2 ÁLTALÁNOS KÖTELMI JOGI ISMERETEK...2-1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2 ÁLTALÁNOS KÖTELMI JOGI ISMERETEK...2-1"

Átírás

1 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 2 ÁLTALÁNOS KÖTELMI JOGI ISMERETEK Tartalom: 2 ÁLTALÁNOS KÖTELMI JOGI ISMERETEK A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE A szerződési akarat és kifejezése Előszerződés jogkövetkezményei A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés (megtá madhatóság) A szerződés létrejötte A szerződés alakja A szerződés tartalma és tárgya AZ ÉRVÉNYTELEN SZERZŐDÉS A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A szerződést biztosító mellékkötelezettségek A foglaló A kötbér A jelzálogjog Az óvadék (cautio) A kezesség A szerződésszegés Az elévülés Az engedményezés AZ INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE Átruházás Az öröklés Hatósági határozat és árverés Elbirtoklás A KISAJÁTÍTÁS MINT AZ INGATLAN TULAJDONJOGÁNAK SAJÁTOS SZERZÉSMÓDJA FONTOSABB FOGALMAK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-1

2 2. Általános kötelmi jogi ismeretek Bevezetés A jegyzet második fejezetében a szerződésekkel kapcsolatos általános előírások kerülnek tárgyalásra. Részletes megvilágításra kerül a szerződés valamennyi eleme, a szerződés alakja, tárgya és tartalma. Ezen fogalmak ismerete szükséges ugyanis ahhoz, hogy a tulajdonszerzés eredeti és származékos szerzés módjait megértsük és el tudjuk határolni egymásról. A fejezetből Ön megismeri: azt, hogy milyen módon jön létre egy szerződés, hogyan lehet a szerződés megvalósítását biztosítani, az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó szerződés tartalmi elemeit, a kisajátítási eljárást. A fejezet elsajátítása után Ön képes lesz A szerződés alaki és tartalmi elemeit meghatározni. Az érvényes és érvénytelen szerződést elhatárolni egymástól. Az eredeti és származékos szerzésmódokat részletezni. A kisajátítási eljárást ismertetni. Meghatározni, hogy az ingatlan átruházására vonatkozó szerződésnek mit kell tartalmaznia, hogy érvényes legyen. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-2

3 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek 2.1 A szerződés általános szabályai A gazdasági életben a szerződések mint a vagyoni viszonyok jogi formái igen lényeges szerepet töltenek be. A gazdasági életet szinte átszövik ezek a szerződések, amelyek a vagyoni viszonyok nélkülözhetetlen elemei. A vagyon számtalan esetben az ingatlanban ölt testet, amely viszont az ingatlan-nyilvántartás tárgya. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmában az ingatlanokra vonatkozó szerződések változást eredményeznek. Ezeknek a rögzítése csak úgy valósulhat meg eredményesen, ha a változást kiváltó szerződést értelmezni tudjuk, és ismerjük a szerződéssel összefüggő alapvető fogalmakat, előírásokat. Ezt kíséreljük meg a következőkben röviden összefoglalni. A szerződésből kötelezettség keletkezik valamilyen szolgáltatás követelésére. A szerződés tárgya tehát a szolgáltatás, az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet. A szolgáltatások általában vagyoni értékűek, pénz vagy más dolog adására, vagy valamely tevékenység kifejtésére irányulnak. A szolgáltatás irányulhat egyszeri tevékenységre (pl. adásvétel), vagy tartós, időszakonként visszatérő (pl. haszonbérlet-, járadékfizetés) tevékenységre. A szerződés akarati viszonyt takar a felek között. A jogi hatás a felek egybehangzó akaratnyilvánításához fűződik. Általános szerződéskötési elv, hogy csak a felek szabad akaratnyilvánításából keletkezhet a szerződés. A felek előszerződés megkötésével önmagukat is kötelezhetik arra, hogy későbbi időpontban végleges vagy érvényes szerződést kötnek. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok tehát pl. ingatlan adásvétele esetén az írásbeliség megfelelően irányadók. Az előszerződésből ki kell tűnnie, hogy maga a szerződés mire irányul majd. Így ingatlan esetén magának az ingatlannak a pontos település és helyrajzi szám szerinti meghatározása is szükséges. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Ez elsősorban azt jelenti, hogy kötelmi jogunk a tipusszabadság elve alapján áll. A szerződő felek tehát nem csak a Ptk-ban nevesített - adás-vétel, csere, szállítás, vállalkozás stb. szerződéseket köthetik meg, hanem a nevesített szerződé- NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-3

4 2. Általános kötelmi jogi ismeretek seket vegyíthetik egymással és így egy szerződés több szerződéstípus elemeit is tartalmazhatja. A szerződés tehát két vagy több személynek (ezeket nevezzük szerződő feleknek) olyan egybehangzó nyilatkozata (megállapodása), amelyből kötelezettség keletkezik valamilyen szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Ennek egyik esete az ajándékozási szándékkal a forgalmi értéknél lényegesen alacsonyabban állapítja meg a szerződés tárgyának értékét. (Pl. egy 10 millió Ft forgalmi értékű ingatlant ad el 1 millió Ft-ért). A szerződés minősítése során mindig a szerződés tartalmából kell kiindulni, függetlenül attól, hogy a felek minek nevezték el a szerződést. (Pl. a szerződést a felek adásvételi szerződésnek nevezték el, de a szerződés tartalmából az állapítható meg, hogy a jogosult tartása ellenében a tulajdonában lévő ingatlant a kötelezettre (azaz az eltartóra) átruházza, akkor ezt tartási szerződésnek kell minősíteni). Szólni kell a tilos vagy semmis szerződésekről. A semmis szerződéseket három csoportba sorolhatjuk: - -az első, amelyiknek a tartalma kifejezetten sért valamely jogszabályt (jogszabályba ütközik), - a második, amely formailag megfelel ugyan a jogszabály előírásainak, de azt a jogszabály megkerülésével kötötték, - a harmadik, ha a szerződés nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-4

5 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek Az elsőre példa lehet a kölcsönszerződés, amelyben a jogszabályban meghatározott mértékűnél magasabb összegű kamatot kötöttek ki, vagy például az a szerződés, amely a jelzálog jogosultját a zálogtárgy birtoklására, használatára vagy hasznai szedésére jogosítja fel. A másik semmis szerződésnek a tipikus esete a tartási szerződésbe burkolt életjáradéki szerződés (színlelt szerződés), annak érdekében, hogy önkormányzati bérlakásra, bérleti jogviszony folytatásra szerezzenek jogot (önkormányzati bérlakás esetén ugyanis életjáradéki szerződés alapján nem lehet a lakásbérleti jogviszonyt folytatni). A semmis szerződések fogalmi körének harmadik elemeként az 1991-ben bevezetett fogalom tartalmát a törvény nem mondja ki, a szókapcsolat tényleges tartalmát a bírósági gyakorlat alakítja ki. Ilyen lehet pl. a pilótajáték, ami lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a jó erkölcsbe ütközik, s így semmis. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik ellenszolgáltatás jár. Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. Az egyenértékűség általános sajátossága, hogy a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak nagyjából azonos értékűnek kell lennie. A szerződés megtámadásához három együttes feltétel megléte szükséges: - a feltűnően nagy értékkülönbség, - ennek a szerződéskötés időpontjában kell fennállnia, - a sérelmet szenvedő felet nem vezette ajándékozási szándék. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-5

6 2. Általános kötelmi jogi ismeretek 2.2 A szerződés megkötése A szerződési akarat és kifejezése A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Lényeges rendelkezése a törvénynek az, hogy a feleknek nem kell megállapodniuk olyan kérdésben, amelyeket a jogszabály rendez. Például lakásbérleti szerződésnél törvény rendezi a szerződés fennállása alatt a bérlő által a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadható személyek körét, így erre a szerződésben bár lényeges kérdésről van szó külön kitérni nem kell. A szerződés teljesítése érdekében a feleknek együtt kell működniük. Kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Ha a szerződéskötési kötelezettség esetében a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni. A szerződés létrejöttéhez mint törvényes minimum szükséges az, hogy a felek megállapodjanak azokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály lényegesnek tekint, ezek a szerződés lényeges pontjai. A szerződés létrejötte szempontjából lényegesnek tekinthető kérdésekre mindig a különböző szerződési típusok fogalma adhat eligazítást. Ha egy szerződési ajánlat nem tartalmazza a lényeges pontokat (pl. adásvételi szerződésnél az eladni kívánt dolog és a vételár megjelölését), akkor az nem minősül szerződési ajánlatnak. Az a szabály, amelyik szerint a szerződés létrejöttéhez szükséges a felek megállapodása a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésben, azon a feltételezésen alapul, hogy ha vitatkoznak róla, akkor ezt azért teszik, mert a szerződés megkötését teszik függővé a vitatott kérdésben való megegyezéstől. Ha a felek a lényeges kérdésben megállapodtak, de valamely nem lényeges kérdésben még vita van és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést a szerződés céljának és tartalmának figyelembe vételével a forgalmi szokások alapján kiegészítheti. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-6

7 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek Előszerződés jogkövetkezményei Az előszerződésben a felek egyértelmű nyilatkozatukkal arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek. Az előszerződés nem tévesztendő össze bizonyos speciális jogok kikötésével (pl. vételi jog /opció/, elő- és visszavásárlási jog), ugyanis ilyen esetekben a szerződés az egyik szerződő fél (a jogosult) nyilatkozatával jön létre. Az előszerződés fogalmából következik, hogy annak alapján csak a szerződés megkötése követelhető, de a teljesítés nem (még akkor sem, ha az előszerződés a később megkötendő szerződés lényeges pontjait tartalmazza). Ezért rendkívül fontos, hogy az előszerződés megfelelő, a szerződést biztosító mellékkötelezettséggel legyen megerősítve (pl. foglaló), hogy egyik szerződő félnek se érje meg a szerződéstől elállni. Előszerződést akkor szoktak kötni, ha a felek a szerződés végleges tartalmát még nem tudják meghatározni, de biztosítani kívánják a szerződés későbbi létrejöttét. Ezért, ha a felek bármelyike megtagadja a szerződéskötést, illetőleg a felek nem tudnak megállapodni a szerződés egyes pontjaiban, akkor a bíróság bármelyik fél kérelmére létrehozhatja a szerződést és megállapíthatja tartalmát. A törvény szűk lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy a szerződéskötést mégis megtagadják. Erre akkor van lehetőség, ha az előszerződés megkötése után áll be olyan körülmény, amelynek folytán: - a fél képtelen a szerződés teljesítésére (érthető módon képtelenségre nem hivatkozhat az, aki ezt vétkesen maga idézte elő), - a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye (pl. a kölcsönigénylő anyagi helyzetében súlyos romlás következett be) A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés (megtá madhatóság) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Tévedés miatt csak az a fél támadhatja meg a szerződési nyilatkozatát, aki lényeges körülmény tekintetében volt téve- NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-7

8 2. Általános kötelmi jogi ismeretek désben. Lényeges körülmény általában az, amelyiket a közfelfogás az adott szerződést illetően ilyennek tart (pl. csereszerződésnél az egyik fél nem tudja, hogy az adott területen területrendezés folyik és ennek folytán a csereingatlant ki fogják sajátítani). Leggyakrabban a szolgáltatás minőségében és mértékében való tévedés a megtámadás alapja. A lényeges körülmény is csak akkor szolgálhat sikeres megtámadás alapjául, hogy azt a másik fél okozta vagy felismerte. A tévedő félnek a tévedés felismerése körül tanúsított gondatlan magatartása a megtámadás lehetőségét nem zárja ki. Fontos szabály, hogy a jogi kérdésben való tévedés címén csak akkor lehet megtámadni szerződési nyilatkozatot, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. A közös téves feltevésnek is olyan lényeges körülménynek kell fennállnia, amely döntően befolyásolta a szerződéskötés elhatározását. Például abban a közös feltevésben kötött adásvételi szerződés, hogy a vevő a telket beépítheti, de utóbb ezt építési tilalom megakadályozta, sikerrel megtámadható. A megtévesztésnek lényegesnek kell lenni. A megtévesztés szándékos tévedésbe ejtést jelent és állhat megtévesztő információ közlésében, de adott körülmény elhallgatásából is. A jogellenes fenyegetés akár személyi, akár vagyoni jogellenes hátrány kilátásba helyezése akkor szerepelhet megtámadás alapjául, ha a szerződő fél elhatározásában a fenyegetésnek komoly motiváló szerepe volt. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-8

9 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek A szerződés létrejötte A szerződés megkötése az egyik fél részéről tett ajánlattal indul. Az ajánlatnak két lényeges eleme van: - egyrészt tartalmaznia kell a megkötendő szerződés azon pontjait, amelyeket a törvény lényegesnek tekint. Ebből következik, hogy az ajánlatnak olyan tartalmúnak kell lennie, hogy az arra adott elfogadom válasz elegendő legyen a szerződés létrehozásához, - másrészt az ajánlatot jogügylet-jelleggel tegyék, vagyis úgy, hogy az ajánlattevő vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket, attól függően, hogy ajánlatát a másik fél elfogadja. Aki a szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlati kötöttség másfelől azt jelenti, hogy ha a címzett az ajánlatot a kötöttség ideje alatt elfogadja, a szerződés létrejön. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlattevő meghatározhatja és meghosszabbíthatja. Ennek hiányában a jelenlévők között tett ajánlat esetén az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban elutasítja. Annak nincs akadálya, hogy maga az ajánlattevő a másik fél részére megfelelő gondolkodási időt biztosítson. A jelenlévők között tett ajánlatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a telefonon vagy faxon tett ajánlatra. Távollevők esetében a postafordulási idő az általában elfogadott ajánlati kötöttség időtartama. A postafordulási időre általában 2-2 napot lehet figyelembe venni. Az ajánlati kötöttség időtartamát jogszabály is meghatározhatja, ilyenkor az abban megjelölt határidő az irányadó. Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön. Az eredeti ajánlattól eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatot új ajánlatnak kell tekinteni, tehát az ajánlati kötöttség megszűnik és nem jön létre a szerződés. Az új ajánlat elutasítása vagy a válaszadás elmaradása esetén az ennek tartalma szerinti szerződéskötés is meghiúsul. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-9

10 2. Általános kötelmi jogi ismeretek A szerződés alakja A szerződés ha jogszabály eltérően nem rendelkezik akár szóban, akár írásban megköthető. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. A témakörünket illetően a következő esetekre ír elő írásbeliséget a törvény: ingatlan adásvétele, jelzálogjog alapítás, elévülési idő meghosszabbítás, illetve megrövidítés, elővásárlási-, visszavásárlási-, vételi jog kikötése, ingatlan ajándékozás, tartási szerződés, életjáradéki szerződés, ingatlanra vonatkozó csereszerződés, haszonélvezeti jog alapítása. Ha a jogszabály a szerződés megkötésére meghatározott alakot ír elő, akkor az alakiság megsértésével kötött szerződés ha jogszabály eltérően nem rendelkezik semmis. A szerződésnek legalább a leglényegesebb tartalmi elemeket írásban tartalmaznia kell (pl.adásvételnél a felek, a vétel tárgyának megnevezése, a vételár megjelölése és az, hogy adásvétel történt. Természetes, hogy általában az adásvételi szerződésnek ennél lényegesen több tartalmi elemet kell tartalmaznia). Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli el és a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges. Ha jogszabály vagy a felek kikötése a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. Írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás és a faxon történt üzenetváltás útján létrejött megegyezést A szerződés tartalma és tárgya Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik a szerződéstől elállhat. Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé (felfüggesztő feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályba lép. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-10

11 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek A gyakorlatban összemosódhat a felfüggesztő feltétel azzal az esettel, amikor a szerződés létrejöttéhez hatósági jóváhagyás vagy harmadik személy beleegyezése szükséges (pl. építési engedély kiadása, haszonélvezeti jog megszüntetése, stb.). ezek felfoghatók úgy is, mint két nevesített felfüggesztő feltétel. Amennyiben a felek a szerződés hatályának megszűntét tették bizonytalan jövőbeni eseménytől függővé (bontó feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik. Bontó feltétel kikötése rendszeresen előfordul a magántulajdonban lévő lakások bérbeadása esetén. Ha a tulajdonos csak átmenetileg kívánja hasznosítani bérbeadás útján a lakását, akkor a lehető legkülönfélébb bontófeltételt (pl. a lakás eladása, gyermeke megnősülése, stb.) kötheti ki. A pénztartozást ellenkező kikötés hiányában a teljesítés helyén érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A szerződéses kapcsolatokban ha jogszabály kivételt nem tesz kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. A kamat mértéke ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodtak meg jelenleg évi húsz százalék. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ezért az évi húsz százalékot meghaladó részében semmis a kamat kikötése. (Ptk ) Lényeges, hogy ha a kamat szerződés vagy jogszabály alapján jár, akkor késedelem esetén a kötelezett ennek a kamatnak az évi nyolc százalékos késedelmi kamattal növelt összegét köteles megfizetni. Ellenkező esetben (ha szerződéses kamatot nem kell fizetni), pénztartozásnál a késedelmi kamat mértéke húsz százalék. (Ptk ) 2.3 Az érvénytelen szerződés A szerződés érvénytelenségének két formája ismeretes: - a semmisség és - a megtámadhatóság. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, az érvénytelenségre bárki hivatkozhat. A megtámadható szerződés érvénytelenné válásához külön eljárást kell lefolytatni, és az eljárás kezdeményezésére csak meghatározott személyek jogosultak. Különbség a két jogintézmény között az is, hogy eltérően alakul a jogérvényesítési idő. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-11

12 2. Általános kötelmi jogi ismeretek Megtámadható szerződéseknél ez az idő egy év, míg a semmis szerződésnél határidőhöz nincs kötve. A határidő nélküliség a gyakorlatban problémát okozhat, ezért a bírói gyakorlat szerint ez csak a visszakövetelhető szolgáltatások esetében alkalmazható abszolút mértékben, az egyéb szolgáltatások esetében az elévülés általános időtartama (öt év) az irányadó. Bár a semmisség megállapítására a törvény értelmében külön eljárásra nincs szükség, a bíróság az általános feltételek megtámadása esetén az érvénytelenséget a semmis kikötésre vonatkozóan is kimondhatja. Egyidejűleg a bíróság a szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén hivatalból rendezi a felek jogviszonyát. A megtámadható szerződéseknél az érvénytelenség beálltához szükség van arra, hogy a megtámadásra jogosult fél az érvényesítést kívánja és erről a kívánságáról nyilatkozatot tegyen. Ez a nyilatkozat a megtámadás. Megtámadható szerződés esetén nem mindkét felet illeti meg a megtámadás joga, hanem csak azt, akire nézve a szerződés hátrányokkal jár, vagy neki sérelmet okoz. A megtámadási határidő akkor kezdődik, amikor a fél - a tévedést, megtévesztést felismerte, - részére a jogellenes fenyegetés (kényszer) megszűnt, - a szolgáltatás feltűnő aránytalanságát felismerte, illetőleg felismerhette. A megtámadási jog akkor szűnik meg, ha - a megtámadási határidő (egy év) letelt, illetőleg - a határidő letelte előtt a megtámadásra jogosult a szerződést írásban megerősíti és ezzel kifejezi azt a szándékát, hogy nem kívánja a szerződést megtámadni, vagy a megtámadásról írásban lemond. Jogszabály azonban rendelkezhet úgy, hogy a megtámadás jogát érvényesen nem lehet kizárni (pl. az önkormányzati és az állami lakások elidegenítéséről szóló törvényi előírás, kifejezetten a vételi, elővásárlási jog jogosultjainak az érdekében). Lehetőség van arra, hogy az érvénytelen szerződést utóbb érvényessé tegyék. Ennek több módja van, például: - A felek érvényessé tehetik, ha a kifejezetten írásbeli alakba foglalást elmulasztották ugyan, de a megtámadható szerződést írásban megerősítik. - A bíróság a szerződést érvényessé teheti akkor, ha a szerződést eredetileg hatósági engedély nélkül kötötték, de utóbb a felek az engedélyt megkapták. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-12

13 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek A szerződés teljes érvénytelensége esetén ha érvénytelenségi okot nem lehet kiküszöbölni és ezáltal a szerződést érvényessé tenni a bíróság elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. Amennyiben a szerződés alapján szerzett vagyontárgyat már pl. továbbértékesítették, kisajátították, stb., akkor az eredeti állapot oly módon állítható helyre, hogy a dolog ellenértékének megtérítésére kell az adott felet kötelezni. Vannak olyan esetek, amikor az eredeti állapot nem állítható helyre (pl. bérlet, haszonbérlet, stb.), ilyenkor úgy reparálható a szerződés, hogy az adott fél pénzbeni ellenérték megfizetésére kötelezhető. Ha a szerződés részben érvénytelen, akkor az érvénytelenség az egész szerződésre kihat, kivéve, ha - a jogszabály másként rendelkezik, - a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna. 2.4 A szerződés módosítása A szerződés módosítása történhet - szerződéssel, - egyezséggel és - bírói úton. A szerződés bármely kikötését módosíthatják a felek, kivéve, ha az eltérést jogszabály tiltja. Az egyezség a megállapodásnak az a fajtája, amelynél a felek vitás vagy bizonytalan kérdéseket rendeznek úgy, hogy az egymással szemben fennálló követelésekből kölcsönösen engednek. Az egyezséggel történt szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ezt a tévedést nem lehet megtámadni. Ez a tévedés az egyezségben résztvevő fél normál üzleti kockázata. A bírósági úton történő szerződés módosításra akkor van lehetőség, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Az ilyen szerződés módosításához három feltétel együttes megléte szükséges: - a felek között tartós jogviszony álljon fenn (pl. a bérlet), továbbá - a szerződéskötés után valamilyen változás álljon be, és a NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-13

14 2. Általános kötelmi jogi ismeretek - változás következtében a szerződés teljesítése valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sértse. Pl.: a bíróság azzal a feltétellel teszi lehetővé a lakásbérlőnek súlyosan megromlott egészségi állapota miatt ápoló befogadását a lakásba, hogy szerződésének megszűnése esetén, figyelemmel a tulajdonos érdekére, az ápoló a lakást elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni A szerződést biztosító mellékkötelezettségek A foglaló A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül pl. előszerződés megkötésekor is, a későbbi szerződéskötés biztosítékául foglalót lehet adni. A foglalóval bármilyen szerződés biztosítható, a leggyakrabban azonban az adásvételi szerződéseknél adnak foglalót. Foglalóként nemcsak pénzösszeg, hanem más dolog is szerepelhet, de foglalóként általában pénzösszeget szoktak adni. A szerződés megkötésekor oda is kell adni a foglalót (ha így állapodtak meg). A foglaló átadását arra tett ígéret teljesítését ugyanis nem lehet kikényszeríteni (bírói úton nem érvényesíthető követelés). A foglaló adásához hármas joghatás fűződik: - kifejezésre juttatja a kötelezettségvállalást, a szerződés megkötését; ha ugyanis a felek között vita keletkezik, nem azt kell bizonyítani, hogy a szerződés létrejött, hanem azt, hogy a szerződés teljesítése a foglaló adása ellenére elmaradt, - a foglaló a biztosíték szerepét is betölti, mert visszatartó hatást fejt ki a szerződésnek a szerződő fél hibájából bekövetkező meghiúsulásával szemben, - betölti továbbá a foglaló a kárátalány szerepét is, mert felmenti a szerződő felet a szerződés meghiúsulásából eredő kárának bizonyítása alól. A gyakorlatban sokszor gondot okoz annak eldöntése, hogy az átadott összeg foglalónak vagy vételárrészletnek (előlegnek) minősül-e. A foglaló e rendeltetésének a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, ellenkező esetben azt a bírói gyakorlat előlegnek tekinti. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-14

15 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe (pl. vételárba) be kell számítani. Amennyiben a foglaló beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelőssége fennáll, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglalóval kapcsolatban fontos szabály, hogy a foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszafizetése nem mentesít a szerződésszegés következményei alól. A foglaló célja ugyanis a szerződés megerősítése. A foglalót éppen e kötelezettség választja el az ún. bánatpénztől, ugyanis a bánatpénz esetén annak elvesztésével mentesül a fél a szerződés teljesítése alól. A szerződő fél követelheti annak a kárának a megtérítését is, amelyet annak folytán szenvedett el, hogy bízott a szerződés létrejöttében. A kártérítésbe azonban a foglalót be kell számítani. A foglaló mértékéig nem kell a kár mértékét bizonyítani. Az indokolatlanul magas összegű foglalót a bíróság kivételesen, indokolt esetben mérsékelheti. A bíróságnak ez a döntési joga független a szerződő felek akaratától. A bíróság akkor is mérsékelheti a túlzott mértékű foglalót, ha ezt a felek kizárták a szerződésben A kötbér A kötelezett a meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. Kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. A kötbér a gazdálkodó szervezetek egyik fontos szerződésbiztosító mellékkötelezettsége. Kötbér köthető ki pl. az adásvételi szerződés esetében akkor, ha a birtokba adás a megjelölt határnap elteltével nem történik meg. A kötbér nem tévesztendő össze sem a bánatpénzzel, sem pedig a foglalóval: - a kötbér a szerződésben vállalt kötelezettség maradéktalan tejesítésére ösztönöz, a szerződésszegéstől visszatartó hatást fejt ki. A bánatpénz a szerződéstől való elállásra, tehát tulajdonképpen a teljesítés megváltására jogosít fel, - a kötbért szerződésszegés esetén, tehát a szerződés megszegése után kell fizetni, bármely szerződésszegés szank- NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-15

16 2. Általános kötelmi jogi ismeretek ciójaként. A foglalót viszont a szerződés megkötésekor adják a kötelezettségvállalás jeléül és csak a teljesítésnek valamelyik fél hibájából bekövetkező lehetetlenülése esetén tölti be a szankció és a kártérítési átalány szerepét. Kötbér követelésére csak az ad alapot, ha a szerződésszegésért a kötelezett felelős. A kötelezett akkor mentesülhet a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ez azt jelenti, hogy a jogosultnak kötbérfelelősség megállapításához elegendő azt bizonyítania, hogy a kötelezett nem teljesített. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti A jelzálogjog Ingatlant csak jelzálogjog útján lehet elzálogosítani. Semmis az a zálogszerződés, amely a jelzálog jogosultját a zálogtárgy birtoklására, használatára, vagy hasznai szedésére jogosítja fel. A jelzálogjog tehát olyan jog, amelynek alapján a jogosult a követelését az ennek biztosítására lekötött ingatlanból elégítheti ki. (Bővebben lásd pontnál) Az óvadék (cautio) Az óvadéknak az a rendeltetése, hogy szerződésszegés esetén a jogosult számára biztosítékot (fedezetet) nyújtson: rendszerint tartós jogviszonyból eredő követelések fedezetéül adják. Óvadékul pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt lehet adni. Az óvadék és a zálogjog rokon típusú jogok. A különbség az, hogy - az óvadék tárgya szűkebb, így a megjelölteken kívüli más dolog esetén már a zálogjog szabályait kell alkalmazni, - az óvadékból a jogosult közvetlenül kielégítheti követelését, zálogjog esetén pedig csak bíróságon keresztül érvényesítheti. Az óvadékból való kielégítés csak lehetőség, de nem kötelező a jogosultaknak az óvadékból kielégíteni a követelését. (Pl. ha a bérlő óvadékot ad a bérbeadónak és azt követően nem fizeti a bért, akkor a bérbeadó választhat, hogy követelését az óvadékból elégíti ki, de ez számára nem kötelező. Választhatja azt is, hogy az óvadék összegét érintetlenül hagyja és a bérleti jogviszonyt felmondja). NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-16

17 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek Óvadékot csak a követelés kielégítésére szabad felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis A kezesség Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség tehát személyi biztosíték. Kezességet érvényesen csak írásban lehet vállalni. A kezességre irányuló megállapodás a kezes és a jogosult között jön létre. Ha a kötelezett állapodik meg a kezessel, hogy az kezességet vállal érte, ezzel még nem jön létre a kezesség. Van jogszabályon alapuló kezesség is. (Pl. valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg használója kezesként felel, ha a károkozót megnevezi). A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt, kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezességnek két fő fajtáját különböztetjük meg: - egyszerű kezesség, - készfizető kezesség. Egyszerű kezesség esetében a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. A kezes ilyen esetben ún. sortartási kifogást emelhet, hiszen az ő kötelezettsége csak a többiek után következik. Amennyiben a kötelezett ismeretlen helyre távozik, a jogosult közvetlenül fordulhat a kezes ellen. Behajthatatlannak akkor kell tekinteni a követelést, ha a jogosult nem juthat hozzá olyan feltételek mellett a követeléséhez, amelyeket a felek a szerződés megkötésekor szem előtt tartottak, illetőleg ha a tényleges behajtás üteme mellett a jogosult csak érdekei súlyos sérelmével juthatna kielégítéshez. Készfizető kezesség esetén a kezes az adóssal azonos sorban felel a követelés teljesítéséért. Ekkor a jogosult közvetlenül követelheti a kötelezettség teljesítését a kötelezettől, a kezestől, vagy mindkettőtől egyszerre. Akkor minősül a kezesség készfizető kezességnek, ha - a felek így állapodtak meg, - a kezességet kár megtérítéséért vállalták, - a kezességet bank vállalta. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-17

18 2. Általános kötelmi jogi ismeretek Házastársak egymás iránti kezesség vállalása esetén kétség esetében a kezességet készfizető kezességnek kell tekinteni. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetén egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezesség vállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll A szerződésszegés Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény és állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, és sérti valamelyik fél szerződésben biztosított jogait. A szerződésszegés bekövetkezhet a felek magatartásán kívül álló (objektív) okból (pl. elemi kár), de a szerződésszegés bekövetkezhet a felek magatartásából adódóan is. A Ptk. a felek magatartásának megfelelően állít szankciókat, amelyek - a felek magatartásának felróhatóságától függetlenül alkalmazhatók (pl. késedelmi kamat), - a felek felróható magatartása esetén alkalmazható (pl. kötbér, kártérítés). Az első esetben a kötelezett nem mentheti ki magát a felelősség alól, a második esetben van lehetőség a kimentésre. A leggyakrabban előforduló szerződésszegési eseteket a Ptk. külön is felsorolja (pl. késedelmes teljesítés, hibás tejesítés, teljesítés lehetetlenné válása, stb.). ez azonban nem jelenti azt, hogy a külön nem szabályozott szerződésszegési esetek szankció nélkül maradnának. Így például minden szerződésszegés jogellenes, és így a közös szabályok alapján kártérítési kötelezettséggel járhat. Az eladó köteles a vevőt tájékoztatni a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó jogokról és terhekről. Ezért ezt a kötelezettségét szegi meg az ingatlan tulajdonosa akkor, amikor a vevőt nem tájékoztatja pl. arról, hogy az épület vizes, nedves, a tetőszerkezet korhadt, a tető beázik, vagy nem adja át a vevőnek az ingatlanra vonatkozó okiratokat. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-18

19 Dr.Fenyő György: Ingatlan-nyilvántartási ismeretek Az elévülés A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az időmúlásnak kétféle hatása lehet: Az igényérvényesítés elmulasztása egyik esetben, bizonyos idő után magát az alanyi jogot szünteti meg (jogvesztő határidő), másik esetben az alanyi jog nem szűnik meg ugyan, de állami kényszerrel nem érvényesíthető (elévülés). A jogvesztő határidő elmulasztása esetén a teljesítés már nem követelhető. Ilyenek például az említett szavatossági jogok érvényesítésére megszabott határidők. Ha a jogosult igényét a jogszabályban meghatározott idő alatt nem érvényesíti és a jogszabály nem mond ki jogvesztést, akkor a követelés elévül. Ez azt jelenti, hogy a követelés nem szűnik meg, de bírósági úton nem lehet érvényesíteni. (A Ptk. a tulajdonjogi igény elévülését kizárja. Ennek elsősorban olyan ügyekben van jelentősége, amikor a vagyontárggyal kapcsolatba a bírósági (hatósági) eljárási cselekményekre szigorú határidő érvényes, mégis a tulajdonjogi igényt fennállónak kell tekinteni). A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak. A megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban, legfeljebb egy évre meghosszabbítják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül egyéves, vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. (Pl.: a jogosult a követelését csak annak esedékessé válását követően, ötéves elévülési idő esetén négy év és nyolc hónap időtartamig nem tudja érvényesíteni, akkor az akadály megszűnésétől számított további egy évig, összesen öt év nyolc hónapig érvényesítheti a követelését). Az elévülést négy tény szakítja meg: - a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás, - a követelésnek bírósági úton való érvényesítése, NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-19

20 2. Általános kötelmi jogi ismeretek - a követelésnek megegyezéssel történő módosítása, ideértve az egyezséget is, - a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik Az engedményezés A jogosult a követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az ellenérték fejében történő engedményezésre az adásvétel, az ingyenes engedményezésre az ajándékozás szabályai irányadók. Az engedményező (régi jogosult) helyébe lép az engedményes (új jogosult), és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményezéshez a kötelezett hozzájárulására nincs szükség, mert a jogosult személyében anélkül következik be változás, hogy ez a kötelezett helyzetét érintené. Az engedményezésről azonban a kötelezettet értesíteni kell. A vagyonjogi követelések általában engedményezhetők. Nem engedményezhetők a jogosult személyéhez kötött követelések (pl. az eltartásra irányuló jog), vagy amelyek engedményezését jogszabály kizárja (pl. társadalombiztosítási ellátáshoz való jog). 2.5 Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése Tulajdonszerzésen értjük mindazon eseteket, amikor valamely dologra nézve valaki tulajdonos lesz. A tulajdonjog megszerzése történhet eredeti és származékos módon. Az eredeti jogszerzés a másnak az ingatlanon, esetleg fennálló jogától függetlenül történik. A származékos módon szerző más jogára "támaszkodva" szerez tulajdonjogot. Származékos szerzésmódok: átruházás, öröklés, növedék, beépítés, ráépítés. Eredeti szerzésmódok: hatósági határozat és árverés, NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-20

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

(Engedményezés: követelést engedek át másnak, pl.cégeknél faktorálás)

(Engedményezés: követelést engedek át másnak, pl.cégeknél faktorálás) Szept.21. 3. óra Ptk. Vagylagos szolgáltatás: 230. - ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga - ha jogszabály

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II.

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ II. I. Szerződéskötés II. A szerződés hatálya és érvényessége/érvénytelensége III. Szerződési mellékkikötések: megerősítés és biztosítás IV. A szerződés módosítása és megszűnése

Részletesebben

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1.

PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. 2012/2013. tanév II. félév PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam PSZ szak/pü Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Illeték

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. június 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. szeptember 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok Tájékoztató a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011.

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

Ingatlan adásvételi előszerződés

Ingatlan adásvételi előszerződés 1 Ingatlan adásvételi előszerződés építés alatt álló ingatlanra, tulajdonjog fenntartásával és foglaló kikötésével Ingatlan adásvételi előszerződés 1. Eladó családi és utóneve: születési családi és utóneve:.

Részletesebben

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd

Jogszabályi változások. Dr. Baltás Dániel ügyvéd Jogszabályi változások Dr. Baltás Dániel ügyvéd 1 Lényeges változások! A 2011/7 EU Irányelv (a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről) alapján 2013. július 01. napján

Részletesebben

1. számú nyilatkozat

1. számú nyilatkozat 1. számú nyilatkozat cégjegyzékszám:.) a... (a továbbiakban: ) 1. Büntetőjogi felelősségem tudatában akként nyilatkozom, hogy: (a) nek Budapest Főváros Önkormányzatával szemben nincs három hónapnál régebben

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító:

a családi és utónév: születési család és utónév: anyja neve születési családi és utónév: szül-i hely és idő: lakcím:.., személyi azonosító: JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA amely létrejött A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (székhely, cím: 1062 Budapest Bajza u. 31.) (adószám: 19019233 1-42, törzsszám: 19019233, statisztikai azonosító:19019233

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre A jelen Általános Szerződési Feltételek(továbbiakban: ÁSZF) kizárólagos

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2014. (II.19.) önkormányzati rendelete a lakások bérletéről szóló 25/2006.(VII. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról Miskolc Megyei Jogú Város

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA Egyik C tételben sem található meg: az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás TK 129-134 AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA 1. Az örökös jogállása (nem tartozik szorosan a tételhez) 598. Az ember halálával

Részletesebben

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közbeszerzési si képzk pzés Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 2 A tulajdonjog tárgyait Minden birtokba vehető dolog Ha törvény

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró

Részletesebben

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLAN Ingatlanfajták csoportosítása a jelenlegi hazai felosztás szerint Az ingatlanok lehetnek: földek, vagy földrészletek, építmények. "A köznyelvben használatosak az ingatlanok

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről:

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről: A szerződő felek, egyrészről: JELZÁLOGSZERZŐDÉS a kölcsönt folyósító, mint hitelező és zálogjogosult (továbbiakban: Takarékszövetkezet). (cégjegyzékszám:, adószáma:, statisztikai szj.: ) (a Hitelező nevében

Részletesebben

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1..

I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. LENGYELTÓTI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/1994./XI.27./ számú rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről (egységes szerkezetben

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (V.21.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról Kihirdetve: 2014. május 21. Kifüggesztve: 2014. május

Részletesebben

DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ GÁRDOS, FÜREDI, MOSONYI, TOMORI ÜGYVÉDI IRODA 2012. SZEPTEMBER. A tőkepiacon dolgozó szakemberek számára szükséges, hogy a vonatkozó

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáról szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes

Részletesebben

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes

Részletesebben

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó

község közterület közterület jellege hsz. ép. lh. em. ajtó Tiszaüly Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 5061 Tiszasüly, Kistéri út 21. Tel:56/497-000, fax: 56/497-019 Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban

A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Szabó Linda Zsófia A haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásban A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének, keletkezésétől függetlenül meghatározó jelentősége

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1959. évi IV. törvény 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 A 2012.1.1. és 2012.3.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék XLI. Fejezet A fuvarozás

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő : személyi azonosító (személyi szám): személyazonosító okmányának típusa, száma: lakcím:

Részletesebben

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok

1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről. XLV. fejezet. A biztosítás. 1. Közös szabályok 1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről XLV. fejezet A biztosítás 1. Közös szabályok 536. (1) Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől

Részletesebben

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére Amely létrejött egyrészről ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételére Név Székhely Képviseli Adószám Cégjegyzékszám Bankszámlaszám Szolgáltató nevében eljáró

Részletesebben

A magánszemélyek kommunális adójáról

A magánszemélyek kommunális adójáról Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 10/1999. (X.22.). sz. valamint 19/2004. (XII. 14.) számú kt. rendeletekkel módosított 11/1998. (XII.11.) számú rendelete A magánszemélyek

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL Ercsi Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF)

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) 1. Az ÁSZF alkalmazása 1.1. A Recobin Kft. szállításai és szolgáltatásai ha a

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 7/2015.(IV.02.)

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet,

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK 2 A SZERZŐDÉS A szerződés: két vagy több

Részletesebben

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék

Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék Vagyonbiztosítások Általános Feltétele Érvényesség: Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket ellenkező szerződéses kikötés hiányában a HDI Versicherung AG (továbbiakban Biztosító) vagyonbiztosítási

Részletesebben

Jánoshalma Város Képviselő-testületének 2/1996/I.24./Ör.sz. rendelete /egységes szerkezetben/

Jánoshalma Város Képviselő-testületének 2/1996/I.24./Ör.sz. rendelete /egységes szerkezetben/ Jánoshalma Város Képviselő-testületének 2/1996/I.24./Ör.sz. rendelete /egységes szerkezetben/ az önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséről Jánoshalma Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés

A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződés A tartási, életjáradéki és az öröklési szerződés jogintézményét alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.

Részletesebben

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó Mátraballa Község Önkormányzata Körjegyzőség Mátraballai Hivatala 3247. Mátraballa, Iskola u. 5. Tel: 36/475-001. Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

Példák a helyi adóra és az illetékre

Példák a helyi adóra és az illetékre Példák a helyi adóra és az illetékre Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I. Hol tartunk? Illetékek eredete Illetékfajták Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási díjak Dr

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 25-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Képviselő-testületének 76/2013. (04.25.) Öh. sz. határozata A Biatorbágy, 04/26,

Részletesebben

A D Ó B E V A L L Á S (NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL TÖLTENDŐ KI!)

A D Ó B E V A L L Á S (NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL TÖLTENDŐ KI!) A D Ó B E V A L L Á S (NYOMTATOTT NAGYBETŰVEL TÖLTENDŐ KI!) A magánszemélyek 20 évi magánszemélyek kommunális adójának megállapításához, a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény és Nagyrécse

Részletesebben

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete 16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának tulajdonában lév lakások elidegenítésének szabályairól Módosítva: a 4/2002.

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens

Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján. ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens Az érvénytelenséggel kapcsolatos várható gyakorlat az új Ptk. alapján ELŐADÓ: Sándor István ügyvéd, habilitált egyetemi docens Semmisségi okok akarathibából eredően: cselekvőképtelenség, színlelt szerződés,

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely

Részletesebben

B/10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI; FIZETŐKÉPESSÉGET ÉS FIZETÉSI KÉZSÉGET ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK A POLGÁRI JOGBAN

B/10 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI; FIZETŐKÉPESSÉGET ÉS FIZETÉSI KÉZSÉGET ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK A POLGÁRI JOGBAN A szerződés legfőbb célja az adóst terhelő szolgáltatás megvalósítása. A felek magában a szerződésben vagy a szerződéshez kapcsolódó járulékos ügyletben alkalmazhatnak olyan jogi eszközöket, melyek a teljesítést

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben