A POMÁZI-SÍK (A SZENTENDRE ÉS POMÁZ KÖZÖTT FEKVŐ TÓFENÉK ÉS DERA-SZAKASZ) ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSE ÉS REHABILITÁCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A POMÁZI-SÍK (A SZENTENDRE ÉS POMÁZ KÖZÖTT FEKVŐ TÓFENÉK ÉS DERA-SZAKASZ) ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSE ÉS REHABILITÁCIÓJA"

Átírás

1 A POMÁZI-SÍK (A SZENTENDRE ÉS POMÁZ KÖZÖTT FEKVŐ TÓFENÉK ÉS DERA-SZAKASZ) ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSE ÉS REHABILITÁCIÓJA Ökoturisztikai célú tájképvédelmi és élőhelyfejlesztési program a Tófenéken Infrastruktúra-fejlesztés vízi turizmus horgásztó ökoturizmus nyári és téli vízi sportok élőhelyeket, kultúrtörténeti értékeket bemutató tanösvények lovaglás gyalogtúrák kerékpárutak élőhely-rehabilitáció Összefüggésben Szentendre Város Környezetvédelmi Programjával, a Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégiával és Pomáz előkészítés alatt álló Fenntartható Fejlesztési Programjával Kocsis Imre szentendrei festőművész Kulcslyuk-tájkép (pomázi-síkság) c ben készült képe. Élő Táj Egyesület 2007

2 2 1. BEVEZETÉS A Pomáz-sík szépsége, a háttérben a Kő-heggyel, a hegyekkel, mindenkit megérint: a HÉV-vel Szentendrére érkezőket ill. innen távozókat, a Püspökmajor-lakótelepről Pomáz felé, Pomázról (akár a Dobogókői útról) városunk felé tekintőket. A legtöbben ezen távolságtartó, mégis áhítatos kapcsolaton nem lépnek túl: kevesen mennek le a síkra, pedig könnyen megközelíthető és jelen állapotában is számos érdekességet rejt. (Átnézeti térképként ld. az 1. sz. mellékletet.) A látvány különösen a Rózsa utca folytatásában vagy a Harkály-tó mögül, a civilizációból a síkra érve impozáns és nemcsak az agglomerációban, hanem az országban, a földrészen is egyedülálló. Mivel a sík iránt évek, évtizedek óta elkötelezettek vagyunk és hol ritkábban, hol gyakrabban, részben szakmai célból, részben pihenésként, meglátogatjuk, ezen tanulmányban összegyűjtöttük a tájra, a táj rehabilitációjára épülő ökoturisztikai, rekreációs máshol szerzett személyes tapasztalatokon alapuló elképzeléseinket. Javaslataink alapján megvalósított szelíd, költséghatékony, más elképzelésekhez kölcsönösen alkalmazkodó megoldások túlmutatnak a szokványos turisztikai elképzeléseken, egyszerre járulnak hozzá a múlt kulturális és természeti örökségének felfedezéséhez, a táj rehabilitációjához, nem utolsósorban a már tagadhatatlan klímaváltozás helyi kezeléséhez. Itt kell megjegyezzük: Pomáz városa az elmúlt napokban lett az ország második ún. klímabarát települése, mely keretében szoros együttműködés alakult ki a város és az MTA között. Jelen koncepciót szentendrei, pomázi és III. kerületi, természet- és tájvédelmi környezetvédelmi, vízgazdálkodási területen dolgozó lakosok készítették, akik jórészt az Élő Táj Egyesület tagjai. Tanulmányunk célja: - a tájra épülő gazdálkodás és így maga a táj megőrzése - a tájra épülő gazdálkodás fejlesztése - a fentiekkel nem releváns gazdálkodási formák alternatíváinak bemutatás, ill. - mindezek döntéshozók általi elfogadtatása. E remélhetőleg közössé váló - célok megalapozása érdekében az utóbbi hónapokban intenzív, célzott terepbejárások, adatgyűjtés, informális szakhatósági, képviselői és egyéb egyeztetések történtek. Sőt, a koncepció első változatát a Pomáz Város Képviselőtestületének Ifjúsági-, Sport és Idegenforgalmi Bizottsága egy projektoros előadás alapján már tárgyalta: adott döntés értelmében a következő bizottsági és testületi ülésen a véglegesített koncepciót mutatjuk be. Végül nem öncélúan hangsúlyozzuk: itt élő, a településéket, a tájat, országos és nemzetközi trendeket, jogszabályokat jól ismerő, a döntéshozókat (munkatársként) és az aktualitásokat ismerő szakemberek vagyunk, akik külső támogatás nélkül tárják a települések vezetői elé elképzeléseinket. Partnereink: KINCS kistérségi innovációs egyesület, Kék Forrás Környezet-és Természetvédelmi Egyesület, Levegő Munkacsoport, Mátyásfa Környezetvédő Egyesület, Tavirózsa Környezet-és Természetvédő Egyesület A közös sikerben bízva, Élő Táj Egyesület Pomázi-sík rehabilitációs Munkacsoportjának képviseletében: Dukay Igor, elnök természetvédelmi szakértő és felülvizsgáló OKTVF-Sz-240/2005, OKTVF-F-386/2005, vízvédelmi felülvizsgáló OKTVF-F-386/2005

3 3 2. TÁJTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Ezen fejezet célja a Pomázi-sík, a Tófenék hajdani állapotának és megváltozásának rövidített bemutatása. A hajdani Tófenék természeti képe, vízrajza a 2.sz. melléklet térképén (első katonai felmérés, mely az 1780-as évekig bezárólag készült) látható. A terület jelentős részét a Dunával árvízi összeköttetésben lévő, a déli peremen átfolyó Derától eltekintve nagyrészt lefolyástalan kb. 600 ha-s mocsaras-láposszikes, vizes-nedves, szélein talán ligetes miliő foglalta el. A sekély, lapos mélyedésbe a hegyoldali, hegylábi források és patakok vize (valószínűleg a Dera kivételével) belevesztek, szétfolytak. (A HÉVnyomvonalnál levágott 105 m-es szintvonal kiterjedése önmagában 322 hektár, a mocsár, a vizes élőhely ehhez képest ha lehetett! A Dobogókői út, régi pomázi/szentendrei út, a villasor alatti vonal a Harkály-tóig, ott töréssel az Óbuda Tsz. területét és a Derának a Dobogókői úttól északra eső trapéz alakú foltját is magában foglalva 597 hektár!) A hegylábig a vízállástól függően változó kiterjedésű szegélyein gyepgazdálkodás (rét, legelő) folyhatott, de nem kizárt a halászat, a vadászat, a fűzbotolás, stb. A tó legmélyebb pontjait a mai 101 m-en (alatt) lévő három, egyenként min. 2 ha-s folt jelöli ki (összterületük kb. 7 ha; vízmélységük max. 0,2 m lehet). A dunai árvizek átbukási szintjéhez viszonyítva az akkori legnagyobb mélység 1,5-2 m lehetett. Az átlagos vízmélység egy méter lehetett. Ha a mai dunai mértékadó árvízi szintjét (MÁSZ) tekintjük alapul (ami a Duna megváltozott folyásiránya és bevágódása miatt csak irányadó és 1-2 m-rel mélyebben van a több száz, ezer évvel ezelőtti szinthez képest) mely kb. 105 tszfm, akkor a tó (vízzel kitöltött árvízi öblözet) időszakosan 322 ha kiterjedésű és 4 m vízoszloppal borított volt (ill. az ma is). A rómaiak idejében a folyami-hegylábi összeköttetést irodalmi adatok és a Tófenéken talált kikötőcölöpök bizonyítják. A terület jelentősebb átalakítása a filoxérához is köthető: az 1880-as években a tengerentúlról behozott szőlőkkel behurcolt kártevő az akkor jórészt hatalmas hegyoldali erdőirtások helyén szőlészetbőlborászatból élő dunakanyari települések gazdálkodását tönkretette. Ezzel megnőtt a még gazdálkodásba vonható területek iránti igény ( földéhség ), melynek egyik áldozata a Pomáz és Szentendre közötti mocsaras-tőzeges-szikes sík. Eközben a térségből kifelé jobban tekintő munkavállalással összefüggésben megnőtt az igény a közlekedés fejlesztésére (melyet a fővárosból a hegyek felé irányuló turizmus fokozott), az az HÉV-vonal kiépítésére. E két nagyarányú fejlesztés Dumtsa Jenő, Szentendre városát több mint 3 évtizeden át vezető polgármesterségéhez kapcsolódik. A nagyarányú földmunkákat a későbbiekben továbbiak követték, így a Tófenék, a Pomázi-sík kis árkokkal, egy nagyobb, átvezető, töltésezett csatornával ( Nádas-csatorna ), 3(-4) mesterséges tómederrel, egy HÉV-töltéssel, átvezető utakkal, peremein ipartelepekkel és lakóövezetekkel gazdagodott. Lapályos jellegét nagy kiterjedése miatt megőrizte. Ma már szántókat nem találunk itt, hanem gyomos, nádassal borított területeket, ill. géppel kaszált nagykiterjedésű, összefüggő gyepeket. A legeltetés a lovardák környékére szorítkozik. Jelenlegi tófenék csak tavasszal vízborításos - akkor is csak éppen hogy - a lecsapoló és átvezető árkok és a zsilip miatt. A lecsapolás bár ideiglenesen a szántóföldi művelést is lehetővé tette, ma csak a tájhoz inkább igazodó rétgazdálkodás folyik. A lecsapolás klimatikus hatása helyi szinten is jelentkezik, de a Föld felszínét érő hasonló és más helyi beavatkozásokkal együtt már globális. Mivel a terület biológiai értékei miatt az EU Natura 2000-es hálózatának tagja, ezért ebből a szempontból kontinentális jelentőségű. A keretet adó Kő-hegy, ill. a Pilis és a Visegrádi hegység országos (nemzeti parki) védelmet élvez, míg a peremi területek tavai helyi védelemben részesültek. Jelen összeállítás bővebben önállóan nem elemzi a természetvédelmi vonatkozásokat. A cél olyan a hasznosítási formák bemutatása a települési és szakhatósági döntéshozók, tervezők részére, melyeket szükségszerűen előbb vagy utóbb a természetvédelemmel kompromisszumokat kötve alkalmazniuk lehet és e téren koncepcionális szinten kitalálniuk már nem szükséges.

4 4 3. REKREÁCIÓS, ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK A Pomázi-sík jelenlegi állapotában is vizes, vízhez közeli élőhelyekből álló komplexum (wetland), sajátos ökoturisztikai lehetőségekkel, s az ehhez idomuló gazdálkodással. Nemcsak a meglévő tavak a vizes élőhelyei, hanem az árkok, nedves foltok, rétek, ill. ezek lecsapolással degradált megfelelői. Mind ökoturisztikai, mind ökológai téren szükség van egy alapvető, röviden alább felvázolt kompromisszumokon alapuló fejlesztésre, ezért elsőként annak főbb jellemzői mutatjuk be. A kiépítendő infrastruktúra a megközelíthetőség miatt Szentendrére, a Rózsa utca folytatásához koncentrálódik, de pomázi vonatkozásai is vannak. Ld. 3. sz. melléklet térképe. A közlekedési vonatkozásoknak külön fejezetet szenteltünk (4. fejezet). 1. Infrastruktúra-fejlesztés: A sík legmélyebb pontja a Tó-fenék, mely Szentendrén található. Tengerszintfeletti magassága kb. 101,0 m, melyet a térkép szerint három, összesen mintegy 7 ha (6,5464 ha) kiterjedésű folt reprezentál. Ezek kiterjedése, mélysége, fragmentáltsága számottevő ökoturisztikai fejlesztést nem, de élőhely-fejlesztést lehetővé tesz. Másik végletet a dunai árvizekhez (MÁSZ kb. 105 tszfm) tartozó ártéri elöntés több alváltozata jelenti a Dera és a főcsatorna segítségével, melyhez egyes peremi területeken töltést kell emelni. Ez a megoldás látványos, a tájra is épülő (ld. hajdani öblözet, ill. tiszai fokgazdálkodás), de költségesebb és dunai dominanciájú. A dunai vonatkozásokkal sokat foglalkoztunk (többek között a lehetséges árvízi vésztározó-funkció vizsgálata mentén), mégsem szerepel jelen koncepcióban. Köztes megoldásként egy igen látványos, sok turisztikai célt biztonsággal biztosító, költség-hatékony, klimatikus (környezetvédelmi), ökológiai-természetvédelmi cél adódott: egy kisvizes időszakban 101,5 m-en lévő, 41,1513 ha területű, átlagosan 0,5 m mély, részben nyíltvizes, mozaikos tájszerkezetű, rétből állóvízzé visszaduzzasztott tómeder kialakítása. (Ezzel e környező területek vízellátása is javul.) A tó legmélyebb (min. 0,5 m mély), összesen mintegy 7 ha kiterjedésű 3 foltját csatornák (széles, sekély árkok ) kötik össze. A tó tavasszal, csapadékos időszakban 102 m-re, azaz +0,5 m-t duzzadhat, mely segíti az átöblítődést, a migrációt (ld. ívó, szaporodó vízi állatok), télen a vermelést, és csapadékszegény időszakban puffert biztosít a horgásztónak is. A szükséges töltésezés kismértékű, az anyag részben rendelkezésre áll. Egyéb műszaki vonatkozásokat is elvi, nem kiviteli szinten és nem költségvetéssel, de átgondoltuk. (Ld. még 6. sz. melléklet.) A fenti terv a pomázi oldalra közvetve hat ki: mivel ott is a helyi vizek helybentartására építünk, javul a különböző élőhelyek minősége, így az itt tervezett szentendreiekkel összeköthető tanösvény létjogosultsága nő. Nyomvonala a térképen látható: a dugacskei szikes tótól a kékperjés lápréten át az Alcsevicze-ig, majd a Klisszáig és a Luppamauzóleuimig tart. A HÉV miatt külön egységként kezeljük a Dera Pomáz alatti szakaszát: a művelési ág lehetővé teszi a töltések áthelyezésével a patak és a szakasz egy részéig visszanyomuló Duna ártéri síkjának reaktiválását. (Ld. 4. sz. melléklet térképe) A gazdasági cél a rétek vízellátásának növelése, az ökológiai cél az ökológiai kapcsolatok növelése, természetesen a Dera műszaki szempontból szerény szentendrei és pomázi belterületi revitalizációs lehetőségeinek középtávú kapcsolásával. Az áthelyezett töltések (akár kiszélesített pihenők beiktatásával) a Duna menti kerépárút Pomázra irányuló bekötésével koronázhatóak meg (szó szerint is) ökoturisztikai szempontból. Jobb megoldást is jelent, mint a Dobogókői út mentén vezetett nyomvonal (ld. füstgázok, zaj,..). A jelenlegi töltéskoronán való nyomvonalat a beépített szakaszok kivételével, ahol egyébként sincs érdemi játéktér) azonban rehabilitációs okból utasítjuk el.

5 5 Pomáz számára e kistérségi összefogással megvalósítandó projekt közvetlen gazdasági előnyökkel is jár: a megvalósítás és a szelíd turizmusnak megfelelő működtetés során pomázi vállalkozók munkájára is számítani kell. Ennek biztosítása érdekében Szentendre és Pomáz Önkormányzata együttműködési megállapodását célszerű szorgalmazni. 2. Rekreáció (1.): vízi turizmus A Tófenék nyílt víztükrű részeit a növényzetben kialakított, csónakkal járható csatornákon keresztül lehet megközelíteni. A kenuk bérelhetőek; nem a horgászat, hanem a csónakázás, az élővilág (madár)-megfigyelés céljait szolgálják, de infrastrukturálisan a horgászokat kiszolgáló építményekhez és szolgáltatóhoz köthető, miként tervezett tanösvények is, melyek közül egy kimondottan a vízi világot mutatja be, pallóúton. (ld. 6. pont) 3. Rekreáció (2.): horgászat A Rózsa utca végében lévő horgásztó egy kb. 1 ha kiterjedésű, szintén a 101,5 m-es (102 m- es) szinttel működő, a természetvédelmi és rekreációs célokat szolgáló területtel kommunikáló (ld. természetes ivatás) víztest. Mélysége a nyugalmi 101,5 m-es szint esetében átlagosan 1,5 m (max. 2 m), de sekélyebb és mélyebb szakaszokat a horgászat, a halállomány és más hasznosítások miatt (ld. alább) tervezünk. 4. Rekreáció (3.): nyári vízisportok Elsősorban a horgásztó egyik széle szolgálja a biztonságos, sekélyvízi fürdőzés lehetőségeit, ezzel egyedülálló kikapcsolódást teremtve a horgászok nem horgász családtagjai, ill. bárki, akár kisgyermekes családok számára. (A közeli bányatavak ezt nem teszik lehetővé.) 5. Rekreáció (4.): téli vízi sportok A korcsolyázás, a fakutyázás a horgásztóra szorítkozó léki horgászattal együtt a szezon megnyújtását szolgálja. A biztonságos korcsolyázásra alkalmas vizek híján (ld. Duna, a mélyebb mesterséges tavak) a nagykiterjedésű sekély (hamarabb kihűlő és mélyebben átfagyó) tószegélyek és maga a visszavizesített Tófenék jelentősége nagy. (A környékbeliek most még járhatnak a közelmúltban magánkézbe került Harkály-tóra.) 6. Rekreáció (5.): vadászat Szezonon kívül a vadászati idényben a vízi élővilág kímélete mellett vadgazdálkodási célú hasznosítás is elképzelhető. 7. Ökoturizmus (1.): élőhelyeket, kultúrtörténeti értékeket bemutató tanösvények (TÖ; esetenként szakvezetéssel, akár erdei iskola vagy természetismereti tábor keretében) Püspökmajori- (Harkály-tavi) TÖ: Szentendre; tervezése megtörtént; benyújtott pályázat alapján támogatásra várunk; hossza: m; Alcsevicze/Susnyár TÖ: Pomáz tervezése megtörtént; a évi költségvetésben szerepel; hossza: m, de a következőhöz csatolva további 2 km-rel hosszabb; (Ld. 7. sz. melléklet) Tófenék TÖ : Szentendre; tervezése megtörtént: egy 300 m hosszú, a 12 éve működő Váci Ártéri Tanösvényhez hasonló, vízi világba vezető pallósor, mely létrehozása a rehabilitációtól függ; Bükkös-patak TÖ: Szentendre; ugyan távolabb található, mégis a Kő-hegy alatt a Püspökmajori TÖ-vel összetalálkozik; hossza: m. 8. Ökoturizmus (2.): lovaglás (esetenként /szak/vezetéssel) A meglévő működő lovardákra épül. A Tsz szentendrei területén, de az Alcsevicze déli peremén a Béke úton is működik egy pomázi lovarda. 9. Ökoturizmus (3.): meglévő túraútvonalak (esetenként /szak/vezetéssel) A meglévő működő, különböző S és Z jelzésű, a két várost érintő, ismert túraútvonalakra, azok bekapcsolására épül.

6 6 10. Ökoturizmus (4.): kerékpározás (esetenként /szak/vezetéssel) A kerékpárok kölcsönzése (nem saját kerékpár esetén) és javítása szintén a horgászközponthoz kapcsolható. A Dera patak menti, dunaihoz kapcsolható nyomvonalat feljebb bemutattuk, de a meglévő utcahálózat is felhasználható. A földutakra alapul, tehát terepjellegű, de ez a családi használatot, de az átmenő jellegű használatot sem zárja ki. 11. Ökoturizmus (5.): ökológiai gazdálkodás A fejlesztés lehetőséget nyújt őshonos magyar fajták, elsősorban szürkemarha, bivaly által végzett legeltetésre, ill. a régi gazdálkodás elemeinek bemutatására, kapcsolódva a Skanzenhez ill. a tervezett térségi múzeumhoz. (Szerintem a szürke marhát kizárhatjuk, a szügyig érő vízben nem fogja legelni a kákát, sást és nádat, ráadásul egy ilyen mezőgazdasági vállalkozáshoz ember is kell a talpán, s kevés ilyen lesz a két városban ) 12. Klímavédelem: A globális klímaváltozás káros hatásainak kivédésében nagy szerepet játszanak a nagy párologtató felülettel és vizes gyepekkel, nádasokkal ölelt természeti területek. A közlekedési vonatkozások miatt a következő fejezet kizárólag erről a témáról szól. 4. KÖZLEKEDÉSI VONATKOZÁSOK Az ökoturisztikai és táj-, természetvédelmi fejlesztéseknek több, egymással szükségszerűen átfedő közlekedési vonatkozása, megközelítése van: 1. Lokális jelentőségűek a meglévő túraútvonalak, a kerékpározás, a kenuzás, a tanösvények, a gyalogos megközelítés mindkét településről (Vasúti villasor, Rózsa utca, Béke utca,..). 2. Térségi ill. nagyobb jelentőségű tömegközlekedés eszköze a HÉV (a szentendrei végállomás a távolsági buszok miatt; közelsége miatt a Pannónia telepi és a pomázi megállók) és a távolsági buszjáratok, melyek félórás utazás révén a fővárosból is elérhetővé teszik a síkot. 3. Autóközlekedés: a terület pereme jelenleg is jól megközelíthető személygépkocsival, de a tervezett Nyugati tehermentesítő út át is halad rajta, ezért a nyomvonallal és alternatíváival bővebben foglalkozunk A Nyugati tehermentesítő út Az 5. sz. melléklet térképén jól megfigyelhetőek a Nyugati tehermentesítő út nyomvonala és alternatívái, melyek elemzéséhez készült az alábbi táblázat. (Külön Szentendre, nyugati tehermentesítő út É-i szakasz nyomvonalának véleményezése címmel készült összeállítás a Püspökmajortól É-ra lévő szakaszra.) Az alternatívák bemutatásával és érvényesítésével célunk - a Natura 2000-es és helyi védett értékek védelme (= megóvása és természetvédelmi kezelése), ezzel megőrzése az utókor és az ökoturizmus számára, ti. az út ne pusztítson el vagy ne válasszon szét élőhelyeket vagy a legkisebb károkkal; - a Natura 2000-es és helyi védett értékek természetvédelmi rehabilitációja (fejlesztése), az utókor és az ökoturizmus számára, ti. az út nyomvonala támogassa a célt; - az egyedülálló tájkép megőrzése, fejlesztése, ti. az út és más vonalas létesítmények (elektromos távvezetékek) ne csúfítsák el a tájat; - az értékek bemutathatóságának biztosítása, ti. az előzővel és a szelídturizmus nyomvonalainak biztonságos használatával összefüggésben. Az alábbi táblázat használatához: 1. Az alábbi variációk elsősorban a szentendrei szakaszra vonatkoznak, mivel többségük a Dobogókői útról, a közigazgatási határtól Pomáz felé eső, szabályozási tervben szereplő leágaztatásra épül; egy változat vezet be Pomáz elejére;

7 7 a Derát keresztező változatok mindegyikével műszakilag összeegyeztethető a patak és a Duna-ártér reaktiválása. 2. A felsorolás (és a kapcsolódó elemzés) K-ről NY felé halad. 3. A mérlegelésnél bár pontozást nem alkalmaztunk, de a súlyozott szempontokat ( többletpontszám alapján) vastagbetűvel szedtük. 4. Összességében a 2., Iparterület peremi nyomvonal A.-változatot tarjuk szerencsésnek, két ütemben való megvalósítással. I. ütem: Dobogókői út Rózsa utca x Vasúti villasor (felé) II. ütem A: Vasúti villasor (kiszélesítése a sík irányába fél-egy sávval) A: Bartal tanya hátsó pomázi út x -. de ezen nyomvonal kidolgozása is érint, különböző szinten védett élőhelyeket. B: a Püspökmajor lakótelep felé egyébként is tervezett átkötések II. ütem B: Egyeztetve a párhuzamosan készülő szentendrei közlekedési koncepció tervezőjével, a Vasúti villasorral párhuzamosan, a Harkály-tó mögött, ahhoz minél közelebb haladó útvonal látszik kompromisszumosan elfogadhatónak. Szentendre Szabályozási Tervét 2007-ben vizsgálják felül, mely szükséges a módosítások végigviteléhez.

8 8 1. sz. táblázat: A Nyugati tehermentesítő út, déli szakasz alternatívái Változat neve és térképi jele 0. változat: A jelenlegi nyomvonal (térképi jel: piros) 1. változat: Iparterületi nyomvonal (térképi jel: vastag fekete szegéllyel középzöld) 2. változat: Iparterület peremi nyomvonal A., B. (térképi jel: vékony fekete szegéllyel világos és középzöld) 3. változat: Meglévő töltésen vezetett nyomvonal (térképi jel: vastag fekete szegéllyel, sárga) 4. változat: Béke utca (Alcsevicze) Püspökmajornyomvonal A., B. (térképi jel: vastag világos zöld) 5. változat Az út terve kikerül előny hátrány 1. a legrövidebb változat 1. most összefüggő naturás területeket választ el egymástól 2. ellehetetleníti a rehabilitációt (csökkenti annak lehetőségét) 3. a tájban jelentős (előnytelen) látképi elemként jelenik meg 1. A naturás területeket nem 1. A vonalvezetés bonyolultabb választja el egymástól (annak legszélén halad) 2. A nyomvonal a jelenlegi iparterületi felhasználókhoz legközelebb húzódik (a jelenlegi és a majdani iparterületi felhasználók között halad) 3. a tájban észrevétlen látképi elemként jelenik meg 1. a vonalvezetés egyszerű 2. a jelenlegi és majdani iparterületi felhasználók rákapcsolódását a terület peremén lehetővé teszi 3. a majdani egységes iparterület kialakítását lehetővé teszi, a város felé 4. most összefüggő naturás területeket választ el egymástól (de egy kisebb peremi részt választ le az egészről és nem az egészet két féllé) 5. a Vasúti villasorra a Harkály-tó előtt vezetve (A-alváltozat) előny a tó szerves egészben hagyása a Tófenéktől 1. most ökológiailag összefüggő ( nagyon művi infrastuktúrával nem gátolt kapcsolatú ) naturás területeket választ el egymástól, de úgy hogy az úttal fedett terület önmagában nem naturás (Csak a csatorna nem az, az út nyomvonala jócskán érintene Natura2000-s területet!) 2. a töltést megszakító nagyobb ( vad- ) átjárókkal a kapcsolat kialakítható, növelhető/fejleszthető 3. a vonalvezetés egyszerű 4. a síkon átvezető csatorna töltésén az út töltéséhez rendelkezésre áll (részben szélességében, részben anyagmennyiségében) 1. Az A nem metsz naturás területet 2. Az A meglévő (ill. kiépítendő, ld. Alcsevicze) utak felhasználását és kiszélesítését szorgalmazza 1. Jelentős költség- és időmegtakarítás (útés felüljáró építés), mely más célokra 1. most összefüggő naturás területeket választ el egymástól (de: ld. előny 4. pont) 2. a Vasúti villasorra a Harkály-tó után vezetve (B-alváltozat) hátrány a tó elválasztása a Tófenéktől 3. a Vasúti villasorra a Harkály-tó előtt vezetve (A-alváltozat) hátrány a Vasúti villasor hosszabb szakaszának közúti terhelése 1. most összefüggő naturás területeket választ el egymástól 2. a tájban jelentős (előnytelen) látképi elemként jelenik meg 1. A Dobogókői utat felhasználja, azt nem tehermentesíti 2. A Dobogókői úton lámpás HÉV-kereszteződés van 3. Az A és B nyomvonal egyaránt a leghosszabb a B naturást területet metsz

9 9 a szabályozási tervből. fordítható 2. Sokkal kevésbé növekszik a forgalom 3. Az ingatlanspekuláció lehetősége csökken.

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések Kommunikációs terv Összeállította a Tisza-tó Fejlesztési Kft. I. Együttműködési megállapodás aláírása A Tisza-tó működtetői és működésében érdekelt szervezetek között megkötendő Együttműködési Megállapodás

Részletesebben

Elkészült a rakparti sétány a Duna Arénához

Elkészült a rakparti sétány a Duna Arénához https://www.fina-budapest2017.com/hu/hirek/496/elkeszult-a-rakparti-setany-a-duna-arenahoz Elkészült a rakparti sétány a Duna Arénához 2017.06.02. 19:33 CET Budapest kiemelt fekvésű és festői szépségű

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Megbízó: Budapest -2014- UTIBER Kft.: Uvaterv Zrt.: Roden Kft.: Szentes László,

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat

Részletesebben

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG)

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) TERVEZŐ LUGOSI ÁGNES TT1-02-0141 PÉCS, 2013. JÚNIUS 30.

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének február 15-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének február 15-i rendkívüli ülésére Új napirend Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 15-i rendkívüli ülésére Tárgy: 2010. a Konda-völgy éve program elfogadása Előterjesztő: Krauss

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/465/2009. Tervezet a Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Kesztölc Településrendezési terv módosítása. HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása

Kesztölc Településrendezési terv módosítása. HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása Településrendezési terv módosítása HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása Pro Arch. 2015 Megbízó: Kesztölc Önkormányzat Tervező: Pro Arch. Építész Stúdió /1085 Budapest, József krt. 36./ R. Takács Eszter

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3./10 11 2011 0003 azonosítójú projekt Podmaniczky László (Szent István Egyetem)

Részletesebben

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

ReTInA. 7 Délkelet-európai ország 10 partner 9 város A projekt ( ; folyamatos) CÉL MÓDSZER

ReTInA. 7 Délkelet-európai ország 10 partner 9 város A projekt ( ; folyamatos) CÉL MÓDSZER ReTInA Dr. Polinszky Tibor mb. főépítész, Csepel A projekt (2009-2012; folyamatos) 7 Délkelet-európai ország 10 partner 9 város CSEPEL FERRARA GALATI IASI KOMOTINI KOSICE MARIBOR PERNIK FIDENZA Szerk.:

Részletesebben

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21.

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21. AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL II. évfolyam 22. szám 2008. október 21. Tartalomjegyzék Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (ÚMVP)... 2 A turisztikai

Részletesebben

Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre

Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre Dr. Tompai Géza főosztályvezető BM Területrendezési és Településügyi Főosztály Balatonföldvár, 2011. május 11-13. Mérföldkövek a terület-

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda Kft

A.D.U. Építész Iroda Kft A.D.U. Építész Iroda Kft TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV M30 MISKOLC MJV 2016. szeptember M30 GYORSFORGALMI ÚT MISKOLC TORNYOSNÉMETI KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK MISKOLC VÁROS ÉRINTETT TERÜLETEIRE PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSRE

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HAJDÚSMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 471. SZ. ÚT VÁROSBÓL NYÍRADONY FELÉ KIVEZETÕ SZAKASZA MELLETTI KERÉKPÁRÚT NYOMVONALVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor

49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor 49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor 2016. 07.05. Szombathely Michl József Polgármester Tata TATA Hagyomány és fejlődés Hol vagyunk? - Összes természetes vagy természetközeli vízfelület:

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet?

A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet? A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet? Sipos Balázs irodavezető KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft. ELŐADÁS TÉMÁJA Belváros közlekedési változásai az elmúlt években További koncepcionális

Részletesebben

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által Tiszazugi LEADER Egyesület 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 8. Tel: 06-56/560-294; 06-56/560-295 E-mail: tiszazug.leader@gmail.com Honlap: www.tiszazugleader.eu HÍRLEVÉL 2013/10. a Tiszazugi LEADER

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben