Az Új Magyarország Fejlesztési Tervének várható hatása az utazási irodák eredményességére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Új Magyarország Fejlesztési Tervének várható hatása az utazási irodák eredményességére"

Átírás

1 1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Az Új Magyarország Fejlesztési Tervének várható hatása az utazási irodák eredményességére Konzulens: Talabos István Adjunktus Kassai Dániel Turizmus vendéglátás szak Turizmus szálloda szakirány újabb diplomás képzés levelező tagozat 2010

2 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 I. Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus 3 I.1. ÚMFT stratégiai céljai és azok megvalósítása a magyar gazdaságban 7 I.2. ÚMFT programjainak turizmusra gyakorolt hatása (országos) 9 I.3. Az ÚMFT utazási irodákra gyakorolt hatásának mérése 12 I.4. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia és az ÚMFT összhangja 15 II. Magyarországi régiók 19 II.1. Az Operatív programok kapcsolódása a turizmushoz 23 II.2. Az Operatív programok és a Tercier szektor kapcsolata 27 II.3. A hét régió megvalósult pályázatainak hatása az utazási irodák eredményességére 33 II.4. A hét régió jelenleg futó pályázatainak várható hatása az utazási irodák eredményességére 44 III. Utazási irodák 47 III.1. Egy budapesti utazási iroda múltja, jelene, jövője 48 III.2. Mélyinterjú az utazási iroda idegenforgalmi ügyintézőjével 49 III.3. Közvetett és közvetlen haszon a programból 51 III.4. A fejlesztések hatása az utazási irodák véleményei alapján 54 III.5. Az ÚMFT értékelése az utazási irodák szemszögéből 57 IV. Jövőkép 58 Összefoglaló 59 Következtetés 60 Mellékletek 62 Felhasznált irodalmak és idézetek jegyzéke 71

3 2 Bevezetés Szakdolgozatom bevezetését, azzal kell kezdenem, hogy megindokoljam miért is választottam munkám témájául az Az Új Magyarország Fejlesztési Tervének várható hatása az utazási irodák eredményességére címet. Amikor II. évfolyamos hallgatóként elkezdtem témát keresni szakdolgozatomhoz olyan tanszéket akartam választani, ami a főiskolán eltöltött két év alatt a legközelebb került hozzám mind a tárgy mondanivalója, mind pedig az előadások sikeressége miatt. Számomra nagyon fontos, hogy az engem oktató az előadást úgy tartsa meg, hogy az lekösse figyelmemet, érdekes legyen (ne csupán szakszerű), mert ha ez sikerül, úgy a tárgy befogadása, tanulása, az anyag feldolgozása könnyebben és gyorsabban fog megtörténni. Egyszóval szeressem, amit tanulok. A Turizmus Intézeti Tanszék és annak oktatói voltak elsősorban azok, akik teljes mértékben le tudták kötni figyelmemet az előadásokon és egyben elérték azt, hogy nem csak, hogy megszerettem az általuk oktatottakat, hanem szakdolgozatom témáját is a tanszéken felkínált lehetőségek közül választottam ki. Olyan témát akartam választani, ami valamilyen szempontból közel áll hozzám, feldolgozása mégis kihívást jelent számomra. Első diplomámat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi karán szerzetem. Már akkor nagy érdeklődést mutattam a turizmus iránt, ezért is szólt akkori szakdolgozatom Tihany idegenforgalmáról, turizmusáról. A sors fintora, hogy akkor inkább az idegenforgalom szemszögéből kellett megközelítenem egy település múltját jelenét, jövőjét, most pedig közigazgatási vonulatot is taglalok, hiszen az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT) keretében benyújtott pályázatok kezelése, egy állami szerven, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül bonyolódik le. Születésem óta Budapesten élek, szeretem a várost minden gondjával, bajával együtt. A városban több utazási iroda is van, de kérdéseket egyaránt intézek a budapesti és a vidéki irodákhoz is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül sok mindenre lehet pályázni és ezek különböző elemzése, nem kis kihívást jelent a számomra, de remélem megbirkózom a feladattal. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni az Új Magyarország Fejlesztési Terv hatásait a kezdetektől napjainkig, de mindig szem

4 3 előtt tartva a jövőt, az újabb pályázatok által is biztosított fejlődési lehetőségek kihasználásának fontosságát, nemcsak a főváros, hanem környéke, a régiók, az ország idegenforgalmának fellendülése miatt is. A tisztán látás érdekében először az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, a turizmus jelenlegi állását, majd később az ÚMFT turisztikai pályázatainak turizmusra gyakorolt hatását fogom ismertetni. Régiónként sorról-sorra átveszem azokat a pályázatokat, amik megvalósultak, majd elemzem, hogy ezek a programok milyen hatással vannak, vagy lehetnek a magyarországi utazási irodákra. A fejlesztések országos hatását is vizsgálom, összesítem, hogy mekkora az az összeg, amit országos szinten turisztikai beruházásokra fordítottak. Megpróbálom beleélni magam az utazási irodák gazdálkodásának mindennapjaiba: Mekkora szerepet játszik az ÚMFT az utazási irodák életében? Felfigyelnek-e a megvalósult fejlesztésekre az utazási irodák? Milyen pályázatok vannak hatással az utazási irodákra? Természetesen sok olyan kérdést fogok feltenni és igyekszem is majd azokat megválaszolni, amelyek a régiók, az ország idegenforgalmi fejlődését segítik elő, nemcsak a közeljövőt előtérbe helyezve, hanem távlati célokat is megfogalmazva. Dolgozatomat azzal az összefoglaló jövőképpel fogom zárni, hogy megválaszolom mi a teendője az utazási irodáknak, mi a teendője ezen belül a vezetésnek, mit kell tennie, csinálnia mindenkinek, hogy kihasználva a pályázati forrásokat, egy fejlettebb országot tudhassunk magunkénak és gazdaságunk idegenforgalmi szempontból újra a jó irányba haladjon. I. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a turizmus Magyarország május 1-én lépett be az Európai Unióba és ez a lépés azt is jelentette, hogy uniós támogatásokban részesülhetünk bizonyos feltételek teljesítése esetén. Országunk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. 1 Természetesen ahhoz, hogy ez az összeg lehívható legyen, a különböző szervezeteknek, vállalkozásoknak sikeresen kell pályázniuk. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv két 1 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.i.

5 4 legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben sz. táblázat: Felhasználható fejlesztési források 265 Ft/euró, 2004-es árak Összesen Operatív programok milliárd forint Gazdaságfejlesztés OP (GOP) 690,0 Közlekedés OP (KÖZOP) 1703,2 Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) 966,0 Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) 538,9 Környezet és energia OP (KEOP) 1140,0 Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) 128,3 Közép-dunántúli OP (KDOP) 140,5 Dél-dunántúli OP (DDOP) 195,0 Dél-alföldi OP (DAOP) 207,1 Észak-alföldi OP (ÉAOP) 269,6 Észak-magyarországi OP (ÉMOP) 249,9 Közép-magyarországi OP (KMOP) 419,0 Államreform OP (ÁROP) 40,9 Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) 99,8 Végrehajtás OP (VOP) 87,2 Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen: 6875,4 Európai területi együttműködés 106,8 Az én feladatom az, hogy a meghatározott fejlesztési területek operatív programjain belül megtaláljam azokat a megvalósult és a jövőben megvalósuló pályázatok által kiváltott hatásokat, amelyek az utazási irodákat is érintik, illetve érinthetik. A későbbiekben megpróbálom azt is meghatározni, hogy az egyes operatív programokon belül hozzávetőlegesen mekkora az az összeg, amit a magyarországi turizmusfejlesztésére fordítottak és fordítani fognak. Ez a táblázat, addig is egy kis ízelítő arról, hogy 15 %- os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt Forrás: p.9. 2 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.1.

6 5 -milyen- források állhatnak rendelkezésre. 3 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljai természetesen összhangban vannak az operatív programok céljaival, amelyek az alábbiak: - a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, - az energiatakarékosság és hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, - települések átfogó, integrált fejlesztése, - a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, - a társadalmi infrastruktúra fejlesztése. 4 Bízom abban, hogy Magyarországon a turizmusfejlesztés nagyobb szerepet fog kapni és nem csak egy leírt jól csengő szó, egy megvalósítható cél, hanem egy olyan mindenki számára fontos terv lesz, amelyből profitálhatunk. Országunkban annyi kiaknázatlan kincs van ( Magyarország területének 70 %-án nyerhető termálvíz 5 ), annyi az elhanyagolt terület (lepusztult vidéki kastélyok, felújítandó városközpontok). Annyi lehetőségünk lenne: felújítandó épületek (Pécsi toronyház), megvalósítandó befektetések (Balatonring). Folyóink jobb kihasználásával fellendíthetnénk folyami hajós turizmusunkat. Megannyi szépséggel rendelkezünk (világörökségi területeink). Ezek fejlesztésére, védelmére igenis fordítani kell időt, energiát, pályázati és saját pénzt és nem utolsó sorban mindezt együtt, egymásért, országunk boldogulásáért kell megvalósítani. Az Európai Unióba való belépésünk után óriási lehetőséget kaptunk ezeknek az álmoknak a megvalósítására. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nemcsak az uniós források 6 év alatt történő lehívásáról és annak strukturált programokon 3 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.9. 4 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.8. 5 Czeglédi J. and Imre J., (1989), Turizmus itthon és külföldön, Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, p.172.

7 6 keresztül való elköltéséről szól, hanem egy irányt mutat és, ha ennek a lényegét röviden kellene megfogalmazni azt mondanám: felzárkózás az Európai Unió fejlett országaihoz általános és specifikus fejlesztések által, önerőből és uniós források segítségével. A világon egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem, ami az ÚMFT-ben is megjelenik. Ha ezen a téren is fel akarunk zárkózni a többi európai uniós országhoz, úgy kell fejlesztéseinket megvalósítani, hogy gondolkodásmódunkba és természetesen költségeinkbe is beleépítjük az adott esetben hosszú távon megtérülő környezetvédelmi és környezethasznosítási elemeket. A természet védelme üzletet is jelent, hiszen az utazó szeretne szép hegyeket, tavakat stb. látni, új, pozitív természet adta energiáért és élményért keresi fel országunkat és, ha ez nincs meg, mert tönkretettük, más helyet választ. Egy másik fontos szempont, a kommunikációnk. Ugyanis nem elég az ÚMFT pályázatain keresztül elnyert uniós és saját források infrastrukturális és egyéb fejlesztésekre fordítása, ha azok megvalósulásáról mit sem tud a külföldön élő turista. Fél évig külföldön dolgoztam, hogy szakmai tapasztalatot gyűjtsek és a tvben, a reklámokban több ország hirdette, miért is érdemes hozzájuk utazni. Sajnos magyar turizmust hirdető reklámmal alig találkoztam. Országunk népszerűsítéséért a Magyar Turizmus Zrt. sokat tesz, de az ország imázsára, úgy gondolom több pénzt kellene fordítani. A pénz pénzt generál és habár hosszú távon, de a turisztikai fejlesztések megtérülnek. A turizmusban az együttműködés, az összetartás, a globális és lokális gondolkodás egyaránt fontos. Országunkban a turisztikai fejlesztések elsősorban régióspecifikusan valósulnak meg, de a gazdaságfejlesztés programjai, így közvetve más operatív programok is kedvező hatásokat gyakorolnak rájuk (pl. közlekedési fejlesztések). 6 Erre a későbbiekben részletesen kitérek. Összefoglalva tehát, az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a turizmusfejlesztés csak egy kis részét képezi az operatív programoknak, de ha 6 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.115.

8 7 nemcsak a közvetlen és közvetett turisztikai fejlesztéseket, hanem a gazdaság más, a turizmusra ható aspektusait is vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy azok a kerek egészhez szintén hozzátesznek. I.1. ÚMFT stratégiai céljai és azok megvalósítása a magyar gazdaságban Az ÚMFT 2006-ban előre felvázolt gazdasági céljai és az Európai Bizottság számára 2009-ben írt Nemzeti Startégiai Jelentés adatainak összehasonlításából kiderül, hogy 2006-ban túlzott optimizmussal tekintettünk a jövőbe, annak ellenére, hogy a világgazdasági válsággal nem számolhattunk. A következő két táblázatban a bruttó hazai termék növekedését összehasonlítva láthatjuk, hogy a GDP növekedés jelentősen túl lett becsülve és 2006-tól kezdve növekedés helyett folyamatos csökkenés figyelhető meg. A gazdasági teljesítmény 2009 egészében pedig közel 7 %-kal maradhat el a évi szinttől; 2010-ben már csak kismértékű visszaesés, 2011-től pedig remélhetőleg újfent lendületesebbé váló gazdasági növekedés várható sz. ábra: A z U M F T á lta l terv ez ett é s a Nemzeti Stratégiai Jelentés valós és tervezett számai a magyarországi GDP alakulásáról 6 Változás az előző évhez képest (%) UMFT N em ze ti Stratégiai Jelentés -8 Évek Forrás: p.19 és. p.19. A másik szembetűnő különbség az összehasonlításkor a magyarországi bruttó államadósság megbecsüléséből adódik ben a becsültnél kevesebb lett az 7 NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, (2009), Nemzeti Stratégiai Jelentés n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.15.

9 8 államadósság mértéke, között (és ma már tudjuk, hogy 2010-ben is) viszont már meghaladta az előre prognosztizáltat. Az államháztartás hiánya ben várhatóan csak kismértékben emelkedik, 2010-ben pedig kismértékben már ismét csökkenhet annak ellenére, hogy a várható makrogazdasági folyamatok az adócentralizáció néhány tized- %pontos csökkenését eredményezik 8 2. sz. ábra: Az UMFT által tervezett és a Nemzeti Stratégiai Jelentés való és tervezett számai a magyarországi bruttó államadósságról 100 A GDP %-ában UMFT Nem zeti Stratégiai Jelentés Évek Forrás: p.19 és. p.19. Sajnos az elmúlt évek nem kifejezetten jó gazdaságpolitikája és a világgazdasági válság a turizmust is jelentősen visszavetette. Így 2009-ben: A szálláshely szolgáltatás/ vendéglátás ágazat a nemzetgazdaság 6 %-os GDP csökkenésénél valamelyest kevésbé 4,5 5 %-kal esett vissza. Beruházásokban 20 % volt a visszaesés 2009-ben az előző évhez képest. A fogyasztói árak növekedése a szálláshely szolgáltatások esetében az inflációnál alacsonyabb, 2 %, a vendéglátás esetében, annál lényegesen magasabb, 6 % volt. Az ágazatban alkalmazásban állók száma 9 %-kal csökkent, a havi bruttó átlagkereset 120 ezer forint volt, ami a nemzetgazdasági átlag 62 %-a. A nemzetközi utasforgalomban továbbra is nagy arányt képviselnek az egynapos utazók, közöttük az átutazók, akiknek értékelhető turisztikai fogyasztásuk nincs. 8 NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, (2009), Nemzeti Stratégiai Jelentés n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.17.

10 9 Magyarországra látogató külföldiek száma és turisztikai fogyasztása 3. sz.ábra: 4. sz. ábra: Hazánkba érkező külföldi látogatók száma (millió fő) Látogatók Átutazók Egy napra látogatók Látogatók turisztikai motivációval Hazánkba érkező külföldi látogatók költése (milliárd HUF) Látogatók Egy napra látogatók Átutazók Látogatók turisztikai motivációval Forrás:http://portal.ksh.hu A 820 milliárd forintos turisztikai fogyasztás folyó áron és árfolyamon 12 %-os növekmény ugyan, de figyelembe kell venni, hogy 20 %-kal gyengébb volt a forint és több, mint 4 %-os volt az infláció. A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron szenvedtek el 10 %-os veszteséget. Részesedésük tehát a turisztikai fogyasztásból csökkent. A lakosság alacsony, 31 %-os turisztikai aktivitása és fogyasztása (240 milliárd forint) 18 %-kal kevesebb volt mint egy éve. 9 Természetesen azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen, illetve mekkora hatása volt a magyarországi turizmusfejlesztésre az ÚMFT keretein belül a kiutalt turisztikai pályázati pénzeknek és az ezekből elindult vagy megvalósult beruházásoknak. I.2. ÚMFT programjainak turizmusra gyakorolt hatása (országos) Ha összehasonlítjuk a 4. oldalon lévő és az alábbi táblázat számadatait rögtön megtudhatjuk, hogy az operatív programok forrásaiból hány % az, amit turizmusfejlesztésre szánnak: 9 DR. BELYÓ PÁL, (2010)., Tájékoztató a Nemzeti Turisztikai Bizottság számára a KSH munkájáról, különös tekintettel a turisztikai adatokra, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.9.,11.,13.,15.,17-18.,21-22.,28.

11 10 2.sz. táblázat: Turizmusfejlesztéshez kapcsolódó operatív programok adatai Forrás: p sz. ábra: Operatív programokon belüli források megoszlása Teljes összeg Turizmusra szánt forrás + önerő KEOP + Régiók ÉAOP DDOP KDOP KEOP ,1 34,8 269,6 30,9 249,9 46, ,4 128, ,5 26,4 1, Milliárd forint Forrás: p.9. és p.47. Turizmusfejlesztésre szánt forrás + önerő %-os aránya az egészhez képest: KEOP: 0,12 % NYDOP: 23,69 % ÉAOP: 12,91 %, KMOP: 6,30 % DDOP: 23,64 % DAOP: 14 %. KDOP: 18,51 % ÉMOP: 12,36 %

12 11 A számokból kitűnik, hogy arányaiban a legkevesebbet a Környezet és energia OP programon belül, a legtöbbet pedig a Nyugat-dunántúli OP programon belül fordítanak turizmusfejlesztésre. A KEOP-nak és a Regionális Operatív Programoknak rendelkezésére álló forrásokból és a pályázók által vállalt önerőből átlagosan 8,2 % folyik a turizmusba. A turizmust segítik elő emellett az erdei iskolák és óvodák KEOP keretében történő fejlesztése (15 projekt), illetve a gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (16 projekt). A ROP-ok keretében a turisztikai vonzerő növelését, illetve szálláshelyek fejlesztését támogatják. Az egyes régiók adottságaikhoz illeszkedve markánsan eltérő fejlesztési stratégiát követnek, ami a támogatási arányokban is kifejeződik. 10 Tekintettel arra, hogy a megítélt támogatás nem egyenlő a teljes összeg azonnali kifizetésével, mivel egy-egy projekt (pl.: szállodaépítés) akár több évig is elhúzódhat, ezért ez a 8,2 % sem tekinthető egy pontos számításnak, mivel a kifizetésekre a projekt megvalósítás előre haladtával gyakran több részletben kerül sor. Vagyis (az egyébként fontos) projekt ellenőrzések miatt és azért, hogy követhető legyen a kiutalt és felhasznált pénz útja, a vállalkozások csak lassan jutnak a forráshoz. Ez a szükséges rossz viszont nem segíti elő a gyors fejlesztéseket, gyorsan megvalósuló programokat és egy világgazdasági válság közepén kevés segítség a likviditási gondokkal küzdő vállalkozásoknak. A támogatásokból származó látható eredmény az előbbiek miatt így csak később realizálódik. Az ÚMFT támogatásai az előrejelzések szerint hosszú távon várhatóan 3 %-kal magasabb bruttó hazai összterméket eredményeznek a beavatkozások nélküli pályához képest NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, (2009), Nemzeti Stratégiai Jelentés n.p., elérhetőség/hozzáférés: p NFÜ Koordinációs Irányító Hatósága, (2009), Nemzeti Stratégiai Jelentés n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.110

13 12 I.3. Az ÚMFT utazási irodákra gyakorolt hatásának mérése Az előző fejezetben láthattuk, hogy mekkora az az összeg, amit a KEOP és a ROP pályázatokon keresztül turisztikai fejlesztésekre lehet fordítani. Ezekhez még nem vettük, hozzá a többi operatív programban szereplő már megvalósult, vagy a jövőben megvalósuló pályázatokat, amelyek közvetetten, a mikro, kis és középvállalkozásokon (továbbiakban: kkv) keresztül hatással lehetnek az utazási irodák eredményességére. A következőkben pontokba szedve felsorolom azokat a lehetőségeket, amelyek alapján az eredményességet mérni lehet. Ezek lehetnek ezen kívül különböző idegenforgalmi mutatószámok, statisztikai mutatók, programok stb. A Magyarországra látogató külföldi turisták és belföldön utazni vágyó lakosok számának, szokásainak stb. mérési módszerei sok tekintetben megegyeznek: Külföldi turisták Belföldi turisták Alapadatok Alapadatok érkezések száma érkezések száma turisták száma turisták száma kirándulók száma kirándulók száma közlekedés módja közlekedés módja érkezések havonkénti alakulása érkezések havonkénti alakulása állandó lakóhely szerinti küldő az utazás szervezésének módja ország életkor, nem életkor, nem a tartózkodási idő hossza a tartózkodási idő hossza igénybe vett szálláshely típusa, kategóriája, kapacitása igénybe vett szálláshely típusa, kategóriája, kapacitása kiadások nagysága, szerkezete kiadások nagysága, szerkezete az utazás módja az utazás módja az utazás célja az utazás célja Szálláshely-statisztikai módszer: Szálláshely-statisztikai módszer: szálláshelyeken regisztrált érkezések száma szálláshelyeken regisztrált érkezések száma szálláshelyeken regisztrált szálláshelyeken regisztrált

14 13 vendégéjszakák száma vendégéjszakák száma a havonkénti forgalom, területenkénti forgalom a havonkénti forgalom, területenkénti forgalom az adott szálláshely területi elhelyezkedése az adott szálláshely területi elhelyezkedése kapacitáskihasználtság kapacitáskihasználtság Megkérdezéses módszer: Megkérdezéses módszer: Turista kiadása= turista által Turista kiadása= turista által eltöltött éjszakák vagy érkezések száma X átlagköltés nagysága eltöltött éjszakák vagy érkezések száma X átlagköltés nagysága (utazási irodáktól kért (utazási irodáktól kért információk alapján becsléssel) információk alapján becsléssel) Kérdőív Kérdőív Mélyinterjú Mélyinterjú Egyéb módszerek: Egyéb módszerek: utazásszervezők és az utazási irodák szállodáktól, közlekedési vállalatoktól stb. kapott jutalékai utazásszervezők és az utazási irodák szállodáktól, közlekedési vállalatoktól stb. kapott jutalékai utazás szervezésének módja utazás szervezésének módja 12 bevételek bevételek kiadások kiadások célterület célterület utazási irodáknál történt valuta vétel utazási irodáknál történt valuta vétel állandó lakóhely országon belül A turizmusfejlesztéssel főleg regionális szinten foglalkoznak, vagyis a ROP-on keresztül bonyolódik a kimondottan turizmusfejlesztéssel foglalkozó, a turizmusfejlesztést célzó pályázatok legnagyobb része. Központi szinten ez nem mondható el. Természetesen jó lenne, ha még nagyobb hangsúlyt kapna a turizmus, 12 dr. Jandala, Cs., (1992), A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest, p

15 14 de ez a közeljövőben nem várható. A pályázatok hierarchiáját az alábbi ábrán láthatjuk. 6. sz. ábra: Hierarchia a források elosztásáról Közép-Mo. Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Kkv Kkv Kkv Kkv Kkv Kkv Kkv Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Utazási ir. Saját szerkesztés Ez az ábra azt szemlélteti, hogy az EU-s források először az ÚMFT-hez jutnak el, majd ezek a források kiegészülnek a magyar költségvetés által biztosított összeggel. Az összeget elosztják a különböző operatív programok között, majd az operatív programok pályázatain nyert mikro, kis és középvállalkozásokhoz jut el a támogatás. Ebből profitálnak az utazási irodák is. A vállalkozások turizmusfejlesztéssel kapcsolatos beruházásai között az utazási irodák eredményességére is ható beruházásokat úgy is el lehet képzelni, mintha egy mezőn magvakat szórnánk el, de nem egyszerre, és amikor a termés beérik, kiválogatjuk a legszebbeket (közvetlen hatás: pl.: hotelek). Ezután a nem olyan szépeket, de hibátlanokat is leszüreteljük (közvetett hatás: pl.: túra útvonal kiépítés), noha azokat

16 15 kevésbé érezzük fontosnak (pedig azok), valamint várjuk, hogy mikor érik be a később elvetett termés, amit elültettünk (jövőbeni hatás). Az is látható, hogy az ÚMFT a különböző kiírt pályázataival terelgeti ugyan a fejlesztések irányát, de van olyan hely, ahol nem kell fejleszteni, mert nincs már rá szükség, van olyan pályázó, akit az adott fejlesztés nem érdekel, és van olyan is, aki a szükséges önerőt nem tudja előteremteni. Ezek tehát nem fognak megvalósulni. Fontos megállapítani, hogy az ÚMFT nem kimondottan az utazási irodákkal foglalkozik. Az ÚMFT a mikro, kis és középvállalkozások szektorral foglalkozik, aminek részét képezik az utazási irodák. Pályázatai, támogatásai a gazdaságban részt vevő vállalkozásokra, mint szektorra irányulnak. Tehát az ÚMFT a szektoron keresztül csak közvetve van hatással az utazási irodákra, mint a gazdaság egyik ágazatára. Nem hatol le közvetlenül olyan mélységekig programjaival, ahol az utazási irodák találhatóak, nem célja közvetlenül az utazási irodák fejlesztése, nincsenek utazási irodákra kiírt pályázatok, hanem a kis- és középvállalatok, nonprofit szervezetek beruházásait támogatja célzottan. Befolyásolási és iránymutatási tényezői azok a pályázati címek és hozzá tartozó elvárások, amiket a pályázóknak, ha nyerni akarnak, teljesíteniük kell. Éppen ezért a turisztikai irányú pályázatok között válogatni kell, hogy melyek azok, amelyek közvetetten (pl.: kiállítások, rendezvények) és melyek azok, amelyek közvetlenül (pl.: szálloda felépítés) befolyásolják az utazási irodák kínálatát, s ezzel eredményességét. Az adatgyűjtés és a források elosztásának tisztázása után már csak egy fontos kérdés merülhet fel: az utazási irodák a piaci verseny miatt vajon mennyi adatot fognak szolgáltatni, vajon valós számadatokat árulnak-e majd el gazdálkodásukat illetően? Ez nyilvánvalóan a későbbiekben kiderül. I.4. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia és az ÚMFT összhangja A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia is igyekszik a turizmus egészét meghatározó környezetet és tényezőket bemutatni. Mindezek leírására 5 pillérből álló struktúrát alkalmaz, melyen belül az első, a turizmus versenyképességi, társadalmi és természeti környezetével foglalkozik, a 2. és 3. pillér a turizmust globálisan leíró 4A (attraction-vonzerő, accomodation-szállás, access-elérhetőség, attitude-szemlélet) tényezőt mutatják be. A 4. a turizmus emberi erőforrás helyzetét,

17 16 míg az 5. a turizmus fejlődését és versenyképességét biztosító intézményrendszer tárgyalásával foglalkozik. 13 Az Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (továbbiakban: NTS) 2005 augusztusában vált teljes formájában mindenki számára elérhetővé, ezért az még nem tartalmazhat a 2007-es Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó stratégiát, viszont figyelembe veszi az ÚMFT elődjének tekinthető, 2003-ban elkészült Nemzeti Fejlesztési Tervet (továbbiakban: NFT). Az NTS kifejti: 1. a turizmusfejlesztési stratégia és az NFT céljai egy irányba mutatnak ( ) 2. a turizmusfejlesztési stratégia a következő években már alapul szolgál a következő NFT, valamint az ország egészére vonatkozó Európa Terv elkészítése során 14 A cél, hogy az NTS és az ÚMFT között kapcsolódás legyen, már az NTS dokumentum elején megjelenik: Ahhoz, hogy az EU közötti tervezési ciklusára elkészítendő második NFT-vel az összhangot előre biztosítsuk, szükséges az EU társadalmi és gazdasági fejlesztési céljainak ismerete. 15 Tehát a két dokumentum kapcsolata abban rejlik, hogy mindkettő az Európai Unió irányelveihez próbál igazodni, egyrészt uniós tagságunk kötelezettségeként, másrészt a lehívható pénzügyi források szükségessége miatt. Az ÚMFT figyelembe vette az NFT tapasztalatait, megvizsgálta annak előnyeit, hiányosságait és a korábban az NFT-n belül főként a Regionális Operatív Programokban megjelenő turizmusfejlesztést beépítette, kiegészítette és áthelyezte saját programjába. Itt említhető meg kapcsolódási pontként, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 13 MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003)., Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003).,Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003).,Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p. 13.

18 17 Regionális Operatív Programjában részletezett célkitűzések szolgáltak leginkább hivatkozási alapként a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához. 16 Szemléltetve a 3 terv kapcsolatát időrendi sorrendben: 7. sz. ábra: NFT-NTS-ÚMFT kapcsolata NFT NTS ÚMFT Saját szerkesztés Mind az NTS, mind az ÚMFT végighalad az országban általuk behatárolt régiók bemutatásán, s azok fejlesztési lehetőségein. Lássuk, hogy az időbeli különbségen túl mi a közös és mi nem egyezik a két dokumentum régiókról alkotott véleményében. Az uniós célok, iránymutatások mindkét dokumentumba beépülnek. Az ÚMFT jelzi, hogy többek között az NTS-t is figyelembe vette a kidolgozásakor, azonban a dokumentumban az NTS-ről más tekintetben nem tesz említést. Az NTS elemeinek beépítését még ha nem is írta le az ÚMFT, látható, hogy azokat a Regionális Operatív Programok turizmusfejlesztéssel kapcsolatos pályázatainál figyelembe vette. Az alábbi táblázat két fajta nézőpontból rendszerezi a magyarországi régiókat: Turisztikai régiók NUTS II régiók 1. Budapest Közép-Dunavidék 7. Balaton 1. Közép-Magyarország 2. Közép-Dunántúl 8. Tisza-tó Közép-Dunántúl 3. Nyugat-Dunántúl 3. Nyugat-Dunántúl 4. Dél-Dunántúl 4. Dél-Dunántúl 5. Észak-Magyarország 5. Észak-Magyarország 6. Észak-Alföld 6. Észak-Alföld 7. Dél-Alföld 7. Dél-Alföld MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003).,Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL, (2003).,Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, n.p., elérhetőség/hozzáférés: le/nemzetiturizmusfejlesztesistrategia.pdf?openelement, p

19 18 8. sz. ábra: Forrás:http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/bulletin_2006_balaton/html/bulletin1_80.pdf 9. sz. ábra: Nuts II-es régiók Forrás: %C3 %A1g_r %C3 %A9gi %C3 %B3i 18 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG, (2007).,Új Magyarország Fejlesztési Terv, n.p., elérhetőség/hozzáférés: p.20.

20 19 A turisztikai és a NUTS II-es régiókat összehasonlítva rögtön látható, hogy azok sem számszakilag, sem területileg nem egyeznek meg. Mivel az uniós források a legsikeresebben akkor hívhatók le, ha az európai uniós szabályoknak megfelelő régiókat hozunk létre, ezért szükséges lenne a turisztikai régiók átalakítása, ám ehhez politikai akarat és országgyűlési támogatás szükséges. Amíg ez hiányzik, addig is törekedni kell a több régiót átfedő területeknek egymás támogatására, mind az információcsere, mind a pályázatok közös benyújtásában. II. Magyarországi régiók A tervezés-statisztikai régiók közül Magyarország régiói a NUTS II-es kategóriába esnek. Az EU Strukturális Alapok területi szintjei az ötfokozatú Területi Statisztikai Régiók (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - NUTS). A beosztás terület és lakosság számának arányában történik. a) NUTS I. makrorégió (tartomány). Terület: 68 ezer km 2, népesség: 4,2 millió fő b) NUTS II. régió. Terület 23 ezer km 2, népesség: 1,8 millió fő c) NUTS III. mikrorégió (megye). Terület 5400 km 2, népesség: 410 ezer fő d) NUTS IV. kistérségek e) NUTS V. önkormányzatok 19 Magyarország még 1999-ben hozta létre régióit, abban a tudatban, hogy csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz. A csatlakozás május 1-én megtörtént és 10 ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország, Málta és Ciprus görögök lakta része) léphetett be abba az Unióba, amely új lehetőségeket teremt, új fejlődési irányt mutat és mindehhez kellő segítséget nyújt. A következő táblázatokban, röviden bemutatnám régióinkat az NTS és az ÚMFT elképzelései alapján. A két dokumentum tényszerű közléseit, javaslatait, fejlesztési iránymutatásait párosítom össze, ezáltal a közös pontokat, elképzeléseket szeretném felfedni, megmutatni. 19 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, (n.d.), A magyarországi régiók, n.p., elérhetőség/hozzáférés:

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása:

1. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása: 1. A Nemzeti Terv I. tekintetében eljáró közreműködő szervezetek feladatainak változása: 1 2 3 4 5 A B C D E Prioritás Intézkedés Jelenlegi közreműködő szervezet program Gazdasági Versenyképesség Humán

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 10. elıadás

Regionális gazdaságtan 10. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012.

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Vállalkozásfejlesztés Témakör Ki pályázhat? Támogatás összege (Ft) KKV-k pályázhatnak (nagyválallat nem!) KKV technológia fejlesztés (A)

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Petykó Zoltán elnök Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzatok részére megítélt támogatás mértéke és megoszlása Megítélt támogatás 2007-10 között Mrd Ft Mrd Ft 1200 1000 800 600 400 200 0 139 177 190

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Pályázatírás Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

Magyar Kajak Kenu Szövetség

Magyar Kajak Kenu Szövetség Forrásszerzési lehetőségek Százhalombatta, Sáhl 2011.11.25 25 Magyar Kajak Kenu Szövetség Általános tennivalók: Önerő lehetséges maximális mértékéről Kötelezővállalások lehetséges tartalmáról pl. állományi

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben