TÁJI ADOTTSÁGOK SZEREPE A REGIONÁLIS TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN, MARKETINGBEN A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁROZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM PÉLDÁJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJI ADOTTSÁGOK SZEREPE A REGIONÁLIS TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN, MARKETINGBEN A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁROZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM PÉLDÁJÁN"

Átírás

1 Földrajzi Konferencia, Szeged TÁJI ADOTTSÁGOK SZEREPE A REGIONÁLIS TURIZMUSFEJLESZTÉSBEN, MARKETINGBEN A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁROZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM PÉLDÁJÁN Előd Réka 1 - Salamin Géza 2 - Bodor Ádám 3 A geográfia és a marketing határán született tudományterület, a helymarketing alapkoncepciója, hogy az egyes régiók, települések, tájak vagy akár országok (földrajztudományi terminológiával egységesen helyek ) az őket fejlesztő közösség, szervezet számára egyfajta speciális terméknek tekinthetők. E szakterület a gyakorlati alkalmazásokban is rendkívül népszerűnek és sikeresnek bizonyul, s mindinkább a különböző helyi, regionális fejlesztési programok egyik fő vonalvezető elvévé válik. Az egyes térségek termékként való értelmezése a legnyilvánvalóbban a turizmus rendszerében fogható meg. A turizmus olyan típusú szabadidős fogyasztás, mely jelentős helyváltozással jár, sőt a keresletnek fontos része a helyváltoztatás iránti igény. E migráció mozgatórugója az, hogy létezik egy kereslet a térben rendkívül differenciált kínálatra. A turisták keresletüket az egyes tájakra, régiókra, településekre támasztják, mely kereslet az attrakciók (vonzerő) és a turisztikai infrastruktúra (közlekedési lehetőségek, információszolgáltatás, szállás, stb.) irányába egyaránt megjelenik. Az attrakciót sok turisztikai célcsoport pl. a kerékpáros turisták esetében kiemelten a természeti táji adottságok jelentik. Munkánk egy Nyugat-Európában rendkívül dinamikusan növekvő turisztikai piacon, a kerékpáros turizmusban megjelenő helytermékkel foglalkozik. A kerékpározásból, mint sajátos közlekedési módból adódik, hogy nem egy-egy helyszínen csoportosulva, pontszerűen igényli a vonzerőket (melyeket a különböző közlekedési eszközökkel közelít meg), hanem útvonala mentén folyamatosan kellemes környezetet, látnivalókat igényel. Ebből adódóan kiemelten fontos szempont, hogy a kerékpáros útja milyen környezetben, milyen jellegű (természeti arculat, településszerkezet) tájakon, milyen arculatú településeken halad. A kerékpáros turisták számára tehát a turisztikai helytermék egyik meghatározó eleme a táji adottság. Dolgozatunk kísérletet tesz arra, hogy egy mintarégió példáján felvázolja a kerékpáros turisztikai helytermék táji komponenseit, hozzájárulva a turisztikai helytermékek feltárásának, fejlesztésének módszertanához. A marketingben széles körben elfogadott elv szerint az tekinthető terméknek, illetve fejleszthető azzá, amire jelenlegi vagy potenciális igény és kereslet van. (Kotler 1988) Munkánk első lépésében ezért a megcélzott turisztikai célcsoport táji elemekkel kapcsolatos preferenciát vizsgálja, szakirodalmi és empirikus felmérésekre alapozva.(kereslet definiálása) Második lépésben e preferenciák alapján vázoljuk a Nyugat-Dunántúli Régió táji adottságait a kerékpárturizmus szempontjából, végül kísérletet teszünk a turisztikai piacon jól pozícionálható egyedi tájtermékek megfogalmazására, (termékstratégia). A dolgozat a részletes empirikus vizsgálatok bemutatása helyett a módszertan szemléltetésére helyezi a hangsúlyt. Munkánk kísérleti jellegű, hiszen a tájföldrajz, természeti földrajz és a marketing helymarketing, turizmus ismereteit és módszereit egyaránt ötvözi egy gyakorlati regionális fejlesztési feladat megoldása során. 1 Előd Réka projektmenedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ; 2 Salamin Géza projektmenedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 3 Bodor Ádám Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 1

2 Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe A tanulmány alapját képező vizsgálatokat a szerzők a Nyugat Dunántúli Kerékpáros turisztikai és életmód fejlesztési program tervező, feltáró előkészítése során végezték el. A Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon című programot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja (BME TKK) január szeptember. között készítette el a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából. Kerékpárosok preferenciái, keresleti trendek A kerékpározást ma Magyarországon a különböző társadalmi csoportok eltérően ítélik meg, összességében elmondható azonban, hogy ma még csak szűk körben elismert rekreációs, közlekedési, vagy turisztikai eszköz, a többség különösen a középkorú népesség - inkább csak egyfajta hóbortnak, a szegénység jelének, vagy egyszerűen csak kényelmetlennek és szokatlannak tartja. Nyugat-Európában ezzel szemben a szabadidő, a fizetőképes kereslet növekedése, valamint a környezettudatos gondolkodás erősödése mentén a kerékpár igen népszerűvé vált közlekedési, sport és turisztikai eszközként egyaránt. A kerékpáros a mai nyugati társadalmakban elismert partner a közlekedésben, a divatosan egészséges, környezetbarát tevékenységnek hódoló személy. Ezek alapján nem meglepő, hogy az aktív turizmuson belül is húzóágazatnak számít a kerékpározás, amely pedig önmagában is az egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai forma ma Nyugat-Európában. A kerékpárosturizmushoz kapcsolódóan a rurális tájak, és így ezzel együtt hazánk adottságai is felértékelődtek, mivel a kerékpáros-turisztikai helytermékek piacán legnagyobb keresletet az urbanizált Nyugat-európai területek, középosztálybeli polgárai támasztják. Annak érdekében, hogy valóban feltárjuk a kerékpárosok által támasztatott keresletet, először meg kellett vizsgálni az azt befolyásoló tényezőket, így a kerékpárosok preferenciáit is. A nemzetközi e témához kapcsolódó szakirodalom, tapasztalatok és hazai jelentős számú kerékpáros szervezet és egyéni kerékpáros véleménye alapján ennek kiderítése érdekében kérdőíves felmérést terveztünk meg, hajtottunk végre és értékeltünk ki. Ennek során véletlenszerű mintavétellel 100 különböző kerékpárost kérdeztünk meg az ország egész területén. A felmérés eredményeként fény derült a különböző kerékpározók preferenciáira, célpont kiválasztási szempontjaira is. Egyértelművé vált, hogy a kerékpárosok általában több féle módon is kerékpároznak ezért ezen szokásaik alapján klasztereket képeztünk (klaszteranalízis), melyeket jellemezve megkaptuk a különböző jellegzetes kerékpározó típusokat. alábbiak fogalmazhatóak meg. A továbbiakban ezen felmérés eredményeire hivatkozunk, amikor az egyes terület típusok minősítésénél az ötfokozatú (1 legrosszabb-5 legjobb) osztályzatait ismertetjük. A kerékpárosok korántsem kezelhetőek egységes csoportként. Egymástól határozottan elkülönülő, sőt gyakran egymástól teljesen elszigetelt csoportokra (falusi közlekedő kerékpárosok, városi szabadidős kerékpárosok) oszlik a jelenlegi kerékpárosok tábora. A potenciális csoportok definiálásához, illetve a különböző csoportok egymáshoz való arányainak előrejelzéséhez a hazai és főleg a nemzetközi keresleti trendek adnak segítséget A régió adottságainak minősítése során azért támaszkodunk a jelenlegi és potenciális kerékpározók preferenciáira, mert ők alkotják azokat a célcsoportokat, amelyeknek részére a régiót, mint helyterméket értékesíteni kívánjuk. A preferenciákat, fogyasztói igényeket kell tehát alapul vennünk a speciális helytermék a Kerékpáros Régió kifejlesztése során, melyeket a preferenciákra alapozott területminősítés jelöl ki. 2

3 Földrajzi Konferencia, Szeged A kerékpáros csoportok preferenciái A kerékpáros fejlesztési program akcióival megcélozni kívánt kerékpáros célcsoportokat először a legjellemzőbb cél/jelleg - motiváció kapcsolatok alapján jelöltük ki, a preferenciarendszerek felvétele is ezen csoportokra vonatkozóan készül el. A.) Közlekedő kerékpárosok csoportja Általában helyi lakosok, akik számára fontos, hogy a kerékpárutak a mindennapok során munka, szabadidő a leggyakrabban látogatott sűrűsödési helyek kerüljenek hálózatszerűen összekapcsolásra. Biztonságosan, kiépített kerékpárúton, a lehető legrövidebb módon, minimális erőkifejtéssel (a lehető legenyhébb lejtés) mellett kívánják céljukat elérni. Az esztétikai élmény másodlagos fontosságú számukra, az élénk domborzat pedig éppenhogy, visszatartó erőt gyakorol. A szabadidős kerékpározás is ide tartozik amennyiben a kerékpár csak eszköz valamely más tevékenység helyszínének eléréséhez ( fagylaltozó kerékpárosok ). A motiváló tényezők alapján jellemzően elkülönül a városi, jórészt értelmiségi (zöld, felfedező) típusú és a falusi ill. szegény falusias városrészekből kényszerből kerékpározó csoport. Jellegzetes csoport még a hagyományosan kerékpárral közlekedő falvak lakosságának általában idősebb és gyermekkorú része. Potenciálisan növelheti a közlekedési kerékpározók számát a zöld és a fitness motiváció terjedése. Az általunk megkérdezett szabadidejükben közlekedési céllal kerékpározók 44%-a lehető legrosszabbra ( 1-es ) a magashegységeket, közepesre a középhegységeket, jó-közepesre a dombságokat, kitűnőre a síkságokat, legjobbra vízparti területeket értékelte a kerékpározás szempontjából. Környezetként az ártéri erdőket kitűnőre, a mezőgazdasági területeket közepesre, a fenyő ill. lombos erdőket jóra, kitűnőre értékelte ezen csoport tagjainak többsége, a városi kerékpározásról megoszlottak a vélemények. Kerékpárutakkal kapcsolatban a szabadidős kerékpárosok két eltérő végletet képviseltek vagy nagyon kedvelték, vagy nagyon gyenge minősítést kaptak, ezzel szemben preferálták a mellékutakat, erdészeti aszfalt utakat, földutakat, egyenletes ösvényeket, a sziklás terepek ellenben nem preferáltak. A munkahelyükre kerékpárral közlekedők esetében a középhegységi domborzat is leküzdhető akadályt jelent, ugyanis ötösre minősítették azt. Természetesen ez nagyban kor, edzettség és felszereltség, kerékpárminőségtől függő érték. Meglepő, hogy a kerékpárral dolgozni járók sem szeretnek a településeken belül kerékpározni, inkább az erdőket preferálnák. A kerékpárutak használatát illető vélemények erősen szórnak. Az interjúk során többször elhangzott, hogy veszélyesebbnek tartják sok helyen a kialakításból eredően a kerékpárúton haladást, mint az autókkal együtt problémás (pl. az elsőbbség megadásának kérdése). Aszfaltozott mellékutakon szívesen haladnak, de a szilárd burkolathoz ragaszkodnak. B.) Kerékpáros turisták A különböző kerékpáros csoportok közös preferenciája külterületen a változatos tájkép, látványosabb (élénk) domborzat, ahol a völgyek-hátak váltakoznak, változatos területhasználatot, ezen belül is elsősorban az erdőket, legelőket, vizeket, egyéb természetközeli tájhasználatot. E tényezők a kerékpárt csupán közlekedési eszközként használók számára is fontosak. Eltérnek azonban a preferenciák abban, hogy az út vonalvezetése mennyire kerülje vagy keresse a domborzat élénkebb formáit. A közlekedők és a szelídebb kirándulók egy része szívesebben kerülik az izzasztó meredek útvonalakat, bár a magasabb pontokról a kilátást ők is kiemelten előnyben részesítik - a sportolók és turisták egyre növekvő aktívabb része azonban egyre inkább keresi az élénkebb domborzatú helyszíneket. Ezt jelzi, hogy a magashegységeket ugyan nem kedvelik (egyes minősítés), de a középhegységeket, dombságokat a túrázók több mint kétharmada értékelte legalább jó 3

4 Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe minősítésűre. A legtöbb változatosságot a dombvidékek kínálják, a legmegkapóbb kilátást a hegyek, a fizikailag legkényelmesebb közlekedést pedig a síkságok nyújtják. A síkságokat leginkább az évente néhányszor túrázó, kevésbé jó erőnléttel rendelkezők preferálják míg a legalább heti rendszerességgel túrázók 40%-a egyesre minősítette azokat. Ez jelentős eltérés az előzetesen a Régió szereplői által feltételezetthez képest. Tekintettel arra, hogy a kerékpározásra használható útvonalak jelentős részét burkolatlan utak jelentik fontos szempont a talaj fizikai szerkezete is. A túl magas agyagtartalmú (gyakran saras) és a homoktalajok (süppedékeny) nem kedveznek a kerékpározásnak. A turisztikai céllal kerékpározók jelenleg még többségében a régión kívülről érkeznek, a jövőben azonban számolnunk kell azzal, hogy a régió lakossága, a nyugat-európai trendekhez illeszkedő módon, több szabadidővel rendelkezik majd és a mintakövetés révén a kerékpározás divattá is válik. A turisztikai céllal kerékpározók preferenciái sokkal szélesebb feltételrendszert (természeti feltételektől, a kulturális feltételekig) támasztanak környezetükkel szemben, mint bármely más célcsoport. A táj által nyújtott esztétikai élmény alapvető szempont minden alcsoport esetén, erősen preferált a természetközeli vegetáció, harmonikus tájkép, látnivalók, kulturális programok. A vízpartokat a túrázók több mint 50%-a fontos vonzerőként említette, kifejezetten szeretnek folyóvölgyekben, ártéri erdőkben haladni (ötös minősítés), a mezőgazdasági tájak közepes, a különböző erdők jó ill. kitűnő minősítést kaptak. Településeken belül nem szeretnek kerékpárral közlekedni (2-es), a kerékpárutak használatát illetően szóródik véleményük, ellenben a kisforgalmú, aszfaltozott erdészeti utak, ösvények erősen preferáltak (5-ös), a földutakat szintén kedvelik, ellenben a sziklás terepeket csak kevesen kedvelik, ezért átlagos véleményük ezekről közepes minősítést jelent. Fontos a kitáblázás, biztonságos közlekedés, kerékpárosbarát szolgáltatók jó elérhetősége, ez azonban nem döntési szempont, inkább alapvető megfelelőségi kritérium. C.) A sportcéllal kerékpározók preferenciái A szabadidősportok nyugati és hazai terjedése nyomán, hazánkban is egyre inkább teret nyer a sport célú kerékpározás, amelyet a sportolásra alkalmas kerékpárok eladásának növekedése már ma is jelez. A professzionális versenyszerű kerékpározás helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap az amatőr versenyzés, különösen a teljesítménytúrák, maratonok divatosak Nyugaton, mivel itt a társak legyőzése helyett a távolság megtétele a közös élmények gyűjtése a cél. Ez a trend hazánkban is érezteti hatását, a szponzorok sokkal inkább kaphatóak amatőr rendezvények finanszírozására, mint korábban (ezt jelzi, hogy a 2000-es Duna Maraton indulóinak száma az 1000 főt is meghaladta). A sportolási célú kerékpározás kapcsán kiemelten fontos a jó kitáblázottság, információ, sporthoz kapcsolódó szolgáltatások (sport massage, szerviz) és hasonlóan a legfontosabb tényezők között van a domborzat, mivel minél élénkebb a relief annál változatosabb edzésmódszerek, útvonalak és pályák alkalmazhatóak. Kevésbé fontos a táj, mint esztétikai élmény a kulturális, természeti látnivalókhoz hasonlóan. Fontos viszont az edzettségi szintekhez alkalmazkodó, kifejezetten kerékpárosoknak kijelölt utak tematikájának elkészítése külföldi példák adaptációjával, majd ezek megvalósítása. A hegyikerékpárosoknál megfigyelhető (BÁ 2000.), hogy a más célcsoportok részéről mentálisan negatívan vizionált külszíni kőbányák által okozott tájsebek technikás edzőterepet és esztétikai élményt jelentenek. 4

5 Földrajzi Konferencia, Szeged A kerékpárosok komplex csoportjai A fent megjelenített kerékpáros csoportok a valóságban jelentősen átfedik egymást, mivel a kerékpárokat a többség több funkcióra használja / több eltérő funkciójú kerékpárral rendelkezik. Az egyes csoportok megszólításához látnunk kell a közöttük lévő átfedéseket is. Ehhez felhasználtuk a 2001-es kérdőíves felmérésünk eredményeit, mely adatokból klasztereket képeztünk. A kérdőívezést 100 fős strukturált mintán végeztük, a kérdőívet az 1. számú függelék tartalmazza. A válaszadók állandó lakóhelyüket tekintve lefedik Magyarország területét, a felmérést kerékpárutakon ill. kerékpárosok által látogatott üzletekben, rendezvényeken készítettük. Valamennyi válaszadó kerékpározás közben, vagy közvetlenül, előtte, utána került megállításra annak érdekében, hogy kiszűrjük a valójában nem kerékpározó személyeket. Kerékpározás célja, jellege, motivációja, minimális gyakorisága Jellemző korosztály (év) Számuk a megkérdezetteke n belül Végzettség Átlagos kerékpár érték (eft) 1. táblázat. A klaszterek jellemzői. 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 5. klaszter Minden 2 naponta Hetente A kerékpározás Szabadidő, túra nap szabadidő többször valamely ága fitness, munkába, eltöltés, hegyikerékp. versenyszerűen felfedezési Hetente hetente Fitness cél Heti többszöri céllal szabadidős egyszer Hetente túra rendszerességgel Havonta/hetente Havonta munkába egyszer túra is (31-40) (26-30) 23% 6% 22% 4% 45% Felsőfokú (közép) 1-50 (50-100) Középfokú Középfokú Felsőfokú, (közép) Szóródó (50-300) Az egyes klaszterek kialakítása a kerékpározás típusa és gyakorisága alapján történt. A létrejött osztályok jellemző így hasonlóak, azonban a hangsúlyok máshol vannak. A munkahelyre kerékpárral közlekedők alkotta első klaszternél kevésbé hangsúlyosan, de megjelenik a szabadidő, míg a sport nem. A 2. klaszternél a szabadidős kerékpározás dominál, mely alatt a legtöbben pl. vendéglátóipari egységek, szórakozóhelyek, strand stb. felkeresését értették, a sport, fitness motiváció ezen személyeknél sem jellemző. A 3. csoport tagjait egyértelműen a testedzés célja mozgatja a kikapcsolódás mellett. A 4. klaszterbe a sportot bármely szinten és módon, de versenyszerűen űzők csoportja került. A 2. klaszterhez nagyon hasonló 5. klaszterbe tartozók nem járnak kerékpárral dolgozni, de megjelenik itt a túrázás és nem mellékesen a fitness motiváció is. Jelentős számban viszonylag könnyen mozgósítható célcsoportot jelent a turisztikai szempontjából a 3. és az 5. klaszter, potenciális kerékpártúrázók válhatnak az 1., 2. klaszter tagjaiból. Megfelelő feltételek megteremtésével a városi kerékpáros közlekedést is elfogadják, alkalmazzák a 2., 3., 5. klaszter tagjai. Az 1. klaszterbe tartozó, döntően közlekedési céllal kerékpározók között meglepően magas a felsőfokú végzettségűek aránya, ez azonban általában elmondható a kerékpározókról, 5

6 Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe mely csak részben magyarázható a környezettudatos gondolkodásmód térhódításával körükben. Az egyes csoportok elérést célzó kampányok tervezését nagyban segíti a fenti táblázat, mivel mérhető teszi egyes jellemzőiket. A kerékpárosok komplex csoportjainak preferenciái A kerékpározók klasztereinek jellemzése a kérdőíves felmérésre alapozva statisztikai módszerekkel történt. 2. táblázat. A klaszterek jellemző preferenciái. Domborzat a 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 5. klaszter kerékpározás szempontjából Magashegység 1 1 4,5 5 S Középhegység S 3, Dombság 4 2, Síkság S S 1, nem preferált, 5-kívánatos, S szóródó preferencia Magashegységi táj nincs a Nyugat-Dunántúlon, ha lenne, igényt tarthatna kb. a kerékpárosok harmadának igen élénk érdeklődésére, míg kétharmaduk kerülné a kerékpározást a területen. A kerékpárosok 20%-a szeretne legközelebb nagy hegyekben biciklizni. A középhegységi területek a kerékpárosok több mint kétharmadát vonzzák, de a városi kerékpárosok és a szabadidős céllal kerékpározók preferenciái megoszlanak ezen területek tekintetében. Elsősorban a sportosabb, edzettebb (leginkább a hobbi sportolók) kedvelik őket. Tekintetbe véve növekvő számukat feltétlen számolni kell igényeikkel. A dombságokban a városi kerékpározók és a könnyű szabadidős kerékpározást, túrázást kedvelők egyaránt jól érzik magukat, míg a kifejezetten sportos célcsoportok számára ezen területek nem túl vonzóak. Ezek a csoportok a hazai kerékpározásban a legnagyobb létszámúak. A síkságok kifejezetten vonzóak a szabadidős kerékpárosoknak és bizonyos túrázó csoportoknak, de taszítják a sportos kirándulókat, ezért az utak kialakításánál figyelemmel kell lenni az előbbiek igényeire. A szabadidős kerékpárosok csoportja hazai viszonylatban is nagy, jelentős piac nyitható így az igényeiknek megfelelő termékek értékesítéséhez. A városi kerékpározást kedvelők véleményének szóródása ellentétes korábbi feltételezésünkkel, valószínűleg a másodlagos szabadidős vonal okozza. Ki kell emelnünk, hogy a megkérdezetteknek mindössze 4%-a válaszolta a Hová menne szívesen kerékpározni és miért pont oda? kérdésre, hogy sík területre, sőt 20% nagy hegyeket kívánt megmászni. 6

7 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra: A kerékpározás célterületének kiválasztásában szerepet játszó tényezők Hová menne szívesen kerékpározni, és miért pont oda? A válaszadók által megadott indokok, a válaszadók százalékában. 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% természeti, táji, adottságok kultúra infrastruktúra programok kihívás, kíváncsiság A Hol nem szeret kerékpározni? kérdésre mindössze 6% válaszolt, úgy hogy hegyvidéki területeken, de 10% síkságot nevezett meg mint nem preferált területet a kihívás hiánya miatt. Ezek a nyílt kérdésekre adott válaszok ellentétesek számos a Régióban általunk korábban hallott véleménnyel a preferenciákat illetően és igazolta a kérdőíves felmérés osztályozós területminősítési kérdéseinek végeredményét. 3. táblázat: Területhasználat a kerékpározás szempontjából Területhasználat a kerékpározás szempontjából 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 5. klaszter Ártéri erdő, folyópart 3 S 2 S 4,5 Mezőgazdasági terület (szántó, ,5 3 gyümölcsös) Fenyőerdő 4, Lomboserdő Település 2 3, ,5 1-nem preferált, 5-kívánatos, S szóródó preferencia A kerékpárosok preferenciái a területhasználat a kerékpárutakat szegélyező táj szempontjából nem szóródik erőteljesen. Az ártéri erdőket, folyópartokat a kevésbé sportos csoportok kedvelik, a nem túl élénk relief és a kikapcsolódást nyújtó vízparti tevékenységek miatt. A mezőgazdasági területeket egyik célcsoport sem túlzottan preferálja, ezért turisztikai termékeknél a rájuk történő építkezés nem javasolt. Az erdők valamennyi csoportban preferáltak, bár a fenyőerdő előnye minimális, de ez a Nyugat-Dunántúlnak egy egyedi plusz értéket jelent. Valamennyi csoportban a települések kerültek az utolsó helyekre, mely elgondolkodtató a városokon belüli kerékpáros turisztikai forgalom szempontjából. A közlekedő kerékpárosok negatív megítélését valószínűleg az infrastruktúra fejletlensége is elősegíti. A tisztaság, csend, a jó levegő, kevés autó vonzó a kerékpáros turistáknak, míg 30%-at taszítja a közepes és nagy városok forgalma, zaja. 7

8 Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe Összességében megállapítható, hogy a természeti, tájképi értékek és az infrastruktúra, valamint szolgáltatások fejlettsége sokkal meghatározóbb a kulturális értékeknél a hazai kerékpárosok körében. Különösen felértékelődött a rurális tájak jelentőssége, bár meg kell említenünk, hogy a rurális területekre jellemző kutyák a kerékpárosok egy részét zavarják. A Régió adottságai és a kerékpárosok preferenciái A legkedvesebb kerékpáros célpont megnevezésnek indokaként a kerékpárosok 45%-a nevezte meg a földrajzi közelséget. Ez jelzi, hogy ma a magyar kerékpárosoknál a távoli (külföld) kerékpáros utazás, még a kerékpár szállításával sem jellemző. Mindössze 7% nevezett meg külföldi települést kedvenc városként, 70%-Magyarországot tekinti kedvenc országának a kerékpározás szempontjából. Ez az előny a Nyugat-Dunántúl szempontjából kihasználható, mivel a hazai nagyvárosok (pl. Budapest, Alföld) középosztályhoz tartozó kerékpárosai preferálják a Régió adottságait. Ezen lehetőség kihasználásához azonban meg kell velük ismertetni azokat a termékeket, amelyek révén kielégíthetik igényeiket a preferenciáiknak megfelelően. Ehhez jó alapot nyújt, hogy a Régió nevezetességei ismertek, de sajnos kerékpáros szempontból a kedveltség igen alacsony. Mindössze a válaszadók 6%-a nevezett meg a Nyugat-Dunántúli Régióban lévő tájegységet kedvenc helyként (míg pl. a Pilis önmagában közel 14%-al szerepelt). A Régióban a Duna menti utat és Kőszeg, Soproni hegységet, de leginkább az Őrséget kedvelték. A városok közül Győr, Sopron, Pannonhalma került említésre. A jövőbeni úticélok tekintetében a korábbiak mellé bekerült a közelmúltban jelentős publicitást kapott Fertő tó körüli út. 2. ábra. Kerékpárosok régiók szerinti úti cél választása. Melyik régióba menne szívesen kerékpározni, ahol már járt is? A válaszadók százalékában, a válaszként megadott földrajzi nevek csoprtosításával. 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% Nyugat-Dunántú Dél-Dunántúl Budapest és környék Közép Dunántú Észak-Magyarorszá Észak-Alföld Dél-Alföld Külföld A kerékpározás potenciális vonzerői és alapadottságai a Nyugat-Dunántúli régióban Az alábbiakban a korábbi fejezetek alapján áttekintő jelleggel értékeljük, minősítjük a Nyugat-Dunántúlt, mint a kerékpáros régió terméket. A Nyugat-Dunántúli Régió Magyarország részeként Európa középpontjától kissé délkeletre helyezkedik el, a kontinens gazdasági és történelmi értelembe vett keleti és nyugati 8

9 Földrajzi Konferencia, Szeged felének határán. A Régió egyik legfőbb erősségét az ország legnyugatibb régiójaként az országban egyedülálló helyzeti energiája jelenti. E nyugati fekvés jellemzőinek többsége csak a rendszerváltozás után, az ország Nyugat-Európához való egyértelmű orientálódásának kezdete óta vált határozott előnnyé. A jövőben várható EU csatlakozás során a Régió földrajzi pozíciójából adódó előnyök többsége még inkább felértékelődik, valamint újabb szempontok révén is még kedvezőbbé válik. Az, hogy a Régió az ország nyugati határa mentén fekszik a következő előnyöket jelentheti: 8 Közeli osztrák piac a szolgáltatások és áruk számára. 8 Európa nyugati felének hatalmas turisztikai piacához a legközelebb lévő Régió Magyarországon 8 Osztrák-Magyar Eurorégió, Phare CBC programok. 8 Alpok-Adria Munkaközösség 8 A Duna, mint kiemelkedő fontosságú térszerkezeti tengely áthalad a Régión 8 Európai közlekedési folyosó(k) 8 Történelmileg szoros kulturális és gazdasági kapcsolatok Ausztriával. 8 A Régióval szomszédos Szlovénia és Horvátország 8 Közel van a turisztikai szempontból fontos Dalmát tengerpart. A felsorolt, földrajzi pozícióból származó előnyök mindegyike meghatározóan fontos a kerékpározás számára is. A földrajzi fekvésből, kifejezetten a kerékpározás számára jelentkező további előnyök: 8 A fejlett osztrák és szlovén kerékpárút hálózatokhoz, közvetlen folytatásként kapcsolódhatnak a Régió kerékpáros hálózatai. Ez lehetőséget teremt ahhoz, hogy a Régió bekapcsolódjon a burgenlandi, stájerországi, szlovén turisztikai forgalomba. 8 A kerékpározás szempontjából fejlett Ausztria közelsége révén lehetővé válik a kerékpáros fejlesztés, szolgáltatások és szervezeti modellek spontán átvétele. A CBC program és egyéb határon átnyúló kisebb együttműködések révén jelentős kerékpáros fejlesztések és egyéb együttműködés valósult meg eddig is, és a jövőben még nagyobb lehetőségek rejlenek ebben. 8 A Régió a közeli osztrák és szlovén területekkel együtt közös turisztikai célpontot jelenthet a nemzetközi turisztikai piacokon. A kedvező földrajzi elhelyezkedésből származó előnyök többsége egyelőre inkább csak kihívást jelent mintsem valóban kiaknázott adottságot. Vonzó tájak A Régió meglehetősen színes természetföldrajzi képet mutat. A különböző tájtípusok különböző kerékpáros célcsoportok számára kínálnak kedvező adottságokat, azonban mivel a meghatározó tájtípus a dombsági, ezért a legszélesebb körnek kínál kedvező terepet e terület. A kerékpározásból, mint sajátos közlekedési módból adódik, hogy nem egy-egy helyszínen csoportosulva, pontszerűen igényli a vonzerőket (melyeket a különböző gépi közlekedési eszközökkel közelít meg), hanem útvonala mentén folyamatosan kellemes környezetet, látnivalókat igényel. Ebből adódóan kiemelten fontos szempont, hogy a kerékpáros útja milyen környezetben halad. A környezeti elemek térbeli rendszere a táj. A kerékpározás (ember által átalakított) természeti adottságait, vonzerejét ezért elsősorban a Nyugat- Dunántúli Régió tájainak vizsgálatával lehet értékelni, kitérve a határozott attrakciót jelentő a térben pontszerűen megjelenő, turisztikai célpontot is jelentő természeti attrakciókra is. 9

10 Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe A Nyugat-Magyarországi Régió változatos, ugyanakkor mégis jellegzetes élményt nyújtó tájhasználata a kerékpárosok számára a terület egyik fő vonzereje. A földrajzi helyzetből és a domborzati viszonyokból adódóan ebben a régióban Magyarország többi területéhez képest kisebb mértékben változott meg a táj arculata a mezőgazdaság és az ipari termelés hatására. Különösen igaz ez a Zala megyei területekre, és Vas megye déli területeire, ahol több évtizede szinte érintetlenül maradtak fönn, tájhasználati rendszerek és a sajátos hagyományos településhálózat. Legnagyobb mesterséges beavatkozás és tájátalakítás Győr megyében történt, egyrészt a Hansági Főcsatorna megépítésével és a Hanság lecsapolásával, másrészt a Dunát és a Rábát övező sík területek öntéstalajain bevezetett intenzív, nagy táblás mezőgazdasági termelés hatására. Ugyan viszonylag kis kiterjedésű területet érintett a Dunakiliti gát megépítése és a Duna elterelése, tájátalakító hatása mégis drasztikus. Kiemelkedő természeti attrakciók A kerékpározáshoz kedvező környezeti, tájképi adottságok mellett elsősorban a kerékpáros turizmus számára fontosak a kiemelkedő attrakciók, melyek a kerékpárutak célpontjai lehetnek. Természetjárók számára a leggyakoribb célterületet a különböző természetvédelmi területek jelentik. A Régióban két Nemzeti Park található, (egy a teljesen a Régióban van, egy pedig érinti), 7 tájvédelmi körzet és számos kisebb természetvédelmi terület. Ezek egyike sem számít az ország legismertebb természeti látnivalói közé, azonban a Régió egyéb vonzó kistájával együtt potenciálisa a kerékpáros turizmus számára az ország legfontosabb célterületeivé válhatnak. Speciális természeti érintetlenségével ugyancsak fontos vonzerőt jelent az egykori vasfüggönyt kísérő, az aktív gazdálkodástól gyakran teljesen érintetlen zöld folyosó a nyugati határ mentén. Különösen érdekes a határmentén alakuló Natúrpark hálózat, hiszen a Kerkamenti, Őrségi, Irottkő Natúrpark mellett jelenleg a Soproni hegységben folyik megalapozó munka. Továbbá az Őrség és Szigetköz belátható időn belül Nemzeti Parkká is válhat. A Régió alapvetően kedvező adottságokkal rendelkezik az egyes, térségi szempontból pontszerű természeti látnivalók tekintetében is. Ahhoz, hogy a látványos természeti elemek, vagy kisebb helyek turisztikai attrakcióvá váljanak ahhoz aktív turizmusfejlesztés kell. A Régió jelenleg is rendelkezik számos olyan természeti attrakcióval, ami kerékpáros kirándulások egyik célpontja lehet. Ilyen pl. a Hármas határ az Őrségben, a Fertőrákosi kőfejtő, dombok és hegyek melyekre kilátót építettek (Írott kő, Zalaegerszegi TV torony, soproni Károly magaslat, stb.), Hét vezér forrása. A Régióban jelenleg még számtalan természeti érték és ritkaság vár felfedezésre és turisztikai promócióra. Kiemelkedően fontos, mára szezonálisan sokszorosan túlterhelten is lefedett attrakció a Balaton, mely kis területen érintkezik a Régióval, ugyanakkor kerékpározás szempontjából az egyik legfontosabb kapu az ország egyéb területeivel. 10

11 Földrajzi Konferencia, Szeged táblázat: A Régió fontosabb védett területei, mint kiemelkedő természeti attrakciók a kerékpározás szempontjából Védett terület Fő attrakció Feltártsága a kerékpározás számára Fertő-Hanság NP vízi és lápi ökoszisztémák A Fertő tó körüli kerékpárút, egyéb területeken nagyon gyenge Balatonfelvidéki NP. (Régióhoz tartozó része) Őrségi TK Balaton tó, Kis-Balaton Keszthelyi hegység Változatos dombvidéki táj Néprajzi táj (építészet, kultúra, stb.) Közepes (Keszthelyi hg. és Balaton part) és Hiányos (Kis-Balaton) Közepes, növekvő 5 Szentgyörgyvölgyi Védett erdő Hiányzik 2 TK Kőszegi hg. TK Alpi jellegű hegyvidék Közepes 5 Soproni hg. TK Alpi jellegű hegyvidék Közepes 5 Pannonhalmi TK Dombvidék, kulturális érték Gyenge 4 Szigetköz TK Sajátos vizekkel szabdalt táj Közepes 4 (3) Ság Hegyi TK Vulkáni tanúhegy, borvidék Gyenge 2 Göcseji TK (tervezett) Sajátos dombvidéki táj Néprajzi táj (építészet, kultúra, stb.) Gyenge 5 Potenciális fontossága a kerékpározás számára Kerékpáros kisrégiók a Nyugat Dunántúli régión belül lépések a termék fejlesztése felé A kerékpározás komplex fejlesztése rendkívül sokrétű, szerteágazó területeket érint. A kerékpározást az azt végző célcsoportok, valamint a tevékenység célja szabadidős, verseny, sport, túrázás, közlekedés szerint tagolni lehet, és a menedzsment, a fejlesztések tekintetében bontani is szükséges. Ugyanakkor a kerékpározás minden válfaja rendkívül erősen kötődik a területhez, ahol a tevékenység történik. Az adott terület topográfiai, természetföldrajzi, gazdasági, kulturális és közlekedési adottságai nagymértékben befolyásolják azt, hogy mely típusú kerékpáros tevékenységet, mily módon lehet ott végezni. A probléma összetettségére a helytermék funkcionális bontásának stratégiája kínál megoldást. A program helyzetfeltáró vizsgálatai alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a Régió sokszínű természeti, társadalmi, kulturális vonzerővel rendelkezik, amelyek területileg elkülönülten helyezkednek el. Ezen változatos tájakat egységes termékként kínálva a sokszínűség eltompul, az egyediség, versenyképesség csökken. Éppen ezért a sikeres piaci pozícionálás érdekében a régió szintjénél kisebb területi léptékben célszerű meghatározni azokat a valóban specializált un. tematikus rész-helytermékeket kialakítani, melyek valóban egyediek, és ezáltal versenyképesek. E A fejlesztési program célképében - a jövőképében ez a Sokarcú Kerékpáros Régió víziója jelenik meg. Ezt a változatosságot kihasználva a megcélozni kívánt célcsoportok preferenciáihoz alkalmazkodva szükséges kisebb területeket lehatárolni, létrehozni a Régió arcait, a kerékpáros kisrégiókat. A Régió egységében a szolgáltatások azonos színvonala (minőségbiztosítási rendszer) a közös arculati elemek, és a 11

12 Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe közös vagy koordinált marketingkommunikációs eszközök biztosítja, hogy a sok különböző termék egy kosárba fogva komplex kínálatot biztosítson. Az általunk lehatárolt Kisrégiókat a mellékelt térkép mutatja, melyen szereplő határok csak közelítő jellegűek, a vonalak különböző oldalán elhelyezkedő települések még ide-oda mozoghatnak, a határokhoz közeli településeknek pedig kapcsolódniuk is kell a szomszédos kisrégiókhoz. 1. térkép. A Nyugat Dunántúl kerékpáros kisrégiói A lehatárolás szempontrendszere A lehatárolás látszólag a földrajzi szempontból klasszikus sorrendben halad az adottságok mentén, azonban a sorrendet a megkérdezett által megadott fontossági sorrend adja: 1. Természeti-táji adottságok 2. Kulturális emlékek, kultúra 3. Infrastruktúra, megközelíthetőség 12

13 Földrajzi Konferencia, Szeged Ezt a három vonzerő-dimenziót egészítettük ki a régió szereplői által definiált, jelenleg mutatkozó belső kohéziós irányokkal, melyek figyelembevétele nagyon fontos a belső elfogadottság, hitelesség és a további együttműködés belső támogatottsága szempontjából. 1. Legyen egy meghatározó, központi funkciókat ellátó központja. Ez legtöbb esetben egy város, illetve nagyobb település. A funkciók között kiemelt fontosságú a jó közlekedési kapcsolat, illetve az esetleges centrum szerep ellátásához szükséges intézményi, személyi kapacitás (pl. egy jól működő civil szervezet, kerékpáros klub). Természetesen előny, ha a település önmagában turisztikai vonzerőkkel is bír, vagy hagyományosan a környező tájegység központja. Ez a szempont mind a turisták, mind pedig az esetleges későbbi fejlesztések megvalósításánál, ennek menedzsmentjénél nagyon fontos. A turistáknak elsősorban a megközelíthetőség, illetve a térségből továbbutazás miatt, a fejlesztések esetében pedig a megvalósító, végrehajtó hordozó személyek és szervezetek miatt. Ebben az esetben fontos további kritérium, hogy az kisrégió többi települése elfogadja ezt a települést kerékpározás szempontjából központjának. 2. A terület természet-földrajzilag egységes legyen. Ez a legtöbb esetben azt eredményezte, hogy a hagyományos kistájak rendszerébe jól illeszkedő (pl. Őrség, Göcsej) területek alkotnak egy egységet ebben az esetben is. Ez azért volt fontos, mert bármilyen célból, indíttatásból is kerékpározik az ember, a természeti-táji környezet meghatározó élményt jelent. A táji adottságok sok esetben kiválasztási kritériumot is jelentenek a túraútvonal kiválasztásánál, hisz más célcsoport választja az erősen dombos, vadregényes, gyengébb infrastrukturális háttérrel rendelkező terepet, mint aki csekély fizikai erőfeszítéssel sok kulturális értéket kíván meglátogatni. 3. Egy maghatározó tulajdonságában egységes legyen. Ez némiképp kiegészíti az előző kritériumot, hiszen többször egy folyó, vagy egy csatorna (Principális csatorna) határozza meg a területet, de ilyen lehet egy hegység, vagy egy hegy (Ság) is. Fontos hangsúlyozni, hogy ekisebb helytermékek nem egy új földrajzi térbeosztást kívánnak megvalósítani, hanem csupán a Nyugat-Dunántúli Régió kerékpáros-turisztikai piacon jól pozícionálható arculataira tesz javaslatot. Kerékpáros kisrégiók 1. Dunamente és Szigetköz Arculat: Vizivilág és a vidéki ember A vizes területek és az ember harmonikus együttélése évszázadokon át. Központok: Mosonmagyaróvár, Győr Vonzerők: Eurovelo útvonal, kapcsolódás Ausztriához és Szlovákiához, folyóvíz, egyedi természeti táj, kapcsolódás a vízi turizmushoz, Győr és Mosonmagyaróvár kulturális értékei, jó infrastrukturális feltételek. Az egész terület közúton nagyon jól megközelíthető, Győr és Mosonmagyaróvár tömegközlekedéssel is kiválóan elérhető. Célcsoport: hosszú távú túrázóknak (Ausztria Budapest), családosok és idősek, külföldiek 2. Pannonhalma Sokoró Arculat: Jó borok a szelíd lankákon, műemlékek között Központ: Pannonhalma Vonzerők: erdők, lágy domborzat, Pannonhalmi Apátság, kapcsolódási pont a Bakonyhoz Célcsoport: igényes, középkorú kisebb részben külföldi turista, Győr lakossága rekreációs céllal 13

14 Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe Sopron Fertő Arculat: Középkori város jó borokkal és vízparti és hegyikerékpáros élményekkel Központ: Sopron Vonzerők: Sopron városa építészeti emlékeivel és kulturális eseményeivel, a hegység, erdők, Fertő-tó, határátkelők Ausztriába, Nagycenki kastély és lovarda, kapcsolódás a határmenti kerékpárúthoz és a burgenlandi kerékpárutakhoz, bortermelés. Célcsoport: biztonságos élményt kereső kerékpáros családok, elsősorban külföldről. 3. Írottkő Arculat: Hazai alpesi kerékpározás Központok: Kőszeg Vonzerők: Kőszeg építészeti és kulturális kínálata, az Írottkő Natúrpark szolgáltatásai, a domborzat és az erdők, átlépés Ausztriába. Célcsoport: magyar, élményt kereső hegyikerékpárosok, fiatalok 4. Savaria Arculat: Kerékpáron Róma és a középkor nyomában Központ: Szombathely Vonzerők: hangulatos kisváros történelmi épületekkel, békés atmoszférával, pezsgő kulturális élettel. Szombathely tömegközlekedéssel és közúton jól megközelíthető Célcsoport: középosztálybeli családok, többségében Magyarországról 5. Kemeneshát Arculat: Folyók, vulkáni tanúhegyek, borospincék és termálvizek Központ: Celldömölk Vonzerők: Celldömölk városa, természeti táj, erdők, a Ság-hegy, finom bor. Célcsoport: igényes, középkorú, vagy idősebb hazai turisták 6. Őrség Arculat: Érintetlen, változatos, vidéki táj, népi kultúra Központok: Szentgotthárd, Őriszentpéter Vonzerők: táj, települések, népművészeti emlékek, sűrű településhálózat, vendégfogadás nagy hagyományai Célcsoport: Fiatal vándortúrázók, pihenő városi családok külföldről és belföldről egyenlő mértékben. A Zalaegerszegi rekreálódni kívánó városlakók. 7. Zalavölgye Arculat: Vidéki pihenés a városhoz közel Központok: Zalalövő, Zalaszentgrót Vonzerők: folyó, összekötő terület a határtól a Balaton felé, Zalaegerszeg kulturális kínálata és szolgáltatásai, Zalaegerszeg közútön és tömegközlekedéssel egyaránt jól megközelíthető. Célcsoport: középosztálybeli, középkorú és fiatal városiak, többségében hazaiak 8. Keszthelyi hegység Arculat: Balatoni, hévízi pihenés hegyvidéki kerékpározással Központok: Keszthely, Hévíz Vonzerők: természeti táj, termálfürdő, Balaton, borászat Célcsoport: Balatonon nyaraló fiatalok fitness és kíváncsiság motivációval, termálfürdő látogatók 14

15 Földrajzi Konferencia, Szeged Principális Kis-Balaton Arculat: Mocsárvilág-madárvilág Központ: Nagykanizsa Vonzerők: vizek, kapcsolódás a Balatonhoz, Balaton Felvidéki nemzeti Park, kapcsolódás a Dél-Dunántúli Régióhoz és Horvátországhoz Célcsoport: természetkedvelők-, figyelők, - járók, korhatár nélkül 10. Göcsej Arculat: Népművészet, vidéki táj, gasztronómia Központ: Lenti Vonzerők: népi építészet és hagyományok, speciális településszerkezet, sűrű településhálózat, domborzat Célcsoport: Diákok, vándortúrázók, pihenő városi családok külföldről. 11. Mura-mente Arculat: Vadvizek mentén Központ: Letenye Vonzerők: folyóvíz, határmente kapcsolat Horvátországhoz, kapcsolódás vízi sportokhoz Célcsoport: fiatal kalandkereső vándortúrázók Magyarországról, természetfigyelők 12. Dél-zalai erdőtáj Arculat: Rurális táj, élénk dombokkal, nagy erdőkkel Központ: Bázakerettye Vonzerők: hatalmas kiterjedésű bükk erdők, csendes falvak, az erdőket átszelő kisvasút Célcsoport: magyar, élményt kereső hegyikerékpárosok, fiatal túrázók A lehatárolt kisrégiók mind területüket, mind lakosságukat, mind pedig a kerékpározás szempontjából fontos kínálati elemeket tekintve nagymértékben különbözők egymástól. A cél nem is egyforma egységek lehatárolása volt, hanem olyanoké, amelyek önmagukban is megállják a helyüket, egy egységként kezelhetők. Ezen kisrégiók szerepe a fejlesztések későbbi szakaszában meghatározó lehet, ezért pontosabb, végső lehatárolásuk a komplex adottságok alapján fontos feladat lesz. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a Közlekedési és Vízügyi minisztérium Közúti főosztálya által a Nyugat-dunántúli statisztikai régió számára készített átfogó közúthálózat-fejlesztési koncepcióban is javaslatot tettek kerékpáros térségekre. A végső lehatárolás szempontjából meghatározóak az ezen területi egységekhez kötődő funkciók is, mivel ezek a kerékpárosok preferenciái mentén történt területminősítés eredményeképpen kijelölt térségek számos funkcióval bírhatnak. A kisrégiók lehetnek a helytermék-fejlesztés egységei, a legkisebb kifelé kommunikált termék csomagok, az együttműködések, szervezeti hálók alapegységei, de lehetnek akár a fejlesztési döntések meghatározó szinterei, sőt akár forrásgazdák is. A geográfia, marketing és a regionális tervezés eszközeinek kombinált használata, a területminősítés és az ezt követő elemzések jelentősen hozzájárulhatnak olyan fejlesztési koncepció és konkrét cselekvési tervek megszületéséhez, melyek a fejlesztések hatékonyságát sikeresen fokozzák, annak érdekében, hogy Nyugat-Dunántúl, valamint annak egyes kerékpáros kisrégiói önálló arculattal rendelkező, jól pozícionált, sikeres termékként jelenjenek meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. 15

16 Előd Réka et al: Táji adottságok szerepe Irodalom Bánfalvi J.: Magyarország idegenforgalmi földrajza KIT Kft Bodor Á.: Turisztikai tájhasználat a Medves térségében - kézirat 2000 Kerékpárral Nyugat-Magyarországon (Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) Zalaegerszeg, 2000 Kotler P. Marketing management: Analysis, planning, implementation and controll. Prentice Hall Inc Somogyi S.-Marosi S.: Magyarország Kistájainak katasztere MTA FKI 1990 Stefanovits P.: Magyarország tájainak talajviszonyai. Egyetemi jegyzet, Gödöllő, 1993 Salamin G.: A szervezeti és intézményi rendszer szerepe a regionális turizmusfejlesztésben kutatási jelentés, kézirat, Turun Yliopisto Turku,

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban.

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban. Tisztelt Válaszadó! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Normafa rehabilitációját tervezi, azzal a céllal, hogy a terület értékeinek fenntartható hasznosításával még inkább hozzájáruljon a lakosság

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai 2015 Dr. Egyed Krisztián PhD térségfejlesztés, turizmus, projektmenedzsment A-1120 Wien, Fockygasse 36/11 +36 30 38 55 750 k.egyed@gmail.com

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt

Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni

Részletesebben

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03.

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként, nemzeti és projektszinten Akcióterv

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI

Részletesebben

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Budai Krisztina ZöldutakMódszertani Egyesület Greenways Nemzetközi háttér USA-ból induló mozgalom: Rekreáció, mozgás, egészség. Zöldút tervezés

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban Az előadás felépítése JAVASLATOK Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Turizmus és regionalitás

Turizmus és regionalitás Veszprém turizmusának jellemzői egy belföldi kutatás tükrében Szerző: Lőrincz Katalin 1 A Tourinform Veszprém megbízásából 2006-ban a magyar lakosság körében reprezentatív kutatás készült Veszprém város

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

SZIGETKÖZI VÍZ-CSÖPPEK

SZIGETKÖZI VÍZ-CSÖPPEK ALAPÍTÓ OKIRAT SZIGETKÖZI VÍZ-CSÖPPEK KÖZÉP-SZIGETKÖZI TURISZTIKAI HÁLÓZAT ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS - 2013-1. oldal ELŐSZÓ Hálózat: több tagból álló, egymással összeköttetésben lévő együtt gondolkodó

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként,

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben