A növényrendszertan alapjai biológia tanárszakos hallgatóknak

Átírás

1 A növényrendszertan alapjai biológia tanárszakos hallgatóknak Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

2 2006. május június július VIZSGAIDŐSZAK hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap május 22 KIEG és TFK TEREPGYAK 23 KIEG és TFK TEREPGYAK 24 KIEG és TFK TEREPGYAK 25 KIEG és TFK TEREPGYAK 26 KIEG és TFK TEREPGYAK 27 KIEG és TFK TEREPGYAK KONZULTÁCIÓ 5 PÜNKÖSD TTK SZIGORLAT 31 június TTK SZIGORLAT KONZULTÁCIÓ KONZULTÁCIÓ KONZULTÁCIÓ KIEG SZIGORLAT TFK SZIGORLAT TTK SZIGORLAT 16 BÁTORLIGET KONZULTÁCIÓ TFK SZIGORLAT KONZULTÁCIÓ július KIEG SZIGORLAT UV SZIGORLAT UV SZIGORLAT UV SZIGORLAT

3 Növényszervezettan és mikológia

4 Növényszervezettan és mikológia szigorlati tételek biológia-tanár szakos nappali tagozatos hallgatóknak, tanév II félév 1. Az algák, növényi szervezetek és gombák evolúciós kialakulása, elválasztó kritériumai. Testszerveződési szintek. 2. Kompartmentek, sejtmembrán és belső membránrendszer, sejtmag, sejtosztódás növényi és gomba szervezetekben. A növényi apoplaszt és szimplaszt szerepe és kapcsolata. 3. A citoszkeleton, ostor (csilló) szerkezet és helyzet, vakuoláris rendszer jellemzése alga, növényi és gomba szervezetekben. 4. Plasztisz szerkezet algáknál és magasabb rendű növényeknél, a fotoszintézis sejttani és szövettani vonatkozásai. Tartalék tápanyagok alga, növényi és gomba sejtekben. 5. Növényi és gomba sejtfal strukturális és funkcionális sajátságai. Sejtfal és egyéb sejthatároló képletek az algák körében. Sejtek kapcsolódásának testszerveződési vonatkozásai. 6. Merisztémák, differenciáció. Alapszövetrendszer és bőrszövetrendszer a növényeknél. Növekedés és differenciáció algák és gombák körében. 7. Szállítószövetrendszer sejtes elemei, ezek funkciója és csoportosulása a szövetes növényekben. Szállítás jelensége a teleptestű növényekben, algákban és gombákban. 8. A hajtáscsúcs, a hajtás elsődleges szöveti szerkezete, másodlagos vastagodása. Módosult hajtások. 9. A gyökércsúcs szerveződése, a gyökér elsődleges szöveti szerkezete, másodlagos vastagodása. Módosult gyökerek. Gyökér eredetű struktúrák szimbiotikus kapcsolatokban. 10. A levél típusai, az evolúciós és ontogenetikus kialakulás folyamata. Levél szöveti szerkezete és a környezeti adaptáció kapcsolata. Levél és hajtás anatómiai, fejlődéstani kapcsolata. Levélhullás. Levélmódosulások. 11. Algák, növények és gombák szaporodási formáinak alaptípusai. Nemzedékváltakozási alaptípusok. A vegetatív és ivaros szaporodás jelentősége. A gombák paraszexuális folyamata. 12. A virág evolúciós és ontogenikus eredete. A virág felépítése. Virágzat. A virág, virágzat és a megporzás koevolúciós vonatkozásai. 13. A hím ivari jelleg (ivarsejtek, ivarszervek) az algák és gombák körében. A zárvatermők porzótája, mikrosporo- és mikrogametogenezise, evolúciós előzményei. A megporzás folyamata. Kompatibilitás és inkompatibilitás. 14. A női ivari jelleg (ivarsejtek, ivarszervek) az algák és gombák körében. A zárvatermők termőtája, magkezdeménye, makrosporo- és makrogametogenezise, evolúciós előzményei. A megtermékenyítés folyamata. 15. A nyugalmi állapot jelentősége. Kitartó funkciójú struktúrák az algák és gombák körében. A zárvatermő mag, termés jelentősége, kialakulásának evolúciós vonatkozásai, evolúciós előfeltételei. 16. A mag szerkezete, a termés felépítése, termés típusok. A mag és termés felépítésének és az adott faj környezeti adaptációjának kapcsolata. 17. Új egyedek kialakulása, növekedése és fejlődése embrióval nem rendelkező (alga, gomba) szervezetek esetén. Növények embriója. Embriógenezis a zárvatermőknél, annak kapcsolata az új egyed felépítésével és ontogenetikus folyamataival. 18. A vízi és szárazföldi lét meghatározó volta az algák, gombák valamint növények testszerveződése és szaporodása vonatkozásában. Speciális élőhelyek és speciális életstratégiák szervezettani és szaporodásbiológiai kapcsolata.

5 Nappali biológia-tanár szakos hallgatók szigorlati beugró mintakérdései 2005 II. félév. Minden kérdésre a jó válasz esetén 1 pont kapható. A Növénytani szigorlaton való további részvétel (tehát tételek húzása) csak 5 pont felett megengedett. Az algák plasztiszának mely része tartalmaz parakristályos állapotú RuDP alegységeket? A pirenoid. Mi kapcsolja össze a portokfeleket? Csatló (konnektivum) Sorolja fel a páfrányok embriójának részeit. Talp, primer levél primordiuma, hajtáscsúcs kezdeménye, gyökércsúcs kezdeménye A bifaciális levélben a xilém mely oldal felől helyezkedik el? Az adaxiális olddalon. Mit alakít ki a peribléma? A gyökér elsődleges kérgét. Mely gombáknak van opisztokont zoospórája? Chytridiomycota. Milyen sejtmag jellemző a Dinophyta csoportra? Mezokarion. Milyen virágtakaró jellemzi a rovarporozta zárvatermők virágait? Fejlett, színes. Rajzolja le a Ricinus-típusú másodlagos vastagodás kiindulási és fejlett állapotát. Rajz tankönyvi ábra alapján. Csak a megfelelő méretű, jelzésekkel ellátott rajz ér pontot! Mi alakul ki a Ginkgo biloba magkezdemény integumentumából? A húsos és kemény maghéj (szarkoteszta és szkleroteszta).

6 Esti biológia-tanár szakos hallgatók szigorlati beugró mintakérdései 2005 II. félév. Minden kérdésre a jó válasz esetén 1 pont kapható. A Növénytani szigorlaton való további részvétel (tehát tételek húzása) csak 5 pont felett megengedett. Mi kapcsolja össze a portokfeleket? Csatló (konnektivum) Mi kapcsolja a zárvatermők embrióját a magkezdeményhez? A szuszpenzor. A bifaciális levélben a xilém mely oldal felől helyezkedik el? Az adaxiális olddalon. Mit alakít ki a peribléma? A gyökér elsődleges kérgét. Milyen virágtakaró jellemzi a rovarporozta zárvatermők virágait? Fejlett, színes. Rajzolja le a Ricinus-típusú másodlagos vastagodás kiindulási és fejlett állapotát. Rajz tankönyvi ábra alapján. Csak a megfelelő méretű, jelzésekkel ellátott rajz ér pontot! Mi alakul ki a Ginkgo biloba magkezdemény integumentumából? A húsos és kemény maghéj (szarkoteszta és szkleroteszta). Mely sejtek keletkeznek a rostacsőtagokkal azonos anyasejtből? A kísérősejtek. Milyen mitótikus osztódás vezeti be a bőrszöveti szőrök kialakulását? Inekvális. Milyen szállítási út lezárása valósul meg az elsődleges endodermisz Caspari-féle vastagodásával? Az apoplasztikus.

7 Növényrendszertan biológia-tanárszak a os tanév (a os tanévben növényrendszertant hallgató, II. éves tanárszakos hallgatók részére) A tételsor témaköreihez és az előadás anyagához szervesen hozzátartozó PDF-formátumú segédanyagok letölthetők a tanszék honlapjáról: ramet.elte.hu (www nélkül!)

8 I. tételcsoport: leíró rendszertani tételek prokarióta algák: Cyanobacteria és Chloroxibacteria 2. protozoa algák: Euglenozoa, Chlorarachniophyta és Dinozoa 3. chromista I: Cryptophyta és Haptophyta 4. chromista II: Xanthophyta és Chrysophyta 5. chromista III: Bacillariophyta 6. chromista IV: Phaeophyta 7. biliphyta: Rhodophyta és Glaucophyta 8. viridiplantae I.: Chlorophyta 9. viridiplantae II.: Charophyta 10. moha I.: Anthocerotophyta és Hepatophyta 11. moha II.: Bryophyta haraszt I.: az ősharasztok és a Lyco(podio)phyta törzs 13. haraszt II.: Moniliphyta: Equisetopsida 14. haraszt III.: Moniliphyta: őspáfrányok, Ophioglossopsida, Marattiopsida, Psilo(to)psida 15. haraszt IV.: Moniliphyta: Polypodiopsida 16. magvas növények I.: előnyitvatermők, Pteridospermatophyta, Cycadophyta 17. magvas növények II.: Ginkgophyta, Gnetophyta 18. magvas növények III.: Pinophyta 19. magvas növények IV.: Magniliophyta (a fontosabb kládok és a tanult családok helyzete a kladisztika-alapú rendszerben) magvas növények V.: Angiospermatophyta: a klasszikus filogenetikai rendszerek alosztályai, rendjei és a tanult családok helyzete

9 II. tételcsoport: a rendszerezés elméleti kérdései A (növény)rendszertan helye a tudományok között, legfontosabb alapfogalmai. Taxonómia vagy szisztematika? 2. A botanikai nomenklatúra alapszabályai: ICBN 1867 Párizs. 3. Mesterséges versus természetes rendszerek és prediktivitásuk. Egy flóra ismeretének fokozatai. Alfa-omega-taxonómia. 4. JOKER 5. JOKER 6. Az élővilág felosztásának rövid története, a pro- és eukarióták különbségei. 7. Az autogén és az endoszimbionta elmélet lényege, a Margulis-Whittaker-féle 5-világ elmélet csoportjai. 8. A makroszisztematika alapjai: néhány fontosabb sejttani és biokémiai bélyegcsoport. 9. Plasztiszok eredete, típusai. 10. Az eukarióta algák leszármazási kapcsolatai. 11. A Cavalier-Smith rendszer váza: a 2 birodalom, a 4 fő sejttípus és a (6-)8 ország. 12. Az algák, rendszereik és rendszerezésük modern alapjai A növényvilág törzsfejlődésének föbb vonalai a földtörténeti korok és azok eseményei tükrében. 14. A szárazföld meghódítása: a harasztok kialakulása, teloma- és enációs elmélet, ősharaszt típusok. 15. A magképzés lényege és többszöri kialakulása. A nyitvatermő fatest, levél és a magképzés mozaikos megjelenése. 16. A zárvatermők kialakulása és általános jellemzői. Ősi és leszármaztatott tulajdonságok, reproduktív szervek evolúciója. Pseudanthium és euanthium elméletek összehasonlítása. 17. Linné előtt és után: a növények osztályozásának rövid története a filogenetikai rendszerekig. 18. A magvas növények klasszikus filogenetikai rendszereinek fokozatos kialakulása és sajátosságai. 19. A zárvatermő egy- és kétszikűek összehasonlítása, a klasszikus filogenetikai rendszerek alosztályainak (mint főbb evolúciós trendeknek) rövid jellemzése. Ehrendorfer szerinti fejlődési szintek jelentése és tartalma. 20. A zárvatermő egy- és kétszikűek jellemvonásainak kritikai összehasonlítása, a zárvatermők új kladisztika-alapú rendszere: Angiosperm Phylogeny Group 1998.

10 III. tételcsoport: a gyakorlaton tanult legfontosabb zárvatermő családok rendszertani helye és jellemzése példákkal Ranunculaceae (incl. Helleboraceae) 2. Papaveraceae és Fumariaceae 3. Caryophyllaceae 4. Euphorbiaceae 5. Fabaceae (incl. Caesalpiniaceae, Mimosaceae ) 6. Rosaceae 7. Brassicaceae 8. Malvaceae 9. Boraginaceae 10. Lamiaceae 11. Solanaceae 12. Apiaceae és Hederaceae 13. Dipsacaceae 14. Asteraceae 15. Fagaceae és Betulaceae 16. Salicaceae, Sapindaceae és Oleaceae 17. Liliaceae (sensu lato, incl. Melanthiaceae, Colchicaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae), Amaryllidaceae, Iridaceae és Juncaceae 18. Orchidaceae 19. Cyperaceae 20. Poaceae

11 A biológia-tanár szakos hallgatók szigorlati beugró mintakérdései 2006 II. félév Minden kérdésre a jó válasz esetén max. 1, elfogadható részválasz esetén 1/2 pont kapható. A Növénytani szigorlaton való további részvétel (tehát tételek húzása) csak 5 pont felett megengedett. Melyik algatörzsben nem fordul elő aktív mozgásra képes ostoros egysejtű alak? vörösmoszatok (Rhodophyta) Hogyan nevezzük azt a rendszertani csoportot, mely nem tartalmazza a közös ős összes leszármazottját? parafiletikus Milyen pollentípus jellemző az ősi zárvatermőkre egy csíranyílású (monszulkát, monoporát) Milyen terméstípus jellemző a fészkesek (Compositae) családra? kaszattermés Milyen nemzetségeket takar az ANITA betűszó? Amborella, Nymphaea, Illicium, Trimenia, Austrobaileya Mely törzsbe és rendcsoportba (osztályba) tartoznak a következő nemzetségek: Laminaria, Macrocystis, Nereocystis, Lessonia, Chorda, Undaria, Eisenia, Alearia, Desmarestia? barnamoszatok (Phaeophyta): Heterogeneratae Milyen sejtmag jellemző a Dinophyta csoportra? Mezokarion (dinokaryon) Az élővilág 8 országa Cavalier-Smith 1988 rendszerében? Eubacteria, Archaebacteria, Archaezoa, Protozoa, Animalia (állatok), Fungi (gombák), Chromista (kromisták), Plantae (növények) Melyik évben jelent meg először Linné Species Plantarum-ja? 1753

12 Növényrendszertan biológia-tanárszak, tanévig (a tanévben II. éves és növényrendszertant ebben a tanévben hallgató felsőbb évesek választhatnak, hogy a korábbi tételsor (3 12 tétel) vagy az aktuális tanév tételsora (3 20 tétel) alapján készülnek fel. A tételhúzáskor még lehet választani, de utána nincsen átjárhatóság!) Természetesen ehhez a tételsorhoz is (megfelelő kritikával) használhatók a most aktuális tanév anyagához készült PDF-formátumú segédanyagok (letölthető a tanszék honlapjáról www nélkül: ramet.elte.hu)!

13 I. tételcsoport: leíró rendszertani tételek 1. Prokarióta Cyanobacteria és Chloroxibacteria, eukarióta Euglenozoa és Dinozoa 2. Chromista: Cryptophyta, Xanthophyta, Chrysophyta, Bacillariophyta, Phaeophyta és Haptophyta 3. Plantae 1. Biliphyta: Rhodophyta és Glaucophyta, 2. Viridiplantae: Chlorophyta 4. Bryophyta 5. Pteridophyta 6. Gymnospermatophyta 7. Zárvatermő I.: Magnolidae 8. Zárvatermő II.: Hamamelidae és Caryophyllidae 9. Zárvatermő IV.: Rosidae 10. Zárvatermő V.: Dillenidae 11. Zárvatermő VI.: Asteridae 12. Zárvatermő VII.: Alismatidae, Arecidae, Commelinidae, Zingiberidae és Liliidae

14 II. tételcsoport: a rendszerezés elméleti kérdései 1. A (növény)rendszertan helye a tudományok között, legfontosabb alapfogalmai. Mesterséges versus természetes rendszerek és prediktivitásuk. Egy flóra ismeretének fokozatai. 2. Fajkoncepció, a fajfogalmak áttekintése. Faj alatti rendszertani kategóriák összehasonlítása. A magasabb rendű taxonok önkényes jellege. 3. Linné előtt és után: a növények osztályozásának rövid története a filogenetikai rendszerekig. A magvas növények filogenetikai rendszereinek fokozatos kialakulása és sajátosságai. A botanikai nomenklatúra alapszabályai: ICBN 1867 Párizs. 4. A numerikus taxonómia és a kladisztika főbb elvei és módszerei, előnyei és korlátai. 5. Margulis-Whittaker 5-világ elmélete: a pro- és eukarióták különbségei, endoszimbionta elmélet lényege. A makroszisztematika alapjai: néhány fontosabb sejttani és biokémiai bélyegcsoport. 6. Plasztiszok eredete, típusai, eukarióta algák leszármazási kapcsolatai. 7. A Cavalier-Smith rendszer váza: 2 birodalom és a 4 fő sejtípus. 8. A növényvilág törzsfejlődésének főbb vonalai a földtörténeti korok és azok eseményei tükrében. 9. A szárazföld meghódítása: a harasztok kialakulása, teloma- és enációs elmélet, ősharaszt típusok. 10. A magképzés lényege, mozzanatai és többszöri kialakulása. 11. A zárvatermők kialakulása és általános jellemzői. Primitív és leszármaztatott tulajdonságok, reproduktív szervek evolúciója. 12. A zárvatermő egy- és kétszikűek összehasonlítása, az alosztályok (mint főbb evolúciós trendek) jellemzése. Ehrendorfer szerinti szintek jelentése és tartalma. A zárvatermők új kladisztika-alapú rendszere: Angiosperm Phylogeny Group 1998.

15 III. tételcsoport: a legfontosabb zárvatermő családok részletes jellemzése 1. Ranunculaceae és Helleboraceae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal 2. Rosaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal 3. Fabaceae, Caesalpiniaceae, Mimosaceae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal 4. Araliaceae és Umbelliferae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal 5. Cruciferae család rendszertani helye és jellemzése példákkal 6. Caryophyllaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal 7. Compositae család rendszertani helye és jellemzése példákkal 8. Fagaceae és Betulaceae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal 9. Juncaceae, Liliaceae s.lato, Amaryllidaceae és Iridaceae családok rendszertani helye és jellemzése példákkal 10. Orchidaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal 11. Cyperaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal 12. Poaceae család rendszertani helye és jellemzése példákkal

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30 1997 To the memory of Arthur Cronquist ( ) Magnoliopsida 01 Magnoliidae 02 Nymphaeidae 03 Nelumbonidae 04 Ranunculidae 05 Caryophyllidae 06 Hamamelididae 07 Dilleniidae 08 Rosidae 09 Cornidae 10 Asteridae 11 Lamiidae Liliopsida 01 Liliidae 02 Commelinidae 03 Arecidae 04 Alismatidae 05 Triurididae 06 Aridae

31 Vernon H. Heywood (Consultant Editor) Flowering Plants of the World Andromeda Oxford Ltd. 1978, paperback 1993, reprinted 1996

32

33

34