A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatás-fejlesztés helyzete és irányvonalai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatás-fejlesztés helyzete és irányvonalai"

Átírás

1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatás-fejlesztés helyzete és irányvonalai BUDAPEST, március

2 2 Az összeállítást készítették a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kutatási és Mőszaki Fejlesztési Önálló Osztályának munkatársai: Dr. Gerencsér Árpád, Ligetiné Nechay Erzsébet, Dr. Kelecsényi Sugárka, Dr. Kölcsei Tamás, Sindelyes Gábor az Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkársága munkatársainak közremőködésében Szerkesztı: Dr. Kölcsei Tamás, Sindelyes Gábor Lektor: Megyeri Levente Felelıs kiadó: Dr. Schmuck Erzsébet Nyomdai munkálatok: Line and More Kft

3 3 Elıszó Az olvasó a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közös kiadványát tartja kezében. Bár a környezetvédelem és a tudomány sorsa, feladatai eddig is elválaszthatatlanok voltak, napjainkig ez az összefonódás sokszor inkább a közös gondokat jelentette. Hiszen a két terület általában érdemtelenül kevés figyelmet, támogatást kapott. Szerencsére az elmúlt évtizedek társadalmi változásainak köszönhetıen egyre többen ismerik fel jelentıségüket, így pozitív irányba változik megítélésük. A környezet védelme valóban csak megalapozott tudományos kutatásokra, megbízható adatokra, elemzésekre épülve lehet hatékony és mőködıképes. Egyszóval: tudományos kutatás nélkül nincs környezetvédelem. Ezért a két minisztérium között 2002 márciusában létrejött együttmőködési megállapodás célja éppen az, hogy koordinálja a tárcák környezetvédelmi kutatási és fejlesztési feladatait. Közösen vállaltuk, hogy biztosítjuk a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának tudományos-mőszaki megalapozását, elısegítjük hazai kutató-fejlesztı bázisok fejlesztését, illetve kiválósági központok létrehozását, és támogatjuk a szakemberek ismereteinek gyarapítását nemzetközi tudományos és technológiai együttmőködések szervezésével. E célok elérését szolgálja a tanulmányban bemutatott átfogó szakmai koncepció kidolgozása is, mely kijelöli a következı évek fejlesztéseinek irányát. Emellett az olvasók megismerkedhetnek az elmúlt 5 évben elért néhány jelentıs eredménnyel, a környezetvédelem jelenlegi helyzetével. Már a két tárca együttmőködése is jelzi, hogy több szakma és tudomány határterületén felmerülı problémákról van szó. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatai a vízügy átvételével azonban az elmúlt évben még tovább bıvültek, így a tanulmány is csak ennek a kérdéskörnek integrálásával válhatott teljessé. A XXI. században új korszak kezdıdik az emberiség történetében, a környezet ügye az évszázad megkerülhetetlen területe lesz. Bízunk abban is az Európai Unióhoz való csatlakozás jótékony hatására végre Magyarországon is elfoglalhatja méltó helyét a tudomány és a környezetvédelem. Ezért ajánljuk a két minisztérium eddigi közös munkájának eredményeit bemutató tanulmányt környezetünk sorsáért felelısséget érzı szakemberek figyelmébe. Budapest, április Dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter

4 4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI KUTATÁS-FEJLESZTÉS FİBB FELADATAI, SZERKEZETE, ESZKÖZEI ÉS KAPCSOLATRENDSZERE 2.1. Emberi erıforrások, intézményrendszer, infrastuktúra Finanszírozás A KÖRNYEZETVÉDELEM, A TERMÉSZETVÉDELMEM ÉS A VÍZÜGY KÖZÉPTÁVÚ TUDOMÁNYPOLITIKAI CÉLKITŐZÉSEI 4. A KÖRNYEZETVÉDELMI, A TERMÉSZETVÉDELMI ÉS A VÍZÜGYI KUTATÁS-FEJLESZTÉS TARTALMI KÉRDÉSEI, KIEMELT KUTATÁSOK A környezet és fenntartható fejlıdés kiemelt komplex tematikus területei A környezet állapota, állapotváltozása és terhelhetısége Biológiai és táji sokféleség, a természet élı és élettelen értékeinek védelme Globális klímaváltozás kutatása Regionális és lokális légköri folyamatok, légszennyezés-terjedési modellek kutatása, levegıtisztaságvédelem Felszíni és felszín alatt vizek védelme, vízgazdálkodás Földtani közeg védelme, talajvédelem Hulladékok káros hatása elleni védelem Környezet és egészség Környezetbiztonság, katasztrófavédelem, kármentesítés Környezetgazdaságtani, környezetjogi és vízjogi kutatások Szemléletformálás, környezeti nevelés, társadalmi részvétel A környezet és fenntartható fejlıdés kiemelt ágazati területei A fenntartható fejlıdés magyarországi stratégiájának és mutatószámainak kidolgozása Fenntartható energiagazdálkodás Települési környezetminıség és fenntartható építés Környezetkímélı fenntartható közlekedés Fenntartható mezıgazdaság Forrásmunkák.105

5 5 1. Bevezetés A modern, tudásalapú gazdaságban a versenyképesség környezetkímélı megırzésének feltétele az innovatív magatartás, valamint a magas tudásszint és fejlett technológiai bázis. A kutatás és fejlesztés, valamint a technológiatranszfer nemzetgazdasági fontosságát jelzi, hogy az évi GDP növekedés mintegy 50 %-a származik e tevékenységek eredményeibıl. Hasonló az arány egy ország környezeti teljesítményénél is. Ráadásul a környezetvédelmi K+F tevékenység társadalmi szintő megtérülése jóval meghaladja a vállalkozók részérıl elérhetı vállalati szintő megtérülést, s egyáltalán az összes kimutatható hasznot. A környezetvédelem, valamint a természetvédelem kutatási és mőszaki fejlesztési tevékenységeinek jogszabályi hátterét a Környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. számú törvény rendelkezései határozzák meg: "53. /1/ A környezetvédelmi feladatok megoldását a tudomány és technika fejlesztésével, a tudományos kutatómunka és a mőszaki fejlesztés szervezésével, továbbá a hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek elterjesztésével, valamint gyakorlati alkalmazásával is elı kell segíteni. 53. /2/ A környezet állapotának megismerésére és a környezetvédelem fejlesztésére irányuló kutatás kiemelten támogatott kutatási feladat. E kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és az állami környezetvédelmi kutatási célok teljesítésének biztosítása - a tudományos kutatásokért felelıs miniszterrel együttmőködésben - a környezetvédelmi miniszter feladata." A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium statútumában kiemelt feladatként szerepel az irányított szakterületek kutatási és mőszaki fejlesztési irányelveinek, a fejlesztés fı irányainak kialakítása, a kutatás-fejlesztés irányításának általános rendszeréhez igazodóan az országos állami kutatási és mőszaki fejlesztési feladatok végrehajtásának koordinálása. Jelen kiadvány fıbb célkitőzései: Hozzájárulás a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatások-fejlesztések országos koordinációjának szakmai megalapozásához. A környezet-, a természetvédelem és a vízügy szempontrendszerének érvényesítése a hazai országos K+F pályázati rendszerekben. A Nemzeti Környezetvédelmi Program II. Tudásalapú környezetgazdaság: kutatásfejlesztés és innováció c. fejezet összeállításának megalapozása. A nemzetközi mőszaki-tudományos együttmőködések elısegítése a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy területén. A tanulmány összeállításánál figyelembe vettük az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját, a fejlett országok K+F koncepcióit, a társminisztériumok, a környezetvédelmi társadalmi szervezetek, továbbá a környezettudomány kiemelkedı képviselıinek javaslatait is.

6 6 2. A hazai környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kutatásfejlesztés eszközrendszere 2.1. Emberi erıforrások, intézményrendszer, infrastruktúra A környezetvédelmi, természetvédelmi és a vízügyi kutatás-fejlesztési feladatokra hazánkban a lakosra jutó kutató-fejlesztık száma messze alatta marad a fejlett országokban lévınek. Egyes kutatóintézetek létszámleépítése, megszőnése, a jövedelmi viszonyok változása miatt a pályaelhagyás gyakorisága és az agyelszívás jelensége mind hozzájárultak a jelen kedvezıtlen helyzet kialakulásához. A meglévı kutatói állomány teljesítıképessége mindezek ellenére erıs, és képes arra, hogy lépést tartson a világban felgyorsult kutatás-fejlesztéssel. A hazai mőhelyek számos területen a nemzetközi élvonalba tartoznak. Ezek bıvítése alapvetı érdekünk. Megoldandó feladatok között szerepel az emberi erıforrások fejlesztése, új kutatói álláshelyek létesítése (növekvı és stabil kutatásfinanszírozással, a K+F pályázati lehetıségek bıvítésével), s mérsékelni kell a kutató-fejlesztıi gárda regionális eloszlásában meglévı aránytalanságokat, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét a fejlesztıi létszám bıvítését biztosító pályázati lehetıségekkel kell elısegíteni. Intézményrendszerünk sajátossága, hogy a hazai K+F szféra országos intézményrendszere és irányítása a következı fıbb elemeken alapul: Államigazgatási szféra: minisztériumok (kiemelten a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Belügyminisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium), országos hatáskörő szervek. Civil szféra: MTA, OMFB. alapítványok, társadalmi szervezetek, szakmai szövetségek, kamarák. Kutatási, fejlesztési és innovációs szféra: az államigazgatás és a civil szféra felügyelete alá tartozó, valamint a gazdaságban mőködı kutató-fejlesztı szervezetek, mint az egyetemek, fıiskolák, ágazati kutatóintézetek, múzeumok, MTA kutatóintézetek, alapítványi kutatóintézetek, valamint a vállalkozási formában mőködı kutatóintézetek. A magyarországi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kutatások-fejlesztések szervezeti, ill. intézményrendszerét a következı folyamatábrán foglaltuk össze, amely jól tükrözi a környezetvédelem, természetvédelem és vízügy interdiszciplinaritását és ágazatköziségét.

7 7

8 Megoldandó feladatok: 8 A kutatásszervezési munka támogatására a KvVM Tudományos Tanácsának létrehozása és mőködtetése. Az Európai Unió tagországaiban kifejlıdı gyakorlatnak megfelelıen egy-egy szakterületre kiválósági központok (hálózatok) kialakítása, ahol is mód nyílhat az erık koncentrálására, a korszerő infrastruktúra megteremtésére, s a hatékonyabb koordinációra. A kiválósági hálózat több tudományos iskola, kutatóközpont közös, tartósan integrált kutatási programját valósítja meg. A konzorcium jellegő kiválósági hálózatok nyilvános felhívások keretében támogatandó kutatási programjainak téma- és tevékenységorientáltnak kell lenniük. Fontos elemeik a kutatói mobilitás, az informatikai hálózatok révén alkalmazott virtuális és interaktív munkamódszerek. A hazai viszonylatban elsısorban tematikus virtuális kutatóhálózati központok létrehozása a reális célkitőzés. Ezekben a modern hírközlési és informatikai technológiák adta lehetıségek hatékony felhasználásával megszervezik és megvalósítják az adott témakörben dolgozó egyes kutatóhelyek és kutatók tevékenységének országos összehangolását. A Környezetvédelmi Felügyelıségek, Nemzeti Park Igazgatóságok, Vízügyi Igazgatóságok intézményrendszerét úgy kell fejleszteni, hogy a területi-helyi jelentıségő kutatások-fejlesztések szervezésében jelentısebb szerepet tölthessenek be. Α Nemzeti Park Igazgatóságok szakhatósági tevékenységeiken túlmenıen jelentıs K+F szervezıi munkát látnak el, s néhány szakterületen pedig a hazai kutatásoknak egyetlen bázisát jelentik. A Környezetvédelmi Felügyelıségek jelentıs technikai és személyi adottságokkal rendelkeznek ahhoz, hogy részt vegyenek a szakterület K+F feladatainak megoldásában - hatósági alaptevékenységük elsıdlegességének szem elıtt tartásával. Az infrastruktúrára általánosságban az jellemzı, hogy számos területen a mőszerpark állapota leromlott, noha a kutatóhelyek felszereltsége az utóbbi 5-6 évben - elsısorban az informatikai felszereltség tekintetében javult, de egyéb vonatkozásban még messze nem megfelelı, s ez sok tekintetben alapvetı akadálya a nemzetközi együttmőködések növelésének. Ezért a megoldandó feladatok között szerepel a kutatási infrastruktúra javítását szolgáló mőszerbeszerzési programok fenntartása, ill. újak indítása. Nagyobb súlyt kell fektetni az ágazati mérı és megfigyelı rendszerek K+F célú hasznosítására. A szakterületi kiválósági központok kijelölése és létrehozása után az infrastrukturális fejlesztési lehetıségeket elsısorban ide kell koncentrálni Finanszírozás Magyarországon a piacgazdaság átmeneti idıszakában döntıen a külföldi tıkebefektetéseken és az importon keresztül valósult meg a gazdaság átalakítása. Ez az importált innováció kora, melynek kihívásait az adott történelmi helyzetben a magyar gazdaság jól oldotta meg, viszont elhanyagolta a belsı innovációs források megırzését. A GDP-n belül a K+F-re fordított arányok 1991-ben hirtelen, majd fokozatosan csökkentek. Ez a tendencia 1997-ben megállt, de érdemi elırelépés csak a legutóbbi idıben történt.

9 Az egy fıre jutó hazai környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi K+F ráfordítás 2001-ben mintegy 1200 Ft/fı, ami hozzávetılegesen a GDP 0,08 %-a. 9 A kedvezı elırelépés jeleit 2001-ben már egyértelmően tapasztaltuk. A nagy, 100 millió Ft feletti projekteket magába foglaló OM Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok elsı kiírásának eredményhirdetése májusában megtörtént. A környezetvédelem, természetvédelem és a vízügy szakterületeit közvetlenül érintı nyertes pályázatok összege - a évek idıszakára jóval túllépte a 4,3 milliárd forintos szintet. A pályázat évi fordulójában ez az összeg mintegy 3,6 milliárd forint a évek idıszakára. A legfeljebb 75 millió Ft támogatást élvezı projekteket támogató OM-KöM Környezetvédelmi Mőszaki Fejlesztési Pályázat 1999 ıszén indult. A végéig nyújtott támogatás jóval több mint két milliárd Ft-ot tett ki. A kisebb - maximum 5 millió Ft támogatású - kutatási feladatok megvalósítását szolgálják a környezetvédelmi tárca által az 1998-tól meghirdetésre kerülı Környezettudományi és Természetvédelmi Kutatási Pályázatok. Külön ki kell emelnünk az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) nyújtotta pályázatok fontosságát, mely az alapkutatásokat támogatja. A Tárcaközi K+F Programok indítása tervben van, s egyre jelentısebbek a Tárcakutatási Programok, melyek a tárcák önálló finanszírozásában valósulnak meg. Az elmúlt idıszakban a hazai forrásokat kiegészítették az EU K+F Keretprogramjainak, a NATO K+F programjának és a PHARE program K+F pénzeszközei. Részesedésünk fokozásának egyik feltétele a hazai ráfordítások növelése. A magyarországi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi K+F ráfordítások becsült évi értékeinek alakulását folyó áron - beleértve mind a közpénzekbıl, mind a vállalati és a civil forrásokból megvalósuló kutatásokat-fejlesztéseket - a következı ábra szemlélteti. 14 Magyarországi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi K+F ráfordítások folyó áron milliárd Ft ,4 6,92 8 9, ,4 0,4 0,74 0,8 0, Országos K+F KvVM K+F

10 10 3. A környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy középtávú tudománypolitikai célkitőzései Α környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy hatékony képviselete és érdekérvényesítése a hazai tudománypolitikában. A környezetvédelmi, a természetvédelmi, valamint a vízügyi kutatás-fejlesztések országos szintő nyilvántartása, koordinálása. (Az országos koordináció egyik alapfeltétele, a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer az OM felügyelete alatt január 1-tıl mőködik.) Az országos kutatás-fejlesztési pályázatok környezetvédelmi és vízügyi szempontrendszerének összehangolása, az átfedések kiküszöbölése. Pályázati preferenciák biztosítása az EU-integráció által megkívánt és az emberi egészség védelme érdekében végzendı kutatás-fejlesztéseknek. Az EU 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramhoz ( ) való csatlakozás, melynek új eszközei: - a Keretprogram az EU Társulási Szerzıdésének 169. Cikkelye alapján támogatja valamely kutatási szakterületen folytatott nemzeti programok tevékenységének összehangolását, - a Keretprogram a kiválósági hálózatok eszközével egy bizonyos kutatási témában a szükséges erıforrások és szakértelem kritikus tömegének létrehozását célzó kutatói hálózatok szervezését és mőködését támogatja, - a Keretprogram a nagymérető integrált projektek eszközével a kiemelt tematikus szakterületen ambiciózus, világosan megfogalmazott tudományos és technológiai célok elérését kívánja elısegíteni. A nemzetközi mőszaki-tudományos együttmőködés elısegítése. A kutatás-fejlesztés egyre inkább nemzetközi méreteket ölt, amelyben szerepet játszanak a globális problémák megjelenése és a racionálisabb forrásfelhasználás iránti igény erısödése. A hazai kutatásfejlesztés nemzetközi együttmőködésének elısegítése érdekében a hazai pályázatok elbírálási szempontjaként a nemzetközi együttmőködés értékelését célszerő alkalmazni. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi nemzetközi egyezmények megkötésének, végrehajtásának mőszaki-tudományos megalapozása. Az EU Víz Keretirányelve végrehajtásához szükséges két- és többoldalú nemzetközi közös módszertani kutatások végrehajtása. A K+F eredmények gyakorlati hasznosulásának fokozása érdekében a tudásáramlás és az együttmőködés ösztönzése a kutatóintézeti hálózat, a felsıoktatás és a tudásintenzív technológiákat alkalmazó vállalati szféra között. A pályázati rendszerek és a részvételi feltételek orientálásával ösztönözni kell a vállalkozási és a tudományos szféra közös pályázati tevékenységét, fıleg a mőszaki fejlesztés terén alulról építkezı pályázati kiírásokkal. Az alap- és az alkalmazott kutatás, illetve a technológiafejlesztés közötti kapcsolatot szorosabbá kell tenni. A minıség-ellenırzés és az utóértékelés módszereinek bıvítéset, építve a szervezendı kiválósági központok tevékenységére. A hasznosulás érdekében a teljesítményorientált bírálati eljárás követelményrendszereit következetesen kell érvényesíteni.

11 11 A rendszerszemlélető kutatások, így az Integrált Szennyezésmegelızés projekt céljainak az ösztönzése, amelyekben a korábban külön résztudományi területeken dolgozó kutatók együttesen vizsgálják az ökológiai elemek és rendszerek, valamint az emberi közösségek közti kölcsönhatásokat. A tiszta technológiák arányának évi mintegy 5 %-os növelése: az "end of pipe" típusú és a tiszta technológiák %-os megoszlásának elérése a jelenlegi %-os aránnyal szemben a mőszaki fejlesztési pályázatok szempontrendszerének meghatározásával. A környezetvédelmi és vízügyi berendezések és technológiák beszerzésében a hazai termékek és eljárások részesedésének jelentıs növelése a jelenleg %-os import rovására. A környezetvédelmi és vízügyi innováció gyakorlati hasznosulásának jogi eszközökkel történı elısegítése. Egyik legjobb innovációs ösztönzés a következetesebb hatósági munka, amelyet a mérési (bizonyítási) eszközök fejlesztésével is meg kell alapozni. 4. A környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi kutatásfejlesztés tartalmi kérdései, kiemelt kutatások A gyakorlati környezetvédelem és a vízügy egyik fı kihívása kettıs jellegében gyökeredzik. Egyrészt a komplex környezeti problémák több ágazaton átívelnek, így kezelésük is szükségszerően együttmőködı (horizontális) megközelítést igényel. Másrészt a környezetvédelem céljainak a társadalmi és gazdasági tevékenységeket teljes mélységében (vertikumában) át kell hatniuk oly módon, hogy ez magának az ágazatnak is hasznát szolgálja. A horizontális programszerő beavatkozások eszközei a tematikus akcióprogramok, míg a környezetvédelem vertikális integrálását a kiemelt ágazatokban kívánjuk megvalósítani. Az összeállításban az egyes szakmai fejezetek hármas-tagozódásúak: a szakterület általános helyzetének felvázolása, a közelmúlt ( ) jelentısebb kutatási eredményeinek ismertetése, az elkövetkezı évek várható kutatásfejlesztési irányai.

12 A környezet és a fenntartható fejlıdés kiemelt komplex tematikus területei A környezet állapota, állapotváltozása és terhelhetısége Általános helyzetkép Környezetünk állapotának megismeréséhez, értékeléséhez, javításához szükséges tennivalók meghatározásához ismernünk kell az állapotot jellemzı paramétereket és azok változásának tendenciáit. Az egyedi méréseket, megfigyeléseket egységes szakmai és területi rendszerekbe kell integrálni, valamint korszerően feldolgozni. Ez az objektív alapja a környezet- és természetvédelmi tevékenységnek. Az NKP kiindulási alapja a megoldandó környezeti problémák azonosítása. Egyben meg kell határoznunk a problémák okait is annak érdekében, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat, illetve, hogy a megelızés elve érvényesíthetı legyen. Teljekörően fel kell tehát tárnunk a hatótényezık-környezet állapota-probléma-célmegoldások-feladat folyamatot. Ez lényegét tekintve megfelel az OECD-ben általánosan használt terhelés-állapot-válaszintézkedés modellnek. Az egyes természeti elemek (pl. talaj, felszíni víz) a környezet bizonyos terhelését még el tudják viselni, hiszen van öntisztulási képességük. Rendkívül nagy gazdasági jelentısége van annak, hogy ezt a képességet kihasználjuk. A környezetvédelem alapvetı feladata viszont, hogy megakadályozza a túlterhelést. E rendkívül sok tényezıs rendszerek belsı összefüggéseinek feltárása kiemelt jelentıségő kutatási feladat tıl kezdıdıen évente értékelik a környezet és a vízkészletek állapotát, s kiadványban teszik közzé. Kutatás-fejlesztési eredmények A regionális és lokális nagy felbontású térinformatikai alapú információs rendszer gyakorlati alkalmazhatóságának tudományos megalapozására, a környezeti állapotváltozás figyelésére nyilvántartási és monitoring rendszert fejlesztettek ki. Az állapotértékelési feladatok ellátásához a vízrajzi mérı-, megfigyelı-hálózat folyamatos korszerősítésére került sor, ennek során a külön hangsúlyt kapott a távmérı hálózat fejlesztése. Az állapotváltozások értékelését szolgálja a 2001-ben üzembe helyezett MAHAB (Magyar Hidrológiai Adatbázis) informatikai rendszer. A vízgazdálkodási térségi sajátosságok kezelésére számos kistérségi vízháztartási vizsgálat készült: - Szigetköz, - Duna-Tisza közi hátság, - Maros hordalékkúp, - Dunántúli Középhegység ben útmutató készült a vízgyőjtı-feltárási vizsgálatok ajánlott módszerérıl. Az ivóvízbázisok védelmi munkáit támogatja a térinformatikai fejlesztéső Vízbázis Atlasz, amelynek aktualizálása rendszeresen megtörténik.

13 Több fontos információs rendszer kiépítése, továbbfejlesztése megtörtént, így: - az EIONET kompatíbilis környezeti információs hálózat kiépítése, - az integrált környezeti információs rendszer továbbfejlesztése. 13 Komoly erıfeszítések történtek a felszíni vizeink szennyezésének felmérésére. Így a hazai vízfolyások tipológiai besorolásához egy új típusú monitorozó eljárás bevezetését, a bentonikus élılény-együttes monitorozását megkezdték ban a felszíni vizeink radioaktív-szennyezıdésének vizsgálatát elvégezték a havi gyakoriságú számítógépes értékeléshez (monitoring), és ez a munka folytatódik. Az összehangolt vízminıségi adatgyőjtés keretében a Duna-medencére irányuló munka során a monitoring laborvizsgálati és információs rendszer kiépítését megalapozó hazai vizsgálatokra került sor. Megtörtént a Maros folyóra kidolgozott vízminıségi mintaterületi projekt elıkészítése, elvégezve a felszíni vizek vízszennyezési monitoringját. Hasonlóképpen az Ipoly folyóra kiterjedıen a vízminıségi állapotok értékeléséhez monitoring rendszert dolgoztak ki. A levegıszennyezettség felmérése keretében lépések történtek a Levegıminıségi Adatközpont és a környezetvédelmi felügyelıségi immissziómérı állomások adattovábbítási rendszerének fejlesztésére. A Veszélyes Hulladékok Információs Rendszere (HAWIS) kialakításához szükséges kiegészítı fejlesztés keretében elıkészítették a HAWIS országos bevezetését. Összefoglaló értékelés készült a hazai zaj-adatbázisokról, s javaslat készült a közlekedési zajadatbázis mőködtetésére vonatkozóan, s megtörtént a közúti jármőpark zajvédelemmel kapcsolatos információs alrendszerének kiépítése. Fontos lépést jelentett az automatikus adatgyőjtés és adattovábbítás rendszerének megalapozása a meteorológiai (levegıkörnyezet) megfigyelı hálózat minıségbiztosítási rendszerének kiépítéséhez. A megkezdett út folytatásaként a feladat a meglévı információs, monitoring rendszerek, adatbázisok továbbfejlesztése, bıvítése, frissítése, újak kiépítésének megalapozása.

14 14 A jövı K+F fejlesztési irányai A kutatás súlyponti területei a) A környezet (természetes és mővi) állapotát, állapotváltozásait, terhelését, terheltségét nyilvántartó, komplex mérı-, megfigyelı- és információs rendszer továbbfejlesztésének tudományos megalapozása b) A környezeti rendszerek és befogadók terhelésének, terhelhetıségének feltárása, a célállapotok meghatározásának, a terhelhetıséggel kapcsolatos helyi, regionális és országos szintő gazdálkodás módszertanának tudományos megalapozása, figyelembe véve a káros anyagok együttes hatását c) Az EU Víz Keretirányelvébıl adódó feladatok ellátása, különösen a vizek jó állapotának elérhetıségére Feladatcsoportok Tovább kell fejleszteni a környezetállapot-értékelés módszertanát, a környezet terhelését mérı mőszeres analitikai eszközöket, az észlelés rendszerét, módját. Kiemelten fejlesztendık a távérzékelési eljárások, a zajtérkép készítés módszertani kidolgozása, a bioindikációs módszerek és a latens folyamatok felderítését szolgáló eljárások A különbözı ágazati-szakmai területeken és különféle módszerekkel folytatott mérések egységes rendszerbeli integrálása, hogy az döntéstámogató, szakértıi típusú problémák és tájékoztatási feladatok, környezeti katasztrófák elırejelzésének megoldását is szolgálja, továbbá biztosítsa az információs rendszerek interaktív és nemzetközi kapcsolatát. Kiemelt feladat a területi regionális, integrált informatikai központok hálózataként fölépülı ágazatközi információs rendszer létrehozásának megalapozása A környezeti, természeti erıforrások, ökológiai adottságok mennyiségi és minıségi számbavételét szolgáló kutatások A természeti folyamatok, illetve a beavatkozások hatására bekövetkezı környezeti változások, a szennyezıdésterjedés és a hatásmechanizmusok vizsgálata, az élıvilág környezetre gyakorolt hatása, környezeti elemek szennyezés-asszimilációs képessége A védekezési, szabályozási, beavatkozási, gazdálkodási, készlethasználati stratégiák megalapozásához a környezeti rendszerek és befogadók terhelésének, terhelhetıségének feltárása, a terhelhetıséggel kapcsolatos helyi, regionális és országos szintő gazdálkodás módszertanának kidolgozása Tisza-völgy, a Dráva, a Balaton-Kisbalaton térség új ökológiai feltételrendszerének kidolgozása Az EU által elıírt vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése A vízkészletek mennyiségi és minıségi jellemzıit mérı-,megfigyelı rendszerek (hálózatok) egységesítésével ki kell alakítani az EU Víz Keretirányelv elıírásainak megfelelı monitoring hálózatokat

15 Biológiai és táji sokféleség, a természet élı és élettelen értékeinek védelme Általános helyzetkép A természetvédelem célja hazánk biológiai sokféleségének, genetikai erıforrásainak, élı és élettelen értékeinek megırzése és fenntartható hasznosítása, a természet és a társadalom harmonikus kapcsolatának elısegítése a jelen és a jövı nemzedék életfeltételeinek javítása érdekében. A biológiai és táji sokféleség (biodiverzitás) az élıvilág változatosságára vonatkozik. Megırzése a természetvédelem egyik legfontosabb feladata. E sokféleség bıséges - de nem korlátlan - erıforrása az emberi társadalom, kultúra és gazdaság kialakulásának, fejlıdésének, s jólétének. Magában rejti az egyediség szépségét és a változatosság gazdagságát, a változás, alkalmazkodás és szervezettség képességét. Egy táj biológiai változatosságát sokszor célszerő az életközösségek számával és arányukkal megadni. Mára elismert tény, hogy a biológiai sokféleség a fejlett és fejlıdı világ megmaradásának, továbbfejlıdésének stratégiai értékő forrása. A növényi és állati fajok közvetlen anyagi hasznot hajtó szerepe (lásd: élelem, építıanyag, gyógyszer) a legismertebb. Azonban az élıvilág - potenciálisan minden faj - kimeríthetetlen, de egyúttal pótolhatatlan genetikai erıforrás is, amelynek kiaknázását éppen a biotechnológiának az utóbbi évtizedben kiteljesedı rohamos fejlıdése teszi lehetıvé. A biológiai sokféleség ugyanakkor az életközösségek-ökoszisztémák normális mőködésének a motorja is. Az élı természet anyagés energiaforgalmi rendszereiben minden fajnak megvan a maga szerepe a forrásfelosztásban, a termelésben, a szervesanyag-lebontásban. A sokfajú ökoszisztémák olyan funkciókra alkalmasak, mint a klímareguláció, oxigéntermelés, a vízfolyások szabályozása (árvizek!), az erózió megelızése, illetve a talajvédelem. A Földön létezı fajok száma feltehetıleg 5-30 millió között mozog, amelybıl eddig 1,7 millió fajt írt le a tudomány. A biológiai evolúció során mintegy 500 millió faj élt a Földön, ezek 98 %-a kihalt, vagy más fajjá alakult. Napjainkra azonban a fajpusztulás üteme legalább ezerszeresre fokozódott. Magyarország élıvilágának sokfélesége elfogadható, helyenként jó. Az ember által befolyásolt tájakon azonban az értékes biodiverzitás alacsony szintre csökkent. Magyarország területén jelenleg ismert és nyilvántartott 470 növényasszociáció sorában 350- et tekinthetünk természetes, féltermészetes társulásnak. A többi antropogén hatást által befolyásolt, s 114 társulás gyom jellegő. A természetes növényzetet képviselı élıhely típusok 62 %-a, összesen 218 asszociáció védelmet, túlnyomó hányada fokozott védelmet igényel. Különösen veszélyeztetettek erdei társulásaink és a mocsári-lápi növényzet. A természeti rendszerek, az egyes élıhelytípusok évezredeken keresztül egymással szoros kapcsolatban álltak. Napjainkra egyre inkább felszabdalódtak, megszőntek, vagy jelentısen csökkentek a köztük fennálló anyagforgalmi és energiaáramlási kapcsolatok. A biodiverzitás fenntartása a populációk közvetlen védelmével és a társulások, életközösségek védelmével érhetı el a lokális és regionális szempontok érvényesítése mellett. A természeti és társadalmi (gazdasági) folyamatok hatására bekövetkezı biodiverzitás állapotváltozások nyomon követése érdekében biomonitorozó hálózatot kell kiépíteni. A Rioi Egyezménybıl (1994) fakadó kötelezettségként magyar kutatók kidolgozták a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó

16 16 Rendszer (NBmR) programját. A program megvalósítása 1998-ban kezdıdött el, a megvalósult rendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedı jelentıségő. A természetvédelem területén elért eredmények Magyarország nemzetközi elismertségéhez jelentıs mértékben hozzájárultak. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek aránya 0,3 %-kal emelkedett és jelenleg az ország területének 9,2 %-a védett. 11 fokozottan védett, nemzetközi jelentıséggel bíró növényfaj és 11 veszélyeztetett állatfaj védelmi programjának végrehajtása kezdıdött el 2000-ben. A jogharmonizációs tevékenység során a hazai védett fajok mellett további 498 növényfaj, és 567 állatfaj (22 puhatestő, 25 ízeltlábú, 1 tüskésbırő, 7 hal, 38 kétéltő, 70 hüllı, 329 madár, 75 emlıs faj) kereskedelmét, illetve szándékos pusztítását kell jogszabályban megtiltani. A védett és fokozottan védett fajok száma így re 690 növény- és 971 állatfajra változott ben az erdırezervátumok száma 63, ha összterülettel, amely a hazai erdıterület 0,76 %-a. Ebbıl a gazdálkodás alól kivont magterület 3665 ha, a legkisebb magterület 8 ha, a legkisebb erdırezervátum 29 ha, a legnagyobb magterület 381 ha és a legnagyobb erdırezervátum 610 ha. A barlangok száma Kiemelkedı jelentısége alapján eddig hazánk 125 barlangját nyilvánították fokozottan védetté. Az Aggteleki-karszt barlangvilága a Világörökség listán szerepel. A nemzetközi jelentıséggel bíró barlangjaink és a földtani-felszínalaktani értékeink is fokozottan veszélyeztetettek, mivel ezek meg nem újuló, végleges, sérülésnek, pusztulásnak kitett természeti képzıdmények. A természetközeli és történelmileg kialakult, hagyományos tájhasználatú kultúrtájaink összefüggı rendszert alkotnak, amelyben a tájjelleg és a tájhasználat harmóniáját és kiegyensúlyozottságát csak az átfogó, nagyléptékő tájvédelmi szemlélet biztosíthatja. A tájvédelem szempontjából alapvetı célkitőzés a fenntartható fejlıdést elısegítı, többcélú tájhasznosítás új formáinak bevezetése, a komplex tájpotenciál védelme. Kutatás-fejlesztési eredmények A természetvédelmi kutatási-fejlesztési tevékenység céljait és feladatait a Nemzeti Természetmegırzési Koncepció, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv irányelveiben rögzített nemzetközi és hazai követelmények, elvárások, az évi LIII. A természet védelmérıl szóló törvényi kötelezettségek, valamint az Európai Unióhoz történı csatlakozás elısegítése határozták meg. A természetvédelmi célokat szolgáló kutatások hasznosulását általában több év távlatában lehet megadni, hiszen a természeti értékekkel és erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodás, a természeti értékek megırzésének és fenntartásának gazdasági haszna is csak hosszú távon mérhetı. A természeti értékeket közvetlenül veszélyeztetı tényezık elhárításában, tompításában gyakran és közvetlenül rövid távon, de leginkább folyamatában és hosszú távon mutatkozik meg a kutatások szükségessége és haszna. A vizsgált öt éves idıintervallumban elért K + F eredményeket a Természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény által elıírt, a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben (NTA) megfogalmazott K + F fıirányokhoz csoportosítva mutatjuk be. A védett és védelemre tervezett területek élı és élettelen természeti értékeinek számbavétele, feltárása, osztályozása, a természeti értékek állapotára kiterjedı kutatások (Komplex Természeti Állapotfelmerési Program)

17 17 A természetvédelemmel szemben támasztott hazai és nemzetközi, szakmai és társadalmi elvárások szükségessé tették a védett és védelmet igénylı területek természeti értékeinek feltárását, számbavételét és a védelmi intézkedések hatékonyságának növelésére irányuló kutatások kiszélesítését és felgyorsítását. Ennek alátámasztására indítottuk el 1992-ben a védett és védelemre tervezett, nemzetközi konvenciók hatálya alá esı területek komplex természeti állapot-felmérési programját, legelıször a legértékesebb, meglévı és tervezett nemzeti parkok területein. A komplex program szakmai elıkészítését és végrehajtását a természetvédelem hivatásos állománya, az akadémiai, egyetemi és egyéb kutatóhálózatok, esetenként társadalmi szervezetek végezték, illetve végzik napjainkban is. A program keretében eddig elkészült a jelenleg 10 nemzeti park, a tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek nagy részének felmérése. Kiemelhetık azon kutatások, amelyek a természetvédelmi oltalom alatt álló parkok, arborétumok, botanikus kertek felújítására irányultak. Nagy jelentıséggel bír, hogy az élıhelytérképezést ma már a távérzékelési adatok és földrajzi információs rendszerek felhasználásával végzik. Igen értékes kutatási eredmények születtek a hazai erdırezervátumok kijelölése és természetvédelmi oltalom alá való helyezése, fenntartása és megırzése érdekében. Ezen kutatási eredmények igen jól hasznosultak mind a természetvédelmi kezelésben, mind a természetközeli erdıgazdálkodásban. Megkezdıdtek a hazai természetes erdırezervációk hálózatának kijelölésére irányuló kutatások, amelyeknek célja, hogy a hazai természetes és természetszerő erdei életközösségeket hosszú távon megırizzük, és teljes háborítatlanságukat fenntartsuk. E K + F fıirányban eddig elért eredmények jól felhasználhatók a nemzeti biodiverzitás monitorozó rendszer és a környezeti hatásvizsgálatok természetvédelmi követelményrendszerének a megalapozására, illetve a veszélyeztetett ökoszisztémák vörös könyvének elkészítéséhez, a mezıgazdálkodás, a természetvédelem és a vidékfejlesztés integrációját magában foglaló programok és feladatok megvalósításához. A védett és veszélyeztetett növény-, és állatfajok, illetve jellegzetes társulásaik és élıhelyeik fenntartására irányuló kutatások; védett természeti területeket és értékeket veszélyeztetı jelenségek vizsgálata, az okok feltárására, mérséklésére és megszüntetésére irányuló kutatások; veszélyeztetett természeti értékek és élıhelyek megóvását célzó rekonstrukciós munkák szakmai megalapozása A kutatási tevékenység e témakörben a károsodások csökkentésére, megszüntetésére, illetve helyreállítására irányult és elsısorban programokban és akciótervekben realizálódott. E programok felgyorsítását hazánk nemzetközi kötelezettségei (Berni és Bonni Egyezmények), elvárások (IUCN, ECNC, Wetlands International, EUROPARC) és az EUjogharmonizációs törekvései is megkövetelték. A védelmi programok rövid, közép és hosszú távlatban ( év) határozták meg a tennivalókat. Figyelemre méltó kutatási eredmény született a Veszélyeztetett hazai növényfajaink konzervációbiológiai vizsgálata csírázásserkentık alkalmazásával címmel. A vizsgált idıszakban a tájvédelem jelentısége felértékelıdött és ennek egyenes következménye, hogy elsısorban olyan kutatások végzésére nıtt meg az igény, amelyek a fenntartható fejlıdést biztosító, többcélú tájhasznosítás új formáinak bevezetését, a komplex tájpotenciál védelmét, a tájvédelmi szempontoknak az általános és szakmapolitikákban való integrálását helyezték elıtérbe. Ennek érdekében az elmúlt években több, a táj védelmével

18 18 foglalkozó szabvány készült, pl. a védett természeti területeken létesülı épületek, építmények tájba illesztésérıl. Kidolgozás alatt áll a táj általános védelmének szakmai útmutatója is. Segítségével a tájvédelmi hatósági munka szakmailag megalapozottabbá, kiszámíthatóbbá, tervezhetıbbé válik. Egyes nemzetközi egyezményekben rögzített kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kutatások A vizsgált idıszakban elsısorban a Ramsari Egyezmény kötelezettségeibıl fakadó megalapozó kutatások folytak, amelyeknek legfontosabb céljai a vizes területek megırzése, fenntartható vagy megfontolt hasznosításuk elısegítése és az erre vonatkozó megfelelı jogi, intézményi és együttmőködési keretek megteremtése. Hazánk különleges adottságai következtében a magyarországi Ramsari területek között a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemzı vizes élıhely típusai megtalálhatók: tavak, mocsarak, szikes tavak, lápok, holtágak, folyószakaszok, nedves rétek, valamint ember alkotta halastavak, víztárolók. Hazánknak jelenleg 19 területe tartozik e nemzetközi jelentıségő területek közé. Készül az ország valamennyi nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyének leltára. Az elkülönült élıhelyek ökológiai hálózatának védelme ma már hazai és nemzetközi kívánalom. A határon átnyúló élıhely-védelem hazai érvényesítését a Nemzeti Ökológiai Hálózat kialakításának és védelmének programja testesíti meg, csatlakozva a Pán-Európai Ökológiai Hálózat és az Európai Unió ökológiai hálózatának rendszeréhez. Az Európai Közösség a természet nem ismer határokat szellemében tőzte ki célként a Natura 2000 hálózat kialakítását, amely az európai jelentıségő természeti területek hálózatát jelenti. A Natura 2000 hálózat hazai kijelölendı területeinek felmérése folyamatban van, ezzel megnyílik a lehetıség fenntartásuk, kezelésük költségeinek közösségi forrásból történı társfinanszírozására, különbözı EU-alapokból (LIFE, SAPARD, ISPA stb.). Nemzeti Biodiverzitási Stratégia és Cselekvési Program kidolgozása Jelentıs PHARE támogatással a kutatók és a természetvédelmi szakemberek kidolgozták a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) programját. A program megvalósítása 1998-ban kezdıdött el. A program mőködése során már eddig is jelentıs adatsorokat és számos térképet hozott létre. Megbízható adatokat szolgáltat az ország élıvilága különbözı szervezıdési szinteken létezı sokféleségének állapotáról és változásairól. Ezzel segíti a környezet- és természetpolitikát, a döntéshozatalt és a biológiai erıforrásokkal történı gazdálkodást. A teljes program kiépítése még a jövı feladata. Mindehhez alapot adnak a hazai szárazföldi és vízi életközösségek biodiverzitásának rendszeresen végzett feltárásai és tulajdonságaik (organizáltság, dinamika) vizsgálata során elért, nemzetközileg is elismert hazai eredmények. A következı években a program bıvítése mellett az adatok információs rendszerbe történı szervezése a legfontosabb feladat. A Magyar Tudományos Akadémia Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottsága segítségével 2001-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Program és Cselekvési Terve is. A kutatások feltárták a genetikailag módosított szervezetek (GMO) kibocsátásával járó környezeti kockázatok lehetıségeit. Az erre vonatkozó felmérések kitértek a GMO-kal kapcsolatos hiányos ismereteink feltárására, a patogének veszélyességi kategorizálására és a

19 19 környezeti kockázatokkal együttjáró genetikai, ökológiai, orvostudományi, etikai, jogi és politikai dilemmákra. Jelentıs kutatási eredmények születtek még két kutatási témában: a Tájidegen fafajú monokultúrák és más mesterséges erdık átalakítása, biológiai sokféleségének növelése a fokozottan védett erdıkben és az Ún. nem egyensúlyi életközösségek felismerése, a káoszelmélet ökológiai alkalmazása, a liberálisan szabályozott közösségek leírása címmel. Barlangok, földtani és felszínalaktani értékek védelmét megalapozó komplex kutatások A 13/1998. KTM rendelet szerint kezdıdött meg 1999-ben a barlangok tulajdonosi kezeléséhez szükséges közhiteles természetvédelmi adatbázis felállítása. A munka teljes befejezése 2002-re volt várható. Ennek szellemében került sor a barlangok állapotfelvételére és dokumentációjának elkészítésére, amelynek keretében elvégezték a helyszíni adatfelvételeket, meghatározták a felszín alatti kiterjedést és feldolgozták az adatokat. Több éves feltáró munka eredményeként elkészült a szikes tavak és lápok valamint a kunhalmok országos katasztere, és befejezés elıtt áll a földvárakról készülı országos leltár. Védett természeti területek és értékek természetkímélı mezıgazdasági hasznosítását elısegítı gazdálkodási formák kidolgozására és alkalmazására irányuló kutatások Több éves megelızı kutatások és számítások után 2002-ben elindult az integrált Nemzeti Agár-környezetvédelmi Program (NAkP) megvalósítása. Lényege: új földhasználat kialakítása, amely a táj természeti (ökológiai) adottságainak megfelelıen határozza meg a használat és a védelem intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát. Errıl bıvebben a Fenntartható mezıgazdaság (4.2.5.) fejezetben lesz szó. Elkészültek a NAkP zonális természetvédelmi célprogramjai, amelyek Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) gazdálkodási programjaként pályázhatók meg az erre kijelölt területeken. Ez a program elsısorban a nem védett, de természeti értékekben még viszonylag gazdag mezıgazdasági területeket öleli át, míg a védett természeti területeinken elsısorban az ökológiai gazdálkodást helyezi elıtérbe. A program bevezetése révén a környezet- és természetkímélı gazdálkodást folytatók jelentıs mértékő támogatást élvezhetnek. A természetkímélı szempontokat figyelembe vevı biológiai védekezés tekintetében említésre méltó eredmény született a Rovarok ivari hormonjai (feromonok) alkalmazásának kiterjesztése a mezıgazdasági kártevık elleni biológiai védekezésben c. kutatási témában. Prioritását tekintve további két kutatási téma emelhetı még ki: a Tulajdonszerkezet változásának hatása az erdıvagyon kezelésére; erdei élıhelyek rekonstrukciója veszélyeztetett erdıtársulásokban; természetközeli erdıgazdálkodás módszereinek erdıtársulások szerinti kidolgozása, és a Természeti környezet és a gazdálkodási rendszerek változásai az Alföldön címmel. Természetvédelmi kezeléssel, hasznosítással, szankcionálással, támogatási rendszerekkel, kártalanítással összefüggı kutatások

20 20 A természetvédelem egyik legfontosabb eszköze, hogy a kitőzött céljai eléréséhez természetvédelmi kezelési terveket készítsen. Ez a kezelési terv egy hosszú távú, kiszámítható stratégiát jelent a védett természeti területek kezelésére, fenntartására és megırzésére. A globalizáció folyamatában egyre nagyobb feladatot jelent a még nem vagy csak kis mértékben átalakított tájak védelme. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program természetvédelmi célprogramjának közgazdasági témaköreiben pontos elemzések készültek az érintett gazdálkodók jövedelmi helyzetének változásairól és a szükséges állami támogatás (kompenzáció) mértékérıl. A jövı kutatás-fejlesztési irányai A kutatás súlyponti területei a) Védett és védelemre tervezett területek élı- és élettelen természeti értékeinek számbavétele, a természeti értékek állapotának feltárása, országos nyilvántartások (inventárok) készítése (Komplex Természeti Állapotfelvételi Program) b) Ökológiai (zöld) folyosók, a Nemzeti Ökológiai Hálózat, valamint a Környezetileg Érzékeny Természeti Területek létrehozásának tudományos megalapozása Feladatcsoportok A természetvédelmi szempontból unikális élıhelyek és fajok feltárására irányuló leltárak, nagy és értékes fajdiverzitású élıhelyek, nagyszámú endemikus és veszélyeztetett fajt hordozó, gazdálkodástörténetileg értékes élıhelyek, a természeti és kulturális örökség értékek együttes elıfordulási helyei, vizes élıhelyek katasztere. Védett, fokozottan védett növény- és állatfajok adatbázisának megalapozása Földtani és felszínalaktani értékek védelmét megalapozó komplex kutatások: - források, vízesések, szikes tavak, víznyelık, kunhalmok, földvárak jegyzékének összeállítása, - barlangok egyedi értékeinek felmérése, Magyarországi védett ásványok és ısmaradványok kutatása, - védendı egyedi tájértékek, természetes hidrológiájú vizek (pl. ártéri holtágak, lecsapolatlan mocsarak), rétegtani alapszelvények kataszterének elkészítése Pán-európai Ökológiai Hálózat, illetve a Natura 2000 ökológiai hálózat és az SPA (Special Protection Areas) területek hálózata nemzetközi kritériumok alapján történı kijelölésének megalapozása, az ökológiai folyosók hatása az élıközösségekre. Az ökológiai hálózat, ökológiai folyosók és az infrastrukturális létesítmények (elsısorban autópályák, autóutak, vasútvonalak, nyílt csatornák stb.) keresztezıdési helyeinek mőszaki-biológiai megoldásai. Erdırezervátumok, bioszféra rezervátumok, biogenetikai rezervátumok, új védett és nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá javasolt területeinek kijelölése. Érzékeny természeti területek bevezetésének és mőködtetésének megalapozása.

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu T á j é k o z t a t ó - a Képviselı-testületnek - A Tokaj-Hegyalja

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Területfejlesztés és turizmus

Területfejlesztés és turizmus Területfejlesztés és turizmus 2. Elıadás A fenntartható turizmus fejlesztése 1 Irodalom: Inskeep, E. (szerk.) - WTO: A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek.

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Elıadó: Szalay András S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató-fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek

Részletesebben

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Kovács István igazgató 2011. június 27. Az MFB szerepe a magyar gazdaságban Motor a a fejlesztéspolitika és a bankrendszer, a fejlesztéspolitika

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben

Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási Intézet, Szent István

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet

Közhasznúsági melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyzı határozat száma: Nyilvántartási szám: 19076533-1-05 05 Miskolci Törvényszék 05 PK 60824 /1990/2 05/01/824 3525 Miskolc, Kossuth utca 13 2013 Oldal: 2 1. Tárgyévben végzett

Részletesebben

A KÖRNYEZETÜGY KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA Vitaanyag. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008.01.18.

A KÖRNYEZETÜGY KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA Vitaanyag. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008.01.18. A KÖRNYEZETÜGY KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA Vitaanyag Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008.01.18. Tisztelt olvasó! Az elmúlt évtizedekben a környezetvédelem egyre fontosabb lett, és mára kulcskérdéssé

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap fejezet száma és megnevezése: LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési

Részletesebben

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz Környezetvédelmi és társadalmi terv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz No Akció Környezeti kockázat, Kötelezettség Projekt elıkészítés, engedélyek, jogosítványok I.1

Részletesebben

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Sajtó-háttéranyag Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenı környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetıséget:

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

Alapokmány. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Államháztartási azonosító: 039046 Alapító okirat száma, kelte: KJHF-567/2/2006. (2006.

Alapokmány. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Államháztartási azonosító: 039046 Alapító okirat száma, kelte: KJHF-567/2/2006. (2006. Alapokmány 1. Fejezet száma: XVI. Fejezet megnevezése: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2/a. Azonosító adatai: Törzskönyvi nyilvántartási szám 308362 Megnevezése: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Részletesebben

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum

Moson-Sopron Megyei Civil Informáci. ciós s Centrum Gyır-Moson Moson-Sopron Megyei Civil Informáci ciós s Centrum 9023 Gyır, Otthon u. 2. Tel. : 96/550-313 Tel./Fax: 96/311-031 06-70/948-57-30 E-mail : civilhaz@unitedway.t-online.hu Web : www.unitedwaygyor.hu/ciszok

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk az eddig megjelent Új Széchenyi Terv pályázatai mellett a figyelmét felhívni két új pályázatra, melyekre a Kombinált Hitel Garancia (KHG) eljárás keretében

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A KEOP prioritásai 1. Egészséges tiszta települések (KA) 2. Vizeink jó kezelése (KA) 3. Természeti értékeink jó kezelése (ERFA)

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Tisztelt Képviselı-testület! A belsı ellenırzés tervezésének bemutatása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-dunántúli Operatív Program keretében Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésének támogatására Kódszám: KDOP-2008-5.2.2.A A projektek

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés Regionális Operatív Programok Ipartelepítés (DAOP-1.1.1./D-11, DDOP-1.1.1./E-11, ÉAOP-1.1.1./E-11, ÉMOP-1.1.1./B-11, NYDOP- 1.3.1./E-11) A pályázat célja a régióban mőködı, illetve letelepülni kívánó elsısorban

Részletesebben

A 2009-2014 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVİKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Élıhelyek és élettelen természeti értékek megırzését, helyreállítását szolgáló beruházások

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Élıhelyek és élettelen természeti értékek megırzését, helyreállítását szolgáló beruházások PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program Élıhelyek és élettelen természeti értékek megırzését, helyreállítását szolgáló beruházások címő pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KMOP 3.2.1/A

Részletesebben

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Észak-Magyarország a fenntartható Európában lehetıségek és kihívások OPEN DAYS 2009 Régiók Hete Miskolc, 2009. október 21. Lenkey Péter

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök Az LCA Center egyesület bemutatása István Zsolt elnök 1 Mi az LCA? Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) más néven életciklus-becslés, életciklus-értékelés, vagy életciklus-vizsgálat egy termék,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben