VENDÉGVÁRÓ. Látnivalók Tolna megyében. Well-PRess Kiadó

Átírás

1

2 VENDÉGVÁRÓ Látnivalók Tolna megyében Well-PRess Kiadó

3 A Tolna megyei VendégVáró útikönyv támogatói: Tolna megyei Önkormányzat Közgyûlése Szekszárdi Polgármesteri Hivatal Dombóvári Önkormányzat Tolna megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a következô települések önkormányzatai: Ozora, Pincehely, Belecska, Nagydorog, Bikács, Györköny, Madocsa, Tengelic, Kurd, Attala, Szedres, Ôcsény, Fadd, Pörböly, Simontornya, Dunaföldvár, Medina, Harc, Môcsény, Bogyiszló, Felsônána, Kakasd Nagyné Nagy Magdolna Remler-Csapó Kft.

4 Tisztelt Olvasó! Borsod Abaúj Zemplén, Komárom Esztergom és Gyôr- Moson Sopron megyék útikönyvei után Tolna megye hasznos vendégváró kalauzát tartja kezében. A népmûvészetérôl, vadban gazdag erdeirôl és termálvizes fürdôirôl nevezetes Tolna ezután más arcát mutatja be. Igyekeztünk a megszokottól eltérô szemüveggel látni és láttatni ezt a vidéket, olyan szépségeket is felfedezni, amit maguk a helyiek sem igen vesznek észre. Érdekes olvasmánynak, hasznos útitársnak szántuk a könyvet, a korábbiaktól eltérô útvonalon bejárva a megyét. A hagyományos földrajzi, történeti beosztáshoz csak részben ragaszkodva egy igazi turisztikai tagolásra szántuk el magunkat, elsôsorban azért, hogy könnyebb legyen a tájékozódás. Északról léptük át a 25o ezer lakosú Tolna megye határát, Dunaföldvártól kezdtük a megye bemutatását. Egy hivatalosan csak az egyházmegyei beosztásokban létezô kistájegységen, a Duna mentén kalauzoltuk végig az Olvasót. A kalandos, számtalan rejtett kincset ôrzô út nyomán értük el Szekszárdot, a megyeszékhelyt. A történelmi borvidéket is bejárva kalandoztunk a népmûvészetérôl híres Sárközbe, a Gemenci erdô ártéri rengetegébe. Páratlanul gazdag múlt és festôi kirándulóhelyek tárultak fel a Völgység hegy-völgyeit végigjárva. Egy tájegységbe soroltuk az önálló kultúrájú Hegyhát, a természetvédelmi területeirôl ismert Dél-Mezôföld és a Sió-völgye településeit. Külön nyomvonalon ajánlottuk a Kapos Koppánymente vidékét, benne a világhírû dámvad agancsokat termô gyulaji vadrezervátummal és a gyógy- és termálfürdôjérôl ismert Gunarassal. Vízen is bejártuk Tolnát, valamennyi horgászhelyet feltérképezve a nyugodt sport szerelmeseinek és a romantikát kedvelôknek. Egy kicsit más oldaláról szerettük volna bemutatni Tolna megyét a szûkebb pátriánkat már jól ismerôknek éppúgy, mint a kellemes mediterrán vidéket elôször felkeresô turistáknak. A bor, a folklór, a fürdôzés, a vadászat mellett talán kedvet kap valaki a Hegyhát bebarangolására, felcsigázzuk kíváncsiságát a bikácsi Ökörhegy növényvilága, a hullámzó árvalányhaj tenger, netán a nagydorogi szenesi legelô iránt. Vagy éppen e könyvet forgatva szottyan kedve az elszánt utazónak, hogy a bogyiszlói orchideást felkeresse... Szálljon kerékpárra, üljön autóba, vágjon neki az útnak kajakkal, vagy húzzon túrabakancsot, s bizton állíthatjuk, talál kalandot és izgalmas látnivalót. Várjuk Tolna megyében! Körtvélyesi Erzsébet Takács Zsuzsa DUNA MENTE 5

5 Szerzôk: Dr. Szabó Géza, Dr. Nagy Janka Teodóra (helytörténet, történeti áttekintés, néprajz), Solymár Imre (Völgység címû fejezet tájegység és településleírás), Szôts Zoltán (múzeumok, kiállítóhelyek a Völgységben), Dr. Töttôs Gábor (Szekszárd településleírás, Tolna megye borászata), Ékes László (horgászat, vadászat, településleírás), Takács Zsuzsa (településleírás, rendezvények), Ékes Izabella, Tóth István Zsolt (ökológia), Ékesné Császár Judit (turisztika). Fotók: Kapfinger András, Málinger János, Szôcs Dénes. Szerkesztô: Kapfinger András Fôszerkesztô: Takács Zsuzsa Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet Kiadói szerkesztô: Benedek Piroska Lektorálta: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Gyarmati Béla, Liska Lászlóné Asszisztensek: Deák Orsolya, Kántor Tünde, Nagy Gabriella, Soltész Józsefné Marketing: E. MAN Bt. - Geller Lajos ügyvezetô igazgató, munkatársak: Enyedi István, Németh Ágnes, Páczelt Pál Címlapterv: Solymosi & Lengyel Reklámügynökség - Miskolc Könyvterv: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt. Tördelés: Nazar Bt. Fésüs László - Miskolc Nyomdai elôkészítés, színbontás: Alföldi Nyomda Rt. Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Rt. Felelôs vezetô: György Géza vezérigazgató A megrendelés törzsszáma: Készült Debrecenben az évben. Kiadó: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt Miskolc, Görgey Artúr út 12. Tel./Fax: 46/ Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Kása Béla Minden jog fenntartva! A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben, vagy egészben sokszorosítani vagy bármely módon rögzíteni és hasznosítani. ISBN ISSN X

6 Dámvadak a gyulaji erdôségben

7 Szentlélek templom Paks

8 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 5. DUNA MENTE Dunaföldvár 12. Bölcske Madocsa 17. Paks-Dunakömlôd, Paks 18. Dunaszentgyörgy, Gerjen 26. Fadd, Dombori 27. Tolna Mözs 33. Bogyiszló 34. TOLNAI-SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI-DOMBVIDÉK Tolna megye borászata 38. Szekszárd 42. Gemenci Tájvédelmi Körzet ôcsény 63. Decs 64. Sárpilis 66. Bátaszék 67. Alsónyék, Pörböly 68. Báta 69. Várdomb, Alsónána, Szálka 72. A VÖLGYSÉG Kakasd 77. Bonyhád-Ladomány 78. Bonyhád 79. Börzsöny 86. Alsóbörzsöny, Cikó 87. Grábóc 88. Môcsény, Zsibrik 89. Bátaapáti 90. Mórágy 90. Kismányok 91. Nagymányok 92. Váralja 93. Györe 94. Izmény, Bonyhád-Majos 95. Aparhant 96. Nagyvejke, Mucsfa, Kisvejke 97. Závod, Mucsi 100. Tevel, Kisdorog 101. Bonyhádvarasd, Murga, Felsônána, Kéty 102. Zomba, Paradicsompuszta 103. SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT Szedres 107. Medina 108. Tengelic 109. Kajdacs 110. Nagydorog 111. Györköny 112. Sárszentlôrinc, Uzd 113. Borjád, Bikács 114. Németkér 116. Pálfa, Felsôrácegres 117. Simontornya 118. Ozora 121. Kisszékely 124. Tolnanémedi, Nagyszékely, Sióagárd 125. Harc, Kölesd 126. Kistormás, Varsád 127. Keszôhidegkút, Udvari 129. Miszla, Szárazd, Hôgyész 130. Szakadát, Kalaznó, Diósberény 132. A KAPOS-KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK Szakály 135. Regöly 136. Tamási 137. Iregszemcse 141. Újireg 142. Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsônyék 143. Fürged 144. Pincehely 145. Belecska 146. Pári, Nagykónyi, Koppányszántó 147. Értény, Kocsola 148. Szakcs, Lápafô 149. Várong, Nak 150. Dalmand 151. Dombóvár 152. Dombóvár-Gunaras 155. Dombóvár-Szôlôhegy 156. Kapospula, Attala, Kaposszekcsô, Jágónak, Csikóstöttös, Döbrököz 159. Kurd 160. Gyulaj 161. Csibrák, Dúzs 163. PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK Szálláshelyek, vendéglátás 168. Szolgáltatás 173. Kereskedelem 176. Borászat, bortermelés 177. Népi iparmûvészet, képzômûvészet 178. Bankok, pénzintézetek 178. Utazási irodák, Programok, Rendezvények 179. Mûemlékek jegyzéke 182. Tolna megye múzeumai 191. Túraútvonalak Tolna megyében 196. Vízitúrák 199. Kompjáratok, Gyógyfürdôk, uszodák, strandok 200. Horgászat, horgászvizek Tolnában 201. Vadászváró erdô-mezô 202. Gyógyszertárak, Mentôállomások, Tûzoltóságok 205. Tolna megye éghajlata 206. Ajánlott irodalom 210. Névmutató 213.

9 Duna mente A folyók völgye valaha az életet jelentette, nem véletlen, hogy a Duna hatalmas folyamát kísérve végig elôzô évezredek-századok kultúráival találkozik az ember. A Mezôföldhöz simuló Dunavölgy földtörténeti kialakulása a harmadidôszak legvégén, a negyedidôszak elején kezdôdött el. A folyó eleinte hordalékával csak a Pannon-tenger medencéjét töltötte ki. A Dunántúl vulkánikus hegységeinek kiemelkedése után kezdett más irányt venni, több ágra szakadni és a jelenkorban (új holocén) érte el a jelenlegi folyásirányát, völgyét. Ezután keletkeztek szigetei is. A mai folyóképet alig több mint 100 éve, 1841-ben a nagy szabályozásokkal rajzolták meg. Most már hosszú idôre kialakítva a Duna menti táj arculatát. A Dunát kísérô ártér, a gazdag öntéstalaj épp úgy jellemzôje e vidéknek, mint a kicsit távolabbi löszhátak. Számtalan megjelenési formája közül kiemelése méltó a közel 60 méter magasságba emelkedô paksi löszfal. A Duna mente vonzó hely volt és reméljük az erre utazó úgy véli: maradt is a második évezred küszöbén. A táj, amelyik elnevezésében csak a mai egyházkerületi beosztásban létezik, szervesen kapcsolódik a Dél-Mezôföldhöz. Élôvilága is ezt tükrözi, kirándulásra, az érintetlen természettel való találkozásra csábít a bölcskei tátorjános, vagy délebbre a madocsai szlavón völgy és a bogyiszlói orchideás erdô. A legalacsonyabb területei a száz méter tengerszint feletti magasságot sem érik el a Duna szeszélyes építô, hordaléklerakó munkájának köszönhetôen. Csak sejtelmünk lehet arról, hogy milyen vadregényes vízivilágot teremtett itt a természet. A területet sajátos kultúrája miatt választottuk külön, ajánljuk felfedezésre a kirándulóknak. A távolság mindössze 60 kilométer észak déli irányban. A Dunaföldvárt és Bogyiszlót összekötô folyamhossz mezôvárosok, falvak sorát köti össze. Létüket, korábbi gazdagságukat a dunai kereskedelmi útnak köszönhették míg az ártérben meghúzódó falvak lakóinak élelmet és közlekedési útvonalat jelentett a folyó. Ma Dunaföldváron ível át felette híd, délen Pörbölytôl 13 kilométerre Baján kelhetünk át száraz lábbal. Kompjárat mûködik Pakson, Gerjenben és Fadd-Domboriban. Tolna, Dombori és Paks már a török idôkben igen forgalmas kikötô volt, s a Duna mentén fekvô települések lakói késôbb is jó munkalehetôséget találtak például a hajók vontatásában, a hajózásban. Dunaföldvár, Tolna, Madocsa, Gerjen és Fadd jobbágyait arra kötelezték, hogy lovaikkal hajót vontassanak a Duna mellett húzódó, s a 18. században újraépített úton. Még a múlt század nyolcvanas éveiben is embervonta hajók közlekedtek a Dunán. A madocsaiak káposztájukat, a bölcskeiek gyümölcseiket szállították így Pestre. Magasabb vízállásnál a gerjeniek vagy a bogyiszlóiak csak csónakon juthattak ki a faluból, sôt, halottaikat is csónakon kísérték utolsó útjukra. Miként a Sárközben, e falvakban is meghatározó szerepe volt a halászatnak, az ártéri gazdálkodásnak. A Duna menti településeket a folyó közelségének tényén túl összekötötte történelmük, s vallási közösségük. A török hódoltsági terület lakói a református vallást követték. Már a 16. századtól a terület fôbb református eklézsiái között említették Tolnát, Bölcskét, Madocsát 10 DUNA MENTE

10 és Földvárt. Az új hit gyakran a törökök által védlevelekkel ellátott prédikátorainak egyik szellemi központja Tolna volt, ahol Sztárai Mihály, a neves zsoltár- és énekszerzô mûködött néhány évig. Szenvedélyes természete, indulatokat kavaró hitvitái miatt számos ellensége akadt. Ezért a kopasz hitújító, mielôtt házából kilépett, elôvigyázatosságból gyakran egy botra szúrt tököt dugott ki, s ha az épségben maradt, ô is mehetett. A felszabadító háborúkat a Duna menti települések jelentôs része a mocsarakba húzódva vészelte át. A 18. században a terület új birtokosai inkább a katolikus, elsôsorban délnémet területekrôl érkezô telepeseknek kedveztek. Ezekben az években a mezôvárosok kontinuus református magyar lakossága töredékére apadt, vagy mint Tolna esetében a protestáns hitet tovább ôrzô közeli falvakba menekült. A múlt században a Duna mentét elsôsorban a kézmûiparra és a kereskedelemre építve polgárosodó nagyobb települések, valamint a hagyományos gazdálkodást folytató, paraszt-polgári kultúrát kialakító falvak jellemezték. A Duna szabályozása jelentôs változást hozott e városok, községek életében. A folyótól távolabb kerülve lazábbá vált, megváltozott a vízhez való kapcsolatuk, s új körülmények között kellett magukra találniuk. A közismert Fadd-Dombori üdülôtelep mellett kiépült a faddi Volent-öböl, de hasonló adottságokkal bír a tolnai holtág egyelôre kihasználatlanul. A programok jórésze azért mindenütt a vízhez kapcsolódik idehúz a helybéliek szíve. Dunaföldváron majálist, augusztusi népünnepélyt, Tolnán majálist és Thelena fesztivált a vízparton rendeznek. Kajak-kenu versenyek, híres triatlon fesztiválok és emlékezetes vakációk helyszíne Dombori. Pakson (a Duna túlparton) Bogyiszlón és a holtágak partján nônek ki nyaranta a horgász-helyek, vadkempingek. Halászbárka a Dunán DUNA MENTE 11

11 A Csonka-torony DUNAFÖLDVÁR Irányítószám: 7020 Körzethívószám: 75 A folyóparti település az ôskor óta a kelet nyugati és az észak déli kereskedelmi utak csomópontjában fekszik. Valamikor két rév is szolgálta az átkelést, ma közös vasúti-közúti híd vezet a folyó felett. A Duna menti 6-os, mezôföldi 61-es és az alföldi 52-es utak találkozásánál fekvô hangulatos városka. A közúton Kecskemét felôl érkezôk elé, évezredeket átívelô történelmi panorámát tár a Dunát Ercsitôl kis megszakításokkal Mohácsig követô omló magaspart. A Dunaföldvárt kettészelô a mai közúti hídnál lévô mély bevágástól délre találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai. A leszakadt domboldalban a Kálvária keresztjei alatt már messzirôl láthatók az omladéktól vörös ôskori rétegek. Mit rejt ez a hegy? A régészeti feltárások a 4000 éves nagyrévi kultúra leleteit hozták felszínre. (A szekszárdi múzeum kiállításán láthatók.) A mai Kávária domb földvár volt a bronzkorban. Az elôkerült LEG II AD bélyegû téglák tanúsága szerint a rómaiak ôrtornyot emeltek itt. Az erôdítés nyomai még évezredek múlva is jól láthatók, s a hely a pécsi püspökség 1009-es alapító oklevelében a szláv Zemogny, azaz földvár néven szerepel. Ha Budapest, vagy Szekszárd felôl a 6-os fôútról érkezünk az útkeresztezôdésnél (Béke tér) fordulunk balra itt az óváros. Megér egy jó sétát. A Templom utcából nyílik a Rátkai köz faragott kapun jutunk be a várudvarba. Itt a dombok közé ékelôdött út északi oldalán volt az 1135-ben II. Béla király alapította bencés monostor. Ma már csak az apátság melletti egykori vár tornya, a gótikus, támpillérekkel megerôsített Csonka-torony tûnik elénk. A századi vár építôjének személyére több elképzelés is van, 17. századi állapotáról kémek és utazók, pl. Ottendorf Henrik, Evlia Cselebi leírásaiból értesülhetünk. Ez utóbbi szerint a török idôkben a dzsámival összefüggôleg az ég csúcsáig emelkedô négyszögletes, erôs építkezésû szép torony van, mely kilátáshely lévén onnan az összes síkságok... Ma rcipán Cukrászda Szünnap nincs! 7020 Dunaföldvár, Béke tér 8. Telefon:75/ DUNA MENTE

12 meglátszanak. Egészen a csúcsán négy darab kitûnô ágyú van, sôt azon felül e tornyon van még Szulejmán szultán dzsámijának deszkaminaretje is. A sokáig börtönként is használt toronyban ma állandó régészeti és fegyverkiállítás látható. Az évszázadok eseményeirôl valló tárgyak megtekintése során érdemes a legfelsô emeletre is felmenni, ahol megszemlélhetjük a török utazó által dicsért panorámát, és a galériában bemutatásra kerülô idôszaki kiállítást. A Csonka-torony mellett a várudvarban a neves Afrika-kutató, Magyar László bronz emlékmûve, Mészáros Mihály alkotása. (Magyar László a városban töltötte gyermekkorát.) A hangulatos kis utcákon sétálva a Templom utcában az között épített barokk római katolikus templomhoz jutunk (bebocsátást kérhetnek a plébánián: Templom u. 11. Tel.: 75/ ) és az 1755-ben emelt rokokó Szentháromság-szoborhoz. Visszatérve, a vártól balra fordulva a Rákóczi utcában, a volt ferences rendház és templom barokk épületét (Plébánia hivatal: Rákóczi u. 3. Tel.: 75/ ) érjük el. Az épület nagy részében ma a Magyar László Gimnázium található. Továbbhaladva a központban a reformkori vízszabályozásokat irányító Beszédes József szobrát pillantjuk meg, aki a földvári temetôben pihen. A térrôl jobbra véve utunkat a Kossuth utcában a görögkeleti templom romos épülete kiált felújításért. A templom az egykor Dunaföldváron nagy számban élt szerbekre, vagy ahogyan erre nevezik ôket, rácokra emlékeztet. Évtizedek óta vár restaurálásra, nem látogatható. Rövid sétával érdemes azonban a Rókus kápolnát felkeresni, minden pénteken 8-kor misét tartanak benne. Az élénk forgalmú, fôként mezôgazdasággal és kereskedelemmel foglalkozó kisváros megôrizte régi hangulatát. A középkori városmag polgárházain (a Kossuth L. u. végén) túl a löszbevájt pincék és a nagy portájú házak inkább falusi hangulatot árasztanak. Itt telepedett le és alkot csaknem egy évtizede a Cyránszki Mária szobrászmûvész ifj. Koffán Károly képzômûvész házaspár. Ferences rendház és templombelsô DUNAFÖLDVÁRI HALÁSZCSÁRDA Dunaföldvár, Hôsök tere 25. Tel.: 75/ Különféle halételekkel és halspecialitásokkal várjuk kedves vendégeinket! A Duna partján lévô kerthelyiségünkben és légkondicionált éttermünkben 150 fôt tudunk fogadni. FISCH RESTAURANT Nyitvatartás naponta: HALÁSZCSÁRDA DUNAFÖLDVÁR óráig DUNA MENTE 13

13 A Duna közelsége ma is meghatározó, noha az 1930-as években még oly jellemzô vízimalmoknak ma már nyoma sincs, s a hajózás szerepe is egyre kisebb, bár motorcsónak kikötôje mûködik. Mégis feltétlenül sétáljunk végig a kiépített Dunaparton (a híd elôtt az 52-es útról balra kanyarodva). Balkézrôl a strandot találjuk, majd a Halászcsárdában igazi dunai halászlét kóstolhatunk, parkosított sétányon gyönyörködhetünk a hatalmas vízfolyamban. Ha a híd elôtt jobbra fordulunk és az elsô utcán ugyancsak jobbra térünk a Duna utcában találjuk magunkat, ami a piacra visz. A városban több panzió kínál szálláshelyeket. A pincesornál balra megközelíthetô Vadász Istvánné kékfestô mûhelye. (Tel.: 75/ ) Érdemes felkeresni a Panoráma üdülôfalut, mely közvetlenül a Dunára tekint le. (Tul.: Németh József, Dunaföldvár, Petôfi u. 18. Tel.: 75/ ) Dunaföldvárhoz tartozik a legromantikusabb Tolna megyei víz a Solti-Dunaág. Az igazán vadregényes területet nemcsak a helyi horgászok keresik fel, hanem külföldiek is. Igazi pontyos víz, de szép a harcsaállomány, jó süllôket és csukákat is lehet fogni, nem is egy amur akadt már horogra, fehérhal pedig van dögivel. Legalábbis így mondják a helyiek. Az egyesület horgásztanyája közvetlenül a vízparton van. A pecások körülötte verhetnek sátrat, kaphatnak edényt a fôzéshez, napijegy ugyancsak itt kapható. Bérelhetnek csónakot és vásárolhatnak kávét meg üdítôt a vendégek. Megközelíthetô a 6-os útról Dunaföldváron és a Duna-hídon keresztül, az Alföld irányából a Kecskemét Solt Dunaföldvár útvonalon. A Duna-hídtól kb. 1 kilométerre terül el Solt irányában. A várost másik irányban is szegélyezi víz. A 6-os útra kell visszatérnünk, a volt szovjet laktanya mellett. Ha délrôl közelítjük meg balról található a nevezetes halastó. (A bekötôúton érjük el.) A közel kétszáz hektárt, 1975-ben védetté nyilvánították. A fészkelô és a vonuláskor megpihenô madarak zavartalanul élnek itt. Madarászok természetbúvárok kedvelt helye. A mesterségesen kialakított tó természetes vízpótlását a csapadékvíz és a talaj rétegvizei biztosítják. Itt fészkel néhány pár törpegém. A vöcskök közül a kis vöcsök képviselteti magát. Az énekesmadarak közül kerülnek ki a legbecsesebb fészkelôk, a csengettyûszavú barkóscinege, a nádi sármány, a foltos és a cserregô nádiposzáta, a nádirigó, a nádi tücsökmadár, a vízityúk és a guvat. A vonulási idôszakban sokkal népesebb a vízi madárvilág. Nagy csapatokban éjszakáznak a vad- és a vetési lúdak, a nagylilik. Napközben a récefélék lepik el a tó közepét. A tôkés, csörgô, fütyülô, böjti és kercerécék élvezik a zavartalanságok. Ôszszel néhány napra megjelennek a gázlómadarak. Kanalasgém, nagykócsag, szürkegém fajok találnak bôséges táplálékot. Bíró Annamária fazekas-népi iparmûvész Hagyományos sárközi és erdélyi cserépedények készítése csak kézmû technikákkal. Mûhely és bemutatóterem: 7100 Szekszárd, Hunyadi u. 2/R Tel.: 74/

14 BÖLCSKE Irányítószám: 7025 Körzethívószám: 75 A Mezôföld keleti peremén, a Duna mellett fekvô települést Dunaföldvárt a piactér mellett a Mészáros utcán át elhagyva, vagy Dunakömlôdnél leágazó csendes kis úton érhetjük el Bölcskét. A paksi vasúti szárnyvonalon lévô állomása a falutól távolabb van, ezért a helybeliek inkább busszal közlekednek. A folyó közelsége, a lankás löszdombok, a Magyarország legmelegebb tájait idézô éghajlat az ôskortól kezdve vonzotta a megtelepülôket. A település határában talált gazdag kô- és rézkori leletek mellett a falu északi részén lévô Vörösgyír ôskori földvárában feltárt kora bronzkori leletek különösen jelentôsek. A hagyomány azt tartotta, hogy az elsüllyedt Kali falu templomának romjai látszanak ki alacsony vízállásnál a Dunából. A hajózó út szélén lévô sziklák gyakran meglékelték az elôvigyázatlan hajók testét, jégzajláskor pedig feltorlódtak rajta a jégtáblák, ezért többször bombázták, robbantották a falmaradványokat. Egy hajó balesete során kerültek elô az elsô leletek, amelyek elárulták, hogy valójában egy római kori építmény rejtôzik a habokban. Évek alatt rajzolódott ki a 76 m hosszú, 56 m széles, a négy sarkon kis tornyokkal, a parti oldal közepén egy nagyobb toronnyal, a víz felôli oldalon pedig széles bejárati nyílással rendelkezô erôd alaprajza. A falakba másodlagosan felhasznált feliratos, dombormûves oltárköveket is beépítettek. Különösen értékesek azok az oltárkövek, melyek a Gellérthegyrôl a kelta eraviscus törzs központi szentélyébôl kerültek ide. A legfelsô sorban szereplô IOM TEU- TANO felirat arra utal, hogy ezeket a romantizált bennszülöttek fôistene számára állították. Ezért kapta meg a legfôbb római isten, Jupiter jelzôit is. Az oltárköveket állító császárok, augurok (madárjósok) és más fontos tisztségviselôk neve alapján a kôemlék állításának éve, sôt napja is megállapítható: a 2 3. századi márványemlékeket mindig június 16-án, a fôistenség névnapján emelték. Az 1994-ig végzett vízalatti feltárások eredményeként rendkívül sok feliratos, faragott márványemlék került elô. A terület teljes feltárása sajnos nem sikerült, mert megkezdôdött a leggazdagabb vízalatti régészeti lelôhely kikotrása. Az elôkerült értékes feliratok, dombormûvek a katolikus templom (1796- ban emelték a szomszédos madocsai apátság köveibôl) mellett épülô kôtárban tekinthetôk meg. (Plébánia: Bölcske, Paksi u. 6. Tel.: 75/ ) Bölcske a késôbbi évszázadokban is jelentôs szerepet játszott. A falut birtokló Paksi családról a középkorban Bölcskét gyakran Kispaksként említik. A felszabadító hadjáratok után az erôsen romos középkori templomot a reformátusok vették birtokukba. Ma az 1844-ben késô klasszicista, stílusban épített templom áll helyén. (Templom tér 13. Tel.: 75/ ) Az új birtokos családok a falun kívül telepedtek le, közülük talán legszebb az András-pusztán látható Szakáts-kastély, a parádés istállóval és a magtárral. A mûemlék jellegû épületegyüttes ma elmebetegeket gondozó szociális otthon. (Bölcskétôl 2 kilométerre.) Szánjunk idôt arra, hogy szemügyre vegyük a bölcskei községhatár világát, mely az alföldi flóravidékhez tartozik. Bejárva ezt a területet három élôhely típust találunk: a Duna és árterületét, a Bölcske-paksi csatornamellékét és a löszvölgyeket. DUNA MENTE 15

15 MADOCSA NEM VÁLASZT! A mocsarakkal körbezárt Árpád-kori falu lakossága a török idôket is átvészelte, s a mai napig ható, mély öntudattal vallják és ôrzik eredetüket. Megyeszerte ismert szólás volt a közelmúltban: Madocsa nem választ! A konok besenyôk nem mentek a megye jelöltjére szavazni. A választási részvétel százalékos mutatóira akkor még éberen ôrködôk kénytelenek voltak engedni, s az utolsó pillanatban hozzájárultak, hogy a madocsaiak saját jelöltjükre adják le voksaikat. A besenyô atyafiak erre percek alatt ellepték az ürességtôl kongó szavazóhelyiséget, s megválasztották saját jelöltjüket. A Duna árterületén a homokos iszaptalajon jellemzô a bokros füzes társulás. A szárazra kerülô holtág medrekben nyár végén megjelenik az iszapgyopár. A parttól távolodva magasra növô füvek és nyárfák ligeteibe érkezünk. A cserjeszintben bôven elôfordul a zöldjuhar, amely Észak-Amerikából honosodott fajunk. A csatornamellék eredeti vegetációjából már csak nyomokban lelhetôk fel a láprétek nádasai, rekettyefüzesei. Botanikai szempontból a legértékesebbek a löszvölgyek. Valamikor lösztölgyesek, sztyeppék, pusztai cserjések váltogatták egymást, amibôl mára már nyomok sincsenek. A mezôgazdasági mûvelésre alkalmatlan völgyhajlatokban viszont majdnem érintetlenül megmaradhatott az értékes vegetáció. A Leányvári-völgyben 1988-ban 10 hektáros országos jelentôségû természetvédelmi területet hoztak létre: a Bölcskei Tátorjánost, mely szabadon látogatható. De sokan lehetnek azok akik nem tudják mi is az a tátorján? A tátorjánról több évszázados írásos emlékek maradtak fenn, feljegyezték a 18. században, hogy a nép elôszeretettel fogyasztja fôzelékként a tátorján hajtásait, leveleit és a mélyre hatoló karógyökerét. A tátorján bölcskei termôhelyét a 80-as években dr. Streit Béla szekszárdi fôorvos fedezte fel. E reliktumfaj fennmaradását a terepadottságoknak köszönheti, hiszen a völgy partoldala olyan meredek, hogy mûvelésre alkalmatlan. A község határán belül két jelentôsebb völgyrendszer húzódik. Az E-73-as úttól keletre a Gabonás-völgy, nyugatra a Gyûrûsi-völgy. A Gyûrûsi-völgy déli részén halastavakat hoztak létre az ott folyó patak eltorlaszolásával. A tavak nedves környezetében megtaláljuk a mocsári zsurlót, lómentát, sövényszulákot, fekete nadálytôt, mocsári gólyahírt és vízi harmattáskát. A Gyûrûsi-völgy valóságos botanikai kincsestár. A belôle nyíló kis oldalvölgy, a Lubik gödör 14 védett hazai növényfajunkat rejti. Különösen gazdag cserjefajokban: parlagi- és gyepûrózsa, keskeny levelû ezüstfa, varjútövis benge, pukkanó dudafürt, ostorménfa, veresgyûrû som, fagyal, galagonya, gyöngyvesszô tenyészik itt. A melegebb, szárazabb déli oldalon az apró nôszirom, a pusztai meténg, a selymes peremizs terjedt el. Az északi, hûvösebb oldalon a védett bugás veronika, az erdei szellôrózsa, a sátoros margitvirág, a baracklevelû harangvirág pompázik. SPORT ÉTTEREM ÉS TEKE KLUB AZ ASE SPORTCENTRUMBAN! Naponta 12-tôl 22 óráig várjuk kedves vendégeinket, kitûnô ételekkel, minôségi italokkal és figyelmes kiszolgálással. Hely és asztalfoglalás az üzletvezetônél Paks, Gesztenyés u. 2. Pf. 7. Tel.: 75/ Fax: 75/ DUNA MENTE

16 MADOCSA Irányítószám: 7026 Körzethívószám: 75 A település az egykori dunai ártéren futó út mellett, egy alig kiemelkedô dombra épült. Északról Bölcske felôl, vagy délrôl a Dunakömlôdnél leágazó 6-os úton érjük el. A víznek különösen nagy szerepe volt a falu életében. A 12. század végén, a területen lakó besenyôk megtérítésére alapított bencés apátság falai részben még ma is láthatók. A református templom késô barokk, klasszicizáló stílusú épületének tornyában széttekintve szemünkbe tûnnek az Árpád-kori faragott kváderkövek, a megmaradt román kori falak, a jellegzetes, keskeny, lôrésszerû ablakok és a parasztbarokkba hajló díszítés. A templomhajó hatalmas bolthajtásai alatt 1200-an férnek el. Orgonáját a híres orgonaépítô Országh Sándor építtette, azután sajnos átépítették. Koncertek kiváló akusztikájú otthona. (Kulcs Karmacsi Ferenc lelkésznél található, Templom tér 4. Tel.: 75/ ). A parókián a turisták egy éjszakára nagyon szerény (iskola teremben) szállást kérhetnek a lelkésznél. Mózes szék A református templom A Földes János vezette madocsai hagyományôrzô csoport dalaival, táncaival évtizedeken át aratott elismerést. A község határában szabadon látogatható, megyei jelentôségû természetvédelmi terület van, kb. 6 hektáron. A terület védetté nyilvánítása az itt található éves szlavón tölgyek megmentése érdekében történt ben. A szlavón tölgy egyébként a kocsányos tölgy balkáni elterjedésû változata, a rovarkárokkal szemben ellenálló és nagyon szép. DUNA MENTE 17

17 Halászlé, ahogy Puxler Gyula fôzi Hozzávalók: 4 személyre 2 kiló vegyes hal, ha nincs, elég a ponty is; 20 dkg vöröshagyma, 2,5 liter víz, 8-l0 deka töröttpaprika, só ízlés szerint, cseresznyepaprika, 2 halkocka, egy kicsi krumpli, késhegynyi Vegeta, szezonban 2 zöldpaprika és kevés paradicsom. Elkészítés: a megtisztított, beirdalt, ujjnyi vastagra szeletelt halat besózzuk, rátesszük az apró kockára vágott vöröshagymát, a cseresznyepaprikát és 2 órát állni hagyjuk. Ezután beletesszük a bográcsba, ráöntjük a vizet, beletesszük a kis szem krumplit, a késhegynyi Vegetát, forráskor rászórjuk a töröttpaprikát és fél órát lobogón forraljuk. Izlés szerint leszûrjük vagy nem, de házi gyúrt tésztával tálaljuk. PAKS-DUNAKÖMLÔD A 6-os út mellett már messzirôl feltûnik egy meredekre faragott oldalú, tetején több soron teraszozott domb, melynek hajlatában húzódik meg Dunakömlôd. A ma Pakshoz tartozó települést csak egy meredek löszfal választja el az úttól. Budapest felôl jobbra kell letérnünk. E stratégiai fontosságú természetes erôsség a történelem során többször szolgált az itt záródó mocsárvilág ôrzésére. Tetején a rómaiak erôs falú kôerôdöt építettek. Feltárása során a régészek számos értékes leletre bukkantak, közöttük az érdekesebb forráscsoportot jelentô katonai diplomákra: a 25 éves, vagy valamivel hosszabb katonai szolgálat után a császártól kapott, két fémszállal összefûzött bronzlemezt ugyanúgy lepecsételték, mint ma a közjegyzô az iratokat. Szükség is volt erre, hiszen a 10x13 cm nagyságú lemezekre vésett szövegek az egyik legfontosabb jogról, a veterán katona és gyermekei római polgárjoggal történô megajándékozásáról szóltak. A hatalmas birodalom kitûnô szervezettségére mi sem jellemzôbb, mint hogy Róma idejében megkapott minden adatot a leendô nyugdíjasról, illetve családjáról, s PAKS Irányítószám: 7030 Körzethívószám: 75 A 6-os úton észak felôl még nem értük el Paks határát, de már érdemes figyelnünk az út kétoldalára. A Kömlôdöt elhagyó kanyarok után balról a Vasúti Múzeum jobb idôszakot is megélt mozdonyait, öreg masináit láthatjuk. A múzeum a MÁV tulajdona, egy gondnok beengedi az utazót, ha a kiállításra kíváncsi. Néhányszáz méterrel odébb lassítsunk, a régi téglagyár épületénél, mely az okmányt nem kézbesítették lasabban, mint manapság! A rómaiak után a Rákóczi-szabadságharc idején ismét katonák szállták meg a dombot. Vak Bottyán 1705-ben dunántúli hadjáratának megtervezésekor az imsósi kanyarnál határozta meg az átkelés helyét, a hidat védô erôdöt pedig a Sánchegyen jelölte ki. A generális gyalogosaival átkelt a Dunán, s a hegy aljában hozzálátott a hídfô sáncainak megásásához, a dombon pedig kiépítette a fellegvárat, amelyet azóta Bottyán-várnak neveznek. Az egykori sáncok tövében (közvetlenül a 6-os út mellett) található ma a halételek kedvelôinek törzshelyét jelentô halászcsárda. Az állami telepítések révén Kömlôdre 1785-ben 157 német család került, akik a közelmúltig megôrizték a Rajnán túli szülôföld nyelvét. A község klasszicista római katolikus temploma is csak 1826-ban épült, s hasonló stílusú berendezése szintén ebbôl az idôbôl származó.(kulcs: Bach József sekrestyésnél, aki aki a templomtól alig 80 méterre lakik, a Béke u. 41. szám alatt. Tel.: 75/ Mise vasárnap kor.) mögött a nevezetes löszfal magasodik. Az ország legvastagabb, mintegy 60 méter magas löszrétegek az elmúlt 2 millió év történetének valóságos képeskönyvét alkotják. A hullóporból alakult kôzet, a lösz évezredek alatt változott, épült hatalmas fallá. A Paks-dunakömlödi rög ehhez ideális terület volt. A pleisztocén süllyedésével éppen csak lépést tudott tartani a löszképzôdés. Csak helyenként és idônként jelent meg a felszínén folyó víz. A teljes pleisztocén réteg vastagsága Pakson 59,7 méter, ebbôl felszíni feltárással 45,1 18 DUNA MENTE

18 A paksi bazársor, háttérben az Erzsébet Szálló métert, furással 14,6 métert harántoltak ki. A falakat a felszínen 6 réteg, a felszin alatt egy vörösbarna vályogzóna, illetve egy homokréteg tagolja. A Paks környékén jellemzô lösztakaróban a mészkôhöz hasonló lepusztulási formák figyelhetôk meg, ezek adják a táj sajátos arculatát. Ugyancsak a 6-os útról, de már balra kell fordulnia annak, aki a komphoz igyekszik. Itt találkozik ugyanis az út a Dunapartjával, ami régen Paks gazdagságát jelentette. Ma a romantikát kedvelôk, a víz szerelmesei keresik csak fel, többnyire nem itt, hanem a városközpontból is elérhetô gesztenyés-fasorral szegélyezett partszakaszon. De ne siessünk elôre! A valamikori szovjet emlékmû megmaradt torzójánál kanyarodunk el jobbra, a város felé. Ha innen a becsatlakozó kis köz felé, ismét jobbra folytatjuk utunk, a Rókus kápolnához érünk, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik az alattunk kanyargó Dunára. De most a Deák Ferenc utcában nézelôdünk, a valamikori polgári jólétet jelzô klasszicista házak között. Az utcafronttól beljebb, jobbra a (Deák F. 22-ben) ma tüdôgondozóként hasznosított kúria, néhány házzal odébb, de már a másik oldalon (Deák F. u.) a zeneiskola gyönyörûen felújított klasszicista tömbjén akad meg a tekintetünk. A Bíróság épületéhez visszatérve lassan megérkezünk az utca végére, ahol feltétlenül figyelmet érdemel (Szent István tér 6.) az eredeti szépségében pompázó egykori Kornis kastély, majd polgári iskola, mely ma Bezerédj nevét viseli. Már a Szent István téren járunk (nemrégiben még Béke térnek ismerték), ide csatlakozik a 6-os útról egy másik bevezetô útszakasz. A Deák Ferenc és a kis bekötô út találkozásánál áll a Paks és Vidéke ÁFÉSZ épülete, a szövetkezet a környék és a város ellátásában játszik fontos szerepet. A teret az Erzsébet Szálló tekintélyes sárgás tömbje uralja, az 1844-ben épített jellegzetesen klasszicista épület (Szent István tér 4.) nem vendégfogadást szolgál. Ma a kultúra otthona, a Paksi Képtár mûködik benne állandó és idôszaki kortárs és klasszikus alkotók munkáit láthatja a közönség. (Nyitva: hétfô kivételével naponta óráig, szombaton óráig. Vezetôje: Halász Károly festômûvész. Tel.: 75/ ) DUNA MENTE 19

19 Paksi dunai halász zsákmányával, a 7 kilós harcsával. Az Erzsébet Szálló elôtt vezet le a kis köves utacska a Duna-partra, a kevesebb, mint ötven méter kedvéért ne üljünk autóba, sétáljunk le a nevezetes paksi bárkáig. Itt kitûnô halat vásárolhatnak (nyitva: hétfôtôl péntekig 7-tôl 12-ig, 14-tôl 17-ig, szombaton 7-tôl 12-ig), vagy egyszerûen csak nézelôdhetnek, végigfuttathatják tekintetüket a méltósággal kanyargó nagy folyón. A bárkától romantikus gesztenyefasor hívogatja a mai és régi szerelmeseket egy kis andalgásra. Ha ehhez nincs kedvük, akkor térjenek vissza a Szent István térre, nézzék meg Deák Ferenc 1850 és 1874 között négy alkalommal Pakson tett látogatásának színhelyét. Itt (Deák F. u. 4.) a barokk Szeniczey kúriában töltött el hajdan hosszabb idôt a haza bölcse ben, halálának 50. évfordulóján avattak emléktáblát, az épület oldalán. Ma egészségügyi intézmény mûködik a szebb napokat megért épületben. Mellette a felújított klasszicista kúriában mûködik a Városi Múzeum (Deák Ferenc u. 2.). A XVIII. század elején épült egykori ferences kolostor késôbbi Cseh-Vigyázó, vagy más néven Mádi Kovács kúria 1994-ben kôtárával, majd 1995-ben állandó kiállítással nyitotta meg kapuit A pincemúzeumban a római kortól a barokk korig bezárólag, vagyis a II. századtól a XIX. századig utazhat a látogató. Az állandó kiállítás Paks története az ôskortól a XX. század elejéig helytörténeti anyagot dolgoz fel. Kiemelkedik a gyûjteménybôl a lussoniumi (dunakömlôdi) római erôd feltárásából származó régészeti leletkincs. Paks város történetének tárgyi és írásos emlékei is helyet kapnak itt. A város hajdan királyi birtok volt, nevét elôször 1333-ban említették. Szerepe akkor nôtt meg, amikor a 14. században a királyi udvarban jelentôs tisztségeket betöltô Paksy család kapta adományul. Paksy László például Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája, Paksy János pedig, aki a mohácsi csatában esett el, II. Lajos udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt. A török idôkben birtokosai és a 15. század elején épített ferences kolostor lakói egyaránt elhagyták a települést, a szultáni csapatok pedig bevették magukat a mai Anna utca környékén épített palánkvár falai közé, s onnan csaptak ki a környezô falvakra. A felszabadító hadjáratok után elnéptelenedett a település, 1696-ban is mindössze 28 lakót említenek az összeírások, közülük 9 volt rác. A Rákóczi-szabadságharc, majd a járványok miatt csak lassan népesedett be ismét a terület. A 18. század jelentôs változásokat hozott. Paks 1730-tól már mezôváros, s az 1720-as évektôl fôként a délnyugat németországi tartományokból német telepesek, északról zsidók érkeztek, 1735-ben itt alakult meg a megye elsô zsidó hitközsége. A kereskedelem az ô kezükben volt, s a német iparosoknak köszönhetôen, gyorsan fellendült a kézmûvesség is. Külön épületben helyezték el a Kismesterségek címû kiállítást, melyen egy eredeti kovácsmûhely is látható. Az állandó kiállítások mellett a fôépületben rendszeresen idôszaki tárlatokat tartanak. 20 DUNA MENTE

20 A múzeum udvarán 19-es és 56-os mártírok emlékére készült bronz bástya, a törött zászlóval, Szatmári Juhos László alkotása. (A múzeum nyitva: hétfô, kedd: 10-tôl 16 óráig, szerdától vasárnapig 10-tôl 18 óráig.) Ha befelé menet nem vetettünk rá pillantást, nézzük meg a múzeum bejáratánál lévô óriási fehéreperfát (morus Alba). Ne haladjunk még tovább, a már jól látható gyönyörû belvárosi templom mellvédje felé, hanem térjünk vissza és sétáljunk fel a Deák Ferenc utca közepén nyugatra nyíló Anna utcába. Itt sajátos óvárosi hangulat uralkodik. Az egykori palánkvár területén lévô Daróczy kúria (Anna u. 6.) az utcafrontról nehezen vehetô észre, hiszen erôsen átalakították, de az udvari rész ôriz (Ybl Miklós renováltatta 1820-ban), valamit a volt gimnázium szépségébôl. Az Anna utcán haladva, a Szentháromság térre jutunk. Az ban emelt Szentháromság-szobortól nyílik a Kálvária utca felfelé, s a temetôhöz vezet, ahol a jellegzetes kis fatornyos kápolna magasodik. A Szentháromság térrôl néhány lépés után ismét a Szent István térre érkezünk. Most már tényleg vegyük közelebbrôl is szemügyre a híres Templom teret. A templom lábánál a kora romantikus homlokzatú épületet 11 boltnyílással, oldalt két ablakkal, a fôpárkány fölött a régi barokk templomból származó három szobor és egy feszület díszíti. A bazársor mellett lépcsôn juthatunk fel a templomig, az 1901-ben emelt Jézus Szíve templom (Szent István tér 16.) miserendje: hétköznap 6.30 és 7.00, szombaton 18.00, vasárnap 7.00, 9.00 és (utóbbi csak iskolaidôben) (nyári idôszámítás 19.00). A templom elôtt az 1887-es komptragédiának emléket állító mementó, néhány méterrel odébb II. világháborús emlékmû. Már egy hangulatos kis téren, a parkban járunk, ahol modern üzletházak kínálnak sokféle szolgáltatást. A térrôl forduljunk jobbra, a Kossuth Lajos utcába és rövid séta után elérjük az evangélikus templomot, ha pedig még a Kossuth utca elején jobbra fordulunk, a Bajcsy-Zsilinszky utcában a református templomhoz jutunk. Sétáljunk vissza a tére, és folytassuk utunkat a most már Dózsa György utcaként folytatódó fôutcán. Felújított XIX. századi utcakép kísér tovább bennünket. Paks ma is igazi kereskedôváros. A Villany utca 1. szám alatt fôútra nézô homlokzattal áll a 19. sz. végén épített zsinagóga, ma könyvtár. (Tel.: 75/ ) A város neves szülöttei közül Jámbor Pál ( ), alias Hiador, író, költô és Pákolitz István ( ) költô említhetô, akit Paks város díszpolgárának választottak halála elôtt 1996 májusában. Csak a városháza kockatömbje Nagy választék, kedvezô árak, udvarias kiszolgálás. Vásároljon a P A K S I Á F É S Z egységeiben! DUNA MENTE 21