DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Lendvainé Décsy Kornélia Márta
|
|
- Márk Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Lendvainé Décsy Kornélia Márta Veszprém
2 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében Esettanulmány Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola nyelvtudományi doktori program pszicholingvisztikai alprogram Az alprogram vezetője: Dr. Lengyel Zsolt CSc. tanszékvezető egyetemi tanár 2
3 AZ ÉRTEKEZÉS CÍME: A megkésett beszédfejlődés lehetségesés kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Lendvainé Décsy Kornélia Márta Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola nyelvtudományi doktori program pszicholingvisztikai alprogram keretében Témavezető: Dr: Lengyel Zsolt CSc. tanszékvezető egyetemi tanár A jelölt a doktori szigorlaton 100% -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen Inem... Bíráló neve:... igen Inem Elfogadásra javaslom (igen Inem) Bíráló neve:... igen /nem... (aláírás) (aláírás) (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el. Veszprém, a Bíráló Bizottság elnöke:... A doktori (PhD) oklevél minősítése:... Az EDT elnöke :... 3
4 Tartalomjegyzék A) KIVONATOK 3 1. Magyar 3 2. Angol 5 3. Német 6 B) KÍSÉRLETI RÉSZ 7 I. Célkitűzés: A megkésett beszédfejlődés okainak felderítése, elhatárolása egyéb beszédprodukciós rendellenességektől szakirodalmi összefoglaló tükrében 7 1. A beszéd 7 2. Az agyfélteke-dominancia A beszédészlelés és a beszédmegértés Kommunikációs nehézségek Etiológia Autizmus Elektív mutizmus A megkésett beszédfejlődés A szituatív beszéd 16 II. Kutatási terület: A gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása A gyermeknyelvkutatás történetéből Kutatási paradigmák Természetes mintavétel Kísérletezés Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok Az anyanyelv elsajátítása Pszicholingvisztikai összefüggések Neurolingvisztikai összefüggések Az írás elsajátítása Az olvasás elsajátítása 40 4
5 III. Hipotézisek 44 IV. Módszerek, források 45 V. A konkrét gyermek Anamnézis Az édesanya naplójából Szakértői vizsgálatok Státusz GMP - diagnosztika PPVT Mentális lexikon Terápiák Mozgásterápia Logopédiai foglalkozások Az iskolaválasztás. A logopédiai üzenő füzet Logopédiai foglalkozások I Logopédiai foglalkozások II Az iskolában Az első osztály A taneszközök bemutatás Logopédiai rásegítés Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése A második osztály A taneszközök bemutatása Logopédiai rásegítés Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése 197 VI. Folyamatterv 198 VII. A hipotézisek cáfolata, igazolása 199 C) AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 201 D) BIBLIOGRÁFIA 203 E) TÉZISEK 210 E1) Tézisek magyarul 210 E2) Tézisek angolul 215 F) MELLÉKLETEK 220 5
6 Krisztinek és Lilinek Olyan titoknak fogom fel a nyelvet, mint a természetet, mint tulajdon életemet. Mégis kedvem kerekedik, hogy egyes csip-csup jelenségeit szemügyre vegyem, mint ahogy olykor kisujjamat szemlélem, vagy körmöm fehér vonalkáit, a titok egy-egy érzékelhető szemerjét. (Kosztolányi Dezső) 1
7 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék köszönetet mondani Légrádi Krisztinának, Lili édesanyjának, akitől a témát kaptam, és aki ellátott a megfelelő dokumentumokkal. Ugyancsak köszönöm Nyikes Jánosné logopédusnak és Écsiné Dobai Ágnes mozgásterapeutának, hogy lehetőséget biztosítottak számomra foglalkozásaikon a hospitálásra, valamint rendelkezésemre bocsátották a Lilivel kapcsolatos írásbeli feljegyzéseiket. Hálával tartozom előopponenseimnek, dr. habil. B. Fejes Katalin és dr. habil. Navracsics Judit egyetemi docenseknek, valamint a műhelyvitán résztvevőknek, hogy kritikus megjegyzéseikkel segítették munkám javítását. Köszönöm férjemnek, Lendvai Ferencnek, hogy számítógépen kivitelezte azt, amit én elgondoltam. Győr, december L. D. K. 2
8 A) KIVONAT 1. A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében Esettanulmány Az értekezés témája a gyermeknyelv egyik fejlődési zavara, a megkésett beszédfejlődés. Cél a lehetséges okok feltárása és a kizárható okok elkülönítése, majd a terápiás lehetőségek és azok eredményeinek bemutatása egy konkrét gyermek példáján. A kutatási terület a gyermeknyelv, de szükséges a kifejtéshez a nyelv humán összefüggéseit vizsgáló pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai kitekintés is. A beszédfejlődés elemzése longitudinális megfigyelésen alapul, mely a gyermekkel való kapcsolattartáson kívül kiegészül a kislány édesanyjának és a terápiás foglalkozások szakértőinek a bevonásával. Az értekezés időszerűsége abban rejlik, hogy napjainkban a nemzetközi vizsgálatok kimutatták, a magyar tanulók szövegértése sok kívánnivalót hagy maga után. A nem megfelelő szövegértés leggyakoribb oka a nem megfelelő beszédértés, beszédértelmezés. Az időben felfedezett beszédzavarok tudatos fejlesztéssel, szinte nyom nélkül megszüntethetők, korrigálhatók. Az értekezés választ keres a megkésett beszédfejlődés kialakulására egy kislány, Lili esetében. Az okok kiderítésére felállított hipotézisek biztonsággal nem igazolhatók, de mégis lehet bennük latens indíték. Lili esetében két olyan jelenség volt, ami nem igazolta a többség statisztikáját: 1. Annak ellenére, hogy későn alakult ki a kézdominanciája, ceruzafogása azonnal jó volt, és mindig szívesen, szépen rajzolt. 2. A színészlelés is a bal agyféltekében van, akárcsak a beszédközpont, a megkésett beszédfejlődése ellenére jól bánt a színekkel. A dominancia kialakulásának késése a kislány esetében is igazolta: 3
9 1. A síkbeli tájékozódás hiányát: nem tudja melyik a rajzlap felső, alsó széle. 2. A térbeli tájékozódás bizonytalanságát: nehezen igazodott el a saját testén, nem találta a jobb, bal oldalt. 3. A szeriális észlelés visszamaradottságát. A terápiák eredményességére utaló hipotézisek a dolgozatban mind bizonyítást nyernek. A logopédussal már óvodáskorban elkezdték Csabay Katalin Lexi című mesetankönyvének feldolgozását. A könyv feladatául tűzte ki, hogy a beszédészlelésre és a beszédmegértésre a részfunkciók fejlesztésével hat. Az iskoláskor előtti betűtanulással, ahogyan ez Lili esetében is történt, elkerülhető az iskolai kudarc a tanulás területén. Segít az olvasás megszerettetésében. Eleve feltételezte a szerző, hogy a könyvet a logopédus, a gyermek és a szülő együttesen fogja használni. Ez mindenképpen segíti az érzelmi kapcsolat szorossá válását, valamint a gyermeket szívesen olvasó felnőtté neveli. 4
10 A) ABSTRACT 2. The possible and excludable causes of delayed speech development, as well as, potential therapies and results in the case of a concrete child A case study The dissertation deals with one of the development disorders of children s language: the delayed speech development. It aims to investigate the possible causes and separate them from those that can be excluded, by presenting potential therapies and their results on the example of a concrete child. The main field of research involves children s language, but for elaboration it is also necessary to give an insight into psycholinguistics and neurolinguistics, which deal with the human relations of language. The analysis of speech development is based on a longitudinal observation which is completed - in addition to keeping contact with the child - by involving the girl s mother and the experts of the therapy activities. The dissertation focuses on a topical issue, because international research has revealed recently that Hungarian pupils language comprehension needs to be improved. The most common reason for inadequate language comprehension is the inappropriate speech comprehension and speech interpretation. The speech disorders discovered in time can be eliminated and corrected almost without any trace with deliberate development. The dissertation seeks answer to the emergence of delayed speech development in the case of a girl called Lily. The hypotheses for revealing the causes cannot be justified for sure, although they may be considered as hidden incentives. 5
11 A) ABSTRAKT 3. Die möglichen und ausschließbaren Gründe für verspätete Sprechentwicklung, Therapiemöglichkeiten und Ergebnisse im Falle eines konkreten Kindes Fallstudie Die Dissertation erörtert eine Entwicklungsstörung der Kindersprache: die verspätete Sprechentwicklung. Die Arbeit erzielt die möglichen Gründe aufzudecken und die ausschließbaren Gründe zu separieren, anschließend die therapeutischen Möglichkeiten und deren Ergebnisse an dem Beispiel eines konkreten Kindes darzustellen. Das Forschungsgebiet fasst die Kindersprache, aber für die Erörterung braucht man auch einen Einblick in das Gebiet der Psycholinguistik und Neurolinguistik, die die humanen Zusammenhänge der Sprache untersuchen. Die Analyse der Sprechentwicklung beruht auf einer longitudionalen Beobachtung, die neben dem Kontakt mit dem Kind auch die Mutter des Mädchens und die Therapeuten in die Untersuchung zuzieht. Die Aktualität der Dissertation besteht darin, dass es heutzutage durch internationale Untersuchungen bewiesen wurde, dass das Textverstehen der ungarischen Schüler Entwicklung bedarf. Der Grund für das ungenügende Textverstehen ist das inadäquate Spachverstehen bzw. Sprachinterpretation. Bei einer richtigen Entwicklung sind die rechtzeitig entdeckten Sprechstörungen fast ohne Spuren zu beseitigen und zu korrigieren. Die Dissertation sucht Antwort auf die Herausbildung von verspäteter Sprechentwicklung im Falle eines Mädchens, namens Lili. Die Hypothesen für das Aufdecken der Gründe sind mit Sicherheit nicht zu beweisen, jedoch können sie als gehinderte Anstösse dienen. 6
12 B) KÍSÉRLETI RÉSZ I. Célkitűzés: A megkésett beszédfejlődés okainak felderítése, elhatárolása egyéb beszédprodukciós rendellenességektől szakirodalmi összefoglaló tükrében. 1. A beszéd A beszéd a gondolataink megformálásának, továbbításának és feldolgozásának az eszköze. Két nagy része van, amelyek egymással összefüggésben, illetőleg relatív önállóságban biztosítják a beszélést és a beszédmegértést. Az egyik a beszédprodukció, a másik a beszédfeldolgozás. (Forrás: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 6.) 1. Ábra A beszéd két folyamata: a beszélés (beszédprodukció) és a beszédfeldolgozás (hallás, -észlelés, -megértés). Ferdinánd de Saussure szerint a beszéd a nyelv létezési formája, megjelenése. Edward Sapir: Ha valaki beszél, azt azért teszi, mert valamit közölni akar. Ez persze korántsem szükségképpen van úgy. Az illető általában valóban mondani 7
13 akar valamit, az azonban, amit ténylegesen közöl, lemérhetően különbözik attól, amit eredetileg közölni akar. Az illetőről gyakran annak alapján mondunk véleményt, amit nem mond ki, s véleményünket ily módon ösztönösen nem csupán elmondott szavaira alapozzuk. Olvasni tudunk a sorok között még akkor is, ha nem nyomtatott szövegről van szó. (Edward Sapir: Az ember és a nyelv, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1971, ) Deme László szerint: A beszéd az egyénnek társadalmi érvényű eszközökkel és formában való hangos reagálása külső vagy belső ingerekre; szerepe sőt általában célja is valami belső tartalom kifejezése, s ezáltal a társadalom más tagjainak tájékoztatása és gondolati vagy cselekvésbeli magatartásuk befolyásolása. (Deme László: A beszéd és a nyelv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976, 11.) Mindegyik meghatározás summázata, hogy a beszéd a kapcsolatteremtés eszköze beszélő és hallgató között. Vagyis a beszéd mindig tevékenység, egyfajta működés, amelyet a beszélő állandóan újraalkot. Tehát a beszéd egyéni és egyszeri jelenség is. A beszédnek három tényezője és három funkciója van: Tényezők: a) a beszélő, aki megnyilatkozik b) a hallgató, akihez a megnyilatkozás szól c) a beszéd tárgya, amiről a megnyilatkozás történik. Funkciók: a) a kifejezés: a beszélőre jellemző b) a befolyásolás: ez a hallgatóra irányul c) a tájékoztatás: ennek a külvilág a tárgya A három beszédfunkció mindig egyszerre van jelen, de mindegyik megnyilatkozásfajtában más a domináns. A felkiáltásban a kifejezés, a befolyásolás és a tájékoztatás is lehet a fő mozzanat. Pl. Jaj! Hess!, Reccs! Visszatérve Gósy Mária gondolataihoz, ha a gyermek már elsajátította anyanyelvét, képes a beszéd feldolgozására és létrehozására egyaránt. Mindkét folyamatban tudatosan vagy automatikusan számos részműködés megy végbe. 8
14 A beszéd szempontjából az agy a felelős a kommunikációért: képes az információk felfogására, tárolására, valamint ezeknek az információknak a megválaszolására. Az agy jobb és bal agyféltekéből áll. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együttesen koordinálja, de a beszéd központja a bal féltekében van. A Broca-terület a beszédprodukcióért, a Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A két agyfélteke közötti összeköttetést a fehérállományból építkező kérges test, a corpus callosum biztosítja. A bal agyféltekében van a fogalomalkotás, a fogalmazás, az irányfelismerés, a látás és a színérzékelés központja. A szó jelentésének felismerésében nagy szerepe van azonban a jobb féltekének. (Forrás: Susan Greenfield: Agyunk titkai, Alexandra, 2000, 154, 162.) Motoros Szomatoszenzoros Wernicke - terület Broca - terület SYLVIUS - ÁROK Hallási 2. ábra A bal agyfélteke a főbb központokkal Vizuális 9
15 A következő es ábrán látható PET felvételek a nyelvvel kapcsolatos agyterületeket mutatják be működés közben. A felső felvételen a beszéd során aktiválódó területek láthatók, míg az alatta lévőn az látható, hogy számos kéregrész működése egyidejűleg élénkül fel a beszéd létrehozása és a szavak keresése közben ábra Agyterületek működése a beszéd létrehozása és a szavak keresése közben 10
16 2. Az agyfélteke-dominancia Általában a jobb fülbe érkező szavak felismerése gyorsabb, pontosabb. Ez azt jelenti, hogy a nyelvi feldolgozásban a bal félteke a domináns. Kevés az olyan ember, aki jobb félteke dominanciájú, vagyis a bal fülébe érkező információkat ismeri fel gyorsabban. A félteke dominancia az anyanyelv-elsajátítás során, a nyelvi ingerek hatására alakul ki. Ritkán, de már újszülött korban is előfordulhat valamiféle agyfélteke-dominancia. Az ép fejlődésben feltételezhető egy ún. kritikus időszak. Ez azt jelenti, hogyha a dominancia kialakulása a kritikus időszak után következik be, akkor annak kóros következményei lehetnek. Ezek a beszédfejlődés, az olvasás, az írás elsajátításában és más tanulási folyamatok zavarában jelenhetnek meg. (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 9.) Gósy Mária kísérletei bizonyítják, hogy a magyar óvodások felénél már hároméves korban kimutatható az agyfélteke-dominancia. Hat-, hétéves korra elvárható dichotikus tesztekkel a kimutathatóság. (Egyidejűleg két hasonló hangsort juttatunk el mindkét fülbe.) A jobb- vagy balkezesség kialakulása, illetve kialakulatlansága figyelmeztető jel lehet a szülő számára, hogy mi a helyzet a félteke-dominancia terén. A balkezesség legtöbb esetben recesszív öröklődés. Már korán, a hetedik hónaptól felismerhető az egyik kéz dominanciája. Tizenöt hónapos kortól kifejezetté válik. A könnyebb feladatoknál mind a két kezét használja a gyermek. A beszédfejlődéssel egyértelművé válik a kézdominancia. Az írókezet csak hatéves kortól lehet megállapítani. A balkezeseknél a jobb félteke a domináns. Mivel a beszéd és a nyelv központja a bal féltekében van, a jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése. A fiziológiás fejlődés során alakul ki a kéz vonatkozásában a dominancia. A nyelvi ingerek hatással vannak rá. Kisgyermek korban gyakori, hogy a gyermek mindkét kezét egyformán használja. Felnőtt korban ambidextert még eddig nem találtak. 11
17 A beszéd elsajátításában nagy szerepe van az emlékezésnek. Az emlékezés lényege, hogy a múltban átélt események ingerei úgy hatnak ránk, mintha újra megélnénk azokat. Vagyis az emlékképek tulajdonképpen a múltbeli észlelések, élmények reprodukciói. Az ingerek megjegyzéséhez szükséges, hogy létrejöjjön az emléknyom, amely az ismétlések során bevésődik. A gyakori ismétlés biztosítja a mélyebb bevésést. Az emlékezés fejlődik, fejleszthető. Egyéves korban a többször észlelt tárgyakat, személyeket felismeri a gyerek. Sőt, az egy ideje nem látott személyek felismerésére is képes. Ez már emlékezés. Három-, négyéves kor után az egyszeri élmény is nyomot hagy. Az iskolás korra válik legintenzívebbé az emlékezés. Fontos a hosszú távú és a rövid távú memória elkülönítése. Ugyancsak fontos szerepe van a szeriális észlelésnek. A hosszú távú emlékezetnek a tanulásban van jelentősége. Ez valójában az emléknyomok összessége. A rövid távú memóriában összefüggéstelen elemek felidézése történik. A bűvös szám 7 ± 2, rendszerint ennyire vagyunk képesek. A memória elengedhetetlen a betűk elsajátításában. 3. Beszédészlelés és beszédmegértés A beszédmegértés a nyelvi jeleknek megfelelő hangjelenségek észlelését és ennek a jelrendszernek az értelmezését jelenti. Mind a kettő több szintből épül fel, és törvényszerű együttműködésben biztosítják a hallott beszédjelenségek megértését. Ez aktív folyamat, melynek során a hallgató a fülével hallottakat értelmezi: 1. szakasz: a beszédészlelés - a beszédhangok, a hangkapcsolatok felismerése - a szótagok, a szavak azonosítása 2. szakasz: a beszédmegértés - a jelrendszer értelmezése - a szavak, a mondatok, a szöveg felismerése Ez a bonyolult mechanizmus a gyermekkorban alakul ki. Hierarchikus építkezés történik. 12
18 3. ábra (Forrás: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 15.) 1. Az egymásra épülő szinteken végbemenő működés eredményei jutnak egyre magasabb szintre, a végső megértéshez, az értelmezéshez. 2. Párhuzamosan zajlanak a működések a különböző szinteken, csaknem egyidejűleg az összes eredmény a legmagasabb szintre kerül, bekövetkezik a végső megértés, az értelmezés. 3. Csaknem párhuzamosan zajlanak a működések a különböző szinteken, így egy időben az összes eredmény a legmagasabb szintre jut. Az első folyamat: a) az anyanyelvét elsajátító gyermek beszédmegértésekor, b) felnőttkorban a nehezebb szöveg feldolgozásakor történik. 13
19 A második folyamat: a) a nagyobb gyermek, b) a felnőtt beszédmegértésében megy végbe. A beszédmegértés folyamatai felülről lefelé is működhetnek. Bizonyos helyzetekben középpontba kerül a jelentés, s a meglévő ismeretekkel és előfeltevésekkel együtt alakul ki a megértés. Ekkor az alsóbb szinteken ellenőrzés következik be. A szavak kezdetének és végének meghatározása nem könnyű feladat a kisgyermek számára, de három-, négyéves korra már ezt is elsajátítja. A szegmentálás a szavaknál kisebb elemek azonosítását jelenti: a szótagok, a hangkapcsolatok, a beszédhangok felismerése csak hat-, hétéves korban következik be Kommunikációs nehézségek A beszédzavarok mindig együtt járnak a beszélő pszichés problémájával, gyakori ok a pszichogén afónia. Nyelvi zavarok is kialakulhatnak a beszédzavarok következtében. Fordítva is végbemehet a folyamat, a beszédzavar pszichés következménye lehet a dadogás vagy a hadarás. Ritkán fordul csak elő, hogy a beszédzavar mögött nem áll nyelvi zavar. A beszéd sérülése és/vagy gátoltsága komplex lelki működési zavarhoz vezethet Etiológia Ok szerinti kategóriák: a) organikus eredetű beszédzavarok (pl.: a hangképző szervek sérülése, hallássérülés, idegrendszeri zavar) b) funkcionális beszédzavar (autizmus) c) pszichés eredetű beszédzavarok: pszichogén afónia (lelki eredetű kóros hangtalanság) d) környezeti tényezők okozta beszédzavarok (ingerszegény környezet) A zavar keletkezési körülményei: a) veleszületett zavar: fejlődési diszfázia b) szerzett beszédzavar: afázia 14
20 A beszédfolyamat zavarai: a) a zöngeképzés zavarai b) a beszédprodukció zavarai c) a beszédészlelés zavarai d) a beszédmegértés zavarai e) a beszédindulás zavarai A beszédzavar nemcsak gyermekkorban, hanem később is kialakulhat Autizmus Röviden viselkedési zavart jelent, de sokkal komplexebb tünetegyüttes jellemzi az autista gyermeket, felnőttet. Vezető tünete a nyelv, illetve a beszéd változóan korlátozott használata. Az autisták kommunikációja erősen szituációés személyfüggő. A beszédzavar oka a nem ép intellektus. A neurológiai zavarokhoz nyelvelsajátítási zavarok is társulnak. A gesztusnyelv azonban akkor is működik, ha a gyermek a verbális kommunikációt visszautasítja. Beszélni nem hajlandó, de a verbális utasításokat végrehajtja. Sokszor nehéz elkülöníteni az autizmust és a diszfáziát Elektív mutizmus Előfordul, hogy a gyermek beszédmegértése és beszédprodukciója ép, mégis visszautasítja a beszédet. Csak kiválasztott személyekkel, bizonyos helyzetben, bizonyos időpontban kommunikál. Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek. A gyermekkori beszédzavarok többsége anyanyelv-elsajátítási zavar, de előfordulhatnak ebben a korban is nem elsajátítási, hanem szerzett beszédzavarok, mint például a hirtelen jelentkező dadogás. 4. A megkésett beszédfejlődés, diszfázia A diszfázia jelentése: nem beszélés. Chomsky már 1974-ben utal arra, hogy genetikailag kódolt az emberben a beszéd indulása és fejlődése. Az időzítés szerepe azonban vitathatatlan. A normális beszédmegindulás kezdete a lányoknál kettő, a fiúknál kettő és fél éves korra tehető. (A nemi különbség valószínűleg a terhességi hormon eltérő hatásából fakad, de ezt még nem 15
21 bizonyították.) A diszfáziás gyermek ebben a korban még egyáltalán nem beszél, vagy a holofrázisok időszakában van, azaz csak néhány szót mond. Ha a kisgyermek a normális kezdetekhez késést mutat, akkor fejlődési diszfáziáról, azaz megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Sokáig a beszédprodukció késését hangsúlyozták, de mára már világossá vált, hogy mind a beszédfeldolgozás, mind a beszédprodukció késéséről van szó. A beszéd késésének oka lehet örökletes neurológiai zavar, mentális retardáció, agyi károsodás, sőt ingerszegény környezet is. Mivel az okok is sokfélék, a diszfázia is minden esetben más és más. 5. Szituatív beszéd A megkésett beszédfejlődésű gyermekek sokszor használnak kézjeleket, sajátos gesztusokat, akár testjeleket is. A gyermekek non verbálisan válaszolnak a felnőtt verbális jelzéseire. A felnőtt környezet és a gyermek között kialakulhat bizonyos kétnyelvűség. Fontos kérdés, vajon létezhet-e az emberi tudatban a nyelv beszéd nélkül. Steinberg 1993-ban kijelentette, hogy egy személy akkor van a nyelv birtokában, ha egyformán képes jelekkel és beszéddel is kommunikálni. (Ilyen a siketek által használt jelelés is.) Gósy Mária vizsgálatai igazolták, hogy ezek a gyerekek komplex beszédfolyamatot igyekeznek tolmácsolni. A beszélni még nem tudó kisgyermek beszédmegértésére a globalitás jellemző. A feldolgozási folyamatot az adott beszédhelyzetek, a mozdulatok és a mimika biztosítja. 16
22 II. Kutatási terület: A gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása Az ember nyelv nélkül legfeljebb biológiai lény a társadalomban. (Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv, 1981, Gondolat) 1. A gyermeknyelvkutatás történetéből A vizsgálódások több mint 2000 évre tekintenek vissza. Titoknak s egyben csodának is tartották az anyanyelv megértésének és beszélésének a folyamatát. Különösen a tudósokat és az uralkodókat foglalkoztatták ezek a kérdések. Sokakban felmerült, hogy a nyelvi ontogenezis, a gyermeki nyelvfejlődés segíthet-e az emberi faj nyelvi fejlődésének, a nyelvi filogenezisnek a megértésében. Sok párhuzam, sőt hasonlóság fedezhető fel a csecsemő nyelvelsajátítása és a nem emberi főemlősök hangképző szervei között. Nagy Akbar indiai mogul ( ) figyelemre méltóan korszerű nézeteket vallott a témáról. Azt gondolta, hogy a beszéd mások beszédének a megfigyelése útján alakul ki, és hogy a minden emberi érintkezéstől elzárt gyermekek nem képesek beszélni. Egy korabeli perzsa beszámoló, Abúl-Fazi Akbarnamája, így beszéli ezt el: Amikor valaki, aki ezt hallotta, nem hitt neki, meggyőzésképpen szerájt (palotát) építtetett egy olyan helyen, ahová emberi hangok nem értek el. Az újszülötteket itt helyezték el kísérletképpen, s becsületes és dolgos őrök őrizték őket. Egy ideig csak néma dajkákat engedtek be hozzájuk, mivel ezek becsukták a beszéd kapuját, a helyet a köznyelv Gang Mahainak (némaháznak) nevezte augusztus 9-én Akbar vadászni indult. Azon az éjjelen Faizabadban szállt meg, s másnap néhány külön kísérővel a kísérlet házához ment. Nem hagyta el sírás a csendnek a házát, s beszéd sem hallatszott ki onnan. Négyéves koruk ellenére a gyermekek nem birtokolták a beszéd talizmánját, s a némák zaján kívül más nem hagyta el a szájukat. (Forrás: Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája 2003; 286. H. Beveridge, , ) 17
23 A szülők mindig nagy szeretettel és érdeklődéssel figyelik gyermekük/gyermekeik nyelvelsajátítását. Nagyon sokan közülük naplóban rögzítik tapasztalataikat. A 20. században a magnetofon megjelenés nagy áttörést jelentett a kutatások, megfigyelések területén. A 21. század nagy felfedezése a beszédgén, amely a 10-es kromoszómán található. Nemcsak az emberben, hanem más emlősökben is megtalálható. 717 aminosavból áll, s ezek közül mindössze háromban van különbség az ember és az állat között. 2. Kutatási paradigmák A gyermeknyelvet a nyelvészet és a pszichológia is a saját megközelítésében tanulmányozza. Változatos módszereket alkalmaznak, s az életkora a gyermekeknek is szintén nagyon eltérő. Két alapvető kutatási paradigmát (bizonyításra alkalmas példa) kell megkülönböztetni: a természetes mintavételt és a kísérletet Természetes mintavétel Ismerős környezetben rögzítik a gyermek spontán nyelvhasználatát. Általában ez otthon történik. Néha zavaró körülményként hatnak a technikai eszközök (filmezés, magnetofon), valamint a kutató jelenléte is gátló tényező lehet. A módszer korlátai: bár a beszédképzés jól nyomon követhető, a beszédértésről nem ad pontos képet. Lehetséges, hogy a mintából fontos jellegzetességek kimaradnak Kísérletezés Ezt a módszert inkább a pszichológia alkalmazza. A kutató, miután felállította hipotézisét, hogy a gyermek hogyan képes a nyelv valamely aspektusát megérteni és feldolgozni, megfelelő feladatsort dolgoz ki. Általában csoportokban végzik a kísérletet. Az eredményekből statisztikai elemzés készül, melyek vagy alátámasztják, vagy cáfolják a hipotézist. Az általánosítás nem 18
24 könnyű feladat. Az eltérő kísérleti szituációk és módszerek más-más eredményt hozhatnak Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok Longitudinális vizsgálatról beszélünk, ha bizonyos időn keresztül ugyanannál a gyermeknél több változót folyamatosan vizsgálnak. A legtöbb vizsgálat ilyen jellegű. A keresztmetszeti vizsgálat különböző korú gyermekcsoportokban történik. Egy változókészlet feltérképezése a cél. Minden életkorban más-más személy megfigyeléséről van szó. 3. Az anyanyelv elsajátítása Az anyanyelv a gyermekkorban elsajátított kommunikációs eszköz, amely a nyelv hangzó változatának, a beszédnek a produkcióját, vagyis a beszélést, a beszéd feldolgozását, azaz mások hangos közlésének az észlelését, megértését jelenti. (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 31.) A gyermek nyelvében sajátosan alakul a beszédprodukció és a beszédmegértés kapcsolata. A beszédmegértés megelőzi a beszédprodukciót. Az anyanyelvre is igaz mindaz, amit az idegennyelv-tudásról állítunk: többet megértünk, mint amennyit használni tudunk. Két-, hároméves korig gyorsabb és szembetűnőbb a beszédprodukció fejlődése. Szoros kapcsolatban fejlődik az artikulációs és percepciós bázis. Az artikulációs bázis kialakulása biztosítja az anyanyelvi beszédhangok, hangkapcsolatok pontos kiejtését, a percepciós bázis pedig a mások által kiejtett beszédhangok, szavak, mondatok értelmezését, megértését szolgálja. Az újszülött kéthetesen meg tudja különböztetni az emberi beszédhangot a környezet más zajaitól. Kéthónaposan már az érzelmeket is észleli. Ezt követi a gőgicsélés, ami a beszéd előkészítését szolgálja. 19
25 3.1. Pszicholingvisztikai összefüggések A beszédmegértés Kezdete a jelek és a jelek viszonyának felismerése. Pl.: a mama morféma az édesanya személyével kapcsolódik össze. Az egyéves gyermekre még a globális beszédmegértés jellemző. Természetesen ez szituáció- és kontextusfüggő. A figyelmeztetések mindig hasonló, veszélyt rejtő szituációkban hangzanak el. Így a feldolgozás egyszerre két úton megy végbe: akusztikai-fonetikai (hangok és szupraszegmentális eszközök érzékelése), valamint morfológiai-szintaktikai szinten is. Jellemző a kulcsszó-stratégia : a gyermek a számára felismerhető elemeket azonosítja. Pl.: Vigyázz! Leesel, beütöd a fejed! A gyermek mentális lexikonában ekkor még kétféle kód van jelen. Egyik a felnőttnyelvi, vagyis a valódi, konvencionális hangsor, a másik a gyermeknyelvi megfelelője. Kétéves kor után ugrásszerű fejlődés következik be. A hároméves gyermek a látottakat, vagyis a vizuális információt is felhasználja. Sőt, már a saját tapasztalatok, a logika és az érzelmek is szerepet játszanak a beszédfeldolgozásban. Fontos befolyással van a beszédprodukcióra a lelkiállapot is. A három-, négyéves gyerekek sokszor még nem vagy nehezen különböztetik meg az e, i és ö magánhangzókat. Helytelenül képzik az ö, ő, ü, ű hangzókat. Természetesen könnyebb a felismerés, ha a beszédészlelés pontos. Cél, hogy az iskolakezdésre pontos legyen az artikuláció. A szókincs nagyságának megállapítása nem egyértelmű. A szülői naplók, a longitudinális megfigyelések, a különféle diagnosztikák más-más eredményre jutnak. Csak becsült, -tól -ig határról lehet beszélni, és ez hároméves korban: szó. Természetesen a kis szókinccsel rendelkező gyermek fejlesztésre szorul A beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai Ezek elsősorban működési zavarok. Sokáig rejtve maradhatnak, mert nagy a lehetősége a kompenzációnak. Az idejében nem felfedett zavarok kudarcok sorozatát eredményezhetik: pl.: 20
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei
A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek esetében Esettanulmány Veszprém 2007. 1. Az értekezés témája A téma a gyermeknyelv
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
RészletesebbenA beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna
A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció
RészletesebbenGÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés
Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenAz afázia elmélete és terápiás gyakorlatai
Az afázia elmélete és terápiás gyakorlatai 1. Az afázia fogalma Az afázia a beszédértés és / vagy a beszédprodukció egy vagy több összetevőjének az agyféltekék lokális károsodása következtében létrejövő
RészletesebbenÓvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
RészletesebbenA beszédészlelés szerepe az írásban és a helyesírásban
ELTE Fonetikai Tanszék A beszédészlelés szerepe az írásban és a helyesírásban BÓNA JUDIT Bevezetés Az írott anyanyelv elsajátítását számos tényezõ befolyásolja: a verbális és a vizuális memória mûködése,
Részletesebbenavagy nem értem, hogy miért nem értenek
(ne) Szólj szám, nem fáj fejem avagy nem értem, hogy miért nem értenek A MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS GYERMEKKORBAN A normális beszédfejlődés szakaszai Sírás, kiáltozás Gagyogás Utánzás (0-2 hónap) (3-4 hónap)
RészletesebbenA BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva
A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel
RészletesebbenKUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül.
A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. Készítette: Barta Vámos Péterné gyógypedagógus, Gósy-terapeuta Beszédészlelés,
RészletesebbenTartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után
Tartalom-visszamondások szerveződése felolvasás után Kanyó Réka Nyelvtudományi Doktori Iskola Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2013. február 1. Bevezetés
RészletesebbenA HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG. Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium
A HANGOK TANÁTÓL A BESZÉDTECHNOLÓGIÁIG Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium beszédzavarok beszédtechnika beszélő felismerése fonológia fonetika alkalmazott fonetika
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD
PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Schéder Veronika PhD Konferencia-előadások: 2004. november 9. A Magyar Tudomány Napja, Nyelvtudományi Szekció 2004. november 19-20. Fiatal nyelvművelők I. konferenciája (Miskolctapolca)
RészletesebbenMeixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás
Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer
RészletesebbenA kétnylevűségről logopédus. lehetőségek a mindennapokban
A kétnylevűségről logopédus szemmelkihívások, tévhitek és lehetőségek a mindennapokban Miről lesz szó? Nyelv, nyelvi fejlődés Kétnyelvűség- lehetőségek, nehézségek A kétnyelvűség, és nyelvi zavarok Lehetőségek
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenAjánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési
RészletesebbenA GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása
A GONDOLKODTATÓ PÖSZETERÁPIA, azaz egy terápiás könyvegység bemutatása Törökné Cseh Katalin logopédus szakpszichológus Budapest, III.Ker. EGYMI Logopédiai Szakszolgálat cseh.torok@t-online.hu SOFI Konferencia,
RészletesebbenGYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN
GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT
RészletesebbenGenerated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.
Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA A NYELVI ZAVAROK MEGJELENÉSI FORMÁINAK ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA (A DISZLEXIA MINT SZINDRÓMA ELEMZÉSE) Nyelvtudományi
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenA mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban
A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a nem tudás, vagy inkább: annak
RészletesebbenSOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás ű ő á az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi
RészletesebbenA gyermekek beszédfejlettségének felmérése. Logopédiai szűrések és vizsgálatok
A gyermekek beszédfejlettségének felmérése Logopédiai szűrések és vizsgálatok 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelete A logopédus feladatai 38. (1) Az Nkt. 18. (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás
RészletesebbenA gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.
BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,
RészletesebbenCsaládban mozdul a szó
Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés
RészletesebbenII. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás
II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális
RészletesebbenMilyen tudományokra támaszkodik?
3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet
RészletesebbenFigyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
RészletesebbenInkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió
Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
Részletesebben1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY
1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenGyógypedagógiai alapismeretek témakörei
Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,
RészletesebbenAz olvasásról néhány gondolat
A gyermek lelke tiszta lap. Gondold végig, mivel írja tele a könyv, melyet kezébe adsz. /Móricz Zsigmond/ Az olvasásról néhány gondolat Kedves Anyukák! Szeretnék néhány gondolatot megosztani veletek az
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.
RészletesebbenA beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán
A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenNyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!
Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes
RészletesebbenFéléves ütemterv. Feladattípusok. (a kiemelt területet fejlesztő. órába építhető feladatok)
Féléves ütemterv Pedagógiai megfigyelés, Az átlagos intelligenciaszinttel rendelkező Róbertnél részképesség elmaradások (beszédészlelés, beszédmotorika, vizuomotoros koordináció) voltak láthatók, melyek
RészletesebbenA szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban. MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, Steklács János
A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, 2014. 11. 14. Steklács János Olvasási stratégiák Mit jelent a kognitív stratégia? A kognitív stratégiák az
RészletesebbenELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
A diszlexiás gyermekek angol nyelvi készségeinek vizsgálata Kormos Judit és Mikó Anna ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék A kutatás háttere Keveset tudunk arról, miben különbözik a diszlexiás és
RészletesebbenSOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia november 14.
SOFI EGYMI ÁRAMLIK A BESZÉD Konferencia 2011. november 14. SZÓL-E? Új szűrőeljárás az óvodai logopédiai ellátásban Kas Bence Lőrik József Molnárné Bogáth Réka Szabóné Vékony Andrea Szatmáriné Mályi Nóra
Részletesebbenkapcsolat: - magatartás zavaros gyermekek számának
Társadalom: bizalmatlanság, szorongás - rossz közérzet, - problémák felnagyítása, - egyéni-csoportérdekek nyílt ütköztetése, - társadalmi csoportok átstrukturálódása, - kontraszelekció Szülők Fóruma/Napi
RészletesebbenAz olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.
Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási
RészletesebbenOlvasás-szövegértés fejlesztése. Ötletek saját gyakorlatból, az OFI újgenerációs olvasókönyvéhez kapcsolódva (1.osztály)
Olvasás-szövegértés fejlesztése Ötletek saját gyakorlatból, az OFI újgenerációs olvasókönyvéhez kapcsolódva (1.osztály) Feladataink szókincs gyarapítása a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének
RészletesebbenA mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban
A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenA csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése. Budapest, 2008. november 22. Sümeginé Hamvas Enikő
A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése Budapest, 2008. november 22. Sümeginé Hamvas Enikő Kommunikáció A kommunikáció alapelemei: - adó: az információt kibocsátó - vevő: aki vagy ami az információt veszi
RészletesebbenVizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október
Vizuális nyelv Olvasás és írás Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia 2011. október A nyelv szerkezete nyelv hangtan nyelvtan jelentéstan fonetika morfológia szemantika fonológia szintaxis pragmatika
RészletesebbenA beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenA hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.
2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN
KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYOK AZ AFÁZIÁS BETEGEK GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ- ELLÁTÁSA SORÁN Kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek reahbilitációja, gyógyászati segédeszközzel történő ellátása
RészletesebbenMi a szociolingvisztika?
Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenElérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI
Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák
RészletesebbenBMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné
BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,
RészletesebbenHátrányos helyzet = nyelvi hátrány?
68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenFunkcionális analfabétizmus felszámolása programterv
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-
RészletesebbenAFÁZIA 1. Mi az afázia? Nem beszédzavar, nyelvi zavar! Neuropszichológia a XIX. században
AFÁZIA 1. Kas Bence ELTE-BGGYFK Fonetikai és Logopédiai Tanszék www.logotanszek.fw.hu benkas@barczi.hu... frontális lebeny... okcipitális lebeny... temporális lebeny... parietális lebeny... Broca-terület...
RészletesebbenA nyelvelsajátítás tipikus menete
A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai
RészletesebbenNÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK
VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina
RészletesebbenAutizmusba zárt világ
Autizmusba zárt világ Az autizmus története Egyidős az emberiséggel! A szindróma első leírása: Leo Kanner-1943 autisztikus magány Hans Asperger 1944 autisztikus pszichopátia A reciprok kommunikáció minőségi
Részletesebbena munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó
Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenA nyelvi fejlődés állomásai, az evési mechanizmus. logopédus
A nyelvi fejlődés állomásai, az evési mechanizmus változása. Készítette: tt Burom Katalin logopédus Néhány napos csecsemő Nyelvi megértés: Az anyanyelvi és az idegen hangok megkülönböztetése. Nyelvi kifejezés:
RészletesebbenA beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa. Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21.
A beszédpercepció és az anyanyelv fonotaxisa Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. március 21. A hangok észlelése a hangok kategorikus észlelése (Liberman, 1957) a fonéma mint
RészletesebbenJankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel
Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon
RészletesebbenA következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.
A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert Általános Iskola
Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fa.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497 szentgyorgyi@szentgyorgyi-szolnok.hu www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu TÁMOP- 3.1.4/08/2/2008-0031-
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenAnamnézis. I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen lombik
Lakcíme: Születési hely, idő: Anyja neve: Anyja/ gondviselő telefonszáma: Vizsgálat időpontja (Játszoda tölti ki): e-mail cím: Vezető tünet: Anamnézis I. Terhesség: A terhesség előzményei tervezett véletlen
RészletesebbenMESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban
MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Nyelvelsajátítás nyelvészeti speciális A tantárgy típusa
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenFejlesztő tevékenység tapasztalatai. Október: Rövid terjedelmű figyelme behatárolja az észlelés pontosságát, terjedelmét.
A fejj llesz ttő ttevékenység nap llózása Név: XY F 810, 811 4. b Fejlesztendő terület Észlelés Fejlesztő tevékenység tapasztalatai Auditív, vizuális észlelés pontatlan Hallási differenciálás gyenge Beszédészlelés,
RészletesebbenGyakorlóóra a betűtanulási időszak kezdetén (óraterv)
Kropfné Knipp Mária tanító, Audi Hungaria ÁMK, Győr Gyakorlóóra a betűtanulási időszak kezdetén (óraterv) Célcsoport: 1. osztály (általános iskola) Téma besorolás: - műveltségterület anyanyelv - tantárgy
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenEgy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és
Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenMinta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenMinta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség
Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenÚTON AZ ISKOLA FELÉ. Hurrá! Nagycsoportos lettem!
ÚTON AZ ISKOLA FELÉ Hurrá! Nagycsoportos lettem! Prevenciós munka Nagycsoportosok szűrése Konzultáció óvónőkkel Egyéni vizsgálatok-készség, képesség felmérés, javaslattétel Iskolába lépéshez szükséges
RészletesebbenN É Z D - H A L L D - ÉREZD- M O N D D! A Z É S Z L E L É S n o v e m b e r 1 4.
Ó V O D Á S O K É S K I S I S K O L Á S O K S Z Ó K I N C S É N E K É S N Y E L V I T U D A T O S S Á G Á N A K V I Z S G Á L A T A É S F E J L E S Z T É S I L E H E T Ő S É G E I S Z A B Ó Á G N E S E
RészletesebbenFejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat SÁRBOGÁRDI TAGINTÉZMÉNYE
Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat SÁRBOGÁRDI TAGINTÉZMÉNYE Elérhetőségeink: 7000 Sárbogárd, József A. u. 10. E-mail: sarbogard@fejermepsz.hu Telefon, fax: +3625 462 015 2018.02.23. Szakembereink
RészletesebbenJelnyelvi alapismeretek
Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók
Részletesebben