról szól, hogy a zene meghatározása egyben társadalmi megítélésének legfontosabb kérdése is. Ha nem minden irodalom, ami betűkből áll, akkor miért lenne minden zene, ami hangokból áll? Dolinszky Miklós interjúsorozata, az Időrengés igényes és tudatosan dolgozó, de széles körű elismertséget és népszerűséget ki nem harcolt muzsikusok beszélgetéseit tartalmazza, akik szükségszerűen kritikusabban látják a zenei élet visszásságait, mint azok, akik jobban megélnek belőle. Minden zene iránt érdeklődőnek szívből ajánlom a nagyon tartalmas és elfogadható árú köteteket. Lőrincz Ferenc XI. XI. évfolyam szám

9 Könyvismertetés KERTSÉGEK ÉS KERTMűVELőK - URBANIZÁCIÓ VAGY VIDÉKFEJELSZTÉS? Környezet- és tájgazdálkodás 4. Szerzők: Cros Kárpáti Zsuzsa Gubicza Csilla Ónodi Gábor Mezőgazda Kiadó p. A könyv címében szereplő kert megnevezés nagyjából a korábbi zártkert kategóriába sorolt telkeket jelenti. A bizonytalanság abból fakad, hogy a zártkert elnevezés sokkal inkább egy korszakot jelent, mint pontosan definiált terület felhasználást, telekméretet vagy gazdálkodási módot. Ráadásul a zártkert, mint földnyilvántartási, és ennek nyomán terület felhasználási és szabályozási kategória, mára már meg is szűnt. Tehát, ha ma kertről, azok szerves fejlesztési lehetőségeiről akarunk beszélni, akkor a kerteknek a zártkertesítést megelőző jellemzőit is ismernünk kell, különben nem tudjuk, hogy voltaképpen miről is beszélünk. Az alcímben felvetett kérdést, miszerint a kertek és művelőik a vidéki, a természetközelségből fakadó értékeket erősítő fejlődési irány eszközei és céljai-e, vagy pedig az urbanizációs folyamatok tartalékterületei, nyertesei vagy éppen áldozatai-e, egyrészt a fenti, a kertekkel kapcsolatos meghatározási bizonytalanságok vetik fel, másrészt egy súlyosabb bizonytalanság, mégpedig a kertek iránti mai, jövőbeli igények tisztázatlansága. A könyv a kérdést nem válaszolja meg, nem tudja megválaszolni. A könyv a kérdést felvetni kívánja, és konkrét példákkal illusztrálva bemutatni, hogy a kérdésre az egyetlen lehetséges válasz a következő: - Attól függ! Attól függ a válasz, hogy hol van a kert, amiről beszélünk, milyen a múltja, jelene, kik és mit akarnak a használóik, tulajdonosaik és milyen szándékaik vannak a tágabb környezetük fejlődését meghatározni képes erőknek. ALTERNATÍV BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS -TARTÁS Környezet és tájgazdálkodás 5. Szerk. Szalay István Mezőgazda Kiadó [2] p. Az alternatív baromfitartás egyaránt jelenti a hagyományos tanyasi és falusi, természetes baromfitartást és a szigorú feltételekhez kötött, márkázott vagy ökológiai (bio) termék-előállítást. Közös jellemzőjük ugyanakkor a fenntartható mezőgazdaság szolgálata, azaz úgy állítanak elő különleges minőségű terméket, hogy mindeközben a környezeti és természeti feltételeket, a hagyományos tartási formákat, a régi fajtákat megőrzik. A mű részletesen foglalkozik valamennyi hazai baromfifaj (tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, lúd) alternatív tenyésztésével és tartásával. A fajták közül elsősorban azokat a régi magyar baromfifajtákat ismerteti, amelyek a baromfiipar kialakulása előtt meghatározó szerepet játszottak a hazai baromfitartásban XI. évfolyam szám szám 9

10 Könyvismertetés KERTI MUNKÁK Kertészkönyvtár sorozat Írta Martin Stangl, Ford.: Alföldy Boruss Istvánné Mezőgazda Kiadó p. A kertészkönyvtár sorozatnak ez a kötete teljes egy esztendőnyi örömet és szórakozást ígér azok számára, akik a kertészkedést választották hobbijuknak. Minden hónapnak megvannak a maga különleges feladatai, amelyekkel tisztában kell lennie a kerttulajdonosnak. Ezeket veszi sorra a szerző díszkerti, zöldségesbeli és gyümölcsöskerti témakörökre osztva. Ezzel a módszerrel időrendben kerül sor valamennyi kertápolási munkára a virágültetéstől, magvetéstől a talajművelésen, növényvédelmen át a gyümölcsfák metszéséig. A kötetben lévő gyönyörű színes fényképek további ötleteket adnak a kertészkedőknek, de a könyvet lapozgatva még a rutinosabbak is új lendületet kapnak. BORMARKETING Szerk. Hajdu Istvánné Mezőgazda Kiadó [1] p. A könyv elsősorban a szőlész-borász posztgraduális képzésben résztvevőknek szól. Tartalmát és szerkezetét ennek megfelelően határozták meg. A borász szakemberek marketing tudása igen eltérő. Ezért tartották szükségesnek a Bevezetés a marketingbe című részben foglaltak közlését, mert ez lehetővé tesz, hogy azok az olvasók is használhassák alapismeretek megszerzésére a könyvet, akik eddig még nem foglalkoztak marketinggel. A könyv borászati példákon mutatja be a bormarketing sajátosságait. A különböző fejezetek az ágazat speciális kérdéseire is választ nyújtanak, valamint a kezdő marketingesek az elméleti összefüggéseket a konkrét példákon jobban megértik. ÉVELő VIRÁGOK Kertészkönyvtár sorozat Írta Lászay György Mezőgazda Kiadó [3] p. A könyv célja elsősorban az évelő dísznövények szépségének és változatosságának bemutatása, az érdeklődés felkeltése. Ezt szolgálják a színes képek és a hozzájuk fűzött, és a gyakorlati tájékozódást segítő leírások. Mindenek előtt a hazánkban is beszerezhető évelőket ismerteti a könyv. Remélhetőleg a könyv nyomán sokan megkedvelik az évelő virágokat, és ezek a növények a gyakorlatban is bebizonyítják sokoldalúságukat, szépségüket a velük foglalkozók legnagyobb örömére XI. XI. évfolyam szám

11 Könyvismertetés RÓZSÁK GONDOZÁSA Kertészkönyvtár sorozat Írta Karlheinz Jacobi, Ford. Mőcsényi Mihályné Mezőgazda Kiadó [2] p. A rózsát egyaránt megtaláljuk természetes cserjeként az erdőben és a mezőn, nemesítve a városi és vidéki zöldterületeken, a parkokban és a kertekben, aztán vágott virágként Ez a könyv azoknak a kertbarátoknak készült, akik többet akarnak tudni a rózsákról, mint amennyi az általános kertészeti szakirodalomban található. A művet a szerző úgy igyekezett összeállítani, hogy nemcsak a gyakorlott rózsabarát, hanem a kezdő kertész is megtalálja benne a szükséges tanácsokat, sőt a jól képzett szakember is szerezhessen belőle új ismereteket. Ezt a könyvet az is örömmel olvashatja, akinek csak egy tő rózsája van, hiszen mindent megtudhat a rózsáról: a fajtákról (ágyásrózsák, nemesrózsák, teahibridek, bokor-rózsák, kúszórózsák, törperózsák), a szaporításról (oltás, dugványozás), az ültetésről, a gondozásról (metszés, tápanyagellátás, betegségek, környezetbarát szerek, téli védelem), a legszerencsésebb növénytársítási lehetőségekről. DÍSZTYÚKOK Díszbaromfifajták kézikönyve 1. Írta Horst Schmidt Gazda Kiadó [1] p. Napjainkban egyre növekszik a hazai díszbaromfi-tenyésztők tábora, ugyanakkor a munkájukat segítő magyar nyelvű szakirodalom igen szegényes. Az utóbbi években szinte semmilyen könyv nem jelent meg erről. Ez a könyv német szerző munkáját dicséri, ahol igen nagy hagyománya van kedvtelésből, sportból állatokat tenyészteni, nemesíteni, azokkal kiállításokra járni. Nem véletlen tehát, hogy a szerző mesterien ötvözi a dísztyúkok tartásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Mindezek tudatában gondolta úgy a kiadó, hogy helyesen jár el, ha egy teljességre törekvő, igen szép kiadású, 175 színes képpel illusztrált könyvet fordíttat le magyar nyelvre, és a díszbaromfi-kedvelők népes táborának rendelkezésére bocsátja. Megmutatkozik ez a törekvés abban is, hogy az egyes fajták származása, kitenyésztésük története, sajátosságaik és színváltozataik leírása mellett nem feledkezik meg gazdasági tulajdonságaikról, hasznosságukról sem. Szépség és haszon gyönyörködjünk és gyarapodjunk! Ez a szemlélet érvényesül a könyvben. A kiadvány gazdag szakmai tartalmánál fogva kézikönyvként is használható. A hamarosan megjelenő kötetben a törpe dísztyúkfajtákról, tartási és keltetési tudnivalókról olvashatunk majd XI. évfolyam szám szám 11

12 Könyvismertetés FOGATHAJTÁS Szerk. Váczi Ernő Mezőgazda Kiadó p. A könyv szerkesztője szerint a magyar fogathajtás mai udvarában számos háttérszakember működik, gondolkodik, véleményt alkot és formál, segít ezt a tradicionális fogatértéket Európa gazdagítására ajánlani úgy, hogy az megbecsülten örök magyar maradjon. A könyv célja az, hogy az elismert rangú magyar fogathajtás hasznosítható hagyományait megtartva, jobbító szándékkal adja az alkalmazható tanácsokat a mai követelmények ismeretében, az eredményes jövőépítés reményével. A könyv szerkesztője az első fejezetben a fogatkultúra fejlődését, a fogatformák kialakulását írja le. Érdekes az ezt követő, a fogatépítéssel foglalkozó rész, a csikó idomításának, tréningezésének leírása. A könyv hajtókocsikról szóló fejezetének újdonsága a terepkocsik ismertetése Egri Zoltán a magyar lószerszámokat mutatja be. A versenyzők egyik legnagyobb problémája a hajtó és a segédhajtók megfelelő ruhájának megválasztása. Ezen a téren is minden apró részletre kiterjedő útmutatással szolgál ez a könyv. Az egyik legfontosabb fejezet a versenyfogásokról, a versenyre való felkészítésről szól. Ebben részletesen tárgyalja a verseny előtti időszak munkabeosztását, az idomítási, állóképességi és ügyességi feladatokat, a tréningben lévő lovak takarmányozását. A szállítóeszközöket, a balesetvédelmi teendőket, a rakodást és a szállítás folyamatát is megismerhetjük, valamint külön fejezet foglalkozik az állat-egészségüggyel, amely dr. Dénes Jenő állatorvos munkája. ÉLELMISZER-KÉMIA Írta Csapó János Csapóné Kiss Zsuzsanna Mezőgazda Kiadó p. A szerzőpáros könyve igazi meglepetés a klasszikus tankönyvekhez vagy szigorú kézikönyvekhez szokott olvasóknak. Egyfelől rendszeresen kielégítik az olvasó természetes kíváncsiságát, amikor elmondják miért fontos az adott vegyület, mire használják, és hogyan viselkedik, másfelől néhány oldal után azt is megtudjuk, hogyan lehet vizsgálni ezeket az anyagokat. A könyv szerkezete szigorúan építkező jellegű: a Szerzők figyelmeztetnek arra, hogy a fejezeteket sorban kell elolvasni, mert különben nem tudjuk megérteni az egyes anyagrészeket. A könyv először az ásványi anyagokkal és a vízzel foglalkozik, amelyet a szénhidrátok, a fehérjék, a lipidek, valamint a vitaminok bemutatása követ. A következő fejezetekben a természetes színezékeket, az íz- és aromaanyagokat, valamint az élelmiszerek egyéb szerves anyagait tárgyalja. A kötet további részének fontosabb fejezetei a biológiai folyamatok és a biokatalízis, az élelmiszer-kémiában nagyobb jelentőségű enzimek ismertetése, majd ezeket az élelmiszer-technológiai adalékok fejezetben a tartósítószerek, az antioxidánsok, az ízesítőanyagok, a mesterséges színezékek, állományjavítók és tápértéket növelő adalékok tárgyalása követi. A mérgező anyagok fejezetből a természetes és a mikroorganizmusok által termelt mérgeket, valamint a peszticideket ismerhetik meg az érdeklődők. A könyv végén a csomagolóanyagok, valamint a tisztító- és fertőtlenítőszerek találhatók. Minden fejezet végén rövid áttekintést kap az olvasó a fejezetben tárgyalt összetevők analitikájáról XI. XI. évfolyam szám

13 Könyvismertetés MAGYAR BORHAGYOMÁNYOK, BORIVÁSI SZOKÁSOK Válogatott írások a magyar borkultúráról Szerk. Lelkes Lajos Mezőgazda Kiadó [7] p. Hagyománytisztelő a magyar, és azt tartják róla, hogy borivó. Mindkét jelzőt jól igazolják a könyv tanulmányai, amelyek a honfoglalástól napjainkig mutatják be hagyományainkat: a középkori magyar szőlőfajtákat, a borok királyát, az aszút, a borok királynőjét, a pezsgőt, a várvédők italát, a Bikavért, a ma is termesztett magyar szőlőfajtákat, hagyományőrző borvidékeinket és híres borkultúránk őreit. Mindezek a tanulmányok érdekes anekdotákkal társulva jó ízű borivási szokásainkba is beavatnak. Szép kivitelű, elegáns, reprezentatív kiadvány. Szerk. Izsáki Zoltán Lázár László Mezőgazda Kiadó [5] p. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK VETőMAGTERMESZTÉSE ÉS KERESKEDELME A népes szerzőgárda (31 fő) által megírt terjedelmes kézikönyv összegzi mindazokat az ismereteket, amit a jó minőségű vetőmag előállításhoz tudni kell. Részletesen ismerteti a köztermesztésben szereplő növények szaporítóanyag előállításának lényeges sajátosságait, valamint a vetőmag-termesztési technológiáit. Bemutatja a vetőmagtermesztés és -feldolgozás műveleteit. Ehhez a magbiológiával, a vetőmag-minősítéssel, vetőmag-ellenőrzéssel és a fajvédelemmel foglalkozó fejezetek szolgáltatnak alapot. Szerepet kap a műben a vetőmag-kereskedelem stratégiája és a marketingtevékenység is. Szerk. Szabó Ferenc Mezőgazda Kiadó [2] p. ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS Az állattenyésztés az emberiség egyik ősi mestersége, a mezőgazdaság kiemelkedően fontos területe napjainkban is, és minden bizonnyal a jövőben is az lesz. Az állati eredetű élelmiszerek (tej, hús, tojás stb.) a táplálkozásunkban nélkülözhetetlenek, és fontosak az állatok egyéb termékei (pl. a gyapjú, a bőr) is. A fejlett agrárgazdaságú országokban a mezőgazdaság termelési értékének több mint 50%-át az állattenyésztés és a hozzákapcsolódó élelmiszer- és egyéb feldolgozóipar adja. Emiatt az állattenyésztési ismeretek oktatása nagy jelentőséggel bír az agrárszakemberek képzésében. A könyv megalapozza az egyes gazdasági állatfajok (ló, szarvasmarha, sertés, juh, baromfi stb.) tartásához, tenyésztéséhez szükséges ismeretek elsajátítását. Részletesen tárgyalja az állatok teljesítményének növelését szolgáló genetikai, szaporítási, biotechnológiai lehetőségeket és módszereket. Áttekinti a gazdasági állatok környezetével, viselkedésével, növekedésével, fejlődésével, értékmérőivel, küllemével kapcsolatos ismereteket. Összefoglalja a tenyészértékbecslési, tenyészkiválasztási és párosítási módszereket, és választ ad a tenyésztésszervezési, a technológiai, a génmegőrzési és az állatvédelmi kérdésekre XI. évfolyam szám szám 13

14 Könyvismertetés SZOBANÖVÉNYEK GONDOZÁSA Írta Elizabeth Manke Mezőgazda Kiadó p. A szobanövények teljes mértékben rászorulnak a figyelmünkre, és az előírt ápolás mellett állandó gondoskodást is kívánnak. Ezért akik zöld lakótársaikat csak dekorációs elemeknek tekintik, de nem ápolják gondosan, ritkán élvezhetik azt az örömöt, amit növényeik éveken át tartó fejlődése szerez. A kis darab természet a lakásban állandó kihívás és minden nap újra igénybe vesz bennünket szobakertészeket. Ez a könyv is hozzánk szól. Megtalálhatók benne mindazok az általános és különleges növényápolási tudnivalók, amelyek elsajátításával a szobanövények gazdái nap mint nap zavartalanul élvezhetik növényeik virágpompáját vagy lomb-színét, levelük sajátos formáját. Kialakíthatnak számukra különleges élőhelyeket: készíthetnek palackkertet, floráriumot stb. Megtudhatják belőle mennyi fényre, melegre, vízre, milyen páratartalomra van szüksége a növényeknek. Bemutatja a helyes tápanyagellátást, a megfelelő cserepet. Segít a beteg növények gyógyításában és útmutatást ad a növények neveléséhez és szaporításához. A sok-sok gyakorlati tanács mellett ragyogó színes növény-portrék és növényegyüttesek képei gyönyörködtetik az olvasót. Összeállította: Eszes Istenes Zsolt XI. XI. évfolyam szám

15 Kitüntetett pályamunka KÉT SZÉKELYFÖLDI TELEPÜLÉS KÁPOLNÁSFALU ÉS SZENTEGYHÁZA (SZÉKELYFÖLD, HOMORÓDOK VIDÉKE) TÁJSZAVAI, VALAMINT NÉPI NÖVÉNYISMERETÉNEK ÉS NÉPI GYÓGYÁSZATÁNAK JELLEMZő KIFEJEZÉSEI A Magyar Nyelvtudományi Társaság évi Önkéntes Népnyelvi Gyűjtőpályázatán különdíjjal kitüntetett pályamunkából az alábbiakban részlet következik. Lapunk idei 3. számában a címbeli székelyföldi településeken ismert és használt növények helyi elnevezéseit (népi növényneveket) olvashatják. Általános kifejezések burján: így nevezik az ember számára értéktelen növényeket, de néha a vadon termő gyógynövények megnevezésére is használják ezt a kifejezést éhomra: éhgyomorra élet: olyan lett, mint egy élet : kigyógyult betegségéből, kivirult gyom: minden vadon termő növény, tekintet nélkül arra, hogy ember számára hasznos-e vagy káros kóré: elszáradt növény valami ellen, betegség ellen való szer: az egyes betegségek gyógyítására alkalmas szereket minden esetben valamilyen betegség ellen ajánlják, pl.: puffadás ellen, köhögés ellen, hasmenés ellen stb. A növény, vagy növényi rész megnevezései bogyó: nem a botanikai értelemben vett termés, többféle növény kerekded termését, vagy virágzatát nevezik így bogyóliszt: borókabogyó (Juniperus communis termése) szárítva, lisztté őrölve gyükér: gyökér csöröklye: értéktelen növényi részek haj (fa haja): fakéreg lapi, lapicska: levél, levélke ujjodzás: fiatal, friss hajtás fenyőbogyó, fenyőcsuka: fenyőtoboz mezge: mézga, vagy fenyőgyanta virics: fák tavaszi megcsapolással nyert növényi nedve, melyet szomjoltásra, és gyógyításra használnak vopsz: gyepűrózsa (Rosa canina) termésének csúcsán elszáradt csészelevelek Humán- és állatbetegségek esetén általános kifejezések eredet: gennyes seb elüti magát: lefolyik a betegség gusa: fekélyes seb gyomorfogó: hasmenést gátló szer gyomormérgözés: általános hastáji fájdalomra értendő (gyomorrontás, bélfertőzés stb.) hasítás: sebzés, hámsérülés havibaj: menstruációs váladék kihűl az álla: megfázik kiveri a fejét valami: kiütések keletkeznek a fejbőrön kicsattan: kipattogzik, kiütés keletkezik leszakad a bőre: hámsérülést szenved másodja, másolatja: méhlepény (placenta) megereszti a gyomrát: hasmenést idéz elő kiereszti a vizet: vizelethajtó hatású meggyullad: emberi vagy állati szervezetben gyulladás keletkezik, pl.: meggyullad a mellye felsőléguti betegség megkel a seb: begyullad a seb mettő: meddő, terméketlen proszpata: prosztata Humán- és állatorvoslásban, valamint a gyógyító szerek elkészítésénél alkalmazott műveletek begubózik: betakarózik beléüt: megmárt betőt, bétőt: beönti, betölti. Leggyakrabban az állatgyógyászatban alkalmazott eljárás. Egy hosszúnyakú üvegből gyógynövényfőzetet, vagy más folyadékot töltenek az állat szájába borítás (megborít): borogatás, beborogat csinálmány, megcsináltat: rontás, román ortodox pappal rontó misét mondat valakire, s halálát vagy betegségét kívánja annak, aki kárát okozta csombolygat, lecsombolygat: körkörös mozdulatokkal dörzsöl esszekottyaszt: összekever esszetoboroz: összegyűjt feldógoz: feldug, felhelyez (pl. vaginába) fereszt, füröszt, fürdet: fájós végtagot lemos, borogat, vagy leöblít leduvaszt: lefejt, lenyúz (pl. a fa kérgét) megborít: beborogat megbütül: dörzsöl megétet: megöl megpergel: megpörköl, tűzön megmelegít megüti a harmat: megcsípi a dér párlat: megfázáskor növényi főzet gőzét belélegzi szelel, kiszelel: növényi részeket széllel kifúvat reavacskol: megnyomkod, összekever vérítés: állatgyógyászatban alkalmazott eljárás, érvágás Humán-, vagy állatbetegségek, vagy a betegségek tünetei apró: valószínűleg nyári vérzés, esetleg nyári seb (habronematosis, esetleg parafilariosis) békavar 1. : emberi bőrbetegség, az ember sarka berepedezik XI. évfolyam szám szám 15

16 Kitüntetett pályamunka békavar 2. : állatbetegség, csüdsömör borjúvar: állatbetegség, tarlósömör csikkanás: ficam elakad a kérője: szarvasmarha kérődzési zavara felakad a vize: nem tud vizelni gyomorfeke: gyomorfekély gyomorrekedés: székrekedés huportyos ganyé: véres, gennyes széklet ímő: állatbetegség, bőrbagócs lárva-betegség (hypodermatosis) kej: lóbetegség, keh (valószínűleg Obstrukciós tüdőbetegség, vagy alveoláris tüdőemphysema) nem dobja el a pokláját, nem dobja el a másolatját: méhlepény visszamaradás, méhelőesés megsarjadzik a körme köze: állatbetegség, patagyulladás megpuffad: gázzal telítődik a gyomor, illetve a bendő (állatbetegség esetében) megvérül: heveny gyomormegterhelés, esetleg béleltömődés sárvíz: valószínűleg mell-, és/vagy hasvízkór; vagy általánosan: betegség okozó rossz nedv szárazbéka: varasodás az állat nyelve alatt Ember-, vagy állatgyógyításhoz használt szerek, tárgyak aranypille, aranypilli: népi gyógyászatban használatos kis négyszögletű aranyszínű lapocska. Valószínűleg a szín analógiára alapozva alkalmazták: sárgaságban szenvedő (májbeteg) embereknek hét féle gyógynövénnyel gyógybort készítenek, melyet éhgyomorra fogyaszt el a beteg olyan módon, hogy az aranypilli nevű, sárga színű fémtárgyra rátölti a bort, s arról issza le a folyadékot. elpusztút fadarabok: elszenesedett fadarabok, melyeket egy általánosan alkalmazott gyógyító eljárásnál, a füstölésnél használnak fenyőszurok: fenyőgyanta büdöskővirág: kén kenő: kenőcs, folyadék kékkő: rézgálic kékszesz: boltban kapható szanitárszesz (csoda tudja miféle kék lötty ) szurokolaj: gyantából gyárilag készített terpentinolaj A dolgozatban minden egyes tájszó eredeti szövegkörnyezetbe ágyazva olvasható. Az alábbiakban egy-egy részletet mutatunk be. Eztet az ángyélika (Angelica archanegelica) gyükeret sárgaságosoknak szokták tenni borba. Gyógybort készítenek belőle: A cintóriát leszárítják, s akkor fekete ürmöt, árvacsihánt, ángyélika gyükerét, szerecsendiót, gyömbért, s akkor még egyet tesznek bele hét féle gyom kell bele. Aranypilli régen vót benne. Akkor mikor megfőzi, s langyosodni teszik, s akkor aranygyűrűt, aranyfülbevalót tesz bele, míg meg nem langyosodik a bor. S éhomra issza. Arról leissza. A bor lehet üzleti, de házi fehérbor a legjobb, s abba főzi meg. Hagyja a gyomon míg meg nem hűl a bor. S akkor szűri le. Általában a szerecsendiót kétszer is át lehet főzni, vagy háromszor is. Az ángyélikát úgy rajtahagyja, s arról úgy leisszák. Egy huszonöt percet főzöm, és akkor legalább úgy egy órát a gyomokkal együtt áll. Aztán ugye mondtam, hogy lehetött azelőtt négyszögű aranypillit kapni de most nem lehet. Egy-egy olyan borospohárba beléteszi, s úgy meglangyosítja a bort, a arról leissza. Mindég langyosan. Az biztos, hogy eztet sokan főzték, ugye ha olyan nagy tűzeset vót, nagy ijedség, az hasznát. Étvágytalanságra es nagyon jó vót, s Évikém es, mikor az idegekkel ki vót készűve, olyan jól meggyütt az étvágya, s olyan jó színe lett. Kicsit kesernyés az íze, de cukrot nem lehet belé tenni. Úgy azért meg lehet inni. Ez a borsikafenyő (Juniperus communis) az, amit olyan erősen irtanak, s nem is gondolják, hogy milyen nagy gyógynövény. Ebből milyen finom fenyőpálinka lesz s egészségös! Gyomorra is, s az ereket ilyen jól megtágíccsa, s megkönynyebbíti. Akinek van olyan érelmeszesedése, annak is nagy orvosság. De nem minden esztendőbe van ez. Első esztendőbe virágzik, másodikba ződ, a harmadikba csak ilyen fekete. Csak akkor jó. Nem lehet akárhogy szedni. Fél kesztyűt húzok. Akkor ilyen nagy terebélyös a borsikabokor, s akkor megfogom a kesztyűvel, s akkor leterítek alóla egy lepedőt, s akkor a kesztyűvel lecsombolygatom. Mikor lecsombolygattam annyit róla, kiviszem egy dombra, fúl a szél, akkor a csöröklyét kiszelelem. Nem vót szabad maradjon benne ződ. S még koratavasszal ezt az ujjodzást leszedem, de csak az egész fiatalt. Ez jó, akinek van ilyen légcsőasztmája. Teának megfőzzük. Fájós lábra is jó. Bírónénak mikor télen fájt a lába, eztet megszárította, megőrölte, megtörte borsőrlőve,l s akkor megcsinálta a lisztöt, a bogyólisztöt. Az mégse olyan, mint a rendes liszt, hanem olyan kékös. S veszen egy pirulát, olyan fejfájásellenit, azt essszetöri, s hozzákeveri a bogyónak a lisztjit. Ezeket esszekavarja forrralatlan tejjel, s ráboríccsa így a lábára. Ennek a jávorfának (Acer campestre) a mezgéje még sokkal édösebb, mint a nyírfának, vagy a kőrisnek. A fejszével így belévágják így fentről es olyan halkat vágnak, s lesz egy olyan odúcska az ódalába. Úgy mondják, hogy köpü. S akkor a hegye alól oda gyűl essze. S akkor egy fűszállal mentünk, s szippantottuk ki onnat, hogy ne Aztán csináltak olyat es, hogy edényt tettek be alája. Úgy fúróva megfúrták, s akkor alól egy kicsi fadarabot betettek, s ahogy az gyűlt essze, hát azon a fadarabon csepegett az edénybe belé. Ebbe az edénybe kifogták a fának a viricsét. Ennek a keserűlapinak (Arctium tomentosum) a lapija tüdőgyulladásnak van. Ha valaki lázas, akkor a lapinak a színit, nem a hátulját, ahol fehér megkenni zsírral, s reateszi a mellyére, kezire, s lábára, s a tüdőgyulladást lehúzza. A bogyója is tüdőgyulladásnak. S erőst jó ez még csikkanásra. Ha valakinek kimenyen a bokája, meg van dagadva, a nagyobb lapit veszi, kivája az erit, meg kell kenni zsírral, reaborítani a lábára, s úgy egy zsebkendővel átköti. Úgy mondják: Megborítom uramat, úgy ahogy akarom, akarom, akarom. Frendl Kata XI. XI. évfolyam szám

17 Nálunk történt DFG-TÁMOGATÁS AZ OMGK RÉSZÉRE A Deutsche Forschungsgemeinscha (DFG Német Kutatási Társaság) a felsőoktatási intézményekben és a központi költségvetésből működő kutatóintézetekben folyó kutatások támogatásának központi szerve Németországban. A Külügyminisztériummal és a Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztériummal együttműködésben támogatja a német kutatási eredmények külföldi megismertetését azáltal, hogy hozzájuttatja az oktatással és kutatással foglalkozó külföldi intézményeket német tudományos kiadványokhoz. Igényük szerint beszerez a részükre a Németországi Szövetségi Köztársaságból származó szerzők által írt monográfiákat, sorozati kiadványokat, kézikönyveket és CD-ROM-okat német nyelven vagy azok idegen nyelvű kiadásait ill. német kiadók által megjelentetett folyóiratokat. Ezen kívül vállalja a külföldi kiadóknál megjelent művek beszerzését is. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 2003 nyarán fordult a DFGhez azzal a kéréssel, hogy a tudományos intézmények (ezen belül a szakkönyvtárak) szakkönyv beszerzését támogató programjának keretein belül támogassa állománygyarapítási tevékenységét. Mivel az OMgK a többi magyarországi könyvtárhoz hasonlóan évek óta küzd a szerzeményezésre fordítható anyagi erőforrások szűkülésével, rendkívül kedvező lehetőséget láttunk a DFG fejlődő országokat támogató programjában. Az igénylő jegyzék összeállításánál figyelembe kellett vennünk a DFG által támasztott azon követelményt, hogy a kiválasztott kiadványok a könyvkereskedelemben beszerezhetőek legyenek. Különös figyelmet fordítottunk a mezőgazdaságon belüli legaktuálisabb szakterületekkel, témákkal, irányzatokkal, problémákkal foglalkozó könyvekre. Ilyen aktuális téma, pl. az agroökológia, fenntartható mezőgazdaság, környezettudatos gazdálkodás, géntechnika, biotermékek, fogyasztóvédelem stb. Szerepeltek a jegyzékben két- és többnyelvű szótárak is, pl. Európai Uniós rövidítések szótára (angol-francia-német-orosz), Élelmiszeripari nagyszótár (német-angol), Megújuló erőforrások szótára (német-angol-francia), Mező-, erdőgazdasági és kertészeti szakszótár (német-angol). A kiadványok zöme német nyelvű, de szerepelt a jegyzékben néhány német szerzők által jegyzett angol nyelvű is. A kiadványokat igen sok kiadó ajánlatából válogattuk, pl. Springer, Ulmer, Blackwell, Parey, Behr, Schmidt, DLG-Verlag, Langenscheidts Fachverlag, Birkhäuser stb. Az igénylő jegyzék 91 tételből állt. Külön feltüntettük a jegyzékben a számunkra elsődleges fontosságú kiadványokat. A DFG ajándék küldeménye októberében érkezett be könyvtárunkba, az általunk összeállított jegyzékből 48 db dokumentumot kaptunk meg. Ezek értéke a kiadói katalógusoknak, ajánlatoknak megfelelően 2466 euró, azaz több mint 600 ezer forint. Ezzel a szakmai szempontból és pénzben kifejezhető értékben is kiemelkedően gazdag adománnyal a DFG kivételes bőkezűséggel járult hozzá állományunk gazdagításához, amely az idegen nyelvű kiadványok beszerzése terén tapasztalható nehézségekre tekintettel rendkívüli jelentőséggel bír. Pálfai Katalin ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS EREDETVÉDELEM AZ UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK KÜSZÖBÉN A hazai élelmiszerbiztonság és eredetvédelem jelenlegi helyzetéről kaphattunk képet az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban március 4-én megtartott, termékbemutatóval és vásárral egybekötött rendezvényen. Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főtanácsosa előadásában az élelmiszerbiztonság mai helyzetét és javításának esélyeit elemezte. Mint elmondta, a hivatal feladatai közé tartozik a hazai élelmiszerbiztonság javítása, a szaktanácsadás, a hatósági intézkedések véleményezése. Ezt követően a 2003-as év élelmiszer monitoringjának eredményeit is ismertette. Az FVM Állategészségügyi Osztályának adatai alapján az élelmiszerekben található adalékanyagok (tartósítószerek, színezőanyagok) nem haladják meg a megengedett szintet. Ugyanez vonatkozik a toxikus fémekre, valamint a mikotoxin tartalomra is. A vizsgálatok során azonban két olyan vegyületet mutattak ki, amely az emberi egészségre ártalmas lehet. Mindkét vegyület rákkeltő, az egyik a chipsben található aktilamid, a másik a szemikarbamid, amely egy bizonyos konzervzáró tömítőanyag hőkezelése során keletkezik. Ez utóbbi csecsemőtápszerek esetében veszélyt jelenthet. A húsok XI. évfolyam szám szám 17

18 Nálunk történt és állati termékek vizsgálata során nem találtak rendellenességeket. A főtanácsos az élelmiszerbiztonság javításának esélyeit elemezve kifejtette, olyan minőségbiztosítási rendszer létrehozására van szükség, ahol a termék-előállítást a kezdetektől ellenőrzik. Ennek kapcsán szó esett a génmódosított termékekről is, melyek engedélyezéséről most folynak a viták az Unióban. Pallóné Kisérdi Imola, az FVM főtanácsosa a mezőgazdasági termékek eredetvédelméről szóló előadásában a Hagyományok Ízek Régiók programot ismertette. Az elmúlt évtizedben Nyugat-Európa számos országában megnőtt az érdeklődés az egyes régiókra jellemző, hagyományos módon előállított termékek iránt. A magas hozzáadott értéket képviselő különleges élelmiszerek leltárát először Franciaországban készítették el. Az ezekre vonatkozó uniós szabályozás alapját képezik a 2081/ 92EGK és a 2082/92/EGK rendeletek, amelyek biztosítják a termékek védelmét. Magyarországon iránymutatásként szolgál az évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról, valamint a 87/1998.(V.6) kormányrendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról. A hagyományos különleges termékek tanúsítását az 1/1998.(I.12.) FM rendelet szabályozza május 1-jétől azonban új nemzeti szabályozás lép életbe. Hazánkban, 1998-ban indult el az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) Hagyományok Ízek Régiók programja a francia program mintájára. A 2 éves gyűjtőmunka során összegyűjtötték a hagyományos és tájjellegű élelmiszereinket. Ennek eredményeképpen ben elkészült a 300 termék szakmai-történeti leírását tartalmazó két kötetes Hagyományok Ízek Régiók gyűjtemény. Az ebben szereplő termékek bekerültek az Európai Gyűjteménybe is, amely összesen 5700 termék leírását tartalmazza. A program elnevezése és logója, a HÍR biztosítja a termékek teljes körű jogi védelmét, miután a Magyar Szabadalmi Hivatal bejegyezte. A HÍR gyűjtemény jelentősége, hogy sokirányú gazdasági, kulturális, oktatási-kutatási jellegű hasznosítási lehetőséget rejt magában, melyek hatékony kihasználásával a jövőben fokozható a gyűjteményben szereplő termékek hírneve és piaci versenyképessége az uniós piacon. Pallóné Kisérdi Imola előadásában ismertette a gyűjtemény komplex hasznosítási programját. Ennek három fő iránya van: közösségi marketing, iparjogvédelem, vidékfejlesztési programok. Az AMC stratégiai tervében kiemelt helyet kap a HÍR gyűjtemény újbóli kiadása, miután 2003-ban a háromnyelvű kiadás már megjelent CD formában. Ezen kívül tervezik a gyűjtemény bővítését az erdélyi, valamint a felvidéki gyűjtés eredményeivel. Az AMC rendszeresen részt vesz a gyűjtemény oktatásban való hasznosításában, diákkonferenciák, népszerűsítő rendezvények támogatásában. Az iparjogvédelem eszközei között szerepelnek a földrajzi árujelzők, és a garantáltan hagyományos, különleges védjegy bevezetése ben a francia-magyar együttműködés keretében összesen 11 terméket választottak ki, amelyek a csatlakozás után jogosulttá válnak az eredetvédelmet szolgáló földrajzi árujelző használatára. A program finanszírozását az FVM támogatási rendszere segíti, amely a vidékfejlesztési célelőirányzatból valósul meg, vissza nem térítendő támogatások formájában. A HÍR gyűjtemény hasznosítási programja szervesen illeszkedik a KAP második pilléréhez, így a vidékfejlesztési programok keretében lehetőség nyílik uniós pályázati pénzek elnyerésére is. A magyar élelmiszertermékek piaci versenyképességéről, jövőjéről Bujdosóné Kertész Judit, az AMC főmunkatársa tartott előadást, melyben a legutóbbi piackutatás eredményeit elemezte. Az élelmiszerfogyasztásra jellemző tendenciák közül kiemelte az uniós piac telítettségét, a világpiaci globalizációt, a minőség és a márkák megnövekedett szerepét, valamint az egzotikus népi ételek elterjedését. Mint mondta, ez utóbbi előnyt jelenthet a magyar termékek számára, azonban más szempontból nagy versenyre kell majd számítanunk a kibővülő uniós piacon. Hangsúlyozta, hogy kiemelkedő szerepe van a márkáknak és a reklámnak a termékek népszerűsítésében, valamint a védjegyeknek az egyedi jelleggel XI. XI. évfolyam szám

19 Nálunk történt bíró termékek oltalmában. Ezen túl előnyt jelentenek a minél nagyobb mértékben feldolgozott, minőségi termékek, ezért ezek arányát célszerű lenne növelnünk. A védjegyek közül a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegyet emelte ki, amelyet 1998-ban vezettek be, azóta 350 termék nyerte el a jogot a védjegy használatára. Az embléma segítségével könnyebben azonosíthatók a magyar termékek és ez a megjelölés egyben a minőséget is garantálja. Az AMC időközben létrehozott egy új védjegyet az ellenőrzött ökotermelés tanúsítására, ennek a hatályba lépéséhez szükséges jogszabály azonban még nem született meg. A magyar lakosság vásárlási szokásait elemezve Bujdosóné Kertész Judit elmondta, hogy jelenleg a megvásárolt áruk egyötöde származik importból. Németország az első számú importőrünk, ezt követi Brazília és Hollandia, ahonnan elsősorban az itthon nem megtermelhető élelmiszereket (kávé, tea, fűszerek, citrusfélék) szerezzük be. Exportlehetőségeink közül a zöldség-gyümölcs piacot emelte ki, ahol még növelhető lenne a fogyasztás, miután ez a többi piacnál kevésbé telített, és uniós szinten nem szabályozott. Hangsúlyozta, hogy ezen a téren hazai szinten is érdemes lenne növelni a fogyasztást. Papp Mónika A TÁPAI GYÉKÉNYFELDOLGOZÁS ÉS GYÉKÉNYSZÖVÉS HAGYOMÁNYAI Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár március 18-án adott otthont A tápai gyékényfeldolgozás és gyékényszövés hagyományai című rendezvénynek. Szabó Magdolna néprajzkutató, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa diavetítéssel egybekötött előadásában ismertette ennek a több száz éves múlttal rendelkező mesterségnek a történetét és a fortélyait. Az előadás után gyékényből készült használati- és dísztárgyakat vásárolhattak rendezvényünk résztvevői. A Móra Ferenc Múzeum által rendezett, az OMgK kiállítótermében bemutatott: A tápaiak és a gyékény című kiállításon, fekete-fehér archív felvételek, szőtt táskák, szőnyegek, szemléltették Tápé gyékényszövő hagyományait. Agrár-kulturális rendezvénysorozatunk e témájához kapcsolódó kiállításunkat szokás szerint egy hónapig tekinthették meg az érdeklődők XI. évfolyam szám szám 19

20 Nálunk történt A GYAPJÚFELDOLGOZÁS, GYAPJÚSZÖVÉS HAGYOMÁNYAI Az Országos Mezõgazdasági Könyvtár agrár-kulturális rendezvénysorozatának áprilisi 1-jei előadása a gyapjúfeldolgozás, gyapjúszövés hagyományait elevenítette fel. A hallgatóság az őshonos magyar juhfajták hasznán és értékein túl a Kárpát-medence népművészetének egy szeletével is megismerkedhetett Csókos Varga Györgyi, etyeki képzőművész diavetítéssel egybekötött előadásában. Az előadó ismertette a gyapjú mosásának és növényi anyagokkal való festésének ősi technikáit, valamint a hazai szövés, fonás, nemezelés hagyományait. Az előadó több évtizede kutatja ennek az ősi mesterségnek a fortélyait az 1945-ben Etyekre telepített székelyek között, valamint Erdélyben és Moldvában. Az Etyeki Műhely vezetőjeként gyermekeket és felnőtteket tanít a gyapjú tiszteletére, hagyományaink szeretetére, és számos szakkönyvet írt szövés-fonás, gyapjúfestés témában, melyek az OMgK állományában megtalálhatóak. Az előadással egy időben kamara-kiállításon tekinthette meg a hallgatóság Csókos Varga Györgyi szőtt babáit és szőnyegeit, valamint fotókon kísérhették figyelemmel a gyapjúfeldolgozás menetét. A SERTÉS KÖNYVEK BEMUTATÓJA AZ ORSZÁGOS MEZőGAZDASÁGI KÖNYVTÁRBAN április 15-én az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ ismét színvonalas szakmai rendezvénynek adott otthont, amelynek szervezője a Wekerle Csoport volt. Ezen az összejövetelen mutatták be prof. Wekerle László: A sertés szaporodása és szaporítása című könyvét, mely elsősorban a sertés ágazat szereplőinek szakmai naprakészségét kívánja elősegíteni. A szerző 30 éve tevékenykedik a szaporodásbiológia területén, huzamosan ideig dolgozott sertéstelepen, mielőtt tudományos szakmai pályafutását megkezdte. Szavai szerint nagyon sok tapasztalata, tudása gyűlt össze a sertések szaporodása és szaporítása témakörben, s így elérkezett az idő e könyv megírására. Tudnia kell az olvasónak, hogy olyan jellegű magyar könyv még nem jelent meg, amely mindenkinek szól; a gyakorlatban dolgozóknak, az iskolában tanulóknak és tanítóknak, a tudósoknak és mindenkinek, aki ezzel a területtel valamilyen módon érintkezésbe kerül. A most bemutatott könyvvel egy új sorozat indított útjára a kiadó, amely A sertés könyvek címet viseli. A további tervekről is beszélt a szerző. A következő kötetekben a takarmányozásról illetve a fertőző betegségekről nyújt majd hasznos információkat az érdeklődőknek. Eszes - Istenes Zsolt XI. XI. évfolyam szám