V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Absztrakt kötet. Szerkesztette Balázs Pál és Konkoly-Gyuró Éva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Absztrakt kötet. Szerkesztette Balázs Pál és Konkoly-Gyuró Éva"

Átírás

1 V. Magyar Tájökológiai Konferencia Absztrakt kötet Szerkesztette Balázs Pál és Konkoly-Gyuró Éva Sopron 2012

2 A kiadvány a augusztusában Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetemen megrendezett V. Magyar Tájökológiai Konferencián elhangzott elıadások összefoglalóit tartalmazza. A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA Elnök: Prof. Konkoly-Gyuró Éva Tagok: Prof. Barczi Attila Prof. Csemez Attila Prof. Csorba Péter Dr. Kiss Gábor Prof. Csima Péter Prof. Szabó Mária Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron Felelıs kiadó: Prof. Neményi Miklós ISBN

3 Tartalom PLENÁRIS ELİADÁSOK ÁNGYÁN József: A vidékfejlesztés táji összefüggései... 1 CSORBA Péter: Mérési lehetıségek a geográfiában, a tájökológiában... 2 GÖNCZ Annamária, VASZÓCSIK Vilja, FARAGÓNÉ Huszár Szilvia, SCHNELLER Krisztián: A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények felhasználása és szintézise a területi tervezésben... 3 VIDA Gábor: Tájökológia egy forrongó, átalakuló világban... 4 SZEKCIÓELİADÁSOK BALÁZS Pál, KONKOLY-GYURÓ Éva, NAGY Dezsı, KIRÁLY Géza: Az országhatár szerepe az ırségi táj változásában... 5 BARCZI Attila, BÁNFI Péter, CENTERI Csaba, JURÁK Péter, SCHELLENBERGER Judit: Löszterületek visszagyepesítésének talajtani háttere a Körös-Maros Nemzeti Park területén... 6 BÁRCZINÉ KAPOVITS Judit: A zöldúttervezés tájépítészeti keretei a Zsámbéki-medence példáján... 7 BEDE-FAZEKAS Ákos: A klímaváltozás növényföldrajzi hatásának modellezése és a mesterséges neuronhálók... 8 BERKI Imre, MÓRICZ Norbert, RASZTOVITS Ervin: A klímaváltozás és légszennyezıdés hatására változó erdeink... 9 BODNÁR Réka Kata: Aranyarány-vizsgálatok a tájban BOROMISZA Zsombor: A Velencei-tó partjának tájökológiai szempontú vizsgálata és értékelése BÜTTNER György, MAUCHA Gergely, KOSZTRA Barbara, GUNAWAN Márta, PATAKI Róbert, PETRIK Ottó: Felszínborítás térképezés aktuális vonatkozásai Magyarországon és Európában CSEMEZ Attila: Teljesítménytúra = honismeret és sport? CSONKA Bernadett, MIKUS Gábor: Agro-ökológiai szempontból értékes tájelemek lehatárolása a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak felhasználásával CSÜLLÖG Gábor, HORVÁTH Gergely:Egykori ipari tájak degradációs folyamatai CZELLÉR Krisztina, SZABÓ György: Mikroelemek transzportjának vizsgálata a talaj-növény rendszerben különbözı magyarországi tájtípusokon DACZÓ Levente: Csernátoni kúriák és kúriakertek állapotfelmérése DEÁK József Áron: A Körösszög élıhelymintázata Csongrád megyei mintaterületek alapján DOBOS Anna: Periglaciális (geomorfológiai) egyedi tájértékek kataszterezése az egyes felvételezési metodikák alapján DÓKA Richárd: A horizontális tájszerkezet stabilitásának térinformatikai vizsgálata és tartós elemeinek tájvédelmi jelentısége DURAY Balázs, KOLLÁNYI László, JOMBACH Sándor: Tájváltozási forgatókönyvek a Nagyberekben FAGGYAS Szabolcs: A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek természetvédelmi vonatkozása a Duna-Tisza közén GERZÁNICS Annamária: A vörösiszap-katasztrófával érintett területeken létrehozott új városi közpark Devecser rehabilitációs területén GÓLYA Szilvia: A természet ingyenes szolgáltatásai - A települési zöldfelületi rendszerek ökoszisztéma alapú megközelítése HORVÁTH Adrienn, Szőcs Péter, Kámán Orsolya, Németh Eszter, Bidló András: Városi talajok jellemzésének lehetıségei Sopron példáján ILLYÉS Eszter, MAGYAR Veronika, JUHÁSZ Bálint, KOMÁROMY Attila, MEZEI Tamás, İRI Zsuzsi: Vágyak, kényszerek és lehetıségek - A természet és városiasodás ellentétei és egymásra épülése a mai Magyarországon JÁGER László: A Natura 2000 erdık jelentısége tájformálásban JAKAB Gergely, İRSI Anna, MADARÁSZ Balázs, SZALAI Zoltán, KERTÉSZ Ádám: Talajmővelés és degradáció... 29

4 GOMBÁS Katalin: Földhasználat változások összehasonlító vizsgálata választott modell területeken Kínai Népköztársaságban és Magyarországon JAKAB Gergely, İRSI Anna, MADARÁSZ Balázs, SZALAI Zoltán, KERTÉSZ Ádám: Magyarország vízmosásai sebek a tájban KIRÁLY Géza, KONKOLY-GYURÓ Éva, MÁRKUS István, NAGY Dezsı, SÁGI Éva: A Fertı-táj felszínborításának változásai történeti térképek alapján KISS Márton: Egy átfogó ökoszisztéma szolgáltatás értékelırendszer alapjai a Tiszai-Alföldön KONKOLY-GYURÓ Éva, BACSÁRDI Valéria, Sylvi BIANCHIN, BALÁZS Pál, Anke HAHN, TIRÁSZI Ágnes, Gregor TORKAR, Sonja VÖLLER: A tájkarakter változás érzékelése határon átnyúló középeurópai térségekben KOVÁCS Ferenc: Vizes élıhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felsı-Kiskunsági tavak területén KRISTÓF Dániel: Állami téradatok felhasználása tájszerkezeti vizsgálatokban KULCSÁR László: Vidékfejlesztés: tájjal, vagy táj nélkül? KUSTÁR Rozália, BALÁZS Réka: Halmok az évszázadok sodrában Halmok a Duna-Tisza közén LÓCZY Dénes: Táji összekapcsoltság vizsgálata a Kapos völgyében MARKOLT Ferenc, HERVAI András, SZEMETHY László, HELTAI Miklós: Az ız elütések tájökológiai aspektusai az M3-as autópálya mentén MOLNÁR József László: Tájformáló terjeszkedés a fıvárosi agglomeráció településeinek térségében NAGY Gergı Gábor, CZÚCZ Bálint: Élılények tájindikátorként való alkalmazhatósága a tájértékelésben NAGY Gabriella Mária, HÉJJ Botond: Erdei közösségi terek értékelése egyes települési zöldfelületekben betöltött környezetgazdasági szerepük alapján NAGY Richárd, BÁLO Borbála, ZSÓFI Zsolt: Degradációs folyamatok egy történelmi szılıtermı területen NOVÁK Tibor József, TÓTH Csaba, INCZE József: Sziki élıhelyek változásai az elmúlt évtizedben dél-hortobágyi mintaterületeken NYILAS István, GYURECSKA Adrienn, KARAKÓ Ákos, TÓTH Csaba, BODNÁR Erika: A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei ORMOS Balázs: A ló szerepe a vidékfejlesztésben PUSKÁS Lajos, GUTTMANN Eszter, BALÁZS Pál, KONKOLY-GYURÓ Éva: A TÉKA projekt Gyır- Moson Sopron megyei felmérésének tapasztalatai SALLAY Ágnes, FILEPNÉ KOVÁCS Krisztina: EU-releváns oktatási anyagok a tájépítészetben SÁNDOR Renáta: Alternatív turizmus lehetıségei a fenntarthatóság jegyében SCHIBERNA Endre, STARK Magdolna, SZABÓ Zsófia, HARTL Éva: Az erdıpedagógia mint az erdészeti politika eszköze SCHNELLER Krisztián, GÖNCZ Annamária: Az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység térségi különbségeinek elemzése az ESPON 2013 program keretében SULYOK Judit: A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei SZABÓ Krisztina, FORRAI Mihály, HROTKÓ Károly: Yucca fajok fotoszintetikusan aktív levélfelületeinek elızetes értékelése SZALAI Zoltán, HORVÁTH-SZABÓ Kata, JAKAB Gergely, KISS Klaudia, MÉSZÁROS Erzsébet, NÉMETH Tibor, BALÁZS Réka, SIPOS Péter, MADARÁSZ Balázs: A Haber-féle γ-diverzitás hatása a szerves szén és nitrogén forgalomra SZILASSI Péter, BATA Teodóra, MOLNÁr Zsolt, CZÚCZ Bálint: Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével SZILVÁCSKU Zsolt: Értékközpontú és eredményes térségfejlesztés a natúrparkok példáján TANÁCS Eszter, KEVEINÉ BÁRÁNY Ilona: Erdıállományok vegetációs index értékeinek alakulása az idıjárás függvényében magyarországi karsztos mintaterületeken... 58

5 TIRÁSZI Ágnes, TERPÓ Veronika: Tájváltozási folyamatok vizualizációja TÓTH Tádé Dániel, SZIJÁRTÓ Ágnes: A Magyarországon élı kisebbségek önidentifikációja táji értékeiken keresztül TÓTH Szilvia, SZIJÁRTÓ Ágnes, KISS Gábor, DÓSA Henrietta: Egyedi tájértékek a számok tükrében VÁRALLYAY György: Tájökológia és fenntartható földhasználat VARGA Ádám, SZABÓ Mária: A vizes élıhelyek szerepe dél-kiskunsági mintaterületeken VASZÓCSIK Vilja, GÖNCZ Annamária, CSERNI Tímea, Hedwig VAN DELDEN: TICAD SDSS Tájhasználat és tájszerkezet alakulásának hosszú távú modellezése VIDÉKI Róbert, CSERVENKA Judit: Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó természetvédelmi kezelési tervek megalapozását célzó tájtörténeti kutatások a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiemelt fontosságú vizes élıhelyein WETTSTEIN Domonkos: A Balaton-part urbánus beépítési formái a lassú turizmus új nézıpontjaiból POSZTER SZEKCIÓ BARCZI Attila, JOÓ Katalin, PENKSZA Károly, HORVÁTH Tünde, DANI János, PETİ Ákos, BUCSI Tamás, M.TÓTH Tivadar, CSANÁDI Attila: A Lyukas-halom komplex talajtani, botanikai, paleoökológia és régészeti feltárása és rekultivációja BOLLA Bence: Csongrád megyei hulladéklerakók rekultivációja FAGGYAS Szabolcs: Természetvédelmi célú szempontrendszer kialakítása szélerımővek telepítéséhez FARAGÓNÉ HUSZÁR Szilvia, BOROS Szilárd, HAMAR József, KENYERES Zoltán, MUNKÁCSI Zsolt, PATAKI Zsolt, TUBA Lajos: Táji-természeti adottságokon alapuló, kétoldalú, közösségi turisztikai stratégia-alkotás az Alsó-Ipoly mentén FÖLDI Zsófia: Településszegélyek ökológiai szempontú tipizálása KIRÁLY Géza, BURAI Péter, CZIMBER Kornél: Sopron és közvetlen környezete zöldfelületeinek értékelése távérzékelt felvételek alapján İRSI Anna, KERTÉSZ Ádám: Az éghajlatváltozásra legérzékenyebb területek lehatárolása a Homokhátság területén PENKSZA Károly, FALUSI Eszter, PINTÉR Orsolya, ZIMMERMANN Zita, SZABÓ Gábor, NAGY Anita, SIRA Márk, BALÁZS Katalin, PODMANICZKY László: Élıhelydiverzitás-vizsgálatok életforma alapú térképezési módszerrel kiskunsági mintaterületeken SALÁTA Dénes: Tájváltozás vizsgálata történeti térképek alapján a Körös-Maros Nemzeti Park három kis-sárréti területrészén: Kisgyanté, Kisvátyon és Szı-rét SZALAI Zoltán, HORVÁTH-SZABÓ Kata, JAKAB Gergely, KISS Klaudia, MÉSZÁROS Erzsébet, NÉMETH Tibor, BALÁZS Réka, SIPOS Péter, MADARÁSZ Balázs: Az oxidációs-redukciós viszonyok térbeli mintázatai és idıbeli dinamikája vizes élıhelyeken SZŐCS Linda, Renate BÜRGER-ARNDT: Tájváltozások elemzése és érzékelése a 18. század végétıl napjainkig Göttingen város területén TAMÁS László: Az ipar keltette tájhasználati konfliktusok egy Duna menti mintaterületen TÓBER Márta: Írott források jelentısége a középkori Homokhátság fásszárú vegetációjának kutatásában VALÁNSZKI István: Fenntartható gazdálkodás Abaúj-Hegyalján... 80

6 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron

7 Plenáris elıadások A vidékfejlesztés táji összefüggései Ángyán József 1 Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Gödöllı, H-2100, Magyarország A jelenlegi - mennyiségi növekedésre alapozott - gazdasági és társadalmi berendezkedésnek, a természet ökológiai kapacitását, regenerálódó képességét meghaladó erıforrás-használatnak a környezetre, de egyúttal a helyi gazdaságra és társadalomra, a vidékre gyakorolt kedvezıtlen hatásai évtizedek óta egyre nyilvánvalóbbak, a rendszer nem fenntartható. Be kell látnunk, hogy az ökológiai, táji adottságok meghatározzák az adott környezetben lehetséges funkciók és tevékenységek körét, azok intenzitását és formáját, a tájban megvalósuló tevékenységek ugyanakkor visszahatnak a környezeti rendszerek, a tájak állapotára. Hosszú távon csakis azok a környezethasználati rendszerek lehetnek mőködıképesek, fenntarthatók, amelyek e szoros kölcsönhatást a lehetı legnagyobb mértékben figyelembe veszik. E környezethasználati rendszerek között döntı szerepe van a mezı- és erdıgazdálkodásnak, amely - Magyarországon is a terület több mint 80 %-ával közvetlenül érintkezve - alapvetıen meghatározza az ökológiai rendszerek, a tájak állapotát. Nem véletlen tehát, hogy a Nemzeti Vidékstratégia is jövıképét olyan - a szerves fejlıdésben kialakult, a tájak adottságaihoz alkalmazkodó, évezredes tapasztalatokra, gazdálkodási hagyományokra alapuló - mezıgazdaságra építi, amelyben a termelési, gazdasági teljesítmények javítására való törekvés a környezeti és társadalmi hatásokkal összhangban és azok figyelembe vételével, a környezet- és tájgazdálkodás elve alapján valósul meg. Ez olyan - a vidékfejlesztés célrendszerét figyelembe vevı - tájhasználatot jelent, amelyben a termelési célok a népességmegtartó, társadalmi, kulturális és természetvédelmi feladatokkal összehangoltan, a táj természetes mőködésének rendszerére épülve valósulnak meg. E gazdálkodást a védelmi, valamint a termelési és fogyasztási térfunkciók harmóniájára törekvı földhasználat és térstruktúra kialakítása, az ágazati arányok és gazdálkodási módok ökológiai harmonizációja, a táji adottságokhoz igazodó üzemés táblaméretek, az emberléptékő, tájba illı térszerkezet, az ökológiai körfolyamatok üzemi és táji szintő fenntartása jellemzi. Az elıadás e táji, környezeti meghatározottságú vidékfejlesztés, valamint az azt megalapozó mezı- és erdıgazdálkodás környezeti, gazdasági és társadalmi összefüggéseit körvonalazza. 1 Az elıadó: okl. agrármérnök, az MTA doktora, a SZIE egyetemi tanára, országgyőlési képviselı. 1

8 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Mérési lehetıségek a geográfiában, a tájökológiában Csorba Péter Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1 A természet- és a társadalomtudományok határán álló geográfiának a természetföldrajzi része is gyakran szembesül a mérhetıség, a kvantitativitás problémájával. A természeti környezet nagyfokú térbeli és idıbeli változatossága miatt sokszor nincs lehetıség a geográfiai jelenségek és folyamatok laboratóriumi pontosságú, ismételhetı mérésére. A geográfiai kutatásokból többnyire csak valószínőségi, sztohasztikus jellegő következtetéseket lehet levonni. A geográfia alapvetıen tértudomány, ezért nehézséget jelent, hogy már magának a vizsgálati helyszínnek; pl. táj, ökotop, ökoton stb. lehatárolása is többnyire a tervezıi munka számára elégtelen pontossággal lehetséges. Másik komoly probléma, az átlagmintavétel technikája, ill. az átlagnak tekintett adatok extrapolálása szomszédos, vagy hasonló területekre. A geográfiai-környezeti folyamatok tekintetében jelentıs évszakos eltérések is lehetnek, az idıbeli tendenciák sok esetben irányt váltanak, de legalább is gyorsulnak, lassulnak. A globális klímaváltozás kapcsán ma már egyértelmő jelei vannak az idıjárás szélsıségre való hajlamának erısödésére. A környezetföldrajzi mérések viszonya a határértékekhez szintén problematikus. A határértékeket elég sőrőn változtatják, az egészségügyi határérték pedig lényegében statisztikai átlag, amivel szemben az egyéni érzékenység sok unikális esetet produkál. A mérési lehetıségek terén a tájmetria éve új fejezetet nyitott, mert sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni néhány fontos ökológiai folyamat és a folt-folyosó-mátrix mintázat térbeli, ill. geometriai tulajdonságai között. Persze hamar kiderült, hogy egyrészt a tájmetriai indexek használhatósága is korlátozott, másrészt lényeges elırelépést a kvantitativitásban csak olyan ökológiai jelenségek kapcsán jelentett, amikor az ökológiai jelenség, folyamat komoly mértékben függ a területiségtıl. A komplex táji anyag- és energia folyamatok kapcsán pl. ma még alig vannak szakmai sikereink. A mérhetıségre való erıs törekvést jól jellemzi, hogy néhány tájmetriai mutató alkalmazása megjelent olyan hagyományosan szubjektív szakterületen is, mint a tájesztétika. A mérések, az adatszerőség erısítésének végsı célja a folyamatok pontosabb megértése, és ezáltal a környezeti, ökológiai, geográfiai törvényszerőségek felismerése, modellezése, elırejelzése. 2

9 Plenáris elıadások A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények felhasználása és szintézise a területi tervezésben Göncz Annamária, Vaszócsik Vilja, Faragóné Huszár Szilvia, Schneller Krisztián VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezés és Területrendezési Osztály Budapest, Gellérthegy u A területi tervezés sajátossága, hogy integráltan kezeli egy adott térség társadalmi, gazdasági, környezeti illetve fizikai adottságait, lehetıségeit, illetve a különbözı szakpolitikákat térben összehangolja. A területi tervezés léptékétıl függıen lehet országos, regionális vagy települési szintő, folyamata pedig a stratégiai tervezési ciklus egészét (helyzetértékelés, jövıkép-alkotás, cél- és prioritásmeghatározás, stratégiai és operatív tervezési lépések, visszacsatolás, értékelés, monitoring) felöleli. E folyamatban jelentıs szerep jut azoknak a szakpolitikai elhatározásoknak, amelyek összehangolására a területi tervezés keretében nyílik lehetıség. Ebbıl a szempontból meghatározóak az egy-egy szakpolitikai döntés területi következményeit feltáró kutatások és tervek, illetve ágazati koncepciók, szakági tervek. A tervezési folyamatba beépülı szakmapolitikai tervek és kutatások közül a természet- és tájvédelemmel, valamint a termıföld megırzésével kapcsolatos kutatások kifejezetten az ágazati szempontok területi tervekben (elsısorban az Országos Területrendezési Tervben) történı integrálásához készültek. Az elıadás során ezek rövid bemutatására kerül a hangsúly. Az országos ökológiai hálózat kijelölése - amelynek szükségessége ugyan természetvédelmi törvényben fogalmazódott meg - az Országos Területrendezési Tervrıl (OTrT) szóló törvény megalapozásához, majd módosításához kapcsolódott. Ekkor a természetvédelemért felelıs szaktárca a nemzeti park igazgatóságokkal együttmőködve határolta le a hálózatba tartozó területeket azok természetességi állapota és a hálózatba betöltött szerepe alapján. A hálózat kijelölésének majd területi tervekbe történı integrálásának alapvetı célja a természetes és természetközeli területek beépítéssel szembeni védelme volt. A tájképvédelmi terület egységes módszertan szerint történı lehatárolása az OTrT évi módosításához kötıdött. A Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének munkatársai az egész országra kiterjedıen azonosították a tájképet meghatározó legfontosabb rurális és urbánus elemeket, majd a két külön szálon futó feldolgozás eredményeinek összesítésével, súlyozásával és értékelésével határolták le a tájképvédelmi terület országos övezetét. Ez esetben a lehatárolás célja a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek hosszú távú megırzése volt. A termıföldvédelmi szempontok már a 2003-ban elfogadott Országos Területrendezési Tervben is megjelentek. Ekkor került kijelölésre a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete, amelyhez a övezet védelmét biztosító szabály a 2008-as törvény módosítás során fogalmazódott meg. Ugyancsak elırelépés volt a kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek övezetének 2008-as bevezetése és a védelmét biztosító szabályozás kidolgozása. Az övezet kijelölésének módszertanát az akkori Állami Erdészeti Szolgálat végezte. A területi tervekben szereplı szakmapolitikai döntések következményeinek modellezése kiemelten fontos feladat. A tájhasználat alakulásának modellezéssel történı prognosztizálása lehetıséget ad különbözı területi és szakmapolitikai döntési alternatívák összehasonlításra, majd a leginkább megfelelı intézkedések azonosítására, területi következményeik bemutatására. 3

10 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Tájökológia egy forrongó, átalakuló világban Vida Gábor Napjainkra az emberi hatások Földünk felszínén oly mértékővé váltak, hogy indokolttá vált jelen világunkat a Holocéntıl elkülönített új földtörténeti korként megnevezni. Ez az Antropocén. E korra jellemzı a biodiverzitás jelentıs csökkenése, az ember és domesztikált élılényeinek növekvı dominanciája és az anyagciklusok felborulása. Mindezek hátterében a bioszféra korábban elraktározott fosszilis energiakészletének használatával megvalósított létszámbeli és fogyasztásbeli növekedésünk áll. E folyamat fenntarthatatlan. Erre utalnak a 21. századra egyre erısödı válságok, melyek a társadalmi, gazdasági és környezeti téren egyszerre, és egymást erısítve jelentkeznek. Bár a gondok felismerésében nincs hiány, ezek kezelése a tudomány és az intézményi rendszerek szakosodása folytán lényegében hatástalan. Ezt jelzi a biodiverzitás csökkenés vagy a klímaváltozás megállításának eredménytelensége. A tájökológia különbözı léptékben ugyan, de komplex hatásokat tanulmányoz, melyek hátterében a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezık együtthatása szerepel. Ennek eredményes vizsgálata legtöbb más tudományterülettıl eltérıen roppant sokrétő, komplex látásmódot követel, ami az alapszintő multidiszciplináris tájékozódás mellett a különbözı tudományterületek mővelıinek csoportmunkájával valósítható csak meg. Ugyanakkor e látásmóddal a problémák mélyebb hátterére is fény derülhet, ami egyben komoly felelısséget is jelent a kutatógárda számára. E háttér ismeretében tud(ná)nak ugyanis tanácsot adni a döntéshozók számára a hosszabb távú, fenntarthatóbb irányok megjelölésével. Sajnos sok esetben ez ellentétes lehet a rövid távú érdekekkel. A fosszilis energiaforrás-készletek kitermelési költségei századunkban jelentısen növekednek. Következésképpen a korábbi olcsó energiára épülı globalizált kereskedelem a szállítási költségek drágulásával átalakulóban van. A helyi megoldások várható elıtérbe kerülése tovább növeli a tájökológiai kutatások fontosságát. 4

11 Szekcióelıadások Az országhatár szerepe az ırségi táj változásában Balázs Pál 1, Konkoly-Gyuró Éva 1, Nagy Dezsı 1, Király Géza 2 Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 9400 Bajcsy-Zsilinszky utca 4. 1 Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék 2 Geomatikai, Erdıfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, Földmérési és Távérzékelési Tanszék A nyugati határvidéken fekvı İrség hazánk egyik különleges tája, amely karakterében mind a mai napig jellemzıen hagyományos elemeket hordoz. A korabeli adománylevelek alapján egyértelmően lehatárolható, úgynevezett történeti İrség, eredetileg 18 települést foglalt magába (Beluszky 2005). Ezeknek a településeknek egy részét azonban az I. világháborút lezáró trianoni békeszerzıdés értelmében elcsatolták Magyarországtól. Az új határvonal megosztotta a tájat, ahol ezt követıen az eltérı politikai rendszer következtében más-más változási folyamatoknak lehettünk tanúi a határ két oldalán. Ezeket a tendenciákat történeti térképek és a helyi lakosok körében készült kérdıíves felmérés segítségével vizsgáltuk magyar és szlovén területen. A történeti térképek a 18. század végétıl szolgálnak információkkal a terület egykori tájhasználatáról és tájszerkezetérıl. A kutatás során feldolgozott történeti térképállományok a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák Magyar Monarchia katonai felmérései: I ; II ; III , valamint a II. világháborút követıen készült Új Felmérés az évekbıl. A jelen állapot felszínborítási térképét egy a magyar területekrıl 2008-ban készített ortofotó, a külföldi területek esetében pedig Google Earth felvételek alapján állítottuk elı. Így összesen egy öt idısíkot mutató térképsorozat jött létre, amelyben 40 felszínborítás típus fordul elı. Ezeket 9 felszínborítás kategóriába vontuk össze (Konkoly-Gyuró et al. 2011) majd változásaikat elemeztük statisztikai módszerekkel. Emellett a tájváltozás érzékelésérıl a helyi döntéshozók és lakosok körében kérdıíves felmérést végeztünk. Ezáltal megismerhettük a térképek alapján és az emberek által említett jellemzı tendenciákat, amelyek elemzése során a határ két oldalán jelentkezı különbségek bemutatására helyeztük a hangsúlyt. A kutatás a TransEcoNet (Transnational Ecological Network) projekt részeként, a CENTRAL EUROPE program keretein belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósult meg. Hivatkozások Beluszky, P., 2005; İrség-Vendvidék Felsı-Rába-völgy Szentgotthárd és környéke, Dialógus Kiadó Konkoly-Gyuró É., Nagy D., Balázs P., Király G., 2011; Assessment of land cover change in western Hungarian landscapes. In: Balázs P., Konkoly-Gyuró É. (editors) 2011: TransEcoNet Workshop on Landscape History Proceedings. University of West Hungary Press, Sopron, pages. ISBN

12 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Löszterületek visszagyepesítésének talajtani háttere a Körös-Maros Nemzeti Park területén Barczi Attila 1, Bánfi Péter 2, Centeri Csaba 1, Jurák Péter 1, Schellenberger Judit 1 1 Szent István Egyetem, 2103 Gödöllı, Páter K. u. 1. Magyarország 2 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, 5540 Szarvas, Anna-liget 1. Magyarország Országos viszonylatban - és a Körös-Maros Nemzeti Park esetében is - kiemelt jelentıséggel bír a löszpusztarét (Salvio nemorosae - Festucetum rupcolae) társulás. Eredeti állapotban a Nemzeti Park területén kis kiterjedésben és rendkívül fragmentáltan maradtak fenn ilyen területek. A Nemzeti Parkon belül azonban találhatók olyan területek, amelyek eredeti növényzete a löszpusztarét lehetett, de ezeket az elmúlt idıszakban - elsısorban talajtani adottságaikat (csernozjom, réti csernozjom talajok) kihasználva - szántóként használták. Ma a termıhelyi, valamint a tulajdonviszonyok (nemzeti parki vagyonkezelés) alapján mintegy 1000 hektár visszagyepesedett, vagy visszagyepesedés alatt álló potenciális terület áll rendelkezésre. Ezek közül kerülnek kiválasztásra a visszagyepesítésre legalkalmasabb területek. A kiválasztás több szempont figyelembe vételével történik, amelyek közül kiemelt jelentıséggel bír a területek talajtani vizsgálata. A talajtani vizsgálat célja a potenciális, valamint eredeti állapotukban megmaradt löszpusztagyepek vizsgálatának bevonásával az volt, hogy megállapítsuk, a potenciális területek közül melyek azok, amelyek a fel nem szántott gyepterületekhez talajadottságaik alapján a legközelebb állnak. Egyúttal lehetıség nyílt arra is, hogy felmérjük a szántóföldi mővelés hatásait, a talajokban esetlegesen jelentkezı károsodásokat (porosodás, szerkezetvesztés, káros tömıdöttség, erózió, defláció). Ugyancsak kiemelt figyelmet fordítottunk a szikesedés hatásainak figyelembe vételére, hiszen a táji adottságok folytán a sófelhalmozódás a talaj mélyebb rétegeiben nem ritka jelenség. Munkánk során a léptéknek megfelelı részletességgel (kb. 10 ha/fúrás, 5-10 ha/átlagminta) feltártuk a nemzeti park visszagyepesítendı területeinek talajviszonyait. Kontroll területként már védett gyepek, valamint egyes esetekben a telepítendı területtıl eltérı (pl. szikes) talajait is felvételeztük. A genetikus talajtípus megállapítása mellett részletes morfológiai adatbázist készítettünk. Az átlagminták fizikai és kémiai tulajdonságait akkreditált laborvizsgálatokkal ellenıriztük. Adataink alapján egyszerő statisztikai elemzést, valamint tematikus térképeket és adatbázisokat készítettünk. Mindezek segítségével elkészült a terület jelenlegi állapotát rögzítı térképi és adatbázis, ami egyrészt lehetıséget kínál az összevetésre (telepítendı területek már védett területek kontroll, más talajú parcellák vonatkozásában), másrészt igazi értékét egy késıbbi monitoring tevékenység során is megmutathatja. Az állapotrögzítést tehát monitoring tevékenységgel javasoljuk kiegészíteni. A monitoring az alábbi kérdésekre adhat választ: változnak-e a talajtulajdonságok a jelenlegitıl eltérı kezelés hatására; a várttól eltérı növényzeti kép kialakulása esetén a lehetséges edafikus okok feltárása; talajtulajdonságok idıbeni változásának elemzése. A kutatás folytatásaként a Nemzeti Parkkal egyeztetett mintatereken részletes talajtérképezést javasolunk, amelyhez a kíméletes talajfúrások mellett néhány szelvényfeltárást és részletes morfológiai elemzést is érdemes lenne elvégezni. 6

13 Szekcióelıadások A zöldúttervezés tájépítészeti keretei a Zsámbéki-medence példáján Bárcziné Kapovits Judit Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztészi Tanszék, Budapest A Zsámbéki-medence területén alakuló Budavidék Zöldút programot a helyi társadalom egészséges életmódra és a táji örökség védelmére irányuló igénye indította el. A program civil keretek között megkezdett kidolgozása közben körvonalazódtak a zöldúthálózat (mint gyalogos, kerékpáros és lehetıség szerint lovas használatra alkalmas lineáris zöldfelületi rendszer) létesítéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó tájépítészeti feladatok. A zöldútprogram tájépítészeti megalapozása céljából tudományos kutatómunkát kezdtem, melynek során gyakorlati tapasztalataimat és egyeztetéseim eredményeit rendszerbe foglaltam, majd kiegészítettem - a zöldutak tervezéstörténeti hátterének vizsgálatával, - megvalósult zöldutak értékelésével, - más nemmotoros útvonalhálózatok értékelésével, - a zöldutak területi tervezésbe való integrálási lehetıségének vizsgálatával, - a zöldutak ökológiai hálózatokkal való összehangolásának vizsgálatával. Zöldutak megvalósításának lehetıségét és várható eredményeit tekintve megállapítottam, hogy civil kezdeményezéssel elérhetı egy "minimális" színvonalú zöldúthálózat kijelölése, tájépítészeti tervezéssel pedig "optimális" megoldás dolgozható ki. Az optimális megoldás eléréséhez - a tájépítészeti cél pontos megfogalmazására, - szintetizáló és integráló tervezési módszerre és - különbözı léptékő kidolgozásra van szükség. Kutatásom eddigi eredményei alapján javaslatot teszek - a zöldút, mint önálló tervezési kategória definíciójának megfogalmazására és - a hazai zöldúttervezés metodikájának megalapozására. Elıadásomban bemutatom a zöldúttervezés potenciális jelentıségét - a térségi rekreációs lehetıségek bıvítésében, - a természeti és a kulturális örökségünk megırzésében, - a zöldfelületi rendszerek bıvítésében és - a helyi társadalom véleményének megjelenítésében. Fıbb publikációk Bárcziné Kapovits, J., Csemez, A., Sallay Á; 2009; Tájépítészeti kutatási feladatok a magyarországi zöldutak fejlesztésénél. Tájökológiai Lapok, Gödöllı Bárcziné Kapovits, Judit: Zöldutak lehetséges szerepe a táj- és településtervezésben, a zöldútfogalom tervezéstörténeti áttekintése alapján. 4D Tájépítészeti és kertmővészeti folyóirat, Budapest 24/2011,

14 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron A klímaváltozás növényföldrajzi hatásának modellezése és a mesterséges neuronhálók Bede-Fazekas Ákos Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 1118, Magyarország; A regionális éghajlat-változási modellek napjainkra már kellıen megbízható és nagy horizontális felbontású adatokat szolgáltatnak, melyek alapján a növények jövıbeli elterjedési területe (és a dísznövények telepíthetıségi területe) jól nyomon követhetı. A várhatóan melegebb, szárazabb és a melegebb félévben extrém csapadékokat gyakrabban hozó éghajlatunk (Bartholy, Pongrácz és Gelybó 2007) nem csak a növények elterjedési területét fogja északi irányba tolni az elkövetkezı évszázadban, hanem a több növény areáját összefoglalóan jellemzı flóraválasztókat is, mint például a Moesz-vonalat (Bede-Fazekas in press). A tájépítészek és botanikusok számára nagy jelentıséggel bírhatnak a modellezés eredményeként elıálló térképlapok, melyek jól szemléltetik a klímaváltozás mértékét, irányát (Czinkóczky és Bede-Fazekas in press). A különbözı léptékő növényföldrajzi egységek és a flóraválasztók várható elmozdulásának modellezésére számos módszer adódik. Mindegyik alapja az, hogy térinformatikai szoftver segítségével (kutatásunkban ESRI ArcGIS-t alkalmaztam) az adott terület/vonal és a múltbeli klímaadatsorok (szokásos referencia-idıszak: ) alapján a területre/vonalra jellemzı éghajlati paramétereket kilistázzuk, majd a számos paraméter közül néhányat kiválasztunk és e paraméterek együttállását keressük a jövıbeli klímaadatsorokban. A dísznövények telepíthetıségi területe hasonló módon modellezhetı, azonban a növényföldrajzi egységek követése jóval összetettebb kutatást igényel, és pontosabb eredményeket követel. A modellezési módszer gyengesége a szubjektív választás a számos éghajlati paraméter közül. Túl sok paraméter esetén a kutatás nem ad eredményt, túl kevés paraméter esetén pedig túl megengedı eredmény (túl nagy területeket kirajzoló modell) születik. A két véglet közti optimum kiválasztása pedig a felhasznált meteorológia adatsor összetettsége és a kívánt eredmény alapján szubjektíven történik, mely a módszer értékelhetıségét aláássa. Ezért szükséges emberi tényezıktıl független módszerrel kiválasztani a véges számú éghajlati paraméter végtelen kombinációs lehetıségei közül az optimálisat, melyben a mesterséges intelligencia eszközei állnak rendelkezésünkre. Ezek közül a döntési fák, az evolúciós (vagy genetikai) algoritmusok és a mesterséges neuronhálók tőnnek megfelelınek, kutatásunkban a mesterséges neuronháló alkalmazási lehetıségeit vizsgáltuk. Hivatkozások Bartholy J., Pongrácz R., Gelybó Gy., 2007: A 21. század végén várható éghajlatváltozás Magyarországon. Földrajzi Értesítı, 51(3-4): Bede-Fazekas, Á. in press: Methods of modeling the future shift of the so called Moesz-line. Applied Ecology and Environmental Research Czinkóczky, A., Bede-Fazekas, Á. (in press): Visualization of the climate change with the shift of the so called Moesz-line. 13th International Conference on Information Technology in Landscape Architecture 8

15 Szekcióelıadások A klímaváltozás és légszennyezıdés hatására változó erdeink Berki Imre 1, Móricz Norbert 1, Rasztovits Ervin 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Ökológiai és Bioklímatológiai Tanszék Sopron, 9400, Magyarország Hazánk felszínének 20 %-át borítják erdık, amiknek még jelentıs része természetközeli állapotú. Ez egyben azt is jelenti, hogy a természetközeli erdık a Magyarországon megmaradt vegetáció döntı hányadát teszi ki. Ezek az erdık a fák tekintélyes kora és az erdık viszonylagos bolygatatlansága miatt jól jelzik a globális és a táji léptékő környezet terheléseket is. Az erdıkben tehát nyomon követhetı a környezet és benne az emberi tevékenység akár száz évre visszanyúló változása, hiszen erre módot ad pl. az évgyőrő analízis, vagy az állományszerkezeti jellemzı vizsgálata stb. Nagy sajtó visszhangot világszerte a légszennyezés akkor kapott, amikor az 1970-es években (elsısorban a savas ülepedés miatt) tömeges erdıpusztulások kezdıdtek, illetve ezt követıen a 80-es években a kevésbé iparosodott régiókban is tömegesé vált a pusztulás, az ekkor még kevésbé rendszeres szárazságok következtében. A 90-es években kezdte észrevenni a tudomány a globális melegedést, és fı kiváltójának megnevezte a fosszilis energia hordozók felhasználásából keletkezı szén-dioxidot. E többlet széndioxid egyben növeli a növényzet (pl. erdı) produkcióját, legalábbis ott, ahol a klímaváltozás következtében nem szárazodik a klíma. Európán belül északon és nyugaton jelentıs növedék többletet regisztrálnak, Közép-, Dél- és Délkelet-Európában ilyen megállapítást nem lehet egyértelmően tenni. Az ipari és közlekedési eredető nitrogén többlet szintén fokozza a fák produkcióját, viszont gyomosítja az erdı aljnövényzetét. Ma már tudjuk, hogy a 70-es évek óta fellépett három nagy száraz idıszak volt a fı oka tölgyeseink fenyveseink és a dunántúli bükkösök tömeges pusztulásának. A klíma melegedése és szárazodása elısegíti a Mediterránum felıl érkezı invazív növény- és rovarfajok kolonizációját, ami csökkenti a szárazságok miatt egyébként is meggyengült erdeink stabilitását. A fontosabb klímaindikátor fafajokra alapozott erdészeti klímakategóriák mindössze 5 kategóriából állnak, mégis megfelelı részletességgel jellemzik az egyes tájakat, sıt a tájakon belül a különbözı domborzati adottságú termıhelyeket. A klímaváltozás hatására az ország területének nagyobbik hányadán klímakategória váltás történt. A legfeltőnıbb változás, hogy az erdıssztepp kategória jelentıs teret hódított és helyenként jelentısen átlépte az Alföld földrajzi határait. 9

16 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Aranyarány-vizsgálatok a tájban Bodnár Réka Kata Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Debrecen, 4032, Magyarország Napjaink tudományos igényő vizsgálatainak egyik típusára jellemzı a kognitív szemlélet (Pléh 1998), melynek terjedése nem csak a pszichológia területén hódít, de a hagyományosnak nevezhetı természettudományok egyre több képviselıjét is elgondolkodtatja (Pléh 2003; Kérdı 2006). E folyamat révén újabb és újabb összefüggések kerülnek felszínre, illetve tisztulnak le korábban egymástól távolinak vélt tudományterületek vonatkozásában is. Ebben a tanulmányban hasonlóra teszünk kísérletet; a tájökológiai alapokon nyugvó tájkutatás és az elsısorban a mővészetekben testet öltı esztétikum kapcsolatát vesszük górcsı alá, melyhez a matematika adja az optikát, de végsı soron a turizmus fölözi le a hasznát. Már az ókori népek által is ismert és gyakran használt aranymetszés vagy aranyarány (angolul Golden Ratio, latinul Sectio Aurea) jele a görög Φ elgondolkodtatóan sokszor jelenik meg az emberek által esztétikusnak tartott mőalkotásokban (festmények, szobrok, zenemővek, irodalmi mővek, épületek stb.) éppúgy, mint a természet folyamataiban (pl. növekedés, phyllotaxis stb.) (Hemenway 2009; Stewart 1997). Az aranymetszés tulajdonképpen olyan aránymérték, ami matematikai úton azaz objektív mutatóval fejezi ki, hogy a látvány szintjén mit tartunk esztétikusnak. Így adódott az ötlet, hogy a természeti turizmussal szoros kapcsolatban álló tájesztétika kutatási területén belül végezzünk olyan matematikai számításokat, melyekkel az aranyarány feltételezett jelenlétét és érvényesülésének mértékét tudjuk megvizsgálni az adott (kis)tájban. E számítások elvégzéséhez kidolgoztunk két módszert, amelyek külön-külön és együtt is alkalmasak arra, hogy matematikai eljárással keressük meg egy adott (kis)tájban, vagy a róla készült tájképen azokat a pontokat, ahol az esztétika szempontjából lényeges harmónia ami alapvetıen a szimmetria és az aszimmetria egyensúlyán nyugszik a leginkább érvényre jut. A szóban forgó módszerekkel a (kis)tájakra, (kis)tájrészletekre kiszámított GR-indexek és GR S -indexek szerint összehasonlíthatjuk, illetve rangsorolhatjuk is a (kis)tájainkat. Ezeket a tájesztétikai mutatószámokat a tájvédelmi és/vagy turisztikai szakemberek eszközként hasznosíthatják a döntéshozatali folyamatban, de a marketingszakemberek is alkalmazhatják a turisták felé irányuló marketingkommunikációban, ily módon (is) segítve a turisták úticél-választását. Hivatkozások Hemenway, P. 2009: A titkos kód A mővészetet, a természetet és a tudományt szabályozó rejtélyes képlet (Divine Proportion. Phi in Art, Nature and Science). Vince Kiadó, Budapest, 203 p. Kérdı, K. 2006: Természet, természetleírás, matematika. LINOSoft Alapítvány, Debr., 27 p. Pléh, Cs. 1998: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, Budapest Pléh, Cs. 2003: A természet és a lélek A naturalista megközelítés a pszichológiában. Osiris Kiadó, Bp., 404p. Stewart, I. 1997: A természet számai A matematikai képzelet irreális realitása. Kulturtrade Kiadó, Bp., 140p. 10

17 Szekcióelıadások A Velencei-tó partjának tájökológiai szempontú vizsgálata és értékelése Boromisza Zsombor Budapest Corvinus Egyetem,Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest, 1118, Magyarország A közepes és nagy tavak számos tájökológiai és tájhasználati szempontból meghatározó funkciót látnak el. A tavak fokozódó igénybevétele a világ számos pontján a környezeti állapotuk kedvezıtlen irányú megváltozását eredményezte. A tavak megfelelı kezelését sok esetben az állapotukkal kapcsolatos információ- és ismerethiány akadályozza. Ez fokozottan érvényes a tavak legérzékenyebb része, a tópart esetében (Ostendorp 2004, Schmieder 2004, Sebestyén 1943). A Velencei-tó hazánk egyik legnagyobb, elsıdlegesen üdülési célra hasznosított, jelentıs természeti értékekkel rendelkezı tava, ahol a folyamatos fejlesztési elképzelések mellett nem ismert pontosan a tópart jelenlegi állapota. A Velencei-tavi vizsgálat, értékelés célja a tájsáv további építési szabályozási, tájrendezési, tájgondozási folyamatainak megalapozása. A kutatás elsı lépéseként feldolgoztam a Velencei-tó partjának tájalakulás történetét a XIX. századtól, az adatokat tájökológiai és tájhasználati megközelítéssel értékeltem. Megállapítottam, hogy a természetközeli állapotú tópart megváltozásának hatásai egyaránt megfigyelhetıek ökológiai, part-morfológiai, környezetvédelmi, tájképi, területhasználati szempontból. A tópart jelenlegi állapotának vizsgálata a kidolgozott módszernek megfelelıen (351 db, 100 x 100 m-es vizsgálati kvadrátra osztva, 17 vizsgálati szempont, szőkített térbeni lehatárolás), elsıdlegesen terepi helyszínelésre, valamint ortofotó elemzésre épült. A vizsgálati eredmények segítségével a tópartot értékeltem a terheltség, a természetesség, a puffer-képesség és a partbiztosítás átalakíthatósága szempontjából. Megállapítottam, hogy az erısen átalakított, vagy módosított partszakaszok jellemzıen közepes, vagy gyenge puffer-képességőek, ugyanakkor a jó puffer-képességő területek nem feltétlenül természetközeliek. A csónakkikötık környezetében a tópart jellemzıen erısen átalakított és gyenge puffer-képességő Az eredmények alapján a sukorói evezıspályától nyugatra elhelyezkedı félsziget, illetve a Velence közigazgatási területének nyugati részén található partszakasz alkalmas leginkább a partbiztosítás átalakítására. A kutatás eredményei a tájépítészeti gyakorlat számára több ponton is hasznosíthatóak. Hivatkozások Ostendorp, W., 2004; New approaches to integrated quality assessment of lakeshores. Limnologica 34, pp Schmieder, K., 2004; European lakeshores in danger concepts for a sustainable development. Limnologica 34, pp Sebestyén, O., 1943; A parti öv jelentısége a tó életében. pp In. Entz Géza (szerk.): A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái. XV. Kötet. Magyar Biológiai Kutatóintézet, Tihany. 11

18 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Felszínborítás térképezés aktuális vonatkozásai Magyarországon és Európában Büttner György, Maucha Gergely, Kosztra Barbara, Gunawan Márta, Pataki Róbert, Petrik Ottó Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest, 1149, Magyarország A FÖMI a hazai felhasználók számára a CORINE felszínborítás adatbázisok felelıseként ismert. A nemzeti, nagyfelbontású felszínborítás térkép (CLC50) és az európai szintő felszínborítás-(clc1990, CLC2000 és CLC2006) és felszínborítás-változás adatbázisok alapvetı fontosságúak a hazai és nemzetközi földfelszín-monitorozás és számos szektorális alkalmazás (az élıhelymonitorozástól a távközlésen át az üvegházhatású gáz kibocsátás modellezésig) számára. A FÖMI közel egy évtizede jelentıs szerepet vállal az európai földfelszín-monitorozás megvalósításában, koordinálásában és tervezésében is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Téradat Témaközpontjának tagjaként felelısek voltunk a CLC2000 és CLC2006 projektek szakmai koordinálásáért, aminek részét képezte a 39 résztvevı ország nemzeti csoportjainak oktatása és ellenırzése, a szakmai dokumentáció elkészítése és az elkészült adatok validálása (Steenmans és Büttner 2006). Ajánlást dolgoztunk ki felszínborítás adatbázisok kvantitatív minıségellenırzésére, és a módszereket sikerrel alkalmaztuk a GMES program és több FP7-es kutatási projekt keretében (Maucha, Büttner és Kosztra 2011). Aktív résztvevıi vagyunk több európai projektnek és szakértıi csoportnak (INSPIRE, HELM, EAGLE), melyek az európai közösség földfelszín-monitorozása jövıbeli stratégiájának, módszertanának, elméleti kereteinek megalapozásáért felelısek. Nemzetközi szerepvállalásunknak köszönhetıen rálátással bírunk az európai földfelszín-monitorozás helyzetére, aktuális stratégiai kérdéseire és várható jövıbeli alakulására. Ezekrıl szeretnénk áttekintést nyújtani a konferencia résztvevıi által képviselt jelentıs felhasználói csoport részére, az alábbi témakörökben: - az európai földfelszín monitorozás aktuális helyzete, folyamatban lévı projektek - a GMES Initial Operations (GIO) által között 39 országra elıállítandó és ingyenesen rendelkezésre álló adatbázisok (CLC2012, nagyfelbontású tematikus rétegek) - az európai földfelszín monitorozás legfontosabb aktuális kérdései, felhasználói igények - az európai földfelszín monitorozás várható iránya (stratégia, adatmodellek) Hivatkozások Steenmans, C. and Büttner, G: Mapping land cover of Europe for 2006 under GMES. Proceedings of the 2nd workshop of the EARSeL SIG on land use and land cover, Bonn, Germany, September, 2006 pp Maucha, G., Büttner, Gy. and Kosztra, B.: European Validation of GMES FTS Soil Sealing Enhancement Data. Proceedings of the 31st EARSeL Symposium, Prague, Czech Republic, 30 May 2 June September, 2011 pp

19 Szekcióelıadások Teljesítménytúra = honismeret és sport? Csemez Attila Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 1118, Magyarország A hazai teljesítménytúrázás 1981-ben az ún. Kinizsi 100-as meghirdetésével kezdıdött. Az elsı idıszakban évente mindössze öt-hat túra került megrendezésre. Napjainkban több mint 300 helyszínen, az ország valamennyi részén és különbözı távolságokra szerveznek teljesítménytúrákat ben 310 helyszínen közel résztvevıje (96 629) volt a teljesítménytúráknak. Sok vagy kevés ez a szám? Megítélés kérdése. Számszerően az ország lakosságának 1%-a, bár igen sokan rendszeresen vesznek részt a szervezett túrákon. Minden esetre valamennyi résztvevı erejének, idejének, lakóhelyének, mobilitásának függvényében kiválaszthatja a számára legmegfelelıbb helyszínt és távolságot, amelyet biztonságosan(!) végigjárhat. Túra vagy teljesítménytúra? Két évtizeddel ezelıtt el sem tudtam volna képzelni olyan túrán történı részvételt, amelyet nem én szerveztem volna. Családi, osztálytársi, rokoni, baráti és hallgatói körben egyaránt jártuk az országot és elsısorban az Alpokat, a Kárpátokat és a Tátrát. Napjainkban már én is a teljesítménytúrákat preferálom. Miért? A teljesítúra útvonalát úgy állítják össze, hogy az a jelentıs természeti értékeket, kilátási lehetıségeket, kilátókat, barlangokat, a kastélyokat, a várakat és a várromokat egyaránt érinti. Természetesen áthalad falun és városon, erdın és szántóföldön, ültetvények között, a történelmi borvidékeken egyaránt. Szinte nincsen az országnak olyan zuga, a Hortobágytól az İrségig, az árvédelmi töltésen vezetett szakasztól a felhagyott vasúti töltésig ahová ne lehetne eljutni, a tájkaraktert megismerni. A túlkínálatnak köszönhetıen mára igen nagy lett a választék. Ugyanis minden valamit magára adó természetjáró szakosztály, egyesület rendez túrákat. Magától értetıdıen a hegyvidéki helyszínek változatlanul a legkedveltebbek. A hegy- és dombvidékeken a legsőrőbb a jelzett túraútvonal-hálózat is, de a szakosztályok saját központjaik körül az Alföldön, a Mezıföldön, a Szigetközben éppúgy jelöltek ki túraútvonalakat. A túrák rendezésének számában a legismertebb, a leglátogatottabb hegyek vezetnek. A 2011-ben tíznél több teljesítménytúrát rendezı helyszíneket a rendezés számának zárójeles feltüntetésével felsorolom. A legtöbbet a Budai-hegyekben (31) rendeztek, amelyet a Balaton-felvidék (21), a Börzsöny (20), a Pilis (18), a Bükk (15), a Bakony (14), a Mátra (13), valamint a Gerecse (11) és a Mecsek (11) követ. A rendezési helyszínek az országot lefedik, amelyre szolgáljon néhány példa. Egy-egy túrát rendeznek pl. Albertirsán, Baján, Debrecenben, Dunaújvárosban, Létavértesen, Lentiben, Makón, Martfőn, Hézvízgyörkön, Pakson, Simontornyán, Siófokon, Vásárosdombón Hivatkozások Teljesítménytúrák itthon és külföldön 2012, Túrastatisztika 2011 (pp ), Teljesítménytúrázók Társasága,

20 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Agro-ökológiai szempontból értékes tájelemek lehatárolása a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak felhasználásával Csonka Bernadett 1, Mikus Gábor 2 1 Földmérési és Távérzékelési Intézet, Távérzékelési Igazgatóság, Budapest, 1149, Magyarország 1 2 Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája újabb jelentıs átalakulás elıtt áll. A 2013 utáni periódus jogcímeinek összeállításakor és az egységes feltételrendszer meghatározásakor, erısödnek az agrárkörnyezeti szempontok. A fenntarthatóság és környezettudatos fejlesztés igényével megfogalmazott elıírásokat a támogatások szabályozásának több szintjén kívánja az EU érvényesíteni: a jelenleg is szabályozott Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerének átalakításával, a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek emelésével. Ezen kívül, a közvetlen terület alapú támogatás alap-szintő csomagját, egy agrár-környezetgazdálkodási célú, úgynevezett Zöld intézkedéscsomag egészítené ki. Az Európai Bizottság által készített tervezetek az ökológiai hálózat szempontjából kívánatos, mozaikos tájszerkezet fenntartásának és fejlesztésének fókuszába a tájelemeket teszik. Egy gazdálkodó által mővelt szántó- és gyepterület 7%-ának megfelelı területen fenn kell tartani ökológiailag értékes területeket, tájelemeket, mint pl.: teraszok, védısávok, bokorcsoportok, sövények, fasorok, facsoportok, teraszok stb. Az új szabályozás kialakítása két alapvetı kérdést vet fel: hogyan tudjuk lehatárolni a megtartandó tájelemeket, értékes területeket erre keressük a választ a meglevı országos vektoros és raszteres adatbázisaink elemzésével és az elektronikus kérelem adatbeviteli lehetıségeivel; meg kell határoznunk a fenntartás minimális gyakorlatát, úgy hogy ezzel a gazdálkodókat a kifizetéssel arányos módon terheljük. A Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adja a terület alapú agrártámogatási rendszer térinformatikai alapját, mely adatból adatbázis-szőrési technikákkal leválogathatók különbözı, a SAPS rendszerben nem támogathatónak minısített természetes és természet-közeli területek. A felszínborítási adatbázis, a MePAR egyes tematikus fedvényei és a kérelmezett adatok geometriai vizsgálatával szőrhetıek tájelemek, méret, alak, és szomszédsági paraméterek alapján. Az elıadás ez irányú kutatásaink elsı eredményeit foglalja majd össze. Mindezen elıírások megvalósítása új feladat elé állítja az agrár-szakigazgatást, és jelentıs felelısséget ró a döntéshozókra, mivel olyan eszközrendszer kerül a tagországok hatáskörébe, mellyel hosszú távra meghatározhatják az agrár-táj esztétikai, funkcionális és védelmi kapacitását. Hivatkozások Devos Wim. European Commission LPIS quality inspection: EU requirements and methodology JRC The Commission proposal for the CAP post 2013 Cross compliance and Good Agricultural Environmental Conditions DG Agriculture and Rural Development European Commission, December. 14

Tájtudomány és tájtervezés

Tájtudomány és tájtervezés Tájtudomány és tájtervezés Az V. Magyar Tájökológiai Konferencia Programja 2012.08.30. csütörtök 9:00-tól Regisztráció 10.00-10.10 Megnyitó 10.10-12.10 Plenáris előadások 12.10-13.20 Ebéd és poszterszekció

Részletesebben

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia TÁJÖKOLÓGIAI KUTATÁSOK 2010 IV. Magyar Tájökológiai Konferencia Kerekegyháza, 2010. május 13 15. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 1 Főszerkesztő Kertész Ádám Szerkesztette Jakab Gergely

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

4. Magyar Tájökológiai Konferencia. Program. 2010. május 13.

4. Magyar Tájökológiai Konferencia. Program. 2010. május 13. Termőre fordul a szakértelem 10.00 16.00 Regisztráció 4. Magyar Tájökológiai Konferencia Program 2010. május 13. Plenáris előadások Elnök: Várallyay György 11.00 11.10 Megnyitó Kertész Ádám, a 4. Magyar

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁS. Gyakorlat: tájgazdálkodási program vizsgálata és értékelése oktató irányítása mellett.

TÁJGAZDÁLKODÁS. Gyakorlat: tájgazdálkodási program vizsgálata és értékelése oktató irányítása mellett. TÁJGAZDÁLKODÁS I. A tantárgy jellemzıi: Kódja: EG573-000BB Rövid neve: Tájgazd Gondozója: Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Tájtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék Felelıse: Prof. Konkoly-Gyuró

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Feladta Horváth Attila. Feladta Beck László. Feladta Kádas Miklós 4 Abszolut hely.: 11 Start: 10:15:30 beérkez 14:44:37

Feladta Horváth Attila. Feladta Beck László. Feladta Kádas Miklós 4 Abszolut hely.: 11 Start: 10:15:30 beérkez 14:44:37 Férfi Kajak 1 1 Abszolut hely.: 4 Start: 10:00:30 beérkez 14:08:57 Rajtszám: 36 Futott idı: 4:08:27 Horváth Attila 2 Abszolut hely.: 5 Start: 10:04:55 beérkez 14:15:08 Rajtszám: 3 Futott idı: 4:10:13 Beck

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A telephelyválasztás logisztikai és humán aspektusai. A válság hatása a kkv szektorra. adjunktus

A telephelyválasztás logisztikai és humán aspektusai. A válság hatása a kkv szektorra. adjunktus Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Közgazdaságtudományi Szekció 2011.04.14-16. Gödöllı Regionális gazdaságtan II. tagozat 2011.04.15. Ékes Szeverin Kristóf Fazekas Nikolett Világgazdaság és globalizáció

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában

aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában A felszínborítás COPERNICUS térképezés GIO Land aktuális projekt hazai vonatkozásai Magyarországon és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Távérzékelési és Kozmikus

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye Gimnáziumok

Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye Gimnáziumok Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye ok Név Iskola Pontszám 1 Horváth Bálint 49 2 Matos Lilla 48 3 Demjén Balázs Ádám 47 4 Matos Bence 47 5 Ubrea Roland 6 Krizsna Szabolcs

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM

ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM ALAPFOKÚ BARLANGJÁRÓ TANFOLYAM Bevezetés Ország János Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület Orfű Az SZKBE története: 1993. kutatások kezdete 1995. József Attila Tudományegyetem Barlangkutató Csoportja

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás 2003. évi XXVI. törvény indokolása az Országos Területrendezési tervrıl Általános indokolás A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható,

Részletesebben

Reumatológia klinika tanterme Élettan 8:00-8:45

Reumatológia klinika tanterme Élettan 8:00-8:45 Reumatológia klinika tanterme Élettan 8:00-8:45 Bódy Péter Bordás János begs Boros Gábor Bendegúz es a=anatómia Cserháti Zoltán b=biokémia Farkas Dániel Márton e=élettan Fekete Ákos s=szövettan Gógl Aliz

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

11 ÓRÁTÓL 11 ÓRA 45 -IG I.EMELET KOLLÉGIUM 1K3-AS TEREM

11 ÓRÁTÓL 11 ÓRA 45 -IG I.EMELET KOLLÉGIUM 1K3-AS TEREM I.EMELET KOLLÉGIUM 1K3-AS TEREM 1. Agócs Adrienn Farkasréti 2. Baka Ádám Kőrösi 3. Balogh Vivien Laura Érdligeti 4. Béres Bianka Herman 5. Bisbac Bálint II. Rákóczi 6. Bódi Kitti Kőrösi 7. Bódizs Botond

Részletesebben

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Dömötör Tamás KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A TERÜLETI TERVEZÉSBEN

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Dömötör Tamás KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A TERÜLETI TERVEZÉSBEN BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA Dömötör Tamás KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A TERÜLETI TERVEZÉSBEN Doktori értekezés tézisei Témavezetı: Csemez Attila DSc Budapest,

Részletesebben

Szeretettel meghívjuk az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott

Szeretettel meghívjuk az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott Szeretettel meghívjuk az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott Belvízi monitoring, menedzsment és kockázatértékelés a Délkelet-Alföldönés Észak-Szerbiában

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Megyei versenyek. A verseny megnevezése Elért helyezés Tanuló neve Osztály Felkészítő tanár. Nyerges Tamás, Sajtos Olivér, Torgyik Éva, Wenczel Balázs

Megyei versenyek. A verseny megnevezése Elért helyezés Tanuló neve Osztály Felkészítő tanár. Nyerges Tamás, Sajtos Olivér, Torgyik Éva, Wenczel Balázs Megyei versenyek A verseny megnevezése Elért helyezés Tanuló neve Osztály Felkészítő tanár 1. Nyerges Tamás, Sajtos Olivér, Torgyik Éva, Wenczel Balázs Bolyai Matematika Csapatverseny 6. 19. 12. 14. 15.

Részletesebben

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK

Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Megmérettetések 65 Tanulmányi versenyek I. ORSZÁGOS ÉS FŐVÁROSI VERSENYEK Országos középiskolai tanulmányi verseny Biológia Tallós Zsófia 12. C 27. hely tanára: Babay-Bognár Krisztina Szép magyar beszéd

Részletesebben

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Budai Krisztina ZöldutakMódszertani Egyesület Greenways Nemzetközi háttér USA-ból induló mozgalom: Rekreáció, mozgás, egészség. Zöldút tervezés

Részletesebben

REFORMÁTUS KÖZÉPISKOLÁK XVII. ORSZÁGOS KÉMIAVERSENYE 7. évfolyam. 2015. április 17-18.

REFORMÁTUS KÖZÉPISKOLÁK XVII. ORSZÁGOS KÉMIAVERSENYE 7. évfolyam. 2015. április 17-18. 7. évfolyam Ksz Feladatok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. 4 Berezvai Anna Kiss Bálint Ref. Ált. Isk. Horváth József 7 2 2 4 9 9 22 4 4 3 9 75 I. 6 Székely Bendegúz Szentendrei Ref. Gimn. Dulai

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

AMV 2015. megyei eredmények 8.osztály

AMV 2015. megyei eredmények 8.osztály Iskola neve Iskola város helyezés pontszám Tanuló neve Kálvin Téri Általános Iskola 1. 46 Sass Boglárka Kálvin Téri Általános Iskola 2. 40 Horváth Petra Tiszacsegei Fekete István Általános Iskola Tiszacsege

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

BÁRCZINÉ KAPOVITS JUDIT A MAGYARORSZÁGI ZÖLDÚT-TERVEZÉS TÁJÉPÍTÉSZETI METODIKÁJÁNAK MEGALAPOZÁSA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

BÁRCZINÉ KAPOVITS JUDIT A MAGYARORSZÁGI ZÖLDÚT-TERVEZÉS TÁJÉPÍTÉSZETI METODIKÁJÁNAK MEGALAPOZÁSA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BÁRCZINÉ KAPOVITS JUDIT A MAGYARORSZÁGI ZÖLDÚT-TERVEZÉS TÁJÉPÍTÉSZETI METODIKÁJÁNAK MEGALAPOZÁSA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2014 1 A doktori iskola megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti

Részletesebben

Matematika 5. és 7. évf. verseny

Matematika 5. és 7. évf. verseny Mohay Lili 5 ált. iskola Bánlakiné Németh Ildikó Dr. Béres József 1. Körtvélyessy László 5 ált. iskola Pártos Péterné Nyelvű 2. Wang Anna 5 ált. iskola Borsos Irén Óbudai Nagy László 3. Antók Etele 5 ált.

Részletesebben

10. / Szakács. Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás. Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta Javítás

10. / Szakács. Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás. Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta Javítás Tanulói adategyeztető 10. / Szakács Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás Oktatási azonosító: 76830010947 Juhász Andrea Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta

Részletesebben

Az Országos angol nyelvi verseny Vas megyei résztvevıinek a megyei fordulóban elért eredményei évfolyamonként 2011-2012. tanév

Az Országos angol nyelvi verseny Vas megyei résztvevıinek a megyei fordulóban elért eredményei évfolyamonként 2011-2012. tanév A MEGYEI FORDULÓ EREDMÉNYE 8. évfolyam Felterjesztési ponthatár az országos döntıbe: 80 pont/100 pont NÉV ISKOLA TANÁR PONTSZÁM Kovács Attila Rezner Józsefné 79 Gáspár Gergı Rezner Józsefné 73 Koltai Kadosa

Részletesebben

A TANULMÁNYI PÁLYÁZAT NYERTES TANULÓI

A TANULMÁNYI PÁLYÁZAT NYERTES TANULÓI 7/a Ábrahám Lilla 5 7/a Borók Boldizsár 5 7/a Nagy Vivien Loretta 5 7/a Szilágyi Csenge 5 7/a Csikós Katalin 4,85 7/a Harmati Panna 4,85 7/a Heidrich Zsófia 4,85 7/a Ónozó Zsófia 4,85 7/a Pesti Bianka

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19. PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar

Részletesebben

II. Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő Félmaraton

II. Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő Félmaraton Nem/Kategória: Férfi 12-19 éves 1 420 SZENTPÉTERI Csaba 1998 00:27:26 00:26:54 Nagykőrös 4 4 3:49 min/km +00:00:00 2 225 SZILÁGYI Gergő 2000 00:31:18 00:30:40 Tiszakécske 10 9 4:21 min/km +00:03:45 3 310

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban tapasztalatok, lehetıségek Orosz György Programiroda vezetı Pályázati tapasztalatok Pályázatkészítés: Formai követelmények miatt sok elutasítás Szakmai rész

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Michelin Bringafesztivál - Bringarally

Michelin Bringafesztivál - Bringarally Amatőr férfi 1 325 Trabach Norbert 01:38:48 00:00:00 2 116 Gyurkó László 01:48:14 00:09:25 3 84 Farkas József 01:48:46 00:09:57 4 237 Ónodi Péter 01:48:52 00:10:03 5 82 Evinyih Zsolt 01:53:00 00:14:12

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN

A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN Király Géza 1, Konkoly-Gyuró Éva 2, Márkus István 1, Nagy Dezső 2, Sági Éva 3 1 NYME EMK GEVI, Sopron, 9400, 2 NYME EMK EVGI,

Részletesebben

Sport XXI. mezei 2015.03.28. Szombathely

Sport XXI. mezei 2015.03.28. Szombathely U11 1.hely "A"-57 p 1 Béres Milán 4 Róka Bora 5 Iker Natália 6 Bodzzay Dániel 8 Bene Noel 10 Juhász-Tóth Eszter 11 Vidos Evelin 12 Horváth Léna Sport XXI. mezei 2.hely "B"-170 p 14 Takács Zsombor 18 Ecker

Részletesebben

KÉRELEM Geográfus mesterképzési szak indítására

KÉRELEM Geográfus mesterképzési szak indítására III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó,

Részletesebben