SZABÓ ZOLTÁN. A nemzetközi és az EU kibocsátási jogok kereskedelme, valamint az együttes megvalósítás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZABÓ ZOLTÁN. A nemzetközi és az EU kibocsátási jogok kereskedelme, valamint az együttes megvalósítás"

Átírás

1 AZ ÉGHAJLATVÉDELEM LEGFONTOSABB GAZDASÁGI ESZKÖZEI A téma körvonalazása SZABÓ ZOLTÁN A környezet védelmét többféle módon lehet elősegíteni. Az utóbbi évtizedben az adminisztrációs eszközök mellett a környezetvédelem területén egyre inkább előtérbe kerültek a gazdasági eszközök. A két legfontosabb ilyen gazdasági eszköz a kibocsátási jogok kereskedelme (kiegészítve az együttes megvalósítással és a tiszta fejlesztési mechanizmussal) és a zöld államháztartási reform. Harmadik ilyen ugyan nem gazdasági eszközként érdemes számba venni a Magyarországon még nem elterjedt, úgynevezett önkéntes megállapodásokat. Ezeken kívül még több éghajlatvédelmi eszköz is létezik (lásd technológiai eszköztár, energiatakarékosság, energiahatékonyság), azonban ezekre a jelen esszé keretei között nem tudok kitérni. A vizsgált három eszköz közül egyedül a zöld államháztartási reform érinti a lakosságot, a kibocsátási jogok kereskedelme és az önkéntes megállapodások a vállalati szektort fedik le. Ezt nagyon fontos szem előtt tartanuk akkor, amikor az ipari eredetű környezetterhelés visszaszorulóban van és helyét egyre inkább a lakosság jóléti fogyasztása veszi át. Viszonylag kockázatmentesen valószínűsíthetjük, hogy a jövőbeni környezetvédelmi problémák nagyobb részét, így az éghajlatváltozást is ez utóbbi számlájára lehet majd írni. A nemzetközi és az EU kibocsátási jogok kereskedelme, valamint az együttes megvalósítás Az éghajlatvédelem gazdasági eszközei közül napjainkban az ún. Kiotói mechanizmusok; a kibocsátási jogok kereskedelme, az együttes megvalósítás és a tiszta fejlesztési mechanizmus kerültek leginkább előtérbe. Mindhárom eszköz alapgondolata az, hogy az éghajlatvédelmi beavatkozásokat, a szennyezés-kibocsátás csökkentését ott kell elvégezni, ahol viszonylag legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredmény várható. Vagyis azok az országok, amelyek a kitűzött célt hazai intézkedésekkel csak drágán lennének képesek teljesíteni, vásárolhatnak egységeket (allowance) azoktól, akiknek feleslege alakul ki. Az Európai Unió a többi nyugati országhoz hasonló berendezkedése következtében jóval nagyobb arányban szennyezi a Föld légkörét, mint amennyire a lakossága alapján jogosult lenne. Az Unió javára írható viszont, hogy még a Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése előtt ami csak Oroszország csatlakozásával vált 2005-től lehetővé, hozzákezdett a közösen vállalt (felajánlott) 8%-os széndioxid (CO 2 ) csökkentés 2012-ig történő teljesítéséhez. Az EU tagországok 2002-ben világpiaci versenyképességük megőrzése érdekében is elfogadták egy közös emisszió-kereskedelmi rendszer alapelveit. Ennek egyes részletei még vitatottak (lásd később), de a rendszer 2005-től életbe fog lépni. Úgy tűnik, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme a még kevés kereskedelmi tapasztalat ellenére az Unión kívül is nagy karrier előtt áll. Előrehaladott tárgyalások folynak Japánnal és Kanadával a rendszerhez való esetleges csatlakozásról. Az USA 53

2 egyes államai (Regional Greenhouse Gas Initiative) pedig megtették az első politikai tapogatózó lépéseket, hogy saját rendszert építsenek ki. A Kiotói mechanizmusokat a környezetvédő szervezetek részéről sokáig éles bírálatok érték, és érik még ma is. Sokan megkérdőjelezik a mechanizmusok környezetvédelmi hasznát. Ennek csak kisebbik oka az, hogy az EU kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere sok kivételt és indokolatlan privilégiumot tartalmaz (lásd vegyipar). Kérdésesebb az, amit több ország illetve nemzetközi vállalat szeretett volna elérni, hogy már kezdettől fogva a másik két mechanizmussal felhígítsák a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszerét. Vagyis az egyes országok a vállalásaikat belső erőfeszítések nélkül az átalakuló országokban illetve a harmadik világban történő beruházásaikkal is teljesíteni tudják. Ezt kemény lobbizással sajnos részben sikerült is átverniük az Uniós szabályozáson, az ide vonatkozó kapcsolódási direktíva (COM [2003]) túlságosan engedékenyre sikeredett. Csupán a kibocsátáscsökkentési célok felét kell hazai intézkedésekkel megvalósítani, a másik fele a rugalmassági mechanizmusok alkalmazásával is teljesíthető. Ez a gyakorlatban azt jelenteni, hogy a tőkeerős országok folytathatják fenntarthatatlan energiahasználati szokásaikat, sőt technológia-transzfer révén átültethetik azokat a gazdaságilag gyengébb országokba. Ez nemcsak az éghajlatvédelem hosszú távú érdekeit sérti, de még jobban mélyítheti a kedvezőtlen függőségi viszonyt az egyes országcsoportok között. Annak ellenére, hogy a sokáig bizonytalan helyzet (életbe fog lépni Kiotó?) elmúlt, az erősek még mindig viszonylag olcsón hozzájuthatnak a gyengék kibocsátási jogaihoz (kereskedelmi egységeihez) anélkül, hogy strukturális átalakításokat, komolyabb technológiai fejlesztéseket végeznének. Holott ma már elfogadott az a vélemény, hogy Földünk fenntartható fejlődéséhez életmódunkban, termelési rendszereinkben paradigmaváltásra lenne szükség. Ezért támogatják a környezetvédők azt az elvet, hogy a 2012-ig terjedő időszakban az EU tagországok saját területükön teljesítsék a kibocsátások csökkentésére tett vállalásaikat. A nemzeti kibocsátási jog kereskedelmi rendszerek kialakításakor a tagállamok viszonylag nagy szabadságot élveznek. Az első kérdés az, milyen alapon osszák szét a kibocsátási jogokat. A környezetvédő szervezetek a kibocsátási jogok árverésen (aukción) történő értékesítését támogatják, azonban az ide vonatkozó EU direktíva igencsak beszűkíti a mozgásteret. Sokan az éghajlatvédelmet leszűkítik a CO 2 kibocsátás kordában tartására, ami súlyos félreértése a problémának (lásd az egyéb üvegházhatású gázokat). Valós éghajlatvédelemhez a gazdaság egészét átfogó intézkedésekre van szükség, ezen belül pedig szigorú kibocsátási plafonok (cap) megállapítására. Csupán így lehet a környezeti állapotban kedvező változást elérni. Az EU-s széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer talán egyik legfontosabb eleme a nemzeti hatáskörbe utalt nemzeti kiosztási terv (national allocation plan). Ez a terv tartalmazza, hogy a vállalt üvegházhatású-gáz (CO 2 egyenértékben meghatározott) kibocsátás csökkentést az adott ország hogyan kívánja megvalósítani. Mint ismeretes, Magyarország 6%-os csökkentést vállalt, amit azonban a magyar kiosztási tervben bemutatott makroszámítások [KvVM (2004)] alapján a rendszerváltás utáni ipari összeomlással már teljesített is. Tehát Magyarország mint nettó eladó fog a kereskedelemben részt venni. A kiosztási terv határozza meg, hogy az egyes ágazatok (fa- és papíripar, cementgyártás és így tovább) mekkora arányban részesülnek az üvegházhatású-gáz kvótából. A terv része kellene legyen, hogy implicit módon plafonokat állapít meg az egyes szektoroknak (közlekedés, energetika, mezőgazdaság, lakossági kibocsátás stb.), nem csak az ágazatoknak, azaz a kibocsátási 54

3 egységek (allowance) kiosztása meghatározza, hogy az adott szektor mennyit bocsáthat ki, és mennyit kell majd a piacon vennie, illetve értékesítenie. Az országos összkibocsátás ugyanis adott, abból nem csak a kereskedésbe bevont szektorok részesülnek. A kiosztási terv tehát meghatározza, hogy a kibocsátási egységek milyen arányban kerülnek az egyes szektorok között kiosztásra, azaz a szektorok elvileg csak másik szektor rovására növelhetik kibocsátásukat. Azonban a magyar kiosztási tervet alátámasztó makroökonómiai modellezés nem foglalkozik azzal, hogy az egyes szektorokra plafonokat állapítson meg, csupán összesített adatot kaphatunk a országos kibocsátás várható alakulásáról. Ezt azért tartjuk különösen veszélyesnek, mert így elsikkad az a potenciális cél, hogy a kereskedésbe be nem vont szektorok kibocsátásáról nagyobb társadalmi vita kezdődjön. A kibocsátási jogok kereskedelme nem csak az ipari eredetű kibocsátásokról szól. Implicit módon a kereskedésbe be nem vont szektorok kibocsátására ki kellene alakulnia egy plafonnak, amennyiben az országos összkibocsátást, illetve a kereskedő ágazatok várható kibocsátását megbecsüljük. A terv fő hiányossága, hogy nem állapít meg plafonokat a kereskedésbe be nem vont szektorokra. A közlekedés, a mezőgazdaság és a lakosság is ilyen módon mentesül az éghajlatvédelmi intézkedések alól. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben túlzottan engedékenyek vagyunk az iparral, valamint az energiaszektorral, úgy a következő periódusban esedékes csökkentést a többi szektornak kell véghezvinnie. Ez pedig igen valószínűtlen. Hogyan is lehet józanul azt várni a jelenlegi tendenciák ismeretében, hogy a közlekedésből származó kibocsátások mérséklődni fognak? Vagy netán a lakosságé (fűtés)? Ráadásul a kereskedelemben részt nem vevő szektorok érdekeltté tétele más gazdasági eszközökkel, elsősorban az energiaadón keresztül történik, amelynek hatása még kevésbé számítható ki. Magyarországon a jelenlegi helyzet alapján nem lesz szükség pótlólagos intézkedésekre ahhoz, hogy a kiotói célokat teljesíteni tudjuk. Ez a szerencsés helyzet azonban a következő évtized közepére ( re) kifullad. A kiosztási terv makrószámításában előrevetített gyorsuló ÜHG kibocsátási növekmény azt fogja eredményezni, hogy a Kiotó utáni periódusban viszont már Magyarországnak is komoly kibocsátás-csökkentő intézkedéseket kell majd hoznia. Ez pedig nem képzelhető el a kereskedésbe be nem vont szektorokra (közlekedés, lakosság, mezőgazdaság) kiterjedő intézkedések nélkül. Azaz, amennyiben ezeket a szektorokat növekedni hagyjuk, úgy a következő periódusban arányait tekintve sokkal drágább lesz a szükséges intézkedések meghozatala. Valóban igaz, hogy még nem sokat lehet tudni a Kiotó utáni periódus csökkentési céljairól. Azonban sok mindent elmond, hogy Tony Blair, Nagy-Britannia miniszterelnöke 2050-re 60%-kal kívánja a brit üvegházhatású kibocsátásokat csökkenteni, míg Franciaország ugyanerre az időtávra 75%-os csökkentést irányzott elő. Mindez azt vetíti előre, hogy 2012 után éves szinten legalább 1%-os csökkentésre érdemes felkészülni, ami homlokegyenest ellentmond annak, ami a Magyarország Nemzeti Kiosztási Tervének alapelvei nyilvános tervezetében olvasható [GKM- KvVM (2004)]: Az ÜHG kibocsátás növekedési üteme fokozatosan gyorsuló. A 2002/2001-es 2,04%-os értékről 2012/2011-re 2,44%-ra emelkedik. Felvetődik a kérdés, hogy ezek ismeretében hogyan fogja Magyarország 2012 után csökkenteni ÜHG kibocsátását? A 2,5% fölé gyorsuló éves ÜHG kibocsátás növekmény hogyan egyeztethető össze a vezető nyugat-európai politikusok által előrevetített célokkal? 55

4 A Kiotói mechanizmusok közül nálunk az együttes megvalósítás van a legelőrehaladottabb állapotban. Több közös projekt már a korábbi években megvalósult, mások az engedélyezés különböző szakaszában vannak. A szabályozás néhány jelentős részének kialakítása azonban még várat magára. A három, 2004 elejéig jóváhagyott magyarországi projekttel kapcsolatban sok kérdést újra kell gondolni, és a hazai szabályozást ennek megfelelően kialakítani. Választ kell találni arra, hogy a kreditek (az együttes megvalósításban elszámolható egység) mekkora hányada maradjon itthon (10-20%), hány évre szóljanak a jogok, kinek a tulajdona az elkerült emisszió, melyek legyenek az ajánlott projektek, milyen szerkezetátalakítást kívánunk leginkább támogatni, vagyis azt, hogy ágazati, műszaki-fejlesztési vagy regionális célokra költsük az esetleges bevételeket. Az elmélet szintjén az együttes megvalósításban nagy lehetőségek vannak (az emisszió csökkentésnek kisebbek a globális költségei), azonban az egyes országok megfelelő nemzeti szabályozása és hosszú távú éghajlatvédelmi koncepció kialakítása nélkül a megállapodások beszűkíthetik a beruházással kedvezményezett országok mozgásterét, illetve megdrágíthatják számukra a későbbi éghajlatvédelmi intézkedéseket. A borsodi és a pécsi, majd az ajkai erőmű tapasztalata azt mutatja, hogy Magyarországon még nagy lehetőségek rejlenek a biomasszára történő átállásban, azonban további erőművek fatüzelésre való átállítása már komolyan veszélyeztetheti erdeink természetes állapotát (a rendelkezésre álló famennyiséget már most lekötötték). A következő évtizedek gyorsabb ütemű csökkentésének feltételeit ma kell megalapozni jól átgondolt, hosszú távú szerkezetátalakítási politikával. A szabályozásnak pedig nemcsak az energetikai ágazat, illetve az abban levő vállalatok szempontjaira kell tekintettel lenni, hanem ugyanúgy, mint a többi területen, az ország hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti érdekeire és a globális éghajlatvédelemre egyaránt. A fejlemények ismeretében gyakorlatilag kimondhatjuk, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme az első megpróbáltatást nagy vérveszteséggel vette. A kiosztási tervek nem sarkallnak csökkentésekre (lásd Franciaország, Lengyelország stb.), így nem várható túlságosan nagy érdeklődés majd az egységekkel történő kereskedésre sem, igaz, a terveket az Európai Bizottságnak még jóvá kell hagynia. Intő jel, hogy a kibocsátási egységek piaci árai 5-8 euró körül mozognak csupán, ami messze alatta marad az externális költségeknek. A zöld államháztartási reform főbb jellemzői Az Európai Unió tagországai egyre elterjedtebben alkalmazzák ezt a gazdasági eszközt a környezetvédelem érdekében. A legfejlettebb OECD országok többségében napirenden van a környezetvédelmi államháztartási reform kérdése. Több országban már évekkel ezelőtt megkezdték ezt a folyamatot (a környezetvédelmi jellegű adók emelése, illetve újak bevezetése, a környezetileg ártalmas állami támogatások csökkentése), így sok olyan gyakorlati tapasztalat gyűlt össze, amelyeket már érdemes elemezni. Legutóbb Nagy-Britannia és Németország kezdett el környezetvédelmi államháztartási reformot, míg a skandináv országokban és Hollandiában lassan egy évtizedes tapasztalat gyűlt össze a reformok eredményességéről. A reform keretében az ökoadókból származó többletbevételek visszaforgatásra kerülnek az egyéb adók (elsősorban a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járu- 56

5 lék) csökkentésére, így összességében a reform pénzügyileg semleges. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban ökoadóknak nevezzük a környezet védelmét elősegítő adókat, járulékokat és díjakat, beleértve például az üzemanyagok jövedéki adóit is és az egyéb energiaadókat.) Az ökoadók révén egyfajta árjelzés érhető el, azaz a környezetileg ártalmas termékek és szolgáltatások megdrágulnak, míg a környezetbarát megoldások ára relatíve csökken. Ezáltal biztosítható, hogy a vállalatok és a háztartások döntéseiknél figyelembe vegyék a környezeti hatásokat is. Több OECD ország példája bizonyítja, hogy az ökoadók bevezetésével csökken a környezetre nehezedő terhelés. Az ökoadóknak pozitív a hatásuk a környezetre, elősegítik az újításokat, növelik a hatékonyságot. A reform másik pillére a környezeti szempontból káros állami támogatások megszüntetése. Napjainkban igen jelentős források jutnak olyan tevékenységek támogatására, amelyeknek a megszüntetése révén a környezetre nehezedő teher jelentősen csökkenne (pl. fosszilis energiahordozók, közúti közlekedés támogatása), ugyanakkor ezek a források más területen sokkal nagyobb társadalmi hatékonyságot eredményeznének (pl. kutatás-fejlesztés, informatika). A zöld államháztartási reform egyik fontos eleme az energiaadó. Ezzel kapcsolatban új fejlemény, hogy az Európai Unió 2003-ban elfogadta az egységes európai energiaadó bevezetését [ET (2003)], aminek következtében Magyarországon is szükségessé vált, hogy az egyes energiatermékeket terhelő adókat az ide vonatkozó direktíva tervezetnek megfelelően alakítsuk. Az energiaadók alapvető célja, hogy az energiafogyasztás megdrágítása révén energiaracionalizálásra ösztönözzenek. Az elfogadott irányelv minimális adómértékeket állít fel a különböző energiatermékekre aszerint, hogy azok fűtési vagy közlekedési célú felhasználásúak, ugyanakkor a termelési célra felhasználtakra nem vonatkozik (pl. vaskohók energiafelhasználása). Az energiaadók megfizetése alól az ipar gyakorlatilag mentességet élvez, így az adó leginkább a háztartások energiafelhasználását fogja az árrugalmasságuknak megfelelően befolyásolni. Az irányelv azonban olyan sok kivételt, visszatérítést és átmeneti időszakot tartalmaz, hogy az egyes energiatermékek árára gyakorlatilag nem lesz jelentős hatással. A zöld államháztartási reform a legtöbb országban folyamatosan halad előre, azonban a benne rejlő potenciálhoz képest viszonylag lassan. Az előbb vizsgált energiaadó megszületésére több mint hét évet kellett várni, és a kapott eredmény sem rózsás. Ennek ellenére apró lépések mindenhol történnek. Ilyen például, hogy a gépjárművekre kivetett adókat már a CO 2 kibocsátás alapján differenciálják (Dánia, Egyesült Királyság). Az energiatámogatásokat fokozatosan leépítik (lásd németországi széntámogatások). Az ökoadókból származó bevételek súlya szinte minden EU tagországban nő. Ugyanez mondható el Magyarországról is. Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a zöld államháztartási reform gondolata nem tartozik a könnyen emészthető témák közé. Nem könnyű egyszerű üzenetek formájában kommunikálni. A reálpolitika rémálma a több gondolati átkötést igénylő üzenet. Egyszerű üzenetek formájában pedig igencsak nehéz a lakossággal megértetni, hogy azért szükséges a környezetet terhelő tevékenységek adóját emelni, mert ezáltal a környezetterhelés megdrágul, a megdráguló környezetterhelés pedig azt fogja eredményezni, hogy a környezet igénybevétele csökken. A politikai rendszer sajátosságaiból adódóan a gazdaságpolitika népszerűtlen döntéseket nem hozhat meg könnyedén. Márpedig az adóemelés semmiképpen sem eredményez javuló népszerűségi mutatókat. 57

6 A kibocsátási jogok kereskedelme és a zöld államháztartási reform kapcsolata A két gazdasági eszköz (kibocsátási jogok kereskedelme és a zöld államháztartási reform) a legújabb fejlemények nyomán sok szempontból kiegészítheti egymást. Az energiaadó leginkább a közlekedést és a lakossági fűtési célú felhasználást fedi le, míg a kibocsátási jogok kereskedelme a nagyobb pontszerű szennyező-forrásokat érinti. Míg az ökoadók (leginkább az energiaadó) a környezeti eredmények tekintetében bizonytalanságot hordoznak magukban, viszont a befolyó bevételek és a várható kiadások könnyen előre jelezhetők, addig a kibocsátási jogok kereskedelme pont fordítva működik. A kibocsátási jogok kereskedelme a várható környezeti eredményt teszi explicitté (pl. 8%-os CO 2 kibocsátás csökkentés), viszont az ennek eléréséhez vezető út költség- és bevételvonzatait nehéz előre tervezni. Ezen felül a két gazdasági eszköz működési alapelve is különböző. Az adók meghatározzák az árat, és a piacra bízzák, hogy ennek ismeretében milyen, a környezetet javító intézkedést hajtanak végre. Ezzel szemben a kibocsátási jogok kereskedelme a környezeti eredmények számszerűsítéséből indul ki, és a piacra bízza az árak kialakítását. A hatékonyságot vizsgálva valószínűsíthető, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme jobban megfelel a nagyobb pontszerű szennyezőforrások esetében, míg az energiaadók jobban tudják kezelni a diffúz szennyező-forrásokat, úgymint a közlekedés, a háztartások és a mezőgazdaság. Az energiaadók alól a legtöbb országban a nagyobb ipari cégek számára a gyakorlatban mentességet biztosítottak a nemzetközi versenyképesség védelmének okán, amelynek következtében ezen szennyezőforrásokat idáig legtöbbször nem fedték le környezetgazdasági eszközök. Az EU Környezetvédelmi Főigazgatósága ennek megfelelően a két eszköz szinergia-hatását emeli ki. Az EU politikai irányvonala ezek szerint elfogadja a gazdaság előbb bemutatott felosztását, és a két eszköz alkalmazását ennek megfelelően tervezi meghatározni. Mint az az Európai Bizottság Pénzügyi ösztönzők az energiahatékonyság javítására a háztartásokban és a közlekedésben című Zöld Könyvében olvasható: az energiaadókat és az emisszió-kereskedelmet úgy kell kialakítani, hogy azok egymást kiegészítve a teljes emissziót lefedjék 51. A Bizottság álláspontja szerint az energiaadók azokra a diffúz forrásokra kell, hogy kiterjedjenek, amelyek nem vesznek részt a kibocsátási jogok kereskedelmében. Az önkéntes megállapodások Az önkéntes megállapodások az állam és egyes vállalkozások között jönnek általában létre egy adott környezetvédelmi cél elérése érdekében. Alapvetően konszenzusra épülnek, így mindkét fél elfogadja a benne foglaltakat. Az elmúlt évtized során egyre több fejlett országban találhatunk példákat az alkalmazásukra. Az EU korábbi 15 tagországa közül tízben találhatunk példát az éghajlatvédelem érdekében megkötött önkéntes megállapodásokra [EEA (1997)]. Kanadában különösen kiter- 51 European Commission Green Paper, Fiscal Incentives to increase energy efficiency in households and transportation

7 jedten alkalmazzák ezt az eszközt. Magyarország ugyanakkor még nem kezdte meg az ebben rejlő lehetőségek kihasználását. Az önkéntes megállapodásokat sokszor valamely másik gazdasági eszközzel összekapcsolva alkalmazzák. Az Egyesült Királyságban például az éghajlat-változási díjat összekötötték az ipar és a mezőgazdaság több ágazatával kötött megállapodással. A legnagyobb hatást akkor lehet elérni, ha az önkéntes megállapodás össze van kapcsolva egy nagyobb mérvű ökoadó bevezetésével. Ilyenkor az önkéntes megállapodásban résztvevő vállalatok részleges mentességet, kedvezményeket kapnak az adóból, míg a másik oldalról megközelítve a kérdést az adókötelezettség szankciónak tekinthető, amennyiben az adott vállalat nem tartja be a vállalásokat. Az adókedvezmények csak addig élnek, amíg a vállalat teljesíti a megállapodásban lefektetett környezetvédelmi célokat. Nagyon fontos kérdés, hogy ezen megállapodások jogilag kötelező érvényűek-e a résztvevő felekre nézve. Az EU tagországokban egyedül Hollandiában van az érintett hatóságoknak joguk jogilag kötelező érvényű megállapodást kötni, a többi országban így értelemszerűen a nem teljesítés estén az alkalmazható szankciók köre viszonylag szűk. Az önkéntes megállapodások a hatósági beavatkozás szintjétől függően háromféleképp jöhetnek létre. Az első, amikor egyes vállalatok saját akaratukból vállalják bizonyos környezetvédelmi célok elérését. A második, amikor állami kezdeményezéshez csatlakoznak (pl. ökocímkézés), míg a harmadik, és egyben legfontosabb, amikor az állam és a vállalatcsoportok/iparágak között tárgyalással, kölcsönösen felismert érdekek alapján alakulnak ki az elérendő célok. Az állami feltételrendszerhez való csatlakozásra jó példa a dán üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére irányuló megállapodás. Dániában 1993 óta az iparra szén-dioxid adót vetnek ki, ami az energia-intenzív szektorokban tevékenykedő vállalatok nemzetközi versenyképességét hátrányosan érintheti. Ezért gazdaságpolitikai megfontolásból a hatóságok megállapodtak a legnagyobb nehézipari vállalatokkal, hogy amennyiben ez utóbbiak energiahatékonysági és egyéb emisszió csökkentő beruházásokat hajtanak végre, úgy adókedvezményeket kapnak. Végeredményben tehát a vállalatok választhatnak a CO 2 -adó teljes megfizetése, illetve az önkéntes kibocsátás-csökkentő intézkedések révén kapott adókedvezmény között. Amennyiben Magyarországon is hasonló módon az energia-intenzív iparágaknak kedvezményeket nyújtanánk, úgy nagyobb esély nyílhatna az egyik legfontosabb ökoadó, a szén-dioxid adó bevezetésére, hiszen a nemzetközi versenyképesség romlásából eredő problémák részben kezelve lennének. A tárgyalással kialakított önkéntes megállapodásokra talán a német üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés megállapodást érdemes említeni. A megállapodásban résztvevő vállalatok az összes ipari energiafelhasználás 70%-át teszik ki. A fennmaradó részt többek között az energiaadókkal kívánták lefedni. A vállalások az egész iparra vonatkozóan 20%-os energiafelhasználás csökkentést írnak elő (2005/1990), és külön célok vannak az egyes iparágakra is felállítva. Az önkéntes megállapodások egyik jelentős vonzereje, hogy az adminisztrációs előírásokhoz képest pontosan a felek kölcsönös egyetértése miatt egyszerűbben megvalósíthatók, és ezért az adminisztrációs költség is kisebb lehet. Ezt az előnyt azonban a gyakorlatban számtalan hiányosság semlegesíti. Az OECD [OECD (2003)] kétségbe vonja az önkéntes megállapodások környezetvédelmi hatásosságát, ugyanis a gyakorlatban a megállapodásban foglalt célok amúgy is teljesültek volna. 59

8 (A német üvegházhatású-gáz csökkentési megállapodás is azt tanúsítja, hogy a megállapodásban szereplő cél valószínűleg amúgy is teljesült volna. A megelőző két évtizedben az éves energiahatékonyság 1,8%-kal nőtt, ennek ellenére a megállapodásban csupán 1,2%-os javulás szerepel [OECD (2003)].) Az eszköz másik hiányossága, hogy nincs mögötte valós fenyegetés. Nem teljesítés esetén az alkalmazandó szankciók a gyakorlatban sokszor elmaradnak. A nem lefutott verseny Összességében tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az éghajlatvédelemre rendelkezésre állnak gazdasági eszközök, azonban addig egyik sem fogja megmutatni a benne rejlő tényleges lehetőségeket, amíg hiányzik a mögöttes politikai akarat. Elméletek szintjén jól állunk, de a szigorú és következetes célok hiánya meggátolja az elméletek kibontakozását. A gyakorlatban tehát a politikai megvalósíthatóságnak legalább akkora a súlya, mint az elméletben igazolt hasznoknak. A kibocsátási jogok kereskedelmének, mint gazdasági eszköznek a ragyogó pályafutását úgy tűnik, jelen pillanatban semmi nem tudja beárnyékolni. Mindazonáltal fontos szem előtt tartani, hogy különböző terültetekre különböző eszközök a leghatékonyabbak, az eszközök kombinációja sok esetben jobb eredményeket hozhat. Hiba volna a zöld államháztartási reformban levő lehetőségeket nem kihasználni. Felhasznált irodalom ET (2003): Az Európai Tanács 2003/96/EK Irányelve Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről, Brüsszel, European Commission Green Paper (2001): Fiscal incentives to increase energy efficiency in households and transportation. European Environmental Agency (1997): Environmental agreements Environmental effectiveness COM (2003) 403: DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending the Directive establishing a scheme for greenhouse gas emission allowance trading within the Community, in respect of the Kyoto Protocol's project mechanisms GKM-KvVM (2004): Nemzeti Kiosztási Terv tervezet. 11. oldal szeptember 20. OECD (1998): Voluntary approaches for environmental policy OECD (2003): Voluntary approaches for environmental protection in the European Union KvVM (2004): Magyarország üvegházgáz kibocsátásainak előrejelzése 2012-ig a jelentős kibocsátó ágazatok közgazdasági kutatása alapján 60

Az éghajlatvédelem gazdasági eszközei

Az éghajlatvédelem gazdasági eszközei Beliczay Erzsébet Szabó Zoltán: Az éghajlatvédelem gazdasági eszközei A környezet védelmét a természeti erőforrásokkal történő takarékoskodást és a szennyezések minimalizálását egyre többféle módon próbálják

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében 7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN KLÍMAGAZDASÁGI SZAKKÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS 2012 ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN Dr. Fogarassy Csaba SZIE Egyetemi Klímatanács Főtitkára Bevezetés AZ EU KARBON- PIACAI KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.10. COM(2013) 914 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2013) 523 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Környezetvédelmi adók és díjak az Európai Unióban

Környezetvédelmi adók és díjak az Európai Unióban 6. melléklet Környezetvédelmi adók és díjak az Európai Unióban I. Tendenciák Az Európai Unió tagállamaiban a különbözõ környezetvédelmi célú adók egyre növekvõ szerepet kapnak. Az ökoadókból származó költségvetési

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred Mi fán

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.21. COM(2014) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nehéz gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások évi adókedvezmények március 14.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások évi adókedvezmények március 14. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások 2017. március 14. 1 Jogszabályi háttér 2010/75/EU Irányelv az ipari kibocsátásokról 2012/27/EU Irányelv az energiahatékonyságról Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Megújuló energia piac hazai kilátásai Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 3 / ALACSONY SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ JÖVŐ VALÓRA VÁLTÁSA Európa kötelezettséget vállalt arra, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 2 C alá szorítja. Az előrejelzések

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában fenntartható településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület,

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései

A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései A hatályos VOC szabályozás és az IED új, a szerves oldószereket használó létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó rendelkezései Dr. Kiss Diána Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetmegőrzési és fejlesztési

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Gazdasági és Monetáris Bizottság 2007/0023(CNS)

EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Gazdasági és Monetáris Bizottság 2007/0023(CNS) EURÓPAI PARLAMENT 2004 Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 2007/0023(CNS) 4.10.2007 * JELENTÉSTERVEZET a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához

Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)

Részletesebben

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 1 Trendek a magyar adórendszerben Gazdaságpolitikai célok

Részletesebben

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény Magyar Energetikai TársasT rsaság ENERGIA MŰHELY M VIII.. rendezvény ny 2013. február r 5. Elvonások és s támogatt mogatások szerepe az energetikában Dr. Lakatos MáriaM 1 TARTALOM 1. A JELENLEGI HELYZET

Részletesebben

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Felsmann Balázs - 2010. március 10. 1 Magyarországi helyzet Válságkezelő kormányprogram vs. fenntartható energiarendszer

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2014/2147(INI) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

Szerkesztette és összeállította: Kardos Péter, Fodor Zoltán

Szerkesztette és összeállította: Kardos Péter, Fodor Zoltán Civil Szakértői Tanulmány a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Összefoglaló Szerkesztette és összeállította: Kardos Péter, Fodor Zoltán Közreműködtek: Beliczay Erzsébet, Lukács András, Pavics Lázár,

Részletesebben

Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál

Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál Szabó Rudolf Textil- és Ruhaipari Szakmai Fórum OKISZ Székház Budapest Thököly út 58-60. 2015. 05.

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Az emisszió-kereskedelem

Az emisszió-kereskedelem Az éghajlatvédelem gazdasági eszközei Az emisszió-kereskedelem Készítette: Beliczay Erzsébet Szabó Zoltán Budapest, 2003. május Készült a Budapesti Távhôszolgáltató Részvénytársaság megbízásából 2 Tartalom

Részletesebben

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2016. április 22. 1 Társadalmi cél Hazánk gazdasági fejlődésének és állampolgárai jólétének

Részletesebben

Tájékoztató a klímapolitika aktuális kérdéseiről (előterjesztés a Tanács számára) dr. Faragó Tibor, KVVM

Tájékoztató a klímapolitika aktuális kérdéseiről (előterjesztés a Tanács számára) dr. Faragó Tibor, KVVM AZ ELŐZMÉNYEK 3.b. melléklet 2009-01-09 Fenntartható Fejlődés Tanács, Szakmai-Tud. Biz. Tájékoztató a klímapolitika aktuális kérdéseiről (előterjesztés a Tanács számára) dr. Faragó Tibor, KVVM A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben