A Kiskunság száraz homoki növényzete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Kiskunság száraz homoki növényzete"

Átírás

1 1

2 Az alábbi szöveg a könyvben megjelent szöveggel tartalmilag azonos. A képekkel gazdagon illusztrált, színes könyv kapható a TermészetBÚVÁR kiadónál. A könyv pontos címe: Molnár Zs. (szerk. és részben írta) (2003): A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp A Kiskunság száraz homoki növényzete szerkesztette: Molnár Zsolt a fejezeteket írták: Molnár Zsolt, Sipos Ferenc, Vidéki Róbert, Iványosi-Szabó András és Biró Marianna lektorálták, kiegészítették: Agócs József, Bagi István, Bartha Sándor, Biró Marianna, Fekete Gábor, Kalocsa Béla, Kertész Miklós, Kröel-Dulay György, Kuti László, Láng Edit, Máté András, Molnár László, Pál-Szabó Ferenc, Szodfridt István, Vajda Zoltán és Vidéki Róbert a fényképeket készítették: Vajda Zoltán, Vidéki Róbert, Molnár Zsolt, Bagi László, Kröel-Dulay György, Molnárné Asztalos Katalin és Török Katalin a térképeket készítették: Biró Marianna, Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Révész András programvezetõ: Tóth Endre angol fordítás: Pászty Gabriella és Micsinai Adrienn A kutatást az alábbi pályázatok és intézmények támogatták: KöM-TvH - Alföld Program D-TMap, OTKA F és T-0013, MTA AKA 96-45, MTA-KTM /98, LIFE-NATUR B4-3200/98/503 a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága és az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Kecskemét

3 A kecskeméti pusztáról, amint ez a török korszak után megjelenik,... világos képünk van: víz, láp, homokbucka, törpenövényzet alkotják e kép jellegzetes vonásait, s a nép nyelvében különbözõ, ma már többé-kevésbé kiveszett kifejezések élesen elhatárolják e pusztai táj jellegzetes részeit. Vízeres laposok, tocsogós kelõk, haragoszöld sömlyékek, szénás szittyók, zsombékos turjányok, sziksós bogárzótavak, ragyás vakszikek, gyöpös szigetek, kopár siványok, hegyes-völgyes buckák, ezeken a pusztai növények, nyárjasok, borovicskák, sefûsefa-félék, a homokon királydinnyék s ökörfarkkórók, a mezõkön ördögszekér, mit a szél hajt, a siványokon árvalányhaj, hozzá a jellegzetes fauna: a nádasokban rókák, sasok, bíbicek, vízicsibék, gémek, gólyák, vadgalambok, ezek adták meg a kecskeméti pusztának pusztajellegét, mielõtt azt tanyarendszerek, kisbérletek munka alá vonták volna. Szegfû Gyula: Magyarország története 3

4 Tartalomjegyzék Ajánlások Bevezetõ gondolatok Homokvidékek Magyarországon Erdõssztyeppek homokon A futóhomok A homoki formakincs A homokbuckások típusai Homoki talajtípusok A legnagyobb homokvidék: a Duna-Tisza közi homokhátság (Kiskunság) A múltbeli homokmozgások A Duna-Tisza közének növényzete A feltételezett utolsó természetes növényzet A XVIII. századi növényzet A XIX. századi növényzet A mára elpusztult növényzet A mai növényzet A Kiskunság homokbuckásainak mai növényvilága A flóra (Vidéki Róbert) A homoki flóra védett növényei A kipusztult fajok A legfontosabb élõhelyek Évelõ nyílt homoki gyepek Egyéves nyílt homoki gyepek Homoki sztyepprétek Rákosi csenkeszes átmeneti homoki gyepek Buckaközi, üde és száraz, zárt füvû gyepek Borókás-nyárasok Tölgyfacsoportok a buckásokban Száraz, ligetes tölgyesek Száraz homoki szántók Homoki szõlõk és gyümölcsösök Homoki fásítások Parlagok, felhagyott szõlõk és gyümölcsösök Pillantás a múltba: a Duna-Tisza közi homokbuckások tájtörténete az elmúlt kétszázötven évben (Biró Marianna) A külterjes legeltetés korszaka (a középkortól a XIX. század közepéig) A tanyasi gazdálkodás korszaka (a XIX. század közepétõl az 1940-es évekig) A homokfásítások korszaka (az 1950-es évektõl az 1980-as évek elejéig) Az utóbbi húsz év történései Az ember hatása a homokbuckások növényzetére napjainkban Megszüntetõ hatások Közvetlen hatások (a buckások konkrét tájhasználata) Közvetett hatások (a környezõ táj változása) A homoki növényzet jelenlegi dinamikája A mozgó buckák eltûnése, a nyílt homokfelszínek gyepesedése A gyepek záródása Spontán cserjésedés és erdõsödés õshonos fajokkal Betolakodó, tájidegen fajok 4

5 Tüzek A buckaközök és a tölgyesek kiszáradása Méretcsökkenés, méretnövekedés A homokbuckások jelenlegi állapota A Duna-Tisza közi homokbuckások fõbb jellegzetességei Az átlagbuckás Természetvédelmi stratégiák homokbuckásainkban Természetvédelem elméletben Passzív védelem? Elõre meghatározott célállapot? Folyamatosan módosított célállapot? A kezelési módok kiválasztása: hogyan? A természetvédelem története A természetvédelem története a Kiskunságban a nemzeti park megalakulása elõtt (Vidéki Róbert és Dr. Iványosi-Szabó András) A természetvédelmi eredményei a világháborútól a nemzeti park megalakulásáig (Dr. Iványosi-Szabó András) Az elmúlt huszonöt év természetvédelmi eredményei a kiskunsági homokbuckásokban (Dr. Iványosi-Szabó András) Természetvédelmi feladataink (Sipos Ferenc) A hivatásos természetvédelmi szakembergárda létszámának növelése Természetvédelmi célú erdõgazdálkodás Ésszerû vízgazdálkodás Agrár-környezetvédelmi program Kompenzációs rendszer Jogi szabályozás Natura 2000 Védetté nyilvánítások Állami tulajdonba vétel Természeti területek Ökológiai hálózat Védett természeti területek kezelõi Kezelési tervek készítése Kapcsolat a helyi közösségekkel Társadalmi szervezetek, természetvédõ magánemberek Kutatások, felmérések Természetvédelmi bírság Ajánlott olvasmányok Függelék A homoki növénytársulások szüntaxonómiai rendszere A Duna-Tisza köze növényzeti térképének elkészítése: a módszerek Két homokbuckás vázlatos tájtörténeti adatbázisa A fülöpházi homokbuckák (Strázsa-hegy) tájtörténete az elmúlt kétszázötven évben A csévharaszti buckáserdô tájtörténete az elmúlt kétszázötven évben Szakszavak magyarázata 5

6 Ajánlás Napjaink és közeljövõnk hazai természetvédelmének legnagyobb kihívása kétségtelenül az, hogy képesek vagyunk-e a robbanásszerû gazdasági fejlõdéssel párhuzamosan hosszú távon megvédeni a Kárpát-medence gondjainkra bízott természeti és táji értékeit. Különösen élesen vetõdik fel ez a kérdés a Duna-Tisza közén és azon belül a Homokhátságon, ahol az értékeket, a geomorfológiai, táji és biológiai változatosságot hordozó kisebb-nagyobb területeket természeti értékeiktõl szinte teljesen megfosztott kultursivatagok, sivár homoki szántók, szõlõ- és fenyõültetvények választják el egymástól. Ami az évezredes területhasználat után megmaradt, azt a Kiskunsági Nemzeti Park ideesõ részei (Peszéradacsi-rétek, Fülöpháza, Bócsa-Bugac, Orgoványi-rétek), valamint kisebb természetvédelmi és természeti területek õrzik, amelyeknek a megfelelõ kezelése a KNP Igazgatóság feladata és felelõssége. Az értékõrzõ és fejlesztõ kezelési tevékenység tervezésekor, már a kezdet kezdetén, az "ideális célkitûzések és állapot" meghatározásánál roppant fogós kérdésekkel kell szembenéznie a jámbor természetvédõnek. Az egyszerû megõrzésen, az ún. passzív védelmen, illetve a környezõ tájból érkezõ károsító hatások távoltartásán kívül egyáltalán van-e teendõ, szükséges-e beavatkozó jellegû, helyi természetvédelmi kezelés, s ha igen, ahhoz milyen módszerekkel fogjunk hozzá? Hazai nemzeti parkjaink csaknem harminc éves története során sok mindent megtanultunk, többek között azt, hogy a sérült természeti rendszerek legavatottabb gyógyítója maga a természet, és nem kell feltétlenül mindig és mindenhol kezelni. Tudjuk azt is, hogy nem szabad természeti területeinket aktuális állapotuk alapján megítélni, még akkor sem, ha több évtizede járjuk nyitott, és látó szemmel a vidéket. A jelen megértéséhez és a jövõkép megformáláshoz feltétlenül szükség van a táj múltjának lehetõ legalaposabb ismeretére. Ezt a fajta dinamikus gondolkodásmódot közvetíti ez a könyv, amely egyrészrõl a történeti, földhasználati gyökerekbõl táplálkozva ad pontos pillanatképet a kiskunsági homokvilág vegetációjának és flórájának jelenlegi állapotáról, másrészrõl bátor kérdésfelvetésekkel ösztönzi valamennyi olvasóját arra, hogy közösen és felelõsen gondolkodjon e területek további sorsáról. Már csak néhány év, és a Kiskunság száraz homoki növényzetét hordozó homokvidékek az Európai Unió kiemelt jelentõségû védett természeti területeit magában foglaló NATURA 2000-hálózatot gazdagítják. Hosszú távú megõrzésüket, területük kívánatos növelését a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egymagában, más ágazatoktól elszigetelten nem tudja megoldani. Éppen ezért reményeim szerint e kötetet nemcsak a természetvédõk, a botanikusok és a zoológusok veszik majd kézbe, és forgatják haszonnal. Elsõsorban vitára, összehangolt cselekvésre sarkalló sorait jó szívvel ajánlom a homokbuckás területeken élõk és gazdálkodók, az önkormányzatoknál, az erdészeti és vízügyi szolgálatoknál és más társhatóságoknál dolgozó kollégák, a Kiskunság még megmaradt természeti örökségét szeretõ és megóvni kívánó valamennyi érintett figyelmébe. Szilágyi Gábor igazgató, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6

7 Ajánlás The shifting sand does not, incidentally, always tolerate the rule of the plant world easily. It resists the imposed shackles, wrestles and struggles courageously for its freedom and independence. (...) During its struggles it finds a powerful and ready friend in the storm winds, which whirl up sand masses often enough, ravaging and covering the green land that surrounds the island of sand, burying the established plant world, and thus the boundaries of the drifting sand areas are altered a good distance A. Kerner (1865) 1 A homokbuckások Közép-Európa legveszélyeztetettebb élõhelyei közé tartoznak. A XX. század elején még nagy kiterjedésû, ritkás növényzetû homoki élõhelyeket a homokkötés, az intenzív mezõés erdõgazdálkodás, valamint a tömegturizmus drasztikusan visszaszorította. Pedig a homokbuckások specialistákban, különleges állat- és növényfajokban bõvelkedõ élõvilágnak adnak menedéket. E fajok közül sokat találunk a vörös listák fokozottan veszélyeztetett, illetve kipusztulás által közvetlenül veszélyeztett kategóriáiban. A pannon homokbuckások kontinentális jellegeik miatt egyediek a homoki élõhelyek közt. Fajaik nagy része endemikus vagy pedig Európa nyugatabbi részein nagyon ritka. Mindezek miatt az Európai Unió a pannon homokbuckást kiemelten fontos élõhelynek rangsorolta. A tagállamoknak kötelességük megvédeni õket, sõt, ezt speciális programokkal is támogatják. A LIFE-Nature program is a természetes élõhelyek és fajaik megõrzését és restaurációját célozta meg, de segíti az EU Élõhelyi, Faji és Madárvédelmi Irányelveinek jobb megvalósulását és a Natura hálózat kiépülését is. Ausztriában jelenleg egy LIFE-Nature program fut azzal a céllal, hogy biztosítsa az ottani utolsó pannon homokbuckások fennmaradását. Ugyanez a program támogatta e tanulmány megírását is, sõt, hasonló tanulmányok elkészültét is Szlovákia és a Jugoszlávia homokterületeirõl. Ezen országok jövõbeni szoros természetvédelmi együttmûködése és információcseréje alapvetõ fontosságú, hiszen a természet nem ismer határokat, védelme mindannyiunk kötelessége. Magyarország még napjainkban is csodálatos élõvilágú homoki tájakkal büszkélkedhet: ilyen a Kiskunság, a Nyírség, Somogy és a Dél-Mezõföld, hogy néhányat névszerint is említsünk. De átalakulások itt is bõven történtek: értékes homokságokat erdõsítettek, újabb területeket vontak mûvelésbe, utakat építettek, s az inváziós fajok terjedése is veszélyezteti a megmaradt állományokat. Magyarország uniós csatlakozásakor a homokbuckások, mint kiemelten fontos élõhelyek, jelentõs jövõbeni potenciált jelentenek, védelmük európai érdek. A homoki élõvilág megõrzéséhez megfelelõ természetvédelmi kezelésre van szükségünk. Az ökológiai gazdálkodás és a természetbarát turizmus fejlesztése ebben sok segítséget nyújthat. Ha sikerül hosszú távon megõriznünk homokterületeinket és velük együtt jellegzetes állat- és növényvilágukat, ezzel nem csupán nagy ökológiai szolgáltatású területek fennmaradását biztosítjuk. A homokbuckások egyben legszebb kultúrtájaink közé is tartoznak. Már Wessely Jenõ, a XIX. század végének botanikus erdésze is így jellemezte a pannon homokbuckásokat:... if the tidings of this remarkable piece of earth had made their way out beyond the circle of shepherds there, nature researchers as well as tourists would already have been planning pilgrimages there for some time. Heinz Wiesbauer a Pannon homokbuckások címû LIFE-Nature program vezetõje 1 A. KERNER (1865): Das Pflanzenleben der Donauländer. 7

8 Nem kezelhetjük úgy a természetet, mint egy gépet, amelyet szétszedünk, átszerelünk, felújítunk. A természetet csak a természet tempójában és a természet módszereivel szabad megváltoztatni. Daniel. B. Botkin BEVEZETÕ GONDOLATOK A globalizáció (pontosabban megnevezve a világgyarmatosítás) idõszakában az ember számára egyre fontosabbá válik nemzeti, közösségi és családi gyökereinek keresése, ugyanis önazonosságunk megtartása a gyökereinkhez való viszonyunkon múlik. A Szent Koronának a Parlamentbe kerülése, kastélyaink helyreállítása, a népi mûveltséghez való fordulás ugyanannak a folyamatnak a részei, mint amikor felismerjük, hogy tájaink növényzete nem "csupán" természeti örökségünk részét alkotja. E tájak egyben az ott élt közösségek kultúrájának is lenyomatai, emiatt kulturális örökségeink közé is tartoznak. Mindenkori alapkérdés, hogy az adott társadalom hogyan viszonyuljon természeti kincseihez, jelen esetben az egyes tájakhoz, élõhelyekhez, pl. a homokbuckásokhoz. A történelem során erre már sokféle válasz született: külterjes legeltetés, szántó- és szõlõmûvelés, fatermesztés, de sokszor jórészt lakatlan is lehetett e tájtípus. A mai, gyorsan változó világban úgy látszik a régi válaszok egy részét újra kell fogalmaznunk. Gondolkodnunk kell azon, hogy mekkora szerepet szánunk a mai homokbuckavilágnak a helybeliek megélhetésében, mekkorát a külterjes gazdálkodásban, mekkorát a távoli tõke haszonszerzésében, mekkorát a városiak szórakozásában, s mekkorát és hogyan adunk oda, de inkább vissza a természetnek. E füzet célja a közös gondolkodás segítése. E tanulmány tehát hazánk és az Európai Unió hivatásos és amatõr természetvédõinek, biológusainak, a vidékfejlesztõknek, a helyi polgármestereknek és gazdálkodóknak, de a biológiatanároknak, diákoknak és más érdeklõdõknek is szól. A füzet felépítése ezt az elképzelést követi: amennyire csak lehet, lehetõséget adjunk arra, hogy az olvasó betekinthessen e táj növényzetének mai állapotába, dinamikájába, sõt múltbeli történetébe is, így a homokvidékeken követendõ természetvédelmi és vidékfejlesztési stratégiákról saját véleményét is megfogalmazhassa. Itt említjük meg, hogy napjainkban elindult egy nagyszabású, komplex ökológiai kutatási program a Széchenyi-terv keretein belül, amelynek fõ célja a homokterületek természetvédelmi kezelésének tudományos alapozása (vegetációdinamika, állat-növény kapcsolatok, restauráció stb.). Az eredmények alapján részletes kezelési ajánlások is készülnek. A végsõ eredmények 2005-ben várhatók. Hogy miért éppen a száraz homoki növényzetrõl szól e füzet? Azért, mert véleményünk szerint a pannon homokbuckás az alföldi magyar táj egyik legjellemzõbb tájtípusa, s e félsivatagi jellegû növényzet szerencsére még ma is viszonylag nagy területeket borít hazánkban, elsõsorban a Kiskunságban (kb hektárt). Ugyanakkor ilyen kontinentális jellegû homoki táj az Európai Unióban nincs (kivéve néhány kis foltot Ausztriában), belépésünk után tehát magyar különlegesség lesz (és egyben az EU Élõhelyi irányelvei értelmében kiemelten védendõ európai élõhely is). Európai egyediségére már régebben felfigyeltek a nyugati utazók: a Kiskunságot kétszáz éve, amikor még a buckák nagy része vándorolt, többen európai Szaharának nevezték - nem minden alap nélkül. Egyedisége flórájában és faunájában is szembeötlõ: Eurázsia más tájaitól elkülönülve, az itt élõ állat- és növényfajok külön fejlõdési utakon jártak, ezért sokuk bennszülött fajjá vagy alfajjá vált. 8

9 Ilyen különlegességeink pl. a tartós szegfû, a homoki kikerics, a bugaci nõszõfû, a magyar csenkesz és a borzas len homokon élõ, kopasz alakja. E táj igen sokszínû: a keleti-kontinentális, félsivatagi jellegû buckatetõk, a tavasszal madárélettel teli, nyárra viszont hófehérre kiszáradó széksós tavak, illetve a nyugat- és északeurópai rokonságú zsombéklápok egymás szomszédai, így együtt alkotják ezt a gazdag élõvilágú, megkapó hangulatú tájat Rapaics Rajmund ezerarcú Alföldjének e darabját. Aki e tájban csak vonattal vagy autópályán utazik, csupa szántóföldet, szõlõt, gyümölcsöst, akác- és fenyõültetvényt lát, s a növényzet õsi, természetesebb foltjai rejtve maradnak elõtte, hiszen azok gyakran már csak utaktól távol, kis szigetekként maradtak fenn. E táj a különleges stratégiájú növényfajok gyülekezõhelye: a nagy nyári hõséget és a kínzó szárazságot ugyanis nem könnyû túlélni. A gyökerek hol több méterre hatolnak (akár a cm-es növényeké is), hol a felszín közvetlen közelében maradnak, s a reggeli, föld alatti harmatból élnek. Van olyan növényfaj, amely gázcserenyílásait hosszú szõrök közé bújtatva csökkenti a vízveszteségét, másoknak a levele keskeny, szürkés, igen vastag szövetû. Bizonyos növények a fotoszintézis sajátos módjával képesek a vizet visszatartani, mások már jóval a szárazság elõtt elvirágoznak, magot hoznak, s a kedvezõtlenebb idõszakot mag formájában élik át. A legtöbb faj gyökerein mikrogomba-lakótársak (ún. mikorrhizák) vannak, ezek segítik a tápanyag- és vízfelvételt. Bizonyos mohák a napon tetszhalottnak látszanak, de ha vizet kapnak, 5 10 másodperc alatt kinyílnak és kizöldülnek. E táj másik különlegessége, hogy egyszerre állandó és dinamikus. Állandó, mert feltételezéseink szerint a jégkor óta eltelt tízezer évben végig ligetes sztyeppes, félsivatagi jellegû volt, hol jobban, hol kevésbé mozgó buckákkal. Finomabb léptékben viszont e táj igen gyorsan megváltozhat: a gyepfoltok beerdõsülnek, a sûrû borókások egy nap alatt leégnek, a buckaközöket néhány év alatt akár 10 méter vastagságban befedheti a mozgó bucka sívó homokja. A legeltetés visszaszorítja a fás növényzetet, amikor viszont felhagynak a legeltetéssel, nagy erõvel újulhat a nyár és a boróka. Felhagyott szántóinkon kedvezõ esetben akár húsz év alatt regenerálódhat a természetközelinek látszó növényzet. Ez nem a száraz élõhelyek megszokott gyógyulási sebessége! Egyedisége miatt a hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata a homokbuckások élõvilágának hosszú távú megõrzése. E szép, de nehéz munkát kívánja segíteni e füzet azáltal, hogy: - bemutatjuk a magyar homokbuckásokat és múltbeli történetüket; - elgondolkodunk azon, mik a legfontosabb természeti értékeik; - rámutatunk gyors pusztulásukra és a legfontosabb veszélyeztetõ tényezõkre; - vázoljuk a lehetséges természetvédelmi stratégiákat, kezelési lehetõségeket. Egyik fontos célunk, hogy megmutassuk: vannak általánosabb és egyedibb természetvédelmi problémák, de nincs tipikus homokbuckás, ezért nincs egyetlen optimális kezelési mód sem. HOMOKVIDÉKEK MAGYARORSZÁGON Erdõssztyeppek homokon Az Alföld nagyobbik részének természetes növényzete az erdõssztyepp, ahol nagy kiterjedésû szikes, lösz- és homokpuszták, ligetes és zárt erdõk váltakoznak rétekkel, mocsarakkal, lápokkal és folyó menti ártéri növényzettel. A hazai alföldi erdõssztyepp nagyobbrészt déli (szubmediterrán), kisebbrészt keleti (kontinentális) jellegû. Élõhelyei a 9

10 futóhomokból képzõdött homokbuckásainkon maradtak fenn a legjellegzetesebben. A futóhomok gyér növényzetétõl a ligetes pusztai tölgyesekig minden élõhelytípusban gyakoriak a keleti és déli elterjedésû, illetve rokonságú fajok (az ún. kontinentális-pontusi, pontus-mediterrán és szubmediterrán elemek stb.), s itt képviseltetik magukat a legnagyobb számban az alföldi puszta bennszülött növényei is. E fajok a világon csak a Magyar Alföldön, illetve a Kárpát-medencében élnek. Ettõl az átmeneti (szubmediterrán-kontinentális) jellegtõl, illetve a bennszülött fajoktól lesz annyira egyedi a pannon homoki erdõssztyepp! Napjainkra a buckák vándorlása leállt, de a közép-európai szemnek még így is kopár a táj: a homokbuckák tetején ritkás, félsivatagi élõvilág él, a buckaoldalakon félig zárt gyepek és felfelé kapaszkodó, letörpülõ, ún. szarkatapodta nyárfák nõnek, míg a buckaközökben sztyeppek, nemegyszer szikesedõ üde rétek a jellemzõk, sõt helyenként még harminc negyven éve is zsombéklápok, üde és kiszáradó láprétek rejtõztek. Ezt az ismétlõdõ mintázatot nagyrészt az igen eltérõ termõhelyi adottságú, szélnek kitett és szélárnyékos felszínek, illetve a buckák és buckaközök ritmikus váltakozása hozza létre (lásd késõbb). A futóhomok Magyarország felszínének nagy részét homok borítja, amelynek a zöme futóhomok (1. térkép). Legfontosabb futóhomok-területeink a Duna-Tisza közi homokhátság (beleértve a Tápióvidéket és a Tiszazugot), a Nyírség, a Somogyi-, a Kisalföldi-, a Tengelici- és a Jászsági-homokvidék. Máshol is találunk száraz homoki növényzetet, pl. Fenyõfõ, Igrici, Nagykanizsa és Balatonlelle mellett, de ezek igen kis kiterjedésûek, természetes növényzetük zömmel már a múlté (2. térkép, 1. táblázat). A hazai homok általában folyami eredetû (kivétel csak a Somogyi-homokvidék, ahol a homok tektonikus hasadás-mállás terméke). Ennek megfelelõen a homok a Nyírség, a Duna- Tisza közi homokhátság, a Jászsági- és a Tengelici-homokvidék területén jellegzetes, folyórakta hordalékkúpokba rendezõdött. A környezõ, sík fekvésû, többnyire már mezõgazdaságilag hasznosított területekbõl rendszerint szigetszerûen emelkednek ki a törmelékkúp-homokvidékek jellegzetes domborzati elemei, a buckavonulatok. Ezek általában enyhébb lejtésû, alacsonyabb homokformákkal indulnak, majd rövidesen magasabb, szaggatottabb, tagoltabb, esetleg szélesebb hátú buckákba mennek át. Homokterületeink növényzetére a növényföldrajzi hatások mellett a makro- és a mikroklímának, illetve a homok minõségének van nagy alakító ereje. A közép-európai erdõklíma-övezetbe esik a Somogyi-homokvidék és a fenyõfõi homok, valamint a Nyírség. A többi homokterületünkre az erdõssztyepp-klíma jellemzõ. Igen fontos a homok kémhatása: meszet tartalmazó, ezért lúgos kémhatású a homok a Duna-Tisza közi hátságon, a Jászság nyugati felében, a kisalföldi homokon és a Tengelici-homokvidék nagyobbik részén, míg a Nyírségen, a Duna-Tisza köze északkeleti részén, a Jászság keleti felében (Heves), a Tengelici-homokvidék peremterületén, a Somogyi-homokvidéken és Fenyõfõ homokjának nagy részén savanyú a kémhatása. A homok fizikai minõsége a mállás fokától a szemcsék nagyságától, finomságától vagy durvaságától és a homokszemek között található ásványi anyagok, fõleg szilikátok mennyiségétõl függ. A bekeveredett lösz javítja a homok termõképességét. A vízháztartás és a tápanyag-ellátottság szempontjából igen fontos a talaj humusz- és szervesanyag-tartalma, valamint az eltemetett õsibb talajrétegek megléte vagy hiánya (lásd alább). A homoki formakincs A történeti botanikai, erdészeti, helytörténeti és néprajzi dokumentumok szerint a buckás tájat a következõ fontosabb felszíni formákra oszthatjuk: bucka, kifúvás, magasabb sík, semlyék és zsombos. A bucka lehet magas, közepes és alacsony. Az egymás mellett levõ 10

11 magas buckák sokasága a magashomok. A kifúvás a buckaméretet még el nem érõ, frissen kifújt homokfelszín, amelynek kialakulását a legelõ állatok taposása és a szél indíthatja el. A magasabb sík az alacsony és általában párhuzamos futóhomokhátaktól hullámos homoklapály, ahol a széles buckaközi laposok nem vizenyõsek. A semlyékek a buckaközök nedves részei, amelyeket általában csak tavasszal és õsszel borít víz. A zsombos az év nagy részében vízzel borított, lápi sások alkotta buckaközi mélyedés, vízbõl kiálló zsombékokkal. Földtanosaink, talajtanos erdészeink a következõképpen jellemzik a homoki formakincset. A változó magasságú homokdombokat, a homokdombok alakját, azaz a homoki formakincset a szél építette fel, alakította ki. A munkaképes szél elhordta görgette, ugráltatta vagy repítette a homokszemeket, lemeztelenítette a homok felületét, legtöbbször lemélyítette, kifújta, ritkábban felmagasította azt. A fáradt, munkaképtelenné vált szél felhalmozta, vonulatokba rendezte a homokot. A kifúvás alapformája a szélbarázda (1. ábra). Ez szél irányában húzódó mélyedés, amelynek elejére a kisodort homokot felmagasodó garmadába rakja a szél. A szélbarázda mélyén maradt durva szemû homok gyenge termõképességû, de ha eltemetett réti talaj jelenik meg a barázda mélyén, akkor gazdagabb és zártabb növényzet alakul ki ott. A kicsi, lefolyástalan szélbarázdákat teknõnek nevezzük. E kis horpadások szélárnyékukkal és a felszínen összefolyó csapadékkal nedvességigényesebb növények megjelenését is lehetõvé teszik a buckásokban (pl. sztyepprétek, száraz, kékperjés gyepek, tölgyes foltok). A garmada fejlõdése során kiöblösödik, a széllel szemközt forduló kifli alakját veheti fel, sõt elmozdulva a szélbarázda élérõl továbbfuthat a homok felszínén. Ezt a formát parabolabuckának hívjuk. A csupasz garmada, illetve mozgó parabolabucka gyenge értékû termõhely, a homokmozgás megszûnte után azonban a külsõ, szélárnyékos felszínek kedvezõbbekké válnak, s ott fás növényzet is megtelepedhet. A fáradt, munkaképtelenné vált szél leejti a magával ragadott homokszemeket, s elliptikus alakú, domború, védõpajzshoz hasonló hátakba, ún. bálnahátakba rendezi. A bálnahátak (és általában mindenféle bucka) szélverte oldala, valamint a száraz és szélvert tetõrész durvább szemû homokja gyenge termõhely, míg a szélárnyékos letörésen, különösen annak alsó részén, a finomabb szemcséjû homokon záródhat a növényzet. A bálnahát továbbfejlõdése ugyancsak egy kifli alakú homokforma: a barkán. Ez lényegében fordítottja a parabolabuckának; széltõl elforduló szárai jobb termõhelyû, olykor igen mély, szélárnyékos öblöt fognak közre. A lepelhomok nagy területeket fedõ, viszonylag sekély homokréteg, amely a fás növényzetet kevésbé, a gyepes növényzetet jobban befolyásolja. Õsi növényzetét nem ismerjük, mert már teljesen eltûnt (valamilyen homoki sztyepprét lehetett). A homokbuckások típusai A széltõl formált homokbuckákon törvényszerû a változó termõerõt képviselõ részek egymás feletti lépcsõzetes elhelyezkedése (termõhelylánc). Ennek következtében a buckafelszíneken az azonos alapkõzetû, azonos kultúrhatásoknak kitett homokbuckákon a félsivatagoktól az üde tölgyesekig igen különbözõ élõvilág telepszik meg. E kontrasztos mintázat azonban buckáról buckára menve igen hasonló lehet. A homokbuckák osztályozása, buckaalakzatuk meghatározása során a viszonylagos magasságukat, tetõrészeik szélességét, oldalaik lejtését, vonulataik hosszát és alsóbb részeik talajvízállását használhatjuk fel (2. ábra). A buckaalakzatok még ugyanazon a területen is váltogathatják egymást, s gyakran elmosódnak, nehezen felismerhetõk (2. táblázat). Meghatározásuk mégis minden esetben segít a termõhelymintázat jellemzésében (különösen fontos volt ez a homokfásítások tervezésénél), az esetleges kultúrhatások felismerésében, a természetesebb növényzet rekonstrukciójában (pl. ha a fás növényzet mintázatát összevetjük a buckák által kirajzolt termõhelymintázattal, az eltérés hiányzó faállományra hívhatja fel a figyelmet). I. Széles hátú (adacsi) buckaalakzat 11

12 Enyhe letörésû, száraz és gyenge termõhelyû buckái között hosszú, változó szélességû völgyekkel. Homoki formakincsben mindig szegény. II. Hosszú és keskeny hátú (bugaci) buckaalakzat Élesen és mélyen tagolt, gazdag homoki formakincsû, völgyei többnyire gyenge termõképességû homokból állnak. A buckák tetõrészlete mindig keskeny, szélárnyékos oldalfala meredek letörésû. III. Változó letörésû, többnyire hosszan futó homokvonulatokból álló (nyírségi/terézhalmi) buckaalakzat Szegényes formakincsû, hiányos környezethatású, keskeny tetõrészû típus. IV. Enyhén hullámos, homoki formakincset nélkülözõ (ásotthalmi) buckaalakzat Termõhelyeinek termõképességét nem a domborzat, hanem a talajtípus és a talajvízállás határozza meg. Homoki talajtípusok A nép és a korai botanikusok a buckák talajait alapvetõen három csoportba osztották: laza homok (futóhomok, homoksivány, csupasz, fehér homok), félig kötött homok (kötöttebb, mérsékelt homok) és kötött homok (humuszban gazdag, legjobb homoktalaj). Talajtanosaink az alábbi fõbb talajtípusokat különböztetik meg homokvidékeinken (csak a száraz termõhelyek talajait tárgyaljuk itt): futóhomok, gyengén humuszos homok, csernozjom jellegû homoktalaj, rozsdabarna erdõtalaj és kovárványos barna erdõtalaj. A futóhomokon, annak mozgása miatt a növényzet nem tud megtelepedni, vagy igen ritkás, tehát a talajképzõdés csak lassan indulhat meg. A humuszréteg ezért gyakorlatilag hiányzik, vagy legfeljebb 5 10 cm-es, halványszürke, humuszos feltalaj van. Ez alatt legalább 1,5 2 m-es, laza, egyenletes összetételû homokréteg helyezkedik el. E talaj növényzet nélküli, vagy gyér növényzetet alkot rajta az évelõ vagy az egyéves nyílt homoki gyep. A megkötött homokon megtelepült, többé-kevésbé záródott növényzet elhalt szerves anyaga a feltalajba keveredve megkezdi a valódi talaj kialakítását. Ennek elsõ jele a talajfelszíni humuszréteg vastagodása. A gyengén humuszos homoknál ez a réteg még csak cm, s a humusztartalom is csak 1% körüli. Gyakori ugyanakkor, hogy különbözõ mélységben eltemetett humuszos vagy vályogos szintek találhatók. A megkötött homok jellemzõ növényzete az évelõ nyílt homokpusztagyep, valamint a rákosi csenkeszes átmeneti homoki gyep. A gyengén humuszos, karbonátos homokok továbbfejlõdésének eredményeként több ezer év alatt csernozjom jellegû homoktalajok alakulhatnak ki (e folyamatot a zártabb, fás növényzet és a magasabb talajvíz segítheti). A talajfelszíni humuszos réteg vastagsága itt már cm, humusztartalma 2-3% körüli. Növényzetük általában zárt homoki sztyepprét vagy ligetes tölgyes (az utóbbi csak akkor, ha van gyökérközeli talajvíz). Az ország valamennyi homokterületén, ahol az erdõtalaj kialakulásának adottak a feltételei, rozsdabarna és kovárványos rozsdabarna erdõtalajokat találunk. A talaj szintjei vastagok, a felhalmozódási szint rozsdabarna, karbonátos homokon is savanyú kémhatású. Nem karbonátos homokon a kovárványos barna erdõtalajok is gyakoriak. A nép által kovárványnak nevezett keskeny, vöröses, agyagos homokcsíkok javítják a talaj vízgazdálkodását. E talajon a szukcesszió a zárt tölgyesekig juthat el. Homokterületeinkre igen jellemzõk az ún. emeletes talajok (más néven talajkombinációk, lásd 3. ábra). Ilyenkor a talaj mélyebb rétegeiben olyan humuszban gazdagabb és kedvezõbb vízgazdálkodású talajszelvényre bukkanhatunk, amely fölé akár 1-2 méter vastagságban is futóhomok rakódott az elmúlt századokban. E talajok erdõeltartó képességét e mélybe rejtett talajszelvények lényegesen javítják. Nem ritka, hogy 2 méter vastag sárga homok alatt koromfekete humuszos szintû réti talaj bújik meg. 12

13 A LEGNAGYOBB HOMOKVIDÉK: A DUNA-TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG (KISKUNSÁG) A Kárpát-medence központjában, a Duna és a Tisza között van hazánk legnagyobb homokvidéke. Növényföldrajzilag önálló egység, mert mind növényzete, mind állatvilága egyedi, lényegesen eltér az Alföld többi részéétõl. A Duna-Tisza közét sokan és sokféleképpen osztják részekre. A felosztás azért különösen nehéz, mert a táj jellemzõen mozaikos, de egyben északról dél felé, valamint nyugatról kelet felé is fokozatosan változó (a makroklíma és a homokszemcseméret változásai miatt). Így a Kiskunságot, a Kiskunsági-homokhátságot és a Kecskeméti-pusztákat nem lehet egyértelmûen körbehatárolni. Ezért az alábbi (a természetközeli növényzet alapján végzett) tájlehatárolás sem az egyedül lehetséges. E darabolás is a természeti mintázatok esetében oly gyakori "nem lehetséges, de szükséges" tájfelosztások közé tartozik. Megalkotását a gyakorlati és a kommunikációs igények követelik ki. D-m: Duna mente (a Duna jelenlegi és egykori szûkebb árterülete) É-DT: a Duna-Tisza közének északi része (Váctól Tiszaalpárig; kb. a Pesti hordalékkúp-síkság, a Pilis Alpári-homokhát és a Gerje Perje-sík) DTszi: a Duna-völgyi szikesek és közvetlen környezetük (a Duna egykori magas ártere) Tu-Õr: a Turján-vidék és az Õrjeg lápterületei, beleértve a Kondor-tavat is Bá-I: az Illancs déli kétharmad része és a Bácska (mozaikos löszös-homokos tájai) DTho: a Kiskunsági homokhát központi része (részben a Kiskunsági-homokhát, de idesoroltuk az Illancs északi egyharmadát és a Dorozsma Majsai-homokhát egy részét is) DTlö: a Kecskemét és Kiskunfélegyháza környéki löszös, homokos hát (kb. a Kiskunsági löszös hát) DK-DT: az ún. Délkelet-Kiskunság (nagy részben a Dorozsma Majsai-homokhát) T-m: Tisza mente (megfelel az Alsó-Tisza-vidék ideesõ területeinek) A MÚLTBELI HOMOKMOZGÁSOK A homokhátság (DTho, DK-DT, DTlö, É-DT, B-I) legnagyobb részét borító futóhomok a szél által többszörösen áthalmozott és osztályozott dunahordalék, amely jégkori, szélhordta, löszös üledékekkel változatosan rétegzõdött és keveredett. A felszínen a futóhomok, a lösz vagy ezeknek különbözõ átmenetei jelennek meg (homokos lösz, löszhomok, löszös futóhomok). A homokmozgásoknak azt az utolsó három szakaszát, amely a táj jelenlegi arculatát kialakította, Borsy után így jellemezhetjük: A Duna hordalékkúpján a futóhomokmozgás évvel ezelõtt, az utolsó jégkorszak hideg, száraz idõszaka alatt vált erôteljessé. 13

14 Ahol késõbb a homokfelszíneken nem képzõdött löszös köpeny, egészen a jégkor lezárultáig mozoghatott a homok. A homokmozgás évvel ezelõtt gyakorlatilag megszûnt, s megindult a talajképzõdés. Nem sokkal késõbb, a száraz és meleg éghajlatú mogyorókorban bár csökkent területen, fõleg a felhalmozódási homokmezõkön és a magasabb fekvésû homokszigeteken a homok újra mozgásba lendült. A löszös köpennyel fedett (pl. a bácskai löszös hátságon) és a magasabb talajvízû, ezért zártabb növényzetû buckákon (pl. a Délkelet- Kiskunságban) azonban már nem volt homokmozgás. A fokozatos beerdõsüléssel párhuzamosan évvel ezelõtt ismét csökkent a homokmozgás mértéke, majd gyakorlatilag meg is szûnt. A legfiatalabb homokmozgások már a társadalom természetátalakító tevékenységének következményei (XVIII-XIX. század). A homokmozgások eredményeként a hátság jelentõs területét napjainkban formákban igen gazdag homokbuckás vidék foglalja el. A buckások változatosságának oka, hogy a három homokmozgási szakasz mindegyike más méretû formákat eredményezett, s még az egyidõben keletkezett formák és formaegyüttesek között is jelentõs különbségek vannak. Az egyes buckák közötti, talajvízhez közeli mélyedésekben buckaközi semlyékek, a csoportokba rendezõdött buckák vidékei között vizes laposok, szikesedõ rétek és idõszakos szikes tavak alakultak ki. A DUNA-TISZA KÖZÉNEK NÖVÉNYZETE Mielõtt részletesen tárgyalnánk a száraz homok növényzetét és a növényzet történetét, érdemes kitekinteni, hogyan alakult a kiskunsági homokot magában foglaló táj, a Duna-Tisza közének növényzete a múltban. A növényzet kistájak szerinti eltéréseit lásd a 3. táblázatban. A feltételezett utolsó természetes növényzet A 3. térkép a Duna-Tisza köze utolsó néhány ezer évvel ezelõtti természetes növényzetének feltételezett mintázatát mutatja. Mivel e kontinentális tájban a szokásos, azaz a lápokban megõrzött virágporszemek alapján végzett vegetációtörténeti rekonstrukció igen korlátozottan használható, jórészt a mai talajok elterjedésébõl következtettünk az egykori növényzetre. Nyilvánvaló, hogy ez a megközelítésmód igen korlátozottan megbízható, s a térbeli felbontása sem kielégítõ, de jobb egyelõre nem áll rendelkezésünkre. Így még nem tudhatjuk, hogy az erdõssztyeppeken pontosan hol voltak az erdõfoltok és hol a sztyeppek, de ugyanígy bizonytalan az árterek növényzetének rekonstrukciója is. A térképen azonban így is jól kirajzolódnak a hátság száraz homokterületei, szikes medencéi és lápjai, a hátság nyugati peremén végighúzódó lápvidékek (a Turjánvidék és az Õrjeg), a folyó menti árterek, valamint a hajdani magasabb árterek szikesei. A XVIII. századi növényzet Az elsõ olyan térkép, amelyrõl a múltbeli táj finomabb léptékû növényzeti mintázatát legalább részben rekonstruálni lehet, a XVIII. század végén, 1783 és 1785 között készült a Duna-Tisza közérõl. Bár e térkép szinte kizárólag katonai célokat szolgált (hatvan évig szigorúan titkos is volt), mégis sok minden megtudható belõle az akkori táj növényzetérõl. A huszonnégy térképezõnek ugyanis az utak minõségét, a vizek és az erdõk állapotát (fõleg átjárhatóság szempontjából), a rétek és a legelõk minõségét (legelhetõség szempontjából) és a domborzati viszonyokat (menetelhetõség szempontjából) kellett 1: as méretarányban a térképen ábrázolnia, illetve mellékletben írásban megadnia. A buckák magasságát és meredekségét csíkozással, növényzettel való borítottságukat pedig különbözõ színekkel (sárga és zöld) érzékeltették. 14

15 A 4. térképen több dolog szembetûnõ. Csak a Duna alsó szakasza mellett maradtak a XVIII. század végére nagyobb kiterjedésû erdõk, míg a hátság már szinte erdõtlen volt. A szántók eléggé nagy kiterjedésûek, s fõleg az egykori löszpuszták területét csökkentették. A tájban még sok a mocsár, bár meg kell jegyezzük, hogy a térképészek ekkor még az idõszakosan vízjárta sásos réteket gyakran nem különböztették meg a szárazabb rétektõl, sztyeppektõl, máskor viszont a mocsarakhoz vonták õket. A táj nagy részét buckások borították. Mintázatuk és jellegeik bizonyos tendenciákat mutattak: - északról dél felé (Jánoshalmáig) a buckák magassága, a nyílt buckások kiterjedése és foltnagysága nõ; - kelet felé a nyílt buckások kiterjedése és foltnagysága csökken; - a buckások közötti sík (száraz, illetve nedves) területek a délkeleti részen a legnagyobb kiterjedésûek; - a buckások nagyobbik része gyér növényzetû; - a magas és az alacsony, gyér növényzetû buckák kiterjedése csaknem azonos; - alacsony, sztyeppréttel fedett buckák fõleg az északi és a déli részeken találhatók, Dabas és Izsák között ritkák Az 5. térképen az Elsõ katonai felmérés egy részletét láthatjuk. A XIX. századi növényzet A harmadik katonai felmérés térképei teszik lehetõvé a XIX. század második felére jellemzõ tájkép rekonstruálását. A 6., 7., 8. és 9. térkép az uralkodóan kisparaszti mûvelésû tájat mutatja be a jobbágyfelszabadítás után gyorsan kiépült tanyarendszerrel. Ebben a korszakban már nagy lendülettel folyik a folyószabályozás, sok folyókanyarulatot vágtak át, de a legtöbb helyen még az eredeti folyómeder is él. Láthatjuk, hogy megindult a száraz homokterületek fásítása (lásd a zömmel szögletes alakú erdõfoltokat), de ezzel párhuzamosan, a rideg szürkemarha-tartás felszámolásával a homokbuckások spontán is erdõsödni kezdtek (szabálytalan alakú, aprómintás erdõfoltok). Ugyanakkor ekkor még sokfelé voltak nagy kiterjedésû legelõk, fõleg a száraz homokterületeken. A legjobb termõképességû talajokon (pl. a csernozjomokon és a csernozjom jellegû homoktalajokon) a jelenlegihez hasonló a szántók mintázata, hiszen a sztyeppeket eddigre már teljesen szántókká alakították. A mocsarak zöme vízrajzilag még érintetlen, bár a fokok és erek nagy részét már elvágták a folyóktól. A mostani szikesek java része még vízben gazdagabb, kevésbé szikes, üde rét volt. A mára elpusztult növényzet A 10. térkép a tájnak azt a részét mutatja, amelyen ma semmiféle természetközeli növényzet nincs (természetesen ezt a térkép léptékében kell érteni). A jelenlegi szántók, szõlõk, gyümölcsösök, faültetvények, települések, utak és vasutak területét annak alapján szineztük ki, hogy milyen növényzet lehetett ott a múltban (több ezer éve). Ha a térképet összehasonlítjuk a 4. és a 6. térképpel, láthatjuk, hogy mennyire nem egyformán érintette a pusztulás a fõbb növényzeti típusokat. A löszpuszták, az ártéri rétek, az északi rész homoki sztyeppjei és a természetesebb erdõk szinte teljesen eltûntek, míg az általában szélsõségesebb termõhelyû szikes pusztákból és tavakból, lápokból és a legszárazabb homokterületekbõl nagyobb foltok maradtak fenn. Ezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy ezeken a maradványfoltokon õsi állapotban maradt meg az élõvilág, csupán azt, hogy e területek növényzete többé-kevésbé folytonos kapcsolatban áll az õsi sztyeppekkel, erdõkkel és lápokkal, így sok jellegzetességüket õrzik. A mai növényzet 15

16 A mai növényzet térképeinek megrajzolása terepi felmérések és mûholdfelvételek botanikai értelmezésének együttes alkalmazásával történt (az alkalmazott módszerek részletes leírását lásd a függelékben). Az 1,4 millió hektárnyi táj kb hektárnyi természetközeli és kb hektárnyi zavartabb növényzetét az itt bemutatott térképen (11. térkép) pont jeleníti meg (a térkép egy térinformatikai adatbázisból készült). A térképen a táj minden egy hektárnál nagyobb, természetesebb növényzettel fedett területe szerepel. A térképre tekintve legelõször az a meglepõ, hogy milyen óriási területeken találunk még mindig természetesebb növényzetet, ugyanakkor az is feltûnik, hogy mekkora területeken nincs még egyhektárnyi vegetációmaradvány sem. A Duna és a Tisza mentén például igen kevés ártéri rét és mocsár maradt meg (alig 2400 hektár), összkiterjedésük kisebb, mint az egykor bizonyára alárendeltebb holtágaké. Igen sok lápterület van viszont nem csupán a Turjánvidéken és az Õrjegben ( hektár), hanem a DK-Kiskunságban is ( hektár), bár, sajnos, döntõ többségük mára már kiszáradt állapotban. Várakozásainkat meghaladva igen nagy a mézpázsitos szikfokok összkiterjedése ( hektár), s több van belõlük, mint pl. ürmös pusztából (8 400 hektár). (A tiszántúli szikeseken ez az arány sokkal inkább az ürmösök javára billen.) Feltûnik a térképen az is, hogy Budapest és Kecskemét körül az átlagosnál mennyivel leromlottabb és "üresebb" a táj. Jól használható a térkép arra is, hogy megtudjuk, mennyire reprezentálja, illetve nem reprezentálja egy általunk jobban ismert terület vegetációmozaikja azt a tájat, amelyben található. Látható, hogy az ócsai turjánok mennyire nem hasonlítanak a Turján-vidék más részeire (erdõben sokkal gazdagabbak), s a Tiszaalpári-rét sem olyan, mint általában a Tisza mente (nincs ugyanis másik ekkora, egybefüggõ ártéri folt). A legfontosabb azonban az, hogy a jelenlegi növényzetnek ez a térképe tapasztalataink szerint az eddigieknél részletesebb és mindenképpen valósabb tájélményt ad természetvédõnek, biológusnak, politikusnak és a helybelieknek egyaránt. Megtudhatjuk, hogy milyen élõhelybõl hol és mennyi van, mekkora foltokban, milyen élõhelyek szomszédságában, melyek a védett és melyek a nem védett homokterületek (12. térkép). Becsülhetõ a Duna-Tisza köze növényzetének természetességi mintázata, az egyes tájak élõhely-diverzitása, vizsgálható a védett területek táji környezete, az ökológiai folyosók lehetõségei stb. E térkép segíti a Duna-Tisza közének térségi szintû vegetációdinamikai, növényföldrajzi, tájökológiai stb. kutatásait is, valamint a helyi kutatási eredmények regionalizálását, illetve a reprezentatív mintaterületek kiválasztását. Lehetõséget kapunk arra is, hogy a magyar tájat összehasonlítsuk Európa és a Föld más vidékeinek tájaival, hogy a mostaninál tárgyilagosabban értékelhessük a táji hasonlóságokat és különbségeket, a magyar táj egyediségének mértékét. A KISKUNSÁG HOMOKBUCKÁSAINAK MAI NÖVÉNYVILÁGA A FLÓRA Mint már említettük, a száraz homoki flóra sok különlegességet rejteget. E fajok természetesen nem egyenletesen oszlanak el a tájban: vannak gazdagabb és szegényebb buckásaink. Erre már Boros Ádám is felfigyelt a múlt század közepén: Ma már a homok túlnyomó része mezõgazdasági kultúrába van fogva, eredeti növényzetét azonban megõrizték azok a legnagyobb buckások, amelyek mívelésre alkalmatlanok, s amelyek dacolnak az erdõsítési törekvésekkel is. Bár a túlzott legeltetés a feltöretlen homokbuckások elgyomosodásához vezet, mégis maradnak jelentékeny foltok különösen azok a területek, 16

17 amelyek közigazgatásilag erdõterületként szerepelnek, ahol az eredeti buckaflóra zavartalanul díszlik ma is. E flóra kiemelkedõ tagjai a bennszülött (endemikus) növényfajok, amelyek a rokon fajoktól "elszigetelõdve", eltérõ irányba fejlõdve váltak különbözõvé. Sok esetben viszonylag kis területen elterjedtek, s erõsen kötõdnek a kialakulásukat eredményezõ környezeti feltételekhez. A homoki bennszülöttek között vannak, amelyek speciális igényûek, s csak a Duna-Tisza közén, meszes homokon fordulnak elõ (ezeknek a száma a legkisebb, de egyben õk számítanak a legértékesebbeknek), a nagyobb részük azonban hasonló környezeti feltételek között, más növényföldrajzi körzetekben, pl. az Alföld más részein, sõt a Pannónniai Flóratartomány egész területén vagy azon túl is elõfordulnak (szubendemizmusok). Ez azt jelenti, hogy nem mindegyik bennszülött faj ragaszkodik a homokhoz, hanem sziklagyepben, sztyeppréten stb. is megtalálhatók. A jelenlegi elterjedési területük alapján a homoki, illetve a homokon is elõforduló bennszülötteket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Duna-Tisza közi endemizmusok: Dianthus diutinus Epipactis bugacensis Epipactis atrorubens subsp. borbásii Alföldi endemizmusok: Centaurea arenaria subsp tauscheri Centaurea arenaria subsp pseudorhenana Tragopogon floccosus Dianthus serotinus Pannóniai endemizmusok: Sedum sartorianum subsp. hillebrandtii Linum hirsutum subsp. glabrescens Thymus degenianus Centaurea sadleriana Gypsophila arenaria Festuca wagneri Festuca javorkaea Onosma arenaria Pannóniai szubendemizmusok: Colchicum arenarium Festuca vaginata Seseli osseum Kárpáti-pannóniai endemizmusok: Dianthus pontederae subsp. pontederae A homoki bennszülöttek közül a legkiemelkedõbb a tartós szegfû, amely a Duna-Tisza közének a Delibláttal közös faja. A faj tudományos leírója a magyar botanika egyik legkiválóbb alakja, Kitaibel Pál. Klasszikus lelõhelye (locus classicus) Magyarország közepén, a mai Csévharaszt területén, a Pótharaszti-erdõben található. Degen Árpád már 1895-ben felhívja a figyelmet, hogy hazánk egyik legszebb és legritkább szegfüve "Magyarország azon ritkaságai közé tartozik, melyeket a mindinkább terjedõ kultúra nagy hullámokban söpör el, úgy hogy már csak egyes forgalmi vonalaktól távol esõ, érintetlen homokterületen talál menedékre, ott is alighanem rövid idõre." Degen aggodalma szerencsére korainak bizonyúlt. Ahogyan egyre jobban megismerték a növényt, kiderült, hogy a 17

18 Kiskunság területén nyílt homoki gyepekben nem ritka. Mára azonban lelõhelyeinek a túlnyomó része elpusztult, s a növényt valóban a kipusztulás közvetlen veszélye fenyegeti. A homokbuckások egyik legismertebb növénye az örökzöld, fává ritkán növõ cserje, a boróka. Évezredek óta ismert gyógyító tulajdonságaihoz számos hiedelem fûzõdik. Különbözõ részeit gyakran használták a népi gyógyászatban, s napjainkban is fontos drog- és fûszernövény. Az éretten hamvaskék és gyantaillatú, elhúsosodott tobozbogyóiból erjesztéssel készül az angolok nemzeti itala, a gin, amelyet a szlávok is készítenek és borovicskának neveznek. A boróka a mérsékelt éghajlati övben a boreális sarkvidéki tundráktól a Mediterráneumig az egész északi féltekén általánosan elterjedt. Hazánkban elsõsorban az Alföld száraz homoktalajain levõ borókás-nyárasok jellemzõ lakója, de gyakran megtalálható a középhegységi és a dél-dunántúli legelõkön, irtásréteken, száraz tölgyesekben és erdei fenyvesekben is. A borókák közötti tisztások ritka, félcserjévé cseperedõ lakója a borzas len. A tõalak bozontos, pelyhes, a kiskunsági homokon élõ bennszülött alfaja azonban teljes felületén kopasz. Égszínkék, enyhén lilás-rózsaszín, rövid életû virágai a reggeli órákban pompáznak. Érdekességük, hogy tartósan borult idõ esetén a fel nem nyíló sziromlevelek alatt is bekövetkezik a megtermékenyítés. A nyílt homoki gyepek titokzatos bennszülött növénye a homoki kikerics. Õsszel csak a virágai jelennek meg levél nélkül, míg a levelei tavasszal a terméssel együtt fejlõdnek. Augusztus végén és szeptemberben, különösen esõ után ezrével jelennek meg a nyílt homokfelszínen törékeny, rózsaszín virágai. Magját a hangyák terjesztik. Bolygatatlan, nyílt homoki felszíneken esetenként százezres állományokban fordul elõ. A déli kitettségû, meleg, száraz buckaoldalak nyújtanak élõhelyet egy mediterrán eredetû törpecserjének, a naprózsának. Árszerû leveleivel és akár egy méternél is mélyebbre hatoló gyökérzetével alkalmazkodott a szélsõséges termõhelyi viszonyokhoz. A homokfelszínen szétterülõ hajtásainak végén jelennek meg nagy, aranysárga virágai, amelyek a növény nevéhez híven csak napsütésben virítanak. Apró termete nem árulkodik arról, hogy egyes példányok kora az emberöltõt is meghaladhatja. Az olykor ujjnyi vastagságú törzsén, ágain zuzmók is megtelepedhetnek. Júliustól kezdve valamikor tömegesen gyûjtötték az acélkék gömbös virágzata miatt feltûnõ kék szamárkenyeret. A Petõfi által is megihletett "kék virága a szamárkenyérnek" tartós és szárazon sokáig elálló, eredeti színét megtartja, ezért a szárazvirág-kötészetben gyakran használt anyag, de az élõ csokrokban sem ritka. Gyûjtése az utóbbi években a védelmének köszönhetõen szorult vissza. Az árvalányhajak a homoki gyepek meghatározó elemei. Száraz környezethez alkalmazkodva a testfelépítésük leegyszerûsödött. Pontos meghatározásuk nagy szakértelmet igényel. Közös jellemvonásuk az összegöngyölt tõlevél, és egy fajtól eltekintve az "árvalányhaj", amely nem más, mint a térdesen tört toklász több tíz cm-es hosszúságot elérõ, elálló, puha szõröktõl tollas szálkája. Magyarországon valamennyi tollas árvalányhaj védett, kivéve a kunkorgó árvalányhajat, amelynek a szálkája kopasz. Az árvalányhajak régóta kalapdísznek, késõbb szobadísznek gyûjtött növények. Jellegzetes homoklakó növény a homoki pirosító. A népies és a tudományos neve (tinctorius = festõ) egyaránt arra utal, hogy a népi gyógyászatban, kézmûvességben stb. régtõl fogva ismert és festésre széles körben alkalmazott növényrõl van szó. A homoki pirosító egykét arasznyi gyöktörzsének kérge nagy mennyiségû anhuzapiros és alkannapiros színanyagot tartalmaz, amelyet szesszel vagy petróleummal vontak ki. A színanyagok mennyiségétõl függõen a sárgától egészen a sötétpirosig számtalan színárnyalatban tudtak vele színezni. A kétféle pirosból elõállított alkanin festékkel tinktúrákat, fa- és papíranyagokat, bõröket, élelmiszereket, kozmetikumokat színeztek. Sõt, még a népi állattartás során is felhasználták a növénybõl nyert festéket. Libák, nyulak, malacok és juhok jelölésére használták. Ennek emlékét egy másik gyakran használatos népi neve, a báránypirosító szó õrzi. A szintetikus 18

19 színezõanyagok megjelenésével azonban az alkanin festék alkalmazása végérvényesen megszûnt. Régen letûnt földtörténeti korok emlékét idézi a csikófark, amelynek kisebb-nagyobb elágazó cserjéi zsurlóra emlékeztetnek. Kétlaki faj, amelyrõl régebben úgy tartották, hogy a hazai populációk 95%-a porzós egyedekbõl áll, s csak néhány lelõhelyen találhatók meg együtt a porzós és a termõs egyedek. Az utóbbi néhány évben csak a Duna-Tisza közének területérõl számtalan porzós és termõs egyedeket egyaránt tartalmazó állománya került elõ. Murvalevelei elhúsosodnak, élénkpirosak és a mag terjesztését szolgálják. A homoki flóra egyik legkorábban nyíló hagymás növénye az egyhajúvirág. Lila lepellevelei miatt gyakran a kikericsekhez hasonlították. Innen ered a másik ismert népies neve, a tavaszkikerics. Az idõjárástól függõen február végén-március elején virágzik, s az elvirágzást követõen emelkedik ki a levelek közül néhány centiméteres nyélen a toktermés. A Duna-Tisza közének déli részén, Ásotthalom környékén élnek kisebb-nagyobb állományai. A határainkon túl legközelebb Szabadka, valamint az Érmellék térségében fordul elõ. Veszélyeztetett növényfaj, mivel az eredeti élõhelyéül szolgáló homoki tölgyeseket napjainkra az erdõgazdálkodás és a földmûvelés szinte teljesen felszámolta. A hazai állományok túlnyomó része telepített akácos gyepszintjében él. A kora tavaszi geofiton aszpektus másik sztyeppfaja a tarka sáfrány. Virágai fehér vagy halványibolya színûek, a külsõ lepelcimpáikon három-három hosszanti lefutású, ibolyás csíkot viselnek (innen ered a tarka elnevezés). A lepellevelek közül kiálló narancssárga bibéje a jóféle sáfrány bibéjével ellentétben színezõanyagot nem vagy alig tartalmaz. Március végén-április elején az egyhajúvirággal egy idõben és esetenként egy helyen is nyílik. Hazánkban egykor mindketten a homoki és a lösztölgyesek lakói voltak, napjainkban jobbára a helyükön található homoki vagy löszgyepekben, telepített akácosokban tenyésznek. A tavaszi hérics márciusban-áprilisban bontja feltûnõ, 3-7 cm átmérõjû nagy, sárga virágait. Az Alföldön mára nagyon megritkult, de a domb- és hegyvidékeinken még viszonylag gyakori. Különféle száraz gyepekben, sztyeppréteken, száraz tölgyesek tisztásain, homok- és löszpusztákon él. Régóta ismert gyógynövény, amelynek hatóanyagaiból jelenleg is szívgyógyszereket gyártanak. Megritkulása szépsége mellett gyógyászati jelentõségével magyarázható, ugyanis régebben nagy mennyiségben gyûjtötték. Gyógyászati célra napjainkban termesztett" állományokat tartanak fenn. A homoki sztyepprét flórájának feltûnõ eleme a hangyabogáncs. Szárnyasan szeldelt, kissé fodros élû, alul fehéren molyhos levelei puhák (ezt jelzi a tudományos fajnév: "mollis"). A magyar elnevezés arra utal, hogy a virágzatán szinte mindig megtalálhatjuk a hangyákat, amelyek részt vesznek a megporzásában és a magterjesztésben is. A leginkább kikutatott flórájú területek között nyilvántartott Kárpát-medencében ritka és váratlan eseménynek számít egy-egy, a tudomány elõtt addig ismeretlen, magasabb rendû növényfaj felfedezése ben Karl Robatsch osztrák kutató Bugacpusztáról egy ismeretlen orchideafajt írt le, amelyet a lelõhelyre utalva bugaci nõszõfûnek nevezett. Sokáig csak errõl az egyetlen lelõhelyrõl, mindössze tucatnyi példányban volt ismert. A kiskunsági flórakutatások fellendülésével fõként a telepített nyárasokban több mint húsz állománya került elõ az utóbbi évtizedben. A homoki flóra különösen értékes növényfajának bizonyult, hiszen a Kiskunságon kívül máshonnan nem jelezték elõfordulását. Keletkezésének eredete máig vitatott. Jóval gyakoribb a Borbás nõszõfüve, amely sokáig az egyetlen hazai bennszülött orchideaként volt ismert. Az elõbbihez hasonlóan csak a Kiskunságban, vele azonos termõhelyen fordul elõ. Fennmaradásukban a természetes nyárasok mellett nagy szerepük van a szárazabb homokhátakra telepített, aljnövényzettel alig fedett talajú nyárasoknak. 19

20 A homoki tölgyes maradványok száraz tisztásain (sztyepprétjein), erdõszegélyein él az erdei szellõrózsa. Feltûnõ szépségû hófehér virágai igen gyakran esnek a virágszedõ kirándulók áldozatául, ezért vált szükségessé a faj védetté nyilvánítása. Ez a veszély, sajnos, a Duna-Tisza közén nem fenyegeti, mivel ott ez a növény nagyon ritka. Megfogyatkozásának oka a homoki tölgyesek drasztikus mértékû visszaszorulása. A Duna-Tisza közének homokterületein a szokatlan és meglehetõsen ritka sztyeppelemek száma viszonylag nagy. Ezek között említhetjük a hegyi gamandort, az erdei borkórót, a nagyezerjófüvet, az aranyfürtöt, a homoki szalmagyopárt és a piros pozdort, amelyek a középhegységi mészkõ- és dolomitsziklagyepek, lejtõsztyepprétek jellemzõ fajai. Eltûnõben van a manapság inkább a domb- és hegyvidékeken gyakori bársonyos kakukkszegfû, a nagyezerjófû és az enyves zsálya. Elõfordulásuknak növényföldrajzi jelentõsége van. A kiskunsági tanyarendszer külterjes homoki szántóin, fõként lazább térállású rozsvetésekben, illetve a mûvelésbõl felhagyott korábbi lelõhelyein ismét általánosan elterjedt vetési gyom a konkoly. A növény a kalászosok közönséges és egyben veszedelmes gyomnövénye volt a XX. század közepéig. A gondos vetõmagtisztítás és a hatékony növényvédelmi eljárások következtében a közép-európai szántóföldekrõl így hazánkból is csaknem teljesen kipusztult. Az 1990-es évek mezõgazdasági mûvelési rendszerének megváltozása révén a kisparaszti szántókon a növényvédelem hiánya miatt újra tömegesen elszaporodott. A degradált, fõként egyéves fajok alkotta másodlagos homoki gyepek degradációs stádiumként látszólag nem képviselnek természeti értéket. Számos egyéves homoki növénynek, pl. a poloskamagfajoknak rendszerint a bolygatás nyomán keletkezett nyílt, futóhomokos felszín kedvez. Laza, száraz feltört talajon, fõleg felhagyott szántókon, szõlõkben, gyümölcsösökben, kapáskultúrákban, parlagokon, homokbányákban, fiatal erdõtelepítések nyílt homokfelszínein, nyomvonalas létesítmények nyomán keletkezett bolygatott felszíneken élnek helyenként óriási tömegben. A homoki flóra védett növényei A Természetvédelmi Tanács jeles kutatókból álló szakembergárdája 1941-ben összeállította a védelemre szoruló növényfajok jegyzékét (negyvenhárom faj), melyet akkor eredmény nélkül továbbítottak a mûvelõdési és közoktatási miniszterhez. A vadon élõ növényfajok védelmét szolgáló törvénykezés ezt követõen még jó ideig váratott magára Magyarországon. Az évi 4. számú, a természet védelmérõl szóló törvényerejû rendelet határozta meg elsõként a védett növényfajok körét. A 4. és az 5. táblázatok a homokon elõforduló védett növényfajok védetté nyilvánításának idejét és természetvédelmi értékét tartalmazza. Az 1982-ben védetté nyilvánított háromszáztíz növényfaj közül huszonegy, míg 2001-re, a többször módosított védett fajlista hatszáztizenhét taxonja közül ötvennyolc faj került ki a kiskunsági homoki flóra tagjai közül. A kipusztult fajok Az utóbbi ötven-kétszáz esztendõben harmincnál több õshonos növényfaj tûnt el véglegesen Magyarország flórájából. A homoki flóra sem kerülte el a veszteségeket. A kipusztult fajok pontos száma nem ismert, de így is több mint egytucatnyi faj tûnt el bizonyítottan a Kiskunság területérõl. A kipusztult fajok közül az egyik legérdekesebb a tollas gyöngyvesszõ. Pusztavacsról Kitaibel Pál említi, ezt az adatot Kerner is átveszi, sõt, a nem messze esõ Tatárszentgyörgy mellett maga is szedte e növényt. A XIX. század közepe óta azonban a Duna-Tisza közén senki sem bukkant rá. Préselt példányai nem maradtak, annak ellenére, hogy Kitaibel 20

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Javaslat helyi jelentőségű védett természeti értékek védetté nyilvánításához Készítette: Petre Anna Gabriella K2/16-0266

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kohán Balázs Budapest, 2014 GIS-alapú vizsgálat a Duna Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében Kohán Balázs Témavezető: Dr. Papp Sándor CSc, nyugalmazott egyetemi docens Konzulensek:

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Tájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta)

Tájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta) Tájfutó eszközök Tájfutó elméleti ismeretek. foglalkozás Tájfutó öltözék A térkép Méretarány :0000 azaz cm = 00 m :4000, :5000 Északi irány Alap szintköz 5 m Méreten felül ábrázolás Tereptárgyak eltolása

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Kisalföldi homokpuszta

Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben