MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA"

Átírás

1 MISKOLCTAPOLCA TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE AZ október

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ ELŐ ZMÉNYEK HELYZETELEMZÉS HELYZETFELTÁRÁS ÖSSZEGZÉSE MISKOLCTAPOLCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Földrajzi Megközelíthetőség elhelyezkedés, természeti környezet Demográfia Gazdasági Településhálózat, jellemzők Városképi területhasznosítási szabályok adottságok Közművek Önkormányzati Jogszabályi környezet vagyongazdálkodás, ingatlanvagyon Életminőségi...19 tényezők Kulturális élet Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás...24 TURIZMUSPIACI HELYZET ELEMZÉSE Turizmust Turisztikai befolyásoló kereslet analízis trendek Turisztikai attrakciók értékelése Tervezett turisztikai és kulturális Turisztikai infrastruktúra értékelése fejlesztések Turizmus irányítási rendszere VERSENYTÁRSELEMZÉS ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT SWOT-ELEMZÉS JÖVŐ KÉP ÉS CÉLOK PROBLÉMÁK ÉS PROBLÉMAFA JÖVŐ KÉP CÉLOK ÉS CÉLFA CÉLCSOPORT-KÉPZÉS ÉS POZÍCIONÁLÁS JELENLEGI CÉLCSOPORTOK JÖVŐ BELI CÉLCSOPORTOK SZAKMAI PROGRAM A FEJLESZTÉS CÉLJA...71 Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 2 -

3 7.2. FEJLESZTÉS ALAPELVEI A TURISZTIKAI KÍNÁLAT HIÁNYOSSÁGAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A FEJLESZTÉSEK INDOKOLTSÁGA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI VONATKOZÓ ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSOK KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZAKMAI PROGRAMJA TÁGABB FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZAKMAI PROGRAMJA A FEJLESZTÉS ÜTEMEZÉSE SZERVEZETI RENDSZER TDM SZERVEZETI RENSZER ELMÉLETI HÁTTERE A TDM SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE MISKOLCTAPOLCÁN MISKOLCTAPOLCA TDM SZERVEZETÉNEK HELYE A TÉRSÉGI SZINTEKBEN SZERVEZETI KERETEK MEGHATÁROZÁSA SZERVEZETI STRUKTÚRA MEGHATÁROZÁSA Nemzetközi Miskolctapolcai példák helyi...93 TDM szervezet struktúrájának 8.6. kialakítása...95 CSATLAKOZÁS SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI KRITÉRIUMAI SZERVEZET FELADATAI A SZERVEZET FINANSZÍROZÁSA TÉRSÉGI VONZERŐ K BEKAPCSOLÁSA JELENLEGI TERMÉKCSOPORTOK TURISZTIKAI TERMÉKCSOMAGOK KIALAKÍTÁSA Turisztikai Termékcsomag termékcsomagok kialakításának alapelvei FINANSZÍROZÁS lehetőségek TŐ KEBEVONÁS LEHETŐ SÉGEI PÁLYÁZATI FORRÁSOK LOGIKAI KERETMÁTRIX Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 3 -

4 1. VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ Miskolc MJV Önkormányzata stratégiai célja Miskolctapolca turizmusának fejlesztése, az üdülőhelyi potenciál kihasználása. Az elmúlt években készült fejlesztési javaslat mellett az Önkormányzat pályázat kiírásával független szakértő cég javaslatát kívánta megismerni. A pályázatot az EconoConsult Kft nyerte meg. Az EconoConsult Kft. által elkészített Miskolctapolca turizmusfejlesztési koncepciója a településrész részletes helyzetelemzésének tapasztalataira alapozott fejlesztési programjavaslat, amely a lehetőségek kihasználásával Miskolctapolca számára a kedvezőbb turizmuspiaci pozíció, a karakteres üdülőhely jelleg kialakításához kíván megoldási javaslatot adni. A növelő javasolt beruházására fejlesztések mint megvalósításával Miskolctapolca Miskolctapolca húzó vonzerejére a Barlangfürdő, a javasolt vonzerőérték és a további településrészi attrakciók összekapcsolására építve, projektekre szolgáltatásokat, egyedi és integrált élményeket nyújtó, arculatában és rendszerében minőségi valódi üdülőhellyé, turisztikai desztinációvá válhat, amely rugalmasan képes is alkalmazkodni a változó igényekhez és a környezetéhez. A fejlesztések által lehetővé válik a jelenlegi lakóhelyi- és az üdülőhelyi struktúrából származó helyzet feloldása és a településrész újrapozícionálása. Miskolctapolca fő fejlesztési célkitűzései: 1. Vonzó üdülőhelyi arculat, versenyképes turisztikai desztináció kialakítása Turisztikai kínálat fejlesztése: Keresleti trendeknek és igényeknek megfelelő komplex szolgáltatáskör kialakítása; A Barlangfürdő beszorult helyzetének feloldása, szolgáltatáskörének bővítése magas vonzerő értékű megoldás alkalmazásával, összekapcsolása más attrakciókkal; A Strand tervezett fejlesztéseinek tartalmi összekapcsolása a Barlangfürdővel; Egyéb vonzerők és azok háttér-infrastruktúrájának fejlesztésével és elszigeteltségük feloldásával a vonzerők hatókörének növelése; Minőségi szálláshelyek kialakítása új üzleti megoldások alkalmazásával; Komplex programcsomagok összeállítása, Miskolctapolca és a város más vonzerői szinergia hatásának erősítésével; Megkülönböztetés, egyediség kialakítása mind a kínálat, mind az arculat tekintetében; Települési háttér-infrastruktúra fejlesztése: Vonzó településképi megjelenés biztosítása; Alapvető vendégfogadási infrastruktúra kialakítása; Szervezeti rendszer fejlesztése: Helyi turisztikai desztináció menedzsment rendszer kereteinek kiépítése, az együttműködési rendszer felépítése; 2. Miskolctapolca turizmuspiaci pozíciójának erősítése Miskolctapolca egyedi arculatának, imázsának erősítése; Vendégforgalom és a vendégtartózkodási idő növelése; Igényesebb, magasabb fizetőképességű szegmensek, külföldi vendégkör megnyerése; Szezonális hatások mérséklése; A turizmusból származó bevételek növelése: közvetlen és közvetett bevételek növelése. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 4 -

5 Szakmai program javaslat fejlesztések A fejlesztési megvalósítására: a szakmai programban javaslatot teszünk az alábbi célok elérése érdekében Barlangfürdő területén és a Barabits-sétány, az Iglói út, a Pozár István sétány által határolt területen (hrsz /3) a Barlangfürdőhöz kapcsolódó élményfürdő és egy magas kategóriájú, nagyobb befogadóképességű, specifikus funkciót betöltő szálloda kialakítása. A fejlesztés elemei: élményfürdő, 4-csillagos szálloda, a szállodában nagyobb befogadóképességű konferencia terem, a szállodához és a fürdőhöz kapcsolódó parkolók. A Miskolctapolcai utca, a Görömbölyi, a Garas Sámuel utca és az Aradi sétány által határolt egykori felnőtt Strand területen (hrsz /4) egy egységes struktúrájú térkialakítás, a Fórum megvalósítása, amely minőségi színvonalon és komplex módon teszi lehetővé az igényes és minőségi szórakozást és pihenést. A fejlesztés elemei: magas minőségi kategóriájú szálláshely, szemináriumi termek, wellness funkciók, üzlethelyiségek, rendezvényhelyszínek, korzó jellegű tér. A Miskolctapolcai út, az Aradi sétány, a Csabai utca és a Fagyöngy utca által határolt egykori gyermek Strand területen (hrsz /4) egy sport-, szabadidő-, és wellness központ kialakítása. A fejlesztés elemei: sport- és szabadidő központ, wellness funkciók. Strand terület mögötti (Fagyöngy utca mögötti, hrsz /10 és 45575/11) önkormányzati területen igényes kereskedelmi funkció együttes kialakítása. A Juno Hotel (hrsz ) szakmai programjának befektető szándékaival összhangban történő kidolgozása, vonatkozó fejlesztések megvalósítása. Az Iglói út melletti jelenlegi iskolaépület kiváltásával (hrsz ) szálloda kialakítása. A fejlesztés elemei: szálloda, speciális funkcióval (nagyobb befogadóképességű konferencia terem). A javasolt fejlesztések tervezése az azonos, vagy hasonló funkciók koncentrált kialakítása, és az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében összehangolt, a funkciókat és a fejlesztési területeket egységben kezelő program kidolgozásával történt. A fejlesztési koncepció filozófiája a víz jelenségre épül: a különféle vizek különféle hasznosítási formái és az intenzív teresedések a fejlesztési terület projekt elemeit összekapcsolják, láncra fűzik. A fejlesztési alapelvek mentén kialakított koncepció által lehetővé válik a Miskolctapolca arculatához illeszkedő területi és funkcionális összefüggések kialakítása, a jelenleg hiányzó turisztikai kínálat-, infrastruktúra és turisztikai háttér-infrastruktúra megteremtése. A fejlesztések megvalósítása hozzájárul Miskolctapolca valódi üdülőhely jellegének, és ezáltal a jelenleginél nagyobb vendégforgalom kialakításához. Az így kialakított fejlesztési program biztosítja a megcélzott gazdasági eredmények elérését. A javasolt projekt-együttes megvalósításával: megoldódik a Barlangfürdő beszorított állapota és kapacitásainak problémája. Lehetővé válik a fürdő turisztikai szolgáltatásainak, pihenőterének és egyéb, kiegészítő szolgáltatásainak bővítése. A fejlesztések következtében a Barlangfürdőhöz élményeket nyújtó és a tartózkodási időt növelő vonzerők és szolgáltatások kapcsolódnak. funkcionális és területi összefüggések alakíthatók ki, a párhuzamos funkciók által okozott megosztottság kiküszöbölhető. egy egységes koncepció alapján az elszórtan levő attrakciók összekapcsolhatók. a vendégforgalom hatékonyan irányítható lesz, amely által a nagyobb érzékenységű területek terhelhetősége kiegyenlítettebbé válik. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 5 -

6 A program része a város más vonzerőinek és a térségi vonzerők Miskolctapolca vonzerőihez történő kapcsolása. Így növelhető a turisztikai vonzerők hatóköre, a kapcsolódó turisztikai kínálat szinergia hatása, és ezáltal a térség turisztikai versenyképessége. A kapcsolódások megteremtése fizikai és tartalmi kapcsolatok alkalmazásával lehetséges. Miskolctapolca vonzerőihez a város más turisztikai vonzerőinek és a városrész 60 km sugarú területébe tartozó turisztikailag frekventált települések vonzerőinek kapcsolódása indokolt. A fejlesztési koncepcióban kiemelten a turisztikai termékcsomagok kialakítására teszünk javaslatot. Valamely térség turisztikai versenyképességének meghatározó tényezője a hatékony, megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment rendszer kialakítása és működtetése. Miskolctapolcán is szükséges egy ilyen típusú szervezet kialakítása, amellyel lehetővé válik a jelenleg gyenge együttműködési készség, a szétaprózott termékfejlesztés és finanszírozási rendszer koncentráltabb megvalósítása. A szakmai programban ezért javaslatot teszünk a Miskolctapolcai helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment rendszer kialakítására. A szervezet célja, hogy versenysemleges módon vigye piacra a turisztikai desztináció kínálatát, ugyanakkor a működési feltételek megteremtését követően önfenntartóvá váljon, üzleti típusú tevékenységet is végezzen. A szervezet elsősorban Miskolctapolca turizmusára közvetlenül hatást gyakorló szereplők együttműködési rendszere. Jogi, szervezeti, gazdasági kereteinek kialakításához a non-profit kft.-t javasoljuk. A szervezeti struktúrában meghatározó egységek a stratégiai (irányító) testület, a szakmai tanácsadó/konzultációs testület, és a két szakmai egység (termékfejlesztési és a turisztikai információs-, promóciós-, és hálózatépítő egységek). A szakmai egységek további szakmai csoportokra tagolódnak. A szervezet feladata elsősorban a turisztikai marketing tevékenység ellátása. A fejlesztési feladatok megvalósítása hatékony forrás allokációval lehetséges, a magántőke szerepvállalása és a pályázati források figyelembe vételével. A finanszírozási stratégia kidolgozása során külön kell kezelnünk az önkormányzat által megvalósítandó feladatokat (amelyek a magánbefektetői tőke számára nem jelentenek vonzó beruházást, illetve amely azonban alapfeltételét jelenti a magántőke bevonásának), illetve a magántőke szerepvállalási lehetőségeit. A feladatok finanszírozását az önkormányzati és külső források bevonása (befektetők bevonása, pályázati lehetőségek, hitelfelvétel) és összetett finanszírozási formák (pl. PPP konstrukciók, fejlesztési társaságok kialakítása) biztosíthatják. A hatékony forrásallokáció következtében hosszú távú fejlesztések megvalósítására nyílik mód, a fejlesztési folyamat irányítható lesz, egymással összehangolt, egymást támogató funkciók jöhetnek létre. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 6 -

7 2. ELŐ ZMÉNYEK A Miskolc MJV Önkormányzata által 2005-ben kidolgoztatott Miskolctapolca turisztikai fejlesztési stratégiája jelezte, hogy a Város fontos feladatának tekinti az üdülőhely fejlesztését, és meghatározta a fejlesztés stratégiai céljait, operatív feladatait. A városi önkormányzat azonban külső szakértők bevonásával az eredeti stratégia újragondolása mellett döntött. Az eredeti stratégia egyeztetési változatban maradt, elemzésére, társadalmi vitájára nem került sor. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján az EconoConsult Kft. kidolgozta Miskolctapolca turizmusfejlesztési koncepcióját, a korábban készült stratégia céljainak felülvizsgálatával. Miskolc célja Miskolctapolca adottságaira és lehetőségeire alapozott karakteres turizmusfejlesztési program megvalósítása, a keresleti trendek által alátámasztott, sikeresen működtethető komplex turisztikai projekt-együttes létrehozásával. A Város a fejlesztések megvalósítását egyes projektek külső megvalósítható feltétele, hogy az tőke bevonásával fejlesztési kívánja koncepció megvalósítani, részeként, amelynek programba illeszkedjenek, valós keresleti igényeket elégítsenek professzionális ki, valamint gazdasági szakmai megtérülést biztosítsanak. A fejlesztés révén a település tudatos gazdasági, turisztikai fejlődése, kiegyensúlyozottabb gazdasági- és foglalkoztatáspolitikai helyzete jön létre, a lakosság életminőségének és életszínvonalának javulását eredményezve. A turizmusfejlesztési koncepció hangsúlyosan kezeli a Miskolc MJV Önkormányzata által fontosnak ítélt szempontokat: Miskolctapolca turisztikai kínálatának felülvizsgálata, illeszkedésvizsgálat a városi és regionális kínálathoz. A rendelkezésre álló erőforrások optimális alkalmazásának lehetősége. Önfenntartó, a vendég- és vendégéjszaka szám emelkedéséhez hozzájáruló turisztikai attrakciók kijelölése. Turisztikai szolgáltatók, vállalkozók véleményének, projektjeinek beépítése a koncepcióba (a gazdaságossági kritériumok szem előtt tartásával). A megtérülési mutatók alakulása attrakciónként (jelenlegi helyzet értékelése során, illetve a fejlesztés következő fázisában a projekttervezési feladat részeként). A koncepció kidolgozását az EconoConsult Kft. nemzetközi finanszírozású feladataiban is alkalmazott metodológiája alapján végzi. A feladat megvalósítást megalapozó első munkafázis a helyzetfeltárás. A részletes helyzetelemzés elkészítése a lényeges és releváns információk összegyűjtésére és elemezésére irányul. A piacanalízis célja, hogy az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek meghatározásával, és a piaci helyzettel összhangban álló fejlesztési szükségletek kijelölésével alapot adjon a stratégiai irányvonalak kidolgozásához, biztosítsa a fejlesztési koncepció megalapozottságát. A helyzetértékelést a rendelkezésre álló másodlagos dokumentumok, az adatszolgáltatóktól kapott információk, a szakmai interjúk és a helyszíni bejárások alapján készítettük el. Az alábbiakban név szerint is jelezzük az interjúalanyokat és az adatszolgáltatókat. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 7 -

8 Interjúalanyok: Bay Judit Bihari András Borkúti László Név Czinkné Sztán Anikó Dombovári Tibor Dömötör Zoltán Dr. Pusztai Tamás Ficsorné Kovács Adrienn Jirkovszkyné Szép Mária Kecskés Tiborné Kocsis Levente Móriczné Simánszki Ágnes Nagyváradi József Orosz B. Erika Ostorházi Imre Spisák Tibor Szőke Tibor Adatszolgáltatók: Bay Judit Név Csiszárné Dr. Sajgó Erika Juhász Nagy Judit Kovács Gábor Lencsés József Vanczák Zoltán Miskolctapolca Turisztikai fejlesztési koncepció Szervezet, státusz Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, csoportvezető Bástya Wellness Hotel, igazgató Miskolctapolcáért Egyesület, elnökségi tag Kalandtúra Park, Észak Projekt Kft, ügyvezető igazgató Mibob Kft., ügyvezető igazgató VFV Miskolc Zrt., vezérigazgató, fürdőüzemeltető Herman Ottó Múzeum, régész, megyei múzeumigazgató-helyettes Fortuna Panzió, igazgató Miskolc MJV Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály, főosztályvezető Kecskés és Társa Kft., ügyvezető igazgató Miskolctapolca önkormányzati képviselője VFV Miskolc Zrt., fürdővezető Alfa Panzió és Wellness Központ, igazgató Miskolctapolcáért Egyesület, elnök, részönkormányzat képviselő tag Kikelet Club Hotel, ügyvezető igazgató Hotel Kolibri, igazgató-étterem vezető Fűtőmű Kft, igazgató Szervezet, státusz Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, csoportvezető Miskolc MJV Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály, főosztályvezető Miskolc Holding Zrt., gazdaságfejlesztési főmunkatárs Besitz Kft., ügyvezető igazgató (Fürdők Völgye Projekt) Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, városmarketing csoportvezető Miskolc MJV Város- és Térségfejlesztési Osztály, vezető főtanácsos Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 8 -

9 3. HELYZETELEMZÉS 3.1. HELYZETFELTÁRÁS ÖSSZEGZÉSE A társadalmi és gazdasági folyamatok, és a Miskolctapolcán történt turisztikai fejlesztések, illetve azok elmaradása az üdülő jellegű településrész életében jelentős változásokat okoztak, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: A lakosság átstrukturálódásának értékelése A rendszerváltást követően a településrészen megszűnt a szakszervezeti üdültetés, privatizálták a meglevő szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket. A volt szocialista országokból érkező turisták száma jelentős mértékben visszaesett. Összességében is csökkent a vendégek és a vendégéjszakák száma. Piaci körülmények között az új, potenciális vendégkör számára a szolgáltatások színvonala nem jelentett kellő vonzerőt. A bevételek nem fedezték a fejlesztések kiadásait, így az intézményhálózat és a szolgáltatások tovább gyengültek. Ebben az időszakban folyamatosan növekedett a városból Miskolctapolcára költöző tehetősebb lakosság aránya, akik Miskolctapolcában a nyugodt körülményeket keresve igényes lakásépítkezésekbe kezdtek. A lakásépítések növekedésével a beépített területek aránya is növekedett, miközben csökkent Miskolctapolca üdülőhely jellege. Az üdülőhely- és lakóhely funkciók keveredéséből származó ambivalens helyzet a település turizmusának fejlődésében gátakat okozott: a lakosság számára a település élettér, a nyugalom helye, a turista azonban pihenni és aktívan kikapcsolódni egyaránt szeretne. Ez az állapot a fejlesztési elképzeléseket illetően is feloldandó ellentmondásokat hordoz magában, amelyre a jövőben figyelmet kell fordítani. Településkép és települési infrastruktúra értékelése Miskolctapolca sajátos mikroklimatikus adottságokkal és jelentős természeti értékekkel rendelkezik. A Miskolctapolcai parkrendszer jól illeszkedik az azt körülvevő természeti környezetbe. A településrész előnyös helyen, a Vizek-völgyében fekszik. Bár a Miskolctapolcán épült lakóépületek állapota általában igényes, és sok az új építésű ingatlan, a település centrumában levő, jelenleg használaton kívüli épületek mint a strandterület, a Juno Hotel, a Strandhoz kapcsolódó vendéglátóhelyek, stb. látványa jelentősen rontja a településképet. A településrészt sújtó rongálás, vandalizmus mind az épületeket, mind a parkok berendezési tárgyait érinti. A településkép javítása komplex, települési arculat megújító, rehabilitációs munkát, valamint a biztonsági intézkedések javítását igényli. Miskolctapolca belső közlekedése elsősorban a személygépkocsival történő megközelítésnek kedvez. A Belvárosból Miskolctapolcára vezető autóbuszjárat napközben átlagosan 20 percenként, a csúcsidőszakban zsúfoltan közlekedik. Miskolctapolcát kerékpárút köti még össze az Avassal és a Belvárossal. Az idelátogatók parkolását nehezítik a szűk utcák, a Barlangfürdőtől és az egyéb vonzerőktől távol eső nagy parkoló és egyéb parkolók, illetve a kis kapacitásokkal rendelkező parkolók. Bár Miskolctapolca rendelkezik egy általános iskolával és egy óvodával, az itt élők a gyermekeiket főként a város más részeinek iskoláiba íratják be. A településrész a kötelező egészségügyi alapellátás keretében biztosítja a házi-, a gyermekorvosi-, és a védőnői ellátást. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc - 9 -

10 A miskolctapolcai felnőtt lakosság számára az orvosi ügyeletet a Semmelweis Kórház, a gyermek orvosi ügyeletet a Diósgyőri Kórház látja el. Az egyéb települési szolgáltatáskínálat terén Miskolctapolca jelenleg nem rendelkezik a turisták alapvető igényeit kielégítő szolgáltatásokkal: nincs magasabb minőségi színvonalat nyújtó kereskedelmi- és vendéglátó központ, nincs élelmiszerüzlet, bank, és hiányoznak a turisták igényeit kiszolgáló különböző típusú üzletek. Jelenleg egy bankautomata, egy posta, egy gyógyszertár és több, kisebb vegyeskereskedés található a településrészen. Ez az állapot nem csak a turistáknak, hanem a helyben élő lakosságnak is kedvezőtlen. Bevásárlás és ügyintézés esetén tehát mind a turisták, mind a helyben élők a város más részeibe kényszerülnek utazni. A településrész közművei a korábbi üdülőhelyi igényeknek megfelelően épültek ki. A lakóhely funkció a fogyasztás növekedését eredményezte, amely a közműszolgáltatásban is további fejlesztéseket tesz szükségessé. Turisztikai kereslet értékelése között Miskolcot kettős turizmuspiaci folyamat jellemezte: Bár Miskolcon a vendégek száma nőtt (12%), a vendégéjszakák száma csökkent (3,9%) az említett időszakban. 10 év alatt a külföldi vendégek számának csökkenése és a belföldi vendégek számának növekedése mintegy 10%-os volt ben a városba érkezők 82,9%-a belföldi, 17,1%-a külföldi turista volt. Figyelemre méltó, hogy a Miskolcra érkező turisták száma a megyébe érkező turisták 38%-a. A belföldi turisták a szállástípusok közül sorrendben - a panziókat, a szállodákat, a magánszálláshelyeket és a kempingeket vették igénybe. A külföldi turisták a szállodákat, a panziókat és a magánszálláshelyeket részesítették előnyben 1. A külföldiek körében a kempingek igénybe vétele nem volt jellemző. Miskolcon között csökkent a kereskedelmi szálláshelyek száma (22%) és az átlagos tartózkodási idő is (1995- ben 2,3 napról 2005-ben 1,9 napra) ben a versenytársak között Miskolc turizmuspiaci pozíciója (vendégszám, vendégéjszaka szám, szállásférőhely, átlagos tartózkodási idő) összességében gyengébb volt, mint Debrecen, Eger, Szeged turizmuspiaci pozíciója és erősebb, mint Nyíregyháza, Egerszalók, Gyula és Tiszaújváros turizmuspiaci pozíciója. Az átlagos tartózkodási idő Miskolcon volt a legkevesebb. Bár az utóbbi években pozitív irányban alakult a város megítélése, a legtöbb emberben még mindig az iparváros kép él. A Miskolcra történő utazás célja elsősorban a hegyvidéki kirándulás, a gyógyfürdőzés és a természeti értékek megtekintése. Látványosságai közül legismertebb a miskolctapolcai Barlangfürdő. A városban töltött néhány nap alatt a legtöbben Egert, Szilvásváradot és Aggteleket látogatnák meg. Miskolc városrészeként Miskolctapolca turizmusának alakulását a szolgáltatói interjúk szerint a rendszerváltás óta a vendégforgalom csökkenése jellemezte, amely a vendégszámok és a vendégéjszaka számok csökkenésében nyilvánult meg. Ennek némiképp ellentmondanak a statisztikai adatok, amely szerint között a kereskedelmi szálláshelyeken nőtt (8%), a magánszálláshelyeken csökkent (3%) a vendégéjszakák száma. Az adatok szerint a vendégéjszakák számának alakulásában mérsékelt növekedés következett be. Turisztikai infrastruktúra változásának értékelése Miskolctapolca turizmusát az üdülőhelyi szolgáltatások jellege miatt a nyári főszezonra koncentrálódó szezonális érdeklődés jellemzi. A településrész fő vonzereje a Barlangfürdő. 1 KSH, Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

11 Korábban a Strandfürdő és a szálláshelyek többsége az alacsonyabb fizetőképességgel rendelkező turisták tömegeit vonzotta. Mára azonban ez a helyzet megváltozott: a Strandfürdő és a nagyobb létszámot befogadó szálláshelyek, mint például a korábban vendégforgalmát, bezárása negatívan befolyásolta Miskolctapolca működő Éden-kemping is turistákat célzó szolgáltatás- csökkentve az alacsonyabb fizetőképességgel rendelkező jelentősen és kereslet csökkenését szálláshelykínálatot. Ez a folyamat a eredményezte, amely a vendégforgalom és a vendégéjszakák számának csökkenésében nyilvánult meg. A szálláshely struktúra változása következtében az alacsonyabb fizetőképességű turisták számára mára csak a magánszálláshelyek állnak rendelkezésre. Korábban is és ma is a vendégek elsősorban a Barlangfürdő miatt érkeznek Miskolctapolcára. A Strand bezárása előtt azonban annak működése is jelentős látogatószámot eredményezett. A Strand bezárását követően a Strand látogatóinak egy része a Barlangfürdő vendégkörévé vált, amely a korlátozott területtel és kapacitással rendelkező fürdőben jelentős túlterhelést eredményezett. Érzékelhető, hogy a Barlangfürdő vendégkörének egyre nagyobb részét teszik ki a minőségi szolgáltatásokat igénylő, fizetőképesebb vendégek. Igényeik és szükségleteik kielégítése is nehézségekbe ütközik, mert Miskolctapolcán nem csak a környezeti állapot minősége változó, de hiányoznak a magasabb színvonalú szolgáltatások, és a magasabb kategóriájú (pl. 4-csillagos összefüggésben szálloda) van a szolgáltatások Ez a helyzet szoros és nagyobb és kapacitású kapacitások szálláshelyek. korlátozott kínálatával. Turisztikai attrakciók értékelése Miskolctapolcát Miskolc a látványosságai vendégek többsége közül a Barlangfürdővel legismertebb a azonosítja. Barlangfürdő Lakossági felmérések szerint, amelynek vize gyógyhatású termálvíz (alacsony ásványi anyag tartalma miatt nem minősül gyógyvíznek). Látogatóinak óta a Barlangfürdő száma több maximális 2A Strand bezárása mint 400ezer kapacitással fő/év, amelynek üzemel, 60%-a befogadóképessége külföldi. jelenti a legfőbb korlátot a keresletbővítésre. ( fő) Bár a Barlangfürdő a látogatók körében általában nagy tetszést arat, a fürdőben töltött idő csupán pár órára korlátozódik. Az egész évben nyitva tartó Barlangfürdő az élményfürdőzést különböző fitness-, és gyógyterápiákkal egészíti ki. A gyógyászati szolgáltatások kapacitás-kihasználtsága alacsony (30%) és a kezelések többnyire OEP finanszírozással valósulnak meg. 3 A fürdő vezetése a jövőben nem tervezi a gyógy-és wellness részlegének bővítését, ugyanakkor megkezdődött a kapcsolatok létrehozása a külföldi (osztrák) biztosítókkal. A fejlesztési elképzelések között szerepel egy étterem kialakítása az egykori Sziget Presszó helyén, a vendéglátó egység fejlesztése a Fürdőben és egy 4-csillagos szálláshely kialakítása a Fürdővel való összeköttetésben. A korlátozottsága, Barlangfürdő amely legfőbb a keresletnövelés problémája a gátját területének, jelenti. Holott befogadóképességének vízfelületeinek, de különösen a zöldfelület növelésének, mind mind kiegészítő a fürdő szolgáltatáskörének kereslet lenne. A felületek bővítésére, növelése, továbbá a megnövelt a fürdőhöz befogadóképesség kapcsolódó szálláshely révén a kialakítására kapacitások kihasználtsága is növekedhet. gyógyászati utóbbi évek Miskolctapolcai fejlesztései elsősorban Barlangfürdőt érintették, Az miközben érintetlen a települési turisztikai-, és háttér-infrastruktúra a fejlesztések szempontjából maradt, csökkentve ezáltal a meglevő turisztikai attrakciók minőségi színvonalát. 2 Dömötör Zoltán vezérigazgató, VFV Miskolc városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. 3 Dömötör Zoltán vezérigazgató, VFV Miskolc városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

12 A turisztikai infrastruktúra amortizálódása együtt járt a turisztikai kereslet csökkenésével. Az utóbbi évek fejlesztései között említendő a fiatal korosztály igényeit kiszolgáló Kalandpark és a Bobpálya kialakítása, amelyek környezetében a közeljövőben további fejlesztések várhatók. A Strandfürdővel kapcsolatban tervezett fejlesztések megrekedtek, jelenleg a Strand leépült állapotban van. A Strand fejlesztési tervei között szerepel egy nagy léptékű élményfürdő kialakítása. Az Őspark rehabilitálása, a Csónakázótó fejlesztése - azok jelenlegi állapotát tekintve - szükségszerű. Bár az Akropolisz színpadon és annak környezetében a közelmúltban végeztek felújítási munkálatokat, a további fejlesztés szintén indokolt. A jelenlegi szabadidős kínálat nem illeszkedik a Barlangfürdő vendégkörének igényeihez. szórakozási Miskolctapolcán lehetőségeket, hiányolják a színvonalas programokat, a a látogatók az esti többnyire programokat. Problémát okoznak ugyanakkor a túlzottan hangos rendezvények és a rendezvények során is megjelenő eseti vandalizmus. A rendezvények szervezésére nincsenek megfelelő infrastrukturális feltételek, és egyre nehezebb megteremteni a programok anyagi feltételrendszerét. A lakófunkció arányának növekedése nem kedvez a szolgáltatások iránti kereslet növekedésének. A turisztikai Barlangfürdő vonzerők kivételével többnyire amely regionális jelenleg is nemzetközi és kistérségi hatókörű hatókörűek. vonzerő - a meglevő A tervezett fejlesztéseket követően egyes attrakciók hatóköre változhat, országos hatókörűvé alakulhat (pl. Strandfürdő). A meglevő vonzerők jelenleg nincsenek egymással összefüggésben, egymástól többnyire elszigetelten működnek. Turisztikai háttér-infrastruktúra értékelése Miskolc szálláskínálatának jelentős része Miskolctapolcán koncentrálódik. A kínálat jelenlegi helyzetéből fakadóan a településrész nem rendelkezik magasabb kategóriájú szállodával, amely lehetővé tenné fizetőképesebb turisták fogadását. A szálláshely kínálatban meghatározóak a három csillagos panziók. A szálláshelyek kapacitása Miskolctapolcán és a város más területein összességében és szálláshelyenként is kevés. Nincs lehetőség nagyobb számú turistacsoportok együttes fogadására. Igény mutatkozik nagyobb látogatószámot befogadó konferencia helyszínek kialakítására, amellyel jelenleg sem Miskolctapolca, sem a város más része nem rendelkezik. A vendéglátóhelyek kínálata kielégítő: a legtöbb szálláshely rendelkezik éttermi szolgáltatásokkal. A szálláshelyektől függetlenül is működnek éttermek és vendéglátó egységek. Több turisztikai vonzerő a maga környezetében büfé, vagy vendéglátóhely kialakítását tervezi (Barlangfürdő, Kalandtúra park, Bobpálya). Turisztikai szervezeti rendszer értékelése Miskolctapolca turisztikai szolgáltatói között jelenleg csak részleges az együttműködés, a szolgáltatók többnyire egymástól elszigetelten működnek. A három helyben működő egyesület (Miskolctapolcáért Egyesület, Miskolctapolca Idegenforgalmáért Alapítvány, Miskolctapolcai Kulturális és Sport Egyesület) között sem jellemző egyelőre az együttműködés, a közösen megvalósított tevékenységek. Hiányzik Miskolctapolcán az olyan helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet, amely a fejlesztések irányítását, menedzselését felvállalná, és amely összefogná a jelenleg szétforgácsolódó erőket. A Miskolctapolca turisztikai életére közvetlen hatást gyakorló szervezetek magukban hordozzák a helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet alappillérének lehetőségét. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

13 Az interjúk során megkérdezett vállalkozók véleménye szerint Miskolctapolca turizmusát többek között a következő problémák befolyásolják: A városvezetés a szükségesnél kevesebb figyelmet fordít Miskolctapolcára Hiányzik a fejlesztéseket ösztönző és generáló erős városi lobbi A Barlangfürdő korlátozott vízfelülete, területe és a zöldfelület hiánya Miskolctapolca fejlesztésén dolgozó, koordináló, irányító szervezet hiánya Együttműködés hiánya, az egyesületek közötti feszültség Miskolctapolca üdülő-, és lakóterület jellegéből adódó ellentmondás, mint megoldatlan kérdés Hiányos háttér-infrastruktúra Üzemen kívüli épületek (pl. Juno Hotel) Megszűnt szálláshelyek (pl. kemping) Igényes attrakciók, rendezvények hiánya Strandfürdő bezárása A következő fejezetekben a fenti vélemények tartalmát érintjük MISKOLCTAPOLCA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Földrajzi elhelyezkedés, természeti környezet Miskolctapolca Miskolc részeként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bükk hegység lábánál helyezkedik el. Miskolc az ország hét regionális központjának egyike, jelentős gazdasági, közlekedési és kereskedelmi csomópont. Miskolctapolca a természeti szépségekben bővelkedő Hejő-patak völgyében, a Bükk hegység keleti részében található. A Barlangfürdőjéről nevezetes üdülőtelep Miskolc belvárosától 7 km-re, erdőkkel övezett, széltől védett völgyben fekszik. Miskolctapolca és a környezete jelentős természeti potenciálokkal rendelkezik: az Észak- Magyarországi régió természeti kincsei közül kiemelkednek a gyógy-, a hévíz-, és az ásványvízforrások. A régióban található az ország védett területeinek 22%-a, területének 13%-a országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület. A régiót sajátos földrajzi, történeti és kulturális szálak fűzik a határ túloldalához (pl. Aggteleki cseppkőbarlang rendszer, várak, kastélyok). Miskolc területének közel harmada a Bükki Nemzeti Parkban fekszik. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, fokozott védelmet élvező, természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek pl. a Miskolc részét képező Garadnaoldal és a Három-kúti-völgy, a lillafüredi Szent István-barlang felszíne, a Szinva-oldal, a Sebes-víz-völgy, Jávorkút környéke és a Nagy-mező. Miskolctapolca sajátos mikroklimatikus adottságokkal, tiszta levegővel rendelkezik. A feltörő gyógyforrások hozzájárulnak a páradús levegő kialakulásához, amely a kellemes éghajlattal párosulva a növényvilágnak is kedvező életkörülményeket biztosít. Az állatvilág szintén változatosságot mutat: a forrás környéki erdőben honosak a nagyvadak (őz, szarvas, vaddisznó). A településrész helyi jelentőségű védett természeti értékei:4 Miskolctapolca parkrendszere, a Juno Hotel melletti és Szatmári Király Pál utcai mocsárciprus, valamint a miskolctapolcai régi mészkőbánya (Várhegyi felhagyott kőfejtő). Különleges természetmegőrzési terület továbbá a Miskolctapolcai Tatárárok. Veszélyt jelent azonban a dombvidék 4 Nagy Dezső: Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők, Miskolc, oldal Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

14 aktív zöldfelületeinek és a völgy túlzott beépítése, amely csökkenti a terület levegőminőségének javítását, öntisztulási képességét Megközelíthetőség Miskolc gépkocsival megközelíthetősége jónak értékelhető: Budapest felől az M3-as, illetve az M30-as, Kassa felől a 3-as, Debrecen felől a 35-ös, Ózd felől a 26-os, Sárospatak Vasúton felől a 37-es autóúton közelíthető meg. Miskolc Budapesttől való távolsága 180km. a Budapest Keleti pályaudvarról Miskolcra közlekedő intercity járatokkal, illetve gyorsvonattal érhető el. A város Lillafüredi két pályaudvarral Állami Erdei (Tiszai és a Gömöri) rendelkezik, turisztikai szempontból igen jelentős Vasút, amely Miskolc és Garadna között közlekedik, Lillafüred érintésével. Miskolctapolca és az Egyetemváros határában található továbbá az a jelenleg még kihasználatlan iparvágány, amely a Tiszai pályaudvart Diósgyőrrel köti össze. A városban egy kisebb, repülőtér füves kifutópályával rendelkező található, amely a nagyközönség számára nem elérhető, és a tömegközlekedésben sem játszik szerepet. A legközelebbi repülőtér Mezőkövesd határában van, amely beruházást és fejlesztést igényelne a turisztikai szerepkör betöltéséhez. További kevés kerékpárúttal utasforgalmat lebonyolító rendelkezik. repterek Debrecenben és Kassán fordulnak elő. Miskolc A meglevő útvonal (Miskolctapolca-Avas-Miskolc belvárosa) mellett tervezik a Diósgyőrből Lillafüredre induló kerékpáros útszakasz kiépítését, amely azonban még mindig nem lesz elegendő a kerékpárral közlekedők növekvő igényeinek kielégítésére. Miskolctapolcát Miskolc Tiszai Pályaudvarról a Belvárosig villamossal, majd innen a városrészbe közlekedő buszjárattal lehet elérni. Iskolaidőben ez a járat az Egyetemvárosig igen zsúfolt. A településrész belső közlekedésében parkolás autóval elsősorban nehézségekbe az történő közlekedés jellemző. Miskolctapolca belterületén a ütközik: a Barlangfürdő közelében található parkoló nem elegendő nagyobb létszám befogadására, és az utcák túl keskenyek a járdaszegély menti parkoláshoz. A településrész egy nagyobb kapacitású parkolóval rendelkezik, ez azonban túl messze helyezkedik el a Barlangfürdőtől, és a hozzá közel eső attrakcióktól, így a turisták nagyobb séta megtételére kényszerülnek. Egyes kereskedelmi szálláshelyek is rendelkeznek saját parkolókkal, azonban kerékpárút azok kapacitása sokszor nem éri el az adott szálláshely kapacitásait. A településrészt is összeköti a város más részeivel. A korábbi, az Avast Miskolctapolcával összekötő kerékpárút Miskolc belvárosáig vezető úttal bővült Demográfia Miskolc város népessége az ország fogy harmadik és öregszik, legnagyobb aminek oka lélekszámú a születésszám városa csökkenése, A (2006-ban 174 az 416 elöregedés fő). és a fiatal korosztályok jelentős elvándorlása5. A város népessége az 1980-as évek közepéig emelkedett (1986-ban fő volt), majd Miskolc nagyipari bázisának megrendülése miatt a népességszám folyamatosan csökkent. A városban az idősek aránya között 29%-kal nőtt, miközben 41%-kal csökkent a gyermekkorúak (0-14 éves) és 12%-kal csökkent a fiatalok és a fiatal felnőttek (15-39) aránya ben a népességfogyás más megyei jogú nagyvárosokkal (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) való összehasonlítás szerint Miskolcon volt a legnagyobb mértékű. Budapesten és Debrecenben nagyobb, Szegeden és Pécsett kisebb volt az elvándorlás mértéke, mint Miskolcon. Az öregedési index 5 Miskolc Város Társadalma és gazdasága, Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága, január Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

15 Miskolc mellett Pécsett és Budapesten a legnagyobb. A természetes fogyás Miskolcon volt a legnagyobb mértékű. Miskolc demográfiai adatainak összehasonlító vizsgálata Város Népességszám Természetes (2005/2001) változása fogyás/szaporulat különbsége lakosra) (ezer Vándorlási különbözet (ezer főre) Budapest 96,5% -4,4% -4,7% 1,37% Debrecen 94,7% 98,8% -4,7% -1,1% -1,2% -1,5% 0,93% 1,2% Miskolc Szeged 101,4% -2,7% -0,3% 0,94% Pécs 96% -3,1% +1% 1,2% 1. Táblázat: Miskolc demográfiai adatainak összehasonlító vizsgálata Forrás: KSH, 2001, Öregedési index (65/14 évesek) Miskolctapolcán ellenére több területen a városra is pozitív általánosan változások jellemző tapasztalhatók: kedvezőtlen bár demográfiai a természetes folyamatok is jelentkezik, kevésbé jellemző az elöregedés, a bevándorlások magas száma fogyás pedig itt Miskolctapolca vonzó lakhely jellegét jelzi. A városrész lélekszáma 2007-ben 2845 fő volt, Miskolc lakosságának 1,6%-a. A településrész népességszámának változását között növekedés jellemezte (+6%). A lakosság korösszetételében 2002-höz képest mérsékelt változás történt: 2007-ben 13,7% a 0-14 évesek aránya, 32% a évesek aránya, 38,5% a évesek aránya, 15,6% a 65 év felettiek aránya, azaz a városra jellemző erőteljes elöregedés Miskolctapolcán nem érzékelhető. Miskolctapolca lakosságának korösszetétele ( ) Évek 0-14 évesek évesek évesek 65 év felettiek Összesen Táblázat: Miskolctapolca lakosságának korösszetétele Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal gyűjtése A településrészre beköltözők száma nagyobb, mint az elköltözők száma. Az elmúlt 5 évben a vándorlási különbözet pozitív volt, amely a természetes fogyás mértékét is kompenzálni tudta, így a településrészen növekedett a népességszám. Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

16 Miskolctapolca természetes változása, vándorlási különbözete ( ) Év Születés Halálozás Természetes változás Beköltözők Elköltözők Vándorlási különbözet ig Táblázat: Miskolctapolca természetes változása, vándorlási különbözete Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal gyűjtése Gazdasági jellemzők után A rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás Borsod-Abaúj-Zemplén megye két vezető iparága munkanélküliséget az ipari termelés (nehézipar és a bányászat) leépült, ezáltal visszaesett, amely nagymértékű befektetés révén fejlődött, Miskolc számos új eredményezett. Az utóbbi évtizedben Miskolcon és több olyan iparág ipar is a letelepedett, legnagyobb amelynek foglalkoztató eddig nem volt hagyománya. Bár még mindig az (2005-ben 21,7% szektor megnőtt a szolgáltató foglalkoztatott), az utóbbi években a trendeknek megfelelően jelentősége ban Miskolcon vállalkozást regisztráltak (megyei adatok 40,6%-a), amely a város megyén belüli hangsúlyos helyzetét jelzi. Miskolcon 2006-ban a társas vállalkozások 41,3%-a az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások területén, 18,7%-a a kereskedelem és a javítás ágazatban tevékenykedett 6. A város jövője szempontjából meghatározó jelentőségű az autópálya kapcsolat, és a korábbi kihasználatlan iparterületek hasznosítása. A megye és a régió K+F tevékenységében Miskolc szerepe igen hangsúlyos. Annak ellenére azonban, hogy a Miskolci Egyetem a hazai tudományos kutatás és fejlesztés jelentős bázisa, az egész régió részesedése az ország K+F tevékenységéből viszonylag alacsony. munkanélküliek 2004-től a száma növekvő tendenciát mutat a megyében ban 32,1 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, amely az észak-magyarországi régió 62%-a. második A megyében regisztrált munkanélküliek aránya 2006-ban 12% volt, amely 2006-ban a legmagasabb aránya a megyében érték volt élő munkanélküliek az Miskolcon munkanélküliek országban ben 28,7%-a a volt. regisztrált Miskolctapolcán meg, turizmus annak lehet üdülő- és zsáktelepülés jellege miatt az ipar nem honosodott kitörési így a az egyetlen munkahelyteremtő és befektetés ösztönző pont. Jelenleg a vállalkozások jelentős részét a szállásadók adják. A településrész gazdaságilag aktív lakossága a város más területeire jár dolgozni. Miskolctapolcán nem jellemző a munkanélküliség. 6 Gazdaság, Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

17 Településhálózat, területhasznosítási szabályok Miskolctapolca Turisztikai fejlesztési koncepció Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Az 1945-ben közigazgatási értelemben létrehozott Nagy-Miskolc több, mint négyszeresére növelte a város területét. Ezáltal létrejött egy különleges és sajátos városszerkezet, amelyben nemcsak az egyes városrészek építészeti arculata és kulturális öröksége tért el, hanem társadalmi összetétele, foglalkozási- és képzettségi struktúrája is. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése IX-210/96.146/2006. sz. határozat alapján összesen 14 településrészi önkormányzattal Miskolctapolca is Miskolc városrésze, így önkormányzatot hozott is létre. rendelkezik, amelynek taglétszáma 6 fő. Általános feladatai közé tartozik a településrész és a város érdekei közötti összhang megteremtése, a településrészi állásfoglalások kialakítása, képviselete, a lakosság tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, az együttműködés a területen tevékenykedő egyéb szervezetekkel, és a közcélú önkéntes munka szervezése. Miskolc város szabályozási terve a város területén kijelöl rendeltetési (beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek), építési (belvárosi, polgárvárosi, kertes, kistelepülési, présházas (pincés) és vegyes (telepszerű) karakter típusok), környezetvédelmi (zaj elleni védelem, levegőminőség szabályozás, felszín alatti és felszíni vízvédelem zónák), értékvédelmi (település értékvédelem, táj- és természetvédelem zónák), tilalmi és korlátozási zónákat. 7 Miskolctapolca lakó- és üdülőzónának egyaránt minősül. A településrészi karakterben bár folyamatosan nő a lakóingatlan célú beépítések aránya - még mindig meghatározóbb az üdülőhely jelleg. A településrészi karakter főbb részei: 15% lakóterület, 40% komplex hasznosítású, korábban zártkerti besorolású terület (jellemzően kiskerti gazdálkodás és aktív kikapcsolódás), és mintegy 35% természetközeli jellegű, vagy aktív zöldfelület. 8 Az üdülőhely- és a lakóhely funkciók keveredéséből származó helyzet a fejlődés gátját jelenti, feloldása szükségszerű Városképi adottságok A 6 ha-os miskolctapolcai ősparkrendszer változatos telepített növényzete és a tó egymással összefüggő egységet alkot, jól illeszkedik az azt körülvevő természeti környezetbe. Néhány évvel ezelőtt az Ősparkban található jelentősebb fákat a fajról szóló tájékoztatási táblákkal látták el. A park értékének megóvása szempontjából szükséges az Őspark rehabilitációja, a Barlangfürdő melletti terület parkosítása, valamint a közparkok, sétányok folyamatos fejlesztése. Miskolctapolca és a város más közterületeinek és parkjainak karbantartását a Miskolci Városgazda Kht. látja el. A szervezet tervezi az Őspark rehabilitációját, a közparkok fejlesztését és a miskolctapolcai Hejő-liget fejlesztését. A lakosság összetételében az elmúlt évtized során jelentős változások történtek, amelynek következtében ma legnagyobb arányban a tehetősebb lakosság él Miskolctapolcán. A 7 Miskolc Megyei Jogú Város Szabályozási Terve és Építési Szabályzata, Budapest, 2006 november, 6-12.oldal 8 Nagy Dezső, Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők, Miskolc 2005, 17.oldal Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

18 lakosság által épített lakóházak jellemzően magas árfekvésű, és nehezen értékesíthető 9 ingatlanok. A településrészen összesen 750 lakóház van, amelyek között jellemző az esztétikus épületek magas aránya Közművek Miskolc közművesítettsége a többi megyeszékhelyhez viszonyítva is jó ben a lakások közel 99%-a kapcsolódott közüzemi vízvezetékhez és csaknem 90%-a közcsatornához. A telekommunikáció terén az ország valamennyi székhelyén magasabb a mutató értéke, mint Miskolcon. A miskolci lakások háromnegyede, a megyei lakások csaknem fele rendelkezik kábeltelevíziós szolgáltatásokkal. Közműszolgáltatók közé tartozik Miskolcon a MIVÍZ Zrt., a TIGÁZ Zrt., az ÉMÁSZ Zrt. Miskolctapolcán található a MIVÍZ Zrt. legnagyobb ivóvíztermelő kútja, amelynek kiemelt szerepe van a város ivóvízellátásában: a víztermelés közel 60%-át ez a kút szolgáltatja. A településrész közműrendszerét korábban az üdülőterületekre szabva építették ki. A lakófunkció növekedésével szükséges a közműszolgáltatások további fejlesztése (pl. az illegális hulladéklerakás megszüntetése, a rongálások következtében bekövetkező részleges áramkimaradások megszüntetése, stb.) Önkormányzati vagyongazdálkodás, ingatlanvagyon Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata évi gazdálkodásáról szóló zárszámadása ezer Ft bevételt és ezer Ft kiadást állapított meg. Az önkormányzat évi pénzmaradványa ezer Ft volt, amelyből a vállalkozási évi költségvetésének tevékenység eredménye ezer Ft. Az önkormányzat bevételi főösszege ezer Ft, A hiány összege ezer Ft, kiadási főösszege ezer Ft. amelyből a működési hiány ezer Ft-ot, a felhalmozási hiány pedig ezer Ft-ot tesz ki. 11 Miskolc önkormányzatának költségvetésében beruházásokra szánt összeg a kiadások a mintegy 20%-át kiadások 30%-át oktatásra teszi ki. A város a mintegy fordítja. A kimutatni. turisztikai fejlesztésekre fordított forrásokat nehéz közvetlenül, vagy közvetett módon a (2006-ban például az önkormányzat 60 millió Ft-ot, 2007-ben 30 millió Ft-ot fordított turizmusra és marketingre, illetve 2006-ban 140 millió Ft-ot fordított az Operafesztivál megrendezésére, és 25 millió Ft-ot az Idegenforgalmi Alapra). A Barlangfürdő több lépcsőben, Európai Uniós támogatásokból megvalósuló fejlesztéséhez, bővítéséhez (4,7mld Ft beruházás) Miskolc város önkormányzata biztosította az önerőt között idegenforgalmi Miskolc város adó iparűzési adó költségvetésében a helyi adófajtákon belül az 9,2%-kal, az jelentősen, 67%-kal növekedett. 13 Az önkormányzat évi gazdálkodásáról szóló zárszámadása alapján az iparűzési adó a bevételek 8%-át jelenti. Az iparűzési adó meghatározott részéből képzett céltartalék felhasználható többek között a közterületek- és parkok, az út-, a járda- és a közműhálózat, stb. felújítására, fejlesztésére. Az 9 Interjú alapján 10 Interjúk alapján 11 Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2007. (IV. 19.) számú rendelete az önkormányzat évi zárszámadásának elfogadásáról, 12 Interjúk alapján 13 Miskolc MJV adatszolgáltatása alapján Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

19 idegenforgalmi adó a jelentősebb növekedés ellenére a bevételek elenyésző részét teszi ki. Az adónem mértéke 2006-ban 300 Ft/fő/éj volt. Miskolc Megnevezés M.J. Város Önkormányzatának 2004 helyi adó bevételei 2005 (ezer Ft-ban) 2006 Iparűzési adó Idegenforgalmi adó 4. Táblázat: Miskolc MJV Önkormányzatának helyi adó bevételei Forrás: MMJV adatszolgáltatása Miskolc város önkormányzata 2006-ban létrehozta az Idegenforgalmi Alapot, amelynek célja az idegenforgalmi adóból befolyt összeg egy részének közvetlenül a turizmusban érdekelt miskolci vállalkozásokhoz pályázati rendszer keretében történő visszajuttatása ban a költségvetésben meghatározott keretösszeg 25 millió forint volt 14. Az Alapot öt turisztikai célterület megvalósítására lehet fordítani ben a Miskolc városi költségvetés 1 millió forint működési összeget állapított meg Miskolctapolca Településrészi Önkormányzatának részére, amelynek felhasználásáról a településrészi önkormányzat dönt. A keretösszeg felhasználható városüzemeltetési feladatokra, a város környezetének javítása érdekében közmunka-, vagy közcélú munka szervezésére, a részönkormányzat területén működő intézmények támogatására, pályázati önrészre, közösségfejlesztő programok támogatására, a választókerületi alap támogatására. Miskolctapolcán önkormányzati tulajdonban levő intézmények, ingatlanok és területek: az általános iskola, az óvoda, a körzeti orvosi rendelő, a Barlangfürdő, a Csónakázó-tó, a Strandfürdő területe, a Kalandtúra Park területe, Hejő-liget és részben a Bobpálya területe Jogszabályi környezet Jelen koncepciót érintő jogszabályi környezet kiemelkedően fontos, releváns elemei a projekttervezés jelenlegi előkészítettsége alapján az alábbiakban foglalhatók össze (felsorolásszerűen): Európai Uniós támogatási források felhasználására vonatkozó rendeletek: 255/2006. (XII.8.) Kormányrendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól A fejlesztési koncepciót érintő önkormányzati rendeletek, határozatok: IV-117/70.823/2005. sz. határozat közötti időszakra vonatkozó Városfejlesztési Stratégia és Operatív Program Miskolc Megyei jogú Város Szabályozási Terve és Építési Szabályzata, Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti terve, Tájékoztató a évi idegenforgalmi feladatterv teljesítéséről. Javaslat a évi turizmus-marketing feladattervre, Miskolc MJV Közgyűlési anyag, 2007 Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

20 IX-210/96.146/2006. sz. határozat, településrészi önkormányzatok létrehozása II-37/95.346/2006. sz. határozat a településrészi önkormányzatok utca szerinti lehatárolását a melléklete ill. a korábbi településrészi lehatárolások szerint hagyja jóvá Az 57/2004.(XII.17). sz. és a 27/2005.(VII.7.) sz. rendeletekkel módosított 22/2004.(VII.6.)sz. rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről 45/2002.(XII.23.) sz. rendeletével módosított 30/ 2002 (IX.9.) sz. rendelete a Miskolc Tapolcai felhagyott Várhegyi Kőbánya helyileg védett természeti területté nyilvánításáról Életminőségi tényezők Kulturális élet A településrészen három civil szervezet működik: a Miskolctapolcai Kulturális és Sport Egyesület, a Miskolctapolca Idegenforgalmáért Egyesület, és a nyarán alakult Miskolctapolcáért Egyesület. Szintén nyarán alakult a Miskolc és Térsége Turizmusáért Egyesület. A szervezetek célja a település közösségi identitásának, és turisztikai fejlődésének elősegítése. (A szervezetek tevékenységének bemutatását ld. a turisztikai szervezeti rendszer c. fejezetben.) A település egyesületei és rendezvényszervezői a programkínálat bővítésével azt kívánják elérni, hogy a jelenleginél több vendég látogasson Miskolctapolcára, és több időt töltsön el ben Miskolctapolcán a nyár folyamán különböző típusú rendezvények szervezésére került sor, mint pl. bábelőadások, humorszínpad, utcazenészek programja, stb. Az Akropoliszon 6 alkalommal szerveztek programot. A korábbi rendezvények közül a sikeresen működő Vízi Karnevál és a Zene- és Fényfesztivál finanszírozási forrás hiányában nem került megrendezésre. A jelenleg megrendezésre kerülő rendezvények: Nyári Szabadtéri Esték Nyári Sétány Fesztivál Sunset Beach Szent Benedek Ünnep Miskolctapolcai Fürdő-Esték Alkalmi jelleggel egyes városi rendezvények helyszíne Miskolctapolca (pl. Kocsonyafesztivál, Regimentfeszt) A szállásadók, a turisztikai rendezvények szolgáltatók, zavarják zajosnak tartja a és a turisták jelentős része A látogatók környéket, szerintük a a pihenni vágyókat. a jelenleg megrendezésre programokat, az kerülő esti igényes - többnyire hiányolják a színvonalas programok szórakozási ellenére lehetőségeket. is A településrész nem mentes a vandalizmustól, amely mind a településkép vonatkozásában, mind a rendezvények látogatása állnak terén kedvezőtlen rendelkezésre hatást a rendezvények szervezésére nem gyakorol szükséges a infrastrukturális turistaforgalomra. A feltételek: nincsen elegendő öltöző, kevés a nyilvános illemhely, parkoló, stb.. Az önkormányzat a Miskolctapolcáért Egyesület számára a rendezvények szervezésére és a rendezvények infrastruktúrájának megteremtésére költségvetéséből forrásokat biztosít Interjúk alapján Files\Content.IE5\BN9MH38N\Miskolctapolca_Turizmusfejlesztesi_Koncepcioja.doc

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS 2007. I. FÉLÉVI MUNKATERVÉRE. Összeállította:

JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS 2007. I. FÉLÉVI MUNKATERVÉRE. Összeállította: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Miskolc Megye Jogú Város K ö z g y ű l é s e KJ:16.058/2007. JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS 2007. I. FÉLÉVI MUNKATERVÉRE Összeállította: Gombos Gáborné Közig. és Jogi Főosztály

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS 2007. I. FÉLÉVI MUNKATERVÉRE. Összeállította:

JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS 2007. I. FÉLÉVI MUNKATERVÉRE. Összeállította: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Miskolc Megye Jogú Város K ö z g y ű l é s e KJ:16.058/2007. JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS 2007. I. FÉLÉVI MUNKATERVÉRE Összeállította: Gombos Gáborné Közig. és Jogi Főosztály

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

J A V A S L A T. Összeállította: Nagy László osztályvezető Városüzemeltetési és Beruházási Osztály

J A V A S L A T. Összeállította: Nagy László osztályvezető Városüzemeltetési és Beruházási Osztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE VB: 83.390/2006 J A V A S L A T 2007-2010. évi Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási határain belül parkfenntartás városüzemeltetési feladat közbeszerzési pályáztatásának

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV melléklet a../2014.( ) számú önkormányzati határozathoz DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROSPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSTERVEZÉSI OSZTÁLY Debrecen, Piac utca 20.sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 3527 MISKOLC MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 015 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Borsod Abaúj Zemplén Észak-Magyarország LOKÁCIÓ ANALÍZIS MAKRO KÖRNYEZET Lakosság száma

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 746.335/2006. Javaslat Bükkszentkereszt Község Önkormányzatának valamint Kistokaj Község Önkormányzatának a Miskolci Központi Háziorvosi Ügyelethez történő

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Összeállító: Dr. Bernáth Attila Stratégiai igazgató Miskolc Holding Zrt.

Összeállító: Dr. Bernáth Attila Stratégiai igazgató Miskolc Holding Zrt. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SV: 10024-5/2008. Melléklet: 1. sz. melléklet: Miskolc-Tapolca fejlesztési program térkép 2. sz. melléklet: Strand tulajdon viszonyok Javaslat Miskolc-Tapolca fejlesztési

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben