V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Absztrakt kötet. Szerkesztette Balázs Pál és Konkoly-Gyuró Éva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Absztrakt kötet. Szerkesztette Balázs Pál és Konkoly-Gyuró Éva"

Átírás

1 V. Magyar Tájökológiai Konferencia Absztrakt kötet Szerkesztette Balázs Pál és Konkoly-Gyuró Éva Sopron 2012

2 A kiadvány a augusztusában Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetemen megrendezett V. Magyar Tájökológiai Konferencián elhangzott elıadások összefoglalóit tartalmazza. A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA Elnök: Prof. Konkoly-Gyuró Éva Tagok: Prof. Barczi Attila Prof. Csemez Attila Prof. Csorba Péter Dr. Kiss Gábor Prof. Csima Péter Prof. Szabó Mária Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron Felelıs kiadó: Prof. Neményi Miklós ISBN

3 Tartalom PLENÁRIS ELİADÁSOK ÁNGYÁN József: A vidékfejlesztés táji összefüggései... 1 CSORBA Péter: Mérési lehetıségek a geográfiában, a tájökológiában... 2 GÖNCZ Annamária, VASZÓCSIK Vilja, FARAGÓNÉ Huszár Szilvia, SCHNELLER Krisztián: A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények felhasználása és szintézise a területi tervezésben... 3 VIDA Gábor: Tájökológia egy forrongó, átalakuló világban... 4 SZEKCIÓELİADÁSOK BALÁZS Pál, KONKOLY-GYURÓ Éva, NAGY Dezsı, KIRÁLY Géza: Az országhatár szerepe az ırségi táj változásában... 5 BARCZI Attila, BÁNFI Péter, CENTERI Csaba, JURÁK Péter, SCHELLENBERGER Judit: Löszterületek visszagyepesítésének talajtani háttere a Körös-Maros Nemzeti Park területén... 6 BÁRCZINÉ KAPOVITS Judit: A zöldúttervezés tájépítészeti keretei a Zsámbéki-medence példáján... 7 BEDE-FAZEKAS Ákos: A klímaváltozás növényföldrajzi hatásának modellezése és a mesterséges neuronhálók... 8 BERKI Imre, MÓRICZ Norbert, RASZTOVITS Ervin: A klímaváltozás és légszennyezıdés hatására változó erdeink... 9 BODNÁR Réka Kata: Aranyarány-vizsgálatok a tájban BOROMISZA Zsombor: A Velencei-tó partjának tájökológiai szempontú vizsgálata és értékelése BÜTTNER György, MAUCHA Gergely, KOSZTRA Barbara, GUNAWAN Márta, PATAKI Róbert, PETRIK Ottó: Felszínborítás térképezés aktuális vonatkozásai Magyarországon és Európában CSEMEZ Attila: Teljesítménytúra = honismeret és sport? CSONKA Bernadett, MIKUS Gábor: Agro-ökológiai szempontból értékes tájelemek lehatárolása a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak felhasználásával CSÜLLÖG Gábor, HORVÁTH Gergely:Egykori ipari tájak degradációs folyamatai CZELLÉR Krisztina, SZABÓ György: Mikroelemek transzportjának vizsgálata a talaj-növény rendszerben különbözı magyarországi tájtípusokon DACZÓ Levente: Csernátoni kúriák és kúriakertek állapotfelmérése DEÁK József Áron: A Körösszög élıhelymintázata Csongrád megyei mintaterületek alapján DOBOS Anna: Periglaciális (geomorfológiai) egyedi tájértékek kataszterezése az egyes felvételezési metodikák alapján DÓKA Richárd: A horizontális tájszerkezet stabilitásának térinformatikai vizsgálata és tartós elemeinek tájvédelmi jelentısége DURAY Balázs, KOLLÁNYI László, JOMBACH Sándor: Tájváltozási forgatókönyvek a Nagyberekben FAGGYAS Szabolcs: A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek természetvédelmi vonatkozása a Duna-Tisza közén GERZÁNICS Annamária: A vörösiszap-katasztrófával érintett területeken létrehozott új városi közpark Devecser rehabilitációs területén GÓLYA Szilvia: A természet ingyenes szolgáltatásai - A települési zöldfelületi rendszerek ökoszisztéma alapú megközelítése HORVÁTH Adrienn, Szőcs Péter, Kámán Orsolya, Németh Eszter, Bidló András: Városi talajok jellemzésének lehetıségei Sopron példáján ILLYÉS Eszter, MAGYAR Veronika, JUHÁSZ Bálint, KOMÁROMY Attila, MEZEI Tamás, İRI Zsuzsi: Vágyak, kényszerek és lehetıségek - A természet és városiasodás ellentétei és egymásra épülése a mai Magyarországon JÁGER László: A Natura 2000 erdık jelentısége tájformálásban JAKAB Gergely, İRSI Anna, MADARÁSZ Balázs, SZALAI Zoltán, KERTÉSZ Ádám: Talajmővelés és degradáció... 29

4 GOMBÁS Katalin: Földhasználat változások összehasonlító vizsgálata választott modell területeken Kínai Népköztársaságban és Magyarországon JAKAB Gergely, İRSI Anna, MADARÁSZ Balázs, SZALAI Zoltán, KERTÉSZ Ádám: Magyarország vízmosásai sebek a tájban KIRÁLY Géza, KONKOLY-GYURÓ Éva, MÁRKUS István, NAGY Dezsı, SÁGI Éva: A Fertı-táj felszínborításának változásai történeti térképek alapján KISS Márton: Egy átfogó ökoszisztéma szolgáltatás értékelırendszer alapjai a Tiszai-Alföldön KONKOLY-GYURÓ Éva, BACSÁRDI Valéria, Sylvi BIANCHIN, BALÁZS Pál, Anke HAHN, TIRÁSZI Ágnes, Gregor TORKAR, Sonja VÖLLER: A tájkarakter változás érzékelése határon átnyúló középeurópai térségekben KOVÁCS Ferenc: Vizes élıhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felsı-Kiskunsági tavak területén KRISTÓF Dániel: Állami téradatok felhasználása tájszerkezeti vizsgálatokban KULCSÁR László: Vidékfejlesztés: tájjal, vagy táj nélkül? KUSTÁR Rozália, BALÁZS Réka: Halmok az évszázadok sodrában Halmok a Duna-Tisza közén LÓCZY Dénes: Táji összekapcsoltság vizsgálata a Kapos völgyében MARKOLT Ferenc, HERVAI András, SZEMETHY László, HELTAI Miklós: Az ız elütések tájökológiai aspektusai az M3-as autópálya mentén MOLNÁR József László: Tájformáló terjeszkedés a fıvárosi agglomeráció településeinek térségében NAGY Gergı Gábor, CZÚCZ Bálint: Élılények tájindikátorként való alkalmazhatósága a tájértékelésben NAGY Gabriella Mária, HÉJJ Botond: Erdei közösségi terek értékelése egyes települési zöldfelületekben betöltött környezetgazdasági szerepük alapján NAGY Richárd, BÁLO Borbála, ZSÓFI Zsolt: Degradációs folyamatok egy történelmi szılıtermı területen NOVÁK Tibor József, TÓTH Csaba, INCZE József: Sziki élıhelyek változásai az elmúlt évtizedben dél-hortobágyi mintaterületeken NYILAS István, GYURECSKA Adrienn, KARAKÓ Ákos, TÓTH Csaba, BODNÁR Erika: A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei ORMOS Balázs: A ló szerepe a vidékfejlesztésben PUSKÁS Lajos, GUTTMANN Eszter, BALÁZS Pál, KONKOLY-GYURÓ Éva: A TÉKA projekt Gyır- Moson Sopron megyei felmérésének tapasztalatai SALLAY Ágnes, FILEPNÉ KOVÁCS Krisztina: EU-releváns oktatási anyagok a tájépítészetben SÁNDOR Renáta: Alternatív turizmus lehetıségei a fenntarthatóság jegyében SCHIBERNA Endre, STARK Magdolna, SZABÓ Zsófia, HARTL Éva: Az erdıpedagógia mint az erdészeti politika eszköze SCHNELLER Krisztián, GÖNCZ Annamária: Az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység térségi különbségeinek elemzése az ESPON 2013 program keretében SULYOK Judit: A táj szerepe a vízparti utazás során egy lakossági megkérdezés eredményei SZABÓ Krisztina, FORRAI Mihály, HROTKÓ Károly: Yucca fajok fotoszintetikusan aktív levélfelületeinek elızetes értékelése SZALAI Zoltán, HORVÁTH-SZABÓ Kata, JAKAB Gergely, KISS Klaudia, MÉSZÁROS Erzsébet, NÉMETH Tibor, BALÁZS Réka, SIPOS Péter, MADARÁSZ Balázs: A Haber-féle γ-diverzitás hatása a szerves szén és nitrogén forgalomra SZILASSI Péter, BATA Teodóra, MOLNÁr Zsolt, CZÚCZ Bálint: Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével SZILVÁCSKU Zsolt: Értékközpontú és eredményes térségfejlesztés a natúrparkok példáján TANÁCS Eszter, KEVEINÉ BÁRÁNY Ilona: Erdıállományok vegetációs index értékeinek alakulása az idıjárás függvényében magyarországi karsztos mintaterületeken... 58

5 TIRÁSZI Ágnes, TERPÓ Veronika: Tájváltozási folyamatok vizualizációja TÓTH Tádé Dániel, SZIJÁRTÓ Ágnes: A Magyarországon élı kisebbségek önidentifikációja táji értékeiken keresztül TÓTH Szilvia, SZIJÁRTÓ Ágnes, KISS Gábor, DÓSA Henrietta: Egyedi tájértékek a számok tükrében VÁRALLYAY György: Tájökológia és fenntartható földhasználat VARGA Ádám, SZABÓ Mária: A vizes élıhelyek szerepe dél-kiskunsági mintaterületeken VASZÓCSIK Vilja, GÖNCZ Annamária, CSERNI Tímea, Hedwig VAN DELDEN: TICAD SDSS Tájhasználat és tájszerkezet alakulásának hosszú távú modellezése VIDÉKI Róbert, CSERVENKA Judit: Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó természetvédelmi kezelési tervek megalapozását célzó tájtörténeti kutatások a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiemelt fontosságú vizes élıhelyein WETTSTEIN Domonkos: A Balaton-part urbánus beépítési formái a lassú turizmus új nézıpontjaiból POSZTER SZEKCIÓ BARCZI Attila, JOÓ Katalin, PENKSZA Károly, HORVÁTH Tünde, DANI János, PETİ Ákos, BUCSI Tamás, M.TÓTH Tivadar, CSANÁDI Attila: A Lyukas-halom komplex talajtani, botanikai, paleoökológia és régészeti feltárása és rekultivációja BOLLA Bence: Csongrád megyei hulladéklerakók rekultivációja FAGGYAS Szabolcs: Természetvédelmi célú szempontrendszer kialakítása szélerımővek telepítéséhez FARAGÓNÉ HUSZÁR Szilvia, BOROS Szilárd, HAMAR József, KENYERES Zoltán, MUNKÁCSI Zsolt, PATAKI Zsolt, TUBA Lajos: Táji-természeti adottságokon alapuló, kétoldalú, közösségi turisztikai stratégia-alkotás az Alsó-Ipoly mentén FÖLDI Zsófia: Településszegélyek ökológiai szempontú tipizálása KIRÁLY Géza, BURAI Péter, CZIMBER Kornél: Sopron és közvetlen környezete zöldfelületeinek értékelése távérzékelt felvételek alapján İRSI Anna, KERTÉSZ Ádám: Az éghajlatváltozásra legérzékenyebb területek lehatárolása a Homokhátság területén PENKSZA Károly, FALUSI Eszter, PINTÉR Orsolya, ZIMMERMANN Zita, SZABÓ Gábor, NAGY Anita, SIRA Márk, BALÁZS Katalin, PODMANICZKY László: Élıhelydiverzitás-vizsgálatok életforma alapú térképezési módszerrel kiskunsági mintaterületeken SALÁTA Dénes: Tájváltozás vizsgálata történeti térképek alapján a Körös-Maros Nemzeti Park három kis-sárréti területrészén: Kisgyanté, Kisvátyon és Szı-rét SZALAI Zoltán, HORVÁTH-SZABÓ Kata, JAKAB Gergely, KISS Klaudia, MÉSZÁROS Erzsébet, NÉMETH Tibor, BALÁZS Réka, SIPOS Péter, MADARÁSZ Balázs: Az oxidációs-redukciós viszonyok térbeli mintázatai és idıbeli dinamikája vizes élıhelyeken SZŐCS Linda, Renate BÜRGER-ARNDT: Tájváltozások elemzése és érzékelése a 18. század végétıl napjainkig Göttingen város területén TAMÁS László: Az ipar keltette tájhasználati konfliktusok egy Duna menti mintaterületen TÓBER Márta: Írott források jelentısége a középkori Homokhátság fásszárú vegetációjának kutatásában VALÁNSZKI István: Fenntartható gazdálkodás Abaúj-Hegyalján... 80

6 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron

7 Plenáris elıadások A vidékfejlesztés táji összefüggései Ángyán József 1 Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Gödöllı, H-2100, Magyarország angyan.jozsef@kti.szie.hu A jelenlegi - mennyiségi növekedésre alapozott - gazdasági és társadalmi berendezkedésnek, a természet ökológiai kapacitását, regenerálódó képességét meghaladó erıforrás-használatnak a környezetre, de egyúttal a helyi gazdaságra és társadalomra, a vidékre gyakorolt kedvezıtlen hatásai évtizedek óta egyre nyilvánvalóbbak, a rendszer nem fenntartható. Be kell látnunk, hogy az ökológiai, táji adottságok meghatározzák az adott környezetben lehetséges funkciók és tevékenységek körét, azok intenzitását és formáját, a tájban megvalósuló tevékenységek ugyanakkor visszahatnak a környezeti rendszerek, a tájak állapotára. Hosszú távon csakis azok a környezethasználati rendszerek lehetnek mőködıképesek, fenntarthatók, amelyek e szoros kölcsönhatást a lehetı legnagyobb mértékben figyelembe veszik. E környezethasználati rendszerek között döntı szerepe van a mezı- és erdıgazdálkodásnak, amely - Magyarországon is a terület több mint 80 %-ával közvetlenül érintkezve - alapvetıen meghatározza az ökológiai rendszerek, a tájak állapotát. Nem véletlen tehát, hogy a Nemzeti Vidékstratégia is jövıképét olyan - a szerves fejlıdésben kialakult, a tájak adottságaihoz alkalmazkodó, évezredes tapasztalatokra, gazdálkodási hagyományokra alapuló - mezıgazdaságra építi, amelyben a termelési, gazdasági teljesítmények javítására való törekvés a környezeti és társadalmi hatásokkal összhangban és azok figyelembe vételével, a környezet- és tájgazdálkodás elve alapján valósul meg. Ez olyan - a vidékfejlesztés célrendszerét figyelembe vevı - tájhasználatot jelent, amelyben a termelési célok a népességmegtartó, társadalmi, kulturális és természetvédelmi feladatokkal összehangoltan, a táj természetes mőködésének rendszerére épülve valósulnak meg. E gazdálkodást a védelmi, valamint a termelési és fogyasztási térfunkciók harmóniájára törekvı földhasználat és térstruktúra kialakítása, az ágazati arányok és gazdálkodási módok ökológiai harmonizációja, a táji adottságokhoz igazodó üzemés táblaméretek, az emberléptékő, tájba illı térszerkezet, az ökológiai körfolyamatok üzemi és táji szintő fenntartása jellemzi. Az elıadás e táji, környezeti meghatározottságú vidékfejlesztés, valamint az azt megalapozó mezı- és erdıgazdálkodás környezeti, gazdasági és társadalmi összefüggéseit körvonalazza. 1 Az elıadó: okl. agrármérnök, az MTA doktora, a SZIE egyetemi tanára, országgyőlési képviselı. 1

8 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Mérési lehetıségek a geográfiában, a tájökológiában Csorba Péter Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1 csorba.peter@science.unideb.hu A természet- és a társadalomtudományok határán álló geográfiának a természetföldrajzi része is gyakran szembesül a mérhetıség, a kvantitativitás problémájával. A természeti környezet nagyfokú térbeli és idıbeli változatossága miatt sokszor nincs lehetıség a geográfiai jelenségek és folyamatok laboratóriumi pontosságú, ismételhetı mérésére. A geográfiai kutatásokból többnyire csak valószínőségi, sztohasztikus jellegő következtetéseket lehet levonni. A geográfia alapvetıen tértudomány, ezért nehézséget jelent, hogy már magának a vizsgálati helyszínnek; pl. táj, ökotop, ökoton stb. lehatárolása is többnyire a tervezıi munka számára elégtelen pontossággal lehetséges. Másik komoly probléma, az átlagmintavétel technikája, ill. az átlagnak tekintett adatok extrapolálása szomszédos, vagy hasonló területekre. A geográfiai-környezeti folyamatok tekintetében jelentıs évszakos eltérések is lehetnek, az idıbeli tendenciák sok esetben irányt váltanak, de legalább is gyorsulnak, lassulnak. A globális klímaváltozás kapcsán ma már egyértelmő jelei vannak az idıjárás szélsıségre való hajlamának erısödésére. A környezetföldrajzi mérések viszonya a határértékekhez szintén problematikus. A határértékeket elég sőrőn változtatják, az egészségügyi határérték pedig lényegében statisztikai átlag, amivel szemben az egyéni érzékenység sok unikális esetet produkál. A mérési lehetıségek terén a tájmetria éve új fejezetet nyitott, mert sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni néhány fontos ökológiai folyamat és a folt-folyosó-mátrix mintázat térbeli, ill. geometriai tulajdonságai között. Persze hamar kiderült, hogy egyrészt a tájmetriai indexek használhatósága is korlátozott, másrészt lényeges elırelépést a kvantitativitásban csak olyan ökológiai jelenségek kapcsán jelentett, amikor az ökológiai jelenség, folyamat komoly mértékben függ a területiségtıl. A komplex táji anyag- és energia folyamatok kapcsán pl. ma még alig vannak szakmai sikereink. A mérhetıségre való erıs törekvést jól jellemzi, hogy néhány tájmetriai mutató alkalmazása megjelent olyan hagyományosan szubjektív szakterületen is, mint a tájesztétika. A mérések, az adatszerőség erısítésének végsı célja a folyamatok pontosabb megértése, és ezáltal a környezeti, ökológiai, geográfiai törvényszerőségek felismerése, modellezése, elırejelzése. 2

9 Plenáris elıadások A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények felhasználása és szintézise a területi tervezésben Göncz Annamária, Vaszócsik Vilja, Faragóné Huszár Szilvia, Schneller Krisztián VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezés és Területrendezési Osztály Budapest, Gellérthegy u agoncz@vati.hu A területi tervezés sajátossága, hogy integráltan kezeli egy adott térség társadalmi, gazdasági, környezeti illetve fizikai adottságait, lehetıségeit, illetve a különbözı szakpolitikákat térben összehangolja. A területi tervezés léptékétıl függıen lehet országos, regionális vagy települési szintő, folyamata pedig a stratégiai tervezési ciklus egészét (helyzetértékelés, jövıkép-alkotás, cél- és prioritásmeghatározás, stratégiai és operatív tervezési lépések, visszacsatolás, értékelés, monitoring) felöleli. E folyamatban jelentıs szerep jut azoknak a szakpolitikai elhatározásoknak, amelyek összehangolására a területi tervezés keretében nyílik lehetıség. Ebbıl a szempontból meghatározóak az egy-egy szakpolitikai döntés területi következményeit feltáró kutatások és tervek, illetve ágazati koncepciók, szakági tervek. A tervezési folyamatba beépülı szakmapolitikai tervek és kutatások közül a természet- és tájvédelemmel, valamint a termıföld megırzésével kapcsolatos kutatások kifejezetten az ágazati szempontok területi tervekben (elsısorban az Országos Területrendezési Tervben) történı integrálásához készültek. Az elıadás során ezek rövid bemutatására kerül a hangsúly. Az országos ökológiai hálózat kijelölése - amelynek szükségessége ugyan természetvédelmi törvényben fogalmazódott meg - az Országos Területrendezési Tervrıl (OTrT) szóló törvény megalapozásához, majd módosításához kapcsolódott. Ekkor a természetvédelemért felelıs szaktárca a nemzeti park igazgatóságokkal együttmőködve határolta le a hálózatba tartozó területeket azok természetességi állapota és a hálózatba betöltött szerepe alapján. A hálózat kijelölésének majd területi tervekbe történı integrálásának alapvetı célja a természetes és természetközeli területek beépítéssel szembeni védelme volt. A tájképvédelmi terület egységes módszertan szerint történı lehatárolása az OTrT évi módosításához kötıdött. A Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének munkatársai az egész országra kiterjedıen azonosították a tájképet meghatározó legfontosabb rurális és urbánus elemeket, majd a két külön szálon futó feldolgozás eredményeinek összesítésével, súlyozásával és értékelésével határolták le a tájképvédelmi terület országos övezetét. Ez esetben a lehatárolás célja a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek hosszú távú megırzése volt. A termıföldvédelmi szempontok már a 2003-ban elfogadott Országos Területrendezési Tervben is megjelentek. Ekkor került kijelölésre a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete, amelyhez a övezet védelmét biztosító szabály a 2008-as törvény módosítás során fogalmazódott meg. Ugyancsak elırelépés volt a kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek övezetének 2008-as bevezetése és a védelmét biztosító szabályozás kidolgozása. Az övezet kijelölésének módszertanát az akkori Állami Erdészeti Szolgálat végezte. A területi tervekben szereplı szakmapolitikai döntések következményeinek modellezése kiemelten fontos feladat. A tájhasználat alakulásának modellezéssel történı prognosztizálása lehetıséget ad különbözı területi és szakmapolitikai döntési alternatívák összehasonlításra, majd a leginkább megfelelı intézkedések azonosítására, területi következményeik bemutatására. 3

10 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Tájökológia egy forrongó, átalakuló világban Vida Gábor Napjainkra az emberi hatások Földünk felszínén oly mértékővé váltak, hogy indokolttá vált jelen világunkat a Holocéntıl elkülönített új földtörténeti korként megnevezni. Ez az Antropocén. E korra jellemzı a biodiverzitás jelentıs csökkenése, az ember és domesztikált élılényeinek növekvı dominanciája és az anyagciklusok felborulása. Mindezek hátterében a bioszféra korábban elraktározott fosszilis energiakészletének használatával megvalósított létszámbeli és fogyasztásbeli növekedésünk áll. E folyamat fenntarthatatlan. Erre utalnak a 21. századra egyre erısödı válságok, melyek a társadalmi, gazdasági és környezeti téren egyszerre, és egymást erısítve jelentkeznek. Bár a gondok felismerésében nincs hiány, ezek kezelése a tudomány és az intézményi rendszerek szakosodása folytán lényegében hatástalan. Ezt jelzi a biodiverzitás csökkenés vagy a klímaváltozás megállításának eredménytelensége. A tájökológia különbözı léptékben ugyan, de komplex hatásokat tanulmányoz, melyek hátterében a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezık együtthatása szerepel. Ennek eredményes vizsgálata legtöbb más tudományterülettıl eltérıen roppant sokrétő, komplex látásmódot követel, ami az alapszintő multidiszciplináris tájékozódás mellett a különbözı tudományterületek mővelıinek csoportmunkájával valósítható csak meg. Ugyanakkor e látásmóddal a problémák mélyebb hátterére is fény derülhet, ami egyben komoly felelısséget is jelent a kutatógárda számára. E háttér ismeretében tud(ná)nak ugyanis tanácsot adni a döntéshozók számára a hosszabb távú, fenntarthatóbb irányok megjelölésével. Sajnos sok esetben ez ellentétes lehet a rövid távú érdekekkel. A fosszilis energiaforrás-készletek kitermelési költségei századunkban jelentısen növekednek. Következésképpen a korábbi olcsó energiára épülı globalizált kereskedelem a szállítási költségek drágulásával átalakulóban van. A helyi megoldások várható elıtérbe kerülése tovább növeli a tájökológiai kutatások fontosságát. 4

