Pillanatképek a hazai. technológiai fejlődéséről

Átírás

1 Pillanatképek a hazai hévízkutatási mélyfúrás technológiai fejlődéséről

2 GEOTERMÁLIS ENERGIA - Az energia közvetítő =víz - Kútfúrás - Kárpát medence geológiai felépítése -Magmatikus, metaforikus, poszt vagy aktív vulkanikus területen körzetbe a termálkút a termálkútfúrás 30-50%-kal többe kerül mint egy kőolaj vagy gázkút kivitelezése - (gránit, granodiorit, kvarcit, bazalt, andezit nem egyenlő itthoni üledékes kőzetfúrásnál - Hőmérséklet: MO-n fok, külföldön fok Celsius, repedezett nyomás alatti rétegek, nagy korrózió hatású víz

3 MAGYARORSZÁG GEOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁG GEOLÓGIÁJA -A Pannon medence alatt a földkéreg vékony, a felső köpeny kisebb sűrűségű, így a geotermikus gradiens nagyobb az átlagosnál. A reciprok gradiens értéke a kontinenseken általában 33 m/c fok, míg a Pannon medence területén 18-28m/C fok. repedezett hasadékos - és részben karsztosodott, főleg triász időszaki karbonátos kőzetösszlet képviseli hazánkban a másik nagy regionális kiterjedésű hévíztároló rendszert. A fenti geológiai körülmények hozták létre azt a gazdag termálvíz kincset, melynek feltárására és kitermelésére majdnem 140 éves múltra tekintünk vissza.

4 Magyarország kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A kedvező geotermikus adatokhoz járul, hogy a medence jelentős részén nagy vastagságú: - homok- homokkő rétegekben gazdag-medenceüledék d dék található, tó főként a felső pannon üledékképződés eredményeként A hazai mélységi vízfeltárás elsődleges célja az az ivóvíznek mint elsőrendű életszükségletnek a biztosítása volt, különleges földtani és vízföldtani adottságok esetén pedig gyógy- és ásványvíz nyerés. Nyugat Európában is csak ebben az időben ( tól) indult meg a vízkutatás és a mélyfúrás módszereinek fejlődése.1846-ban világrekord 736m mélységű Luxenburg-beli Mondrof-i só fúrás.

5 A hévízfeltárás, - hasznosítás fejlődése öt korszakra bonható. A fúrások első időszaka ZSIGMONDY VILMOS nevéhez fűződik : Harkány-I. (37,8m,890l/min,71,2C), József főherceg kérésére Budapest-Margitszigeten 1866.dec.21 és 1867.máj.13 között 118,5m,4188l/min,41,6C), Városligeti fúrás(970,48m,437l/min,76,6c).ezeknek az első hévíz kutaknak a vize mezozoós, karbonátos, hasadékos kőzetből fakadt.

6 VÁROSLIGETI FÚRÁS Zsigmondi elképzelése, hogy a budai hévízforrások keleti irányban pesti területen nagy mélységben folytatódnak. Hőmérsékletük nagyobb lesz mint a forrásoké. Engedélyt és támogatást Pest vezetőitől kapta. 2 évre tervezte a fúrást ami tíz évig tartott márciusában történt a kuthely kitüzés a Városliget szélén. Négy hónap alatt főleg kézi erővel 41 m mélyre ástak januárjában már 202 m mélyre jutottak május 21-én érték el a 415 métert ahol zöld és szürke agyagot haránttoltak. A munka nagyon nehezen ment: többször eltört a fúróhegy,, behorpadt a cső, beszorult a cső, 580 m-ben megjelent a kiscelli agyag ami azt jelezte, hogy nem lehetnek messzi a céltól ezután még négy évi négyszáz méter fúrás következett junius12-én villám csapott a fúrótoronyba júniusában érték el a termálvízbázis határára januárjáig j folytatták a munkát egészen 970m-ig. A kútból 831 liter/perc 74 fokos előtörő vizet csatornán a Dunába vezették. A főcsövet vörösfenyő csővel bélelték, hogy a kénes víztől óvják a vas csövet ben nyílt meg a ligeti artézi fürdő a mai Szécheny fürdő helyén ben Ybl Miklós tervezte gloriettet 1895-ben elbontották a forrás aknáját befedték, mögé került a hét vezér szoborcsoport. A kút ma is működik, részben ez látja el a Szécheny fürdőt, bár 1937-benújat is fúrtak

7 Hévízfúrások második szakasza: 50 év szünet után az első világháború utáni években, un. kincstári kincstári szénhidrogén-kutató fúrások Alföld északi peremén a brahiantiklinálisokra k telepített tt fúrások PM. XII. bányászati osztályéhoz tartozó Kincstári Mélyfúrási Üzemek a szénhidrogénre meddőnek bizonyult mélyfúrások jelentős részét hévízkúttá képezték ki. Hajdúszoboszló-I. (1086,34m, 1600l/min, 73C, gázos) Hajdúszoboszló-II (2032m,1280l/min,78C), Karcag-I (1224m,2480l/min,56C) Karcag-II(801,7m,570l/min,54,5C) Debrecen-I (1737,66m,1150l/min,65C) 1150l/min 65C) Debrecen-II (1038,6m,1020l/min,63C) Tiszaörs (1782m,3000l/min,51C) Pávai V. Ferenc geológus, Böhm Ferenc, Faller Gusztáv bányamérnök

8 Karcag-II. sz. fúrás ismertetése 1929szept07 leszerelik a bereki tornyot, gépberendezést, kazánházat stb. 1929nov. Felalítják a tornyot 1930feb. Ilia Miklós vezetésével elindul a fúrás 1930.márc. 480m-ben lefúrt csöveket cementezik 1930.márc. 548m-ben 1930.április03 594m 1930.jun. 26 nyolcszáz méter mélyről feltör a gáz és a meleg víz ( m3/nap a gáz a víz 600l/min 53C) 1930aug02 fúrótorony leszerel

9 Kincstári fúrások kiképzése Balöblítéses fúrásmódot kedvelték, merevrudazattal, lüktetve működve Fauck-Express és Trauzl fúróberendezés Rétegek azonnali észlelése Öblítővíz apadása vagy szaporodása figyelmeztetett egy porózus vagy repedezett rétegre Kincstár ben vásárolt rotary berendezését nem használta Béléscsőrakatot agyagba szűkre fúrt lyukba szorították Vízelzárást ellenőrizték

10 A hévíztatás harmadik szakasza 30-as évek második felében korszerű eszközökkel indult és a 40-es évek elején nagyobb lendületet vett szénhidrogén kutatás

11 Cserkeszőlő 2311m,600l/min,96C Bükkszék 325m,1040l/min,40,2C Nagyszénás 3009m,133l/min, 82C Csokonyavisonta 1328/2157m,310l/min, 75C Igal 651m,160l/min,71C Mezőkövesd Zsóry-fürdő 875m,654l/min,71C,,

12 Jobböblítéses rotary eljárás Geofizikai szelvényezés Jet perforálás Szénkutató fúrás: Komló 874m,720l/min,48C 1953-tól céltudatos hévízfeltárás Földtani Intézet vízföldtani osztályának szakvéleményezése alapján: Gyopárosi fürdő 520m, 1953-ban Hódmezővásárhely 1096m 1954-ben Szarvas 800m 1955-ben Gyoma 880m

13 A hévízkutatás negyedik időszaka 1957-től új lendület Szentes kórház 1736m 1700l/min 79C új intenzív geotermikus periódus Korim Kálmán

14 1961 Sárvár á 1088l/min 998,3m,44,5C 1962 Győr 1998m,1512 l/min,68c 1968 Győr 2135m,1080 l/min,63c 1958-tól VIKUV-on belül a hévízfeltárás külön fontos helyet foglalt el Kapuvár 1968m,778l/min,66C 1969 Csorna 1801m,1728l/min,69C 2000m körüli vízfeltárást a VIKUV Gyulán, Győrben, Szentesen, Rábasömjénben

15 A hévízkutatás ötödik időszaka Az 1990-es évek közepétől a turizmus jelentős fejlődése új igényeket támasztott, viszonylag kis mélységű, alacsony (40-55C) hőmérsékletű hévizet szolgáltató tó kutak k iránt. Ezek szállodák, üdülők termálmedencéinek ellátására készültek, hő hasznosítás alárendelt szerepet játszik

16 Előzmények Kútfúrások számának alakulása Energetikai célú Balneológiai célú

17 Előzmények Szentes, kórházi gyors mérsékelt stagnáló új termálkút fúrása fellendülés Új geotermikus projektek Hajtóerő: Magas gázár Húzóerő: Támogatás

18 Energetikai célból 2000-es évek elején 1-2 új termálkút létesült, 2008 és 2011 között már db. Balneológiai célból ebben az időszakban évente 10 db kút Cserkeszőllö 1504m Orosháza 1640m Sárvár 950m Marcali 1200m Somogysimonyi y 1000m Gárdony 1000m Tiszakécske 1000m Debrecen1200m

19 Új termál kutak alábővített kavicsolt szerkezettel, Johnson rozsdamentes szűrővel készülnek

20 Pannonhalma

21 Hódmezővásárhely 2500m

22

23

24 Magyarország g a műköő hévízkútjával a kis entalfiájú geotermikus energia hasznosításában világviszonylatban előkelő helyet foglal el. A hévízigény az alacsonyabb hőmérséklet és balneológiai hasznosítás irányába tolódott az utóbbi években.

25 Vízmennyiség Gazdálkodás Adatszolgáltatás Visszasajtolás

26 Korrózióvédelem, rozsdamentes csövezés Kútdinamikai vizsgálatok Kútkarbantartás Környezetmegörzés

27 Köszönöm a figyelmüket! Bitay Endre vikuv@vikuv.hu