A MODERN OROSZ BANKRENDSZER KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE, PERSPEKTÍVÁI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MODERN OROSZ BANKRENDSZER KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE, PERSPEKTÍVÁI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány A MODERN OROSZ BANKRENDSZER KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE, PERSPEKTÍVÁI Készítette: Hermann Gábor Budapest, 2009

2 Tartalomjegyzék Bevezetés.3 Rövidítések..4 I. Az orosz monetáris politika rövid bemutatása 5 II. A kétszintű bankrendszer Oroszországban 2.1 A kétszintű bankrendszer kialakulása A bankrendszer a 90-es években A bankrendszer szabályozása, ennek fejlődése, az OF Központi Bank szerepe 16 III. Az orosz bankokról 3.1 Az Oroszországi Föderáció bankrendszere napjainkban A Basel II és az orosz bankrendszer A bankok tulajdonosi háttere A bankok hitelpolitikája Bankok az orosz régiókban..47 IV. Az orosz bankrendszer számokban 4.1 A bankok tőkeellátottsága A bankrendszer legfontosabb mutatóinak alakulása 51 V. A pénzügyi válság hatásai az orosz bankrendszerre 5.1 A bankrendszer válságtűrő képessége A Központi Bank segítsége a válságkezelésben Válságkezelés, jövő..61 Befejezés 63 Ábrák jegyzéke.64 Irodalomjegyzék

3 Bevezetés A világ országaiban a bankrendszerek meghatározó szerepet játszanak, a nemzetek gazdaságát komolyan képesek befolyásolni hatalmukból és a hozzájuk befolyt pénzösszegek koncentrációjából adódóan. Minden országnak elengedhetetlen gazdasága megfelelő fejlesztéséhez egy bankrendszer, mely ellátja azt a szükséges tőkével, felelősségteljesen szabályozza az országban lévő pénzáramlást, ha kell közbeavatkozik az egyensúly megtartása érdekében. Ezek a rendszerek már évszázadok óta befolyásos szereplői a nemzetek gazdaságainak, többször kerültek már összefüggésbe válságokkal, de komoly gazdasági fejlődések is köszönhetőek nekik. A következőkben az Oroszországi Föderáció bankrendszerének bemutatása következik, melyben az elmúlt 20 év alatti eseményekről lesz szó, arról, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a bankrendszer a Szovjetunió bukása óta. Ez a téma azért nagyon érdekes, mert ma Oroszország egy meghatározó szereplője a világgazdaságnak, energiahordozóiból, nyersanyagkészleteiből, piaci méretéből és földrajzi kiterjedése miatt. A bankrendszer, mint egy kulcsfontosságú tényezője a gazdaságnak elengedhetetlenül fontos alapköve annak megfelelő fejlesztésében és szabályozásában. A rendszerváltozást követően Oroszország bankrendszere nagy kihívásokkal állt szemben, át kellett alakítania bankrendszerét a piacgazdaságban működő kétszintű bankrendszerré, melynek színes folyamatát mutatja majd be a dolgozat. Az eltelt 20 év alatt a bankrendszer fejlődése közben krízisek tették próbára annak hatékonyságát, volt olyan, mely komolyan megviselte és volt olyan is, melynek már stabilan ellen tudott állni. A fentiek képében tehát az Oroszországi Föderáció mai modern bankrendszerének kialakulásáról, annak fejlődéséről és perspektíváiról lesz szó. 3

4 Rövidítések CBR, OF Központi Bank: Oroszországi Föderáció Központi Bankja DIS: Betétbiztosítási Rendszer CPI: Fogyasztói Árindex OFA: Oroszországi Föderáció Alkotmánya DIA: Betétbiztosítási Ügynökség VEB: Vneshekonom Bank, Külkereskedelmi Bank VTB: Vneshtorg Bank 4

5 I. Az orosz monetáris politika rövid bemutatása A monetáris politika egy olyan gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A pénzügypolitikát általában meghatározott, az inflációra, a gazdasági növekedésre vagy a foglalkoztatásra vonatkozó gazdaságpolitikai célok megvalósítására használják. A legtöbb országban a központi bank vagy másnéven jegybank a monetáris politikáért felelős állami intézmény, csakúgy mint Oroszországban. A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása. Az irányadó kamatláb emelését és ezen keresztül a pénzmennyiség szűkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris politikának hívják, mely ideiglenes élénkülést hoz a gazdaságba, ugyanakkor inflációnövelő hatású lehet. Az alábbiakban az Oroszországi Föderáció monetáris politikájának bemutatása következik, mely három jól elkülöníthető időszakot ismertet, az 1992 és 1994 közöttit, az 1995 és 1998 közöttit és az 1998-tól egészen napjainkig alkalmazott pénzügypolitikát ben az átmenet időszakában az orosz monetáris és fiskális politika meglehetősen hullámzott, az OF Központi Bank felkészületlenül állt a felmerülő gazdasági problémák előtt, melyeket a piacgazdaságra való átállás okozott január 6-át követően az árakat liberalizálták, mely azt jelenti, hogy a korábban az állam által szabott árakat erre az időszakra már semmi sem szabályozta, teljes mértékben a világpiaci áraktól, az ott jelen lévő kereslettől és kínálattól függtek. a jelenség azért okozott problémát az orosz gazdaságnak, mert a szovjetunióban a fent említett kötött árú termékek és szolgáltatások ára a piacgazdaságban új értéket öltött. Ez két szempontból is megnehezítette a vállalatok helyzetét: (1) az állam többé nem támogatta őket, ha veszteségesek voltak, ezért ebből a szempontból a nehézséget a tőkebevonás jelentette, mely a megfelelő likviditást biztosítja. Amennyiben ezek a vállalatok veszteséget 5

6 termeltek, akkor egyértelműen nem jelentkezett profitjuk, már nem állt mögöttük senki, aki kisegíthetné őket a problémából (az állam), csak saját magukra számíthattak. (2) A Szovjetunió megszűnését követően az árak teljes mértékben a világpiaci áraktól függtek. Ez nem okozott volna problémát Oroszországnak, ha költséghatékony módon versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal rendelkezett volna, azonban a helyzet éppen az ellenkezője volt. A Szovjetunióban a legtöbb állami vállalat veszteséget termelt, azaz az előállított termékek rubelben kifejezett értéke alacsonyabb volt, mint az előállításhoz szükséges munkaerő és alapanyagok költsége. A Szovjetunió fennállása alatt ezeket a veszteségeket - mint már korábban említettük - az állam kompenzálta, azonban a rendszerváltozást követően a vállalatoknak már saját maguknak kellett a hasonló problémákra megoldást találniuk. A lehetséges megoldások között szerepelt a költségcsökkentés, az üzlet bezárása, illetve egyéb mód keresése a kiadások fedezésére. A hasonló volumenű gondokat csak állami szinten lehetett kezelni, azonban az erre alkalmas hatalmak, az orosz kormány illetve a Legfelsőbb Tanács eltérő nézeteket vallottak, végül a Legfelsőbb Tanács akarata érvényesült, azaz a likviditási gondokkal küzdő vállalatoknak a jegybank fedezet nélkül nyújtott kölcsönöket. Ettől a ponttól kezdve az események egymást követték. A kölcsönök annyira megterhelték a központi költségvetést, hogy a jegybank emisszióra kényszerült, mely egyre növekvő mértéket öltött, s fokozatosan növekvő inflációhoz vezetett, amely 1992-ben elérte a 2600%-ot is. (Réthi [2009]) A magas inflációt és az ebből fakadó problémákat az 1995-ös időszakban a kormány (az IMF irányelvekkel) egy hármas intézkedés keretein belül kezelte. Az IMF irányelvek egy időben történő alkalmazását, azaz az államadósság, az infláció illetve a költségvetési deficit mérséklését egy szigorú monetáris politika eszközeként hajtotta végre, melynek köszönhetően három év leforgása alatt az inflációt 10%-ra sikerült visszaszorítani. Egy ilyen komoly döntés, hasonlóan nagy mértékű változásai a gazdaságra semmi jóval nem szolgálhatott, a gazdasági egyensúly teljesen felborult, 1998-ra kirobbant a válság. (Réthi [2009]) 6

7 Az 1998-as válságot követően egészen napjainkig, az ország tanulva a hirtelen bekövetkező nagy változások hatásából, ma már egy meglehetősen mérsékelt és kiegyensúlyozott monetáris politikát folytat. Az árfolyam politikáról áttért az inflációs célkitűzésre, melynek célja az infláció kezelhetően alacsony szinten való tartása. 7

8 II. A kétszintű bankrendszer Oroszországban 2.1 A kétszintű bankrendszer kialakulása Az első lépések, melyeket az orosz bankrendszer piacgazdaság felé való terelésének érdekében tettek, még a peresztrojka politika részei voltak az 1980-as évek végén. Ezt megelőzően a szovjet állami tulajdonú és központi irányítású gazdaság bankrendszerében az Állami Bank (Goszbank) dominált és gyakorlatilag passzív szerepet töltött be a mai viszonyokhoz képest. Ez alatt azt értjük, hogy mivel a szocialista rendszer nem a piacgazdasági modellre épült, nem is volt szüksége annak megfelelő központi bankra. A termékek és szolgáltatások árai szabottak voltak, a vállalatok bevételei az államhoz folytak be és az állam osztotta szét újból vagy használta fel a központi terv által meghatározott szabályok szerint. A vállalatoknak 1 a hiteleket a központi bank adta, a vállalati csőd szinte ismeretlen fogalom volt a tervgazdaság időszakában. Az Állami Bankot egy speciális bank, a Szberkassa (Állami Dolgozók Takarékpénztára) támogatta, egészen az 1980-as évek végéig a banki szakismeret nagyon alacsony szinten állt, nem rendelkezett előremutató tapasztalatokkal. (Glenn E. Curtis [1996]) A központi tervhivataltól a vállalatok a meghatározott terv teljesítéséhez forrásokat igényelhettek, azonban voltak olyan vállalatok is, melyek a kiegészítő források nélkül is tudták volna a tervet teljesíteni. Ezek feleslegesen terhelték a költségvetést azzal, hogy valótlan információkat közöltek produktivitásukról, mellyel kiegészítő forrásokhoz juthattak hozzá. A fent említett példa okán állandósultak a költséges termelési modellek, melyek csak megnehezítették az egyébként sem gazdaságos szovjet modell működését. A rendszer általános merevségének és hatékonytalanságának köszönhetően a tervgazdaság nem lett volna képes működni egy nagy és hatékony titkos vagy informális gazdaság nélkül, mely hivatalosan nem létezett. A Szovjetunió a Kormányrendelet a Bankrendszer Megreformálására névvel, ben hivatalosan létrehozta a kétszintű bankrendszert. Az Állami Bankot átnevezték a Szovjetunió Központi Bankjává, a kereskedelmi banki jellegű tevékenységeket pedig 1 Állami tulajdonú vállalatok 8

9 leválasztották a Központi Bankról és az újonnan létrehozott specializált állami intézmények kapták meg a következő szektorok hitelezését: Promstroibank: ipari beruházások (építőipar, szállítás, távközlés) Agroprombank: mezőgazdaság Zhilsotsbank: lakóépületek építése, könnyűipar és kereskedelem Vneshekonombank: az állam külföldi hitelezőivel való ügyletek lebonyolítása Szberkassa, mely később Szberbank: takarékpénztár nagyjából fiókkal a Szovjetunió területén. A Szberbank ezekben az időkben jelentősebb funkcióit tekintve, a háztartások betétjeit gyűjtötte valamint kormányhiteleket nyújtott, főként a költségvetés finanszírozására. A Szovjetunió Központi Bankja a továbbiakban a monetáris politika kidolgozását és a banki felügyeletet végezte. A Szövetkezeti törvény és a későbbi Szovjetunió Központi Bankjára vonatkozó szabályozások lehetővé tették a magántulajdonú és szövetkezeti kereskedelmi bankok alapítását. Ezt követően növekvő számban hoztak létre pénzintézeteket, melyek közül a legtöbb, állami tulajdonú vállalatok és szervezetek tulajdona volt. Az elkövetkezendő évek tanúi voltak a rohamosan gyengülő szovjet állami befolyásnak, a központi tervek kezdtek szétbomlani, bekövetkezett a tervgazdaság összeomlása és a Szovjetunió bukása. Az ország új államformája ezt követően már föderáció volt, központi bankjának neve pedig az Oroszországi Föderáció Központi Bankja OF Központi Bank megnevezésre módosult, mely bank hivatalosan is átvette az egykori Állami Bank maradék funkcióit az Orosz Föderáció területén, ezennel már teljes volt a kétszintű bankrendszer az országban. (Glenn E. Curtis [1996]) 2.2 A bankrendszer a 90-es években A Szovjetunió megszűnésével az orosz gazdaság áttért a piacgazdaságra, mely komoly feladat elé állította nemcsak a gazdaságot, de különösen az ország bankrendszerét. Az előző fejezetben már említett szocialista rendszer a tervgazdaság jegyében működött, melynek teljesen eltérő bankrendszere volt az Oroszországban ma működő kétszintűtől, ahol is a jelen lévő bankok, az Állami Bank és a Külkereskedelmi Bank csak az állammal 9

10 és annak nagyvállalataival álltak kapcsolatban a lakossággal nem. A piacgazdaságra való áttérést követően a bankrendszer szinte teljesen megváltozott, néhány állami bank maradt csak meg az előző időszakból, de még azok is átalakultak. Megkezdődött a kétszintű bankrendszer hálózatának tényleges kiépítése (amely rendszer a központi bankból és a kereskedelmi bankok hálózatából áll). Oroszországban a kereskedelmi bankok hálózatának kiépülése 1988-ban kezdődött meg, miután megtörtént a külpiac felé való nyitás végére már 137 kereskedelmi bank működött az országban. (Orosz Bankszövetség [2009]) 1991-ben a Szovjetunió összeomlásával Oroszország gazdasága új úton indult el, növelte külkereskedelmi forgalmát, mely az export illetve az import bővülését jelentette, ezzel egy időben a külföldi befektetők is megjelentek a piacon, akiknek az igényük volt a megfelelő szintű banki szolgáltatásokra. Mivel Oroszországban több okból sem volt elérhető az igényeket kielégítő banki termékek köre, (kevés számú bank, szűk körű banki szolgáltatások) ezért szükségszerűen folytatódott a bankrendszer további, ezirányú fejlesztése. Már ben kereskedelmi bankok széles hálózata fejlődött ki, melyek az állami bankok (Szberbank, Vneshtorgbank, stb.) fiókjaiként működtek, amely folyamat az OF Központi Bank felügyelete alatt zajlott le. A tömeges számú bankalapításnak az egyik oka az volt, hogy a bankoknak számos lehetőségük nyílt nagy haszonra szert tenni: A bankrendszer fejletlensége, szűk körű szolgáltatásai ellenére, a nagy számban növekvő magánvállalkozásoknak a pénzügyeik kezeléséhez feltétlenül bankokra volt szükségük azért, hogy számlákat nyithassanak, hiteleket vehessenek fel és további hasonló pénzügyi műveleteket folytathassanak, ami egy gazdálkodó szervezetet jellemez. Bár a bankrendszer még az átmenet első éveiben tapasztalatlan volt, szolgáltatásai szűk körűeknek bizonyultak, néha még egy egyszerű bankszámlanyitás is komolyabb problémát okozott, de a vállalkozások a bankoktól függtek, mely lehetővé tette a bankok számára, hogy ezt kihasználják, ezért nagyon alacsony vagy 0%-os kamatot írtak jóvá a folyószámlával rendelkező klienseknek és magas kezelési költséget számoltak fel. 10

11 Az orosz törvényhozás meglehetősen liberális volt ezekben az időkben, nem szabályozta közvetlenül a bankok által nyújtott hitel- illetve betétkamatok mértékét, sem az OF Központi Bank, sem a kormány nem vonta szigorú ellenőrzés alá a hitelintézeteket (pl. eszközeiket és forrásaikat tekintve). Nem alakult ki megfelelő bankfelügyelet, továbbá a hitelintézetek szabadon dönthettek arról, hogy betétjeik mekkora hányadát fordítják hitelnyújtásra. A bankok a központi hitelek újraelosztásán keresztül is pénzhez tudtak jutni: pl. alacsony kamatra kaptak kölcsönt az államtól egy bizonyos szektor vagy vállalat finanszírozására. A pénzintézetek számára az ügylet nyereségessége egyrészt az általuk meghatározott kamatmarzs mértékétől függött, melyet magas szinten tartottak saját nyereségük növelése érdekében, másrészt pedig gyakran késve továbbították ezeket a forrásokat a végső felhasználó számára, mely idő alatt a pénz fölött tudtak rendelkezni, ami lehetőséget biztosított számukra extra profitra szert tenni, bankközi- és devizapiaci műveletek segítségével. A valutakereskedelemnek és a hozzá tartozó szolgáltatásoknak nagy kereslete volt, hiszen egyrészt még nem alakult ki az ezzel a tevékenységgel széles körben foglalkozó intézményeknek a hálózata, másrészt pedig az árfolyam ingadozások gyakoriak voltak. Előnyt kovácsoltak a bővülő külkereskedelmi kapcsolatokból, a nyersanyag export és a fogyasztói cikk import ügyletekben közvetítő szerepet töltöttek be, ezáltal részesültek azok nyereségéből is. A befolyó stabil külföldi valutabevételeket pedig külföldre menekítve mentesültek a hazai adók befizetése alól. Az átmeneti időszak első felében a kereskedelmi bankok rendkívül nyereségesek voltak a gazdaság egyéb területeivel összehasonlítva, egyre több vállalat alakította át pénzügyi osztályát bankká a kedvező piaci feltételek miatt, majd az átalakulást követően, immár bankként, sokan saját anyavállalatukat hitelezték. Ezek a vállalatok elsősorban nehézipari cégek voltak. Leszámítva a fent említett hitelintézeteket, a legtöbben közülük, kis tőkével rendelkezett végére a szektor kapitalizációja a GDP csupán 4%-át érte el, a 11

12 kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek volumene pedig a GDP 20%-ával volt egyenlő. (IFLR, 2006) Mint más állami tulajdonú hitelintézet, a Szberbank is rendelkezett állami hátterű betétbiztosítással, mely a betétesi bizalmat nagymértékben növelte, ezért az újonnan alapított bankok azért, hogy versenyképesek maradjanak az állami pénzintézetek mellett, a tulajdonosaiktól tőkejuttatást kaptak vagy a Szberbanknál is magasabb betétkamatot ígérve igyekeztek új ügyfelekre szert tenni. Sok esetben az új hitelintézetek egy vagy több vállalat tulajdonában voltak, melyeket gyakran közvetítő bankoknak neveztek. Az átmenet első éveiben a bankok fő forrása spekulációból, arbitrázs 2 ügyletekből származott a következő tényezők miatt: az infláció magas és volatilis volt (néha már a hiperinfláció határát súrolta), a nemzeti valuta árfolyama folyamatosan ingadozott, az ország külkereskedelmi forgalma élénkült és végül az OF Központi Bank a devizapiacot liberalizálta. A hitelintézetek a makroökonómia labilitásából profitáltak, habár ez nem tartozik az alapvető pénzszerzési tevékenységeik közé. Rendszabályozás, szigorítások A következő években lényegesen csökkentek a hasonló profitszerzési lehetőségek, szigorúbb monetáris politikát vezettek be, 1994-től csökkent a refinanszírozási hitelek száma, a keményebb intézkedések alacsonyabb inflációt és stabilabb rubel árfolyamot eredményeztek, megszűntették a spekulációk okozta árfolyambeli ingadozásokat júliusában bevezették a rubel $-hoz viszonyított csúszó árfolyamát, majd májusban elfogadták azt az alkotmány kiegészítést, mely kimondja az OF Központi Bank kormánytól való jogi függetlenségét és megerősíti bankfelügyeleti befolyását. Továbbá engedélyezési kritériumokat, minimum tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat, 2 Két különböző piacon egy időben lebonyolított két üzlet, melyek célja a két piac közötti árkülönbözetből fakadó kockázatmentes haszon megszerzése. 12

13 hatékonyabb és szigorúbb monitoring rendszert léptettek életbe, melynek következtében több bank összeolvadt és számosnak bevonták a működési engedélyét, ezzel a működő pénzintézetek száma 1994-ben csökkenésnek indult, 1996 utolsó negyedévéről 1998 közepére 22%-kal esett a számuk. (OF Központi Bank [2009]) Az alacsonyabb infláció és magasabb kamatszint kezdetben csökkentette a bankok likviditását és az OF Központi Bank refinanszírozási hitelei csökkenésével, a kereskedelmi banki hitelek száma is csökkenésnek indult, 1995-re az 1993-as 34%-os GDP arányról 12%-ra. Számos bank a rájuk nehezedő nyomást úgy kezelte, hogy a bankközi piacról vont be forrást, mely egy adósságspirálhoz vezetett, majd ezt követően a bankközi piac lefagyásához és összeomlásához 1995-ben. Az OF Központi Bank csak részlegesen avatkozott be ebbe a folyamatba, ezért a válság következtében több száz bank került csődhelyzetbe, beleértve két nagyobb bankot is, a Tverunyiverszalbankot és a Nacionalnij kreditet. Az OF Központi Bank számos működési engedélyt visszavont, ez a folyamat már az újonnan születő kemény költségvetési politika első jele volt. A bankközi hitelkrízist követően a bankoknak, de még a Szberbanknak is nehéz volt ismét betéteseket csábítani fiókjaikba, ezt mutatja az is, hogy 1994-ben a Szberbankban a háztartások betétje 60%-ra esett vissza. Szűkülő likviditás, növekvő differencia a bankrendszerben ( ) Egy viszonylag likvid gazdasági helyzetet követően ismét megjelentek a fizetési nehézségek az országban, miután jelentősen fellendült az import forgalma. A behozott termékek és szolgáltatások értéke nem volt arányos a gazdaság teljesítőképességével, a nemfizetés és a növekvő számú késve fizetések (vállalatok és dolgozók között) széles körben elterjedtek és nemcsak a gazdaságot, hanem a központi költségvetést is komolyan fenyegették, melynek az volt az oka, hogy nem alakult ki következetes fiskális politika, mely kezelni tudta volna a helyzetet, ezért a költségvetés deficitessé vált. A központi költségvetés kezdte felhasználni a maradék likviditási forrásait, államkötvényt (OFZ) és kincstárjegyet (GKO) bocsátott ki, hogy külföldi tőkét csábítson az országba, mely megoldást jelenthet az országban jelen lévő fizetési nehézségekre. A hitelintézetek is 13

14 igyekeztek a megváltozott helyzethez igazodni és újabb forrásokat bevonni profitjaik szinten tartása érdekében. Több bank is elősegítette a vállalatok-intézmények közötti áruk és szolgáltatások cseréjét, a kormányzati szerveket is beleértve, hozzájárultak a barter kereskedelemhez, a váltó és akkreditív kibocsátásához, igyekeztek legyőzni a fizetési zavarokat a magán és az állami vállalatok szintjén is. A váltót a bankok a pénz helyettesítőjeként használták, de egyes önkormányzatok még adófizetésre is elfogadták. A bankok egyéb módon is igyekeztek többlet jövedelemre szert tenni, állampapír vásárlás segítségével. Ezen értékpapírok vétele 1996-ban jelentősen emelkedett, amikor is hozamuk elérte az éves 75%-os átlagot végére a bankok által birtokolt állampapírok a teljes banki vagyon 30%-át tették ki, 1998 első felében pedig meghaladták a vállalati hitelek mértékét. A jó állami kapcsolatokkal rendelkező nagyobb bankoknak lehetőségük nyílt jelentősebb vagyonra szert tenniük, hiszen az állami költségvetés is fizetési gondokkal küszködött, ezért az állam, az állampapírok kibocsátásán túl úgy jutott többlet forrásokhoz, hogy a tulajdonában lévő nagy ipari vállalatok, a Norilsk Nikkel, Yukos, Szurgutnyefty, Murmanszk- és Novorossisk hajózási társaságok részvényeit adta a hitel fedezeteként. Sokszor az állam nem tudta fizetni a hiteleket, ezért a bankoknak fedezetül szolgáló vállalati részvények a bankok tulajdonába kerültek, így azok megszerezték a cégek feletti irányítást. Ezeken az állami finanszírozási tendereken a külföldi tulajdonú bankok egyáltalán nem vehettek részt, de még az esélyes orosz bankok közül sem a legesélyesebb nyerte el mindig a pályázatot. Ebben az időben három különböző banktípus volt jelen az országban: 1. Szberbank, mely több mint alkalmazottal és megközelítően fiókkal illetve irodával rendelkezett elején itt koncentrálódott a bankrendszer eszközeinek 25%-a, ben pedig a kibocsátott állampapírok 30%-a. 2. Moszkvai bankok kis csoportja, melyek egyre növekvő tulajdonába tartozott a bankszektor jelentős tőkéje elején már a teljes bankszektor vagyonának 31%-át, hiteleinek pedig a 45%-át birtokolta. 14

15 3. A fent felsorolt bankok kivételével a maradék bankok csoportja, jellemzően Moszkván kívül esőek, gyakran kis- és mikro hitelintézetek, melyek legtöbbször rövid lejáratú ügyletekben és a helyi önkormányzatok hitelezésében vettek részt. (Glenn E. Curtis [1996]) Az 1998-as válság az augusztusi rendkívüli intézkedések a rubel leértékelésével egyenértékű jelentős árfolyamsáv-módosítás, a 90 napos moratórium a kereskedelmi bankok külföldi adósságtörlesztésének fizetésére, valamint az 1999 vége előtt lejáró 40 milliárd dollárnyi állampapír egyoldalú átütemezése bejelentésével robbant ki. A válság előjelei már 1998 tavaszán jelentkeztek, és a kirobbanást a nemzetközi szervezetek közel 23 milliárd dolláros hitelcsomagja is csak néhány hónappal tudta késleltetni, megakadályozni viszont már nem. A legjelentősebb tényezője az 1993 közepe óta tartó átgondolatlan rövidlejáratú orosz állampapír-kibocsátásokból eredő növekvő fizetési kötelezettség volt. Másrészről pedig az egyes bankok, főleg nagybankok, a fent említett magas állampapírhozamok miatt elkényelmesedtek, nem diverzifikálták befektetéseiket, a külföld felé nagymértékben eladósodtak, a reálszférában viszont hitelezőként alig-alig voltak jelen. Harmadsorban pedig a reálleértékelődés következtében 1998 derekára a rubel túlértékeltsége nyilvánvalóvá vált, a leértékelési várakozások hatására a rubel igen erős nyomás alá került, aminek a központi bank óriási összegű intervenciókkal próbált ellenállni. Ez felerősítette a politikai válságot is. Külső tényezők közé sorolhatjuk az olaj és egyéb, az orosz export szempontjából létfontosságú nyersanyagok tartós világpiaci árának az esését és az 1997 őszén bekövetkezett délkelet-ázsiai válság hatásainak az orosz tőkepiacokra való begyűrűzését. A tőkekiáramlások mértéke hihetetlen méreteket öltött, néhány hónap alatt dollár-milliárdok hagyták el az országot, a rubel árfolyama tarthatatlanná vált, s ezért kirobbant az évi válság. Az infláció a hirtelen emelkedő importárak, valamint a lakosság rubeltől való menekülése következtében előálló vásárlási láz miatt a korábbi 1-2%-kal szemben kétszámjegyűvé vált, a tőzsde sokat veszített értékéből. A GDP és az ipari termelés egyaránt csökkenni kezdett, a reálgazdasági teljesítmény újra jelentős mértékben, nagyjából 5%-kal zsugorodott. Az erőforrások nagymértékben átcsoportosultak az energiaszektorba, 15

16 amelynek eredményei, devizabevételei tartották talpon az egyébként beteges gazdaságot. Az olajárak és a színesfém árak tartós világpiaci esése azonban ezt a lábat is kihúzta a gazdaság alól. Az iparágankénti helyzet súlyosságát jól szemlélteti, hogy a hivatalos statisztikák szerint a reálgazdaság 1990-hez képest 1/3-ával, a feldolgozóipar közel 50%- kal zsugorodott, a gépipar termelése a korábbinak mintegy 1/3-ra, a könnyűiparé pedig 10%-ára esett vissza. (Hetek [1998]) 2.3 A bankrendszer szabályozása, ennek fejlődése, az OF Központi Bank szerepe Az Oroszországi Föderáció bankrendszere és Központi Bankja: Az orosz bankrendszert, az 1990 december 2-ai számú, A bankok és banki tevékenységek című törvény szabályozza. Az Oroszországi Föderáció bankrendszere a Központi Bankból, az orosz tulajdonú hitelintézetekből és a külföldi tulajdonú pénzintézetek leánybankjaiból és képviseleteiből áll. A bankrendszer tevékenységét az Oroszországi Föderáció Alkotmánya, a hatályos föderációs törvények az Oroszországi Föderáció Központi Bankjáról, egyéb törvények valamint a CBR irányadó tevékenységei szabályozzák. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának tevékenységét a 2002 július 10-ei 86- F3 számú, Az Oroszországi Föderáció Központi Bankja című törvény határozza meg. A bankot 1990 július 13-án alapították, státuszát, tevékenységét, jogosultságát az Oroszországi Föderáció Alkotmánya (OFA), a szövetségi szintű törvények és egyéb törvények szabályozzák. Az OF Központi Bank független minden egyéb föderális államhatalmi szervtől, a Föderáció alanyaitól és a helyi önkormányzati szervektől. A CBR jogi személy, székhelye Moszkvában található. Oroszországban a Központi Bank hasonló funkciókat lát el, mint bármely más ország központi bankja, fő tevékenységei közé tartozik a nemzeti valuta, a rubel stabilitásának megteremtése, kizárólagos joga van az emisszióra, a bankok tevékenységét szabályozza és felügyeli (bankfelügyelet). A törvény a bank tevékenységét a pénzforgalom folyamatos megteremtésében, a monetáris szabályozásokban, a bankok hazai- és nemzetközi tevékenységének kontrollálásában határozza meg. 16

17 A központi bank meghatározza az irányadó kamatlábat, mely hatással van a kereskedelmi bankoktól felvehető kölcsön kamatára, alakítja a monetáris politikát, a gazdaságban keringő nemzeti valuta mennyiségének szabályozásán keresztül befolyásolja az inflációt. Mint azt majd a későbbi fejezetekben is látni fogjuk, egy esetleges gazdasági válság idején komolyan felértékelődik a bankrendszer szerepe, de akár pénzügyi válságot is okozhat, ha az nem kellő óvatossággal látja el feladatát. A tapasztalat és a megfelelő mértékletesség egyaránt fontos jellemzői egy jól működő bankrendszernek. A bankrendszer szabályozása: A kilencvenes évek elején, az új orosz piacgazdaságban az átalakulás éveit élte át az ország, a szocialista rendszerből való kilépés nemcsak a gazdaságot, de a bankrendszert is érintette, ezért a Központi Bank, mint a kereskedelmi bankokat felügyelő szerv, a sorra nyíló pénzintézetek következtében az ös időszakban bevezetett egy felügyelőellenőrző rendszert, mely a bankrendszer stabilitását hivatott erősíteni. Ennek az állami felügyeletnek a célja a prudenciális szempontok érvényesítése a bankok gazdálkodásában. Az elkövetkezendő időszakban a megemelkedő külkereskedelmi ügyletek eredményeként valutaszabályozó és kontrolláló rendszert vezettek be, azért, hogy elkerüljék a forgalomban lévő pénzmennyiség változás negatív hatásait. A kilencvenes évek első felében az orosz kormány felelőtlen monetáris és fiskális politikája és a kedvezőtlenül alakuló nyersanyag árak hatására 1998-ban kirobbant a válság. Ezt a periódust követően az OF Központi Bank számos biztonsági intézkedés segítségével kívánta elkerülni a hasonló válság kialakulását: Az 1998-as válságot követően a bankrendszer helyreállítása érdekében az OF Központi Bank lépéseket tett annak érdekében, hogy növelje a bankok likviditását és teljesítményét. A fizetésképtelen bankoknak visszavonták az engedélyét, létrehozták a hitelintézetek helyreállításáért felelős ügynökséget, az ARCO-t (Agency for Restructuring Credit Institutions) és az ICC-t, mely hasonló ügyekért volt felelős. 17

18 Banki átláthatóság: A bankok átláthatóságát a nemzetközi szabványok ma még nem teljes körű használata megnehezíti, ennek hiánya szintén kihat a bankrendszer stabilitására. Az orosz kormány 1998-ban elindított egy programot, melynek célja a nemzeti számviteli szabványok az IFRS-sel (Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok) való harmonizációja volt. Erre azért volt szükség, mert az orosz beszámolók szabadabb kezet engedtek a bankoknak az eszköz és forrás oldalak módosítására, mint az IFRS ben az OF Központi Bank az összes kereskedelmi banknak kötelezővé tette mind a hazai, mind a nemzetközi szabványok szerinti beszámoló elkészítését, azonban az IFRS teljes banki szintű átvétele legkorábban 2011-ben valósulhat meg. Az IFRS szerinti beszámoló elkészítésének ellenére is akadhatnak nehézségek a bankok átláthatóságát illetően, a tőkemegfelelési mutató, a hitelezés és a hitelekre történő fedezet megállapításának terén, ugyanis ezeknek az adatoknak a láttán nem mindig vonható le egyértelmű következtetés a banki vagyon pontos állapotáról. A fedezet értékét illetően nem mindegy, hogy mit fogad el a bank fedezetként, mennyi annak a valós piaci értéke és milyen értéken számítja be a hitelintézet. Számos olyan bank létezik, melyet egy nagyvállalat alapított, ezért ha a nagyvállalatnak tőkére van szüksége és saját bankjától jut ehhez a tőkéhez, akkor ez valamilyen mértékben a pénzintézet hitelösszetételéről torz képet adhat júniusában a A Banki Tevékenységekről és Bankokról című törvényt kiegészítették a bankok prudenciális működésére és felügyeletének erősítésére vonatkozó alkotmánymódosítással, mely stabilabb és átláthatóbb bankrendszert eredményezett, ami elengedhetetlen feltétele a hazai, de különösen a külföldi tőke vonzásához. Betétbiztosítási rendszer: A bankrendszer számára a betétesek iránti bizalom növelése kulcsfontosságú feladat, hiszen az 1998-as válság során a lakosság nagymértékben vont ki betéteket bankjaiból, ezért 2003 december 23-án bevezették a Betétbiztosítási Rendszert (DIS), mely a betétesek jogainak és törvényes érdekeinek a védelmét és a közvélemény az orosz bankrendszerről alkotott képének erősítését látja el a hazai bankrendszerben. Továbbá 18

19 elősegíti az állami és a magántulajdonú bankok közötti verseny kiéleződését, ezzel a Szberbank korábban monopol 3 helyzete megtörni látszik, ugyanis a DIS életbelépését követően csupán a 4. évben csatlakozott csak a rendszerhez. A betétbiztosítási rendszer fontos része a DIA, a Betétbiztosítási Ügynökség (2004 január), melynek főbb feladatai közé tartozik a betétbiztosítási díj meghatározása, a rendszerbe regisztrált bankoktól a díjak beszedése, bankcsőd esetén a betétesek kompenzálása, a fizetésképtelen bankok csődeljárásának vezetése és végül, de nem utolsó sorban a betétbiztosítási alap kezelése. A DIA tevékenységét egy 2 milliárd rubeles kezdőtőkével kezdte meg, melyet az orosz kormány nyújtott számára. A bankokra nézve a biztosítási díj egyetemleges, számítása a biztosított betétek értékének napi átlaga alapján, befizetése negyedévente történik rubelben. A biztosítási díj nem haladhatja meg az utolsó beszámolási időszakban birtokolt betéteknek a 0,15%-át. Az ügynökség által gyűjtött tőkét állampapírokba, kötvényekbe és az OECD tagállamainak értékpapírjaiba fektetik be. Kezdetben a betétek személyenként 100 ezer rubelig, 2006 júliusától 190 ezer rubelig, majd 2007 márciusában már 400 ezer rubelig, 2008 októberétől pedig 700 ezer rubelig voltak 100%-ban biztosítva. A folyamatosan bővülő betétek folyamatosan bővülő hiteleket eredményeztek a bankok részéről. Míg korábban a forrásoknak a döntő többségét az állampapírok tették ki, addig 1998 után a válságot követően ezek volumene a tizedére csökkent és helyette a kölcsönök bővültek. (Modibo K. Camara és Fernano Montes-Negreti [2006]) 3 Korábban csak a Szberbank rendelkezett állami hátterű betétbiztosítása 19

20 III. Az orosz bankokról 3.1 Az Oroszországi Föderáció bankrendszere napjainkban A mai orosz bankrendszer folyamatosan fejlődik, bár még messze elmarad a fejlett nyugat európai országok, de még a közép-kelet európaiak szintjétől is több tekintetben. A 2006-os teljes bankrendszer tőkéjét vizsgálva Oroszországban ez GDP arányosan 60% volt, míg a G7 4 országokban 250%. Globálisan a bankszektor tőkeellátottsága alacsony, a teljes orosz bankrendszer mérlegfőösszege 2007 elején nagyjából 400 milliárd volt, míg egyedül a Deutsche Banknak 992 milliárd. (Klaus Rohland [2008]) A banki piac nagy részét még a mai napig néhány nagybank, a Szberbank, Vneshtorg- Bank, Bank-Moszkvi, Gazprombank, Rosszelhozbank stb. uralja, viszonylag szűk körű konstrukciók és szolgáltatások vannak jelen a piacon, egyes termékek, mint például a lízing és a jelzálog-hitelezés nem terjedt még el széles körökben, ami más országokban már bevett forrásbevonási lehetőség a hitelfelvevőknek óta az eltelt 12 év alatt egy olyan trend figyelhető meg a bankrendszerben, mely egyre tisztábban körvonalazza annak irányvonalait és céljait. Folyamatosan elhagyva az előző rendszer struktúráját a bankrendszer egyre inkább egy jól működő piacgazdaság bankrendszerének a mintáját követve lépésenként kezdi átvenni annak struktúráját. A fejlett országokban már széles körben alkalmazott lakossági betétképzés itt is elterjedt, azonban értékét tekintve még mindig elmarad a nyugat európai társaitól. Az elmúlt években a bankrendszer a lakosság felé fordult konstrukcióival, a legnagyobb mértékben fogyasztói és jelzálog-hiteleket nyújtott. Az orosz bankpiacot nemcsak tőkéjét tekintve lehet centralizáltnak nevezni, hanem földrajzi elhelyezkedése szerint is, azaz a legtöbb bank még mindig a fővárosi régióban, azon belül is a fővárosban, Moszkvában található, melyről bővebben a Bankok az Orosz régiókban című fejezetben lehet olvasni. 4 Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok 20

Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella

Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu Miről volt szó? Monetáris alrendszer: Kétszintű bankrendszer Jegybankok: Cél: inflációs célkövetés rendszere, árstabilitás Eszköz: irányadó ráta

Részletesebben

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 28.

Lamanda Gabriella március 28. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 28. Transzformációs szerepkör Bankári alapelvek Bankok bankja szerepkör Bankmérleg Banktőke Beszámoló egyéb részei Banki kockázatok és kezelésük Hitelkockázat

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Optimax Céldátum Vegyes eszközalap Befektetési politika Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz

Optimax Céldátum Vegyes eszközalap Befektetési politika Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz 2/a sz. melléklet Eszközalapok összetétele és befektetési politika Optimax Céldátum Vegyes eszközalap politika eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz Az Optimax Céldátum Vegyes eszközalap

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

Lamanda Gabriella április 21.

Lamanda Gabriella április 21. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2016. április 21. Bankok mérlegének sajátosságai Banktőke szerepe és felépítése, TMM Eredménykimutatás jellegzetes tételei Banki kockázatok és kezelésük Hitel nyújtás

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15.

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15. Bankügyletek 1-2. előadás Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2017. február 15. Miről lesz szó? Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról

2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról 2004. évi éves jelentés a Budapest Ingatlan Alapok Alapjáról Alap megnevezése: Budapest Ingatlan Alapok Alapja Típusa: nyíltvégű értékpapír, befektetési alapba fektető befektetési alap Futamideje: nyilvántartásba

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 18.

Lamanda Gabriella március 18. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 18. Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere Árnyék-bankrendszer Bankok

Részletesebben

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon Szabó Levente vezérigazgató Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. A Bankrendszer Jövője a Közép- és Kelet-Európai Régióban Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 31.

Lamanda Gabriella március 31. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. március 31. Intézményi befektetők: Befektetési alapok Biztosítások Pénztárak Semleges bankműveletek Pénzforgalom lebonyolítása Aktív bankműveletek Hitelnyújtás

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009 GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 BEVEZETŐ...6 1. FEJEZET...7 A BANK FOGALMA, MIKRO- ÉS MAKROÖKONÓMIAI FUNKCIÓI...7 1.1. MI IS A BANK?...

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 23. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 2,1%-kal nőtt, így a negyedév végén 33

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A fizetési rendszer működésének alapjai. Fizetési rendszer. A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank

A fizetési rendszer működésének alapjai. Fizetési rendszer. A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank A fizetési rendszer működésének alapjai Pénzügytan 6. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Fizetési rendszer Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

Bankadók Magyarországon és Európában

Bankadók Magyarországon és Európában Bankadók Magyarországon és Európában 2011. november 30. Miskolci Egyetem & Magyar Könyvvizsgálói Kamara BAZ Megyei Szervezete Vass Péter Magyar Bankszövetség A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2012-ben. 2. A 2013. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Dátum Volksbank Pénzpiaci Befektetési Alap. Nyíltvégű határozatlan futamidejű, értékpapír alap

Dátum Volksbank Pénzpiaci Befektetési Alap. Nyíltvégű határozatlan futamidejű, értékpapír alap Volksbank Pénzpiaci Befektetési Alap Nyíltvégű határozatlan futamidejű, értékpapír alap Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Zrt. (1138 Budapest, Váci út 188.) Letétkezelő: Magyarországi Volksbank Zrt.. (1088

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

Működési alap 9.99% 5.99% 1.99% Fedezeti alap egyéni számlák 90.00% 94.00% 98.00% Likviditási alap 0.01% 0.01% 0.

Működési alap 9.99% 5.99% 1.99% Fedezeti alap egyéni számlák 90.00% 94.00% 98.00% Likviditási alap 0.01% 0.01% 0. A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár ezúton hozza nyilvánosságra a 281/2001. (XII. 26.) kormányrendelet 25. -a által meghatározott adatokat a 2013. évre vonatkozóan: A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár (korábban

Részletesebben

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását

Részletesebben

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18. EBA/GL/2014/06 2014. július 18. Iránymutatások a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről 1 Az EBH iránymutatásai a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN 2016. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2016-BAN 2. 2017. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A digitális bank és a tőzsde

A digitális bank és a tőzsde A digitális bank és a tőzsde Hegedüs Éva Elnök-vezérigazgató GRÁNIT Bank Zrt. Budapest, 2016. szeptember 16. TARTALOM 1.Globális trendek a bankszektorban 2.A digitális forradalom átalakítja az ügyfélkiszolgálást

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től)

FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ. (Hatályos: 2015. január 7-től) FORINT KAMATVÁLTOZTATÁSI MUTATÓ (Hatályos: 2015. január 7-től) H0K: 0. számú kamatváltoztatási mutató forinthitelek esetén A mutató értéke fix nulla a hitel futamideje alatti kamatperiódusokban, azaz a

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Borbély László András. 2014. április 30.

Borbély László András. 2014. április 30. Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring.

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia SOPRON 2012. október 4-5. Faktoring Előadó: Csáki Ferenc Elnök, Magyar Faktoring Szövetség Faktoring: A pénzügyi

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. 12. lecke. kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika. hatásmechanizmusa.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. 12. lecke. kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika. hatásmechanizmusa. 12. lecke Mikor emel és s mikor csökkent kamatot a jegybank? A központi bank feladatai és szerepe a gazdaságban. A monetáris politika célrendszere, eszközei és hatásmechanizmusa. A központi k bank feladatai

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11.

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11. Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. November 11. Miről volt szó? Befektetések Befektetési alapok Nyugdíjcélú előtakarékosság Életbiztosítások Elmaradtunk: Semleges banki szolgáltatások

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

A hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja

A hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja A hitelezés közös érdek Hegeds Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja Budapest, 2013. november 20. .., mert hitelezés nélkl nincs stabil pénzgyi közvetítő rendszer és nincs gazdasági

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató Budapest, 212. szeptember 28. A gazdasági válság már több mint 4 éve tart, amely folyamatos kihívást

Részletesebben

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez

12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez 12. melléklet az 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelethez Hitelintézetek finanszírozási tervre vonatkozó felügyeleti jelentése Táblakód Megnevezés Gyakoriság Beküldési határidő 1 P_00.01 Finanszírozási terv

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben