Tartalom BEVEZETÉS... 2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA... 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom BEVEZETÉS... 2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA... 3"

Átírás

1 Tartalom BEVEZETÉS... 2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA... 3 A TÉRSÉG JELLEMZŐI FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK TELEPÜLÉSHÁLÓZAT INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK A TÉRSÉG GAZDASÁGA A MIKRO-TÉRSÉGEK BEMUTATÁSA A 4-ES FŐÚT TELEPÜLÉSEI Monor főbb vonzerői Pilis főbb vonzerői A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG DÉL-NYUGATI PEREME Természeti vonzerők Kulturális vonzerők Fejlesztési elképzelések ALFÖLDIES TELEPÜLÉSSÁV Természeti vonzerők Kulturális vonzerők Turisztikai érdeklődésre számot tartó egyéb vonzerők A TÉRSÉGI KÍNÁLAT FEJLESZTÉSÉBEN HASZNOSÍTHATÓ TOVÁBBI VONZERŐK Tanyák Erdei utak, túraútvonalak Településszépítés Lovas turizmus és kerékpáros turizmus Vendéglátás Éttermek INTERJÚLEÍRÁSOK VASAD - CSÉVHARASZT MONOR - PÉTERI GOMBA - BÉNYE - KÁVA PILIS - NYÁREGYHÁZA A TÉRSÉG JELENLEGI IDEGENFORGALMI KÍNÁLATA MONOR ÉS TÉRSÉGE VONZERŐLELTÁRA A TÉRSÉG JÖVŐKÉPE A TÉRSÉG IDEGENFORGALMI LEHETŐSÉGEI A TÉRSÉG ADOTTSÁGAIHOZ LEGJOBBAN ILLESZKEDŐ FEJLESZTÉSI PONTOK LOVASTURIZMUS BORÁSZAT ÉS GASZTRONÓMIA VADÁSZAT ÉS HORGÁSZAT KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A TÉRSÉG EGYES STRATÉGIAI CÉLJAINAK SWOT ELEMZÉSE KÖVETKEZTETÉSEK A TÉRSÉGI IDEGENFORGALOM-FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB TEENDŐK Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1

2 Bevezetés Együttműködési megállapodásában a Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt bízta meg a térség idegenforgalmi koncepciójának elkészítésével. A Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ez alkalommal már nem először dolgozik a térségben, hiszen 1998-ban hasonló igaz felmérő jellegű tanulmányt már készítettünk itt. Az akkor elkészített tanulmány megállapításait beépítettük ebbe a munkába, gondolatait tovább fűztük, igyekeztünk az akkor megtartott ötletroham eredményein továbbhaladni. Ennek megfelelően az a koncepció nemcsak az adottságok felmérését tűzi ki célul, hanem azt is, hogy a hazai turizmus fejlődésének tendenciáit felvázolva utat mutasson a térség idegenforgalmi kínálatának fejlesztéséhez, a lehetőségek kihasználásához, és elősegítse ezzel a térség vállalkozóinak, önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködését, az idegenforgalom fejlesztésében. Monor térsége Budapest közvetlen vonzáskörzetében helyezkedik el, földrajzi potenciálja tehát kitűnő. Tény, hogy a Magyarországra érkező külföldiek több, mint harmada tölti el szabadidejét Budapesten, ezen kívül a főváros lakossága a vidéki turizmus fő vásárlója. A térség, ennek ellenére, csupán a megyébe látogató turisták 3,1%-át fogadja. E megdöbbentően alacsony arány okainak feltárásán, a jelenlegi helyzet feltérképezésén, a kínálatbővítés és fogadóképesség növelésének lehetőségein dolgozik e koncepció, kiemelve azokat a fő fejlesztési irányokat, melyek a térség által elképzelt turisztikai célcsoport igényein alapulnak. Ez az útmutatás azonban haszontalan, ha nem épül be a térség hosszú távú fejlesztési elképzeléseibe és rövid távú cselekvési programjaiba. A turizmus nemcsak a gazdaság egyik fejlesztendő ágazata, mögötte a fogadókészség, emberi magatartás és mentalitás húzódik meg. Az idegenforgalom keresletének kialakításában nagyon nagy szerepe van a szubjektív elemeknek, a személyes ajánlásnak, a jó tapasztalatoknak. A vendég számára a látnivalók és a nevezetességek ugyanolyan fontossággal bírnak, mint az, hogyan bánnak vele az emberek, hogy viszonyul hozzá a befogadó környezet. A turisztikai szolgáltatás szinte mindig a térségen kívülre történik, a térség arculatának kialakulásában a helyiek vendégszeretete, viselkedése nagy fontossággal bír, melyhez gyakran a mentalitásának, attitűdjének megváltoztatása is szükséges. Ezért a turizmus fejlesztése csak hosszú távú folyamat lehet, mely kihat a térség vállalkozóinak, lakosságának és önkormányzatainak életére. Olyan dolog, amihez hozzá kell szokni, ami követelményeinek - a jó hírnév megőrzése érdekében - meg kell felelni. Végezetül, ez a koncepció mindenkihez szól. Nem csak az önkormányzatok számára készült, mint ahogy nem csak az önkormányzatokat kérdeztük meg elkészítése során. Komplex fejlesztési program megvalósítása elengedhetetlen a térség lakosságának, vállalkozóinak, civil szférájának egyetértése nélkül. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2

3 A kutatás módszertana Munkánk során a térséget négy mikrotérségben, a települések közötti kapcsolat szorosságára alapozva, vizsgáltuk, melyek a következők: Vasad - Csévharaszt Gomba - Bénye - Káva Monor - Péteri Pilis - Nyáregyháza Az egyes térségi megbeszélésekre meghívtuk a települések önkormányzatainak képviselőit és az idegenforgalomban érintett vállalkozóit. Ezen kívül három témakörben gasztronómiai- és borturizmus lovasturizmus horgász és vadászturizmus tartottunk külön egyeztetést. Ezek nemcsak a Magyar Turisztikai Rt. és ezen keresztül a magyar országmarketing fő alapjai, melyek segítségével a kistérség az ország határain kívül is kiajánlható, hanem a térség erős pontjaivá is fejleszthető lehetőségek. A megbeszéléseken feltérképeztük a települések és a vállalkozások jelenlegi helyzetét és fejlesztési elképzeléseit, melyeket e koncepció készítése során értékeltünk, beillesztettünk az anyagba. A megbeszélések folyamán felmerült, ugyan nem önállóan, de az összes kiemelt idegenforgalmi ágazathoz jól kapcsolhatóan a kulturális attrakciók lehetősége, melyek alapvetően jól illeszkednek valamennyi turisztikai termékág szolgáltatásai közé. A térség helyzetét feltáró részek és az információs térképek készítéséhez a KSH T-STAR adatbázisát vettük alapul. Ennek segítségével készítettük el a turizmus térségi helyzetét ismertető fejezetet is. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3

4 A magyar turizmus helyzete és főbb tendenciái A monori kistérség, turizmusfejlesztési szempontjából elsődleges fontosságú, hogy alalkul Magyarország látogatottsága, a magyar idegenforgalom. Ismerni kell, hogy kik lehetnek a kialakítandó turisztikai kínálat elsődleges résztvevői és milyen fogyasztói szokásokkal rendelkeznek. Az elemzés alapjául a Magyar Turizmus Rt. Kutatási és Termékfejlesztési Igazgatóságának anyagát vettük alapul, melyet év folyamán a határainkat átlépő külföldiek válaszai alapján készítettek. Az anyag az idegenforgalom évi változásait 1997, mint bázisévhez viszonyítva mutatja be. A magyarországi turizmus összefoglaló adatai 1998-ban 33,624 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, tíz százalékkal kevesebb, mint 1997 folyamán. Ugyanebben az évben 12,317 millió magyar határátlépést regisztráltak (+1,2%). A kereskedelmi szálláshelyeket összesen millió vendég vette igénybe (+2,6%). A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma 1%-kal nőtt és 16,857 millió éjszakát tett ki, itt 3,3 nap volt az átlagos tartózkodási idő. A szállodák 3,521 millió vendéget (+3,3%) és 10,343 vendégéjszakát (+2,9%) regisztráltak. Az átlagos tartózkodási idő 2,9 nap volt a szállodákban. A turizmus devizaforgalma A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 1998-ban a turizmusból származó, hivatalosan regisztrált devizabevétel millió USD (-3,1%) volt, a devizakiadások millió USD-re (+4,5%) rúgtak. Az idegenforgalmi egyenleg millió USD volt, tavalyhoz képest 9,3%-kal csökkent. A határátkelőhelyek forgalma A legtöbb külföldi látogató Ausztriából (5,936 millió fő), Szlovákiából (5,497 millió fő), Romániából (4,197 millió fő), Németországból (3,852 millió fő) és Jugoszláviából (3,766 millió fo) érkezett Magyarországra. Bár a külföldi látogatók száma összességében csökkent, az Európai Unióból (+1,7%) és az Európán kívüli országokból (+0,5%) érkező látogatók száma egyaránt emelkedett. AZ EU-ból 11,598 millió látogató érkezett Magyarországra, vagyis az összes külföldi látogató több mint egyharmada. A legnagyobb növekedést az Egyesült Államokból (+13,1%), az Izraelből (+12,8%), a Finnországból (+11,3%), az Egyesült Királyságból (+7,6%), a Kanadából (+7,4%) és a Romániából (+7,2%) érkező látogatók számában tapasztalhattuk. Nőtt ezen kívül az osztrák, a német, az olasz, a spanyol és a szlovák látogatók száma is. Az összességében mért csökkenés elsősorban az egyébként jelentős forgalmat képviselő orosz (-68,2%) és ukrán (-35,6%), valamint a horvát (-30,9%), a jugoszláv (-28%) és cseh (-28%) látogatók számának visszaeséséből adódik, melyben az orosz gazdasági válság, Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 4

5 az Ukrajnában és Oroszországban szigorodó vámelőírások, a bevásárlóturizmus visszaszorulása és a cseh átutazók számának csökkenése főszerepet játszott. A külföldre látogató magyarok száma 1998-ban az osztrák határszakaszon volt a legmagasabb (több mint 5 millió fő), ezt a szlovák (2,99 millió fő), majd a jugoszláv (1,256 millió fő) határszakasz követte. Nőtt a budapesti (reptér), az osztrák, a jugoszláv és a román határszakaszok, valamint az ideiglenes repterek magyar forgalma. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a szlovén és az ukrán szakaszon átkelők száma. A látogatás célja A megkérdezett külföldiek magyarországi tartózkodásuk céljaként leggyakrabban az üdülést illetve gyógyüdülést (24%),a bevásárlást (27%), a rokonlátogatást (18%), és a hivatalos vagy üzleti utat (10%) említették. Ezen átlagértékek mögött a legnagyobb különbségeket a válaszadók nemzetisége szerint találjuk. A legélesebb választóvonal a szomszédos és a távolabbi országok lakói között húzódik. A szomszédos országok lakói legnagyobb részben bevásárlási céllal keresik fel hazánkat, semmilyen más időtöltés nem képes konkurálni ezen céllal. A vásárlási motívum egységesen olyan erős környezetünkben, hogy még aszerint sem tehetünk különbséget szomszédaink között, hogy gazdagabb vagy szegényebb országról van-e szó: a jólétben élő osztrákok és szlovének éppolyan gyakran keresik fel Magyarországot bevásárlási céllal (33 illetve 49%), mint a fogyasztói társadalomtól igen messze álló Románia és Ukrajna magyarországi árubőségre kiéhezett lakosai (31 illetve 43%). A szomszédos országok lakói között csak akkor tudunk megkülönböztetést tenni, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen uticélok játszották a második vagy harmadik legfontosabb szerepet. Míg az osztrákok negyede és a horvátok 30%-a üdülési céllal keresi fel hazánkat, addig szegényebb szomszédaink lakosai közül igen kevesen mondták azt, hogy üdülni jöttek volna Magyarországra. Ezen utóbbi országok lakói közül a legtöbben a rokonlátogatást jelölték meg útjuk céljaként, a románok, jugoszlávok és ukránok egyaránt 35-35%-a mondta azt, hogy magyarországi rokonait keresi fel útja során. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a Magyarországhoz közelebb lakók szívesen keresik fel hazánkat, hogy itt vásároljanak, s nem számít, hogy jövedelmük mennyi áru vásárlását teszi lehetővé. Más szóval Magyarország egyaránt képes profitálni az ország relatív olcsósága miatt itt bevásárló osztrákok, horvátok, szlovének keresletéből, és a hazájuk gyengébben fejlett kereskedelme miatt vásárlásaikat külföldre terelő románok, ukránok, szerbek költéseiből. Ezt leszámítva azonban azt tapasztaljuk, hogy a szegényebb országok polgárainak fontosabbak az esetleges Magyarországon élő rokonok, mint a jólétben élőknek: miközben a Szlovákiában élő magyar kisebbségről nincs okunk feltételezni, hogy kevesebb rokoni kapcsolattal rendelkezik az anyaország felé, mint mondjuk az Ukrajnában vagy Szerbiában élő magyarok, előbbiek mégis csak harmad olyan gyakorisággal jöttek rokonlátogatóba Magyarországra (a Szlovákiából érkezettek 13,6%-a), mint utóbbiak. Alighanem arról lehet tehát szó, hogy a relatíve nagy életszínvonalbeli különbségek felértékelik a rokoni kapcsolatokat: szívesebben időznek a határon túli magyarok magyarországi rokonaiknál, ha a vendégség ideje alatt az otthoninál jobb körülmények között élhetnek, ugyanakkor rövidebb a tartózkodás, illetve az az egyéb magyarországi programok, elfoglaltságok sorába illeszkedik be akkor, ha a meglátogatott rokonoknál nem kedvezőbbek az életkörülmények az otthoniaknál. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 5

6 Érdekes ténynek tarthatjuk, hogy akkor, amikor az üdülni érkezetteket két csoportra osztjuk aszerint, hogy szokásos üdülésre vagy gyógyüdülésre érkeztek Magyarországra, azt tapasztaljuk, hogy csak három ország esetében jelentős azoknak az aránya, akik gyógyulást keresnek hazánkban, mégpedig az osztrákok (az összes ausztriai illetőségű megkérdezett 15%-a), a németek (15%) és a horvátok (14%) esetében. Az a jól ismert tétel, mely szerint a gyógy-idegenforgalom lehet a magyar turisztikai ágazat leginkább perspektivikus szegmense, adatainkból ismét megerősítést nyert. Egyrészt a gyógyüdülések nem mutatnak olyan erős szezonalítást, mint az egyéb üdülések, s ezzel jótékonyan csillapítják az idegenforgalmi holtszezonban tapasztalható hullámvölgyeket. Másrészt a gyógyüdülésre érkezettek jellemzően a magasabb jövedelmű személyek közül kerülnek ki, így nem meglepő, hogy a Magyarországot felkereső megkérdezettek átlagánál mintegy 80%-kal több pénzt költöttek el itt. Harmadrészt ők a legrendszeresebben visszatérő vendégek közé tartoznak (közel 80%-uk legalább évente felkeresi Magyarországot, de felük évente akár kétszer vagy többször is ellátogat hozzánk, s náluk sűrűbben csak azok jönnek, akiknek rokonai vannak hazánkban illetve akit a hivatása, munkája köt ide), s amikor itt tartózkodnak, akkor a leghosszabb időt ők töltik nálunk (átlagosan 7 napot, aminél hosszabb időre csak a munkavégzési céllal érkező külföldiek jönnek). A másik sokat ígérő idegenforgalmi ágként emlegetett konferencia-turizmus résztvevőinek jellemzői is igazolták azokat a várakozásokat, amelyek igen sokat ígérőnek tartják a turizmusnak ezt a formáját. A konferenciák, tanácskozások résztvevői között vannak szinte a legtöbben, akik még soha nem jártak Magyarországon, így a hazánkban tartott konferenciák éppen olyan sokat tehetnek az ország megismertetéséért, mint az idegenforgalmi propaganda. Másrészről a konferenciákra sem jellemző a szezonalítás, egész évben egyenletesen lehet számolni az ezekre érkező vendégekkel. Negatívumként esetleg csak annyi vethető fel a konferencia-turizmussal kapcsolatban, hogy javarészben csak a főváros tud belőle profitálni: miközben az összes megkérdezett 18%-a mondta azt, hogy magyarországi útja során Budapesten töltötte a legtöbb időt, addig a konferenciák résztvevőinek 42%-a. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK ADATAI A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása A kereskedelmi szálláshelyek összesen férőhellyel rendelkeztek ban (- 0,4%). A KSH összesen (nyitva tartó) kereskedelmi szálláshely egységet tartott nyilván 1998-ban. Ebből 629 volt szálloda, panzió, 225 turistaszállás, 314 nyaralóház, 298 kemping és fizetővendéglátás. Ötcsillagos szállodából 5, négycsillagosból 40, háromcsillagosból 262, kétcsillagosból 204 és egycsillagosból 118 volt. A szállodák férőhely-kapacitása 1,5%-kal emelkedett 1998-ban, ami a négy- és háromcsillagos férőhelyek számának növekedéséből adódott. A többi kereskedelmi szálláshely-típus közül egyedül a turistaszállások kapacitása emelkedett. A budapesti szállodakapacitás (férőhelyek szerint) összességében 3%-kal nőtt, az egy- és a kétcsillagos kategóriában csökkent, a három- és a négycsillagos kategóriában nőtt, az ötcsillagosban pedig nem változott. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 6

