A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatás-fejlesztés helyzete és irányvonalai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatás-fejlesztés helyzete és irányvonalai"

Átírás

1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatás-fejlesztés helyzete és irányvonalai BUDAPEST, március

2 2 Az összeállítást készítették a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kutatási és Mőszaki Fejlesztési Önálló Osztályának munkatársai: Dr. Gerencsér Árpád, Ligetiné Nechay Erzsébet, Dr. Kelecsényi Sugárka, Dr. Kölcsei Tamás, Sindelyes Gábor az Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkársága munkatársainak közremőködésében Szerkesztı: Dr. Kölcsei Tamás, Sindelyes Gábor Lektor: Megyeri Levente Felelıs kiadó: Dr. Schmuck Erzsébet Nyomdai munkálatok: Line and More Kft

3 3 Elıszó Az olvasó a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közös kiadványát tartja kezében. Bár a környezetvédelem és a tudomány sorsa, feladatai eddig is elválaszthatatlanok voltak, napjainkig ez az összefonódás sokszor inkább a közös gondokat jelentette. Hiszen a két terület általában érdemtelenül kevés figyelmet, támogatást kapott. Szerencsére az elmúlt évtizedek társadalmi változásainak köszönhetıen egyre többen ismerik fel jelentıségüket, így pozitív irányba változik megítélésük. A környezet védelme valóban csak megalapozott tudományos kutatásokra, megbízható adatokra, elemzésekre épülve lehet hatékony és mőködıképes. Egyszóval: tudományos kutatás nélkül nincs környezetvédelem. Ezért a két minisztérium között 2002 márciusában létrejött együttmőködési megállapodás célja éppen az, hogy koordinálja a tárcák környezetvédelmi kutatási és fejlesztési feladatait. Közösen vállaltuk, hogy biztosítjuk a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának tudományos-mőszaki megalapozását, elısegítjük hazai kutató-fejlesztı bázisok fejlesztését, illetve kiválósági központok létrehozását, és támogatjuk a szakemberek ismereteinek gyarapítását nemzetközi tudományos és technológiai együttmőködések szervezésével. E célok elérését szolgálja a tanulmányban bemutatott átfogó szakmai koncepció kidolgozása is, mely kijelöli a következı évek fejlesztéseinek irányát. Emellett az olvasók megismerkedhetnek az elmúlt 5 évben elért néhány jelentıs eredménnyel, a környezetvédelem jelenlegi helyzetével. Már a két tárca együttmőködése is jelzi, hogy több szakma és tudomány határterületén felmerülı problémákról van szó. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatai a vízügy átvételével azonban az elmúlt évben még tovább bıvültek, így a tanulmány is csak ennek a kérdéskörnek integrálásával válhatott teljessé. A XXI. században új korszak kezdıdik az emberiség történetében, a környezet ügye az évszázad megkerülhetetlen területe lesz. Bízunk abban is az Európai Unióhoz való csatlakozás jótékony hatására végre Magyarországon is elfoglalhatja méltó helyét a tudomány és a környezetvédelem. Ezért ajánljuk a két minisztérium eddigi közös munkájának eredményeit bemutató tanulmányt környezetünk sorsáért felelısséget érzı szakemberek figyelmébe. Budapest, április Dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter

4 4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI KUTATÁS-FEJLESZTÉS FİBB FELADATAI, SZERKEZETE, ESZKÖZEI ÉS KAPCSOLATRENDSZERE 2.1. Emberi erıforrások, intézményrendszer, infrastuktúra Finanszírozás A KÖRNYEZETVÉDELEM, A TERMÉSZETVÉDELMEM ÉS A VÍZÜGY KÖZÉPTÁVÚ TUDOMÁNYPOLITIKAI CÉLKITŐZÉSEI 4. A KÖRNYEZETVÉDELMI, A TERMÉSZETVÉDELMI ÉS A VÍZÜGYI KUTATÁS-FEJLESZTÉS TARTALMI KÉRDÉSEI, KIEMELT KUTATÁSOK A környezet és fenntartható fejlıdés kiemelt komplex tematikus területei A környezet állapota, állapotváltozása és terhelhetısége Biológiai és táji sokféleség, a természet élı és élettelen értékeinek védelme Globális klímaváltozás kutatása Regionális és lokális légköri folyamatok, légszennyezés-terjedési modellek kutatása, levegıtisztaságvédelem Felszíni és felszín alatt vizek védelme, vízgazdálkodás Földtani közeg védelme, talajvédelem Hulladékok káros hatása elleni védelem Környezet és egészség Környezetbiztonság, katasztrófavédelem, kármentesítés Környezetgazdaságtani, környezetjogi és vízjogi kutatások Szemléletformálás, környezeti nevelés, társadalmi részvétel A környezet és fenntartható fejlıdés kiemelt ágazati területei A fenntartható fejlıdés magyarországi stratégiájának és mutatószámainak kidolgozása Fenntartható energiagazdálkodás Települési környezetminıség és fenntartható építés Környezetkímélı fenntartható közlekedés Fenntartható mezıgazdaság Forrásmunkák.105

5 5 1. Bevezetés A modern, tudásalapú gazdaságban a versenyképesség környezetkímélı megırzésének feltétele az innovatív magatartás, valamint a magas tudásszint és fejlett technológiai bázis. A kutatás és fejlesztés, valamint a technológiatranszfer nemzetgazdasági fontosságát jelzi, hogy az évi GDP növekedés mintegy 50 %-a származik e tevékenységek eredményeibıl. Hasonló az arány egy ország környezeti teljesítményénél is. Ráadásul a környezetvédelmi K+F tevékenység társadalmi szintő megtérülése jóval meghaladja a vállalkozók részérıl elérhetı vállalati szintő megtérülést, s egyáltalán az összes kimutatható hasznot. A környezetvédelem, valamint a természetvédelem kutatási és mőszaki fejlesztési tevékenységeinek jogszabályi hátterét a Környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. számú törvény rendelkezései határozzák meg: "53. /1/ A környezetvédelmi feladatok megoldását a tudomány és technika fejlesztésével, a tudományos kutatómunka és a mőszaki fejlesztés szervezésével, továbbá a hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek elterjesztésével, valamint gyakorlati alkalmazásával is elı kell segíteni. 53. /2/ A környezet állapotának megismerésére és a környezetvédelem fejlesztésére irányuló kutatás kiemelten támogatott kutatási feladat. E kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és az állami környezetvédelmi kutatási célok teljesítésének biztosítása - a tudományos kutatásokért felelıs miniszterrel együttmőködésben - a környezetvédelmi miniszter feladata." A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium statútumában kiemelt feladatként szerepel az irányított szakterületek kutatási és mőszaki fejlesztési irányelveinek, a fejlesztés fı irányainak kialakítása, a kutatás-fejlesztés irányításának általános rendszeréhez igazodóan az országos állami kutatási és mőszaki fejlesztési feladatok végrehajtásának koordinálása. Jelen kiadvány fıbb célkitőzései: Hozzájárulás a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatások-fejlesztések országos koordinációjának szakmai megalapozásához. A környezet-, a természetvédelem és a vízügy szempontrendszerének érvényesítése a hazai országos K+F pályázati rendszerekben. A Nemzeti Környezetvédelmi Program II. Tudásalapú környezetgazdaság: kutatásfejlesztés és innováció c. fejezet összeállításának megalapozása. A nemzetközi mőszaki-tudományos együttmőködések elısegítése a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy területén. A tanulmány összeállításánál figyelembe vettük az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját, a fejlett országok K+F koncepcióit, a társminisztériumok, a környezetvédelmi társadalmi szervezetek, továbbá a környezettudomány kiemelkedı képviselıinek javaslatait is.

6 6 2. A hazai környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kutatásfejlesztés eszközrendszere 2.1. Emberi erıforrások, intézményrendszer, infrastruktúra A környezetvédelmi, természetvédelmi és a vízügyi kutatás-fejlesztési feladatokra hazánkban a lakosra jutó kutató-fejlesztık száma messze alatta marad a fejlett országokban lévınek. Egyes kutatóintézetek létszámleépítése, megszőnése, a jövedelmi viszonyok változása miatt a pályaelhagyás gyakorisága és az agyelszívás jelensége mind hozzájárultak a jelen kedvezıtlen helyzet kialakulásához. A meglévı kutatói állomány teljesítıképessége mindezek ellenére erıs, és képes arra, hogy lépést tartson a világban felgyorsult kutatás-fejlesztéssel. A hazai mőhelyek számos területen a nemzetközi élvonalba tartoznak. Ezek bıvítése alapvetı érdekünk. Megoldandó feladatok között szerepel az emberi erıforrások fejlesztése, új kutatói álláshelyek létesítése (növekvı és stabil kutatásfinanszírozással, a K+F pályázati lehetıségek bıvítésével), s mérsékelni kell a kutató-fejlesztıi gárda regionális eloszlásában meglévı aránytalanságokat, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét a fejlesztıi létszám bıvítését biztosító pályázati lehetıségekkel kell elısegíteni. Intézményrendszerünk sajátossága, hogy a hazai K+F szféra országos intézményrendszere és irányítása a következı fıbb elemeken alapul: Államigazgatási szféra: minisztériumok (kiemelten a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Belügyminisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium), országos hatáskörő szervek. Civil szféra: MTA, OMFB. alapítványok, társadalmi szervezetek, szakmai szövetségek, kamarák. Kutatási, fejlesztési és innovációs szféra: az államigazgatás és a civil szféra felügyelete alá tartozó, valamint a gazdaságban mőködı kutató-fejlesztı szervezetek, mint az egyetemek, fıiskolák, ágazati kutatóintézetek, múzeumok, MTA kutatóintézetek, alapítványi kutatóintézetek, valamint a vállalkozási formában mőködı kutatóintézetek. A magyarországi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kutatások-fejlesztések szervezeti, ill. intézményrendszerét a következı folyamatábrán foglaltuk össze, amely jól tükrözi a környezetvédelem, természetvédelem és vízügy interdiszciplinaritását és ágazatköziségét.

7 7

8 Megoldandó feladatok: 8 A kutatásszervezési munka támogatására a KvVM Tudományos Tanácsának létrehozása és mőködtetése. Az Európai Unió tagországaiban kifejlıdı gyakorlatnak megfelelıen egy-egy szakterületre kiválósági központok (hálózatok) kialakítása, ahol is mód nyílhat az erık koncentrálására, a korszerő infrastruktúra megteremtésére, s a hatékonyabb koordinációra. A kiválósági hálózat több tudományos iskola, kutatóközpont közös, tartósan integrált kutatási programját valósítja meg. A konzorcium jellegő kiválósági hálózatok nyilvános felhívások keretében támogatandó kutatási programjainak téma- és tevékenységorientáltnak kell lenniük. Fontos elemeik a kutatói mobilitás, az informatikai hálózatok révén alkalmazott virtuális és interaktív munkamódszerek. A hazai viszonylatban elsısorban tematikus virtuális kutatóhálózati központok létrehozása a reális célkitőzés. Ezekben a modern hírközlési és informatikai technológiák adta lehetıségek hatékony felhasználásával megszervezik és megvalósítják az adott témakörben dolgozó egyes kutatóhelyek és kutatók tevékenységének országos összehangolását. A Környezetvédelmi Felügyelıségek, Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízügyi Igazgatóságok intézményrendszerét úgy kell fejleszteni, hogy a területi-helyi jelentıségő kutatások-fejlesztések szervezésében jelentısebb szerepet tölthessenek be. Α Nemzeti Park Igazgatóságok szakhatósági tevékenységeiken túlmenıen jelentıs K+F szervezıi munkát látnak el, s néhány szakterületen pedig a hazai kutatásoknak egyetlen bázisát jelentik. A Környezetvédelmi Felügyelıségek jelentıs technikai és személyi adottságokkal rendelkeznek ahhoz, hogy részt vegyenek a szakterület K+F feladatainak megoldásában - hatósági alaptevékenységük elsıdlegességének szem elıtt tartásával. Az infrastruktúrára általánosságban az jellemzı, hogy számos területen a mőszerpark állapota leromlott, noha a kutatóhelyek felszereltsége az utóbbi 5-6 évben - elsısorban az informatikai felszereltség tekintetében javult, de egyéb vonatkozásban még messze nem megfelelı, s ez sok tekintetben alapvetı akadálya a nemzetközi együttmőködések növelésének. Ezért a megoldandó feladatok között szerepel a kutatási infrastruktúra javítását szolgáló mőszerbeszerzési programok fenntartása, ill. újak indítása. Nagyobb súlyt kell fektetni az ágazati mérı és megfigyelı rendszerek K+F célú hasznosítására. A szakterületi kiválósági központok kijelölése és létrehozása után az infrastrukturális fejlesztési lehetıségeket elsısorban ide kell koncentrálni Finanszírozás Magyarországon a piacgazdaság átmeneti idıszakában döntıen a külföldi tıkebefektetéseken és az importon keresztül valósult meg a gazdaság átalakítása. Ez az importált innováció kora, melynek kihívásait az adott történelmi helyzetben a magyar gazdaság jól oldotta meg, viszont elhanyagolta a belsı innovációs források megırzését. A GDP-n belül a K+F-re fordított arányok 1991-ben hirtelen, majd fokozatosan csökkentek. Ez a tendencia 1997-ben megállt, de érdemi elırelépés csak a legutóbbi idıben történt.

9 Az egy fıre jutó hazai környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi K+F ráfordítás 2001-ben mintegy 1200 Ft/fı, ami hozzávetılegesen a GDP 0,08 %-a. 9 A kedvezı elırelépés jeleit 2001-ben már egyértelmően tapasztaltuk. A nagy, 100 millió Ft feletti projekteket magába foglaló OM Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok elsı kiírásának eredményhirdetése májusában megtörtént. A környezetvédelem, természetvédelem és a vízügy szakterületeit közvetlenül érintı nyertes pályázatok összege - a évek idıszakára jóval túllépte a 4,3 milliárd forintos szintet. A pályázat évi fordulójában ez az összeg mintegy 3,6 milliárd forint a évek idıszakára. A legfeljebb 75 millió Ft támogatást élvezı projekteket támogató OM-KöM Környezetvédelmi Mőszaki Fejlesztési Pályázat 1999 ıszén indult. A végéig nyújtott támogatás jóval több mint két milliárd Ft-ot tett ki. A kisebb - maximum 5 millió Ft támogatású - kutatási feladatok megvalósítását szolgálják a környezetvédelmi tárca által az 1998-tól meghirdetésre kerülı Környezettudományi és Természetvédelmi Kutatási Pályázatok. Külön ki kell emelnünk az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) nyújtotta pályázatok fontosságát, mely az alapkutatásokat támogatja. A Tárcaközi K+F Programok indítása tervben van, s egyre jelentısebbek a Tárcakutatási Programok, melyek a tárcák önálló finanszírozásában valósulnak meg. Az elmúlt idıszakban a hazai forrásokat kiegészítették az EU K+F Keretprogramjainak, a NATO K+F programjának és a PHARE program K+F pénzeszközei. Részesedésünk fokozásának egyik feltétele a hazai ráfordítások növelése. A magyarországi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi K+F ráfordítások becsült évi értékeinek alakulását folyó áron - beleértve mind a közpénzekbıl, mind a vállalati és a civil forrásokból megvalósuló kutatásokat-fejlesztéseket - a következı ábra szemlélteti. 14 Magyarországi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi K+F ráfordítások folyó áron milliárd Ft ,4 6,92 8 9, ,4 0,4 0,74 0,8 0, Országos K+F KvVM K+F

10 10 3. A környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy középtávú tudománypolitikai célkitőzései Α környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy hatékony képviselete és érdekérvényesítése a hazai tudománypolitikában. A környezetvédelmi, a természetvédelmi, valamint a vízügyi kutatás-fejlesztések országos szintő nyilvántartása, koordinálása. (Az országos koordináció egyik alapfeltétele, a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer az OM felügyelete alatt január 1-tıl mőködik.) Az országos kutatás-fejlesztési pályázatok környezetvédelmi és vízügyi szempontrendszerének összehangolása, az átfedések kiküszöbölése. Pályázati preferenciák biztosítása az EU-integráció által megkívánt és az emberi egészség védelme érdekében végzendı kutatás-fejlesztéseknek. Az EU 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramhoz ( ) való csatlakozás, melynek új eszközei: - a Keretprogram az EU Társulási Szerzıdésének 169. Cikkelye alapján támogatja valamely kutatási szakterületen folytatott nemzeti programok tevékenységének összehangolását, - a Keretprogram a kiválósági hálózatok eszközével egy bizonyos kutatási témában a szükséges erıforrások és szakértelem kritikus tömegének létrehozását célzó kutatói hálózatok szervezését és mőködését támogatja, - a Keretprogram a nagymérető integrált projektek eszközével a kiemelt tematikus szakterületen ambiciózus, világosan megfogalmazott tudományos és technológiai célok elérését kívánja elısegíteni. A nemzetközi mőszaki-tudományos együttmőködés elısegítése. A kutatás-fejlesztés egyre inkább nemzetközi méreteket ölt, amelyben szerepet játszanak a globális problémák megjelenése és a racionálisabb forrásfelhasználás iránti igény erısödése. A hazai kutatásfejlesztés nemzetközi együttmőködésének elısegítése érdekében a hazai pályázatok elbírálási szempontjaként a nemzetközi együttmőködés értékelését célszerő alkalmazni. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi nemzetközi egyezmények megkötésének, végrehajtásának mőszaki-tudományos megalapozása. Az EU Víz Keretirányelve végrehajtásához szükséges két- és többoldalú nemzetközi közös módszertani kutatások végrehajtása. A K+F eredmények gyakorlati hasznosulásának fokozása érdekében a tudásáramlás és az együttmőködés ösztönzése a kutatóintézeti hálózat, a felsıoktatás és a tudásintenzív technológiákat alkalmazó vállalati szféra között. A pályázati rendszerek és a részvételi feltételek orientálásával ösztönözni kell a vállalkozási és a tudományos szféra közös pályázati tevékenységét, fıleg a mőszaki fejlesztés terén alulról építkezı pályázati kiírásokkal. Az alap- és az alkalmazott kutatás, illetve a technológiafejlesztés közötti kapcsolatot szorosabbá kell tenni. A minıség-ellenırzés és az utóértékelés módszereinek bıvítéset, építve a szervezendı kiválósági központok tevékenységére. A hasznosulás érdekében a teljesítményorientált bírálati eljárás követelményrendszereit következetesen kell érvényesíteni.

11 11 A rendszerszemlélető kutatások, így az Integrált Szennyezésmegelızés projekt céljainak az ösztönzése, amelyekben a korábban külön résztudományi területeken dolgozó kutatók együttesen vizsgálják az ökológiai elemek és rendszerek, valamint az emberi közösségek közti kölcsönhatásokat. A tiszta technológiák arányának évi mintegy 5 %-os növelése: az "end of pipe" típusú és a tiszta technológiák %-os megoszlásának elérése a jelenlegi %-os aránnyal szemben a mőszaki fejlesztési pályázatok szempontrendszerének meghatározásával. A környezetvédelmi és vízügyi berendezések és technológiák beszerzésében a hazai termékek és eljárások részesedésének jelentıs növelése a jelenleg %-os import rovására. A környezetvédelmi és vízügyi innováció gyakorlati hasznosulásának jogi eszközökkel történı elısegítése. Egyik legjobb innovációs ösztönzés a következetesebb hatósági munka, amelyet a mérési (bizonyítási) eszközök fejlesztésével is meg kell alapozni. 4. A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatásfejlesztés tartalmi kérdései, kiemelt kutatások A gyakorlati környezetvédelem és a vízügy egyik fı kihívása kettıs jellegében gyökeredzik. Egyrészt a komplex környezeti problémák több ágazaton átívelnek, így kezelésük is szükségszerően együttmőködı (horizontális) megközelítést igényel. Másrészt a környezetvédelem céljainak a társadalmi és gazdasági tevékenységeket teljes mélységében (vertikumában) át kell hatniuk oly módon, hogy ez magának az ágazatnak is hasznát szolgálja. A horizontális programszerő beavatkozások eszközei a tematikus akcióprogramok, míg a környezetvédelem vertikális integrálását a kiemelt ágazatokban kívánjuk megvalósítani. Az összeállításban az egyes szakmai fejezetek hármas-tagozódásúak: a szakterület általános helyzetének felvázolása, a közelmúlt ( ) jelentısebb kutatási eredményeinek ismertetése, az elkövetkezı évek várható kutatásfejlesztési irányai.

12 A környezet és a fenntartható fejlıdés kiemelt komplex tematikus területei A környezet állapota, állapotváltozása és terhelhetısége Általános helyzetkép Környezetünk állapotának megismeréséhez, értékeléséhez, javításához szükséges tennivalók meghatározásához ismernünk kell az állapotot jellemzı paramétereket és azok változásának tendenciáit. Az egyedi méréseket, megfigyeléseket egységes szakmai és területi rendszerekbe kell integrálni, valamint korszerően feldolgozni. Ez az objektív alapja a környezet- és természetvédelmi tevékenységnek. Az NKP kiindulási alapja a megoldandó környezeti problémák azonosítása. Egyben meg kell határoznunk a problémák okait is annak érdekében, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat, illetve, hogy a megelızés elve érvényesíthetı legyen. Teljekörően fel kell tehát tárnunk a hatótényezık-környezet állapota-probléma-célmegoldások-feladat folyamatot. Ez lényegét tekintve megfelel az OECD-ben általánosan használt terhelés-állapot-válaszintézkedés modellnek. Az egyes természeti elemek (pl. talaj, felszíni víz) a környezet bizonyos terhelését még el tudják viselni, hiszen van öntisztulási képességük. Rendkívül nagy gazdasági jelentısége van annak, hogy ezt a képességet kihasználjuk. A környezetvédelem alapvetı feladata viszont, hogy megakadályozza a túlterhelést. E rendkívül sok tényezıs rendszerek belsı összefüggéseinek feltárása kiemelt jelentıségő kutatási feladat tıl kezdıdıen évente értékelik a környezet és a vízkészletek állapotát, s kiadványban teszik közzé. Kutatás-fejlesztési eredmények A regionális és lokális nagy felbontású térinformatikai alapú információs rendszer gyakorlati alkalmazhatóságának tudományos megalapozására, a környezeti állapotváltozás figyelésére nyilvántartási és monitoring rendszert fejlesztettek ki. Az állapotértékelési feladatok ellátásához a vízrajzi mérı-, megfigyelı-hálózat folyamatos korszerősítésére került sor, ennek során a külön hangsúlyt kapott a távmérı hálózat fejlesztése. Az állapotváltozások értékelését szolgálja a 2001-ben üzembe helyezett MAHAB (Magyar Hidrológiai Adatbázis) informatikai rendszer. A vízgazdálkodási térségi sajátosságok kezelésére számos kistérségi vízháztartási vizsgálat készült: - Szigetköz, - Duna-Tisza közi hátság, - Maros hordalékkúp, - Dunántúli Középhegység ben útmutató készült a vízgyőjtı-feltárási vizsgálatok ajánlott módszerérıl. Az ivóvízbázisok védelmi munkáit támogatja a térinformatikai fejlesztéső Vízbázis Atlasz, amelynek aktualizálása rendszeresen megtörténik.

13 Több fontos információs rendszer kiépítése, továbbfejlesztése megtörtént, így: - az EIONET kompatíbilis környezeti információs hálózat kiépítése, - az integrált környezeti információs rendszer továbbfejlesztése. 13 Komoly erıfeszítések történtek a felszíni vizeink szennyezésének felmérésére. Így a hazai vízfolyások tipológiai besorolásához egy új típusú monitorozó eljárás bevezetését, a bentonikus élılény-együttes monitorozását megkezdték ban a felszíni vizeink radioaktív-szennyezıdésének vizsgálatát elvégezték a havi gyakoriságú számítógépes értékeléshez (monitoring), és ez a munka folytatódik. Az összehangolt vízminıségi adatgyőjtés keretében a Duna-medencére irányuló munka során a monitoring laborvizsgálati és információs rendszer kiépítését megalapozó hazai vizsgálatokra került sor. Megtörtént a Maros folyóra kidolgozott vízminıségi mintaterületi projekt elıkészítése, elvégezve a felszíni vizek vízszennyezési monitoringját. Hasonlóképpen az Ipoly folyóra kiterjedıen a vízminıségi állapotok értékeléséhez monitoring rendszert dolgoztak ki. A levegıszennyezettség felmérése keretében lépések történtek a Levegıminıségi Adatközpont és a környezetvédelmi felügyelıségi immissziómérı állomások adattovábbítási rendszerének fejlesztésére. A Veszélyes Hulladékok Információs Rendszere (HAWIS) kialakításához szükséges kiegészítı fejlesztés keretében elıkészítették a HAWIS országos bevezetését. Összefoglaló értékelés készült a hazai zaj-adatbázisokról, s javaslat készült a közlekedési zajadatbázis mőködtetésére vonatkozóan, s megtörtént a közúti jármőpark zajvédelemmel kapcsolatos információs alrendszerének kiépítése. Fontos lépést jelentett az automatikus adatgyőjtés és adattovábbítás rendszerének megalapozása a meteorológiai (levegıkörnyezet) megfigyelı hálózat minıségbiztosítási rendszerének kiépítéséhez. A megkezdett út folytatásaként a feladat a meglévı információs, monitoring rendszerek, adatbázisok továbbfejlesztése, bıvítése, frissítése, újak kiépítésének megalapozása.

14 14 A jövı K+F fejlesztési irányai A kutatás súlyponti területei a) A környezet (természetes és mővi) állapotát, állapotváltozásait, terhelését, terheltségét nyilvántartó, komplex mérı-, megfigyelı- és információs rendszer továbbfejlesztésének tudományos megalapozása b) A környezeti rendszerek és befogadók terhelésének, terhelhetıségének feltárása, a célállapotok meghatározásának, a terhelhetıséggel kapcsolatos helyi, regionális és országos szintő gazdálkodás módszertanának tudományos megalapozása, figyelembe véve a káros anyagok együttes hatását c) Az EU Víz Keretirányelvébıl adódó feladatok ellátása, különösen a vizek jó állapotának elérhetıségére Feladatcsoportok Tovább kell fejleszteni a környezetállapot-értékelés módszertanát, a környezet terhelését mérı mőszeres analitikai eszközöket, az észlelés rendszerét, módját. Kiemelten fejlesztendık a távérzékelési eljárások, a zajtérkép készítés módszertani kidolgozása, a bioindikációs módszerek és a latens folyamatok felderítését szolgáló eljárások A különbözı ágazati-szakmai területeken és különféle módszerekkel folytatott mérések egységes rendszerbeli integrálása, hogy az döntéstámogató, szakértıi típusú problémák és tájékoztatási feladatok, környezeti katasztrófák elırejelzésének megoldását is szolgálja, továbbá biztosítsa az információs rendszerek interaktív és nemzetközi kapcsolatát. Kiemelt feladat a területi regionális, integrált informatikai központok hálózataként fölépülı ágazatközi információs rendszer létrehozásának megalapozása A környezeti, természeti erıforrások, ökológiai adottságok mennyiségi és minıségi számbavételét szolgáló kutatások A természeti folyamatok, illetve a beavatkozások hatására bekövetkezı környezeti változások, a szennyezıdésterjedés és a hatásmechanizmusok vizsgálata, az élıvilág környezetre gyakorolt hatása, környezeti elemek szennyezés-asszimilációs képessége A védekezési, szabályozási, beavatkozási, gazdálkodási, készlethasználati stratégiák megalapozásához a környezeti rendszerek és befogadók terhelésének, terhelhetıségének feltárása, a terhelhetıséggel kapcsolatos helyi, regionális és országos szintő gazdálkodás módszertanának kidolgozása Tisza-völgy, a Dráva, a Balaton-Kisbalaton térség új ökológiai feltételrendszerének kidolgozása Az EU által elıírt vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése A vízkészletek mennyiségi és minıségi jellemzıit mérı-,megfigyelı rendszerek (hálózatok) egységesítésével ki kell alakítani az EU Víz Keretirányelv elıírásainak megfelelı monitoring hálózatokat

15 Biológiai és táji sokféleség, a természet élı és élettelen értékeinek védelme Általános helyzetkép A természetvédelem célja hazánk biológiai sokféleségének, genetikai erıforrásainak, élı és élettelen értékeinek megırzése és fenntartható hasznosítása, a természet és a társadalom harmonikus kapcsolatának elısegítése a jelen és a jövı nemzedék életfeltételeinek javítása érdekében. A biológiai és táji sokféleség (biodiverzitás) az élıvilág változatosságára vonatkozik. Megırzése a természetvédelem egyik legfontosabb feladata. E sokféleség bıséges - de nem korlátlan - erıforrása az emberi társadalom, kultúra és gazdaság kialakulásának, fejlıdésének, s jólétének. Magában rejti az egyediség szépségét és a változatosság gazdagságát, a változás, alkalmazkodás és szervezettség képességét. Egy táj biológiai változatosságát sokszor célszerő az életközösségek számával és arányukkal megadni. Mára elismert tény, hogy a biológiai sokféleség a fejlett és fejlıdı világ megmaradásának, továbbfejlıdésének stratégiai értékő forrása. A növényi és állati fajok közvetlen anyagi hasznot hajtó szerepe (lásd: élelem, építıanyag, gyógyszer) a legismertebb. Azonban az élıvilág - potenciálisan minden faj - kimeríthetetlen, de egyúttal pótolhatatlan genetikai erıforrás is, amelynek kiaknázását éppen a biotechnológiának az utóbbi évtizedben kiteljesedı rohamos fejlıdése teszi lehetıvé. A biológiai sokféleség ugyanakkor az életközösségek-ökoszisztémák normális mőködésének a motorja is. Az élı természet anyagés energiaforgalmi rendszereiben minden fajnak megvan a maga szerepe a forrásfelosztásban, a termelésben, a szervesanyag-lebontásban. A sokfajú ökoszisztémák olyan funkciókra alkalmasak, mint a klímareguláció, oxigéntermelés, a vízfolyások szabályozása (árvizek!), az erózió megelızése, illetve a talajvédelem. A Földön létezı fajok száma feltehetıleg 5-30 millió között mozog, amelybıl eddig 1,7 millió fajt írt le a tudomány. A biológiai evolúció során mintegy 500 millió faj élt a Földön, ezek 98 %-a kihalt, vagy más fajjá alakult. Napjainkra azonban a fajpusztulás üteme legalább ezerszeresre fokozódott. Magyarország élıvilágának sokfélesége elfogadható, helyenként jó. Az ember által befolyásolt tájakon azonban az értékes biodiverzitás alacsony szintre csökkent. Magyarország területén jelenleg ismert és nyilvántartott 470 növényasszociáció sorában 350- et tekinthetünk természetes, féltermészetes társulásnak. A többi antropogén hatást által befolyásolt, s 114 társulás gyom jellegő. A természetes növényzetet képviselı élıhely típusok 62 %-a, összesen 218 asszociáció védelmet, túlnyomó hányada fokozott védelmet igényel. Különösen veszélyeztetettek erdei társulásaink és a mocsári-lápi növényzet. A természeti rendszerek, az egyes élıhelytípusok évezredeken keresztül egymással szoros kapcsolatban álltak. Napjainkra egyre inkább felszabdalódtak, megszőntek, vagy jelentısen csökkentek a köztük fennálló anyagforgalmi és energiaáramlási kapcsolatok. A biodiverzitás fenntartása a populációk közvetlen védelmével és a társulások, életközösségek védelmével érhetı el a lokális és regionális szempontok érvényesítése mellett. A természeti és társadalmi (gazdasági) folyamatok hatására bekövetkezı biodiverzitás állapotváltozások nyomon követése érdekében biomonitorozó hálózatot kell kiépíteni. A Rioi Egyezménybıl (1994) fakadó kötelezettségként magyar kutatók kidolgozták a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó

16 16 Rendszer (NBmR) programját. A program megvalósítása 1998-ban kezdıdött el, a megvalósult rendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedı jelentıségő. A természetvédelem területén elért eredmények Magyarország nemzetközi elismertségéhez jelentıs mértékben hozzájárultak. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek aránya 0,3 %-kal emelkedett és jelenleg az ország területének 9,2 %-a védett. 11 fokozottan védett, nemzetközi jelentıséggel bíró növényfaj és 11 veszélyeztetett állatfaj védelmi programjának végrehajtása kezdıdött el 2000-ben. A jogharmonizációs tevékenység során a hazai védett fajok mellett további 498 növényfaj, és 567 állatfaj (22 puhatestő, 25 ízeltlábú, 1 tüskésbırő, 7 hal, 38 kétéltő, 70 hüllı, 329 madár, 75 emlıs faj) kereskedelmét, illetve szándékos pusztítását kell jogszabályban megtiltani. A védett és fokozottan védett fajok száma így re 690 növény- és 971 állatfajra változott ben az erdırezervátumok száma 63, ha összterülettel, amely a hazai erdıterület 0,76 %-a. Ebbıl a gazdálkodás alól kivont magterület 3665 ha, a legkisebb magterület 8 ha, a legkisebb erdırezervátum 29 ha, a legnagyobb magterület 381 ha és a legnagyobb erdırezervátum 610 ha. A barlangok száma Kiemelkedı jelentısége alapján eddig hazánk 125 barlangját nyilvánították fokozottan védetté. Az Aggteleki-karszt barlangvilága a Világörökség listán szerepel. A nemzetközi jelentıséggel bíró barlangjaink és a földtani-felszínalaktani értékeink is fokozottan veszélyeztetettek, mivel ezek meg nem újuló, végleges, sérülésnek, pusztulásnak kitett természeti képzıdmények. A természetközeli és történelmileg kialakult, hagyományos tájhasználatú kultúrtájaink összefüggı rendszert alkotnak, amelyben a tájjelleg és a tájhasználat harmóniáját és kiegyensúlyozottságát csak az átfogó, nagyléptékő tájvédelmi szemlélet biztosíthatja. A tájvédelem szempontjából alapvetı célkitőzés a fenntartható fejlıdést elısegítı, többcélú tájhasznosítás új formáinak bevezetése, a komplex tájpotenciál védelme. Kutatás-fejlesztési eredmények A természetvédelmi kutatási-fejlesztési tevékenység céljait és feladatait a Nemzeti Természetmegırzési Koncepció, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv irányelveiben rögzített nemzetközi és hazai követelmények, elvárások, az évi LIII. A természet védelmérıl szóló törvényi kötelezettségek, valamint az Európai Unióhoz történı csatlakozás elısegítése határozták meg. A természetvédelmi célokat szolgáló kutatások hasznosulását általában több év távlatában lehet megadni, hiszen a természeti értékekkel és erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodás, a természeti értékek megırzésének és fenntartásának gazdasági haszna is csak hosszú távon mérhetı. A természeti értékeket közvetlenül veszélyeztetı tényezık elhárításában, tompításában gyakran és közvetlenül rövid távon, de leginkább folyamatában és hosszú távon mutatkozik meg a kutatások szükségessége és haszna. A vizsgált öt éves idıintervallumban elért K + F eredményeket a Természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény által elıírt, a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben (NTA) megfogalmazott K + F fıirányokhoz csoportosítva mutatjuk be. A védett és védelemre tervezett területek élı és élettelen természeti értékeinek számbavétele, feltárása, osztályozása, a természeti értékek állapotára kiterjedı kutatások (Komplex Természeti Állapotfelmerési Program)

17 17 A természetvédelemmel szemben támasztott hazai és nemzetközi, szakmai és társadalmi elvárások szükségessé tették a védett és védelmet igénylı területek természeti értékeinek feltárását, számbavételét és a védelmi intézkedések hatékonyságának növelésére irányuló kutatások kiszélesítését és felgyorsítását. Ennek alátámasztására indítottuk el 1992-ben a védett és védelemre tervezett, nemzetközi konvenciók hatálya alá esı területek komplex természeti állapot-felmérési programját, legelıször a legértékesebb, meglévı és tervezett nemzeti parkok területein. A komplex program szakmai elıkészítését és végrehajtását a természetvédelem hivatásos állománya, az akadémiai, egyetemi és egyéb kutatóhálózatok, esetenként társadalmi szervezetek végezték, illetve végzik napjainkban is. A program keretében eddig elkészült a jelenleg 10 nemzeti park, a tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek nagy részének felmérése. Kiemelhetık azon kutatások, amelyek a természetvédelmi oltalom alatt álló parkok, arborétumok, botanikus kertek felújítására irányultak. Nagy jelentıséggel bír, hogy az élıhelytérképezést ma már a távérzékelési adatok és földrajzi információs rendszerek felhasználásával végzik. Igen értékes kutatási eredmények születtek a hazai erdırezervátumok kijelölése és természetvédelmi oltalom alá való helyezése, fenntartása és megırzése érdekében. Ezen kutatási eredmények igen jól hasznosultak mind a természetvédelmi kezelésben, mind a természetközeli erdıgazdálkodásban. Megkezdıdtek a hazai természetes erdırezervációk hálózatának kijelölésére irányuló kutatások, amelyeknek célja, hogy a hazai természetes és természetszerő erdei életközösségeket hosszú távon megırizzük, és teljes háborítatlanságukat fenntartsuk. E K + F fıirányban eddig elért eredmények jól felhasználhatók a nemzeti biodiverzitás monitorozó rendszer és a környezeti hatásvizsgálatok természetvédelmi követelményrendszerének a megalapozására, illetve a veszélyeztetett ökoszisztémák vörös könyvének elkészítéséhez, a mezıgazdálkodás, a természetvédelem és a vidékfejlesztés integrációját magában foglaló programok és feladatok megvalósításához. A védett és veszélyeztetett növény-, és állatfajok, illetve jellegzetes társulásaik és élıhelyeik fenntartására irányuló kutatások; védett természeti területeket és értékeket veszélyeztetı jelenségek vizsgálata, az okok feltárására, mérséklésére és megszüntetésére irányuló kutatások; veszélyeztetett természeti értékek és élıhelyek megóvását célzó rekonstrukciós munkák szakmai megalapozása A kutatási tevékenység e témakörben a károsodások csökkentésére, megszüntetésére, illetve helyreállítására irányult és elsısorban programokban és akciótervekben realizálódott. E programok felgyorsítását hazánk nemzetközi kötelezettségei (Berni és Bonni Egyezmények), elvárások (IUCN, ECNC, Wetlands International, EUROPARC) és az EUjogharmonizációs törekvései is megkövetelték. A védelmi programok rövid, közép és hosszú távlatban ( év) határozták meg a tennivalókat. Figyelemre méltó kutatási eredmény született a Veszélyeztetett hazai növényfajaink konzervációbiológiai vizsgálata csírázásserkentık alkalmazásával címmel. A vizsgált idıszakban a tájvédelem jelentısége felértékelıdött és ennek egyenes következménye, hogy elsısorban olyan kutatások végzésére nıtt meg az igény, amelyek a fenntartható fejlıdést biztosító, többcélú tájhasznosítás új formáinak bevezetését, a komplex tájpotenciál védelmét, a tájvédelmi szempontoknak az általános és szakmapolitikákban való integrálását helyezték elıtérbe. Ennek érdekében az elmúlt években több, a táj védelmével

18 18 foglalkozó szabvány készült, pl. a védett természeti területeken létesülı épületek, építmények tájba illesztésérıl. Kidolgozás alatt áll a táj általános védelmének szakmai útmutatója is. Segítségével a tájvédelmi hatósági munka szakmailag megalapozottabbá, kiszámíthatóbbá, tervezhetıbbé válik. Egyes nemzetközi egyezményekben rögzített kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kutatások A vizsgált idıszakban elsısorban a Ramsari Egyezmény kötelezettségeibıl fakadó megalapozó kutatások folytak, amelyeknek legfontosabb céljai a vizes területek megırzése, fenntartható vagy megfontolt hasznosításuk elısegítése és az erre vonatkozó megfelelı jogi, intézményi és együttmőködési keretek megteremtése. Hazánk különleges adottságai következtében a magyarországi Ramsari területek között a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemzı vizes élıhely típusai megtalálhatók: tavak, mocsarak, szikes tavak, lápok, holtágak, folyószakaszok, nedves rétek, valamint ember alkotta halastavak, víztárolók. Hazánknak jelenleg 19 területe tartozik e nemzetközi jelentıségő területek közé. Készül az ország valamennyi nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyének leltára. Az elkülönült élıhelyek ökológiai hálózatának védelme ma már hazai és nemzetközi kívánalom. A határon átnyúló élıhely-védelem hazai érvényesítését a Nemzeti Ökológiai Hálózat kialakításának és védelmének programja testesíti meg, csatlakozva a Pán-Európai Ökológiai Hálózat és az Európai Unió ökológiai hálózatának rendszeréhez. Az Európai Közösség a természet nem ismer határokat szellemében tőzte ki célként a Natura 2000 hálózat kialakítását, amely az európai jelentıségő természeti területek hálózatát jelenti. A Natura 2000 hálózat hazai kijelölendı területeinek felmérése folyamatban van, ezzel megnyílik a lehetıség fenntartásuk, kezelésük költségeinek közösségi forrásból történı társfinanszírozására, különbözı EU-alapokból (LIFE, SAPARD, ISPA stb.). Nemzeti Biodiverzitási Stratégia és Cselekvési Program kidolgozása Jelentıs PHARE támogatással a kutatók és a természetvédelmi szakemberek kidolgozták a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) programját. A program megvalósítása 1998-ban kezdıdött el. A program mőködése során már eddig is jelentıs adatsorokat és számos térképet hozott létre. Megbízható adatokat szolgáltat az ország élıvilága különbözı szervezıdési szinteken létezı sokféleségének állapotáról és változásairól. Ezzel segíti a környezet- és természetpolitikát, a döntéshozatalt és a biológiai erıforrásokkal történı gazdálkodást. A teljes program kiépítése még a jövı feladata. Mindehhez alapot adnak a hazai szárazföldi és vízi életközösségek biodiverzitásának rendszeresen végzett feltárásai és tulajdonságaik (organizáltság, dinamika) vizsgálata során elért, nemzetközileg is elismert hazai eredmények. A következı években a program bıvítése mellett az adatok információs rendszerbe történı szervezése a legfontosabb feladat. A Magyar Tudományos Akadémia Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottsága segítségével 2001-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Program és Cselekvési Terve is. A kutatások feltárták a genetikailag módosított szervezetek (GMO) kibocsátásával járó környezeti kockázatok lehetıségeit. Az erre vonatkozó felmérések kitértek a GMO-kal kapcsolatos hiányos ismereteink feltárására, a patogének veszélyességi kategorizálására és a

19 19 környezeti kockázatokkal együttjáró genetikai, ökológiai, orvostudományi, etikai, jogi és politikai dilemmákra. Jelentıs kutatási eredmények születtek még két kutatási témában: a Tájidegen fafajú monokultúrák és más mesterséges erdık átalakítása, biológiai sokféleségének növelése a fokozottan védett erdıkben és az Ún. nem egyensúlyi életközösségek felismerése, a káoszelmélet ökológiai alkalmazása, a liberálisan szabályozott közösségek leírása címmel. Barlangok, földtani és felszínalaktani értékek védelmét megalapozó komplex kutatások A 13/1998. KTM rendelet szerint kezdıdött meg 1999-ben a barlangok tulajdonosi kezeléséhez szükséges közhiteles természetvédelmi adatbázis felállítása. A munka teljes befejezése 2002-re volt várható. Ennek szellemében került sor a barlangok állapotfelvételére és dokumentációjának elkészítésére, amelynek keretében elvégezték a helyszíni adatfelvételeket, meghatározták a felszín alatti kiterjedést és feldolgozták az adatokat. Több éves feltáró munka eredményeként elkészült a szikes tavak és lápok valamint a kunhalmok országos katasztere, és befejezés elıtt áll a földvárakról készülı országos leltár. Védett természeti területek és értékek természetkímélı mezıgazdasági hasznosítását elısegítı gazdálkodási formák kidolgozására és alkalmazására irányuló kutatások Több éves megelızı kutatások és számítások után 2002-ben elindult az integrált Nemzeti Agár-környezetvédelmi Program (NAkP) megvalósítása. Lényege: új földhasználat kialakítása, amely a táj természeti (ökológiai) adottságainak megfelelıen határozza meg a használat és a védelem intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát. Errıl bıvebben a Fenntartható mezıgazdaság (4.2.5.) fejezetben lesz szó. Elkészültek a NAkP zonális természetvédelmi célprogramjai, amelyek Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) gazdálkodási programjaként pályázhatók meg az erre kijelölt területeken. Ez a program elsısorban a nem védett, de természeti értékekben még viszonylag gazdag mezıgazdasági területeket öleli át, míg a védett természeti területeinken elsısorban az ökológiai gazdálkodást helyezi elıtérbe. A program bevezetése révén a környezet- és természetkímélı gazdálkodást folytatók jelentıs mértékő támogatást élvezhetnek. A természetkímélı szempontokat figyelembe vevı biológiai védekezés tekintetében említésre méltó eredmény született a Rovarok ivari hormonjai (feromonok) alkalmazásának kiterjesztése a mezıgazdasági kártevık elleni biológiai védekezésben c. kutatási témában. Prioritását tekintve további két kutatási téma emelhetı még ki: a Tulajdonszerkezet változásának hatása az erdıvagyon kezelésére; erdei élıhelyek rekonstrukciója veszélyeztetett erdıtársulásokban; természetközeli erdıgazdálkodás módszereinek erdıtársulások szerinti kidolgozása, és a Természeti környezet és a gazdálkodási rendszerek változásai az Alföldön címmel. Természetvédelmi kezeléssel, hasznosítással, szankcionálással, támogatási rendszerekkel, kártalanítással összefüggı kutatások

20 20 A természetvédelem egyik legfontosabb eszköze, hogy a kitőzött céljai eléréséhez természetvédelmi kezelési terveket készítsen. Ez a kezelési terv egy hosszú távú, kiszámítható stratégiát jelent a védett természeti területek kezelésére, fenntartására és megırzésére. A globalizáció folyamatában egyre nagyobb feladatot jelent a még nem vagy csak kis mértékben átalakított tájak védelme. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program természetvédelmi célprogramjának közgazdasági témaköreiben pontos elemzések készültek az érintett gazdálkodók jövedelmi helyzetének változásairól és a szükséges állami támogatás (kompenzáció) mértékérıl. A jövı kutatás-fejlesztési irányai A kutatás súlyponti területei a) Védett és védelemre tervezett területek élı- és élettelen természeti értékeinek számbavétele, a természeti értékek állapotának feltárása, országos nyilvántartások (inventárok) készítése (Komplex Természeti Állapotfelvételi Program) b) Ökológiai (zöld) folyosók, a Nemzeti Ökológiai Hálózat, valamint a Környezetileg Érzékeny Természeti Területek létrehozásának tudományos megalapozása Feladatcsoportok A természetvédelmi szempontból unikális élıhelyek és fajok feltárására irányuló leltárak, nagy és értékes fajdiverzitású élıhelyek, nagyszámú endemikus és veszélyeztetett fajt hordozó, gazdálkodástörténetileg értékes élıhelyek, a természeti és kulturális örökség értékek együttes elıfordulási helyei, vizes élıhelyek katasztere. Védett, fokozottan védett növény- és állatfajok adatbázisának megalapozása Földtani és felszínalaktani értékek védelmét megalapozó komplex kutatások: - források, vízesések, szikes tavak, víznyelık, kunhalmok, földvárak jegyzékének összeállítása, - barlangok egyedi értékeinek felmérése, Magyarországi védett ásványok és ısmaradványok kutatása, - védendı egyedi tájértékek, természetes hidrológiájú vizek (pl. ártéri holtágak, lecsapolatlan mocsarak), rétegtani alapszelvények kataszterének elkészítése Pán-európai Ökológiai Hálózat, illetve a Natura 2000 ökológiai hálózat és az SPA (Special Protection Areas) területek hálózata nemzetközi kritériumok alapján történı kijelölésének megalapozása, az ökológiai folyosók hatása az élıközösségekre. Az ökológiai hálózat, ökológiai folyosók és az infrastrukturális létesítmények (elsısorban autópályák, autóutak, vasútvonalak, nyílt csatornák stb.) keresztezıdési helyeinek mőszaki-biológiai megoldásai. Erdırezervátumok, bioszféra rezervátumok, biogenetikai rezervátumok, új védett és nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá javasolt területeinek kijelölése. Érzékeny természeti területek bevezetésének és mőködtetésének megalapozása.

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Czippán Katalin, osztályvezetı Tudományszervezési Pályázati és Innovációs Központ Budapest, 2007. február 28. Fenntartható fejlıdés globális

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

Biztonság az FP7-ben. Az Együttmőködés program SECURITY témaköre. SZELES Ágnes NKTH, SEC NCP

Biztonság az FP7-ben. Az Együttmőködés program SECURITY témaköre. SZELES Ágnes NKTH, SEC NCP Biztonság az FP7-ben Az Együttmőködés program SECURITY témaköre SZELES Ágnes NKTH, SEC NCP FP7-SEC Témakörök tevékenységek Biztonsági tevékenységek 1. Állampolgárok biztonsága 2. Infrastruktúrák és közmővek

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Kovács István igazgató 2011. június 27. Az MFB szerepe a magyar gazdaságban Motor a a fejlesztéspolitika és a bankrendszer, a fejlesztéspolitika

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt Keringer Zsolt irodavezetı e-mail: keringer@szombathely.hu Elektronikus ügyintézés megvalósításához szükséges környezet Jogszabályok (országos,

Részletesebben