Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése"

Viktor Király
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # # # # Möller István Alapítvány

jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A

2 Az úzdiszentpéteri református templom falkutatása Kiss Lóránd Az úzdiszentpéteri református templomban végzett falkutatásra a Möller István Alapítvány képviselőjétől, Kollár Tibortól kaptunk felkérést. A falkutatás során a templom külső és belső falfelületein nyitottunk kutatóablakokat. A falkutatást 2015 június havában végeztük. A település első okleveles említése 1305-ben történik Scentpetur néven ban Ozdiszentpeter. A falu nevéből ítélve a középkori plébániatemplom védőszentje Szent Péter lehetett. (Léstyán Ferenc). A keskeny hajóval rendelkező románkori templom ma is megvan. (Léstyán, Kovács: Magyar ref. templomok. 202.). A középkori ózdi esperesség Úzdiszentpéterrel való azonosítása nem bizonyított. Az 1783-as a vizitációs jegyzőkönyv a templomot nagy ruinában találja. (Kelemen: Művészett. I. 107.) A templom keskeny hajóból, és azonos szélességű szentélyből áll. A szentélyzáródás aránytalan, nyílt sokszögzáródású. A hajót és a szentélyt nagyméretű támpillérek támasztják. A hajó nyugati homlokzatához a XIX században tornyot építettek. A hajó északi és déli oldalán egy-egy függőleges repedés alapján jól elkülöníthető a hajdani hajó és a később hozzáépített szentély falazata (feltehetőleg a középkori szentély lehetett ruinában a XVIII. században). A hajó beforduló fugázott téglafalazatából ítélve a korábbi szentély a hajónál keskenyebb lehetett. A hajó külső falfelületein nyitott kutatóablakokból láthatóvá vált ennek falazata: A hajónak a szentélytől eltérő téglafalazata van, a téglák méretei azonosak, felületükön pedig egy vékony, jó megtartású mészben gazdag fugázó vakolat maradt fenn. Ezt a vakolatot egy későbbi porlékony meszes vakolat borítja egymást követő fehérre meszelt rétegekkel, majd a jelenlegi höbörcsös felületű cementes vakolat következik. A déli és az északi hajófalon kis kiugrású falpillérek figyelhetőek meg. A pillérek a falazattal egyidősek, az első építési periódusból származnak. A falazat felső negyedében, (80 cm-el a tető alatt) a vakolat eltávolítása után láthatóvá vált a pillérek lefaragott folytatása. A vízszintesen végigfutó csorbázatból ítélve, itt egy téglából készült párkánydíszt faragtak le távolítottak el, mely pillértől pillérig ért. A déli hajófalon, a két legnyugatibb pillér között, egy kisméretű, félköríves záródású, befalazott ajtónyílás került elő. Az ajtónyílásnak nincsenek szárkövei, ezeket téglák helyettesítik. Felső záródását egyetlen kőtömbből faragták ki. (Később a kőtömb kettétört). A nyílás felső záródása egyszerű félköríves, semmilyen tagozat nem látható rajta. Teljesen azonos a hajó déli oldalán található ablak kiképzése is. A nyugat felőli ablak szárkövei helyén, a kapuhoz hasonlóan, téglakiképzés látható. A kelet felé eső ablak már a szentély szakaszába esik. A kőből kiképzett félköríves záródás alatt a téglafalazat különbözik, a téglák mérete változó, hiányzik a hajónál megfigyelt fugázóhabarcs. Feltételezzük, hogy a késői szentély falainál felhasználták a lebontott középkori szentély anyagát, így annak egyik ablakzáródását is. A hajó északi és nyugati külső falfelületein is megtalálható a fugázott, korai pilléres téglafalazat. A támpillérek nincsenek kötésben a hajó falazatával, tehát utólag épültek. A szentély falazata különbözik a hajó falazatától. A téglák mérete különböző, a téglák közti falazóhabarcs is, és hiányzik a hajó külső felületén megfigyelt fugázóhabarcs. Mindez arra utal, hogy a szentély és a hajó falai különböző korszakokban épültek. 1

A település első okleveles említése 1305-ben történik Scentpetur néven. 1348-ban Ozdiszentpeter. A falu nevéből ítélve a középkori plébániatemplom védőszentje Szent Péter lehetett. (Léstyán Ferenc).

3 A hajó nyugati homlokzatán, mely jelenleg a torony takarásában van, a nyugati kapu félköríves kőkerete látható, mely valószínűleg egykorú lehet a hajó déli oldalán talált románkori jellegű ablak és ajtónyílásokkal. A hajó belső falfelületein nyitott kutatóablakokban a jelenlegi 1,5-2 cm vastag meszes vakolat alatt találtunk történeti vakolatfelületeket. Egyértelmű falfestményre utaló nyomot nem találtunk, ezt esetleg nagyobb felület feltárása esetén lehetne tisztázni. A szentély belső falfelületein (főként a szentélyzáródásban) cementes vakolatfelületeket találtunk 4-5 cm vastagságban. (A folyamatosan megrepedő falakat a vastag cementes vakolattal remélték stabilizálni). A hajóban beazonosított történeti vakolatfelületekkel a szentélyben nem találkoztunk. A templom hajója minden valószínűség szerint XIII-XIV században épült, egységesen téglából. Faragott követ az ajtó és ablaknyílások záródásainál használtak. A hajó belsejében a jelenlegi vakolat alatt találtunk történeti vakolatfelületeket, a kutatás jelen szakaszában falképet vagy faldíszítést nem találtunk. A középkori hajóhoz egy annál keskenyebb szentély csatlakozott. A hajó támpillérei utólagosan épültek a hajó falaihoz, azzal nincsenek kötésben. A jelenlegi szentély a XVIII században épülhetett, támpillérei kötésben vannak a szentély falazatával. A hajó és a szentély falain súlyos szerkezeti repedések láthatóak, a szentély északi és keleti, délkeleti oldalán. A délkeleti oldal falrepedése körül, ott, ahol a falazaton 5-10 cm-es falelválás keletkezett, a falazat is megbomlott. A templom összképét rendkívűl hátrányosan befolyásolja a cementes textúrás vakolat, mely a templom teljes külső felületét borítja. Javaslatok: - A szerkezeti repedések statikai vizsgálata és véleményezése. -A cementes vakolat teljes eltávolítása a külső falfelületekről. A hajó jelenlegi belső vakolatrétegének az eltávolítása. -A románkori hajó falazatának, a falpilléreknek, a befalazott déli bejáratnak a feltárása és bemutatása. A helyreállításnál a románkori hajó külön egységként kezelendő, érdemes bemutatni és helyreállítani az eredeti fugázóvakolatot és a téglafalazat textúráját. A vakolateltávolítás és helyreállítás során restaurátori felügyeletet kell biztosítani. A templom kelet felől 2

Egyértelmű falfestményre utaló nyomot nem találtunk, ezt esetleg nagyobb felület feltárása esetén lehetne tisztázni.

4 A templom északi oldala. A XIX. századi torony 3

5 A szentélyzáródás a szerkezeti repedésekkel. A szentélyzáródás megbomlott falazata. 4

6 Részlet a déli homlokzatból. A nyugati homlokzat. A torony falazata nekiépült a nyugati homlokzati falnak. 5

7 Részlet a hajó nyugati kapujából Nyugati homlokzat: a falpillér kötésben van a románkori falazattal. 6

8 A hajó déli homlokzata: a hajófal felső negyedében egy lefaragott párkány csorbázata látható. A hajó déli homlokzata: a befalazott déli bejárat. 7

9 A befalazott déli bejárat kőből faragott félköríves záródása. A hajó pillérei nincsenek kötésben annak falazatával. 8

10 A hajó déli oldala. Az ablaknyílás kőből faragott félköríves záródása. A szentély déli oldala: az ablak kiképzésésnél újrafelhasználták a korábbi ablak faragott elemeit. 9

11 A hajó nyugati homlokzata. Kutatóablak a falpillér és a fal találkozásánál. Templombelső 10

12 Kutatóablak a hajó északi (belső) falfelületén. Kutatóablak történeti vakolatrétegekkel a hajó déli (belső) falfelületén. 11

Hasonló dokumentumok

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #