Turisztikai kalauz a Vértes-Gerecse vidékén

Átírás

1 Turisztikai kalauz a Vértes-Gerecse vidékén

2 Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Egyesület elérhetőségei: Székhely: 2836 Baj, Petőfi S. utca 50. Munkaszervezeti iroda: 2890 Tata, Erzsébet tér 13. Telefon: Elnök: Schunder Tibor Munkaszervezet: Schamberger Dóra Tel.: Móricz Beáta Tel.: Pál Melinda Tel.: Schuszter Margit Tel.: Áy Fanni Tel.: Csabán Tibor Móri Borvidék TDM Egyesület Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt: 8060 Mór, Táncsics M. u. 1. Tel.: Munkatársak: Szabó Imola Éva - TDM menedzser szabo.imola@moriborvidekinfo.hu Zsipi Viktória Irodavezető zsipi.viktoria@moriborvidekinfo.hu Simekné Czahesz Enikő - Projekt menedzser simekne.eniko@moriborvidekinfo.hu Tata és Környéke Turisztikai Egyesület Turisztikai Információs Iroda: 2890 Tata, Ady Endre út 9. Tel.: Munkatársak: Magyarics Gábor - TDM menedzser tdmtata@gmail.com Oszfolk Emese információs iroda vezető tata@tourinform.hu Kovács Zsófia titkár, turisztikai referens tdmtata@gmail.com Cziráki-Tokár Kata marketing referens tdmtata@gmail.com Kiadja: a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség, a Móri Borvidék TDM Egyesület és a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület együttműködve. Megjelent 4000 példányban Nyomda: A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program LEADER keretében nyújtott támogatásból készült. Programok a Vértesi Natúrparkban Geszner-ház Információs központ, Természettudományi Kiállítás, Hosszú téli esték rendezvénysorozat, Zenés nyári esték Dohányos-ház Pusztai Fogadó (4 napraforgós falusi szálláshely), gasztronómiai kalandozások (mangalica és szürkemarha ételek), Csíkvarsai Csípős Csodafalat szalámi Pusztabuszos kirándulások, Csíkvarsai ötpróba, madarász tábor Százados-tanya Pusztai Állatpark (őshonos állatok) szürkemarha gulya, bivalycsorda, szamárménes,vágtató lovak, kecskék, racka juhok Boglártanya Erdei Iskola játékos természetismereti és erdei iskolás foglalkozások, kirándulások a Vértesben, természetvédelmi oktatás, madárgyűrűzés, fazekas foglalkozások, vadászati bemutatók, Tanösvények, tematikus utak Vidrafű-tanösvény, Haraszt-hegyi- tanösvény, Földtani-tanösvény, Pátrácos- tanösvény, lovastúra útvonal, országos Kék-túra útvonal, Kirándulás a Fáni-völgybe, Báraczházy- barlang, Ezerjó borút Kulturális rendezvények Sváb bálok, disznótorok, Szent György napi gulyakihajtás, Borversenyek, Csókakői várjátékok, Móri bornapok, Szüreti bálok, Hagyományos Mihály-napi Lovas és Pásztortalálkozó Pro Vértes Nonprofit Zrt Csákvár, Kenderesi u. Geszner-ház Tel.: 22/ provertes@provertes.hu web:

3 Bemutatkozik a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség két tájegység településeiből összeállt vidékfejlesztési egyesület szeptember 18-án alakult meg Vértesszőlősön. Az egyesületet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság október 15-én jegyezte be (Pk.60039/2008/4/I) a 1707 nyilvántartási számon. Működésének területe két megyét és két natúrparkot érint. Komárom-Esztergom megyéből 23 település és Fejér megyéből 14 település csatlakozott a Közösséghez. A tagságot 37 önkormányzat, 2 kisebbségi önkormányzat, 42 nonprofit szervezet, 21 vállalkozás (14 gazdasági társaság és 7 egyéni vállalkozó) alkotja. Közösségünk alapszabály szerinti céljai a következők: a bicskei, móri, oroszlányi, székesfehérvári, tatai és tatabányai kistérségek területén a települési önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek és őstermelők vidékfejlesztéssel összefüggő tevékenységeinek koordinálása, pályázatainak elősegítése és széleskörű partnerség megteremtése a térségre elkészített Vértes-Gerecse Által-él(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk elnevezésű Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján. A Tatán bérelt irodában folyamatosan biztosított az ügyfélfogadás. A Vértes-Gerecse honlap ( folyamatosan frissül és megtekinthető rajta a közösség havonta megjelenő hírlevele. Közösségünk által ellátott terület a Vértesi Natúrpark, a Gerecse Natúrpark településeit is kisebb eltéréssel lefedi. Ezeket lehatárolja az Által-ér vízgyűjtőjének területe. A natúrpark a világon mindenütt ismerősen és jól csengő fogalom, amely egyfajta védjegyet is jelent arra, hogy az adott vidéken az ökológiai értelemben vett fenntarthatóság a gazdaságot, turizmust, oktatást és kicsit a mindennapi életet egyaránt áthatja. Hazánkban is jogszabályba foglalták a natúrpark cím adományozásának módját. A natúrparkok megalakulásának és működésének jogszabályi hátterét a Természet 3

4 védelméről szóló évi LIII. törvény évi LXXVI. törvénnyel történt módosítása adja. A törvény a következőképpen fogalmazza meg: natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi, kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. A Vértesi Natúrpark egy cseppnyi Magyarország A Vértesi Natúrpark szíve a Dunántúli-középhegység részét alkotó Vértes hegység és az őt körülvevő tágas, alföldi jellegű táj. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld, láprétek, puszták, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek, ami egy valóságos szabadtéri élő múzeum. A Vértesi Natúrpark legfőbb értéke ez a sokszínűség, hiszen a jellegzetes magyar tájak csaknem mindegyike fellelhető itt. A rendszerváltást követően az önkormányzatok és a civil szervezetek több helyen fogalmaztak meg olyan új térségfejlesztési elképzeléseket, melyek célja a természeti, kultúrtörténeti értékekre alapozott nemzeti parkok, natúrparkok létrehozása volt. A kezdeményezők sokszínűsége, szervezeti formája, a megfogalmazott célok belső tartalma a képviselt célkitűzéseken, valamint ezeken belül a természetvédelem és a turizmus összehangolására tett javaslatokon is tetten érhető. A Vértesi Tájvédelmi Körzet 1976-ban történt védetté nyilvánítását megalapozó dokumentumban a megőrzés fontossága mellett már hangsúlyosan megjelent a turisztikai és a rekreációs célkitűzés is. Az önkormányzatok és a civil szereplők vissza a természethez gondolkodásmódja felerősödött. A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére írták alá augusztus 20-án az első szándéknyilatkozatot, melynek alapján Magyarország legnagyobb helyi védettségű természetvédelmi területét hozták létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként, Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület néven. Ez lett később az egész Vértesre és a Zámolyi-medencére kiterjedő, valamennyi önkormányzatot és nagyobb földtulajdonost, kezelőt egyesítő együttműködés alapja, a Vértesi Natúrpark csírája. A Pro Vértes Közalapítvány által koordinált összefogás és érdekérvényesítés eredményeként először a Velencei-tó Vértes Kiemelt Térség, majd ezen belül a Vértesi Natúrpark jött létre. Ezzel párhuzamosan megtörtént a natúrpark tervezett területének feldolgozása is, több mint 3600 helyrajzi szám alapján. A natúrpark cím odaítéléséhez szükség volt egy részletes szakmai dokumentáció (Alapító Dokumentum) elkészítésére, amely a létesítésére kerülő natúrpark természeti, tájképi, kultúrtörténeti és turisztikai értékeit, adottságait lehetőségeit tartalmazza október 27-én ünnepélyes keretek között vehették át a települések és a megalakulását támogató térségi szervezetek a Vértesi Natúrpark cím adományozó okiratát dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől. A Vértesi Natúrpark területe ha, melynek 68%-a áll természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti területek mellett fontos szerepet képviselnek a helyi jelentőségű védett természeti területek is. A Pro Vértes szervezetének legfontosabb célkitűzése a Vértesi Natúrpark és környéke természeti és kultúrtörténeti, kulturális értékeinek védelme, hagyományainak megőrzése és mindezek idegenforgalmi térségfejlesztési szempontú hasznosítása, ezért a 2007-ben elkészült fejlesztési program intézkedései csoportjait folyamatosan valósítja meg. Ezek a következők: vonzerőfejlesztés, turisztikai infrastruktúra fejlesztése, településfejlesztés, környezetvédelmi programok megvalósítása, természetgazdálkodási programok megvalósítása, elterjesztése. Oktatás, szemléletformálás, környezetvédelmi nevelés infrastruktúrájának megteremtése. Tájjellegű mező-és erdőgazdasági termékek, helyi kézműipari termékek előállítása és értékesítése, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása. A Vértesi Natúrpark egy stabil alapokon nyugvó szoros együttműködés eredménye, ahol a legfőbb cél a természeti, kulturális örökségünk védelme és megőrzése, úgy hogy még az utánunk jövő nemzedékek is ízelítőt kaphassanak a természetes élőhelyek látványából, a régi korok szelleméből és a természetközeli életből. A Vértes-Gerecse Közösséghez és a Vértesi Natúrparkhoz tartozó települések: Bodmér, Bokod; Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly. Csak a Vértesi Natúrparkhoz tartozó városok: Mór, Oroszlány, Tatabánya közigazgatási területe. Gerecse Natúrpark ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik Magyarország hetedik natúrparkja A Gerecse a hazai középhegységeink sorában kissé tán méltatlanul mellőzött kirándulóhely, pedig minden oldalról városok veszik körül: Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Zsámbék, Bicske és a fővárostól is alig 40 km-re fekszik. A nagyközönségtől egykor elzárt kormányzati vadászterület nagykiterjedésű, zavartalan erdőségei megannyi természeti értéket, kulturális látnivalót rejtenek, kőbányái, régészeti lelőhelyei pedig évezredek emberi kultúrájáról regélnek És ki ne ismerné Vértesszőlős világhírű előember leletét, a 350 ezer évvel ezelőtt itt élt Samut? A Gerecse viszonylag alacsony mészkő- és dolomithegység, legmagasabb pontja a 633 méter magas Gerecse. Kevesen tudják, hogy a Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel. A hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi illetve Természetmegőrzési Területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletartozik. Számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, a magyarsággal évszázadok óta együtt élő szlovák és német nemzetiségek pedig megannyi építészeti örökséget, máig élő hagyományokat hagytak ránk. A gyönyörű fekvésű falvak pezsgő kulturális élettel telnek meg szinte az év egészében. A Gerecse Natúrpark kialakítására vonatkozó első lépéseket az Által-ér Szövetség kezdeményezte. Az első ezzel kapcsolatos kiadványát 2004-ben jelentette meg több ezer példányban. Ezt hamarosan újabbak követték, egyre több közösségben keltve fel a figyelmet, várakozást és segítő szándékot Magyarország legújabb natúrparkjának közös létrehozására. A Gerecse Natúrpark megvalósíthatósági tanulmánya LEADER+ forrás felhasználásával 4 5

5 készült el a MTESZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezetével és a Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesülettel karöltve. Az együttműködés számos egyeztetés után 2012-ben öltött végleges formát és a térség szinte minden érintett településén megszülettek a natúrparkhoz csatlakozásról szóló döntések. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi gerecsei település (összesen 29) felvállalta a közös utat a Gerecse Natúrpark égisze alatt és 18 további gazdasági és civil szervezet is csatlakozott az alapítókhoz. Összesen tehát 47 szervezet képviselői vehették át a natúrpark névhasználati címmel járó oklevelet február 1-én Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. A Gerecse óriási távlatokat rejt még, hiszen turisztikai értelemben ma még szinte teljesen kihasználatlan. A natúrpark valamennyi településén vannak olyan vonzerők, amelyek az itt élők számára talán cseppet sem tűnnek rendkívülieknek, de a messziről jött látogatók szemében annál értékesebbnek számítanak. Ha ezek a Gerecse Natúrpark égisze alatt kellő marketing támogatást kapnának, máris megalapozhatóvá válna a natúrpark, mint védjegy. Az ilyen vidéki termékek, szolgáltatások iránt világszerte egyre inkább növekszik a kereslet. A történelem fényes eseményei és komor évszázadai e vidéket is érintették. A Gerecse hegyei között megbújó falvak magyar-szlovák-német nemzetiségi kultúrája több tekintetben egyedülálló, a gerecsei kőbányák a hazai sziklamászó iskolák talán legkedveltebb helyszínei, a tekintélyes méretű és járathosszúságú barlangokban pedig a letűnt évmilliók rejtélyes világa tárul elénk. A Gerecse több évtizedes elzártsága egyre inkább a múlté, kirándulók sokasága jegyezte el magát e hegyvidék szépségével, itt szervezik az ország egyik legnépszerűbb teljesítménytúráját, a Gerecse 50-et és az embert próbáló Kinizsi 100-at, de a siklóernyősök és hegymászók is igazi iskolát teremtettek. Az Országos Kék túraútvonal szinte az egész natúrparkot átszeli kelet-nyugati irányban, Dorogtól Bajóton át Tatabányáig. A Gerecse Natúrpark jelképes helyen, a Gerecse szívében, Péliföldszentkereszten jött létre. Az elképzelések szerint itt, a Szalézi rendház közelében alakulhat ki a natúrpark egyik jövőbeni látogatóközpontja. A natúrpark szervezőközpontja és egyúttal turisztikai kapuja pedig Tata, a Vizek Városa, mely egyúttal méltán érdemelte ki a Vadludak Városa, vagy akár a Vízimalmok Városa jelzőt is. A Gerecse különös adottsága, hogy erdei, sziklás sasbércei, kőbányái, völgyekben megbújó falvai és persze a hegységperemeken kialakult városai egyszerre őrzik a Kárpát-medence legősibb emberi kultúrájának nyomait, a Római Birodalom megannyi jeles építményét, a magyarság letűnt évszázadainak építészetét és persze mindezek szomszédságában a természeti értékek páratlan tárházát. Zarándokutak, tanösvények, erdei iskolák, hagyományos tájgazdálkodás, interaktív látogatóközpontok, tájházak, kerékpáros pihenők, borutak kialakítása mind a Gerecse Natúrpark fejlesztését szolgálják majd. A Vértes-Gerecse Közösséghez és a Gerecse Natúrparkhoz is tartozó települések: Baj, Dunaalmás, Gyermely, Héreg, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Vértesszőlős, Vértestolna Csak a Gerecse Natúrparkhoz csatlakozott települések: Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Epöl, Lábatlan, Nyergesújfalu, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny települések valamint Tata, Tatabánya városok közigazgatási területe tartozik ide. Természetes vizek a térségben: Által-ér és tavai Napjainkban az Által-ér Komárom-Esztergom legjelentősebb vízfolyása, a Tatai völgy fő befogadója. Teljes hossza 47,5 km, a vízgyűjtő 521 km2 kiterjedésű. Az Által-ér Komárom-Esztergom megyében a Vértes hegység DNY-i részén ered (Bokod), majd a Tatai völgyet átszelve a Duna 1732,2 fkm-be torkollik Dunaalmás térségében. A vízfolyáson találhatók a megye legjelentősebb tározó tavai, Tatai Öreg-tó, Bánhidai hűtőtó, Környei-tó, Bokodi hűtőtó, Bokodi Öreg-tó. Az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás az Által-ér második legnagyobb mellékvízfolyása, mely Környe felett torkollik az Által-érbe. Teljes hossza 7,4 km, vízgyűjtő területe 76,3 km2. A vízfolyáson számos tó és tározó helyezkedik el, legjelentősebbek az Oroszlányi Park tavak és a Kecskédi Öreg-tó. Jelenleg is folyik a Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja A megvalósulás eredményei: az Által-ér völgyében vizes élőhely és biológiai szűrőmező jöhet létre a víztestek ökológiai állapotának/potenciáljának javítása érdekében. A vízpartok, vizes élőhelyek (tavak, szűrőmező) környezete fenntartható lesz a beavatkozás után, megteremtve a rendezett alapállapotot, mely az évenkénti rendszeres fenntartással együtt biztosítja az emberek számára a lakható és élvezhető rendezett környezetet. Az idegenforgalom, helyi turizmus számára (horgászat, vízi túra, természetjárás) biztosítja a kapcsolódást a vízi környezethez. VÉRCSE gyümölcsei A VÉRtes-GereCSE Közösség fennállása óta honlapunknak is nevét adta a környék védett madara. Kezdetben Hírlevelünkben, majd több helyen is felbukkan a Vércse gyümölcsei kifejezés, amely ennek a körzetnek EMVA támogatási forrásból megvalósult fejlesztéseit mutatja be. Évente megjelentek a vidékfejlesztési pályázati lehetőségek, az Európai Uniós ciklus 6 éve alatt egyre jobban megismerték a térségben élők ezt a páratlan lehetőséget. Évente egyre magasabb számban érkeztek be tatai irodánkba a kérelmek. Összességében 2009 és 2013 között az ÚMVP III. tengely 4 jogcímében 250 üggyel foglalkoztunk, míg a kisebb költségvetésű, partnerségen alapuló LEADER pályázatok száma 6 7

6 Baj elérte majdnem a négyszázat. Támogatásban ezeknek a kérelmeknek kb. a 70%-át tudjuk részesíteni, de így is elmondható, hogy az idei évben a LEADER keretünk maradvány forrását is ( Ft) ki tudjuk osztani a térségben. 7 évre, 38 településre az összes rendelkezésünkre bocsátott fejlesztési keret volt. Sikeresen gazdálkodtunk vele, folyamatosan tudták 6 év alatt az ügyfelek felhasználni a forrásokat. Körzetünkben egyre több a megvalósult fejlesztések száma. A turizmushoz kapcsolódóan az ÚMVP III. és IV. tengelyében turizmusfejlesztésre és a turizmushoz kötődő szolgáltatásokra, programokra is tudtunk forrásokat kiosztani. Összesen 27 konkrét fejlesztésre adtunk támogatást, illetve olyan rendezvényekre, melyek hagyományosan minden évben látogathatóak, helyi értékek megőrzésére irányuló kiadványokra, kiállítóhelyekre, melyekkel a turisták is találkozhatnak útjuk során. Képösszeállításunk ezekből ad ízelítőt. LYNX 2000 Bt Mór, Petőfi S. u / PrO gramj A ink KLíMA-, KörnyEZET-, TErMéSZETvédELMi ELőAdÁS, gyakorlat gyalog-, KEréKPÁr-, BArLAng-, vízitúra SZErvEZéS nyári TErMéSZETiSMErETi TÁBOr, ErdEi iskola SZABAdidő-, SPOrT és ifjúsági PrOgrAMOK Az egyesület 1991 óta működik, amely jogi és szellemi elődjének a híres Herman Ottó Kört tartja. Az alapító tagok döntően tatai, tatabányai, oroszlányi és az ezekhez közeli településeken élő tanárok, mérnökök, diákok, természetszerető emberek. A 2004 óta közhasznú egyesületté formálódó szervezet tagjainak száma meghaladja a hetvenet. Felkérés esetén gyalog-, kerékpár-, barlang-, vízitúrák, gyakorlatok, előadások szervezését vállaljuk akár akadálymentesített módon is! Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület Székhely: 2835 Tata-Agostyán, Kossuth L. u. 68/A. Telephely: 2896 Szomód, Kiss u. 8. Postacím: 2890 Tata, Kazinczy F. u. 3. Adószám: zoldszigetkor@gmail.com Honlap: Oláh András, elnök: 20/ Mocsi Ádám, elnökségi tag: 70/ Média tanácsadás (helyi tv-k, rádiók részére, pályázati tanácsadás, pályázatírás, oktatás, szakértői tevékenység) Piackutatás, felmérés EU-s pályázati tanácsadás, pályázatírás Személy- és vagyonvédelem Baj község a Tatai-medence keleti peremén, a Gerecse hegység nyugati lábánál Tata mellett fekszik. Határa erdőkkel-mezőkkel borított, hegyekkel-völgyekkel szabdalt, kies szőlőheggyel megáldott hely. A település lakóinak száma 2818 fő, zömében német nemzetiségű. Az elmúlt években nemcsak az intézményhálózat épületei újultak meg, hanem az úthálózatot is jelentős mértékben sikerült pályázati lehetőségek kihasználásával fejleszteni. Megvalósult az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) kialakítása és a faluközpont rekonstrukciója. A község turisztikai látnivalókat is bőven kínál. A falu központjában áll a Római Katolikus Templom. A Közösségi Házban berendezett nemzetiségi emlékszobában német használati eszközöket, berendezéseket mutatnak be. A Szőlőhegy nemcsak a borkedvelők számára kuriózum, de kiváló kirándulóhely is ben szentelték fel a Keresztutat, mely az Árpád kori romtemplom mellett vezeti fel a zarándokokat a Kálvária dombra. A 2007-ben felújított Esterházy kútház épülete közvetlenül az országos sárga túrista útvonal mellett helyezkedik el. Fontosabb címek: Orvosi rendelő: Baj, Petőfi S. u. 2/J. Telefon: Gyógyszertár: Baj, Petőfi S. u. 23. Telefon: Körzeti megbízott: Kovács István Tel.: Bankfiók/ATM címe: Pannon Takarékszövetkezet Baj, Dózsa Gy. u. 2/A Postahivatal: Baj, Petőfi S. u. 52. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT): Baj, Petőfi S. u. 71. Telefon: Állandó kiállítások, múzeumok: Nemzetiségi Emlékszoba az IKSZT épületében: Baj, Petőfi S. u. 71. Sportpálya Falu- és Sportnap - Május 25. Szüreti felvonulás - Szeptember 14. Búcsúi rendezvény és bál - Október 6-7. Márton napi ünnepség - November 11. Polgármesteri Hivatal: 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Telefon: Natura 2000 terület található a községben, ezért is fontos a természeti értékek védelmének figyelembe vételével történő turizmusfejlesztés. A településen szálláshely nem található. A faluban kisebb presszók, sörözők fogadják az átutazó vendégeket is, a szőlőhegyen viszont több borospincében is fogadják előzetes bejelentés alapján a borkóstoló programra vágyókat, miközben ízelítőt kaphatnak igény szerint a helyiek hagyományos sváb ételeiből. Az itt élők ünnepnapokon, disznóvágáskor orjalevest házi gyúrt tésztával fogyasztanak, a főtt húshoz ecetes torma és paradicsomszósz jár. A disznótoroshoz speciális dinsztelt káposztát készítenek. Közkedvelt ünnepi süteményeik a hagyományos sváb sütemények közül a Pauletta, a nusstangli, a legényfogó, a mézes puszedli, a piskótatekercs, a bejgli, a hájas kifli és a fonott kalács

7 Bodmér Bokod Polgármesteri Hivatal: 8085 Bodmér, Vasvári P. u. 58. Telefon: Polgármesteri Hivatal: 2855 Bokod, Hősök tere 6. Telefon: Fax: Bodmér középkori eredetű község, az első okleveles említés már 1311-ből származik. Fejér megye északkeleti részén, a Vértes délkeleti előterében fekszik, területe 717 hektár. Fő vízfolyása a Bodméri patak, mely időszakos, száraz nyarakon rendszerint kiszárad. A község a hányatott történelmi időszakokat követően mindig újra benépesült. A település lakosainak száma jelenleg 247 fő. Bodmér község a rendszerváltást megelőző évtizedekben közigazgatásilag a 12 km-re lévő nagyközséghez, Csákvárhoz tartozott.1990 októberében megalakult a település képviselő-testülete. Az önkormányzat január 1. óta körjegyzőséget tart fenn Csákvár Nagyközség Önkormányzatával. A községben az alapvető közszolgáltatások (egészségügyi, közoktatási, gyermekjóléti, kommunális, stb.) biztosítottak. A település minden lehetséges közművel ellátott. A falu lakosai számára háziorvosi, hétközi és hétvégi összevont orvosi ügyeleti, valamint védőnői ellátás helyben, a fogászati ellátás a szomszédos településen, Száron biztosított. Az óvodai és általános iskolai ellátás a szomszédos Vértesboglár közoktatási intézményein keresztül valósul meg. Közösségi színteret a Faluháza épületében biztosít az önkormányzat. A településen szálláshely, vendéglátóhely nem található. Egy autószerelő műhelybe telefonos bejelentkezéssel fogadnak rászoruló átutazó turistákat is. Elérhetőségről érdeklődhetnek a Vértes-Gerecse Közösségnél is. Bokod község Magyarország Közép-dunántúli régiójában, az Oroszlányi Kistérségben fekvő település. A helység Komárom-Esztergom Megyében a Vértestől észak-nyugatra, az Által-ér völgyében helyezkedik el, mintegy 2130-an lakják. Az első írásos említése 1146-ból származik. Érdekesség Bokod településről, hogy Magyarországon elsőként itt termesztettek burgonyát. Bokod érdekessége, hogy 400 méteres egyenes útszakaszon 3 felekezet 3 műemlék temploma található. Az egyik a késő barokk stílusban, 1701-ben épült /később, 1781-ben átépítették/ evangélikus templom, mely valószínűleg Fellner Jakab tervei alapján épült. A másik az 1779-ben emelt római katolikus templom valamint az 1794-ben készült református templom. A közeli erdőkben találhatók a majd ezer éves Vértesszentkereszti Apátság romjai. A környék turistaútvonalai a természetjáróknak igazi kihívást jelentenek. Bokod a XX. században a környező településekkel együtt kapcsolódott be a szénbányászatba, mely hosszú időn keresztül megélhetést biztosított az itt élő embereknek. A falu határában építették fel a Vértesi Hőerőművet, ami számára egy jelentős nagyságú (130 hektár) hűtőtavat kellett létrehozni. Ezen folyik keresztül a Császár községtől délre eredő Által-ér. A tó nemcsak az erőmű számára fontos, hanem a horgászat szerelmeseinek is kedvez. A településen szálláshely nem található, csak a külterületi részen rendeztek be egy vadászházat vendégháznak, ahol 5 szobában 20 főt tudnak önellátó vendégként fogadni. A faluban kisebb presszók, sörözők fogadják az átutazó vendégeket. Bokodon él és tevékenykedik egy népi iparművész néni, aki 78 évesen is fogadja a szövés iránt érdeklődőket, rendezvényeken is tart bemutatót. Elérhetőségéről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Fontosabb címek: Orvosi rendelő: a polgármesteri hivatal épületében. Gyógyszertár: nincs, csak a rendelőben kézi gyógyszertár. Rendőrőrs/körzeti megbízott: van Bankfiók/ ATM címe: nincs Postahivatal: helyi kézbesítő van. A vértesboglári posta alkalmazottja, aki Bodméron lakik. könyvtár és művelődési ház a polgármesteri hivatal épületében. Telefon: Szt. István Falunap - Augusztus 20. Teréz napi búcsú Október első-második hete Alkalmanként Veterán Autó Kiállítás érdeklődni Czutor Lajosnál lehet. Fontosabb címek: Orvosi rendelő: Bokod, Dadi u. 3/a. Telefon: Fogorvos Fő u. 29. Telefon: Kamilla Gyógyszertár, Fő u. 43. Telefon: Rendőrőrs/ körzeti megbízott: nincs Bankfiók/ ATM címe: Környe-Bokod Takarékszövetkezet. Bokod Fő u. 50/a. Telefon: Postahivatal: Bokod, Hősök Tere 6. Telefon: Művelődési Ház: Bokod, Hősök tere 6. Állandó kiállítások, múzeumok: Tájház Bokod, Tátra u től Szabadidős tevékenység: Bokod és Oroszlány között félúton található a Hőerőmű hűtőtava, amely horgász tóként is üzemel. Vize télen sem fagy be. Falunap - Július utolsó szombatja Ökumenikus egyházi nap Burgonya fesztivál Ádvent vasárnapi gyertyagyújtások és programok

8 Csákberény Csákvár Polgármesteri Hivatal: 8073 Csákberény, Hősök tere 41. Telefon: Polgármesteri Hivatal: 8083 Csákvár, Szabadság tér 9. Tel.: Csákberény község Fejér megye északnyugati részén, a Vértes-hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található, jelenleg 1211 lakója van. Határa benyúlik a Vértes-hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyi-medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re van ben említik először Berend falut. Az iratok ezt egyszerűen Berénynek nevezik. Csákberény először 1543-ban került a törökök birtokába ig, 144 évig volt török kézen. A község határában emelkedik egy kimagasló kopasz hegyorom. Tiszta időben az alatta elterülő Zámolyi-medencére, a Bakonyra és a Móri-árokra jó kilátás nyílik. A barokk katolikus templom 1776-ban készült el. Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben klasszicista stílusban a csákberényi kastélyt ban felépítették a ma is látható református templomot. Az 1950-es évek elején engedéllyel lebontották a kastélyt. A kastély helyén 1959-ben kezdték el építeni a Művelődési Házat, melyet 1966-ban adtak át. A helyi óvoda 1971-ben Fontosabb címek: Orvosi rendelő: Csákberény, Kossuth u. 11. Tel.: Gyógyszertár: Csákberény, Hősök tere 36. Tel.: Rendőrőrs/ körzeti megbízott: Mór Rendőrkapitányság/Czaltig Tivadar Bankfiók: Alba Takarékszövetkezet Csákberényi Kirendeltsége, Csákberény, Hősök tere Tel.: Postahivatal: Csákberény, Hősök tere 36. Művelődési ház: Csákberény, Merán park 7. Teleház: Csákberény Kossuth u. 4. Tel.: Állandó kiállítások, múzeumok: A Művelődési Házban a Merán-szoba megtekinthető. Ugyanitt Tájház. az Orondi-dűlő kezdetén található sportpályán. Információs iroda: Teleházban. Tojásgurítás Húsvétkor, Rétesfesztivál május 27. Falunap júliusban Retye-rutya tábor júliusban Betyárnap augusztusban Bornap szeptemberben, Márton napi búcsú novemberben Ádventi gyertyagyújtás decemberben. (részletek a település honlapján) kezdte meg működését. A Takarékszövetkezet 1982-ben nyílt meg a lakosság számára ben kezdte meg működését az első magyarországi Teleház. A településen jellemzően falusi szálláshelyek találhatók. Összesen 5 vendégházban fogadják az Orondi szőlőhegyen a vendégeket, ahol különböző minősítési kategóriájú szállásokon 4-10 főt tudnak elhelyezni. A faluban a 120 főt magyaros, tájjellegű ételekkel ellátni tudó vendéglőben fogadják a betérő vendégeket. A szőlőhegyen több borospincében fogadják előzetes bejelentésre a borkóstoló programra vágyókat, de az Orondi-dűlőn áthaladó gyalogos, kerékpáros turistákat is szívesen kínálják meg a hegy híres, borversenyeken megmérettetett nedűivel. Itt él egy keramikus is, aki gyerektáborokban is vállal képzéseket. Aki csikósbemutatót szeretne látni, érdeklődhet a polgármesteri hivatalban, vagy a Vértes-Gerecse Közösségnél. Település határában található az orondpusztai tanya, ahol tejtermeléssel és kézműves sajtkészítéssel foglalkoznak. Előzetes bejelentkezés alapján sajtkóstolóra és gyermekrendezvényekre várják a szervezett csoportokat. Csákvár nagyközség a Vértes lábánál, Székesfehérvártól 25 km-re terül el, 5237 lakosa van. Már az ősember óta lakott hely volt, első írásos emléke 1200 körülire tehető. A Csák nemzetség birtoka volt, innen a név. Mezővárosként és a fazekasság központjaként is kiemelkedő szerepet töltött be az Esterházy grófi dinasztia idején. A bicskei kistérségben a legnagyobb nem városi település, ahol mindig a vezetők a fejlesztések útját járták. Az 1990-es évek óta is gyarapodott, fejlődött a község, infrastruktúrával teljes körűen ellátott ben új épülettel gazdagodott a Római Katolikus Szeretetszolgálat Otthona. Új Postahivatal épült, korszerű elhelyezést kapott a Takarékszövetkezet ben felavatták a község címerét és zászlaját. Elkezdődött az utak felújítása, a Piac-tér átalakítása, a buszváró bővítése, temetői parkoló kialakítása. A faluba bevezető utak mentén vendégköszöntő táblák fogadják az Fontosabb címek: Orvosi rendelő: Csákvár, Szabadság tér 5. Tel.: Vértes Gyógyszertár: Szabadság tér 5. Tel.: Pax Gyógyszertár: Csákvár, Szent Mihály tér 11. Tel.: Rendőrőrs: Csákvár, Széchenyi u. 1. Bankfiók/ ATM címe: Buda Takarék Szövetkezet: Csákvár, Szabadság tér 11. Postahivatal: Csákvár, Kossuth u. 23. Floriana Könyvtár: Csákvár, Széchenyi u. 8. Tel.: Közösségi Ház 8083 Csákvár, Szabadság Tér 3. Állandó kiállítások, múzeumok: Vértes Múzeum: Csákvár, Szabadság tér 1. Fazekas Emlékház: Csákvár, Petőfi u Tersztyánszky Ödön Sportközpont: Csákvár, Vöröskapu u spori@t-online.hu Információs iroda: Szmolkáné Bene Ibolya rendezvényszervező Tel.: Európa Nap és Vértesi Sportnap május 11. Fazekas nap június vége ban csak vetélkedő lett meghirdetve a diákoknak. Floriana Napok augusztus 19-20, Mihály napi lovas- és pásztortalálkozó: szeptember 28. A rendezvényekről információ kérhető: rendezvenycsakvar@gmail.com érkezőket. Átadásra került egy új két kocsis mentőállomás, ami Csákvár, és a környező települések lakosainak sürgősségi ellátást biztosítja. Hosszú évek után újból forog a korong a fazekasműhelyekben, feltámasztva ezt a híres népi iparágat. Több évtizede kerül megrendezésre a Csákvári Floriana Napok, mely a hagyományos fazekas napi rendezvények mellett a Művészeti Iskola által szervezett zenés, táncos rendezvényekkel fesztivállá nőtte ki magát. A sport és szabadidős központ, jól felszerelt Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvodák, Helytörténeti Múzeum, Könyvtár és Közművelődési Intézmény szolgálja a község igényeit. Az 1983-ban épült Tersztyánszky Ödön sportlétesítmény az év minden szakában jól kihasznált. Az Esterházy kastély angolparkjával nemcsak gyógyhely, hanem látványosság, műemlék is. A településen mindhárom felekezetnek megtalálható a temploma, melyek megtekinthetőek

9 Csákvár Csókakő Polgármesteri Hivatal: 8074 Csókakő, Petőfi S. u. 3. Tel.: A Pro Vértes Természetvédelmi Alapítvány kezdeményezésére a környékbeli községek összefogásával alakult ki a Vértesi Natúrpark, melyet az ökoturizmus érdekében folyamatosan fejlesztenek. Csákvár község szélén, a Gánti út mellett indul a Vértes természeti jellegzetességeit szemléletesen bemutató Haraszthegyi Geológiai és Botanikai tanösvény, a Lovasberény fele vezető úton pedig a Vidrafű tanösvény indul. A településen többféle kategóriájú szálláshely található. Már nemcsak a bakancsos és kerékpáros turisták kedvelik, de a lovasok közkedvelt állomása és túrahelye lett a Vértesben. A hosszabb időre érkező vendégek választhatnak a 2 olcsóbb árfekvésű turistaszálló, 6 magánszálláshely, vagy a minden igényt kielégítő panzió közül. A nagyközség felkészült a nagyszámú vendégfogadásra, hiszen a belterületen kívül a nyaralóingatlanban tartózkodók száma is jelentős. Így már több nagyobb étterem, vendéglő, grillbár, cukrászda, és kisebb-nagyobb presszó, söröző Az ÖregTölgy Turistaszálló a Vértes szívében Csákváron található. 40 férőhellyel rendelkezik és biztosított a napi háromszori étkezés is. A szállás típusa 6-8 fős szobák emeletes ágyakkal. Programokat is ajánlunk programszervezőkön keresztül, melyek által megismerhetik a környék múltjást és jelenét. áraink: szállás: 2000 Ft/fő Ft idegenf. adó reggeli: 400 Ft/fő ebéd: 750 Ft/fő vacsora: 600 Ft/fő ÖregTölgy Turistaszálló 8083 Csákvár Szent Mihály tér 10. oregtolgy1@t-online.hu fogadja a helyieken kívül a vendégeket. A településen 4 fazekas, számos festő és egyéb művész tevékenykedik, akiknek a kiállításai időszakosan megtekinthetők. A fazekasok a rendezvényeken is tartanak bemutatót, vásárolni lehet termékeikből, akárcsak a helyi termelők kínálta mézekből, helyi specialitásokból. Csákvár a lovasok hazája is. Többen is foglalkoznak lovagoltatással, illetve lovasszekeres programokat is igénybe vehetnek. A település külterületén található lovas farmon oktatást, túravezetést is vállalnak, nyáron lovas-tábort szerveznek. Elérhetőségeikről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. KÁLVÁRIA SÖRÖZŐ ÉS GRILLBÁR Étterem Pizzéria 8083 Csákvár, Kálvária út Csókakő Orvosi rendelő: Csókakő, Kossuth L. u. 70/A Gyógyszertár: Csókakő, Kossuth L. u. 70/A Rendőrőrs/ körzeti megbízott: nincs Bankfiók/ ATM címe: Alba Takarékszövetkezet, Csókakő, Kossuth L. u. 41. Postahivatal: Csókakő, Kossuth L. u. 41. Művelődési ház: 8074 Csókakő, Kossuth L. u. 41. a település elején található a Jordán Parkerdő és Sportpálya. Információs iroda: Móri TDM-ben, és a Csókakői TDM faháznál Csókakő, Nagy-Magyarország tér 1. Csókakő a Móri Borvidék híres települése, ezért gyakran szerveznek a borhoz kötődő programokat. Tél közepén tartják az éves helyi Bormustrát, majd áprilisban borversenyt, júniusban a Szent Donát Borünnepet, szeptember végén Szüreti felvonulást. Évente tartanak Húsvéti locsoló és Májfadöntő bálokat. Szent Donát Napi Búcsú augusztus elején. A híres Várjáték program szeptember első hétvégéjére esik. falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült. A vár vadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át. A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét. Magyarország közel 3200 települése között az 1388 lakosú Csókakő a kisebbek közé tartozik, azonban gazdag történelmi múltját bizonyító középkori vára, környékének varázslatos természeti szépsége, az itt termő finom borok mindig sok látogatót vonzanak ide. A várat a Csák nemzetség építette, majd tulajdonosa volt több királyunk, a Rozgonyi család, Báthoryak, Kanizsaiak, Nádasdyak a törökök, Hochburgok, Lambergek. Az itt élő emberek egy része több 100 év óta a mezőgazdaságból, bortermelésből él. A csókakőiek büszkén vállalják, hogy a száraz karakteres borok közül a térségben terem a legjobb minőségű. A folyamatosan épülő, szépülő Csókakő lakói mindig hagyományos vendégszeretettel várnak minden idelátogató vendéget. A településen 4 minősített magánszálláshelyen összesen ággyal várják a több napra érkező vendégeket, illetve egy nagyobb borosgazda saját tó mellett 2 házban fogad vendégeket, ahol saját előállítású házi termékeket is lehet fogyasztani. A faluban kisebb presszók, sörözők fogadják a betérő vendégeket, a Borúton viszont több borospincében fogadják előzetes bejelentésre a borkóstoló programra vágyókat. Csókakőn telepedett le a csákvári fazekas hagyományok mestere is, aki 25 fős csoportoknak tart műhelyében bemutatót, valamint vállal Csókakő várhoz kapcsolódóan múzeumpedagógiai foglalkozást. Mesterség bemutató kézműves foglalkozásokat az alábbi mesterségek területéről: gyékényből kard, fejdísz, gyertyamártás, mézeskalács készítés, agyagtárgyak a régészeti leletek nyomán, római kortól napjainkig. Népi kézművesség területéről játszóházat szervez 5 műfajban. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek

10 Dad Dunaalmás Polgármesteri Hivatal: 2854 Dad, Fő u. 21. Tel.: Polgármesteri Hivatal: 2545 Dunaalmás, Almási út 32. Tel.: Dad Fontosabb címek: Orvosi rendelő: Dad, Fő u. 27. Kamilla Gyógyszertár: Dad, Dózsa GY. u. 27. Körzeti megbízott: Soha János Telefon száma: Bankfiók címe: Környe-Bokod Takarékszövetkezet Dózsa Gy. u. 1/A Postahivatal: Dad, Dózsa u. 21. Művelődési ház: Dad, Fő u. 91. IKSZT: Dad, Kossuth u. 11. Állandó kiállítások, múzeumok: Tájház, Dózsa Gy. u. 20. Érd: Sörfőző Györgyné Badacsonyi u. 8. Tel.: vagy a polgármesteri hivatalban lehet. Sportpályán a falu Kocs fele vezető útja mellett. Falunap - Június 21-22, Szt. István napok - Aug község Komárom-Esztergom megye déli részén, a Vértes lábánál fekszik, nagyon szép természeti környezetben lakosa van. Először ban említik a nevét egy oklevélben. A XIX. század elején két esetben is nagyméretű természeti csapás, földrengés sújtotta a községet. Az újabb természeti csapás az as tűzvész és kolerajárvány volt. A tűz a község jelentős részét elpusztította, a kolera 400 halottat követelt ban a millenniumot Dad község is kellő tisztelettel ünnepelte meg. Emlékét a mai napig őrzi a falu felső végén álló gyönyörű hársfa, mely az Árpád nevet kapta, és azóta a község dísze és büszkesége. Köré parkot alakítottak ki ben az Év fája versenyben 3. helyezést ért el. Érdemes megemlíteni egy, a Guinness rekordok könyvében is szereplő adatot, mely elmondja, hogy Magyarországon a legnagyobb eső június 9-én Dadon volt, amikor a falura 24 óra alatt 240 mm eső zúdult. A településen több, Fellner Jakab által épített műemlék épület, emlékművek és tájház is található ban állították Cs. Kiss Ernő népi fafaragóművész által készített és közadakozásból létrehozott beköszöntő táblát, melyet nem mindennapi köszöntése nagyon hamar híressé tett: ÁLDÁS AZ ÉRKEZŐRE, BÉKESSÉG A TÁVOZÓRA. Bokod felől érkezve a település határában benzinkút található. Dadon egy hatalmas családi portán10 férőhellyel lakásban, továbbá sátorhelyekkel tudnak vendégeket fogadni, illetve kisebb gyerektáboroknak helyet biztosítani. A faluban kisebb presszók, sörözők fogadják a betérő vendégeket is. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Dunaalmás, erdők, festői dombok tövében meghúzódó, 1513 lelket számláló gyönyörű Duna parti község Komárom-Esztergom megye északi peremén. Dunaalmás a Gerecse hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján, az Által-ér mellett terül el. A hegyről a vidék szép látképe tárul a néző elé. Éghajlata kellemes, enyhe és páradús. A levegő tiszta, hirtelen hőváltozások nincsenek és az erős szelek is elkerülik a vidéket. A község területén feltörő langyos vizű, kéntartalmú források hasznosítására már a római korban odafigyeltek. Első írásos említése 1093-ban történt. Híres volt Dunaalmás már a XVIII. században is jó boráról, kőbányájáról és fürdőhelyéről. Jó borát szívesen vásárolták, és így a szőlői szép hasznot hoztak. Fürdőjét Torkos János 1746-ban megvizsgálta és ismertette. Dunaalmás irodalmi emléke, hogy Csokonai Vitéz Mihály, a nagy magyar költő szerelme, Lilla itt élt, s itt is nyugszik. Sírja az irodalomkedvelők látogatott zarándokhelye, s a Orvosi rendelő: Neszmély Semmelweis út 1. Tel.: Gyógyszertár: Neszmély, Semmelweis út 2. Tel.: Rendőrőrs/ körzeti megbízott: Körmöndi István Tel.: Bankfiók/ ATM címe: Pannon Takarékszövetkezet 2545 Dunaalmás, Almási út 57. Postahivatal: Dunaalmás, Almási út 87. Csokonai Művelődési Ház: Dunaalmás, Lenhardt György Községi Könyvtár: Dunaalmás, Almási út 86. Állandó kiállítások, múzeumok: Csokonai Lilla Emlékszoba: Dunaalmás, Almási út 86. Előzetes telefonos bejelentkezés alapján Lovarda, evezés Havonta több kulturális program várja az idelátogató vendégeket, melyek a helyi civil szervezetek és a helyi önkormányzat szoros összefogásával jönnek létre. Fontosabb rendezvényeik: Farsang, Költészet Napja, Locsoló Bál, Május 1-jei Falumajális, Június 1-jén Családi- és Gyermeknap, Pünkösdi Vigasságok, Arató Bál, Szüreti felvonulás és bál, Őszi Ízek Fesztiválja minden év szeptember 2. hétvégén, szombaton kerül megrendezésre. Lilla egykori lakóháza helyén épült lakószoba is várja őket. Az almási mészkőfejtők a Gerecse egy részét alkotják. Kőfejtői régtől fogva üzemben vannak. Dunaalmáson 4 minősített szálláshelyen összesen 70 ággyal várják a több napra érkező vendégeket. A faluban a kisebb vendéglőkben, éttermekben akár fő is tud egyszerre étkezni, de a lovardában a lovas programokon kívül szervezett, nagyobb rendezvényekre is lehet jelentkezni. A Duna parton személyhajó és révkikötő van. Benzinkút, és autószerelő műhely is található a településen. Horgászati szándékkal Szabó Lászlót a Kis utca 3. szám alatt kereshetik meg. A vízi túrát kedvelők a helyi Tutajos Egyesületet kereshetik fel. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek

11 Dunaszentmiklós Gánt Polgármesteri Hivatal: 2897 Dunaszentmiklós, Petőfi u. 52. T.: Polgármesteri Hivatal: 8082 Gánt, Hegyalja u. 25. Tel.: Dunaszentmiklós ez a hegyek közt megbújó, mindössze 459 lelket számláló kis község a Gerecse északnyugati részénél fekszik. Komárom- Esztergom megye egyik legkisebb népességű települése Neszmély, Tardos és Szomód szomszédságában. A falu Szent Miklós tiszteletére emelt templomról kapta nevét, melyhez 1913-ban illesztették a Duna előtagot. A Bécs felé vonuló török had elpusztította a községet. Több mint kétszáz évig kihalt volt a vidék, míg ban gróf Eszterházy József katolikus német telepeseket költöztetett a faluba. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat, több hagyományőrző csoport is működik. Az utóbbi időben egyre komfortosabbá váló településen azonban komoly gondokat okoz az elvándorlás, és természetesen itt is jellemző, hogy a község lakosságán belül egyre nő az idősek aránya, míg a gyerekek össznépességhez viszonyított hányada drasztikusan csökken. A település számára mivel helyben viszonylag kevés vállalkozás működik nagy segítséget nyújthat a gyönyörű holland üdülőfalu, amely jótékonyan hathat a gazdaságra. A településen működik az ország egyik legnagyobb, 87 apartmannal rendelkező, ötcsillagos minősítésű apartmanszállodája, ahol mindenféle szolgáltatás megtalál az exklúzív vendégkör. Ezen kívül 5 kisebb, minősített magánszálláshelyen, összesen 60 férőhellyel várják a több napra érkező vendégeket. A faluban egy 160 fő befogadására alkalmas vendéglő is található a kisebb preszszók, sörözők mellett. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Gánt német nemzetiségi kisközség 820 lakossal a Vértesi Natúrpark területén, alig huszonnégy kilométerre található Székesfehérvártól. Első említése 1193-ból olvasható III. Béla oklevelében. Fejlődését bauxitkincsének köszönhette ban megnyílt bányája Európa legnagyobb bányája volt 1988-as bezárásáig. A bányászat emlékét őrzi a bányászati múzeum, a geodéziai park és tanösvény. Gánt jelenleg a Vértes egyik legjelentősebb turisztikai központja. A község az elmúlt évtized során jelentős fejlődésen ment át. Megépítésre került a vízvezeték, gáz-telefon szennyvízcsatorna, kábeltelevízió rendszer. A teljes infrastruktúra biztosított az itt lakók számára. Az elmúlt évek során felújításra kerültek az intézmények óvoda, általános iskola, orvosi rendelő A községben az anyanyelv ápolásának hagyományai vannak. Működik német nemzetiségi énekkar és tánccsoport, valamint fiatalokból álló fúvószenekar is alakult. Gánton biztosított a sportvadászat, igen jelentős az erdei turizmus, melyhez biztosított a szálláslehetőség. Új színfoltja a községnek a megépült lovas centrum, ahol a minőségi lótenyésztésen túl, minden évben jelentős sportrendezvényt is tartanak. A településen található egy 58 személyes turistaház, valamint egy panzió, ahol 10 fő részére tudnak 4 napraforgós minőségi szállást biztosítani a több napra érkező vendégeknek. A panzióban tájjellegű és sváb ételeiről híres vendéglő is működik, ahol összesen 180 főt tudnak a 4 teremben egyszerre étkeztetni. A településen található egy sportlótenyésztéséről híres lovarda. Lovas kocsikázásra is van lehetőség. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Orvosi rendelő: 2897 Dunaszentmiklós, Petőfi u. 34. Gyógyszertár: nincs Rendőrőrs/ körzeti megbízott: nincs Bankfiók/ ATM címe: nincs Postahivatal: mobilposta szolgálat Művelődési ház a hivatal épületében: Dunaszentmiklós, Petőfi u. 52. Dunaszentmiklós SE.: Petőfi u (Levelezési cím: PM Hivatalé.) Sportpálya Német Nemzetiségi Dalos Találkozó május 2-3. hete Falunap - aug. első hétvégéje Orvosi rendelő: Gánt, Hegyalja u. 67. Tel.: Gyógyszertár: Csákváron Rendőrőrs/körzeti megbízott: Kovács József Tel.: Bankfiók/ ATM címe:? Postahivatal: Gánt, Balás Jenő u. 3. Művelődési ház: 8082 Gánt, Béke tér 20. Állandó kiállítások, múzeumok: Bányászati Múzeum Sportpálya, lovarda, túrázás a Vértesben Legfontosabb rendezvények: Pünkösdi Májusfa Döntés Pünkösd Vasárnap, Falunap és Bányásznap szept.1. hétvégéje, Márton napi felvonulás, Adventi Gyertyagyújtások

12 Gyermely Héreg Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal: Gyermely, Petőfi tér Tel.: Héreg Község Önkormányzata: 2832 Héreg, Fő u. 84. Tel.: Gyermely község a Gerecse hegység nyúlványainál Esztergomtól 30, Tatabányától 25 km-re az M1-es autópálya zsámbéki leágazásától 10 km-re található. A környéken talált és a Nemzeti Múzeumban őrzött késő bronzkori leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely. A dombtetőn álló katolikus templomát 1749-ben építették egy XV. században épült gótikus templom újjáépítésével. Az 1786-ban épült református temploma mai formáját az 1934-es átalakításkor kapta. Gyermelytől Tarján felé haladva eljutunk a községhez tartozó Gyarmatpusztára. Az 1443 lakosú község mai központja színvonalas szolgáltatásokat biztosít, de az öreg faluban néhány utca még őrzi a vidék építészeti hagyományait. Gyarmatpuszta kedvelt pihenőhelye nemcsak a környékbelieknek, hanem az országból máshonnan idelátogatóknak is. A falu legjelentősebb gazdasági egysége a Gyermely ZRt. országos hírű tésztagyára. Az elmúlt évek munkálatainak köszönhetően megvalósult a község teljes infrastrukturális fejlesztése. Felújításra került a község katolikus és református temploma, valamint a gyarmat-pusztai műemlék jellegű Metternich-kápolna. A településen egy panzió található, ahol összesen 6 szobában 18 főnek tudnak szállást biztosítani, valamint 3 vendéglő üzemel időszakosan. Egy autószerelő műhely is rendelkezésére áll az átutazó autósoknak. Horgászatot kedvelők, vadászat iránt érdeklődők a településen erre is találnak megoldást. Az érdeklődők eljuthatnak egy fafaragóhoz, és néhány helyi termelőhöz is. Elérhetőségeikről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Héreg a Gerecse középső részén, a több ezer éve lakott területen elhelyezkedő Héregi-medencében fekszik. Tatabányától 15, Esztergomtól 30, Budapesttől pedig 50 kilométerre található. Közvetlenül a község fölött emelkedik a hegység legmagasabb pontja, a 634 méter magas Nagy-Gerecse. Lenyűgöző látványt nyújt a hirtelen kiemelkedő, öszszefüggő erdőségekkel fedett hegyvonulat, valamint a már messziről látható tv-torony. Első okleveles említése 1326-ból származik. A község1794-ben épült késő-barokk templomát Packh János bővítette ki klasszicista stílusban, református temploma 1787-ben épült. Lakosságszáma napjainkban 1035 fő. A község szépítése mellett felépítésre került egy 50 fő befogadására alkalmas vendégház is, mely egész évben várja az ide látogatókat. A falut koszorúzó erdőségek növényzete számos botanikai érdekességeket rejt, és egészséges levegőt biztosít, mely a légzőszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A falu a Gerecse tetőre induló túrák egyik kiindulópontja. A Nagy- és a Kis-Gerecséről jó légköri viszonyok mellett belátni a Dunazug-hegységet és a Dunántúliközéphegység nagy részét, valamint a Duna vonalát és Esztergomot a bazilikával. A településen egy turistaszállót üzemeltetnek, ahol 11 szobában összesen 50 főt tudnak egyszerű körülmények között elhelyezni. A szálláshelytől nem messze található egy vendéglő, ahol az étkeztetést is meg tudják igény szerint oldani. Lovaglásra és lovas kocsikázásra is van lehetőség. A településen helyi terméket is találhat a turista, illetve itt él egy bognármester is. Elérhetőségéről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Orvosi rendelő: Gyermely, Petőfi tér 1. Tel.: Gyógyszertár: Gyermely, Petőfi tér 7. Tel.: Rendőrőrs/ körzeti megbízott: Lénárt Gyula Tel.: Bankfiók/ ATM címe: Duna Takarékszövetkezet Gyermelyi Fiókja Gyermely, Petőfi tér 5. Postahivatal: Gyermely, Petőfi tér 1. Általános iskola, Általános Művelődési Központ, Óvoda: Gyermely, Iskola u Tel.: ; amk@gyermely.hu, szabadido@gyermely.hu Tel.: Széchenyi Művésztelep: Gyermely, Tabán u. 12. Sportcsarnok: Gyermely, Iskola u. 14., műfüves pálya, Focipálya Gyermely, Béke u. Majális: május 1., Sport- és Egészségnap: május, Nemzeti Összetartozás Napja : június Búcsú: augusztus 20., Falunap: szeptember, Falu Adventje december Orvosi rendelő: felnőtt és gyermek orvosi rendelő Héreg, Fő út Kézi gyógyszertár: Fő u. 84. Rendőrőrs/körzeti megbízott: Tarján, Rákóczi u. 39. Bankfiók/ ATM címe: nincs Postahivatal: Héreg, Fő u. 88. Kulturális, szabadidős intézmények Jókai Mór Kultúrotthon: Héreg, Fő u. 28. Tel.: Állandó kiállítások, múzeumok: Tájház Héreg, Fő u. 98. Sportpálya, Lovasklub László-napi Búcsú Június utolsó vasárnapja, Lovastalálkozó Október második hétvégéje

13 Kecskéd Kocs Polgármesteri Hivatal: 2852 Kecskéd, Vasút u Tel.: Polgármesteri Hivatal: 2898 Kocs, Komáromi út 5. Tel.: Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő község Komárom-Esztergom megyében, ahol 2020 fő lakik. Kecskédet lakták már a rómaiak is, de a török hódoltság idején elnéptelenedett. Később a környék többi településével együtt az Esterházyak birtoka lett, akik württembergi németekkel telepítették be, több mint 260 esztendővel ezelőtt. A II. világháborút követő lakosságcsere során a felvidékről elűzött magyarok is érkeztek a faluba. A falu jól megközelíthető közúton, és vasúton is. 12 kilométerre fekszik Tatabányától, 5 kilométerre Oroszlánytól és mintegy negyedórányira a nagy forgalmú Bécs-Budapest (M1) autópálya csatlakozásától. Aki ellátogat Kecskédre, egy jól működő települést lát, ahol minden adva van az emberek jólétéhez, boldogulásához. Fejlett az infrastruktúra, teljes az intézményrendszer, jók az utak, a közlekedés, a falu képe rendezett és elérhető távolságban vannak a városok. Pezsgő közösségi életében az Önkormányzat mellett fontos szerepet vállalnak a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai, művészeti és hagyományőrző csoportjai és civil szervezetei. A településen 5 minősített magánszálláshely működik, ahol összesen 13 szobában 50 ággyal várják a több napra érkező vendégeket, illetve a település egyetlen étterme 4 szobás panzióként is üzemel. Kecskéden egy sportrepülőtér is található, ahol a klubtagoknak kemping üzemel. A horgásztavat nemrégiben újították fel, tették büfével, pihenőasztalokkal családbaráttá. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Kocs község Komárom-Esztergom megyében, Tatától 9 kilométerre fekszik, 2617 lakosa van. A bársonyosi dombvidéken a megye középső részén helyezkedik el a Kisalföld keleti szegélyénél. A község először 1217-ben szerepel Koch formában. Lakott volt e hely a bronzkorban, római korban, s megtelepültek itt az avarok is. Az Árpád-kor emlékét egy templom maradványa és temetője őrzi. Károly Róbert 1332-ben vámjogot adott a településnek. A település figyelemre méltó látnivalója az 1749-ben, vélhetően Fellner Jakab által emelt templom, és a barokk római katolikus plébániaház. Értékes épülete továbbá az 1820-ban klasszicista stílusban épített volt kúria. A református templom 1869-ben készült el. A falusi élet tárgyait az 1799-ben épült Tájház mutatja be. Európai hírű nevezetessége a kocsi, amelyet a helyi kézművesek gyártottak először, akik a közlekedési eszközök fejlesztésében a világon élen jártak. E mesterek terjesztették el egész Európában a kocsikészítés tudományát. A kocsi korhű másolata a Kocsi Kiállítóhelyen megtekinthető. Kocs Községben 1998-tól minden évben megrendezésre kerül a Kocsitoló verseny, amely e nagyszerű találmánynak állít emléket. A településen szálláshely nem található. Kisebb-nagyobb presszók, sörözők és egy fogadó várják a szomjas, éhes vendégeket. Különösen a nyári Kocsitoló Fesztivál ideje alatt nő meg az idegenforgalom. Itt él és tevékenykedik egy népi fa és csontfaragó művész, akitől a műhelyében, vagy rendezvényeken tudnak vásárolni, de előzetes megbeszélés alapján kisebb csoportot is tud fogadni interaktív bemutatóra. Az Utazóknak egy benzinkút is rendelkezésére áll. Elérhetőségéről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Orvosi rendelő: Kecskéd, Fő u. 3. Tel.: Gyógyszertár: Kecskéd, Fő u. 12. Tel.: Rendőrőrs/ körzeti megbízott: Bankfiók/ ATM címe: Környe-Bokod Takarékszövetkezet Kecskéd, Óvoda u. 3/A. Postahivatal: Kecskéd, Vasút u. 98/A Művelődési Ház: Kecskéd, Fő u. 1. Tel.: Sportpálya, lovaglás, horgászat Falunap Május 1. Anna - napi Búcsú napja utáni hétvége Kecskédi Lovasnapok szeptember eleje Szüreti felvonulás és mulatság kétévente szeptember vége Nemzetiségi napok november közepe Orvosi rendelő: Kocs, Komáromi út. 2. Tel.: Gyógyszertár: Kocs, Komáromi út. 15. Tel.: Rendőrőrs/ körzeti megbízott: nincs Bankfiók/ ATM címe: Kocs, Kis u. 6. Postahivatal: Kocs, Kossuth L. u Faluház: Kocs, Komáromi út 5. Tel.: Állandó kiállítások, múzeumok: Tájház: Kocs, Kossuth L. u Kocsi Múzeum: Kocs, Komáromi út 7. Sportpálya, horgásztó Kocsitoló Fesztivál: július A fesztivál keretében lesznek kiállítások, horgászverseny, főzőverseny, kovácsok bemutatója, koncertek, gyermekműsorok, buli futam és a rendezvény attrakciója a kocsitolás

14 Kömlőd Környe Polgármesteri Hivatal: 2853 Kömlőd, Szabadság u. 9. Tel.: Polgármesteri Hivatal: 2851 Környe, Alkotmány u. 2. Tel.: Kömlőd a Vértes és a Gerecse hegységek nyugati előterében a Bársonyosi-dombvidéken elterülő, 1093 lakost számláló község Komárom-Esztergom megyében, Tatától, Tatabányától és Oroszlánytól körülbelül azonos távolságra helyezkedik el. A tatai és tatabányai M1-es autópálya csomópontok perc alatt elérhetők. Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történik. Az 1526-os mohácsi gyászesemények után a település is török uralom alá került, lakói elmenekültek, a falu elnéptelenedett, elpusztult. Nem a régi elhagyott falu területén indult meg az újabb település építése, hanem attól ÉK-re néhány száz méterre. A reformáció országos térhódítása kapcsán elsősorban az új vallás hitvallói, kálvinisták telepedtek le a faluban. Az 1600-as évektől magyarok lakta, református falu, lakói nagyrészt zsellérek voltak. Gazdagon termő földjéről jelentős mennyiségű és kiváló minőségű gabonát, burgonyát, takarítottak be. A település közigazgatási területe 2226 hektár, ebből belterület 127 hektár. Az 1100 állandó lakos 340 háztartásban él, és helyben, valamint a környező városokban dolgozik. Kömlőd vonalas közmű ellátottsága Parnak puszta kivételével 100 százalékos. A településen szálláshely nem található, kisebb presszók, sörözők fogadják a szomjas vendégeket. Egy vállalkozó lovasbemutatókat tart. Itt él és tevékenykedik egy keramikus is, akitől megrendelés alapján vásárolhatnak az érdeklődők. Elérhetőségéről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Környe község Komárom-Esztergom megyében Tatabánya megyeszékhelytől délnyugatra öt kilométer távolságra fekszik. Területe 45 négyzetkilométer, melyhez Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik. Jelenleg a lakosság létszáma fő. Az itt előkerült több ezer éves leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorban is éltek a község területén emberek.1775-ben Fellner Jakab tervei alapján barokk templomot építettek, melyet tűzvész pusztított el. Helyére 1867-ben Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusú, ma is működő római katolikus templomot építettek. A kiegyezés után Környe gyors fejlődésnek indult. Itt alakult meg az első vidéki hitelszövetkezet Koch Adolf plébános vezetésével 1887-ben. Környebányán 1911-ben megkezdődött a széntermelés. Ebben az időszakban vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban ban felépült az új községháza, amely a mai napig kívül-belül megszépülve az eredeti funkcióját, az önkormányzati tevékenységet tölti be. Az 1960-as években új kulturközpont épült. A Művelődési ház 2013-ban felújításra került, és ma Integrált Közösségi Színtérként működik ban készült el az új, korszerű általános iskola, amely 2001-ben Kisfaludy Mihály tanító, iskolaigazgató nevét vette fel. A településen 1 panzióban, és egy magánszálláshelyen összesen 23 főt tudnak szállóvendégként fogadni. A panzió egyben a vadételeiről a környék egyik leghíresebb étterme, ahol kerthelységben és termekben is főt tudnak egyszerre leültetni. Ezen kívül pizzériában tudják az olcsóbb igényeket kielégíteni. A művelődési házban is működik. A település külterületén erdei iskola működik, ahol 30 főt tudnak elszállásolni, és sátorhelyek is rendelkezésre állnak. Benzinkút az Oroszlány felőli út végén található, a bajba került autósok autószervizbe is eljuthatnak. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Orvosi rendelő: Kömlőd, Pálóczi u. 21. Tel.: Gyógyszertár: nincs Rendőrőrs/ körzeti megbízott: Bankfiók/ ATM címe: Postahivatal: Kömlőd, Szabadság u. 48. Művelődési Ház Könyvtár: Kömlőd, Komáromi u. 16. Sportpálya Búcsú-Pünkösd Vasárnapja, Falunap - Augusztus első szombatja I. sz. Orvosi Rendelő: Környe, Beloiannisz u. 30. Tel.: Szent Rókus Rendelő: Környe, Rákóczi u. 9. Tel.: Gyermekorvosi Rendelő: Környe, Alkotmány u. 2/a. Tel.: Fogorvosi rendelő: Környe, Alkotmány u. 32. Tel.: Plantágó Gyógyszertár: Környe, Április 4.u. 2/b. Tel.: Rendőrőrs: Bűnmegelőzési Centrum: Környe, Alkotmány u. 2/a. Tel.: Bankfiók/ ATM címe: Környe-Bokod Takarék Környei Kirendeltsége: Környe, Alkotmány u. 14. Postahivatal: Környe, Beloiannisz u. 1/a. Művelődési Ház és Könyvtár 2851 Környe, Alkotmány u. 1. Tel.: Állandó kiállítások, múzeumok: Közösségi és Tájház helyi kiállítás: Alkotmány utca 78. Tel.: Információs iroda a Művelődési házban működik Sportpálya, horgásztó Nemzetiségi és Sörfesztivál minden évben július 2. hétvégéje

15 Magyaralmás Naszály Polgármesteri Hivatal: 8071 Magyaralmás, Fő u. 31. Tel.: Polgármesteri Hivatal: 2899 Naszály, Rákóczi u.142. Tel.: Magyaralmás község nevét először 1193-ból származó okirat említi Almas néven. Valószínű, hogy az azonos nevű falvaktól történő megkülönböztetés miatt kapta később a Magyar előtagot (tekintettel a lakosság nemzeti hovatartozására). A Székesfehérvárt és Győrt összekötő 81-es főúttól jobbra, kis völgykatlanban bújik meg a település. A Bakony és a Vértes között hosszan elnyúló Móri-árok keleti kapuja. Magyaralmás szinte minden magasabb pontjáról látható északra a Vértes, oldalán a Csókakői várral, nyugat felől a Bakony hegységben gyönyörködhetünk. A község jelenlegi lélekszáma 1588 fő. A dinamikusan fejlődő település szinte teljes mértékben közművesített. A településen egészségügyi szolgáltatásként házi orvosi, fogorvosi, védőnői szolgáltatás és fiók gyógyszertár is üzemel. Óvodával, iskolával rendelkezik a település. Hagyományosan minden év júliusában megrendezésre kerül a Magyaralmási Alkotótábor, mely nem csak alkotásra, hanem kulturális kikapcsolódásra is lehetőséget nyújt. Immár hagyományos az Almás nevű települések évenkénti Almások almása vetélkedője. Kiemelt rendezvény még az augusztus havi Mária-napi búcsú, valamint a szüreti mulatsággal összekötött felvonulás és falunap. A településen szálláshely nem található. Vendéglátóhelyként kisebb presszók, sörözők fogadják az átutazó vendégeket is. A településen több kézműves, népi iparművész is él és tevékenykedik, akik szívesen tanítják is az érdeklődőknek mesterségüket, főleg gyerektáborokban vállalnak bemutatókat. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Naszály község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai Kistérségben, Tata és Komárom között található. Népessége 2429 fő. Billegpusztán a 18. századi volt Eszterházy-kúria barokk épülettömbje és a hozzá kapcsolódó horgásztó kínál kellemes időtöltést. A Ferencmajori-halastórendszer Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű és leggazdagabb madárvilággal rendelkező vízfelülete. Nyaranta madárgyűrűző és természetvédelmi táborokat, október első hétvégéjén Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat rendez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Naszály fejlődése töretlen, egyre gyarapodó, szépülő. A kor szellemének megfelelő, a mai településekkel szemben támasztott elvárásoknak eleget tevő, azon túlmutató, fejlődő község, mely modernségében is a hagyományokat, a régi időket, a régi idők nyomait büszkén viselő település. Naszály kiépített csatornahálózattal, gázrendszerrel, ivóvízhálózattal, burkolt-aszfaltozott úthálózattal, és kábeltévé-rendszerrel rendelkezik. A településen szálláshely nem található, kisebb presszók, sörözők fogadják az átutazó vendégeket is. Naszály külterületén egy lovasfarm működik, melyről a facebook-on lehet információhoz jutni. Orvosi rendelő: Magyaralmás, Fő u. 59. T.: Szt. Rókus Gyógyszertár: Magyaralmás, Fő u. 59. Rendőrőrs/ körzeti megbízott: polgármesteri hivatallal szemben Bankfiók/ ATM címe: Alba Takarékszövetkezet Magyaralmási Kirendeltség: Fő u. 25/B. Postahivatal: Magyaralmás, Fő u. 39. Kulturális, szabadidős intézmények Könyvtár: Magyaralmás, Iskola u. 9. Tel.: kaiser.seki@gmail.com Faluház: Magyaralmás, Iskola u. 5. Sportpálya Alkotótábor Július utolsó hete, Mária Napi Búcsú Augusztus közepe, Falunap szeptember utolsó szombat, Szilvalekvárfőzés szeptember vége Orvosi rendelő: Naszály, Ságvári E. u. 10. Tel.: Mentha Gyógyszertár: Naszály, Ságvári u. 11. Rendőrőrs/ körzeti megbízott: Bankfiók/ ATM címe: Pannon Takarék: Naszály, Szabadság u. 1. Postahivatal: Naszály, Rákóczi u. 84. Művelődési ház: Naszály, Rákóczi u. 11. Tel.: Sportpálya Naszályi napok szeptember harmadik hétvégéje

16 Neszmély Pátka Polgármesteri Hivatal: 2544 Neszmély, Fő u Tel.: Polgármesteri Hivatal: 8092 Pátka, Vak Bottyán tér 4. Tel.: Neszmély község Komárom-Esztergom megye mintegy 1390 lelket számlál. A település neve szláv személynévből magyar névadással keletkezett. (Jelentése: aki nem bátor, aki félénk.) A település első okleveles említése 1235 körülire tehető. A Komáromi Várbirtok része évszázadokon át. Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlődő település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében. Borfesztiválok, szüreti mulatságok, mellett a térségi és európai együttműködés fórumaként számon tartott Hídverő Napok messze földről csábítják a vendégeket. A Hajóskanzen, mely szabadtéri hajózási múzeum és szálláslehetőség egyben, és a Millecentenárium Park ad otthont számos színvonalas kulturális- és sportrendezvénynek. A hajókon működő erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot. A Duna csendes mellékágával, a község fölé magasodó hegyoldalakkal és e festői környezetben megrendezésre kerülő programok sokaságával várja Neszmély a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. A településre érkező szállóvendégek nagy választékot találnak minőségben, szolgáltatási kategóriában egyaránt. A minősített magánszálláshelyeken kívül kemping, apartmanok, skanzenhajó, és borhotel is várja a Neszmélyi Borútra és a dunai vizisportokat kedvelő, ide érkező szállóvendégeket. Összesen 300 ágy, 250 sátorhely várja a több napra érkezőket. A településen a vendéglők, pizzériák mellett kisebb presszók, sörözők fogadják az átutazókat is. A Borúton több borospincében fogadnak előzetes bejelentésre borkóstoló programra vágyókat. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Pátka község a Velencei-hegység nyugati peremén, ahol az a Zámolyi medencére nyúlik le, a Székesfehérvár és Lovasberény közötti főútról leágazó út mentén terül el, mint zsákfalu, 1708-an lakják. A község a a Vértes-hegység déli lejtőin fakadó Császárvíz bal partján partján fekszik. Természeti környezetének része a több mint 300 hektáros Víztározó, mely közel négy évtizede a természetkedvelők és a horgászok paradicsoma. A település már a bronzkorban lakott volt, nyomát a falu határában található Szűzvár melletti földvár sáncmaradványai őrzik. A római korból a megye legnagyobb méretű emléke, a kő duzzasztógát maradt fenn az utókor számára. Az Árpád-kori templom maradvány körül 11. századi halomsírokat találtak. A község első írásos emléke 1192-ből származik, amikor Pacca néven említik ben a község területén fluorit reményében érckutatásokba kezdtek és galenit és szfalerit tartalmú telért találtak. Az ércbányát 1952-ben nyitották meg, a bánya 1967-ben kimerült. Épített emlékei közül kiemelkedik az 1730 körül épült barokk református templom és a késő barokk stílusú közel kétszáz éves katolikus templom. A 18. század második felében épült Ivánka kúria ma középületként szolgál. A lótartásnak nagy hagyományai vannak a településen, a gazdák büszkék nemes négylábúikra és szívesen állnak a látogatók szolgálatára, amennyiben lovagolni, sétakocsikázni, vagy télidőben lovas szánon kirándulni támad kedvük. A faluban szálláshely a külterületi magán horgásztó mellett található. A község központjában egy vendéglátóhely fogadja a betérő vendégeket, akik főleg a víztározók horgásztavaira érkeznek. A napijegyváltásról érdeklődők a benzinkútnál és a Barlang vendéglőnél, a magántóhoz érkezők a helyszínen bővebb információkat kaphatnak. A környék madarakban vadakban, természeti látnivalókban gazdag, külterülete határos a Zámolyi-medencével. A gépkocsival érkezők a Székesfehérvár Lovasberény útvonalon haladva a Pátka bekötőútnál tankolni is tudnak. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél is érdeklődhetnek. Orvosi rendelő: Neszmély, Semmelweis tér 2. T.: 06-34/ Gyógyszertár: Neszmély, Semmelweis tér 1. Rendőrőrs/ körzeti megbízott: Körmöndi István T.: 06-20/ ATM: a postán van pénzfelvételi lehetőség Postahivatal: Neszmély, Fő u Kulturális, szabadidős intézmények Művelődési Ház: Neszmély, Fő u T.: 06-34/ sportpálya, kajakozás Hídverő napok: július elején, Búcsú: szeptember 8. Orvosi rendelő: Pátka, Park utca 2. Tel.: Gyógyszertár: Pátka, Vak Bottyán tér 10. Rendőrőrs/ körzeti megbízott: Pátka, Vak Bottyán tér 4. Tel.: Bankfiók címe: Takarékszövetkezet: Pátka, Kossuth utca 115. Postahivatal: Pátka, Gárdonyi utca 3. Kulturális, szabadidős intézmények 2013-ban: Művelődési ház: Pátka, Vak Bottyán tér 4. Sportpálya, horgásztó, lovaglás Búcsú napja: Anna nap előtti vasárnap, Július 27. Pátka, CAN-C 2 fogathajtó verseny

17 Pusztavám Sárkeresztes Polgármesteri Hivatal: 8066 Pusztavám, Kossuth u Tel.: Polgármesteri Hivatal: 8051 Sárkeresztes, Kossuth u. 44. Tel.: Pusztavám község, melyet ig Ondódnak neveztek, Fejér megye északkeleti peremvidékének egy völgyében fekszik, melyet az Által-ér szel keresztül. Ez a völgy választja el a Vértes-hegységet a Bakonytól. Pusztavámot, illetve a település elődjét től említik írásos emlékek. A török utáni idők elnéptelenedését követően lakói túlnyomórészt németek voltak, jelenleg a lakosság mintegy fele vallja német nemzetiségűnek magát. Az itt élők megélhetését a szőlő és az erdőművelés biztosította, mely művelési ágak ma is jelen vannak a településen. Pusztavám része a Móri-borvidéknek. A széntelepek feltárásával elkezdődött az évtizedek óta tartó bányászkodás. Jelenleg a 2494 fős lakosság túlnyomó része az iparban dolgozik. A település közműellátottsága kiváló. Az intézmények jól szolgálják az itt élők és látogatók, átutazók igényeit. Hagyományápoló és művészeti szervezetek működnek. Az időseknek nyújt második otthont a nyugdíjas klub, a fogyatékkal élőket a mozgássérült klub karolja fel. A kikapcsolódni, sportolni vágyók a sportegyesületben és horgászegyesületben találhatják meg számításaikat. A településen magánszálláshely nincs, de egy 14 szobás panzióban összesen 30 főt tudnak fogadni, ahol erdei iskolásokat is fogadnak. A faluban egy cukrászda, kisebb presszók, sörözők fogadják a betérő vendégeket. A Móri Borvidék egyik szélső településén is megkóstolhatják a vidék jellemző borát, az Ezerjót, valamint a borleves mellé a sváb süteményeket is kínálják a borosgazdák. A Vértesben a túrázás mellett napijegyes horgászatra két tónál is van lehetőség, valamint lovaskocsikázást is megrendelhetnek az érdeklődők. Pusztavám határában benzinkutat is érintenek az autósok, illetve a faluba érve gépkocsijavító műhelyt is találnak. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Sárkeresztes község Székesfehérvártól északra, mintegy 5,2 kilométerre, északi irányban található. Nevét a fehérvári johannitákról (keresztes lovagok) kapta, akiknek itt ajándékozott földet Eufrozina királyné. A település neve a múlt századig Sármelléki járás része volt, ebből ered a Sár- előtag, az utótag a török időkből származik, amikor a Keresztes-majorja nevet viselte. A település 2327 hektáron fekszik, lakosainak száma 1566 fő. A környék mikroklímájára, uralkodó szélirányára rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok. Klímája kedvező. A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén és környékén talált több, különböző korokból származó leletanyag is bizonyít. A község nevezetességei közé tartozik a Református templom, ami 1715-ben épült. Tornyát 1790-ben építették hozzá, azonban az évi földrengés lerombolta, de hamarosan újjáépítették. A paplak 1862-ben épült. Csomasz Tóth Kálmán ( ) református lelkész, teológiai tanár, zenetörténész, himnológus, kandidátus között Sárkeresztesen volt lelkész, emlékműve a református templomkertben található. A falu híres szülöttje a vadászregényeiről ismert Bársony István ( ). A 81-es főútról érkezve a falu határában benzinkutat is talál az utazó. Szintén a falu külterületén a 81. sz. főút 6-os km szelvényében a parkoló mögött található a Hajnal horgásztó. Elérhetőségéről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. A településen szálláshely nem található, csak kisebb presszók, sörözők fogadják a vendégeket. Orvosi rendelő: Egészségház, Petőfi S. u. 3. Tel.: Gyógyszertár: Egészségház, Petőfi S. u. 3. Körzeti megbízott: Pusztavám, Petőfi u. 1. Bankfiók címe: Alba Takarékszövetkezet 8066 Pusztavám, Petőfi u.1. Postahivatal: Pusztavám, Petőfi u. 1. Kulturális, szabadidős intézmények Művelődési ház/könyvtár: Pusztavám, Petőfi u. 1. Tel.: Állandó kiállítások, múzeumok: Faluház - Helytörténeti Gyűjtemény lovaglás, horgászat, túrázás Falunap - Antal naphoz legközelebb eső vasárnap Egészségház: Sárkeresztes Arany J. u. 3. Tel.: Gyógyszertár: Sárkeresztes Arany J. u. 3. Tel.: Körzeti megbízott: Albert Roland Moha Tel.: Bankfiók/ ATM címe: nincs Postahivatal: Sárkeresztes Kossuth u. 26. Művelődési Ház 8051 Sárkeresztes Kossuth u. 9. Sportpálya, és mellette az Erdei tornapálya Pünkösdi Napok Falunap (minden évben július első hétvégén) Falukarácsony (aranyvasárnap)

18 Söréd Szákszend Polgármesteri Hivatal: 8072 Söréd, Rákóczi u. 59. Tel.: Polgármesteri Hivatal: 2856 Szákszend, Száki u. 91. Tel.: Tel./fax: Söréd község Fejér megyében Székesfehérvár és Mór között a 81-es főútvonal mellett a Vértes délnyugati lejtőjén fekszik.1152-ben Serold néven említik az írásos emlékek Sörédet. Jelenleg 536 fő a lakosságszám. Iskola nincs, a 39 fő általános iskolai tanuló a környező helységekbe utazik. Óvoda 1996 óta van, jelenleg 30 gyermek jár az intézménybe. A Művelődési Házban működő könyvtár heti 1 alkalommal van nyitva. Orvos hetente kétszer rendel a településen. Az önkormányzat körjegyzőségben működik Csókakővel. Társadalmi megbízatású polgármester és 1,5 fő köztisztviselő szolgálja a lakosságot, a körjegyző heti egy napot tölt Söréden. A község erőssége a 81-es főútvonal közelsége, a nagyon jó autóbusz közlekedés. Székesfehérvár 18 km-re, Mór 8 km-re található, de nagyon jól megközelíthető tömegközlekedéssel Budapest is. A közeli városokban munkalehetőséget talál az aktív életkorú lakosság, alacsony a munkanélküliség évben nyitották az Arany János utcát 32 telekkel, ez kb. 60 százalékban beépített évben nyitották meg az Ady utcát 5 telekkel és a Jókai utcát 22 telekkel. A telkek teljes közművel rendelkeznek. A telkek eladása még folyamatban van. A településen szálláshely nem található. A faluban kisebb presszók, sörözők fogadják a vendégeket, a Móri borvidékhez tartozó szőlőhegyen viszont több borospincében fogadják előzetes bejelentésre a borkóstoló programra vágyókat. Szákszend 1536 lakos Szák és Szend egyesülésével jött létre 1984-ben. A két község összeépülésével, mintegy 5 kilométer hosszú település alakult ki. A Kisalföld és a Vértes találkozásánál fekszik, határában jó minőségű termőföldek találhatók, patakokkal tagoltan. Fő vízfolyásán a Szend-i éren szép fekvésű tavak találhatók, amelyek jelenleg halas és horgász tóként üzemelnek. Szák legkorábbi okleveles említése Zaak alakban ből való, míg Szend település Zend néven 1421-ből származó oklevélben található. A településen átmenő országos közút forgalma kicsi, melynek következtében a község csendes. Fekvésének és a határában lévő nagy kiterjedésű erdőknek köszönhetően levegője tiszta. A lakosok vendégszeretők környezetükre igényesek. Település infrastruktúrával teljes körűen ellátott. Az ezredfordulón megépült faluház nyújt méltó helyet a különféle közösségi és családi rendezvényeknek, valamint az internet-hozzáféréssel rendelkező iskolai és községi könyvtárnak. A 2005-ben átadott új orvosi rendelő biztosítja a korszerű beteg és védőnői ellátást. Gyermekeink nevelését és oktatását 2 csoportos óvoda valamint 8 osztályos általános iskola biztosítja. A településen szálláshely nem található. A faluban kisebb presszók, sörözők fogadják a vendégeket. A településen a lakosság főleg a mezőgazdasággal foglalkozók életmódját képviselik. Nagyobb agrárvállalkozások jelenléte jellemző, ahova az ilyen típusú tanulmányutakra érdemes tervezni átmenő idegenforgalmat. Orvosi rendelő: Söréd, Rákóczi u. 59. Gyógyszertár: nincs Körzeti megbízott: Söréd, Rákóczi u. 59. Bankfiók/ ATM címe: nincs Postahivatal: nincs Művelődési Ház és Könyvtár 8072 Söréd, Rákóczi u. 54. Sportpálya Falunap - Aug. 20-a utáni hétvége, Nyitott Pincék Pünkösd, Mihály Napi Búcsú Szeptember utolsó - október első hete Orvosi rendelő: Szákszend, Száki u. 90. Tel.: Gyógyszertár: nincs Rendőrőrs/ körzeti megbízott: nincs Bankfiók címe: Pannon Takarékszövetkezet Szákszend, Száki u. 96. Tel.: Postahivatal: Szákszend, Száki u. 89. Faluház/könyvtár: Szákszend, Száki u. 93. Sportpálya, horgásztó Falunap - Pünkösd szombatja

19 Szár Polgármesteri Hivatal: 2066 Szár, Rákóczi u. 68. Tel.: Szár község 1662 fő a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mentén, Tatabánya és Bicske között félúton a Vértes lábánál elterülő ősi település. Nevét az Árpád-házi Szár Lászlóról kapta, aki Szent István királyunk unokatestvére volt. Történetírásokban először1326-ban találkozhatunk nevével. A település közvetlenül a Vértesi Natúrpark határán fekszik, a Vértesbe vezető túraútvonalak mentén. Budapesthez való közelsége kedvelt kirándulóhellyé teszi a környéket. Az 1662 lakosú település ma is élénken őrzi német nemzetiségi hagyományait, melyet az Mária Terézia nevéhez fűződő, az 1700-as években történt betelepítés óta generációról generációra adnak tovább a száriak. Szár büszkesége a Fellner Jakab által épített barokk római katolikus templom, melynek helyén már 1340-ben is állt templom. A település életét színesítik, és egyben szabadidős elfoglaltságot biztosítanak a művészeti csoportok: a nemzetiségi tánccsoport, énekkarok, fúvószenekarok, majorette csoport, illetve a sportegyesület futball és asztalitenisz csapata. A településen 1 minősített magánszálláshely működik, ahol 3 db apartmanban összesen 23 főt tudnak fogadni. Kisebb presszók, sörözők fogadják a betérő vendégeket. A településre az 1-2 napos bakancsos turizmus jellemző, amelyet a természeti szépségnek, és a vasúti elérhetőségnek köszönhet a település. Jól működő hagyományőrző egyesülete táboroztatással is foglalkozik. Az erdőben több kisebb kulcsos turistaház található. A természet tiszta íze Orvosi rendelő: 2066 Szár, Óvoda köz 1. T.: Arany Sas Gyógyszertár, 2066 Óvoda köz 4. Tel.: Körzeti megbízott: Bankfiók: Buda Takarékbank, 2066 Szár, Rákóczi Ferenc u Postahivatal: Szár, Rákóczi Ferenc u. 34. Petőfi Sándor Művelődési Ház: Szár, Rákóczi Ferenc u Tel.: Sportpálya, sportcsarnok, túrázás III. Szári Napok szeptember Adventi Sokadalom (december 8., ) ÉLNI JÓ HÁZ Budapesttől 50 km-re, a Vértesben. Falusi vendégszállás, vendégasztal. Bejelentkezés: Egészség és tradíció Fűszerkeverékek só nélkül. Mézes szörpök

20 Szárliget Szomód Polgármesteri Hivatal: 2067 Szárliget, István u. 49. Tel.: Polgármesteri Hivatal: 2896 Szomód, Fő u. 23. Tel.: Szárliget község Komárom-Esztergom megyében, az M1 és az 1-es út, valamint a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mellett, a Vértes és a Gerecse hegységek lábainál helyezkedik el. A települést 1930-ig Rokkant-telepnek nevezték, ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-tól Szárligetnek. Szárliget január 1-jéig Szár külső települése, majd 1989-ig társközsége volt január 1-jétől Szárliget önálló község lett. A közeli városok felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá teszi a gyógyturizmus és a wellness turizmus fejlesztésére. A község alatt található Európa egyik legjelentősebb karsztvíz bázisa, mely kb embernek olyan minőségű ivóvizet nyújt, Orvosi rendelő: Szárliget, Petőfi S. u. 96. Tel.: Gyógyszertár: Szárliget, Petőfi u. 96. Körzeti megbízott: Kálló Gábor -Szárliget, Petőfi u. 96. Tel.: Bankfiók címe: Buda Takarékszövetkezet - Szárliget, István u. 50. Postahivatal: Szárliget, Ady E. u. 14. Közösségi Ház: Szárliget, István u. 49. Tel.: sportpálya Búcsú (Magdolna nap környéke) július 22. melyet szinte kezelés nélkül lehet a vezetékhálózatban biztosítani. A falut nemcsak a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal osztja ketté, de a Fejér és Komárom-Esztergom megye határvonala is áthúzódott rajta. Szárliget lakói 2449 fő többször kezdeményezték a falu Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását, ami 1999-ben megvalósult. A településen magánszálláshely nem található, csak az önkormányzat működtet egy 3 szobás vendégházat. A faluban egy cukrászda, több kisebb presszó, sörözők fogadják az átutazó vendégeket. Elérhetőségről a Vértes- Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek. Szomód község 2152 lakos a rézkortól folyamatosan lakott település. A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak. Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először oklevelek. A mezőgazdasági termelésből élő település a szántóföldjein búzát, a napsütéses dombok szőlőföldjein jó minőségű bort termeltek. A II. világháború a községben súlyos károkat okozott. A felszabadulást követő időszak a község számára a szomszédos Dunaszentmiklóssal történő öszszecsatolást hozta, 1990-ben vált ismét önállóvá. A falu műemlékei leginkább a barokk kort és az Eszterházyak Orvosi rendelő: Szomód, Kiss u. 36. Tel.: Gyógyszertár: Szomód, Vadász u. 1. Tel.: Körzeti megbízott: Szomód, Fő u. 23. Bankfiók címe: Pannon Takarék Bank - Szomód, Tatai u. 1. Postahivatal: Szomód, Fő u. 19. Művelődési ház: Szomód, Fő u. 17. Állandó kiállítások: alkalomszerűen a Polgármesteri hivatalban, illetve a Német Nemzetiségi Önkormányzat állandó kiállítása Sportpálya, horgászat, lovasíjászat Farsangi bál februárban Pünkösdi koncert A Falufesztivál a Búcsúval egy időpontban minden év július utolsó hétvégéjén, Jakab nap körül kerül megrendezésre. Szüreti felvonulás és bál szeptemberben Musikfest im Herbst (Őszi Zenei Fesztivál) októberben Dalos találkozó novemberben Adventi hangverseny és vásár decemberben Szilveszteri gyalogtúra tevékenységét idézik, hiszen Fellner Jakab építész tervei nyomán épült a római katolikus templom 1775 és 1778 között, míg az itt található szobor a XVIII. század első feléből való. A közeli Betlehem-pusztára az erdészház miatt érdemes kilátogatni, de a katolikus templom kertjében található, műemlék jellegű kőkeresztet is érdemes megnézni. A falu egyik legféltettebb kincse az április-májusban virágzó védett apró nőszirom, amelyből egész rétnyit láthatnak, akik megelégszenek a védett növény pompájával. A településen 2 minősített szálláshelyen összesen 5 szobában, 15 ággyal várják a több napra érkező vendégeket. Előzetes bejelentésre a borkóstoltató programra is van lehetőség egy borozóban. A faluban kisebb presszók, sörözők fogadják a betérő vendégeket. Az átutazó autósok autószerelőt is találnak. A településen tevékenykedik egy díszműkovács is, aki rendezvényeken látványos bemutatókat tart. Elérhetőségekről a Vértes-Gerecse Közösségnél érdeklődhetnek