11 Szekcióelıadások Az országhatár szerepe az ırségi táj változásában Balázs Pál 1, Konkoly-Gyuró Éva 1, Nagy Dezsı 1, Király Géza 2 Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 9400 Bajcsy-Zsilinszky utca 4. 1 Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék 2 Geomatikai, Erdıfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, Földmérési és Távérzékelési Tanszék balazsp@emk.nyme.hu A nyugati határvidéken fekvı İrség hazánk egyik különleges tája, amely karakterében mind a mai napig jellemzıen hagyományos elemeket hordoz. A korabeli adománylevelek alapján egyértelmően lehatárolható, úgynevezett történeti İrség, eredetileg 18 települést foglalt magába (Beluszky 2005). Ezeknek a településeknek egy részét azonban az I. világháborút lezáró trianoni békeszerzıdés értelmében elcsatolták Magyarországtól. Az új határvonal megosztotta a tájat, ahol ezt követıen az eltérı politikai rendszer következtében más-más változási folyamatoknak lehettünk tanúi a határ két oldalán. Ezeket a tendenciákat történeti térképek és a helyi lakosok körében készült kérdıíves felmérés segítségével vizsgáltuk magyar és szlovén területen. A történeti térképek a 18. század végétıl szolgálnak információkkal a terület egykori tájhasználatáról és tájszerkezetérıl. A kutatás során feldolgozott történeti térképállományok a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák Magyar Monarchia katonai felmérései: I ; II ; III , valamint a II. világháborút követıen készült Új Felmérés az évekbıl. A jelen állapot felszínborítási térképét egy a magyar területekrıl 2008-ban készített ortofotó, a külföldi területek esetében pedig Google Earth felvételek alapján állítottuk elı. Így összesen egy öt idısíkot mutató térképsorozat jött létre, amelyben 40 felszínborítás típus fordul elı. Ezeket 9 felszínborítás kategóriába vontuk össze (Konkoly-Gyuró et al. 2011) majd változásaikat elemeztük statisztikai módszerekkel. Emellett a tájváltozás érzékelésérıl a helyi döntéshozók és lakosok körében kérdıíves felmérést végeztünk. Ezáltal megismerhettük a térképek alapján és az emberek által említett jellemzı tendenciákat, amelyek elemzése során a határ két oldalán jelentkezı különbségek bemutatására helyeztük a hangsúlyt. A kutatás a TransEcoNet (Transnational Ecological Network) projekt részeként, a CENTRAL EUROPE program keretein belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósult meg. Hivatkozások Beluszky, P., 2005; İrség-Vendvidék Felsı-Rába-völgy Szentgotthárd és környéke, Dialógus Kiadó Konkoly-Gyuró É., Nagy D., Balázs P., Király G., 2011; Assessment of land cover change in western Hungarian landscapes. In: Balázs P., Konkoly-Gyuró É. (editors) 2011: TransEcoNet Workshop on Landscape History Proceedings. University of West Hungary Press, Sopron, pages. ISBN

12 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Löszterületek visszagyepesítésének talajtani háttere a Körös-Maros Nemzeti Park területén Barczi Attila 1, Bánfi Péter 2, Centeri Csaba 1, Jurák Péter 1, Schellenberger Judit 1 1 Szent István Egyetem, 2103 Gödöllı, Páter K. u. 1. Magyarország 2 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, 5540 Szarvas, Anna-liget 1. Magyarország barczi.attila@mkk.szie.hu Országos viszonylatban - és a Körös-Maros Nemzeti Park esetében is - kiemelt jelentıséggel bír a löszpusztarét (Salvio nemorosae - Festucetum rupcolae) társulás. Eredeti állapotban a Nemzeti Park területén kis kiterjedésben és rendkívül fragmentáltan maradtak fenn ilyen területek. A Nemzeti Parkon belül azonban találhatók olyan területek, amelyek eredeti növényzete a löszpusztarét lehetett, de ezeket az elmúlt idıszakban - elsısorban talajtani adottságaikat (csernozjom, réti csernozjom talajok) kihasználva - szántóként használták. Ma a termıhelyi, valamint a tulajdonviszonyok (nemzeti parki vagyonkezelés) alapján mintegy 1000 hektár visszagyepesedett, vagy visszagyepesedés alatt álló potenciális terület áll rendelkezésre. Ezek közül kerülnek kiválasztásra a visszagyepesítésre legalkalmasabb területek. A kiválasztás több szempont figyelembe vételével történik, amelyek közül kiemelt jelentıséggel bír a területek talajtani vizsgálata. A talajtani vizsgálat célja a potenciális, valamint eredeti állapotukban megmaradt löszpusztagyepek vizsgálatának bevonásával az volt, hogy megállapítsuk, a potenciális területek közül melyek azok, amelyek a fel nem szántott gyepterületekhez talajadottságaik alapján a legközelebb állnak. Egyúttal lehetıség nyílt arra is, hogy felmérjük a szántóföldi mővelés hatásait, a talajokban esetlegesen jelentkezı károsodásokat (porosodás, szerkezetvesztés, káros tömıdöttség, erózió, defláció). Ugyancsak kiemelt figyelmet fordítottunk a szikesedés hatásainak figyelembe vételére, hiszen a táji adottságok folytán a sófelhalmozódás a talaj mélyebb rétegeiben nem ritka jelenség. Munkánk során a léptéknek megfelelı részletességgel (kb. 10 ha/fúrás, 5-10 ha/átlagminta) feltártuk a nemzeti park visszagyepesítendı területeinek talajviszonyait. Kontroll területként már védett gyepek, valamint egyes esetekben a telepítendı területtıl eltérı (pl. szikes) talajait is felvételeztük. A genetikus talajtípus megállapítása mellett részletes morfológiai adatbázist készítettünk. Az átlagminták fizikai és kémiai tulajdonságait akkreditált laborvizsgálatokkal ellenıriztük. Adataink alapján egyszerő statisztikai elemzést, valamint tematikus térképeket és adatbázisokat készítettünk. Mindezek segítségével elkészült a terület jelenlegi állapotát rögzítı térképi és adatbázis, ami egyrészt lehetıséget kínál az összevetésre (telepítendı területek már védett területek kontroll, más talajú parcellák vonatkozásában), másrészt igazi értékét egy késıbbi monitoring tevékenység során is megmutathatja. Az állapotrögzítést tehát monitoring tevékenységgel javasoljuk kiegészíteni. A monitoring az alábbi kérdésekre adhat választ: változnak-e a talajtulajdonságok a jelenlegitıl eltérı kezelés hatására; a várttól eltérı növényzeti kép kialakulása esetén a lehetséges edafikus okok feltárása; talajtulajdonságok idıbeni változásának elemzése. A kutatás folytatásaként a Nemzeti Parkkal egyeztetett mintatereken részletes talajtérképezést javasolunk, amelyhez a kíméletes talajfúrások mellett néhány szelvényfeltárást és részletes morfológiai elemzést is érdemes lenne elvégezni. 6

13 Szekcióelıadások A zöldúttervezés tájépítészeti keretei a Zsámbéki-medence példáján Bárcziné Kapovits Judit Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztészi Tanszék, Budapest kapovits.judit@gmail.com A Zsámbéki-medence területén alakuló Budavidék Zöldút programot a helyi társadalom egészséges életmódra és a táji örökség védelmére irányuló igénye indította el. A program civil keretek között megkezdett kidolgozása közben körvonalazódtak a zöldúthálózat (mint gyalogos, kerékpáros és lehetıség szerint lovas használatra alkalmas lineáris zöldfelületi rendszer) létesítéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó tájépítészeti feladatok. A zöldútprogram tájépítészeti megalapozása céljából tudományos kutatómunkát kezdtem, melynek során gyakorlati tapasztalataimat és egyeztetéseim eredményeit rendszerbe foglaltam, majd kiegészítettem - a zöldutak tervezéstörténeti hátterének vizsgálatával, - megvalósult zöldutak értékelésével, - más nemmotoros útvonalhálózatok értékelésével, - a zöldutak területi tervezésbe való integrálási lehetıségének vizsgálatával, - a zöldutak ökológiai hálózatokkal való összehangolásának vizsgálatával. Zöldutak megvalósításának lehetıségét és várható eredményeit tekintve megállapítottam, hogy civil kezdeményezéssel elérhetı egy "minimális" színvonalú zöldúthálózat kijelölése, tájépítészeti tervezéssel pedig "optimális" megoldás dolgozható ki. Az optimális megoldás eléréséhez - a tájépítészeti cél pontos megfogalmazására, - szintetizáló és integráló tervezési módszerre és - különbözı léptékő kidolgozásra van szükség. Kutatásom eddigi eredményei alapján javaslatot teszek - a zöldút, mint önálló tervezési kategória definíciójának megfogalmazására és - a hazai zöldúttervezés metodikájának megalapozására. Elıadásomban bemutatom a zöldúttervezés potenciális jelentıségét - a térségi rekreációs lehetıségek bıvítésében, - a természeti és a kulturális örökségünk megırzésében, - a zöldfelületi rendszerek bıvítésében és - a helyi társadalom véleményének megjelenítésében. Fıbb publikációk Bárcziné Kapovits, J., Csemez, A., Sallay Á; 2009; Tájépítészeti kutatási feladatok a magyarországi zöldutak fejlesztésénél. Tájökológiai Lapok, Gödöllı Bárcziné Kapovits, Judit: Zöldutak lehetséges szerepe a táj- és településtervezésben, a zöldútfogalom tervezéstörténeti áttekintése alapján. 4D Tájépítészeti és kertmővészeti folyóirat, Budapest 24/2011,

14 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron A klímaváltozás növényföldrajzi hatásának modellezése és a mesterséges neuronhálók Bede-Fazekas Ákos Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 1118, Magyarország; bfakos@gmail.com A regionális éghajlat-változási modellek napjainkra már kellıen megbízható és nagy horizontális felbontású adatokat szolgáltatnak, melyek alapján a növények jövıbeli elterjedési területe (és a dísznövények telepíthetıségi területe) jól nyomon követhetı. A várhatóan melegebb, szárazabb és a melegebb félévben extrém csapadékokat gyakrabban hozó éghajlatunk (Bartholy, Pongrácz és Gelybó 2007) nem csak a növények elterjedési területét fogja északi irányba tolni az elkövetkezı évszázadban, hanem a több növény areáját összefoglalóan jellemzı flóraválasztókat is, mint például a Moesz-vonalat (Bede-Fazekas in press). A tájépítészek és botanikusok számára nagy jelentıséggel bírhatnak a modellezés eredményeként elıálló térképlapok, melyek jól szemléltetik a klímaváltozás mértékét, irányát (Czinkóczky és Bede-Fazekas in press). A különbözı léptékő növényföldrajzi egységek és a flóraválasztók várható elmozdulásának modellezésére számos módszer adódik. Mindegyik alapja az, hogy térinformatikai szoftver segítségével (kutatásunkban ESRI ArcGIS-t alkalmaztam) az adott terület/vonal és a múltbeli klímaadatsorok (szokásos referencia-idıszak: ) alapján a területre/vonalra jellemzı éghajlati paramétereket kilistázzuk, majd a számos paraméter közül néhányat kiválasztunk és e paraméterek együttállását keressük a jövıbeli klímaadatsorokban. A dísznövények telepíthetıségi területe hasonló módon modellezhetı, azonban a növényföldrajzi egységek követése jóval összetettebb kutatást igényel, és pontosabb eredményeket követel. A modellezési módszer gyengesége a szubjektív választás a számos éghajlati paraméter közül. Túl sok paraméter esetén a kutatás nem ad eredményt, túl kevés paraméter esetén pedig túl megengedı eredmény (túl nagy területeket kirajzoló modell) születik. A két véglet közti optimum kiválasztása pedig a felhasznált meteorológia adatsor összetettsége és a kívánt eredmény alapján szubjektíven történik, mely a módszer értékelhetıségét aláássa. Ezért szükséges emberi tényezıktıl független módszerrel kiválasztani a véges számú éghajlati paraméter végtelen kombinációs lehetıségei közül az optimálisat, melyben a mesterséges intelligencia eszközei állnak rendelkezésünkre. Ezek közül a döntési fák, az evolúciós (vagy genetikai) algoritmusok és a mesterséges neuronhálók tőnnek megfelelınek, kutatásunkban a mesterséges neuronháló alkalmazási lehetıségeit vizsgáltuk. Hivatkozások Bartholy J., Pongrácz R., Gelybó Gy., 2007: A 21. század végén várható éghajlatváltozás Magyarországon. Földrajzi Értesítı, 51(3-4): Bede-Fazekas, Á. in press: Methods of modeling the future shift of the so called Moesz-line. Applied Ecology and Environmental Research Czinkóczky, A., Bede-Fazekas, Á. (in press): Visualization of the climate change with the shift of the so called Moesz-line. 13th International Conference on Information Technology in Landscape Architecture 8

15 Szekcióelıadások A klímaváltozás és légszennyezıdés hatására változó erdeink Berki Imre 1, Móricz Norbert 1, Rasztovits Ervin 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Ökológiai és Bioklímatológiai Tanszék Sopron, 9400, Magyarország iberki@emk.nyme.hu Hazánk felszínének 20 %-át borítják erdık, amiknek még jelentıs része természetközeli állapotú. Ez egyben azt is jelenti, hogy a természetközeli erdık a Magyarországon megmaradt vegetáció döntı hányadát teszi ki. Ezek az erdık a fák tekintélyes kora és az erdık viszonylagos bolygatatlansága miatt jól jelzik a globális és a táji léptékő környezet terheléseket is. Az erdıkben tehát nyomon követhetı a környezet és benne az emberi tevékenység akár száz évre visszanyúló változása, hiszen erre módot ad pl. az évgyőrő analízis, vagy az állományszerkezeti jellemzı vizsgálata stb. Nagy sajtó visszhangot világszerte a légszennyezés akkor kapott, amikor az 1970-es években (elsısorban a savas ülepedés miatt) tömeges erdıpusztulások kezdıdtek, illetve ezt követıen a 80-es években a kevésbé iparosodott régiókban is tömegesé vált a pusztulás, az ekkor még kevésbé rendszeres szárazságok következtében. A 90-es években kezdte észrevenni a tudomány a globális melegedést, és fı kiváltójának megnevezte a fosszilis energia hordozók felhasználásából keletkezı szén-dioxidot. E többlet széndioxid egyben növeli a növényzet (pl. erdı) produkcióját, legalábbis ott, ahol a klímaváltozás következtében nem szárazodik a klíma. Európán belül északon és nyugaton jelentıs növedék többletet regisztrálnak, Közép-, Dél- és Délkelet-Európában ilyen megállapítást nem lehet egyértelmően tenni. Az ipari és közlekedési eredető nitrogén többlet szintén fokozza a fák produkcióját, viszont gyomosítja az erdı aljnövényzetét. Ma már tudjuk, hogy a 70-es évek óta fellépett három nagy száraz idıszak volt a fı oka tölgyeseink fenyveseink és a dunántúli bükkösök tömeges pusztulásának. A klíma melegedése és szárazodása elısegíti a Mediterránum felıl érkezı invazív növény- és rovarfajok kolonizációját, ami csökkenti a szárazságok miatt egyébként is meggyengült erdeink stabilitását. A fontosabb klímaindikátor fafajokra alapozott erdészeti klímakategóriák mindössze 5 kategóriából állnak, mégis megfelelı részletességgel jellemzik az egyes tájakat, sıt a tájakon belül a különbözı domborzati adottságú termıhelyeket. A klímaváltozás hatására az ország területének nagyobbik hányadán klímakategória váltás történt. A legfeltőnıbb változás, hogy az erdıssztepp kategória jelentıs teret hódított és helyenként jelentısen átlépte az Alföld földrajzi határait. 9

16 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Aranyarány-vizsgálatok a tájban Bodnár Réka Kata Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Debrecen, 4032, Magyarország fyp444@gmail.com Napjaink tudományos igényő vizsgálatainak egyik típusára jellemzı a kognitív szemlélet (Pléh 1998), melynek terjedése nem csak a pszichológia területén hódít, de a hagyományosnak nevezhetı természettudományok egyre több képviselıjét is elgondolkodtatja (Pléh 2003; Kérdı 2006). E folyamat révén újabb és újabb összefüggések kerülnek felszínre, illetve tisztulnak le korábban egymástól távolinak vélt tudományterületek vonatkozásában is. Ebben a tanulmányban hasonlóra teszünk kísérletet; a tájökológiai alapokon nyugvó tájkutatás és az elsısorban a mővészetekben testet öltı esztétikum kapcsolatát vesszük górcsı alá, melyhez a matematika adja az optikát, de végsı soron a turizmus fölözi le a hasznát. Már az ókori népek által is ismert és gyakran használt aranymetszés vagy aranyarány (angolul Golden Ratio, latinul Sectio Aurea) jele a görög Φ elgondolkodtatóan sokszor jelenik meg az emberek által esztétikusnak tartott mőalkotásokban (festmények, szobrok, zenemővek, irodalmi mővek, épületek stb.) éppúgy, mint a természet folyamataiban (pl. növekedés, phyllotaxis stb.) (Hemenway 2009; Stewart 1997). Az aranymetszés tulajdonképpen olyan aránymérték, ami matematikai úton azaz objektív mutatóval fejezi ki, hogy a látvány szintjén mit tartunk esztétikusnak. Így adódott az ötlet, hogy a természeti turizmussal szoros kapcsolatban álló tájesztétika kutatási területén belül végezzünk olyan matematikai számításokat, melyekkel az aranyarány feltételezett jelenlétét és érvényesülésének mértékét tudjuk megvizsgálni az adott (kis)tájban. E számítások elvégzéséhez kidolgoztunk két módszert, amelyek külön-külön és együtt is alkalmasak arra, hogy matematikai eljárással keressük meg egy adott (kis)tájban, vagy a róla készült tájképen azokat a pontokat, ahol az esztétika szempontjából lényeges harmónia ami alapvetıen a szimmetria és az aszimmetria egyensúlyán nyugszik a leginkább érvényre jut. A szóban forgó módszerekkel a (kis)tájakra, (kis)tájrészletekre kiszámított GR-indexek és GR S -indexek szerint összehasonlíthatjuk, illetve rangsorolhatjuk is a (kis)tájainkat. Ezeket a tájesztétikai mutatószámokat a tájvédelmi és/vagy turisztikai szakemberek eszközként hasznosíthatják a döntéshozatali folyamatban, de a marketingszakemberek is alkalmazhatják a turisták felé irányuló marketingkommunikációban, ily módon (is) segítve a turisták úticél-választását. Hivatkozások Hemenway, P. 2009: A titkos kód A mővészetet, a természetet és a tudományt szabályozó rejtélyes képlet (Divine Proportion. Phi in Art, Nature and Science). Vince Kiadó, Budapest, 203 p. Kérdı, K. 2006: Természet, természetleírás, matematika. LINOSoft Alapítvány, Debr., 27 p. Pléh, Cs. 1998: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, Budapest Pléh, Cs. 2003: A természet és a lélek A naturalista megközelítés a pszichológiában. Osiris Kiadó, Bp., 404p. Stewart, I. 1997: A természet számai A matematikai képzelet irreális realitása. Kulturtrade Kiadó, Bp., 140p. 10

17 Szekcióelıadások A Velencei-tó partjának tájökológiai szempontú vizsgálata és értékelése Boromisza Zsombor Budapest Corvinus Egyetem,Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest, 1118, Magyarország zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu A közepes és nagy tavak számos tájökológiai és tájhasználati szempontból meghatározó funkciót látnak el. A tavak fokozódó igénybevétele a világ számos pontján a környezeti állapotuk kedvezıtlen irányú megváltozását eredményezte. A tavak megfelelı kezelését sok esetben az állapotukkal kapcsolatos információ- és ismerethiány akadályozza. Ez fokozottan érvényes a tavak legérzékenyebb része, a tópart esetében (Ostendorp 2004, Schmieder 2004, Sebestyén 1943). A Velencei-tó hazánk egyik legnagyobb, elsıdlegesen üdülési célra hasznosított, jelentıs természeti értékekkel rendelkezı tava, ahol a folyamatos fejlesztési elképzelések mellett nem ismert pontosan a tópart jelenlegi állapota. A Velencei-tavi vizsgálat, értékelés célja a tájsáv további építési szabályozási, tájrendezési, tájgondozási folyamatainak megalapozása. A kutatás elsı lépéseként feldolgoztam a Velencei-tó partjának tájalakulás történetét a XIX. századtól, az adatokat tájökológiai és tájhasználati megközelítéssel értékeltem. Megállapítottam, hogy a természetközeli állapotú tópart megváltozásának hatásai egyaránt megfigyelhetıek ökológiai, part-morfológiai, környezetvédelmi, tájképi, területhasználati szempontból. A tópart jelenlegi állapotának vizsgálata a kidolgozott módszernek megfelelıen (351 db, 100 x 100 m-es vizsgálati kvadrátra osztva, 17 vizsgálati szempont, szőkített térbeni lehatárolás), elsıdlegesen terepi helyszínelésre, valamint ortofotó elemzésre épült. A vizsgálati eredmények segítségével a tópartot értékeltem a terheltség, a természetesség, a puffer-képesség és a partbiztosítás átalakíthatósága szempontjából. Megállapítottam, hogy az erısen átalakított, vagy módosított partszakaszok jellemzıen közepes, vagy gyenge puffer-képességőek, ugyanakkor a jó puffer-képességő területek nem feltétlenül természetközeliek. A csónakkikötık környezetében a tópart jellemzıen erısen átalakított és gyenge puffer-képességő Az eredmények alapján a sukorói evezıspályától nyugatra elhelyezkedı félsziget, illetve a Velence közigazgatási területének nyugati részén található partszakasz alkalmas leginkább a partbiztosítás átalakítására. A kutatás eredményei a tájépítészeti gyakorlat számára több ponton is hasznosíthatóak. Hivatkozások Ostendorp, W., 2004; New approaches to integrated quality assessment of lakeshores. Limnologica 34, pp Schmieder, K., 2004; European lakeshores in danger concepts for a sustainable development. Limnologica 34, pp Sebestyén, O., 1943; A parti öv jelentısége a tó életében. pp In. Entz Géza (szerk.): A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái. XV. Kötet. Magyar Biológiai Kutatóintézet, Tihany. 11

18 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Felszínborítás térképezés aktuális vonatkozásai Magyarországon és Európában Büttner György, Maucha Gergely, Kosztra Barbara, Gunawan Márta, Pataki Róbert, Petrik Ottó Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest, 1149, Magyarország A FÖMI a hazai felhasználók számára a CORINE felszínborítás adatbázisok felelıseként ismert. A nemzeti, nagyfelbontású felszínborítás térkép (CLC50) és az európai szintő felszínborítás-(clc1990, CLC2000 és CLC2006) és felszínborítás-változás adatbázisok alapvetı fontosságúak a hazai és nemzetközi földfelszín-monitorozás és számos szektorális alkalmazás (az élıhelymonitorozástól a távközlésen át az üvegházhatású gáz kibocsátás modellezésig) számára. A FÖMI közel egy évtizede jelentıs szerepet vállal az európai földfelszín-monitorozás megvalósításában, koordinálásában és tervezésében is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Téradat Témaközpontjának tagjaként felelısek voltunk a CLC2000 és CLC2006 projektek szakmai koordinálásáért, aminek részét képezte a 39 résztvevı ország nemzeti csoportjainak oktatása és ellenırzése, a szakmai dokumentáció elkészítése és az elkészült adatok validálása (Steenmans és Büttner 2006). Ajánlást dolgoztunk ki felszínborítás adatbázisok kvantitatív minıségellenırzésére, és a módszereket sikerrel alkalmaztuk a GMES program és több FP7-es kutatási projekt keretében (Maucha, Büttner és Kosztra 2011). Aktív résztvevıi vagyunk több európai projektnek és szakértıi csoportnak (INSPIRE, HELM, EAGLE), melyek az európai közösség földfelszín-monitorozása jövıbeli stratégiájának, módszertanának, elméleti kereteinek megalapozásáért felelısek. Nemzetközi szerepvállalásunknak köszönhetıen rálátással bírunk az európai földfelszín-monitorozás helyzetére, aktuális stratégiai kérdéseire és várható jövıbeli alakulására. Ezekrıl szeretnénk áttekintést nyújtani a konferencia résztvevıi által képviselt jelentıs felhasználói csoport részére, az alábbi témakörökben: - az európai földfelszín monitorozás aktuális helyzete, folyamatban lévı projektek - a GMES Initial Operations (GIO) által között 39 országra elıállítandó és ingyenesen rendelkezésre álló adatbázisok (CLC2012, nagyfelbontású tematikus rétegek) - az európai földfelszín monitorozás legfontosabb aktuális kérdései, felhasználói igények - az európai földfelszín monitorozás várható iránya (stratégia, adatmodellek) Hivatkozások Steenmans, C. and Büttner, G: Mapping land cover of Europe for 2006 under GMES. Proceedings of the 2nd workshop of the EARSeL SIG on land use and land cover, Bonn, Germany, September, 2006 pp Maucha, G., Büttner, Gy. and Kosztra, B.: European Validation of GMES FTS Soil Sealing Enhancement Data. Proceedings of the 31st EARSeL Symposium, Prague, Czech Republic, 30 May 2 June September, 2011 pp

19 Szekcióelıadások Teljesítménytúra = honismeret és sport? Csemez Attila Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 1118, Magyarország attila.csemez@uni-corvinus.hu A hazai teljesítménytúrázás 1981-ben az ún. Kinizsi 100-as meghirdetésével kezdıdött. Az elsı idıszakban évente mindössze öt-hat túra került megrendezésre. Napjainkban több mint 300 helyszínen, az ország valamennyi részén és különbözı távolságokra szerveznek teljesítménytúrákat ben 310 helyszínen közel résztvevıje (96 629) volt a teljesítménytúráknak. Sok vagy kevés ez a szám? Megítélés kérdése. Számszerően az ország lakosságának 1%-a, bár igen sokan rendszeresen vesznek részt a szervezett túrákon. Minden esetre valamennyi résztvevı erejének, idejének, lakóhelyének, mobilitásának függvényében kiválaszthatja a számára legmegfelelıbb helyszínt és távolságot, amelyet biztonságosan(!) végigjárhat. Túra vagy teljesítménytúra? Két évtizeddel ezelıtt el sem tudtam volna képzelni olyan túrán történı részvételt, amelyet nem én szerveztem volna. Családi, osztálytársi, rokoni, baráti és hallgatói körben egyaránt jártuk az országot és elsısorban az Alpokat, a Kárpátokat és a Tátrát. Napjainkban már én is a teljesítménytúrákat preferálom. Miért? A teljesítúra útvonalát úgy állítják össze, hogy az a jelentıs természeti értékeket, kilátási lehetıségeket, kilátókat, barlangokat, a kastélyokat, a várakat és a várromokat egyaránt érinti. Természetesen áthalad falun és városon, erdın és szántóföldön, ültetvények között, a történelmi borvidékeken egyaránt. Szinte nincsen az országnak olyan zuga, a Hortobágytól az İrségig, az árvédelmi töltésen vezetett szakasztól a felhagyott vasúti töltésig ahová ne lehetne eljutni, a tájkaraktert megismerni. A túlkínálatnak köszönhetıen mára igen nagy lett a választék. Ugyanis minden valamit magára adó természetjáró szakosztály, egyesület rendez túrákat. Magától értetıdıen a hegyvidéki helyszínek változatlanul a legkedveltebbek. A hegy- és dombvidékeken a legsőrőbb a jelzett túraútvonal-hálózat is, de a szakosztályok saját központjaik körül az Alföldön, a Mezıföldön, a Szigetközben éppúgy jelöltek ki túraútvonalakat. A túrák rendezésének számában a legismertebb, a leglátogatottabb hegyek vezetnek. A 2011-ben tíznél több teljesítménytúrát rendezı helyszíneket a rendezés számának zárójeles feltüntetésével felsorolom. A legtöbbet a Budai-hegyekben (31) rendeztek, amelyet a Balaton-felvidék (21), a Börzsöny (20), a Pilis (18), a Bükk (15), a Bakony (14), a Mátra (13), valamint a Gerecse (11) és a Mecsek (11) követ. A rendezési helyszínek az országot lefedik, amelyre szolgáljon néhány példa. Egy-egy túrát rendeznek pl. Albertirsán, Baján, Debrecenben, Dunaújvárosban, Létavértesen, Lentiben, Makón, Martfőn, Hézvízgyörkön, Pakson, Simontornyán, Siófokon, Vásárosdombón Hivatkozások Teljesítménytúrák itthon és külföldön 2012, Túrastatisztika 2011 (pp ), Teljesítménytúrázók Társasága,

20 V. Magyar Tájökológiai Konferencia augusztus Sopron Agro-ökológiai szempontból értékes tájelemek lehatárolása a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak felhasználásával Csonka Bernadett 1, Mikus Gábor 2 1 Földmérési és Távérzékelési Intézet, Távérzékelési Igazgatóság, Budapest, 1149, Magyarország 1 csdetti@invitel.hu, 2 mikus.gabor@fomi.hu Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája újabb jelentıs átalakulás elıtt áll. A 2013 utáni periódus jogcímeinek összeállításakor és az egységes feltételrendszer meghatározásakor, erısödnek az agrárkörnyezeti szempontok. A fenntarthatóság és környezettudatos fejlesztés igényével megfogalmazott elıírásokat a támogatások szabályozásának több szintjén kívánja az EU érvényesíteni: a jelenleg is szabályozott Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerének átalakításával, a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek emelésével. Ezen kívül, a közvetlen terület alapú támogatás alap-szintő csomagját, egy agrár-környezetgazdálkodási célú, úgynevezett Zöld intézkedéscsomag egészítené ki. Az Európai Bizottság által készített tervezetek az ökológiai hálózat szempontjából kívánatos, mozaikos tájszerkezet fenntartásának és fejlesztésének fókuszába a tájelemeket teszik. Egy gazdálkodó által mővelt szántó- és gyepterület 7%-ának megfelelı területen fenn kell tartani ökológiailag értékes területeket, tájelemeket, mint pl.: teraszok, védısávok, bokorcsoportok, sövények, fasorok, facsoportok, teraszok stb. Az új szabályozás kialakítása két alapvetı kérdést vet fel: hogyan tudjuk lehatárolni a megtartandó tájelemeket, értékes területeket erre keressük a választ a meglevı országos vektoros és raszteres adatbázisaink elemzésével és az elektronikus kérelem adatbeviteli lehetıségeivel; meg kell határoznunk a fenntartás minimális gyakorlatát, úgy hogy ezzel a gazdálkodókat a kifizetéssel arányos módon terheljük. A Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adja a terület alapú agrártámogatási rendszer térinformatikai alapját, mely adatból adatbázis-szőrési technikákkal leválogathatók különbözı, a SAPS rendszerben nem támogathatónak minısített természetes és természet-közeli területek. A felszínborítási adatbázis, a MePAR egyes tematikus fedvényei és a kérelmezett adatok geometriai vizsgálatával szőrhetıek tájelemek, méret, alak, és szomszédsági paraméterek alapján. Az elıadás ez irányú kutatásaink elsı eredményeit foglalja majd össze. Mindezen elıírások megvalósítása új feladat elé állítja az agrár-szakigazgatást, és jelentıs felelısséget ró a döntéshozókra, mivel olyan eszközrendszer kerül a tagországok hatáskörébe, mellyel hosszú távra meghatározhatják az agrár-táj esztétikai, funkcionális és védelmi kapacitását. Hivatkozások Devos Wim. European Commission LPIS quality inspection: EU requirements and methodology JRC The Commission proposal for the CAP post 2013 Cross compliance and Good Agricultural Environmental Conditions DG Agriculture and Rural Development European Commission, December. 14

Tájtudomány és tájtervezés

Tájtudomány és tájtervezés Tájtudomány és tájtervezés Az V. Magyar Tájökológiai Konferencia Programja 2012.08.30. csütörtök 9:00-tól Regisztráció 10.00-10.10 Megnyitó 10.10-12.10 Plenáris előadások 12.10-13.20 Ebéd és poszterszekció

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe Göncz Annamária VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály V. Magyar Tájökológiai Konferencia

Részletesebben

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia TÁJÖKOLÓGIAI KUTATÁSOK 2010 IV. Magyar Tájökológiai Konferencia Kerekegyháza, 2010. május 13 15. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 1 Főszerkesztő Kertész Ádám Szerkesztette Jakab Gergely

Részletesebben

Tájtudomány és tájtervezés

Tájtudomány és tájtervezés Tájtudomány és tájtervezés V. Magyar Tájökológiai Konferencia 2012. augusztus 30 - szeptember 1. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Sopron II. körlevél Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki

Részletesebben

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori

Részletesebben

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály Környezetvédelmi (Maucha

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai. Podmaniczky László témavezető

Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai. Podmaniczky László témavezető Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai Podmaniczky László témavezető A FENNTARÁSI TERVEK CÉLJAI 1. Az érintettek felé bemutathatóvá váljanak azok a természetvédelmi szempontok, amelyek

Részletesebben

Tájváltozási folyamatok modellezése Január 30. Vaszócsik Vilja Területi tervezési projektvezető Lechner Nonprofit Kft.

Tájváltozási folyamatok modellezése Január 30. Vaszócsik Vilja Területi tervezési projektvezető Lechner Nonprofit Kft. Tájváltozási folyamatok modellezése 2015. Január 30. Vaszócsik Vilja Területi tervezési projektvezető Lechner Nonprofit Kft. Tájváltozási modellezés célja Kutatás támogatása Tájváltozási folyamatok vizsgálata

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési

Részletesebben

TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK TÁJI LÉPTÉKŰ MEGŐRZÉSÉNEK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA

TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK TÁJI LÉPTÉKŰ MEGŐRZÉSÉNEK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési

Részletesebben

TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA

TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁ (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás

Részletesebben

4. Magyar Tájökológiai Konferencia. Program. 2010. május 13.

4. Magyar Tájökológiai Konferencia. Program. 2010. május 13. Termőre fordul a szakértelem 10.00 16.00 Regisztráció 4. Magyar Tájökológiai Konferencia Program 2010. május 13. Plenáris előadások Elnök: Várallyay György 11.00 11.10 Megnyitó Kertész Ádám, a 4. Magyar

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével

Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével Szilassi Péter Bata Teodóra Molnár Zsolt Czúcz Bálint Tájtudomány és tájtervezés

Részletesebben

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Csőszi Mónika Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Táji örökségünk megőrzése 2015.02.03. Európai Táj Egyezmény Az egyezmény célja: Táj integrálása a szakpolitikákba

Részletesebben

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz

Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI

TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI FÖLDI ZSÓFIA 1 * 1 Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék *e-mail: Foldi.Zsofia@tajk.szie.hu

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29. ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁS. Gyakorlat: tájgazdálkodási program vizsgálata és értékelése oktató irányítása mellett.

TÁJGAZDÁLKODÁS. Gyakorlat: tájgazdálkodási program vizsgálata és értékelése oktató irányítása mellett. TÁJGAZDÁLKODÁS I. A tantárgy jellemzıi: Kódja: EG573-000BB Rövid neve: Tájgazd Gondozója: Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Tájtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék Felelıse: Prof. Konkoly-Gyuró

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

A vidékfejlesztés táji összefüggései

A vidékfejlesztés táji összefüggései V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Tájtudomány és tájtervezés Sopron, 2012.08.30. - 2012.09.01. Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezıgazdaság. (Vidéki Térségek Európai Kartája,

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka

Részletesebben

XI. Fóti-Futi. 5 km nemenkénti és kategóriánkénti eredménylista

XI. Fóti-Futi. 5 km nemenkénti és kategóriánkénti eredménylista Férfi 14 éves és ez alatti 1 5089 SZŐKE-KISS Jácint 2003 00:20:00 Nem Fóton Járok Iskolába 4:00 min/km +00:00:00 2 5091 TAKÁCS Levente Márton 2004 00:21:04 Garay János Általános Iskola, Fót 4:12 min/km

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 9400 Bajcsy-Zsilinszky utca 4.

Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 9400 Bajcsy-Zsilinszky utca 4. V. MAGYAR TÁJÖKOLÓGIA KONFERENCIA AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs, Pál 1, Konkoly-Gyuró, Éva 1, Király, Géza 2, Nagy, Dezső 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 9400 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER I.4.1. TÁJRENDEZÉS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata: A tájhasználat a morfológiai és a talajadottságok következtében nagyobb részt mezıgazdasági

Részletesebben

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt

Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt Dr. Attila András Takács attila.andras.takacs@fm.gov.hu c. egyetemi docens Természetmegőrzési Főosztály Tartalomjegyzék A természetvédelmi és az ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében

A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

Részletesebben

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati

Részletesebben

A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai

A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai Nemzeti Tájstratégia Műhelybeszélgetés 2015. december 2. Dr. Csorba Péter tanszékvezető egyetemi tanár A földrajzi táj; elsősorban

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE)

Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE) Földfelszín megfigyelés Európára a GMES program keretében Büttner György (FÖMI, ETC-TE) Tartalomjegyzék Miért szükséges Európa felszínborításának ismerete? A Global Monitoring for Environment and Security

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

III. S.Pártai Félmaraton

III. S.Pártai Félmaraton 45-49 éves 1 21211 TAKÁCS László 1968 01:20:35 01:20:31 6 6 3:50 min/km +00:00:00 2 21260 KISS Attila 1969 01:26:55 01:26:52 15 16 4:08 min/km +00:06:21 3 21346 KELEMEN Attila 1971 01:34:44 01:34:35 26

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Név Tárgy Tanár Kezd

Név Tárgy Tanár Kezd 12.b június 17. 1. Adu Beáta angol 8:00 8:15 2. Fábián Klaudia angol 8:15 8:30 3. Reiz Gréta angol 8:30 8:45 4. Balogh Tímea magyar 8:45 9:00 5. Adu Beáta történelem 9:00 9:15 6. Fábián Klaudia magyar

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

A HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE

A HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE A HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE Dóka Richárd Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, tájvédelmi referens V. Magyar Tájökológiai

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Jegyzőkönyv NAP Diákolimpia IV. Korcsoport - Fiú Egyéni

Jegyzőkönyv NAP Diákolimpia IV. Korcsoport - Fiú Egyéni Jegyzőkönyv NAP Diákolimpia IV. Korcsoport - Fiú Egyéni Hajdú-Bihar Debrecen 2009.05.15. 1 Mogyorósi Dávid 94 Püspökladány Püspökladány 882 12,40-530 - 64,48-9,10-02:12.00 2 Kiss Ádám 95 Debrecen Kazinczy

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar. Közgazdaság képzési ág Csoportbeosztás tanév

Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar. Közgazdaság képzési ág Csoportbeosztás tanév Közgazdaság képzési ág 1 Ambrus K. Norbert A A1 2 Antal V. Tamás A A1 3 Babota G. Zoltán A A1 4 Baczoni G. Gyopárka A A1 5 Baló Cs. Zsolt A A1 6 Baricz C. Anita A A1 7 Bartha L.-J. Boglarka A A1 8 Bartók

Részletesebben

Feladta Horváth Attila. Feladta Beck László. Feladta Kádas Miklós 4 Abszolut hely.: 11 Start: 10:15:30 beérkez 14:44:37

Feladta Horváth Attila. Feladta Beck László. Feladta Kádas Miklós 4 Abszolut hely.: 11 Start: 10:15:30 beérkez 14:44:37 Férfi Kajak 1 1 Abszolut hely.: 4 Start: 10:00:30 beérkez 14:08:57 Rajtszám: 36 Futott idı: 4:08:27 Horváth Attila 2 Abszolut hely.: 5 Start: 10:04:55 beérkez 14:15:08 Rajtszám: 3 Futott idı: 4:10:13 Beck

Részletesebben

Állami téradatok felhasználása tájszerkezeti vizsgálatokban

Állami téradatok felhasználása tájszerkezeti vizsgálatokban Állami téradatok felhasználása tájszerkezeti vizsgálatokban Kristóf Dániel V. Magyar Tájökológiai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar 2012. augusztus 30 szeptember 1. Földmérési és

Részletesebben

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI előrejelzése A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19. A Magyarország hosszú

Részletesebben

Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény. Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény. Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Tájkarakter-védelem és az Európai Táj Egyezmény Dr. Kiss Gábor Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Tájkarakter-védelem jogi közelítés A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény gondoskodni

Részletesebben

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Yonex Nagydíj ranglisták a 6. forduló után

Yonex Nagydíj ranglisták a 6. forduló után Yonex Nagydíj ranglisták a 6. forduló után -35 női egyéni toll labda 1. Szuchovszky Evelyn 30 pont 2. Vida Alexandra 22 pont 3. Jung Ágnes 16 pont -35 férfi egyéni toll labda 1. Tóth Richárd 106 pont 2.

Részletesebben

3.2 A Doktori Iskola tanterve

3.2 A Doktori Iskola tanterve 3. A Doktori Iskola tanterve Növénytermesztési és Kertészeti tudományok doktori program tanterve KÖTELEZİ TÁRGYAK. félév MT-IDA A01 MT-IDA A0 MT-IDA A03 MT-IDA A04 Földhasználat 4 x x x x MT-IDA-A07-K1

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től

Részletesebben

A telephelyválasztás logisztikai és humán aspektusai. A válság hatása a kkv szektorra. adjunktus

A telephelyválasztás logisztikai és humán aspektusai. A válság hatása a kkv szektorra. adjunktus Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Közgazdaságtudományi Szekció 2011.04.14-16. Gödöllı Regionális gazdaságtan II. tagozat 2011.04.15. Ékes Szeverin Kristóf Fazekas Nikolett Világgazdaság és globalizáció

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

II. S.Pártai Félmarathon

II. S.Pártai Félmarathon 1 8008 BERTALAN Renátó 2014 00:00:00 00:14:03 00:27:48 +00:00:00 3:28 min/km 1 2 8121 BARABÁS Gábor 2014 00:00:00 00:14:03 00:28:30 +00:00:42 3:33 min/km 2 3 8118 ZATYKÓ Miklós 1977 00:00:00 00:14:09 00:29:26

Részletesebben

GIMNÁZIUM I. Név Osztály Iskola Felkészítő tanár Összesen Helyezés Megjegyzés

GIMNÁZIUM I. Név Osztály Iskola Felkészítő tanár Összesen Helyezés Megjegyzés GIMNÁZIUM I. 1. Kovács András 10. Révai Győr 5 4 7 1 7 24 2. Stelczer Ádám 10. Révai Győr 7 0 3 5 5 20 3. Góger Szabolcs 9. Szent Orsolya Sopron Márk Tímea 7 3 5 0 4 19 4. Szaksz Bence 9. Kazinczy Győr

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen igazolás a 19/2011.(XI.29.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun megyei területrendezési

Részletesebben

9. Győr-Lipót Futóverseny

9. Győr-Lipót Futóverseny 1 101 Balázs Levente 1985 16-39 éves 01:39:00 00:00:00 1 1 2 197 Németh Gábor 1984 16-39 éves 01:42:42 00:03:42 2 2 3 232 Takács László 1968 50-59 éves 01:42:44 00:03:44 3 1 4 287 Kollár Barna 1982 16-39

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben