AZ ÜGYNÖKSÉG IGAZGATÓJÁNAK ÜZENETE...2

Átírás

1 EURONEWS 21. szám JELENLEGI SZÁMUNKBÓL AZ ÜGYNÖKSÉG IGAZGATÓJÁNAK ÜZENETE...2 AZ ÜGYNÖKSÉG HÍREI...3 Szakképzés és szakoktatás: szakpolitika és gyakorlat a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában és nevelésében...3 Fiatalok a befogadó nevelésről : messze hallatszik a hangjuk...3 A befogadást támogató oktatáspolitikák feltérképezése...5 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges információk hozzáférésének elősegítése..5 Pedagógusképzés a befogadó oktatásért...6 A súlyos és halmozottan sérült tanulók többségi oktatásba történő bekapcsolásának lehetőségei és kihívásai...7 HÍREK AZ ÜGYNOKSÉG TAGORSZÁGAIBÓL...8 Ausztria: Út a befogadó iskolához...8 Portugália: IKT Erőforrás Központ a sajátos igények kielégítésére...8 Franciaország 2012: Az Autizmus Éve...9 Norvégia: Új nemzeti befogadó oktatási-nevelési szolgálat...9 Szlovénia: CIRIUS Kamnik az Európai Parlamentben...10 Svédország: többnyelvűség és olvasási, írásbeli nehézségek...11 Dánia: Új jogi szabályozás a befogadó oktatás és nevelés területén, változás a gyógypedagógiai oktatás és nevelés koncepciójában...11 KIADÓI INFORMÁCIÓ...13 EuroNews 21 1

2 AZ ÜGYNÖKSÉG IGAZGATÓJÁNAK ÜZENETE Tisztelt Olvasók, Ebben a számban néhány példát mutatunk be a tagországainkban elindított új kezdeményezésekből, valamint tájékoztatjuk Önöket egyes projektjeink és egyéb tevékenységünk eredményeiről. Remélem, érdekesnek és hasznosnak fogják találni az itt közölt információkat! Ügynökségünk, 28 tagországunkkal karöltve közös és összehangolt erőfeszítéseket tesz arra, hogy megszilárdítsa pozícióit az új Erasmus mindenkinek Közösségi Oktatási Programban ( Ez különösen fontos számunkra, mert tagországaink többsége már aláírta az ENSZ Konvencióját a fogyatékos emberek jogairól (2006), s mi egyik kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy olyan adatokkal, információkkal és ajánlásokkal lássuk el őket, amelyek a konvenció befogadó oktatásra és nevelésre vonatkozó szakpolitikai követelményeinek gyakorlati megvalósításához szükségesek. Ehhez kapcsolódva szorosan együttműködünk az EU elnökséget adó egyes országokkal, hogy folyamatosan fókuszban tartsuk a befogadó oktatást és nevelést: 2012 júniusában a dán EU-elnökség alatt konferenciát szerveztünk, amely a valamennyi tanuló által elérhető teljesítmény és tanulmányi előmenetel javítására összpontosított, majd 2012 novemberében, már a ciprusi elnökség ideje alatt, konferenciát szervezünk a szakoktatással összefüggő sajátos nevelési igényű oktatásról és nevelésről. Ha szeretnének többet megtudni az Ügynökség munkájáról, kérem, szánjanak időt arra, hogy meglátogatják honlapunkat, ahol egész Európára vonatkozó, naprakész országadatokat, a legutóbbi jogi szabályozás és szakpolitikai kezdeményezések részleteit találhatják, illetve megismerhetik a tagországaink részére végzett kutatásainkat. Miként korábban, most is örömmel vesszük visszajelzésüket, véleményüket. Ha kapcsolatba szeretnének lépni velünk, kérjük, olvassák el, használják fel az e szám hátoldalán található információkat. Cor J. W. Meijer Igazgató EuroNews 21 2

3 AZ ÜGYNÖKSÉG HÍREI Szakképzés és szakoktatás: szakpolitika és gyakorlat a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában és nevelésében A szakképzés és szakoktatás (angol rövidítéssel: VET Vocational Education and Training) rendkívül magas szintű európai prioritás, amely az Európai Tanácsnak azt az álláspontját tükrözi, hogy minden állampolgárt el kell látni az új információs társadalom keretei között szükséges élni és dolgozni tudás készségeivel, s hogy ennek során külön figyelmet kell fordítani a fogyatékos emberekre. Az Ügynökség VET-projektje ( ), amelynek keretében 28 ország képviselői működtek együtt, azt tűzte ki célul, hogy azonosítsa és tegye vizsgálat tárgyává a VET sajátos nevelési igényekkel rendelkező tanulókra (SNI-tanulók) vonatkozó fő elemeit. A projekttevékenység építve az SNI-tanulók VET keretében történő ellátásával kapcsolatos szakirodalmi áttekintésre és ország-jelentésekre -, tanulmányutak szervezése volt különböző európai helyszínekre. Összesen 28 helyi VET-példa került kiválasztásra, majd mindegyik helyszínt meglátogatta és elemezte a különböző országok szakértőinek csoportja. A munkába bevonták az érintett helyi szereplőket is (mint például a szolgáltatókat, az iskolaigazgatókat, a tanárokat/trénereket, egyéb szakembereket, a tanulók, a szülők képviselőit, a szakszervezeteket, helyi munkaadókat, civil szervezeteket, helyi hatóságokat, stb.). Az elemzések arra összpontosítottak, hogy melyek azok a facilitáló tényezők, amelyek az adott szakképzési példát követhetővé és megvalósíthatóvá teszik az SNI-tanulók számára is. A fő kérdés nem csupán az volt, mi, miért és hogyan is működik egy adott megoldás keretében. A szakértők arra is törekedtek, hogy megértsék az adott konstrukciót. A tanulmányutak és a hozzájuk kapcsolódó elemzés értékes betekintést adott az SNIszemélyek Európában fellelhető különböző képzési és munkavállalási lehetőségeiről is. Ezekből a látogatásokból számos alapérték és alaptéma bukkant felszínre. Ezek egyebek mellett a következők voltak: a képzés minősége, életminőség és a befogadás minősége, független életvitel, személyközpontú megközelítés, minden ember potenciáljának és képességeinek fel- és elismerése, folyamatos és szoros kapcsolattartás a cégekkel annak érdekében, hogy a tanulók számára gyakorlati képzést szervezzenek és alkalmazzák is őket, mint munkavállalókat. A projektekben mindvégig nyilvánvaló volt a részt vevő iskolaigazgatók/intézményvezetők és valamennyi egyéb szakember és partner erős elkötelezettsége. Jelenleg előkészítés alatt áll a VET ország-gyakorlat példáinak elemzésével foglalkozó összefoglaló jelentés. Tartalmát a Cipruson 2012 novemberében, a ciprusi EU-elnökség keretei között tartandó VET-projekt záró konferenciáján vitatják meg a résztvevők. További információ a projekt web-felületén található: Fiatalok a befogadó nevelésről : messze hallatszik a hangjuk 2011 novemberében az Ügynökséget ismét az a megtiszteltetés érte, hogy házigazdája lehetett egy Európai Meghallgatásnak Brüsszelben, ahol 88 fiatal találkozott és vitatta meg egymással, mit jelent számukra a befogadó oktatás és nevelés. Összesen 31 országküldöttség résztvevői, középiskolából (gimnázium és szakközépiskola) érkező tanulók voltak jelen, fogyatékos és nem fogyatékos fiatalok egyaránt. Egy műhelymunkával EuroNews 21 3

4 eltöltött, termékeny hétvégét és egy gálavacsorát követően a küldöttek az Európai Parlamentben gyűltek össze, hogy megosszák véleményüket, igényeiket és jövőbe vetett reményeiket a megjelent európai parlamenti képviselőkkel, szakpolitikusokkal, tanárokkal és egyéb kulcsfontosságú érintett szereplőkkel. Az eseményt követően különböző blogokon és honlapokon számos küldött osztotta meg másokkal is a Meghallgatással kapcsolatos tapasztalatait. Mások cikket írtak iskolai lapokba és online újságokba, sőt, volt, aki még sajtóközleményt is készített saját kormányzati minisztériuma számára. Számos küldöttel interjút készítettek az országos televíziós csatornák. Ezekből egy válogatás található meg a következő link-en: A Meghallgatás jelentőségét felismerték Európa határain kívül is. Az eseményt széles médiaérdeklődés kísérte olyan nemzetközi intézmények részéről, mint az Egyesült Államok Nemzetközi Fogyatékos Tanácsa, a kanadai Fogyatékos Személyek Nemzetközi Szervezete és az Argentínában működő Szövetségi Fogyatékosügyi Tanács. A pozitív nemzetközi támogatás és visszhang jól demonstrálja a Meghallgatás céljainak egyetemességét. Az Ügynökség maga is több módon tudott építeni a Meghallgatás sikerére márciusában a Meghallgatás kezdeti eredményeit egy Brüsszelben tartott fogadás keretében mutatták be. Ezen jelen volt többek között Milan Zver európai parlamenti képviselő, Pierre Mairess, az Európai Bizottság igazgatója, valamint Jerzy Barski, a lengyel európai uniós elnökség korábbi szóvivője. Mindhárman személyesen is méltatták a Meghallgatás eredményeit és az előrelépés lehetőségeit. A küldöttek mély és beható ismeretekről tanúskodó kommentárjai teljes mértékben belekerültek a Fiatalok a befogadó nevelésről című jelentésbe. Ebben a fiatalok mondják el véleményüket a befogadó oktatás és nevelés előnyeiről és hátrányairól. Ezt követi az Ügynökség által készített összefoglaló az eddig szervezett három Meghallgatásról, amely azonosítja a megvitatott közös témákat és megjelöli azokat a kihívásokat, amelyekkel a jövőben továbbra is szembe kell nézni. Ez az összefoglaló részét képezi az Ügynökség által összeállítandó általános visszatekintésnek, amely a néhány év múlva ismét sorra kerülő következő Meghallgatás központi témájának meghatározását fogja elősegíteni. Mára rendelkezésre áll egy további kiadvány is a Meghallgatás úgynevezett Poszter Gyűjteménye, amely a küldöttek által készített alkotásokat mutatja be. A posztereken amelyeket az Európai Parlamentben állítottak ki - a fiataloknak a befogadó oktatással és neveléssel kapcsolatos nézetei jelennek meg. A gyűjtemény biztosítja, hogy a poszterekben megjelenő fontos üzenetek, illetve a megalkotásukba fektetett erőfeszítés és kreativitás ne vesszen kárba, hanem tartós hatást és elismertséget váltson ki. A Fiatalok véleménye a befogadó oktatásról és nevelésről Meghallgatás a korábbi meghallgatásokhoz hasonlóan magukat a fiatalokat helyezte a saját oktatásukkal és nevelésükkel foglalkozó vita homlokterébe. Annak érdekében, hogy a fontos érintett szereplők által felvetett témákat európai szinten is továbbadja, az Ügynökség folytatja erőfeszítéseit az európai szintű befogadó oktatás és nevelés minőségének valódi javításáért, hiszen így tudja biztosítani, hogy a fiatal küldöttek véleménye ne merüljön feledésbe. Az eseménnyel kapcsolatos további információ olvasható az Európai Meghallgatás web felületén: EuroNews 21 4

5 A befogadást támogató oktatáspolitikák feltérképezése A szakpolitikusokra nehezedő nyomás jól jelzi, hogy az oktatás terén fokozottabban megjelenő befogadó tendencia következtében milyen nagy szükség van a minőségi és mennyiségi információk rendszeres összegyűjtésére. Ezek segítségével választ tudnak adni fontos kérdésekre, és a sokféle tapasztalatot széles körben tudják használni saját fejlesztéseik útjának és irányainak kijelölésére. Az információk felhasználása lehetőséget teremt a saját fejlesztések többi országgal történő összehasonlítására. A befogadást támogató oktatáspolitikák feltérképezése (Mapping the Implementation of Policy for Inclusive Education, MIPIE) című projekt 1 éven át tartott 27 ország részvételével, összesen 60 szakember bevonásával, amelyet az Európai Közösség LLP Comenius forrásai finanszíroztak. A MIPIE projekt átfogó célja az volt, hogy egyrészt építsen a nemzeti és európai szinten már elvégzett munka eredményeire, másrészt egy vázlatos időrend formájában a nemzeti és európai szintű adatok jövőbeli összegyűjtését célzó ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyeket a befogadó oktatás- és neveléspolitika végrehajtása útjának kijelölésére használnak fel. A projekt befejezésekor részletes jelentés készült, amely leírta az indikátorok kifejlesztésével kapcsolatos nehézségeket és lehetőségeket, s emellett ajánlásokat adott a befogadó oktatás- és neveléspolitika végrehajtásához. A főbb ajánlások összegzése az Ügynökség tagországai által használt mind a 21 nyelven hozzáférhető. Valamennyi, a projekttel kapcsolatos anyag letölthető a következő webhelyről: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges információk hozzáférésének elősegítése Az információhoz való hozzájutás minden tanuló alapvető joga, függetlenül attól, vannak-e sajátos nevelési igényei. Olyan társadalomban, amely fokozódó mértékben támaszkodik az IKT-ra, hogy közölni tudja és meg tudja osztani másokkal az információt és tudást, alapvető jelentőségű, hogy az információ hozzáférésében mindenki egyenlő esélyekkel vehessen részt. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges információk hozzáférésének elősegítése (iaccess) projektet az európai közösségi forrásból, az Egész Életen Át Tartó Tanulás Transzverzális Program keretein belül finanszírozták, s 21 ügynökségi tagországból számos szakértő vett benne részt. Ebben a projektben részt vállaló egyéb érintett szereplők és csoportok között voltak IKTszakemberek és ellátók, szolgáltatók éppen úgy, mint különböző európai és nemzetközi szervezetek (UNESCO, G3ict, az Egyetemek Nemzetközi Szövetsége, a European Schoolnet, a World Wide Web Consortium/Web Accessibility Initiative és a DAISY Consortium) képviselői. A projekt végső célja az volt, hogy növelje a tudatosságot az egész életen át tartó tanulásra (Life Long Learning, LLL) vonatkozó információ-szolgáltatást övező kérdések terén annak érdekében, hogy lehetővé tegye az információ szolgáltatását elősegítő pozitív fejlemények kialakulását. A konferencia vitái és inputjai eredményeként az i-access projekt szakértői számos irányelvben és ajánlásban egyeztek meg, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges információ nyújtásának szakpolitikai és gyakorlati kérdéseire vonatkoztak. Az ajánlások hét területet érintettek, és egyrészt az egész életen át tartó EuroNews 21 5

6 tanulás, másrészt az IKT európai, nemzeti vagy LLL-szervezeti szintjén tevékenykedő szakpolitikusainak szólnak. A projektjelentés és az összefoglaló tanulmány 21 nyelven, továbbá a konferenciáról szóló jelentés és az összegyűjtött példák, valamint más projekt-anyagok letölthetők a következő webhelyről: Pedagógusképzés a befogadó oktatásért A Pedagógusképzés a befogadó oktatásért (Teacher Education for Inclusion, TE4I) projekt 2009-ben indult, és 26 ügynökségi tagországból összesen 55 szakember vett benne részt. Arra a kérdésre összpontosított, hogy az országok hogyan készítenek fel valamennyi tanárt a pedagógus alapképzés során arra, hogy befogadók legyenek. A projekt a végéhez közeledik, s immár számos anyag vált hozzáférhetővé a szakpolitikusok és a gyakorlati szakemberek számára is. Ezek egyebek mellett a következők: - A 2000 óta publikált nemzetközi szakpolitikai dokumentumok és kutatási szakirodalom áttekintése, beleértve összesen 18 európai ország kutatási anyagait is; - A résztvevő országok befogadással foglalkozó pedagógusképzésének jelentései. Ezeket az ország-jelentéseket egységes formátumban közöljük, hogy lehetővé tegyük az egyes speciális témák több országot érintő keresését. - Összefoglaló jelentés, amely a projektinformáció összes forrására támaszkodik, hogy bemutassa a szerte Európában megvalósuló pedagógusképzés kulcsmegállapításait és ajánlásait. - Olyan mátrix dokumentum, amely a projekttevékenységből nyert bizonyítékokat közvetlenül összekapcsolja a projekt összefoglaló jelentésében tett ajánlásokkal. - A Befogadó tanárok profilja, amely a bármely pedagógus alapképzési programban alkalmazható alapértékek és kompetenciaterületek keretét jelöli ki. A projekt egyik fő kimenetének tekinthető a Befogadó tanárok profilja. A profil rámutat azokra az alapvető értékekre és kompetenciaterületekre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felkészítsük a pedagógusokat a befogadó oktatás és nevelés keretei között végzendő munkára, figyelembe véve a sokféleség, sokrétűség valamennyi formáját. A projektben dolgozó ország-szakértők mellett több mint 450 résztvevője volt az összesen 14 tanulmányútnak, amelyekre 2010-ben és 2011-ben került sor. Ezeket a tanulmányutakat arra is felhasználtuk, hogy továbbfejlesszük, ellenőrizzük és értékeljük a profil tartalmát. A résztvevők között voltak tanárjelöltek, tanárok és iskolai vezetők, igazgatási szakemberek, önkéntes szervezetek képviselői, szakpolitikusok, tanulók, a tanulók szülei és családtagjai. A projekt eredményei világossá teszik, hogy egy kiegyensúlyozottabb oktatási rendszer víziója olyan tanárokat igényel, akik rendelkeznek a legkülönfélébb, legsokrétűbb igények kielégítéséhez szükséges kompetenciákkal. Abban reménykedünk, hogy a TE4I projekt kimenetei adnak néhány ötletet és inspirációt ennek az útnak a folytatásához, hogy minden tanuló számára biztosítani lehessen a minőségi oktatás és nevelés lehetőségét. A projekt során elkészült valamennyi anyag hozzáférhető a projekt honlapján: EuroNews 21 6

7 A súlyos és halmozottan sérült tanulók többségi oktatásba történő bekapcsolásának lehetőségei és kihívásai Az Ügynökség szokásos, évente kétszer megtartott ülésének részeként (ez alkalommal az ülés a máltai Valettában, 2011 novemberében volt) tematikus ülésre került sor, amelyen a résztvevők megvitatták a súlyosan és halmozottan sérült tanulók ellátásának kérdéseit. A tanulóknak ez a csoportja a legsebezhetőbb és leginkább kirekesztett rétege a társadalomnak s igen összetett igényeik miatt az ő többségi oktatásba történő bekapcsolásuknak van a legkisebb esélye. Ezek a tanulók a tanulásban akadályozottság mellett más fogyatékossággal is küzdenek, s mindig fennáll a valószínűsége annak, hogy kommunikációs, fizikai és egészségi igényeik miatt igen magas szintű ellátásra van szükségük. A rendezvény során számos szülő, szakember és kutató részéről hangzottak el előadások. Ezek fő üzenete az volt, hogy a minőségi ellátásnak a tanulók eme csoportja esetében a következőket kell tartalmaznia: - Megfelelően finanszírozott, egymáshoz kapcsolódó szolgáltatások az igények felméréséhez, továbbá megfelelő, folyamatos támogatás a tanulóknak és családjuknak; - Olyan helyi iskolák/erőforrás-központok létrehozása és működtetése, amelyek egymással a következők elérése érdekében működnek együtt: - Befogadó szemlélet és a személyzet pozitív hozzáállása; - Koherens és jól megtervezett tanulási alkalmakat teremtő releváns és tartalmas tananyag; - Olyan tanárok és segítő személyzet toborzása, akik hatékonyan képesek kommunikálni és a pedagógiai megközelítések széles tárházát alkalmazni, annak érdekében, hogy ösztönözzék a tanulók folyamatban való minél aktívabb részvételét, illetve, hogy támogassák az egész tanulási folyamatot; - Az egész életen át tartó tanulás és az iskolán kívüli tevékenység alkalmainak megteremtése, hogy a tanulókat fel tudják készíteni saját jövőbeli életükre. Ezen célok elérése érdekében szükség van az ellátással kapcsolatos, korábbinál lényegesen radikálisabb szemlélet bevezetésére, valamint a tanulási lehetőségek mindenkinek szemlélet rugalmasabb alkalmazására, hogy a többségi környezetben is a számukra legjobb nevelést és oktatást sikerüljön megvalósítani. A tematikus ülés során kirajzolódott fő üzenetek, amelyek a legösszetettebb igényekkel rendelkező tanulók ellátását is javítani tudják, hozzáférhetők az alábbi webhelyen: EuroNews 21 7

8 Ausztria: Út a befogadó iskolához HÍREK AZ ÜGYNOKSÉG TAGORSZÁGAIBÓL Az ENSZ Konvenciója a fogyatékos személyek jogairól, amelyet a választható protokollal együtt Ausztria 2008-ban ratifikált, meghatározza azokat a célokat és intézkedéseket, amelyeknek biztosítaniuk kell valamennyi ember számára az általános részvétel lehetőségét a társadalmi élet minden szegmensében. Ausztria már nagymértékben teljesítette az ENSZ Konvenció követelményeit. Az osztrák Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium, együttműködésben a Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztériummal, kezdeményezte egy végrehajtási stratégia kidolgozását és elfogadását az oktatás területén (amellyel a konvenció 24. cikkelye foglalkozik). A kezdeményezés célja, hogy megvizsgálja a jelenlegi komplex helyzetet, annak sokféle megközelítésével és érdekeivel együtt. Ez felhasználható lesz a megfelelő végrehajtás útjának a megtalálásához, a szükséges intézkedések meghozatalához, illetve a további politikai döntéshozatali folyamat alapjainak megteremtéséhez során mintegy 200 szakértő az egész társadalom képviselői (közösségi alapú szervezetek, civil szervezetek, stb.), a minisztérium szakemberei, az iskolai hatóságok, valamint a pedagógusképzés terén tevékenykedő egyetemek képviselői vett részt a kerekasztal vitákban. Emellett számos konferencia és egyéb esemény szervezésére került sor, amelyek a mindenki számára elérhető, általános elvek alapján működő iskola témájával foglalkoztak. A résztvevők megvitatták a befogadó iskola lépésről lépésre történő megvalósításának forgatókönyveit, és elkezdődött a munka számos tervezett intézkedés kidolgozására. Az osztrák Oktatási Minisztérium befogadó iskola bevezetésével kapcsolatos stratégiája arra összpontosít, hogy tiszteletben tartsák valamennyi érintett gyermek és szülő igényeit és kívánságait. A konzultációs folyamat fő eredménye az úgynevezett Befogadó Régió koncepciójának kidolgozása: ez a megközelítés a regionális szintről indul ki, bevonva az összes érintett partnert, akik egyesítik erőiket helyi, regionális és országos szinten is, hogy bevezessék a befogadó oktatást és nevelést. A jelek szerint ez az úgynevezett teljes kormányzati megközelítés a legígéretesebb stratégia arra, hogy elősegítsék a minőség fejlesztését az oktatásban, még a kiszámíthatatlan költségvetési megszorítások idején is. További viták és belső tárgyalások várnak még Ausztriára. A fejleményekkel kapcsolatos további információért kérjük, lépjenek kapcsolatba Rüdiger Teutsch-sal, Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium, Ausztria képviselője az Ügynökségben: ruediger.teutsch@bmukk.gv.at Portugália: IKT Erőforrás Központ a sajátos igények kielégítésére A sajátos igények kielégítésére létesült IKT Erőforrás Központ ban jött létre. A központ küldetése és fő feladata az, hogy elérje azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akiknek a segítő technológiák iránti igényeik vannak. A központ fontos szerepet tölt be azoknak a tanároknak, más iskolai szereplőknek és családoknak a tájékoztatásában és képzésében, akik az általuk ajánlott berendezéseket használják. Összesen 25 ilyen központ működik, mindegyik egy-egy iskolához telepítve, szerte az országban. Kerületi szinten a központok a környező iskolák igen nagy csoportját segítik tevékenységükkel. Munkájukat központi irányelveknek megfelelően végzik, éves EuroNews 21 8

9 tevékenységi tervet készítenek, és szervezetileg az Oktatási és Tudományos Minisztériumban működő központi egység alá vannak rendelve, amely koordinálja munkájukat. Ez a központi egység működtet megosztó- és vita-platformként egy Moodle közösségi helyet, amely integrálja valamennyi központ tevékenységét és 2011 között körülbelül tanuló felmérése történt meg, az ő támogatásukhoz szükséges segítő technológiák és erőforrások költségeit az Oktatási Minisztérium finanszírozta. Ezek a segítő technológiák hozzáférést adnak a számítógépekhez és speciális szerkezetekből, berendezésekből (software és hardware) állnak, annak érdekében, hogy a tanulók olyan feladatokat is meg tudjanak oldani, amelyekre a hozzáférés nélkül nem lennének képesek. Néhány példa az ilyen segítő technológiákra: brailler-ek, digitális kommunikátorok, alternatív klaviatúrák, kapcsolók, erősítők, képernyőolvasók vagy beszéd-szintetizátorok. A központnak vannak webhelyei és blogjai, amelyek tájékoztatják a felhasználókat szolgáltatásaikról, ezeket az alábbi link segítségével lehet közelebbről megismerni: Franciaország 2012: Az Autizmus Éve Annak ellenére, hogy közel 440,000 autista él Franciaországban és számuk folyamatosan növekszik minden 150-ből egy gyermek ma autistának számít az autizmussal kapcsolatos prekoncepciók még ma is igen elterjedtek az országban. Az Együtt az autizmusért mozgalom képviselői ezeket az adatokat és tényeket szem előtt tartva keresték meg javaslatukkal Francois Fillont, Franciaország korábbi miniszterelnökét. A francia kormány 2011 decemberében Az Autizmus Évének nyilvánította 2012-t. A kampány célja az, hogy bővüljön a francia közvélemény tudása és ismerete erről a rendellenességről. Alkalmat ad az autizmussal élő emberek, az autizmus által érintett családok és az autista emberekkel foglalkozó szervezetek és szakemberek számára, hogy országos szinten nyilvánuljanak meg. Az Autizmus Évével kapcsolatos további információért látogassák meg az alábbi webhelyeket: Norvégia: Új nemzeti befogadó oktatási-nevelési szolgálat A norvég Országos Sajátos Nevelési Igényű Oktatást Támogató Rendszer (Statped) eddig 11 független, az ország különböző helyein található erőforrás központból állt január 1-jétől ezeket az erőforrás központokat átszervezik, és egy új országos szolgálat fog működni Statped néven Tone Mørk asszony irányítása alatt. A változás minőségi reformot jelent, amelynek célja, hogy a felhasználók számára az egész ország területén biztosítsák az egyenlő hozzáférést a Statped szolgáltatásaihoz. Az új országos szervezet négy regionális fiókszervezetből áll, és az új Statped hat meghatározott alapterületen fog dolgozni: a hallássérültek a látássérültek, a nyelvi és beszéd-problémákkal küzdők, a szerzett agyi sérültek és a tanulási nehézségekkel küzdők. EuroNews 21 9

10 A norvég tanulóknak joguk van a lehető legspeciálisabban alkalmazott, a lehető (és ajánlott) leghosszabb ideig tartó oktatáshoz, s ennek az oktatásnak a helyi többségi iskolában kell folynia. A jogszabály világosan leszögezi, hogy Az iskolai oktatást és nevelést az egyes tanulók képességeihez és kapacitásaihoz kell igazítani. Azoknak a tanulóknak, akik a hagyományos oktatás keretein belül nem tudnak kielégítő tanulmányi eredményt elérni, joguk van a sajátos igényű oktatáshoz és neveléshez. Számos esetben előfordul, hogy az iskoláknak és a helyi hatóságoknak iránymutatásra és bizonyos kompetenciára van szükségük és a Statped segíti őket ebben a munkában. Speciális szolgáltatásokat nyújt a pedagógusok számára egyéni és rendszerszinten is azokon a területeken, ahol az ország 430 helyi önkormányzatának nincs meg a megfelelő kompetenciája. A befogadás a többségi iskolákban a norvég oktatáspolitika nagyon fontos célja. Ez azt is jelenti, hogy az országban működő legtöbb speciális iskolát kompetenciaközpontokká alakítják át, ahol a hangsúly a részidejű kurzusokon van, amelyeket a tanulóknak, a siket, a vak és a siket-vak gyermekek szüleinek és gondviselőinek, illetve az alternatív, kiegészítő kommunikációt igénylő tanulóknak indítanak. A további oktatás a tanuló saját önkormányzati területén működő iskolában, de egyéni adaptációval történik. Megmarad azonban két országos iskola az új Statped megalakítását követően is. Ezek egyike a Trondheimben működő, siketekkel dolgozó iskola, a másik pedig az Oslóban található iskola a siket-vak tanulók számára. További információért lépjenek kapcsolatban Jorunn Holennel, Norvégia ügynökségi koordinátorával: Jorunn.Holen@utdanningsdirektoratet.no, vagy látogassák meg a webhelyet. Szlovénia: CIRIUS Kamnik az Európai Parlamentben február végén a Kamnik városában működő Szlovén Oktatási és Rehabilitációs Központ (CIRIUS Kamnik) egy agyag-maszkokból álló kiállítást mutatott be az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága tagjainak. A Világ a maszkok mögött címet viselő kiállítás keretében amely a CIRIUS Kamnik tanulóinak munkáiból állt A különbözőség élménye címmel kerekasztal vitára került sor, ahol a résztvevők a sajátos igények területén érvényes legutóbbi oktatási koncepciókról vitatkoztak. A kiállítás megnyitója alkalmából szervezett kulturális program főbb előadói között volt Doris Pack, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke, Milan Zver, ugyanennek a bizottságnak a tagja, valamint a CIRIUS Kamnik korábbi igazgatója, Mojca Škrinjar. A kerekasztal vitában részt vett Cor W. Meijer, az Ügynökség igazgatója, Carlotta Besozzi, az Európai Fogyatékossági Fórum igazgatója, Sogol Noorani, az Eurydice oktatáspolitikai és oktatási rendszerekkel foglalkozó elemzője, valamint Mette Mørk Andersen, a dán EUelnökség oktatási attaséja. A CIRIUS Kamnik-ot mint a megfontolásra érdemes jó gyakorlat példáját mutatták be a különböző európai szakembereknek. Az oktatás- és rehabilitációs terápiával foglalkozó mentorok több mozgásszervi fogyatékossággal küzdő gyermek és serdülőkorú fiatal munkáját és az ő sajátos igényeiket mutatták be a megjelenteknek. A kerekasztal beszélgetés során a résztvevők megvitatták a sajátos nevelési igényű iskoláskorú gyermekek általános oktatási rendszerbe történő befogadásának koncepcióját. Ez, valamint a kétirányú befogadás koncepciója rámutat arra a tényre, hogy a gyakorlatban rugalmas intézkedésekkel kell közelíteni a befogadó oktatás és nevelés felé. EuroNews 21 10

11 További információért lépjenek kapcsolatba Bojana Globačnik-kal, Szlovénia ügynökségi képviselőjével: Svédország: többnyelvűség és olvasási, írásbeli nehézségek A legtöbb tanuló, aki több nyelvet beszél, kezdeti olvasási és írásbeli készségeit minden probléma nélkül meg tudja szerezni, de nem mindegyiküknél ez a helyzet. Olyan tényezők mellett, mint a társadalmi és szocio-kulturális háttér, az iskolán belüli munka és bizonyos nyelvi tényezők is hátráltatni tudják egy tanuló tipikus olvasási és írásbeli fejlődését. A kutatók arra mutatnak rá, hogy a diszlexia legalább olyan gyakori a több nyelvet beszélő gyermekek, mint az egynyelvűek esetében. Ez a terület állt egy Svédországban a közelmúltban megjelent tanulmány középpontjában. Elkészítésének háttere az volt, hogy sok iskolának nehézséget okoz annak meghatározása, vajon egy olyan tanuló esetében, akinek anyanyelve nem svéd, az olvasási és írásproblémákat a speciális nehézségek - mint például a diszlexia - okozzák, vagy ezek a nehézségek inkább abból adódnak, hogy meg kell tanulnia, hogyan írjon a számára második nyelven. A kutatás fő célja az volt, hogy megvizsgálja azokat a feltételeket, amelyek révén korai szakaszban felismerhetők azok a tanulók, akiknél felmerülhet az olvasási és írásbeli nehézségek veszélye. A kutatás kilenc anyanyelvi tanárral, osztályfőnökkel és sajátos neveléssel és oktatással foglalkozó tanárral készített minőségi interjú-felmérés anyagaira támaszkodik. Az eredmények azt mutatják, hogy a korai felismerés feltételeit a következő tényezők határozzák meg: az együttműködés hatékonysága az egyes szakmai területek között; a pedagógusok kompetenciája és tapasztalata; különböző munkamódszerek és stílusok alkalmazása; a sajátos nevelés és oktatás támogatása, valamint a megfelelő szervezés és erőforrások. A tanulmány fő következtetése, hogy rendkívül fontos bevonni az iskolával kapcsolatban álló összes szakembert a többnyelvű tanulókkal való munka folyamatába, illetve, hogy szükség van a vonatkozó kutatási eredményekkel kapcsolatos ismeretek bővítésére, mert így biztosítható, hogy a többnyelvű tanulók kedvezőbb oktatási élményekben részesüljenek. További információkért lépjenek kapcsolatba Elisabeth Lindén tanácsadóval (Svéd Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Oktatásért és Iskoláért): elisabeth.linden@spsm.se, vagy látogassák meg a webhelyet. A jelentés svéd nyelven letölthető a honlapról. Dánia: Új jogi szabályozás a befogadó oktatás és nevelés területén, változás a gyógypedagógiai oktatás és nevelés koncepciójában A dán parlament elfogadta a kormány javaslatát, hogy változtassa meg a sajátos igényű oktatás és nevelés koncepcióját, illetve követelje meg az iskoláktól, hogy lényegesen nagyobb számú gyermek részére biztosítsák a befogadó oktatást és nevelést. A veszélyeztetett és segítségre szoruló gyermekek befogadó oktatása és nevelése így már kötelező minden iskolában. Az alkalmazott eszközök között megtalálható az egyéni segítség, a kisebb csoportokban való oktatás és nevelés, kiegészítő oktatás, gyakorlati EuroNews 21 11

12 segítség, illetve speciális kompetenciájú tanárok vagy közreműködők jelenléte a tanteremben. A befogadó oktatás és nevelés bevezetéséért az iskolaigazgató felel. A gyógypedagógiai oktatás és nevelés fogalma korlátozódik a speciális osztályokban és a speciális iskolákban tanulókra, illetve azokra, akik a saját otthoni tanulásuk érdekében heti több mint 9 órán keresztül vesznek igénybe egyéni segítséget. Ez azt jelenti, hogy az új jogi szabályozásnak köszönhetően mintegy 49,000 tanuló kerül át a gyógypedagógiai oktatási és nevelési körből a befogadó oktatást és nevelést támogató és segítő körbe. A jogszabály változása válasz arra a Dániában végbemenő folyamatra, hogy egyre nagyobb számú tanuló jelenik meg a gyógypedagógiai oktatásban és nevelésben. Az a fő cél, hogy a tanulók egyéni igények szerint történő differenciált oktatásával kapcsolatos felelősséget a többségi iskola keretei közé helyezzük. A Pedagógiai Pszichológiai Szolgálat szakembereinek a jövőben is feladatuk lesz, hogy a tanulók sorsát a gyógypedagógiai oktatás és nevelés körében is kövessék, de a befogadó oktatásban és nevelésben részesülő tanulók esetében az iskolaigazgatókra bízzák, hogy a tervezésbe és a tanácsadásba bevonnak-e külső szakértőket. A gyermek- és oktatásügyi miniszter követő rendszer bevezetését kezdeményezte az új jogi szabályozás segítésére a következő eszközök révén: létrejött a Nemzeti Befogadó és Gyógypedagógiai Oktatási Erőforrás Központ; áttekintették a befogadó oktatással és neveléssel kapcsolatosan rendelkezésre álló tényanyagot; megalakult a folyamatot segítő, támogató munkacsoport; kísérletek folynak a csoportban történő tanítással kapcsolatosan (amikor két tanár dolgozik egyszerre egy osztályban); kampány indult a különböző érintett szereplők bevonására, stb. További információért keressék Finn Christensent, az Ügynökség dán nemzeti koordinátorát: finn.christensen@uvm.dk EuroNews 21 12

13 KIADÓI INFORMÁCIÓ Az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért független és saját irányítású szervezet, amelyet az Ügynökség tagországai és az európai intézmények (a Bizottság és a Parlament) támogatnak. E dokumentum létrehozását az Ügynökség tagországainak, illetve az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának támogatása tette lehetővé: _en.htm A EuroNews-ban bárki által kifejtett nézetek nem szükségszerűen képviselik az Ügynökség, az Ügynökség egyes tagországai vagy a Bizottság hivatalos véleményét. A Bizottság nem felelős az e dokumentumban foglalt információ bármilyen felhasználásáért. E Hírlevélből kivonat készíthető, amennyiben a forrást világosan megjelölik. A Hírlevél elektronikus változata rendelkezésre áll az Ügynökség honlapján: E Hírlevél további példányai vagy bármely, az Ügynökség munkájával kapcsolatos információ beszerezhető: Titkárság: Østre Stationsvej 33 DK-5000, Odense C Denmark Tel: secretariat@european-agency.org vagy Brüsszeli Iroda: 3 Avenue Palmerston BE-1000, Brussels Belgium Tel: brussels.office@european-agency.org A Hírlevél a következő nyelveken áll rendelkezésre: CS, DA, DE, EL, EN, ES, ET, FI, FR, HU, IS, IT, LT, LV, MT, NL, NO, PL, PT, SK, SL, SV ISSN: European Agency for Development in Special Needs Education 2012 EuroNews 21 13