7 A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyeken 2,784 millió külföldi szállt meg (-0,1%), akik 10,022 millió vendégéjszakát töltöttek el (-3,2). A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,6 nap volt a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodák külföldi vendégforgalma ugyanakkor kissé emelkedett: 2,213 millió külföldi vendéget (+1%) és 6,909 millió külföldi vendégéjszakát (+0,4%) regisztráltak. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje a szállodákban 3,1 nap volt. Legfontosabb küldo piacunk továbbra is Németország volt: az összes külföldi vendégnek 30%-át (828 ezer vendég) és az összes külföldi vendégéjszakának 43%-át (4.310 ezer vendégéjszaka) adta. A németek tartózkodási ideje jóval meghaladta az átlagosat: 5,2 nap volt 1998-ban. Ami a változásokat illeti, a vendégéjszakák száma Törökország (+43%), Bulgária (24,4%), Izrael (+21,3), Finnország (+17,6%) és Csehország (+16,4%) esetében nott meg a legjobban és Belgium (-22,3%), Szlovénia (-14,8%), Oroszország (- 13,3%) és Dánia (-11,6%) esetében csökkent a leginkább. A külföldi vendégéjszakák száma országosan augusztusban volt messze a legmagasabb, majd júliusban, szeptemberben, júniusban és májusban. Januárban volt a legkevesebb a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma, annak ellenére, hogy az előző évhez képest 7,5%-kal emelkedett. Április, november, február és - némileg - augusztus forgalma is nőtt, a többi hónapé viszont csökkent 1997-hez viszonyítva. A legtöbb külföldi vendégéjszakát augusztusban, illetve júliusban regisztrálták. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának emelkedése elsősorban a belföldi forgalom javulásából származott. A belföldi vendégek száma 1998-ban 2,401 millió főt tett ki (+6,1%). A belföldi vendégéjszakák száma 7,8%-kal, 6,835 vendégéjszakára emelkedett. A belföldiek átlagosan 2,8 napig tartózkodtak a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodákban ennél is nagyobb mértékben emelkedett a belföldi forgalom. A belföldi vendégek száma 1,307 millió fo volt (+6,4%), a belföldi vendégéjszakák száma pedig 3,434 millió, ami több mint 8%-os emelkedést jelent. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje a szállodákban 2,6 nap volt. A többi szállástípusban szintén nőtt a belföldi forgalom. A megyék vendégforgalma A külföldi vendégforgalom Budapestre koncentrálódott. A vendégéjszakák száma a Balaton-parti megyékben, Somogy, Veszprém és Zala megyében volt még kiugró. Természetesen az átlagos tartózkodási idő is itt volt a leghosszabb, 6-7 nap. Győr-Moson-Sopron megyében mindössze átlagosan 1,9 napot töltöttek a külföldiek. Jelentősebb külföldi forgalmat regisztráltak még Hajdú-Bihar és Vas megyében. A belföldi forgalom megoszlása kevésbé szélsőséges, habár itt is Budapest vezet. A vendégek számában Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye emelkedik még ki. A vendégéjszakák számában a Balaton-part vezet a főváros után. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 7

8 A szállodák szobakihasználtsága és a szállásdíj-bevételek Országosan némileg csökkent a szállodák szobakihasználtsága 1998-ban és 47,4%-ot tett ki. Az ötcsillagos szállodák szobakihasználtsága 67,1%, a négycsillagosaké 62,5%, a háromcsillagosaké 46,2%, a kétcsillagosaké 38,0%, az egycsillagosaké 33,2% volt. A kiemelt üdülőkörzetek közül a Mátra-Bükk területén és Sopron-Kőszeghegyalján nőtt a szobakihasználtság, a Dunakanyarban viszont majdnem 15%-kal csökkent. Budapesten az átlagos szobakihasználtság 56,6% volt, és az egyes kategóriák kihasználtsága nagyjából megfelelt az országos átlagnak, csupán az egycsillagos szállodák kihasználtsága haladta meg azt lényegesen. Budapesten augusztusban és szeptemberben 75%-os átlagos foglaltságot regisztráltak a szállodák. A Balaton-parton a legnépszerűbb időszakban, augusztusban is alig haladta meg a 70%-ot az átlagos kihasználtság, ez azonban 1997-hez képest tíz százalékos növekedést takar. A kereskedelmi szálláshelyek éves szállásdíj-bevétele 1998-ban 64 milliárd forintot tett ki, mely 23%-kal több, mint egy évvel korábban volt. A forintban számított szállásdíj-bevétel 82%-a, 52,5 milliárd forint külföldiektől származott. A külföldiektől eredő szállásdíj-bevétel 22%-kal emelkedett. A szállásdíj-bevétel növekedése jelzi, hogy javult a turizmus valódi teljesítménye, annak ellenére, hogy a külföldi látogatók száma csökkent. A magyarországi látogatás gyakorisága A hazánkba látogató külföldiek nagy többsége rendszeres és visszatérő vendégnek tekinthető: a megkérdezettek közel 1/3-a legalább havi gyakorisággal felkeresi Magyarországot, két-három havonta érkezik 22%, félévente jön hazánkba 15%, míg évente 14%. Ezzel szemben mindössze 11%-ra rúg azoknak az aránya, akik az éves gyakoriságnál ritkábban vendégeskednek Magyarországon és 6%-ra azoké, akik a megkérdezés alkalmával voltak először nálunk. A magyarországi utazás hossza Abból a tényből, hogy a vendégeink egyik legnagyobb csoportja bevásárlási céllal érkezik Magyarországra, már sejthető, hogy igen magas az egynapos látogatások aránya, azonban még így is megdöbbentő a 47%-os érték. Igen alacsony ezzel szemben azoknak az aránya, akik 1 hétnél hosszabb időt tartózkodnak Magyarországon (12%), ezért szükségképpen viszonylag alacsony az átlagos tartózkodási idő is (körülbelül 4 nap). A látogatás hosszát több tényező határozza meg. Legfontosabb az út célja: leghosszabb ideig az üdülésre vagy gyógyüdülésre érkezettek maradnak (nem számítva itt azokat, akik tanulnak vagy dolgoznak Magyarországon) átlagosan 7 nappal, majd a rokonokhoz érkezettek következnek négy és fél nappal. A hivatalos vagy üzleti utasok csak 3 napot töltenek el hazánkban, csakúgy, mint a konferencia-résztvevők. Legkevesebbet, átlagosan 1 napot a bevásárló-turisták időznek. Ezek az eredmények nem térnek el attól, amelyet várni lehet, hiszen az üdülések hossza általában 1 hét, az üzleti illetve konferencia-utasok ritkán töltenek 3 napnál többet egy országban, a bevásárlók pedig hagyományosan 1 nap alatt Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 8

9 igyekeznek megjárni az utat. A Magyarországon töltött idő hosszát ezért csak a turizmus szerkezetének változtatásával lehet elképzelni, azaz növelni volna szükséges az üdülni érkezők arányát. Ez különösen a szomszédos országok lakosaira érvényes, hiszen elsősorban ők azok, akik csupán egyetlen napra maradnak Magyarországon (az osztrákok 59, a szlovákok 70, a horvátok 52, a szlovének 57%-a jön csupán egy napra), s itt most szándékosan nem beszélünk az ukrajnai, szerbiai vagy romániai lakosokról, hiszen ezekből az országokból csak egy maroknyi kisebbség engedheti meg magának a külföldi nyaralás luxusát. Az előbb említett országok polgárai közül viszont tömegesen járnak az emberek külföldre üdülni, csak éppen -amint az adatokból kitűnik- ritkán választják a pihenés helyszínéül Magyarországot. Legfontosabb küldőpiacaink Legfontosabb küldőpiacunk 1998-ban is Németország volt, mely az összes külföldi vendégnek 30%-át (828 ezer vendég) és az összes külföldi vendégéjszakának 43%-át (4.310 ezer vendégéjszaka) adta.. Az Európai Unióból származó vendégéjszakáknak több mint 60%-a volt német. A németek tartózkodási ideje jóval meghaladta az átlagosat: 5,2 nap volt 1998-ban. A német látogatók száma 0,2%-kal emelkedett, a vendégek és a vendégéjszakák száma viszont 7-7%-kal visszaesett. A látogatók számának növekedése jelzi a Magyar Turizmus Rt. erőteljes marketingkommunikációs tevékenységének és német nyelvterületi kampányának sikerét az erős nemzetközi versenyben, az egyre takarékosabb német piacon. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának csökkenésében oroszlánrésze van a terjedő német ingatlanvásárlásoknak (hivatalos németországi források szerint a németek mintegy ingatlannal rendelkeznek Magyarországon), valamint a kis panziók és a nem regisztrált magánszállások népszerűségének. Az előzetes KSH-adatok viszont nem tartalmazzák a 20 vagy annál kevesebb férőhellyel rendelkező szállásokat, kempingek estében pedig az 50 férőhelyesnél kisebbeket. A vendégek és a vendégéjszakák tekintetében is Ausztria követi Németországot. A kereskedelmi szálláshelyek 1998-ban 198 ezer osztrák vendéget (-1,5%) és 634 ezer (-1,8%) osztrák vendégéjszakát regisztráltak. Ausztriából majdnem 6 millió látogató (+3,2%) érkezett ugyanekkor. Hasonló tehát a helyzet, mint a német turistáknál, Ausztriában is egyre terjed a magyarországi ingatlanvásárlás (osztrák források szerint több mint magyarországi ingatlannal rendelkeznek osztrák természetes és jogi személyek), és népszerűek a kisebb szállások. A látogatószám növekedése és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának elenyésző csökkenése viszont azt a pozitív fordulatot jelzi, amely 1998-ban végbement a Schengeni Egyezmény bevezetését követő erős visszaesés után. Hollandia áll a harmadik helyen a vendégéjszakák tekintetében ban 247 ezer holland látogató (-4%) érkezett hazánkba. A kereskedelmi szálláshelyek 109 ezer holland vendéget (+1,8%) és 478 ezer vendégéjszakát (-3,8%) regisztráltak. A vendégéjszakák csökkenése megfelel annak a nyugat-európai tendenciának, hogy az utazások gyakoribbá válnak, ugyanakkor csökken az átlagos tartózkodási ido. Lengyelországból 540 ezer látogató érkezett (-14,4%). A kereskedelmi szálláshelyek a tavalyinál több lengyel vendéget (108 ezer, +3,2%) és a a tavalyinál valamivel kevesebb lengyel vendégéjszakát (472 ezer, -0,5%) Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 9

10 regisztráltak. A lengyelek körében is igen népszerűek a kis panziók és a nem regisztrált magánszállások. Szilárdan fejlődő piac az ötödik helyen álló Egyesült Államok. Az USA-ból ban 358 ezer látogató érkezett, 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken 165 ezren szálltak meg (+6%) és 452 ezer vendégéjszakát (+4%) töltöttek el ott. A hatodik a sorrendben Olaszország, ahonnan kb. ugyanannyian, 443 ezren érkeztek, mint egy évvel korábban. Az olasz vendégek száma 146 ezret, a vendégéjszakák száma 373 ezret tett ki, ez 4, illetve 4,7%-os csökkenést takar. Az átlagos tartózkodási idő a rövidülő olasz kiutazásokkal esik egybe. Ami a szállásfajtákat illeti, az olaszok egyre jobban kedvelik a kisebb panziókat, magánszállásokat, melyek nem mindig jelennek meg a statisztikában. Végezetül érdemes az Egyesült Királyság egyre jobban fejlődő piacát is megemlíteni. Az innen érkezők száma jelentősen, majdnem 8%-kal emelkedett, a kereskedelmi szálláshelyeket igénybevevők száma pedig 12%-kal nőtt ban 119 ezer brit szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken és 322 ezer vendégéjszakát töltött el ott (+9,9%). A magyarországi utazásról hozott döntés tényezői A legtöbben a korábbi látogatások alkalmával szerzett élményeiket említették, mint Magyarországra csábító tényezőt (33%), azaz újólag megerősítést nyert, hogy idegenforgalmunkban milyen jelentős szerepe van a visszatérő vendégeknek. Ezután a rokonok, barátok meghívása következett (32% említette ezt), míg 16% ismerősei ajánlására kereste fel az országot. Az üdülni, gyógyüdülni vagy sportolni jött vendégeink 43%-a választotta Magyarországot a korábbi élmények alapján, 23%-a ismerősök ajánlására. Az ország elsőrendű érdeke ezek szerint, hogy a Magyarországot felkeresett vendégeink elégedetten távozzanak, hiszen az országot felkereső turisták több mint 40%-a korábbi látogatóink közül kerül ki, további közel negyedük pedig ezek elbeszélése alapján kap kedvet hazánkhoz, azaz a turisták majdnem 2/3-a valamilyen módon egy korábbi út eredményeként érkezik hozzánk. Vendégeinknek mindössze 10%-a választotta hazánkat utazási iroda ajánlására, és 5%-a hirdetés hatására. A kép akkor sem nagyon módosul, ha ezúttal is eltekintünk a rokonlátogatóba érkezettektől. Az országpropaganda e két formájának elsősorban ott lehet nagy szerepe, ahol még kevesen ismerik Magyarországot (praktikusan a hazánktól távolabb fekvő országokban): a francia, belga angol vagy izraeli turisták jelentős arányban (40%-ot megközelítő vagy meghaladó mértékben mondták azt, hogy irodák vagy hirdetések keltették fel érdeklődésüket). Azokban az országokban viszont, ahonnét különösen élénk a Magyarországra irányuló beutazás, a korábbi tapasztalatok és az ismerősök ajánlásának szerepe még az egyébként tekintélyt parancsoló átlagosnál is erősebb: az osztrákok, németek, olaszok 60%-ot meghaladó mértékben érkeztek a fenti két motívum hatására. Külföldiek magyarországi költése A válaszadók a magyarországi pénzkiadásaikra vonatkozó kérdéseknél érthető módon szemérmesebbnek bizonyultak, mint az utazásukra vonatkozó más kérdések esetében, és nagyon sokan megtagadták az információszolgáltatást. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 10

11 Ennek ellenére több mint tízezren adtak értékelhető választ, azaz elég nagy minta áll így is rendelkezésre ahhoz, hogy következtetéseket tudjunk levonni vendégeink költekezési szokásairól. Szállásköltségeikről csak azokat kérdeztük, akik legalább egy éjszakát Magyarországon töltöttek. A válaszadók átlagosan forintot jelöltek meg szálláscélú kiadásként és az egyes országokból érkezett vendégek kiadásai nagy vonalakban tükrözték az adott országra jellemző vásárlóerő színvonalát. Így például a Romániából jövők forintos átlaga jóval alacsonyabb volt, mint mondjuk a hollandok vagy amerikaiak forintot is elérő átlaga. A kiadásokban azonban nem csak az egyes országokra jellemző jövedelemarányok tükröződtek, hiszen például az osztrákok forintos vagy a németek forintos költését meghaladta a spanyolok vagy a görögök kiadása is. Ebben annak hatását fedezhetjük fel, hogy a hozzánk viszonylag közelebb lakó németek és osztrákok rövidebb időre is érdemesnek tartják felkeresni Magyarországot, s így sokszor kisebb szállásköltséget kell állniuk. Erős összefüggést fedezhetünk fel a szállásra fordított kiadások és az uticél között is. Amint az a táblázat adataiból kiviláglik, az üdülni illetve gyógyüdülni érkezett külföldiek közel azonos összeget költöttek szállásra, viszonylag magas kiadásról számoltak be az üzleti úton járók illetve a konferencia-résztvevők is, ugyanakkor a rokonlátogatóba és bevásárolni érkezők takarékosabban költöttek szállásra. átlagos szálláskiadás (Ft) átlagos szállásköltség (Ft) üdülés gyógyüdülés hobbi/sport rokonlátogatás hivatalos/ üzleti út konferencia részvétel bevásárlás összesen Ettől azonban némiképp eltérő eredményekhez jutunk, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyit költöttek az utasok szállásra a magyarországi tartózkodásuk egy napjára vetítve. Ebben az esetben a hivatalos és üzleti úton járók illetve a konferenciarésztvevők bizonyultak a legtöbbet költőnek, és csak utánuk következtek az üdülők illetve a gyógyüdülésen tartózkodók. Az összes szálláscélú kiadás és az egy napra jutó költés közötti különbség okát abban kereshetjük, hogy a konferencia-utasok és az üzleti céllal hazánkba látogatók uticélja túlnyomó részben Budapestre koncentrálódik, ahol a szállások árszínvonala jócskán meghaladja a Magyarországon máshol szokásosat egyrészt, másrészt a hosszabb időt egy helyütt töltő vendégek, azaz az üdülők általában különféle kedvezményeket tudnak igénybe venni (például egyhetes csomagban szállás és ellátás nagyon gyakran olcsóbban kerül értékesítésre, mint ha az egy éjszakára fizetendő szállásköltségből és a tartózkodási időből számolnánk ki a végösszeget). Az egyes költési tételek között többnyire erős összefüggést található, azaz például azok a megkérdezettek, akik nagyobb összeget adtak ki szállásra, az étkezésre fordított kiadásoknál is magasabb összeget adtak meg (a fenti két változó közötti korreláció 0,75-et ért el, ami igen szoros kapcsolatot jelent). A képzeletbeli költési Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 11

12 ranglistát most is az üdülni illetve gyógyüdülésre érkezettek vezetik: az átlagos üdülő több mint másfélszer annyit költ étkezésre, mint a külföldi vendégek átlagosan és utazásra is jó forinttal többet fordít az átlagnál. A gyógyulni jött vendégek két kiadási csoportban költenek lényegesen kevesebbet az üdülőknél: kevesebbet fordítanak szórakozásra, belépőjegyekre egyrészt (ami nem meglepő, hiszen a gyógyszolgáltatásokat igénybe vevők általában idősebb emberek, akik nem is keresik annyira a szórakozást, de egészségi állapotuk és életkoruk miatt nehezebben is mozdulnak ki a szálloda és a fürdő közvetlen környezetéből), másrészt vásárlásra is kevesebbet fordítanak. Költekezés tekintetében a lista végén a rokonlátogatóba illetve a bevásárolni érkezők állnak. Előbbiek körülbelül a felét költik el annak az összegnek, amit a külföldiek átlagosan kiadnak, utóbbiak pedig még ennél is jóval kevesebbet. A bevásárlóturistákat azonban nem lehetett felülmúlni, amikor az áruvásárlásra fordított összeg felől érdeklődtünk. Ugyan komolyabb érték vásárlásáról csak minden ötödik megkérdezett számolt be, a vásárlók többnyire mélyen a zsebükbe nyúltak, és átlagosan több mint forintot költöttek. Ugyan a legkisebb összegeket ezúttal is a keleti szomszédainkból érkezők költötték (az ukránok átlagosan 9.300, a kis-jugoszlávok forintot), azonban esetükben ezek az értékek jóval meghaladják a szállásra vagy étkezésre fordított kiadásokat, sőt az összes nem-vásárlásra költött pénznél is nagyobbak. Talán meglepő, de a románok és a horvátok igen nagy összegekért vásároltak: átlagosan illetve forintot hagytak Magyarországon. Semmiképpen nem szabad ezért keleti szomszédaink polgárait másodosztályú vendégnek tekinteni; ha nem is tudnak sokat költeni a szállodákban és éttermekben, a boltokban sokszor olyan komoly összegeket hagynak ott, amely vetekszik a nyugati vendégek költésével. A legjobban azonban minden kétséget kizáróan az osztrákok pakoltak fel, átlagosan forinttal gazdagították a magyar boltosokat, és ez a magas átlag nem néhány szélsőséges érték eredője, hiszen az átlagszámításból kihagytuk azokat, akik például 3 milliós házvásárlásról számoltak be. A vásárló nemzetisége nagyon erősen meghatározta, hogy mit vett Magyarországon. Az osztrákok és a horvátok különösen az élelmiszerek vásárlásában jártak elől, ami érthető, hiszen ezeknek a cikkeknek a piacán Magyarország összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint szóban forgó szomszédaink. A románok ezzel szemben különösen műszaki cikkekért és ruháért, cipőért tartották érdemesnek átjönni a határon. A látogatók elégedettsége Magyarországgal Az MT Rt. által végzett felmérés utolsó kérdéssorozata az elégedettség mérőszáma volt. A válaszok alapján a magyarországi látványosságok esztétikai értéke után az emberek segítőkészsége és a kiszolgálás udvariassága kapta a legjobb minősítést vendégeinktől, így azt mondhatjuk, hogy jelen pillanatban az ország összminősítését talán legjobban meghatározó dolgokkal nincs baj. Magyarország jól vizsgázott, nem találni egyetlen olyan szempontot sem, ahol az elégedetlenek aránya meghaladta volna az 5-6%-ot. Osztatlan elismerést váltott ki a magyarországi látványosságok szépsége (a megkérdezettek 60%-a nagyon elégedett, 28%-a pedig elégedett volt ebből a szempontból). Kiemelkedően jó Magyarország összesített értékelésénél kedvezőbb minősítést kapott ezen kívül az emberek segítőkészsége és a kiszolgálás udvariassága, ugyanakkor 3 Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 12

13 területtel kapcsolatban találkoztunk gyakran kifogással: sokan közepesnek találták a magyarországi tisztaságot, a közbiztonságot és közlekedés minőségét. A fenti kedvező összvélemény nem jelenti azt, hogy minden megkérdezett egyformán elégedett lett volna a Magyarországon tapasztaltakkal. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél gyakrabban jár a megkérdezett Magyarországra, annál elégedettebb volt. Érdekes különbség a véleményekben az is, hogy azok, akik rövidebb időt (egy vagy 2-3 napot) töltöttek el Magyarországon, szisztematikusan kedvezőbb értékelést adtak az országról, mint azok, akik hosszabb időt (egy hetet vagy többet) maradtak. Fontos különbség volt a megkérdezettek véleményében végül az is, hogy a Nyugatról érkezettek általában lényegesen kevésbé kedvezően minősítették az országot, mint a keleti szomszédainkból jött látogatók. A látványosságok szépségével vagy a turisztikai szolgáltatások minőségével még nem lenne gondjuk, azonban a közlekedés színvonala, a tisztaság, és a közbiztonság állapota kevésbé volt meggyőző a nyugati látogatók számára. Ezzel szemben a Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett vendégeink szinte minden tekintetben maradéktalanul elégedettek voltak a Magyarországon talált állapotokkal, minden bizonnyal azért, mert az otthoni viszonyokhoz mérték a nálunk szerzett benyomásaikat. Fontos kiemelnünk mindazonáltal, hogy a nyugati turisták nem minden szempontból, globálisan voltak elégedetlenek Magyarországgal, hanem az előbb már említett 3 hiányosságot jelezték különösen gyakran, vagyis a közlekedésben, a tisztaságban és a közbiztonságban találtak kivetnivalót. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 13

14 A térség jellemzői Ahhoz, hogy objektív képet alkothassunk a kistérség idegenforgalmi potenciáljáról, ismernünk kell földrajzi, gazdasági helyzetét és azt a környezetet, amely körülveszi. El kell tudnunk helyezni a térséget az országban, és a megyében, meg kell ismernünk azokat a jellemzőit, melyek az idegenforgalom fejlesztésében a legjobb kiindulási pontot, lehetőséget biztosítják Földrajzi elhelyezkedés A kilenc települést magába foglaló Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (Monor, Pilis, Péteri, Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza, Káva, Gomba, Bénye) Dél-pest megyében sajátos kapcsolódási pontot jelent az Alföld és a Gödöllői-dombság között, valamint a főváros, illetve a budapesti agglomeráció dél-keleti szektora és az Alföld között. A Budapesttől délkeleti irányban elhelyezkedő térség a 4-es úton közelíthető meg a legkönnyebben, ami gépkocsival mindössze percet vesz igénybe. A térség területe ha, mely a megye területének 4,7 %-a, ezzel a térség a megye területileg legkisebb kistérsége, lakossága kevesebb, mint a megye legnagyobb városáé, Érdé. Földrajzi szempontból a monori körzet nem képez valódi területi egységet, három jól elkülöníthető kistájra bontható. E kistájak természetföldrajzi adottságaikban, történelmükben, hagyományaikban és ezek által jelenlegi társadalmukban is jelentős eltéréseket mutatnak. Ezen eltérő adottságú mikro-körzetekre különböző idegenforgalmi elképzelések, tervek készíthetők, ezek azonban nem húznak éles határvonalat az egyes térségek között. Sőt, az eltérő adottságokkal rendelkező települések egymás lehetőségeit jól kiegészíthetik, így teljesebbé, változatosabbá tehetik a turisztikai kínálatot. A különböző adottságokkal rendelkező mikro-térségek az alábbiak: 1. A 4-es főút települései (Monor, Monorierdő (Monor városrésze) és Pilis) 2. A Gödöllői-dombság dél-nyugati pereme (Péteri, Gomba, Bénye, Káva) 3. A monori térség alföldies településsávja (Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza) Természeti adottságok A térség változatos térfelszínnel rendelkezik. A 4-es főút vonalától észak-keletre dombság, dél-nyugatra síkság helyezkedik el. A monori kistérség változatos talajadottságainak következtében sokoldalú a térség gazdálkodása is. A Gödöllőidombság nyugati peremén, a déli lejtőkön gyakran találkozunk szőlőültetvényekkel. A homok megkötésére telepített akácos, nyáras erdők a települések közigazgatási területének nagy részét foglalják el. A monori térség régebben vízfolyásokban, patakokban, tavakban bővelkedett, de a természetesen kialakult felszíni vizek megbolygatásával, szabályozásával kiszáradtak a patakok, eltűntek a kisebb tavak (pl. monori Bogárzó). Az alföldies Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 14

15 településsáv csatornái, patakjai nyáron szárazak, csupán nagyobb esők idején és a tavaszi hóolvadáskor szállítanak vizet. A Gödöllői-dombság nyugati peremén több forrás és patak is található, melyek mesterséges duzzasztásával halastavakat hoztak létre az elmúlt évtizedekben. Ahogy fejlődött a termelés, korszerűsödött a technika, úgy tűntek el a természetes élőhelyek a térségben. Akad azonban még számos helyi védelemre érdemes természeti érték, a kistérségben az országos védettséget élvező Csévharaszti Ősborókás Tájvédelmi Körzet mellett. Településhálózat A térség egyetlen városa, Monor, egyben a kistérségi társulás központja is. A város a XX. századi fejlődésnek köszönheti növekedését. A II. világháború előtt ugyanis még Gyömrő és Péteri töltött be központi szerepkört. A háborút követő időkben az újjászervezett közigazgatás azonban a fejlődésnek indult Monort jelölte ki központnak. A térség települései közül csak Monor és Pilis rendelkezik közvetlen tömegközlekedési kapcsolattal a fővároshoz. Jelenleg Monor oldja meg a környező települések nagy részének (Péteri, Gomba, Bénye, Káva, Vasad, Csévharaszt) közlekedését. Monor mellett Pilis rendelkezik központi szerepkörrel, ami azonban nem olyan jelentős mértékű, mint Monoré. Nyáregyháza lakosai csak Pilisen keresztül közelíthetik csak meg Monort és a fővárost. Monoron találhatók a főbb közigazgatási (bíróság, rendőrség, földhivatal), egészségügyi (szakorvosi rendelőintézet, mentőszolgálat), pénzügyi (bankok, biztosítók) hivatalok, a munkaügyi központ. A térségben csak Monoron van középfokú oktatási intézmény, felsőfokú nincs. Infrastrukturális ellátottság A térség feltárását az észak-nyugat - dél-keleti irányú 4. (E60) sz. fő közlekedési útvonal adja. A települések közül csak Monort és Pilist érinti közvetlenül a többi település csak bekötőutakon érhető el. Az elkészült megyei úthálózat fejlesztési koncepció a térségben két fejlesztést irányoz elő, az M0 autóút és a 4. sz. út továbbfejlesztését. A főúttal párhuzamosan halad a Budapest - Cegléd - Szolnok vasúti fővonal. Vasútállomással a térségben Péteri, Monor és Pilis rendelkezik. Az utóbbi évtizedben jelentősen fejlődött a települések infrastrukturális ellátottsága. Minden településre bevezették a telefont, a vezetékes gázt, e két vezetékes szolgáltatás bővülése a lakosság beruházásainak is köszönhetően dinamikus volt az elmúlt négy évben. Szennyvízcsatorna-hálózat csak Pilisen épült ki. A háztartási közműolló szélesen nyitott a térségben. Valamennyi településnek megoldatlan problémát jelent a kommunális szemét elhelyezése, valamint a települések belterületén lévő utak rossz minősége. Monor városa szintén küzd a belső úthálózat problémáival, de a szilárd útburkolat kialakítása a csatornázás előtt nem ajánlott. Demográfiai jellemzők A térség lakónépessége fő, mely a megye lakosságának ( fő) 4,7%-a. A térség lakossága 1990 és 1997 között szerény mértékben (1880 fő, ~ Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 15

16 4%) emelkedett, ez az emelkedés azonban inkább a pozitív migrációnak, semmint a természetes szaporulatnak köszönhető. A térséget a legújabb regionális kutatások a lakóhelyi szuburbanizálódó területnek nevezik, tehát várhatóan felgyorsul majd a fővárost megunt polgárok ide telepedése (ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy fogadásukra a térség infrastruktúrája még nem elégséges). A népesség alacsony növekedési üteme a térség lakásépítésében is jól tükrözőik. A teljes lakásállomány lakás, évente pedig csak új lakás épül, ami csak egy százalék körüli érték, igaz az ezer lakosra jutó lakásépítések számában viszont a térség 4,2%-al bőven az országos átlag (2,7%) felett (igaz az agglomerációs települések által megnövelt megyei átlag (4,7%) alatt) áll. A térség gazdasága Monor és térsége a főváros alvóvárosi területei közé tartozik. A térségben nagyobb ipartelepítés nem történt, ez a közeljövőben nem is várható, ennek megfelelően a vezető település, Monor, kisvállalkozói, polgári városi jövőkép megvalósítására törekszik, azt mutatja a város, most kialakítás alatt álló, hosszú távú gazdaságfejlesztési terve is. A helyi foglalkoztatás alacsony szintje mellett csak a működő vállalkozások aránya csak Monoron éri el és Pilisen közelíti meg az országos átlagot, tehát a térség gazdasági aktvitása is alacsony. Mindemellett a mezőgazdaság által foglalkoztatottak aránya csak 15,8%, ami a megyében az egyik legalacsonyabbnak számít. A munkanélküliség aránya a térségben (5,3%) folyamatosan jóval az országos átlag (10,8%) alatt maradt, sajnos ebből a tartósan munkanélküliek aránya folyamatosan a teljes munkanélküliség felét teszi ki, tehát aki munka nélkül maradt, elhelyezkedési esélyei meglehetősen rossznak mondhatók. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nem éri el a megyei átlagot. A lakosság legnagyobb hányada a harmadik szektorban dolgozik. Szinte valamennyi településen magas az ingázók száma. A Gödöllői-dombság nyugati peremén elhelyezkedő települések között akad olyan, ahol ez az arány több mint 70%. A térség aktív lakossága leginkább a fővárosba és Monorra ingázik. A KSH kimutatásai szerint a térségben az egy főre jutó átlagos jövedelem ( Ft/év) egész közel áll az országos átlaghoz ( Ft). Nagy jövedelmi különbségek - az országos és a megyei átlaghoz viszonyítva - igazán nem találhatók, bár térségen belül Ft különbség is előfordul, pl. Monor és Csévharaszt között. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 16

17 A mikro-térségek bemutatása A 4-es főút települései A 4-es főút a Monor és Térsége Önkormányzati társulás tengelyét képezi, ettől ÉK-re helyezkedik el a Gödöllői-dombság nyugati pereme, és DNY-ra az alföldies településsáv. Monor főbb vonzerői Monor egyik kiaknázatlan vonzereje a Strázsa-hegy. A város belterületétől Északra elhelyezkedő hangulatos pincesor természetvédelmi terület. A hegyet teljes egészében megművelt szőlőültetvények borítják. Innen dél-keleti irányban ugyancsak szőlőskertek övezik a várost, melyek a helyiek Száraz-hegynek neveznek. Monoron Európában is egyedülálló módon nyolcszázhatvan pincéből álló falu övezi a várost, a Téglaházi dűlőtől a Laposhegyig bezárólag. 1 A Strázsa-hegy forrással is rendelkezik, mely jelenleg azonban nem ad vizet, kitisztítása szükséges. A monori pincesor idegenforgalmi hasznosítása úgy valósítható meg, hogy összekapcsolódik a jelenlegi funkcióval, a borelőállítással. A Stázsa-hegy kétféle szempontból is értékes idegenforgalom kapcsán: egyrészt építészeti értékei, hangulatos környezetet biztosítanak, eredeti látnivalót kínálnak, másrészt a termelt borok minőségi részének helyben fogyasztása ugyancsak vonzza a turistákat. A pincesor eredetiségét megtörik az utóbbi évtizedekben üdülési céllal épített kockaépületek. Az összes épület 2/3-a, amennyiben eredeti stílusukban újítják fel, építészetileg értéket hoz létre és helyreállítja a terület harmonikus képét, egységét. Az épületek 1/5-e elhanyagolt, rossz állagú vagy romos épület. Ezen épületek többsége helyreállítva ugyancsak az értékesebbek közé tartozna. 2 A jövőbeni hasznosítás és a további építkezések nagyban függnek a város önkormányzatától és a területen lévő ingatlanok tulajdonosaitól. Az önkormányzatnak fejlesztési terveibe be kell vonni a pincék tulajdonosait, velük a terveket ismertetni kell, szükség van a két csoport közötti folyamatos párbeszéd fenntartására. Monor másik vonzereje lehetne a Kis tó környéke, melyre szintén felállítottak már fejlesztési elképzeléseket. A város vezetése ezen a területen legszívesebben szabadidőparkot, erdei tornapályát létesítene, ehhez azonban szükség van a környék rendbetételére. Monor városrésze a településtől dél-keleti irányban elhelyezkedő, akác- és nyárfaerővel övezett Monorierdő. A két világháború közötti időkben az egri káptalan által parcellázott telkeket legfőképpen budapesti középosztálybeli polgárok vásárolták meg azzal a céllal, hogy hétvégi házakat építsenek maguknak. A vegyes beépítési övezet (üdülőövezet, lakóövezet) a percellázás óta Monor része. Monorierdőt az 1950-es évek iparosítása következtében érte el a második nagyobb betelepedési hullám, amikor a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő a főváros környékére költözött, hogy onnan ingázzon a budapesti 1 K.Zs.: A Strázsahegyen már szólt az európai induló, Népszabadság Pest Megyi Krónika, április o. 2 A.D.U. Építész Iroda Kft.: Monor pincesorok (Megújítás és rendezés), Budapest, 1995 Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 17

18 ipartelepekre. Az üdülőfunkciót egyre inkább átveszi a lakófunkció. A világháború előtt épült hideg vizes strand ma már nem üzemel. Az 1980-as években fúrtak ugyan termálvizet adó kutakat, de a szennyvíz elvezetésének magas beruházás igénye miatt a termálstrand nem épült meg. Jelenleg, a 90-es években tovább erősödik a lakófunkció, ugyanis az egykori budapesti nyaralótulajdonosok nyugdíjba vonulásuk okán végleg kiköltöznek Monorierdőre. A nyaralótulajdonosok nyaralóikat nem adják bérbe, a városrészre nem jellemző a fizető vendéglátás. Monorierdőn még mindig megfigyelhető jelenség, hogy a városrész lakossága minden nyáron megduplázódik a nyaralóval rendelkező, szabadidejüket itt töltő budapestiek révén. Monor városközpontja az alföldi mezővárosokéhoz hasonló jelleget ölt. A központban található három templom is és a monori Vigadó, mely felújításra vár. A régi és új tulajdonos között zajló perlekedés miatt azonban még várni kell az épület rendbe hozatalára. Monor rendezvényei, fesztiváljai között a naptárban az első a Májusi Monori Napok, melyet minden évben két hetes, egy hónapos időtartammal rendeznek meg. A strázsa-hegyi Orbán szobor környékén minden ősszel két napig tartó Orbán napokat tartanak. A szeptember végi szüreti mulatságot már a városban rendezik meg, melyre rendszerint külföldi vendégek is érkeznek. Ugyancsak Monoron, 1997-ben másodszor rendezték meg a kőfaragók országos találkozóját és juniálisát. A kétnapos rendezvényre ötszázan érkeztek az ország legkülönbözőbb részeiből ben Monoron először tervezik a Monori Borünnep nevű hagyományteremtő turisztikai rendezvény megszervezését, kézműves és lovas bemutatókkal Monoron hat éve épült meg a városi sportcsarnok, ahol kosárlabda bajnoki fordulókat rendeznek, de a környék településeinek lakossága is igénybe veszi a létesítményt. Pilis főbb vonzerői Pilisen ered a Tiszába torkolló Gerje patak, melynek forrásvidékén, a község határában a pilisi önkormányzat 9 hektáros összefüggő parkot alakított ki. A mintegy 100 forrásból táplálkozó patak és forrásvidéke három tóból álló tórendszert alkot, gondozott sétánnyal és a Millecentenáriumi Emlékparkkal, ahol az ország legnagyobb fakeresztje található (8,4 méter magas). A területre száznál is több növényfaj és százötvennél is több állatfaj jellemző. A tavak közepén mesterséges madárszigetek vannak, így a túlpartról megfigyelhetőek az oda gyülekező vadkacsák, vadlibák, gólyák. Itt található Közép-Európa legnagyobb égererdeje, mely jelenleg magánkézben van. Pilisen több kastély is található (Beleznay kastély (romos állapotban), Nyáry kastély (gyermekotthon), és az újjáépítés kezdeti stádiumában álló Gubonyi kastély. Itt található az ország egyik legnagyobb evangélikus temploma. A nagyközség minden nyáron megrendezi a komolyzene kedvelőinek a Nyári- Nyáry muzsikát Nyáry Pál egykori kastélyában és az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan a két-három napos Pilisi Könnyűzenei Fesztivált, 3 Kőfaragók monori találkozója, Népszabadság Pest Megyei Krónika, június o. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 18

19 ahol a környék fiatal, tehetséges zenekarai lépnek fel. A Pilisi Lovas Napok minden évben ősszel kerülnek megrendezésre. Pilis és Monorierdő között külterületen, társas vállalkozásban üzemel a Sipito pihenőpark. Az itt pihenő vendégek lovas túrákon, sétakocsikázáson is részt vehetnek. A vendégek teljes ellátást kapnak (étkezés, szállás, sportolási, szabadidő eltöltési lehetőség). A Csilló Lovasiskola Bt. minden nyáron 5-6 napos turnusokban lovas táborokat szervez leginkább 6-16 éves gyerekek részére. A táborok iránt főként a budapesti gyerekek mutatnak érdeklődést. Pilisen a Gerje forrásvidékére és a Beleznay kastélyra alapozva idegenforgalmi centrum létrehozását tervezi az önkormányzat és a Csilló Lovasiskola Bt. A település egyéb látnivalói között kell még megemlíteni a hegyeki pincesort, mely a helybeliek szerint a hajósi pincesorral vetekszik. 4 Fejlesztési elképzelések A 4-es főközlekedési út mentén található Monor és Pilis, az önkormányzati társulás két legnagyobb települése, fejlődésüket nagy részben éppen a 4-es útnak köszönhetik. Jelenleg mindkét település kistérségi központ, és e funkcióból fakadóan a környékükön elhelyezkedő települések gazdasági, kereskedelmi életére is hatást gyakorolnak a közlekedéstől a foglalkoztatásig. Monor és Pilis közlekedési és turisztikai folyosó szerepköre folytán komoly szerepet játszhat a térségről alkotott pozitív kép, egy turisztikailag is vonzó térség imázsának elterjesztésében. Ezt a legkönnyebben az út menti táj és településrészek rendezésével, hangulatos, a tájra jellemző éttermek, parkolók és pihenőhelyek, panziók kialakításával, a már meglévők tovább fejlesztésével lehet elérni. A Gödöllői-dombság dél-nyugati pereme A kistáj a térség gerincét képező főútvonaltól észak keletre található. Területe dombvidéki, a települések festői környezetben fekszenek. Négy település található itt: Gomba, Bénye, Káva és Péteri. Természeti vonzerők E mikro-térség községeire jellemző, hogy dombos-völgyes térfelszínen helyezkednek el. A térség bővelkedik patakokban és tavakban. Gombán ered a Gombai patak, mely a helyi halastavat táplálja, és innen tovább folyva előbb a Bényei patakkal, később a Pándi ággal egyesülve az Alsó-Tápióba ömlik. Gomba külterületén egy, Úriéban három halastó is található. Ezek mindegyikét völgyzáró gáttal, a patakok vizét felduzzasztva, mesterségesen hozták létre. Jelenleg a falvak és a környékbeli települések lakossága horgászvíznek használja őket. A mikro-térség további fontos természeti vonzereje a változatos, erdőkkel tagolt térfelszín. A dombokat (Eb-hát, Fazekas-hegy, Várhegy, Pándi-hegy, Pipa-hegy), hosszanti irányú völgyek (Hosszú völgy, Nádas völgy) váltják, és ezekben folynak a már említett patakok. 4 Pintér Mihály, Pilis polgármestere (interjú, 1998) Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 19

20 A fővároshoz legközelebb fekvő Péteri megközelíthető a Rákoscsabáról induló, Ecser és Maglód határában vezető piros turista útvonalon is. Ez a turistaút Péteritől Vasad, illetve Csévharaszt felé fordul és egészen az ősborókáshoz vezet. A mikro-térséget feltáró, a piros turista útvonalról Mende határában leágazó zöld jelzésű útvonal Úri és Gomba között, a patakokat is vezető völgyekben halad és Tápióságra érve a Tápió-völgyében folytatódik tovább. Péterit dél felől övezi az a hat és fél hektárnyi, nem összefüggő vízfelületű tőzeges tó és erdős, füves, cserjés park, amely jelenleg vállalkozás keretében horgásztóként üzemel. A Káva területén is átfolyó Gombai patak medrén az erdőkben átível egy kőhíd, mely a szájhagyomány szerint török eredetű. Más feljegyzések szerint arra lehet következtetni, hogy az egyedülálló módon fennmaradt híd részét képezte a hajdani Brassó és Buda között vezető sóútvonalnak. Kulturális vonzerők Péterin a Földváry család tulajdona volt az a részben felújított kúria, mely jelenleg kultúrház. Gomba kedvelt tartózkodási helye volt a főúri családoknak. Erről tanúskodik négy nevezetes épülete is (Patay kastély (művelődési ház), Máriássy kastély (tsz iroda), Perczel kastély (központi konyha), Fáy kastély (községháza), melyek mindegyike a falu központjában található. Idegenforgalmi hasznosításra leginkább a Máriássy kastély lenne hasznosítható. Kávának szintén maradtak fenn épületei a múltból. A Förschter kúriában jelenleg általános iskola működik, a Kovách kúriában pedig a polgármesteri hivatal taláható. Kisebb érdeklődésre tarthat még számot Péteriben az evangélikus templom és a Földváry család kriptája, Káván a földbe vájt, az utak alá benyúló pincék. A mikro-térségben az események között fontosabb a gombai fogathajtó verseny, a péteri tóparti majális és szüreti felvonulás. A térség gazdag pincesorokban, ennek ellenére borturizmusról egyenlőre szó sincs. Káván a pincék a faluban, Monoron (Stárzsahegy, Szárazhegy) és Pilisen külterületen, a Gödöllői-dombság szélén helyezkednek el. Bénye Gombával, Monoron pedig Szárazhegy és Strázsahegy alkotnak egy-egy hegyközséget. Bényén Pilisen és Monoron immár több éve rendeznek borversenyeket is. Az összesen 350 hektárnyi területen szőlőt termesztő Bényét és Gombát ben jó bortermő helynek minősítették. Fejlesztési elképzelések A monori térség e mikro-térségében a települések szerkezete a tájhoz igazodik, az utcák kanyargóak, szűkek, falusi idillt árasztanak magukból. Sok településen még szép számmal állnak a régi parasztházak, gazdasági melléképületek. A falvaknak van egy jó értelemben vett zártsága, izoláltsága, mely alkalmassá teszi őket pihenésre, kikapcsolódásra. A Gödöllői-dombság nyugati peremén található települések ideális közeget biztosíthatnak a falusi turizmus kialakítására. A külterületen található horgásztavak, a kirándulásra alkalmas erdei földutak, a borturizmus lehetőségét magában rejtő pincesorok, a történelmi látványként szolgáló nemesi kúriák, kastélyok és a sportolási lehetőséget biztosító lovas vállalkozások fejlesztésével változatos programot kínálhatnak az idelátogató turistáknak. Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 20

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében 14 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Összesített statisztikák Bevétel (ezer Ft) A miskolci kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Összefoglaló Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Régiók 10 Rangsor 2015 Növekedés Külföld és belföld Átlag felett. Átlagos. Átlag alatt. Növekedés százalékban TOP 10 LOW 10

Régiók 10 Rangsor 2015 Növekedés Külföld és belföld Átlag felett. Átlagos. Átlag alatt. Növekedés százalékban TOP 10 LOW 10 Szálláshelyek nemzetiségi adatai 2010 2015 Országok 42 Rangsor 2015 TOP 10 LOW 10 Növekedés 2010-2015 Külföld és belföld Átlag felett Átlag alatt Növekedés százalékban 2010-2015 TOP 10 LOW 10 Régiók 10

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai

A magyar lakosság utazási szokásai A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben