Helyi forrás alapú gazdaságfejlesztés és bioregionalitás. a Balassagyarmati kistérség és a Nagykürtösi járás esete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi forrás alapú gazdaságfejlesztés és bioregionalitás. a Balassagyarmati kistérség és a Nagykürtösi járás esete"

Átírás

1 Helyi forrás alapú gazdaságfejlesztés és bioregionalitás a Balassagyarmati kistérség és a Nagykürtösi járás esete

2 Helyi forrás alapú gazdaságfejlesztés és bioregionalitás A Balassagyarmati kistérség és a Nagykürtösi járás esete Szerkesztették: Bertényi Gábor - Králl Attila - Farkas Gabriella 2014

3 Tartalom I. KUTATÁSI HIPOTÉZIS ÉS MÓDSZERTAN I. KUTATÁSI HIPOTÉZIS ÉS MÓdszertan 5 (Bertényi Gábor, Lányi András) A fenntartható vidékfejlesztés kiindulási pontjai Munkanélküliség, elvándorlás, csökkenő születési ráta, öregedő népesség, leépülő szolgáltató szektor, rogyadozó oktatási, kulturális és szociális intézmények, vegetáló önkormányzatok, megszűnő munkahelyek, vállalkozni képtelen lakosság - a települések között pedig kietlen agrársivatagok. Ismerős valahonnan e tájkép? II. HELYZETKÉP ÉS ERŐFORRÁSLELTÁR 10 (Lányi András, Halász Gergely, Szalma Laura, Szuromi Orsolya) II.a. HOL IS JÁRUNK? 10 II.b A BALASSAGYARMATI KISTÉRSÉG 12 II.c A NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS 17 II.d PÁRHUZAMOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK AZ IPOLY MENTÉN 22 III. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK 25 (Bertényi Gábor, Králl Attila, Siklósi Rozália, Horváth Janka) III.a ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI ALAPELVEK 25 III.b ÉRINTETT SZEREPLŐK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÜK 27 III.c KIEMELT BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK 28 IV. SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET IDEÁT ÉS ODAÁT 31 akadályok és akadálymentesítés (dr. Major Ágnes) V.ÖsszefogLALÁS 40 KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK 41 A kötet szerkesztői és SZERZŐI 43 Executive Summary 44 A kelet-közép-európai vidék perifériáinak állapota napjainkra mind társadalmi, mind ökológiai szempontból fenn- és eltarthatatlanná vált. Az agrártájak gyors ütemű elszegényedésének és a helyi gazdaságok kiüresedésének talán legfőbb oka, hogy az ipari inputokon alapuló, nagy volumenű mezőgazdálkodási formák dominanciája kombinálódik a feldolgozóipar és a kereskedelem globalizációjával, a hazai kis- és középvállalatok és vállalkozások csekély szerepvállalása mellett. Magyarországon Közép-Kelet-Európában nem egyedülálló módon a rendszerváltozást követő jelentős birtokméret (re)koncentráció, és az erre épülő nagy agrobizniszek (újra)megjelenésének egyik eredménye a tipikusan hosszú élelmiszerláncok létrejötte és egyeduralma, amihez a kisléptékben gazdálkodók alig vagy egyáltalán nem találnak kapcsolódási pontokat. Ezt az állapotot konzerválja az uniós Közös Agrárpolitika támogatáspolitikája, valamint a vidékfejlesztési pályázatok prioritásai, nem utolsósorban a gazdálkodók önszerveződésének és önérvényesítő képességének alacsony szintje. A fentiek következményeként a vidéki perifériák leszakadó települései ma jellemzően képtelenek megélhetést biztosítani az ott élőknek. E tendencia kísérő tünete az adott térségek kritikus sérülékenysége, az alkalmazkodó képesség drámai csökkenése, amely

4 folyamat öngerjesztő és önbeteljesítő ciklusba sodorhatja az érintett területeket, hoszszabb távon kezelhetetlen méretű probléma elé állítva ezzel az érintett önkormányzatokat. A klímaváltozás, a csökkenő édesvíz-készletek és az olajcsúcs globális szintű környezeti és gazdasági válságtünetek; hosszabb távon éppen annak az iparszerű, energia- és kemikália-intenzív mezőgazdasági gyakorlatnak a fenntarthatóságát teszik kérdésessé, amelyre Európa élelmiszer-biztonsága ma épül. Ebben a környezetben egy fenntarthatóságot célzó vidékfejlesztési koncepció elsődleges kiindulási pontja csak egy adott térség agráriuma lehet, ennek vizsgálata során pedig mindazon tényezők számba vétele, amelyekre építve egy élhető és megélhetést is biztosítani képes vidékgazdaság feltámasztása elképzelhetővé válhat. A fenntartható vidékfejlesztés kurzus műhelymunkái és kutatásai során mindezeket szem előtt tartva először erőforrásleltárt készítünk, számba véve az adott régióra jellemző társadalmi, természetföldrajzi és agrártörténeti adottságokat és lehetőségeket. Ezzel párhuzamosan megpróbáljuk azonosítani a legfőbb - és legegyszerűbben elhárítható - akadályozó tényezőket is, melyek az organikus térségfejlődés egyengetni kívánt útjában állnak. Az így kapott sokdimenziós kép alapján kíséreljük meg kitapogatni azokat a beavatkozási és kitörési pontokat, amelyek kiaknázásához a legkevesebb befektetett erőforrás és energia szükséges, ugyanakkor rendszerszintű változás lehetőségét ígérik a fenntartható helyi gazdaságfejlődés irányába. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztési javaslataink alapján ideális esetben keletkező struktúra (legyen az termelői piac vagy értékesítési szövetség) önállóan is megálljon a lábán és hosszútávon is üzemképes maradjon. Ennek érdekében igyekszünk a mindenkori állami újraelosztási rendszertől és a pályázati szférától független, direkt módon a piacgazdaságba integrált megoldásokkal előállni. Fenti alapelveket vettük figyelembe a Balassagyarmati Kistérségben (H) és a Nagykürtösi Járásban (SK) végzett tevékenységeink során is. Jelen beszámolónk a kutatómunka eredményeinek rövid összefoglalója. Igazodva a fenntartható vidékfejlesztés kurzus részletezett alapvetéseihez, tapasztalatainkat igyekeztünk olyan gyakorlat-orientált javaslatokká, cselekvési programmá formálni, amely megalapozza a régióra értelmezett fenntartható vidékfejlődést szolgáló, határon átnyúló együttműködés lehetőségeit. Munkahipotézis és a kutatás célja A vidék jelenleg a hanyatlás képét mutatja. A falvak elöregednek, elnéptelenednek, s ennek fő okát a megkérdezettek a megélhetési lehetőségek beszűkülésével magyarázzák. Hozzájárulhat ehhez az egykor gazdasági-társadalmi egységet alkotó Ipoly-völgyet kettéválasztó országhatár is, amelynek következtében a térség (mindkét oldalon) némileg periférikus helyzetbe került. Mindezt tekintetbe véve két feltételezéssel éltünk: Egyik hipotézisünk szerint a hagyományai és adottságai szerint agrár-térségnek minősülő vidéken a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás első lépéseit a mezőgazdaságban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek terén lehetne és kellene megtenni - különös tekintettel az elérhető városi (ipari stb.) munkalehetőségek számának csökkenésére. Ezen belül feltételeztük, hogy az ökológiai fenntarthatóság kritériumainak a kisebb üzemméret a megfelelőbb, mivel a kisebb (az Európában átlagosnak számító kb. 40 hektárnál kisebb) gazdasági egységekre inkább jellemző helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó, és e források fenntartható (gyarapító-kímélő) használatán alapuló gazdálkodás; a hagyományos helyi tudás és munkakultúra felhasználása, átörökítése; élőmunka-intenzív művelési módok, a nagyüzemnél kedvezőbb fajlagos foglalkoztatási mutatók; hozzájárulás a helyi közösség és e közösség népesség megtartó képességének erősítéséhez; rövidebb értékesítési lánc, sok esetben a közvetlen kereskedelmi formák előnyben részesítése, melynek a helyi társadalomra és a környezetre gyakorolt kedvező hatását korábbi kutatásaink és a szakirodalom alapján valószínűsítettük. Feltételeztük továbbá, hogy a szlovák-magyar határ két oldalán elhelyezkedő települések közötti gazdasági (elsősorban értékesítési) kapcsolatok jobb kihasználása kedvező hatást gyakorolhat a mezőgazdasági tevékenység élénkülésére. A középső Ipoly-völgy természetes központjában egy Balassagyarmaton szerveződő gazdapiac, valamint a gazdasági együttműködés más formái e várakozás értelmében vonzóak lehetnek a határ szlovák oldalán élők számára is - amennyiben az együttműködés útjában álló akadályok elháríthatók. Anyag és módszer Vizsgálatainkat folyamán összesen három alkalommal egy-egy hetes kutatótáborok keretében végeztük. A terepi munkákban az ELTE Társadalomtudományi Kar Humánökológia szakos hallgatói - alkalmanként fő - és oktatói vettek részt a fenntartható vidékfejlesztés kurzus keretében. A munka során az Ipoly-völgy magyarországi, illetve szlovákiai oldalán elterülő térség agroökológiai adottságait, valamint gazdasági és társadalmi viszonyait igyekeztünk feltérképezni ban munkánkat az Ipoly-Táj Területfejlesztési Társulás által elnyert számú International Visegrad Fund projekt támogatta. A Nógrád megyéhez tartozó Balassagyarmati kistérségben a munkába bevont hallgatók a kistérség 29 településéből tíz településen összesen mintegy hetven interjút készítettek, elsősorban az alábbi célcsoportokhoz tartozó adatközlőkkel: mezőgazdasági kisvállalkozók (őstermelők, kistermelők);

5 a települések közösségi életének meghatározó szereplői: polgármesterek, civil szervezetek; vidékfejlesztési szakemberek (LEADER HACS-vezetők, falugazdászok, tanácsadók) pályakezdő fiatalok; roma fiatalok és a roma-integrációval foglalkozó személyek. Az Ipoly szlovákiai oldalán, a dél-szlovákiai Nagykürtösi járásban a vizsgálatot a Középső Ipoly-mente Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízásából, a Vidékfejlődés az Ipoly völgyében című kutatási program keretében végezték a hallgatók és oktatóik szeptemberében összesen 32 interjút készítettünk a járás határ menti településein, összesen 13 községben: Bussa, Csalár, Haraszti, Inam, Ipolyhidvég, Ipolykér, Ipolynyék, Ipolyvarbó, Kovár, Nagycsalomja, Óvár, Szécsénykovácsi, Zsély. A megkérdezettek között 13 kisebb családi gazdaság és 6100 ha-nál nagyobb mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosa szerepelt. Rajtuk kívül nyolc község polgármesterét, egy feldolgozóipari cég tisztviselőjét és négy, a térségben működő társadalmi szervezet képviselőjét kerestük fel kérdéseinkkel. választékából magától értetődően esett a választás a részvételi akciókutatás elméletére és gyakorlatára, hiszen: A részvételi akciókutatás mindig kontextus függő, és igyekszik a kutatást magát a helyi társadalomba beágyazni. A részvételi akciókutatás esetében az elmélet induktív módon a gyakorlatból következik; az elmélet lényegében arra próbál meg reflektálni, hogy mi az, ami működik a gyakorlatban, és mi az, ami nem. (Bodorkós, 2010) A megkérdezettekkel a hallgatók egységes terv szerint lefolytatott, félig strukturált interjúkat készítettek; az interjúkon elhangzottakat közös értékelések, elemzések során összegeztük. Kutatásaink során arra törekedtünk, hogy a teljes biorégióból, azaz az Ipoly (határ)folyó mindkét oldaláról azonos módszertannal felvett, egymással összehasonlítható adatokhoz jussunk az elhelyezkedő településekről. Kutatási módszerek és stratégiák széles

6 II. HELYZETKÉP ÉS ERŐFORRÁSLELTÁR II.a Hol is járunk: a vizsgált térségek természetrajza Két kutatási területünk - a Balassagyarmati kistérség és a Nagykürtösi járás - az Ipoly alsó, illetve középső szakasza mentén helyezkedik el. Természetföldrajzi szempontból ez a térség egy egységet alkot, hiszen domborzati és geomorfológiai szempontból is jól körülhatárolható, ugyanakkor vízgyűjtője révén szervesen kapcsolódik tágabb környezetéhez is. Az Ipoly (szlovákul: Ipel) a Duna bal parti mellékfolyója, amely a Vepor-hegységből ered, és Szobnál torkollik a Dunába. Eredeti hossza 257 km volt, mely az 1970-es évektől végzett szabályozásoknak köszönhetően 215 km-re csökkent. Az Ipoly Magyarország legkisebb olyan vízfolyása, amely még folyónak tekinthető. Bár vízjárása szélsőséges is lehet (az éves vízmennyiség ingadozása meghaladhatja az 1:7- hez arányt), vízhozamát hosszú távon képes egyensúlyban tartani. A folyó vízgyűjtő területét - melynek 1/3-a esik a mai Magyarország területére - északról a Szlovák-érchegység, valamint a Selmeci-hegyek, délről és keletről pedig a Börzsöny, a Cserhát, valamint a Karancs határolja. Ezen hegységek alapvetően vulkanikus eredetűek körülfogva az Ipoly fő völgyét, amelyet megközelítőleg 220 km hosszan folyóteraszok öveznek. A folyóteraszokon a földtörténet során különböző üledékrétegek halmozódtak fel. Az Alsó Ipoly-völgy területén a homokos vályog, illetve a nyers öntéstalajok, a folyó középső szakaszán pedig inkább a humuszban gazdag homoktalajok, valamint a réti öntéstalajok a jellemzőek. Az Ipoly-mentén, elsősorban a Nógrádi-medencében a talajtakaró jellemzően barna erdőtalaj. A vízgyűjtő jelentős részét erdő borítja, uralkodó fafajai a bükk és a tölgy. Az Ipoly lehetőséget biztosított a halászatra is, a XIII. századtól kezdődően ezt írásos emlékek is bizonyítják; napjainkban inkább a horgászturizmus a jellemző. A térség természetvédelmi szervei a helyi önkormányzatokkal együttműködve próbálják megvalósítani a terület természetvédelmi kezelését, céljuk az árterekben korábban kiirtott ligetek helyreállítása, így az utóbbi években több ezer fát, illetve cserjét ültettek a folyó két oldalán. Az árterületek ligetei, rétjei és legelői korábban kiváló teret biztosítottak az állattartáshoz, amely napjainkra sajnos a határ mindkét oldalán jelentősen viszszaszorult. Emellett a két ország a holtágak revitalizációjában is próbál együttműködni, valamint 1992-ben jött létre az Ipoly Unió, vagyis az Ipoly-mente Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület, mely további határon átnyúló együttműködéseket valósít meg a területen. A szervezet igyekszik tevékenységét a teljes vízgyűjtő területre kierjeszteni. Központja Ipolyságon található, másik székhelye pedig Balassagyarmaton van. Az Ipoly-menti térséget nem csak földrajzi adottságai, hanem történelmi gyökerei is öszszefűzik. Az Ipoly alsó és középső szakasza a Magyar Királyság idején Nógrád, illetve Hont vármegyéhez tartoztak. A II. világháborút követően az 1950-es megyerendezés során az egykori vármegye határok felbomlottak, és az Ipoly határfolyóvá vált. Bár ez több, mint 60 évvel ezelőtt volt, Balassagyarmat vonzáskörzete továbbra is túlnyúlik az Ipoly túloldalára. A Szlovákia déli részén végzett kutatómunka során is szembesültünk azzal, hogy az Ipoly szlovákiai oldalán élők rendszeresen járnak át a határon, akár dolgozni, akár bevásárolni, vagy egyéb szolgáltatásokat igénybe venni. Hasonló jelenségről beszélhetünk Ipolyság (szlovákul: Šahy) esetében is, ott is rendszeresen vásárol a magyarországi határ menti lakosság a helyi multikban. Az ipolysági piacon járva olyan magyarországi termelőre is bukkantunk, aki a szlovák oldalon is hétről-hétre próbálja portékáját értékesíteni. A vulkanikus alapzaton kialakult talajok a hegy- és domboldalakon kiváló adottságot biztosítottak a szőlőtermesztéshez. A szőlőtermesztés és ehhez kapcsolódóan a borászat alapvetően a szlovákiai oldalon vált jelentőssé, amelyhez az Ipoly-völgyét határoló hegységek déli lejtői biztosítottak kiváló lehetőséget. A vulkanikus eredet emellett életre hívta az ércbányászatot is (pl.: Korpona térsége). Az ércbányászaton túl a szénbányászat is meghatározó tevékenység volt a térségben a XIX. század második felétől egészen az 1990-es évekig. Ez főként a Nógrádi-medence területéhez kapcsolódott, amely külön geológiai egységet alkot, nagyobb része a mai Magyarország területéhez tartozik. Az Ipoly menti térség éghajlata a hazai átlaghoz képest alapvetően hűvösebb, az éves átlaghőmérséklet alacsonyabb (nyáron o C), az éves csapadékösszeg magasabb ( mm/év), az évi hőingás pedig kiegyenlítettebb (20-23 o C). Az Ipoly-völgyében a mezőgazdaságot tekintve, a klimatikus viszonyok alapján, a gyümölcstermesztés (bogyós gyümölcsök) is jelentős volt, ezen kívül az agyagos vályogtalajokon jellemzővé vált a szántóföldi növénytermesztés is, illetve az Ipoly közvetlen közelében fekvő területek a zöldségtermesztésnek is kedveznek, hiszen az öntözővizet a folyó szolgáltatja

7 Az Ipoly-menti térséget természetföldrajzi, illetve részben történelmi szempontból is egy egységként kezelhetjük, mely az Ipoly Eurorégió jelmondatában is alapvető célként jelenik meg: Tekintsük a folyót folyónak, amely összeköt és ne egy határnak, amely elválaszt! 1 II.b A BALASSAGYARMATI KISTÉRSÉG. 2 Társadalmi-gazdasági viszonyok átalakulása a rendszerváltás óta. A 90-es években a privatizáció és a TSZ átalakítása új helyzetet teremtett. A helyi vagyonelemek nagy része mára tehetős vállalkozók kezébe került, akik általában az állami vagy szövetkezeti gazdaságok egykori vezetői voltak. Ma jellemzően több száz, több ezer hektár felett rendelkeznek, jelenlétük, tevékenységük sok tekintetben gátló tényezője a falvak fejlődésének. Általában a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási forrásainak lehívásában, illetve az ebből finanszírozott iparszerű agrár-technológiák alkalmazásában érdekeltek, nincs szükségük helyi munkaerőre, helyi tudásra. Általában kétféle stratégiát követnek: vagy domináns szerepet vívnak ki maguknak a helyi vezetésben, vagy kívülállónak tekintik magukat és nem vállalnak felelősséget sem az adott településért, sem az ott lakókért. Sajnos az egykori TSZ a munkavállalóit, tagjait elszoktatta az önálló gazdálkodástól, a kockázatvállalástól, ám az emberek állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos tudása nem veszett el menthetetlenül 3, bár tagadhatatlan, hogy az elmúlt 20 évben a családi vállalkozásokat ellehetetlenítő agrárreformok hatására a szakértelem, a helyi tudás folyamatosan pusztul és leértékelődik; az emberek eladják, bérbe adják földbirtokaikat, a gyerekek már nem sajátítják el otthon a földművelés gyakorlatát. A környék rendszeres jövedelemmel bíró falusi rétegének tagjai a közeli városokban dolgoznak. A bejárók zöme rosszul fizetett, részben alkalmi munkát végez, részben a szürkegazdaságban tevékenykedik. A vázolt történeti modell egyik pregnáns példája Drégelypalánk, ahol a TSZ a 80-as évek végén saját nyereségből felépített egy lekvárkészítő üzemet. A TSZ tagjainak tulajdonrészét a rendszerváltás után egy svájci vállalkozó felvásárolta, többségi tulajdonossá válva a munkásokat elbocsájtotta, a felvásárlási árat leszorította, majd rövid időn belül tovább értékesítette a vállalkozást. Jelenleg német tulajdonos üzemelteti, helyi alapanyagot egyáltalán nem vásárol fel az üzem, a feldolgozandó áru a tengeren túlról érkezik, a félkész terméket Németországba exportálják, a hígított masszából külföldön állítólag gyümölcsjoghurtot állítanak elő. 1 Az Ipoly Unió bemutatása 2 Az összefoglalás alapja: Palóc Jövő - vidékfejlesztés alulnézetből, Szerk. Lányi András - Farkas Gabriella, Érsekvadkert, ben a balassagyarmati kistérségben 1322 gazdaságban foglalkoztak állattartással. Főként szarvasmarha, sertés, juh illetve baromfi a jellemző - forrás: KSH A 90-es években a Rauch vállalat jól kiépített helyi felvásárlási hálózatával és vonzó áraival kiszorította a környékről az összes versenytársát, majd hirtelen a korábbinál is lejjebb nyomta a felvásárlási árakat. A gazdák tönkrementek, a bogyósgyümölcs-termesztésről híres környék hanyatlásnak indult, a gyümölcsösök jelentős részét kivágták vagy elvadultak, bebokrosodtak. A 70-es, 80-as években virágzó fólia technológiás zöldségtermesztés is hasonlóképpen indult el az enyészet útján és semmisült meg mára végérvényesen. A kutatás során megismert falusi társadalomszerkezet A falvakba napjainkban (újra)települő városi középosztályi réteg szintén kétféle stratégiát követ. Vannak, akik egyáltalán nem mutatnak érzékenységet a helyi ügyek iránt, egyszerűen kellemes lakóhelynek tekintik a települést, munkájuk, kapcsolatrendszerük a városhoz köti őket. A másik csoportba azok tartoznak, akik öntudatos falusiakká válnak, tervezetten, tevékenyen részt vállalnak a helyi ügyek menedzselésében, a problémák megoldásában. A második csoport tagjainak előnyére válik, hogy érdekérvényesítő képességük a falusi lakosénál kifinomultabb. Változásokat kezdeményeznek, amelyek gyakran a falu javára válnak, más esetekben újabb helyi konfliktusok kiindulópontját képezik. Aktivitásuk a polgármesteri szék várományosaivá is teheti őket. Fontos továbbá kiemelni az újonnan érkezett-státusz függetlenségét a falu közel- és régmúltjától, valamint az ezzel járó, évtizedekre kódolt belső konfliktusoktól, előítéletektől. A magasabban kvalifikált falusiak és egyetemet, főiskolát végzett gyermekeik inkább költöznek a falvakból a városokba, a városlakók kisebb csoportja pedig előszeretettel választja új lakhelynek a vidéket. Lassú, részleges népességcsere így megy végbe. A falusi társadalom legalsó rétege, a szegényeké, változatlan marad, nem adatik meg nekik a mobilitás kiváltsága. A két csoportot összekötő relációk tovább gyengülnek, hiszen az újonnan beköltöző, befolyásos családok az esetek többségében nem lokálpatrióták, így nem elkötelezettek, érdekeltek a település egészének felvirágoztatásában, az alsóbb, őshonos rétegek pedig nem rendelkeznek megfelelő érdekérvényesítő erővel ahhoz, hogy hatással legyenek a helyi működésre. Tapasztalataink azt mutatják, hogy folyamatosan csökken azoknak a száma, akik tényleg tudnak és akarnak is befolyást gyakorolni a település sorsát érintő döntésekre. A faluközösség társadalmi törésvonalai Interjúinkból kiderült, hogy a falvakat megosztó leggyakoribb társadalmi ellentétek a következők: helyi klánok vetélkedése a hatalomért, a falu vezetéséért, az ezzel járó előnyökért az egyik oldalon a polgármesterrel jó kapcsolatot ápoló rokonok, barátok, családtagok, üzlettársak állnak, a másik oldalt, az ellenzéket pedig azok adják, akik nem részesülnek pillanatnyilag kiváltságokban) aktuális érdekellentétek: például a rendszerváltás után végbement TSZ-privatizáció, földkiadás, árverés körül elszenvedett sérelmek kárvallottjai és haszonélvezői állnak szembe egymással betelepültek/őslakosok ellentéte cigányok és többségi társadalom ellentéte

8 A fiatalok helyzete A fiatalok elvándorlását leginkább a munkalehetőség hiánya, a megélhetés, egzisztenciateremtés bizonytalansága ösztönzi, az életszínvonal alacsonyabb szintje, az infrastrukturális elmaradottság, valamint a tercier szektor, a szolgáltatások szűkössége. További probléma az ifjú generáció számára a falusi életlehetőségek beszűkültsége, a vonzó programok, sport és kulturális rendezvények hiánya, a tartalmas közösségi lét jótékony megélését elősegítő színtér/színterek deficitje. A kutatásból kiderült, hogy bár a falusi fiatalok alapvetően nem szeretnének máshol élni, mégis erre kényszerülnek. Az oktatás és képzés problematikája A településeken óvoda, bölcsőde csak szórványosan fordul elő, nem ritka, hogy több településről egy kiemelt, központosított általános iskolában tanulnak a diákok, ám arra a variációra is akad példa szép számmal, hogy csak alsó, vagy csak felső tagozat működik az adott településen. A fiatalok már viszonylag korán fárasztó, napi ingázásra kényszerülnek. Akik az általános iskolai képzést szülőfalujukban végezték, a település iránti kötődésük a tapasztaltak alapján erősebb, tartósabb. A felsőfokú végzettséget szerzettek körében jelentős problémát okoz, hogy helyben nem találnak képzettségüknek megfelelő szintű munkát, így az általunk megkérdezettek valószínűbbnek tartják, hogy máshol fognak élni. A szakképzett fiatalok hiánya a vidék leépülésének egyik fő tényezője. Az alacsonyabb végzettségűek szakmájuk révén könnyebben tudnak a környéken elhelyezkedni. A mezőgazdasági szakmák iránt inkább azok érdeklődnek, akik hasonló jellegű szakképzésben vettek részt. Sajnálatos tény, hogy a fiatal generáció tagjai otthon már nem szereznek a mezőgazdasággal kapcsolatos élményeket, az oktatási intézményekben nincsenek már iskolakertek, semmilyen formában nem találkoznak a gyerekek haszonnövényekkel, állattartással. A megkérdezett fiatalok a nyári, alkalmi munkalehetőséget is hiányolták. A szakmát tanulók pályaválasztásának irányát jellemzően a közvetlen elérhető kínálat határozza meg (a kollégiumi léttől idegenkednek a szülők, a napi bejárás pedig a diáknak megterhelő). Az integrált oktatási rendszerben (TISZK 4 ) Balassagyarmatnak a faipari képzés tekintetében jutott kiemelt szerep, az évek folyamán végbevitt oktatási reformok a képzési választékot alig módosították. Megyei összehasonlításban a balassagyarmati iskolák által nyújtott kínálat kiemelkedőnek tekinthető. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg a mezőgazdasági szakképzés és szakközépiskolai képzés színvonalának emelésével, a diákok számára a gazdálkodó pálya vonzóvá tételével, az agrárium megszerettetésével lehetne a legtöbbet tenni azért, hogy a fiatalok helyben maradjanak edukációjuk után és a falusi létformában valódi alternatívát, biztos egzisztenciaforrást lássanak. Agrárjelen mai gazdálkodási modellek Őstermelők 5 Az őstermelők számára még a növekvő kereslet mellett is kockázatosnak bizonyul a gazdaságfejlesztés, vállalkozásbővítés, mert az egyszerűbb, kisebb volumenű beruházások is nagyobb terhet jelentenek, mint amekkorával egy kisebb termelő meg tudna birkózni. Sok gazdálkodó, vagy gazdálkodni vágyó termelő küzd a túl kicsi birtok, vagy a teljes földhiány problémájával. Háztájizás A háztáji kertek elsősorban a családot és a rokonokat látják el alapanyaggal, terménnyel, állattartás esetén hússal, tojással is. A portákon keletkezett felesleg falun belül cserél gazdát, a helyi cserekereskedelem jól bevált, működő rendszer. Ezek a minimál méretű gazdaságok rendszerint nem fejlődőképesek. Az emberekkel folytatott beszélgetések alapján ennek többnyire az az oka, hogy a gazdálkodók főfoglalkozású kereső tevékenység mellett végzik a háztájizást, ami a fiatalok számára egyre terhesebb. Ráadásul kizárólag erre építeni a család egzisztenciáját ennél az üzemméretnél lehetetlen, minthogy nem termel havi rendszerességgel a megélhetéshez szükséges mértékű bevételt. 4 térségi integrált szakképző központ 5 őstermelőnek minősül a jelenkori jogszabály alapján:

9 Kisvállalkozók 6 A kisvállalkozások és termékeik iránt az utóbbi időben növekvő kereslet mutatkozik, bár ez egyelőre még csak az állattartásra gyakorolt némi élénkítő hatást. Többnyire az igénytelenebb, nagyobb tűrőképességű fajtákkal (kecske, birka) próbálkoznak, tejtermékeik, húsuk kelendő, jól értékesíthető manapság, gyakorta persze inkább exportálják. A nagyobb, tőkeerősebb, stabilabb állattartó gazdaságok a térségben hagyományos szarvasmarhatartásra szakosodtak. A tejet helyben vagy a környéken értékesítik, mobil hűtőkocsikkal terítik szét, direkt módon, szerződéses partnerként a boltokba is szállítanak. Szignifikánsan emelkedett a sajtkészítéssel próbálkozó családi vállalkozások száma, az utóbbi időben trenddé vált a manufakturális körülmények között előállított termékek kereskedelme. Tőkeerős vállalkozás esetében érdemes beruházni és inkább a kifizetődő húsfeldolgozás irányába szélesíteni a profilt. Az EU-ban a családi gazdaság ideálisnak tartott üzemmérete hektár, amit egy család kevés bérmunkával, viszonylagos biztonsággal, kiszámíthatósággal, nyereséges módon tud üzemeltetni. A balassagyarmati járásban ez a kategória szinte nem is létezik, ha mégis, rendkívül ritka. Nagygazdák A megmaradt nagyobb területen gazdálkodó gyümölcstermesztők többsége ma is, a kedvezőtlen árviszonyok ellenére is biztosabbnak látja, ha évi terméshozamát olcsón, nagy tételben egy felvásárlónak adja el. Így legalább mellőzheti a munkaigényes kézi betakarítást (környékbeli megbízható munkaerő hiányában amúgy sem lenne megoldható), tárolást, szállítást, feldolgozást (ez a térségben teljesen esélytelen, a feldolgozó kapacitások a nullával egyenlőek) és értékesítést. Önkormányzat és agrárium Általában az önkormányzatok sem rendelkeznek saját földterületekkel, ami ellehetetleníti a szociális földprogramok beindítását, és a közfoglalkoztatás keretében megvalósítható, értékteremtő tevékenységet is erősen lekorlátozza. Tapasztalataink alapján elmondható, hogy a vidékfejlesztési pályázatoknak egy igen csekély része fordítható csak közvetlenül gazdaságélénkítő vagy munkahelyteremtő célokra, és ezekből is gyakran kizárják a kisebb vállalkozásokat vagy éppen a kisebb településeket. Sok esetben az önrész hiánya (és az önrészt biztosító bankhitel hiánya vagy teljesíthetetlen feltételei) teszi lehetetlenné, hogy pályázzanak. Munkaerő A vizsgált térség hátrányos helyzetűnek számít, sok a munkanélküli, mégis nehézkes vállalkozó szellemű, felelősségteljes, lelkiismeretes munkaerőt találni. Az emberek 6 Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. apatikusak, önbecsülésüket, önbizalmukat, szorgalmukat, részben szakértelmüket is elvesztették, valamint egykori stabil munkavégző képességüket is. Kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a munkanélküliek közül sokan még a saját napi szükségleteiket fedező alapanyagokat sem termelik meg otthon a konyhakertben, helyette ha a lehetőségek engedik a napszámba járást, a közmunkát választják. Munkánk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyi társadalom alkalmassága fenntartható helyi gazdasági stratégiák kialakítására és megvalósítására a következő, a szó szűkebb értelmében vett társadalmi feltételeken múlik: a népesség összetétele; a népesség gondolkodásmódja/tudása; a közösségi kapcsolatok minősége; helyi erőviszonyok; tulajdonviszonyok; gazdálkodási tapasztalatok. II.C NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS Népesedési tendenciák Az általunk felkeresett dél-szlovákiai települések többsége népesedési szempontból két típusba sorolható; az alapvető demográfiai mutatók szerint mindkettő nagyfokú homogenitást mutat. A Balassagyarmat Nagykürtös útvonaltól nyugatra elhelyezkedő közepes vagy annál kisebb méretű településeket (ipolynyéki mikrorégió) lassú, 10% körüli demográfiai veszteség jellemzi 1991 és 2011 között. A születő gyermekek számának visszaesése azonban a jövőre nézve a mostaninál kedvezőtlenebb képet jelez, amit jól magyaráz a lakosság elöregedése (a nyugdíjasok száma már ma is 25% körül mozog), és ez korántsem új jelenség. A fiatal párok és házasulandó fiatalok egy jelentős része elhagyja szülőhelyét. A helyben és a közeli városokban elérhető munkahelyek fogytán többségük egyre távolabbi településeken talál megélhetést, ma már jellemző módon Angliában, Németországban. Általában azt tervezik, hogy egyszer majd hazaköltöznek, erre azonban munkalehetőség híján sokszor mégsem kerül sor. Mindazonáltal, ezek viszonylag kedvezőbb adottságú községek, ami a települések arculatán is megmutatkozik. A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma az összlakosság 10-20%-a között mozog, ami a megyei (Banska Bystrica) átlagnál így is jóval kedvezőtlenebb. A fent jelzett tendenciák fokozottan érvényesülnek a Nagykürtös és az országhatár közötti aprófalvakban. Ezekben a nyugdíjasok, rokkant-nyugdíjasok és a nyilvántartott munkanélküliek alkotják együtt a lakosság többségét. A rendszerváltozás óta mért demográfiai veszteség községenként komoly eltérést mutat, de mindenképpen jelentős: 15-30% között mozog, amit már semmiféle természetes urbanizációs trend nem magyaráz. S hogy kik hagyták el a községeket, elárulja a tény, hogy jelenleg lakosságuk egyharmada nyugdíjas. A nyilvántartott munkanélküliek részaránya az összlakosságon belül nem sokkal magasabb, mint a nyéki mikrorégióban (az átlag 20% fölött), de csak

10 azért nem, mert errefelé több a nyugdíjas. A községi elöljárók szerint egyébként a munkanélküliek jóval többen vannak, mint amiről a hivatalos statisztikai adatok tanúskodnak. A külföldi munkavállalás itt is igen elterjedt a fiatalok körében, annál is inkább, minthogy a bejáró munkát a zsákfalvak rossz közlekedési viszonyai, a gyakorlatilag járhatatlan bekötőutak akkor is megnehezítenék, ha lenne kellő számú munkaalkalom. De nincs: az ipar és a bányászat visszaesése sok munkahelyet megszüntetett. A balassagyarmati és szügyi üzemekben is kevesebb szlovákiai munkavállaló dolgozik ma már, mint korábban, ennek oka a szlovákiai viszonyokhoz mérten is alacsony fizetés. A Nagykürtös alatti (keleti) határszakaszon található két nagyobb település, Bussa és Zsély egyik típusba sem sorolható. Bussa lakossága dinamikusan növekszik, a népesség felét kitevő cigányság magasabb reprodukciós rátájának következtében. A falu lakosságmegtartó képességét javítja valószínűleg az itt létesített Ipoly-híd is, amely a községnek a szomszédos magyarországi településekkel jobb összeköttetést biztosít. Zsélyben a lélekszám nem változik számottevően, egyébként a zömmel ipari mesterségeket űző, szlovák többségű, kedvező közlekedési kapcsolatokkal rendelkező község viszonyainak tanulmányozása kívül esett agrár-központú vizsgálódásaink körén. A társadalmi-gazdasági viszonyok alakulása a rendszerváltozás óta Miközben az államszocializmus berendezkedése Csehszlovákiában és Magyarországon jelentős eltéréseket mutatott, és ezek a különbségek különösen 1968 után nyomták rá a bélyegüket a két ország társadalomfejlődésére, a rendszerváltozás társadalmi-gazdasági következményeiben ehhez képest jóval nagyobb hasonlóságot fedezhetünk fel, legalábbis, ami a vidék fejlődését illeti. A kényszerszövetkezetek itt is, ott is a gazdatársadalom szétverésének és kifosztásának eszközei voltak. Ezek, miközben meghonosították az ipari jellegű mezőgazdasági tömegtermelést, számos tekintetben visszatérést jelentettek a feudális nagybirtokrendszerhez és a második jobbágyság állapotához: kényszermunka, parancsuralmi munkaszervezet, a személyes érdekeltség hiánya, hiánygazdaság és pazarlás, rossz hatékonyság. A falusi társadalom ugyanakkor idővel hozzáidomult ezekhez a feltételekhez, amelyek között az emberek biztos munkalehetőséget, a termékek garantált értékesítési lehetőséget találtak (állami felvásárlási rendszer). Amikor a termelőszövetkezetek feloszlatása nem spontán, hanem mindkét országban kormányzati kezdeményezésre végbement, bár Szlovákia és Magyarország részben eltérő privatizációs stratégiát követett, a következmények egyformán alakultak. A földek mennyiségileg és minőségileg túlnyomó része egy szűk, a privatizátorokhoz közel álló kör tulajdonába került, akik utóbb fokozatosan felvásárolták a törpebirtokok jelentős hányadát is. A földhöz juttatottak többsége ugyanis hamar felismerte, hogy szaktudás, tőke, gép, istálló stb. nélkül nem lesz képes sikeres mezőgazdasági tevékenységet folytatni, és eladta vagy bérbe adta birtokát. A földtulajdon rekoncentrációja tehát hamar végbement, és ismét a sok száz vagy több ezer hektáros nagyüzem vált meghatározóvá. Azzal a különbséggel, hogy ezek munkát, megélhetést immár alig-alig biztosítanak a falvak lakóinak. A privatizációt követő évtizedben nem mentek ritkaságszámba a sikeres magánvállalkozások. Ügyesség és szorgalom segítségével a 3-4 hektáron induló gazdálkodás egy évtized leforgása alatt hektáros, virágzó középvállalkozássá tudott fejlődni (bizonyságául annak, hogy a kis üzemméret a mezőgazdaságban nem okvetlenül jelent hátrányt). Az viszont, hogy nyereségüket földvásárlásba fektették, és nem termékeik feldolgozásába vagy alkalmazottaik számának növelésébe, nem okvetlenül a fejlődés jele. Lehet a válságé is: a kis területen előállítható, munkaintenzív termék árát letörte az áruházláncok terjeszkedése, ez utóbbiakkal még a helyi felvásárlók/elosztó központok sem voltak képesek felvenni a versenyt. A szántóföldi veteményeknek viszont mindig akadt vevője, s velük a gond is kevesebb. A mennyiségi szemléletet igazolta végül a földalapú támogatás megjelenése. A támogatás 80%-a akkor is jár, ha a föld parlagon marad, tehát nem ösztönzi a termelést, főleg nem a munkaigényes ágazatokat. Ezért sajnos az jár jól, akinek sok földje van, és azon a legkevesebb élőmunkával, egészében véve kis ráfordítással csekély hozzáadott értéket állít elő. A külföldiek földtulajdon-szerzését egyik vizsgált ország törvényei sem teszik lehetővé, azonban gazdasági társaságok keretében gyakorlatilag eddig is, ezután is akadálytalanul szerezhetnek tulajdon- vagy rendelkezési jogot jelentős birtoktestek felett. Mivel a földek mintegy 80%-a társasági tulajdonban van, a külföldiek tényleges részesedése a földtulajdonból alig megállapítható. Érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezett vállalkozók felkészült mezőgazdasági szakembereknek, megfontolt üzletembereknek mutatkoztak, akik a saját gazdaságukon túli kérdésekben is széles látókörrel, biztos ítélőképességgel foglaltak állást. Összefügghet ez azzal is, hogy a falvak életét jelenleg meghatározó, befolyásos családok nevét sok esetben viszontláthatjuk a temető régi fejfáin is. Hajlamosak vagyunk jelentőséget tulajdonítani ennek a megfigyelésnek: arra vall, hogy a kutatott szlovákiai falvakban a hagyományos gazdatársadalom inkább volt képes megőrizni vagyis inkább visszaszerezni pozícióit, mint Magyarországon. A többség azonban a rendszerváltozás után más kereső foglalkozás mellett, kicsiben kezdett gazdálkodni a tsz-től visszakapott földeken. A vidék hagyományainak megfelelően a zöldségtermesztés volt a fő profil, a megtermelt árut minden mennyiségben fel tudta venni a hazai piac. Az értékesítési feltételek drámai romlása azonban az ezredforduló után egy csapásra véget vetett ennek a szerény konjunktúrának. A feldolgozóipar és a helyi felvásárlási központok mint biztos átvevők eltűntek, így azokat az őstermelőket, akik a kilencvenes években kitanulták a piaci értékesítés fortélyait, az ezredforduló után ugyanúgy tönkretette a multinacionális élelmiszerkereskedelmi hálózatok árversenye, mint az üzemszerű, nagyobb vállalkozásokat. A különbség csak annyi, hogy míg a nagyok előre menekültek, azaz áttértek a befektetést és élőmunkát alig igénylő szántóföldi tömegtermékre, addig a konyhakert méretű gazdaságok egyszerűen felhagytak az árutermeléssel és a továbbiakban önellátásra, helyi cserekereskedelemre szorítkoztak. Így tűntek el a fóliasátrak a kertekből, a jószág a legelőről és a fiatalok a falvakból

11 Ma mindenütt az terem, amivel legkevesebb a gond : búza, kukorica, repce és napraforgó.. Ezeknek ráadásul biztos pótlólagos piacot jelent a biomassza alapú üzemanyaggyártás amely uniós támogatást élvez, mint zöld energiaforrás. Ezzel magyarázzák, mondhatni egyhangúan, a térség mezőgazdasági vállalkozói, hogy miért hagytak fel a hagyományos állattartással, zöldség-termesztéssel. Az uniós agrárpolitika és a kapcsolódó támogatási rendszerek, plusz ezek nemzeti szintű megvalósulásai országainkban nagymértékben hozzájárultak az általunk tapasztalt képhez: a jelenlegi támogatáspolitika nem tudja beváltani a hozzáfűzött reményeket, a kisgazdaságok működését nagyban hátráltatja, sok helyütt ellehetetleníti. A probléma közös együttműködéssel való megoldása annak végzetes következményei miatt (munkanélküliség, falvak elnéptelenedése) sürgető. Ám a megkérdezettek - bár teljes mértékben tisztában vannak a helyzet súlyával - úgy érzik, semmit sem tehetnek a gazdasági realitások ellenében. Családi vállalkozások Feltételeztük, hogy a térségben a házikerttől a 40 hektár körüli, közepes üzemméretig terjedő, aránylag széles sávban aránylag szép számmal találunk majd az önellátáson túl értékesítés céljából is termelő családi gazdaságokat. Ebben a várakozásunkban azonban csalódnunk kellett. A mezőgazdaság mint fő vagy mellékes jövedelmi forrás egyre kevesebb család életében játszik szerepet. A helyi áruforgalom piacon kívül, a kertek alatt zajlik, cserekereskedelem és kölcsönös ajándékozás formájában. Ugyanúgy, ahogy a törpebirtokok művelése: visszatraktorozzák egymásnak az elvégzett munkát, kölcsön géphasználatot. Nem is érné meg a családoknak, hogy több energiát fektessenek a termelésbe, értékesítésbe, amikor a húsnak, zöldségnek, úgymond, nincs ára, és jóformán vevője sem akad, hiszen mindenki a TESCO-ba, LIDL-be jár bevásárolni. A piacok forgalma visszaesett. Ipolyságon kevés árust, mérsékelt forgalmat találtunk. Losoncon főleg a nagybani piacról vagy központi elosztóhelyekről érkező tömegtermék kapható (ugyanúgy, mint a legtöbb magyarországi piacon). Nagykürtösön az egykor virágzó bányász-településen mára visszaesett a forgalom, és a piacról kiszorultak az árusok. Beszéltünk azonban olyan gazdával is, akinek itt vagy ott törzsvevői vannak, és megtalálja a számítását a piacozásban. A piacozó és a piacozásból tisztességes jövedelmet húzó gazdák kivétel nélkül az idősebb korosztályból kerülnek ki. Általában elmondható, hogy a fiatalok kevés hajlandóságot mutatnak a családi gazdaság átvétele, általában a mezőgazdaság iránt. A fiatal és középkorú mezőgazdasági vállalkozókról elmondhatjuk, hogy a többségük rendelkezik valamilyen agrár-jellegű szakképzettséggel. Ezt azért kell kiemelni, mert a mezőgazdaságtól való elfordulás legfontosabb szubjektív okát éppen abban látjuk, hogy e szakmák alacsony presztízse a családok nagy részét visszariasztotta attól, hogy gyermekeiket ilyen képzési formák felé tereljék. Márpedig a sikeres helytállásnak ma már ezen a területen is nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő, akár felsőfokú szakképzettség. Így nem meglepő, hogy az aktív gazdák átlagos életkora 50 és 60 év között mozog, ami egybevág az Ipoly magyar oldalán szerzett tapasztalatainkkal. Abban sem találtunk eltérést, hogy a kisvállalkozások, családi gazdaságok száma falvanként átlag 2-3-nál nem több, a Nagykürtös alatti határ menti sávból pedig szinte teljesen eltűntek. Vagyis a földek java részét fokozatosan felvásárló bel- és külföldi vállalkozók nagyüzemei és a háztáji önellátás között szinte semmi sem maradt. Szlovákiában az őstermelőket egyébként nem terhelik adminisztratív kötelezettségek. Aki az önkormányzaton regisztráltatta magát, háztól vagy a közeli piacokon (egy száz kilométeres körön belül) minden további nélkül értékesítheti a termékét. A gazdálkodó családok többsége ezt a formát választja, az általuk előállított áru (konyhakerti növények, burgonya, tejtermék, méz, baromfi stb.) volumenének ezek az értékesítési formák éppen megfelelnek. Előfordul olyan gazda is, aki mozgóárussal, városi zöldségkereskedővel áll kapcsolatban. Még gyakrabban integrátorokkal, akik gondoskodnak a vetőmagról, vegyszerről, és előre lekötik a készterméket, így a gazda gyakorlatilag nem folytat piaci tevékenységet. Sokan elmondták az idősebbek közül, hogy amit csinálnak, szerelemből csinálják, hiszen már régen nem kifizetődő. De meddig? Az volt a benyomásunk, hogy azokban a családokban, ahol a rokonság vagy a gyermekek részt vesznek a családi vállalkozásban, vagy komoly kilátás van rá, hogy azt folytassák, ténylegesen az értékesítési lehetőségek alakulásától függ, hogy jövendő terveikben kisebb vagy nagyobb szerepet szánnak a mezőgazdaságnak. Minderről ők maguk igen óvatosan nyilatkoznak, amit érthetővé tesznek az elmúlt években elszenvedett csalódások, és a kiszolgáltatottság az agrárpolitika előre kiszámíthatatlan változásainak. A családi gazdaságok, mezőgazdasági kisvállalkozások támogatása a helyi lakosság szempontjából létkérdés, aminek a jelentőségét eddig talán a regionális fejlesztési politika nem vette kellőképpen figyelembe. Ténylegesen két út áll a térség falvaiban élő lakosság előtt: vagy elvándorolnak (a vándorlás jellemző célpontjai között egyre inkább Nyugat-Európa nagyvárosai szerepelnek), vagy kihasználják a mezőgazdasági tevékenység számára kedvező helyi adottságokat. Ezek a kedvező adottságok jelenleg csak elvben léteznek. A természet adta előnyöket ugyanis ellensúlyozzák a társadalmi hátrányok. Ezek közül eddig a nagybirtokrendszert, a támogatás-politikát, és mindenekfelett a hazai piac elvesztését említettük. Ki kell ezt egészítenünk még valamivel. A mai kereskedelmi és logisztikai viszonyok között gyakorlatilag kizárt, hogy a mezőgazdaságban egyébként racionálisan működtethető, jó minőséget produkáló családi gazdaságok a piaci versenyben helyt álljanak. Ahol Európában még virágzó farmergazdaságokat találunk, ott nem hiányzik a gazdák közötti együttműködés, szövetkezés valamilyen formája sem. Sajnos, Kelet-Európában a kolhoz típusú erőszakos szövetkezetesítés egy hosszú időre elvette az érintettek kedvét az összefogástól. Nemcsak az intézmény kompromittálódott. A kollektivizálás, utóbb a privatizálás olyan drámai konfliktusok, visszaélések, érdekharcok forrása volt, melyeknek sebeit a falusi társadalom máig őrzi mindkét országban. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a gazdák többnyire bizalmatlanok az együttműködéssel, azaz lényegében egymással szemben, erre a nehéz örökségre kell gondolnunk

12 Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a kistermelők, családi vállalkozások eltűnése. A Balassagyarmati kistérségben a bogyós gyümölcsöket termesztő kisvállalkozók lehetetlenültek el, míg a Nagykürtösi járásban a fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozók. Kutatásaink során a magyar és a szlovák oldalon egyaránt átlagosan falvanként mindössze 2-3 agrár-kisvállalkozást találtunk. Fontos megemlítenünk a külföldi befektetők egyre hangsúlyosabb szerepét, akik bár mindkét ország törvényei korlátozzák a külföldi érdekeltségű földszerzést gazdasági társaságok tagjaiként egyre kiterjedtebb földterületek tulajdonosaivá válnak. További hasonlóságként jelenik meg a háztáji kertek módosult funkciója. Jelenleg elsősorban a családot, rokonokat látják el alapanyaggal, az értékesítésre termelés gyakorlata szinte teljes mértékben megszűnt. II.D PÁRHUZAMOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK AZ IPOLY MENTÉN Kiindulási pontok egy organikus vidékfejlődéshez. Az erőforrások felmérése után nyilvánvalóvá vált, hogy a kutatásunk bioregionális jellege abban az esetben érvényesülhet - adott esetben egy fejlesztési koncepcióban -, ha a határ két oldalán megismert tényezőket és adottságokat egy közös térképre vetítjük. A szoros földrajzi, társadalomtörténeti kapcsolatok és a jelen agrárgazdasági folyamatok számos hasonló, sok esetben teljesen azonos erőforrásokat és hiányosságokat eredményeznek a határ két oldalán: Mindkét térség roppant kedvező mezőgazdasági adottságokkal bír, de a természet adta előnyöket erőteljesen árnyalják a visszásságoktól terhes agrármúlt gazdasági és társadalmi következményei, valamint napjaink globális termelési és kereskedelmi gyakorlata. A kilencvenes években a privatizáció és a TSZ átalakítás idején közel azonos folyamatok zajlottak le a két ország falusi társadalmában. Ennek eredményeként az Ipoly mindkét partján a földterületek jelentős része a 90-es évek első felében egy szűk gazdasági elit kezébe került. A több száz, több ezer hektáros területtel rendelkező vállalkozók az üzleti siker érdekében intenzív, iparszerű gazdálkodást folytatnak, jellemzően szántóföldi növényeket termesztenek a helyi munkaerő és tudás teljes mellőzése mellett. A multinacionális élelmiszerkereskedelmi láncok megjelenése, a feldolgozóipar eltűnése, az értékesítési lehetőségek beszűkülése, az európai uniós tagsággal pedig a jelentős földalapú támogatás bevezetése is ösztönzi a nagy birtokméretre törekvést és a nagyüzemi gazdálkodást. Magyarország és Szlovákia vizsgált térségei esetében megállapíthatjuk: a két szélsőérték, a külföldi és belföldi nagyüzemi gazdaságok, valamint az önellátást célzó háztájizás között szinte semmi sem maradt. Mindössze egy-két sikeres kisvállalkozóról tudunk, akik kisléptékben, manufakturális körülmények között állítják elő magas hozzáadott értékű termékeiket. A Balassagyarmati kistérségben jellemzően az állattartás, míg a Nagykürtösi járásban a méhészet és a borászat tekinthető ilyen téren sikerágazatnak. A magyar és a szlovák piacok jelenlegi működési mechanizmusa is összecseng: elsősorban a nagybani piacokról származó alacsony minőségű tömegtermékek értékesítése jellemző. Kiemelendők e helyütt a Nagykürtös térségében konkrét problémaként felmerült, alábbi területek: elvesztett magyarországi piaci kapcsolatok; balassagyarmati, ezáltal térségi város-vidék kapcsolat hiánya; a hasznosítható tudást nyújó mezőgazdasági szakképzés nehezen érhető el a térségben; jogi korlátok a határon átnyúló értékesítésben; mikroklíma megváltozása. Pozitívumként említhető a szlovák térségben, hogy az idős generációhoz tartozó, megfelelő helyismerettel és helyi tudással rendelkező gazdatársadalom helyben maradt. Az adottságok pontos ismerete már csak azért is fontos Nagykürtös térségében, mert a szakértelmet igénylő zöldségtermesztéshez kedvez inkább a környezet. További előnynek tekinthető, hogy Szlovákiában az őstermelőket elvileg nem terhelik adminisztratív kötelezettségek, a regisztrációt követően 100 kilométeres körzetben értékesíthetik portékájukat (lásd erről bővebben a IV. fejezetet). A Balassagyarmati kistérség esetén kiemelhető egyedi - azaz a vizsgált szlovák térségtől eltérő - probléma, hogy a kisvállalkozások számára nehezen érhetőek el hitelek. Mindez szoros kölcsönhatásban áll a kockázatvállalás, fejlesztés és feldolgozás kérdéskörével

13 Számos kistermelő fejlesztési törekvéseit pedig a túl kicsi birtokterület vagy a teljes földhiány problémája töri le. A pozitív elem ebben a térségben is a természeti adottságok megléte, ezen belül is a bogyós és egyéb gyümölcsök számára kedvezőbb a környezet. Elmondhatjuk, hogy a kiragadott egyediségek mellett sokkal több hasonló elem van az Ipoly két partján. Mindezek részletezése a korábbi fejezetekben megtörtént, a fenti ábra címszavakban jelöli meg az agrár- és vidékfejlesztés szempontrendszerében fontos és itt talált, párhuzamosan jelen lévő adottságokat. Úgy véljük, hogy a közös, hasonló kihívások kezelésére, és az egyediségek erősítésére alkalmas a bioregionalitás szem előtt tartó vizsgálódási és cselekvési metódus. III. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK III.a általános stratégiai alapelvek A vidékfejlesztés ma Magyarországon szinte kizárólagosan kormányzati/önkormányzati tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplőknek általában nem áll érdekében, a helyi civil társadalomnak pedig nem áll módjában, hogy a helyi vagy regionális fejlesztési törekvésekben meghatározó szerepet játsszon. Az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit ugyanakkor nagymértékben befolyásolják, tematizálják az aktuálisan lehívható pályázati források, így a megvalósuló fejlesztések nem mindig valós közösségi igényeket szolgálnak ki, illetve országszerte meglepő egyöntetűséget mutatnak: egy-egy pályázati ciklusban minden falu főtér felújításra, buszmegálló vagy játszótér építésre hív le forrásokat. Az önkormányzatok fejlesztési szándékainak szerényebb, de elérhető eszköze lehetne a közmunka-program. Valójában az eddigi próbálkozások csekély eredménnyel jártak. A közmunka sokszor kényszermunka maradt az állástalanoknak, elsősorban nem az alacsony bér miatt, hanem mert az önkormányzatoknak nem állt módjában, hogy a rendelkezésükre bocsátott munkaerőt fenntartható, idővel piacképes vállalkozások létrehozására fordítsák. A közmunka átszervezése és az önkormányzatok mozgásterét korlátozó közigazgatási reform egyébként ezt a kérdést részben túlhaladottá teszi. Feltevésünk szerint a globális gazdasági recesszió idején egy adott térség helyi forrásokon alapuló, önfoglalkoztatásra épülő, saját belső piaci igényeire koncentráló gazdaságfejlesztése nemcsak elkerülhetetlen szükségszerűség, hanem új lehetőség egy ökológiailag és társadalmilag is fenntarthatóbb vidékgazdasági modell kialakítására. Fejlesztési stratégiánk középpontjában ennek megfelelően a relokalizáció, az élelmiszer önrendelkezés, a rövid élelmiszerlánc, a multifunkcionális gazdaságok és a bioregionalitás elképzelése áll. Relokalizációról beszélünk, amikor egy térség adottságai alapján gazdaságilag függetlenedni képes a nemzeti- vagy nemzetek feletti, központosított termelő- és ellátórendszerektől, növelve ezzel az adott terület lakóinak gazdasági és ökológiai ellenálló képességét. E gondolatkör egyik kitüntetett területe az élelmiszer önrendelkezés (ÉÖ) elve. A Via Campesina 7 megfogalmazásában az élelmiszer önrendelkezés jog arra, hogy emberek, régiók, államok vagy azok uniója maguk határozzák meg mezőgazdasági és élelmiszerpolitikájukat. Az ÉÖ koncepciójának szerves része az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozás kialakításánál a szubszidiaritás elvének következetes alkalmazása is. Ennek lényege, hogy egy közösség életére kiható döntéseket minden esetben a döntés hatókörének 7 Élelmiszer Önrendelkezés, Védegylet,

14 legalacsonyabb szintjén kell meghozni, ott mégpedig, ahol a legtöbb szükséges információ és a legtöbb érintett által képviselt vélemény áll rendelkezésre. Rövid élelmiszerláncról beszélünk akkor, amikor az istállótól az asztalig tartó út (a termelő és a fogyasztó között) lokálisan rövidre zárt, vagyis minél kevesebb olyan közvetítő elem ékelődik be, amely amúgy a globális ellátórendszerek esetében alapértelmezésnek tekinthető. A globális kereskedelem magától értetődően kivonja a kereskedelem hasznának jó részét a termelés és az előállítás térségéből. További következmény az ellátórendszerre nézve az élelmiszer-lánc hatalmas hossza, ennek minden ökológiai és humán egészségügyi kockázatával (szállítási externáliák, illetve a tömegélelmiszerek magas fokú tartósítottsága az eltarthatóság érdekében). A hiteles forrásból származó, könnyen ellenőrizhető, kevésbé kemizált, magasabb beltartalmi értékű élelmiszer előállítása és helyi értékesítése, valamint a helyben keletkező jövedelem visszaforgatása a helyi gazdaságba így többszörösen is megtérülő tevékenység (multiplikátor hatás). A mezőgazdaság alapvető multi-funkcionalitásának bevett értelmezése arra utal, hogy áru-jellegű termékeken (élelmiszer, takarmány, gyógyszer, üzemanyag stb.) túl a gazdálkodás tevékenysége maga sok egyéb nem-áru jellegű globális közjó fenntartásában is részt vesz. Itt a természeti erőforrások és ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásán túl a biodiverzitás, különösképpen pedig az agrobiodiverzitás védelme emelendő ki, beleértve ebbe a diverzitási érték kialakulásnak talaját adó kultúrtájat, táji környezetet és gazdálkodói tudást is. a megtermelt jövedelem helyben tartására egyéb termelő és szolgáltató ágazatok állnak rendelkezésre (vö.: multiplikátor hatás); termelő tevékenységét a helyben elérhető természeti forrásokkal fenntarthatóan gazdálkodva, a természetföldrajzi adottságokhoz illeszkedően folytatja; a termelés módját tekintve törekszik azt a térségen belül is decentralizáltan, kis léptékben, a helyi kereslet és igények figyelembe vételével kialakítani; tevékenységével a helyben adott tájértékeket kiegészítve a térség egészének integritását és életképességét növeli, a helyben élőket maradásra, a városban élőket pedig odalátogatásra késztetve. E tényezők kiteljesedését elősegítendő azt gondoljuk, hogy az egyetlen hitelesen képviselhető vidékfejlesztési alapállás a helyi vállalkozások (termelők, feldolgozók és kereskedők), valamint a helyi közösségek célzott, közvetlen fejlesztése lehet a fenti szempontok szem előtt tartásával. III.B érintett szereplők és együttműködésük A kitörési pontok, kiemelt beavatkozási területek ismertetése előtt fontosnak tartjuk egy érintett-térképen bemutatni az általunk felkeresett szereplőket. Kutatásaink során - a feltüntetett nyolc partner közül - kiemelten foglalkoztunk mezőgazdasági termelőkkel, valamint kis- és középvállalkozásokkal, mint érintett-csoporttal, mivel a fenntartható agrárfejlődés kulcsszereplőiként definiáljuk őket. A bioregionalitás gondolata mentén pedig egy-egy régió a társadalmi- és természetföldrajzi, kiemelten az agrár-ökoszisztémák jellegzetességei alapján határozható meg. A biorégiók a változó környezeti, gazdasági- és társadalmi viszonyokhoz folyamatosan alkalmazkodni képes térségek, melyek a rendelkezésre álló erőforrásokkal fenntartható módon képesek gazdálkodni. Ez a megközelítés értelemszerűen nem sokat tud kezdeni egy járás vagy kistérség adminisztratív-közigazgatási lehatárolásával, nemkülönben a térképekre rajzolt országhatárokkal. Esetünkben a Középső-Ipoly-völgy kereskedelmi és gazdasági központjának szerepét azért is tölthette be hosszú időn keresztül Balassagyarmat, mert az Ipoly két oldalának mezőgazdasága kiegyensúlyozott és változatos termékszerkezetet nyújtott az eltérő természetföldrajzi és agráradottságokból adódóan: a börzsönyi és börzsönylábi állattartás és (jobbára bogyós)gyümölcstermesztés kiválóan megfért az Ipoly-völgy túloldalának zöldségtermesztési és borászati hagyományaival. A fenti természetföldrajzi és agroökológiai változók figyelembe vétele közelebb vihet számos helyi társadalomtörténeti sajátosság megértéséhez is. Mindezek figyelembe vételével akkor tekinthetjük egy térség gazdaságát jól működőnek, ha: képes a helyben élőknek megélhetést biztosítani;

15 Polgármesterek, helyi mezőgazdasági szakemberek, érdekképviseleti és szakpolitikai szereplők segítségével tártuk fel a jelenlegi foglalkoztatási helyzetet, valamint képet kaptunk ezen csoportok jövőképéről és fejlesztési-fejleszthetőségi elképzeléseikről. Civil szervezetek révén az önkormányzatok és egyéb helyi hatósági szervek által meg nem oldott problémákra, valamint a pályázati rendszer ellentmondásos adottságaira derült fény. azok a gazdák és potenciális termelők, akik ezáltal érdekeltté és képessé válnának az együttműködésre, termelésbe való bekapcsolódásra; valamint azok a jelenleg is működő, innovatív vállalkozások, melyek magas feldolgozottsági értékű termékek előállításával húzóerőként lendíthetik előre az újonnan indulókat és az újra indulókat. Oktatási intézményekkel is felvettük a kapcsolatot azzal a céllal, hogy kiderítsük, vajon a biorégió fiataljai számára elérhető-e a (kielégítő színvonalú) mezőgazdasági szakképzés. Jogi szakértőkkel történő egyeztetés során megismerkedtünk a magyar és a szlovák kisvállalkozókra vonatkozó szabályozási háttérrel, továbbá a határon átnyúló kistermelői értékesítés előtt sorakozó jogi akadályokkal. A lakosság, a fogyasztók elképzeléseit, igényeit is megpróbáltuk feltérképezni és beépíteni stratégiánkba, bár erre kapacitásaink végül szűkösnek bizonyultak. III.C KIEMELT BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK A fenntartható vidékfejlesztés sokszínű szempontrendszerében kiemelten foglalkoztunk az agrárerőforrások vizsgálatával. Jelen iránymutatás mindezeknek megfelelően a relokalizáció, az élelmiszer önrendelkezés, rövid élelmiszerlánc és multifunkcionális gazdaságok elképzelése felé javasol beavatkozási területeket (lásd III.a), melyeket mindvégig bioregionális egységben, azaz országhatártól függetlenül vázol fel - az ábrán látható összefüggések szerint. Fenti alapelvek és a II. fejezetben részletezett erőforrások és korlátok figyelembe vételével, javaslataink alapját a következő főbb megállapítások jelentik: A fenntartható agrárfejlődés kulcsszereplői bioregionális szinten elsősorban azok a kisés középvállalkozók lehetnek, akik vállalkozásaikat a megfelelő szakértelem birtokában, fő foglalkozásban, piaci értékesítés céljából üzemeltetik. Az ilyen vállalkozások száma a korábbi fejezetekben részletezett okok miatt meglehetősen alacsony az Ipoly mindkét oldalán, ugyanakkor elmondható, hogy biztos felvevőpiac és értékesítési lehetőségek kialakításával a fenntartható vidéki fejlődés főszereplőivé válhatnak. Jelesül: azok a kistermelők és vállalkozók, akik jelenleg stagnáló, minimális fejlesztési beavatkozások mellett, többnyire kiegészítő tevékenységként foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel; azok a családok, ahol a rokonság vagy a gyermekek részvétele a gazdálkodás folytatásában az értékesítési lehetőségek alakulásától függ; A fejlesztési javaslatunk a már részben elindított beavatkozások fenntartását szorgalmazza, valamint további nélkülözhetetlen elemeket nevez meg a bioregionális értékesítési lehetőségek és a megfelelő felvevőpiac megteremtése érdekében: 1. Állandó termelői piac, helyi termék bolt működtetése a térség központjában Balassagyarmat, mint a térség természetes központja a határ mindkét oldalán termelők és fogyasztók számára elérhető, ideális helyszíne a termelői piacnak és a termékek régiós újraelosztásának. Amennyiben mindkét oldal becsatornázza a saját természeti adottságai mellett megtermelt és feldolgozott árukészletét, diverz termékstruktúra kialakításával egy folyamatos, jó minőségű, széles választékú termelői kínálatot tud állandó jelleggel biztosítani a tudatosabban fogyasztó térségi lakosok számára. Nagy örömünkre szolgál, hogy két éves munkánk eredményeképpen a Balassagyarmati Helyi Termelői Piac május 10-től minden szombaton várja a termelőket és a vásárlókat a város Fő terén, a Városháza előtt. 2. Érdekszövetség, - képviselet és együttműködések megerősítése A közreműködésünk nyomán létrejött Palóc Portéka Termelői és Kereskedelmi Egyesület mintájára életre hívott szervezetek szerepe kulcsfontosságú az értékesítés és vállalkozásfejlesztés terén, ezen belül kiemelkedő jelentősége van a termelői érdekérvényesítésben, alternatív élelmiszerellátó hálózatok

16 kiépítésében, termelői piac működtetésében, mezőgazdasági ismeretek átadásában, népszerűsítésében, valamint helyi márka, védjegy létrehozásában, nem utolsó sorban a térségen túli értékesítés területén. Hasonló szlovákiai szervezetek felkutatása és bevonása hosszú távon elengedhetetlen a határ két oldalának aktuális keresleti-kínálati viszonyainak lekövetéséhez. iv. SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET IDEÁT ÉS ODAÁT Jogi akadályok és akadálymentesítés 3. Naprakész termelői adatbázis és erőforrásleltár A valós és aktuális piaci lehetőségek, termelői attitűdök, humán és természeti erőforrás felmérése folyamatosságot igényel egy átgondolt és céltudatos fenntartható vidékfejlesztési tevékenység során, melyhez csupán kiindulást jelenthet a jelen kutatás során feltárt helyzetkép és összefüggésrendszer. A termelői körbe belépők felkutatása és támogatása új színt jelenthet a biorégió palettáján, biztosítva a megújulást és az állandó utánpótlást. 4. Jogi akadálymentesítés és segítségnyújtás A határon átnyúló kistermelői értékesítés megteremtésének alapvető feltétele, hogy a jelenleg gátat szabó jogi akadályok lebontásában előrelépés történjen a szolgáltatások szabadságáról szóló és a kölcsönös elismerés EU-s irányelvnek megfelelően. Mindez önkormányzati, szakpolitikai szereplők, jogi szakértők, valamint valós tapasztalattal rendelkező vállalkozók párbeszédén alapulhat. A jogi segítségnyújtás határokon belül is létkérdés a szabályszerű termelői értékesítés, vállalkozói kedv megteremtése érdekében. Az ezzel kapcsolatos feltáró munkáról és a részben már kezdeményezett jogszabályi változtatásokról bővebben a IV. fejezet szól. 5. Helyi tudás aktivizálása A megfelelő minőségű termelés, ezáltal a biztos fogyasztói kör kialakulásának feltétele a helyi erőforrások biztos ismerete és szakszerű alkalmazása. Sürgető feladatnak tűnik a helyi tudásra támaszkodó mezőgazdasági szakképzés színvonalának, kínálatának, népszerűségének és ismertségének növelése, valamint egy mintagazdaság kialakítása. Kiemelt fontosságú, hogy a teljes biorégió területén anyanyelven elérhető képzések segítsék a fiatalok bekapcsolódását a gazdálkodási tevékenységekbe. Határ-menti szlovák és magyar kistermelők szomszédos ország piacain történő értékesítésének lehetőségei 8 I. Európai Közösségi alapcél: a belső piac létrehozása 9 Az áruk és szolgáltatások egységes európai piacon való szabad mozgása, azaz az egységes piac megteremtése az Európai Unió egyik kiemelkedő célkitűzése volt. Hosszú előkészítő munkát követően a évben megszületett az európai parlament és a tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról Készült: Novák Gabriella Vállalkozók jogállása a Szlovák Köztársaságban c. tanulmányának felhasználásával 9 Bővebben: link Magyarországra: a Szlovák Köztársaságra:

17 Az irányelvet a Magyarországon a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. (Szolgtv.) törvény, Szlovákiában a belső piac szolgáltatásiról és bizonyos törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 136/2010 (2010. március 3.) 11 törvény vezette be az adott tagállam jogszabályi sorába, és azt követőn számtalan az e témához kapcsolódó szabályokat ezen irányelvre tekintettel módosítottak. 12 Mind a két tagállamban az irányelvnek megfelelően törvény szabályozza, hogy valamely más EGT-tagállamban letelepedett, abban a tagállamban gazdasági, vállalkozási tevékenység folytatására nyilvántartásba vett szolgáltatónak a másik tagállamban szabad szolgáltatásnyújtási joga van, tehát a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásához külön engedélyre nincsen szükség. A határon átnyúló szolgáltatáshoz való jog azt jelenti, hogy egy tagállami vállalkozó vagy vállalkozás, a másik tagállamban, letelepedés vagy a tagállamban történő vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges külön nyilvántartásba vételi kötelezettség nélkül nyújthat szolgáltatást, mindenféle megkülönböztetés nélkül, feltéve, hogy az adott szolgáltatás átmeneti vagy alkalmi jellegű. 13 Szolgáltatás tevékenységnek tekintendő bármely önálló, üzletszerűen (t.i. rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett) végzett gazdasági tevékenység, kivéve a termelő tevékenységet és a közhatalom gyakorlását. II. Az európai közösségi belső piac működési szabályai Magyarországon és a Szlovák Köztársaságban különös tekintettel a piaci kiskereskedelmi tevékenységre A szolgáltatási irányelv alapján a tagállamok saját területükön a szolgáltatásnyújtásra való jogosultságot csak a szükségesség és arányosság elvére alapozva akadályozhatják, korlátozhatják, azaz csak olyan - arányos - jogosultsági követelményeket írhatnak elő, amelyekre a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a környezet védelme miatt lehet szükség. A fogadó országok ezért kötelesek elismerni a szolgáltató országában már teljesített követelményeket, és ezeken felül csak akkor érvényesítik saját szabályozásukat, ha ez a szolgáltatási tevékenység megfelelő gyakorlása érdekében (pl. fogyasztóvédelmi 11 A törvény szövege angolul: 12 Hogy ezt milyen kiemelt tagállami feladatnak tartották bizonyítja, hogy az összes tagállamban felmérést végeztek az irányelv végrehatásával kapcsolatban. Az erről szóló ország jelentéseket a internal_market/services/services-dir/implementation/implementation_report/index_en.htm honlapon lehet olvasni. 13 Mind a magyar, mind a szlovák adószabályok szerint ez azt jelenti, hogy a külföldi tartózkodás (árusítás) ideje az évi 183 napot nem haladhatja meg. okokból), vagy más általános érdek (pl. közerkölcs védelme, közegészségügy) érvényre juttatása miatt feltétlenül szükséges. Indokolt esetben a tagállamok adminisztrációs előírások teljesítését követelhetik meg, például a szolgáltatásnyújtás bejelentését, egyes szakmák esetén a hazai képesítés igazolását vagy adóhatósági bejelentkezést. Az ilyen adminisztratív kötelezettségek teljesítése során azonban érvényesül a kétszeres vizsgálati tilalom, azaz vélelmezni kell az adott követelmény teljesítését a letelepedés szerinti országban, illetve amennyiben egy tagállam a szolgáltatótól valamilyen igazolást vagy tanúsítványt követel meg a szolgáltatás nyújtásához, minden olyan, más tagállamból származó iratot el kell fogadniuk, amely ezzel egyenértékű célt szolgál. Piacon folytatott kiskereskedelemi tevékenységre vonatkozó szabályok: Magyarországon kiskereskedelmi tevékenység - általános szabály szerint - a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény 3 (a) bekezdése alapján, a kereskedelmi hatóságnak (a piaci értékesítés esetében az értékesítés - a piac - helye szerinti jegyzőhöz) történő bejelentéssel folytatható az 5 -ban feltételek és az egyéb végrehajtási rendeletekben írt szabályok betartása mellett. 15 Könnyített és egyszerűsített kereskedési szabályokat állapít meg az 52/2010 (IV.30.) FVM rendelet mezőgazdasági termékeket előállító kistermelő részére közvetlen értékesítés esetén. 16 E rendelet szerint a kistermelőnek az értékesítés megkezdését a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalánál be kell jelentenie. A Szlovák Köztársaságban a kereskedelmi tevékenységet a 455/1991 TT. számú törvény, a Kereskedelmi Engedélyezési Törvény szabályozza. Ennek értelmében, annak 5 -a szerint szlovák tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélyek és a Szlovák Köztársaság területén kívüli székhellyel rendelkező jogi személyek kiskereskedelmi tevékenységet, a Szlovák Köztársaság területén, a Szlovák Köztársaságban honos személyekkel azonos feltételekkel folytathatnak. A kiskereskedelmi tevékenység - a Kereskedelmi Törvény meghatározása szerint - az úgynevezett nem szabályozott tevékenységek körébe tartozik, így további igazolásra, szakképzettségre nincsen szükség. A Kereskedelmi Engedélyezési Törvény különös szabályokat határoz meg kisléptékű termelőkre a 3 (4) 17 bekezdésben megfogalmazva, hogy kit tekint kisléptékű termék-előállítónak és kimondja, hogy az ő termékértékesítésénél nem kell a Kereskedelmi 14 A forgalmazott termék eredetét hitelt érdemlően, bizonyalttal igazolni tudni kell; lehetővé kell tenni a jelenlévő fogyasztó esetében a méret, a súlyt ellenőrzését; bizonyos esetben (kistermelőnek nem) az értékesítést végzőnek szakképesítéssel kell rendelkezni; vásárlók könyve; stb. 15 A bejelentésben szolgáltatandó adatokat a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. melléket A. határozza meg. 16 Hivatkozott rendelet 5 (1) bekezdés 17 abban az esetben, hogyha a természetes személyek kisléptékű gazdaságban előállított feldolgozott és feldolgozatlan zöldség és állati termékek, akárcsak a piacon kiskereskedelmi tevékenység körében értékesített gyümölcs, zöldség vagy virág nem tartoznak ezen törvény hatálya alá, feltéve, hogy a piaci bérlet a naptéri évben a 30 napot nem haladja meg, hanem külön törvény vonatkozik rá [ti. 105/1990. TT. számú törvény]

18 Engedélyezési Törvényben írt követelményeknek megfelelniük, hanem a Polgárok magánvállalkozásáról szóló 105/1990. TT. számú törvényelőírásainak. A magyar szabályokhoz hasonló könnyített kereskedési szabályokat léptettek életbe a Szlovák Köztársaságban is a mezőgazdasági termékeket előállító kistermelők részére a évben, ezek a Szlovák Köztársaság 360/2011 T.t. rendelete, és a Szlovák Köztársaság 359/2011 T.t., rendelete, amely alapján a kistermelők a regionális Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóságnál kell regisztráltatni magukat a termékek közvetlen értékesítéséhez. A szolgáltatási irányelv érvényesülése Ha a tagállami vállalkozó (vállalkozás) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében élelmiszer-vállalkozási tevékenységet (amelyben az élelmiszer kiskereskedelmi tevékenység is beletartozik) Magyarország területén kíván folytatni, úgy bejelentését élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek kell megtenni. 18 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ebből a szempontból a NÉBIH 19, míg egy mások jogszabály alapján ez a szerv a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi igazgatóság. 20 A bejelentés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a Szolgtv. 22 sorolja fel, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény 23/A (1) bekezdésben írt adatokat is szolgáltatni kell. Számos, a szlovák szolgáltatási törvénnyel kapcsolatos információs oldal és kiadvány 21 arról tájékoztat, hogy a Szlovák Köztársaságban a szolgáltatási törvény alapján azonos jogok illetik meg a határon átnyúló szolgáltatást nyújtót, mint a szlovák vagy szlovákiai tartózkodási hellyel rendelkező szolgáltatást nyújtót. Ezzel ellentétben a Kereskedelmi Engedélyezési Törvény a nem letelepedett, azaz a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó személytől feddhetetlenségi igazolást (erkölcsi bizonyítvány), egy szlovák meghatalmazottat és kézbesítési megbízottat kíván meg, amely, a magyarországi kistermelők szempontjából többletkövetelmény. Áfa adózással kapcsolatos szabályok A közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv szabályait ültette át mind a két ország a saját jogrendjében, így az alapvető szabályok azonosak. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató, ha termékét másik tagállamban piacon értékesíti az adott állam általános forgalmi adóra vonatkozó általános szabályait alkalmazni köteles, ugyanis általános forgalmi adófizetési kötelezettség a 18 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény, 23/A 19 A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 8 (1) bekezdés alapján. 20 A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6 (3) bekezdés 21 en.pdf_http://www.mzv.sk/app/wcm/media.nsf/vw_byid/id_d8361e9f4e5cb3f4c1257aa200390cb5_en/$file/ Slovakia_EEN_EN.pdf teljesítés helyén keletkezik, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van, azaz az adott piacon és azért, mert adószámmal nem rendelkező magánszemélynek (fogyasztónak) értékesíti az áruját (azaz az áru vevője nem adóalany végfelhasználó). Az üzletszerű termékértékesítésre tekintettel pedig az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. (1) bekezdése alapján adószám kiváltására kötelezett a szlovák termelő magyarországi értékesítése esetén. Az adószám kiváltását követően pedig köteles a magyarországi adóalanyokra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően teljesíteni adókötelezettségét, de ezen termékértékesítéssel kapcsolatban saját államában általános forgalmi adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az általános szabályok alkalmazása azt is jelenti, hogy értékesítésekor az általános mértékű áfát kell felszámítania (és beszerzései esetében pedig adó (áfa) levonási jog illeti meg) és azt az értékesítés helye szerinti állam részére befizetni. Ha tehát a vállalkozó esetlegesen saját hazájában valamely áfa-fizetési kedvezményben részesülne, például ha a magyar vállalkozó magyarországi értékesítése 6 millió Forintot nem haladja meg, és így Magyarországon alanyi adómentességet élvez, azaz magyarországi értékesítésekor áfát nem számít fel, szlovákiai értékesítés esetén akkor sem alkalmazhatja a mentességi szabályokat, hanem az általános áfa szabályok alkalmazandóak. 22 A fenti szabályok a Magyarországon értékesítő szlovák vállalkozóra is vonatkoznak. Magyarországon az általános forgalmi adó mértéke 27 %, Szlovákiában az általános forgalmi adó (elnevezése DPH, Daň z pridanej hodnoty = hozzáadottérték-adó), általános mértéke 20 %. Magyarországon az értékesítés során legalább nyugta adása kötelező, kivéve, ha a vevő számla adását kéri. Szlovákiában a évben módosított elektronikus pénztárgépekről szóló törvény alapján 23 a piacon történő alkalmi árusításhoz szükséges egy hitelesített elektronikus pénztárgép, amelyet ugyancsak a területileg illetékes adóhivatalnál kell regisztráltatni (lásd a következő alpontot) 24. A kisvállalkozók magyar szabályai Vállalkozási tevékenységet egyéni, önfoglalkoztató módon (SZJA terminológia szerint önálló tevékenység), vagy társas vállalkozás formájában lehet folytatni. Az önfoglalkoztatók lehetnek (a) az adószámos magánszemélyek, aki jövedelemszerző tevékenységet csak alkalomszerűen, eseti jelleggel végeznek 25, (b) egyéni vállalkozó: 22 _ Lásd erről részletesen: Külföldi vásározók áfa-kötelezettsége Magyarországon data/cms294593/9kulfoldivasarozoktajekoztato.pdf, kelt július /2008 Z.z törvény oldal - Janok Júlia: Vállalkozás Szlovákiában, kiadva november A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény

19 aki a tevékenységét rendszeresen, üzletszerűen végzi. Az ilyen személy vállalkozói igazolvány és adószám kiváltására köteles. A kisléptékű mezőgazdasági termeléssel foglalkozó magánszemélyek lehetnek: - őstermelői igazolványt kiváltó 26 mezőgazdasági őstermelők 27. A mezőgazdasági őstermelő az SZJA 6. mellékletében írt tevékenység folytatása és mennyiségi előírásának betartása esetén minősül mezőgazdasági őstermelőnek, és akinek egyébként a Ft-ot meg nem haladó jövedelme adómentes. - az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a bevétele nem éri el a nyolcmillió forintot mezőgazdasági kistermelőnek minősül. - mezőgazdasági tevékenységet egyéni vállalkozási formában is lehet folytatni. Tehát mezőgazdasági gazdasági-vállalkozási tevékenység nem társas vállalkozási formája a vagy a mezőgazdasági őstermelői forma vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozói forma. A mezőgazdasági kistermelő itt adójogi fogalom. A kisvállalkozók szlovák szabályai A Szlovák Köztársaságban vállalkozási tevékenységet 28 önfoglalkoztató (azaz nem társasági formában) az alábbi formában folytathatnak: a vállalkozó (magán személy vagy jogi személy) vállalkozását a Cégbíróságon bejegyezteti; a vállalkozó vállalkozási tevékenységét kereskedelmi engedély birtokában folytatja a 455/1991 TT. számú törvény, a Kereskedelmi Engedélyezési Törvény alapján; a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kereskedelmi engedély birtokában, hanem speciális szabályok szerint folytatja; természetes személy családi gazdálkodást folytat 29, úgynevezett önfoglalkoztató földművesként bejegyezteti magát az Állampolgárok Magánvállalkozási tevékenységéről szóló 105/1990 Coll. törvény alapján; a Kereskedelmi Engedélyezési Törvénykönyv alapján az a természetes személy is vállalkozónak számít, aki mezőgazdasági termelést végez és a 219/1991 sz. Törvény alap- 26 A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 27 Meghatározását az SZJA törvény pontja tartalmazza. 28 Forrás: l=http%3a%2f%2fwww.counsellors.gov.tr%2fupload%2fslv%2f%25c5%259eirket%2520nas%25c4%25b1l%- 2520Kurulur%2520(%25C4%25B0ngilizce).doc&ei=KLX8UqqRJsv_ygPr_IDgCg&usg=AFQjCNFv-600hV7MLWbEKp4nygmpqIERIQ&sig2=3zJIqZ6z0dP6Xk7VXopUPw&bvm=bv ,d.bGQ 29 Elsősorban a természetes személyek olyan tevékenységéről van szó, mely során mezőgazdasági termékek előállítására kerül sor állandó bevételi forrás biztosítása céljából. Ezek a bevételek elsősorban a mezőgazdasági termények eladásából, illetve a feldolgozott termékek értékesítéséből származnak. Az önfoglalkoztató földműves jogosult mások számára a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat biztosítani általában abban az időszakban, amikor a rendelkezésére álló géppark nincs teljes mértékben kihasználva. ján be van jegyezve a község nyilvántartásába 30. Az önállóan gazdálkodó mezőgazdász a mezőgazdasági termelést saját nevében, saját számlájára és felelősségére végzi. A fenti szabályokat azért ismertetjük, hogy a magyar kistermelői rendeletben szereplő kistermelő fogalmát el tudjuk helyezni. Tehát hogyan értelmezzük a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletben használt kistermelő fogalmát? A kistermelői rendelet egy olyan szabály, amely az adott vállalkozási tevékenység keretében végzett tevékenység milyenségét, azaz kisléptékű méretét ismeri el, állapít meg rá különleges szabályokat, tehát az élelmiszer jog által meghatározott kategória. Nem egy vállalkozási formát, hanem egy végzett tevékenységet minősít. Hasonlóképpen az élelmiszer-vállalkozó, mint olyan nem egy önálló vállalkozási forma, hanem az élelmiszerjog által használt csoportosítási fogalom, speciális szabályozási kör. A kistermelőkre vonatkozó magyar és szlovák szabályok azt mutatják, hogy kisléptékű értékesítési tevékenységet mind a két állam speciális szabályok kiadásával engedélyezi, azaz ezen kistermelői tevékenységet az adott termelők a saját országukban már jogszerűen folytatják, s mint ilyen ennek korlátozása nem lehet összhangban a szolgáltatási irányelvvel, hiszen ha valamely tevékenység jogszerűen folytatható az egyik államban, annak folytatását a másik államban is engedélyezni kell. Élelmiszer-biztonsági követelmények A fentiekkel vitatkozhat egy másik megközelítés, ugyanis a szabad szolgáltatás nyújtása joga éppen a higiéniai, népegészségügyi okokból korlátozható. De mi oka lenne a korlátozásnak? Az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályok és higiéniai előírások harmonizált egységes, európai szintű szabályok, azaz közvetlenül alkalmazandóak az adott tagállamokban: (a) az európai élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete; (b) az élelmiszer-higiéniáról szóló Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelet; (c) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete. Végrehajtásukra számtalan belső, tagállami szabály 31 született. 30 Ing. Zuzana Szabóová Áttekintés a vállalkozási lehetőségekről Szlovákia területén 42. oldal _forrás: 31 Például Magyarországon: 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről, 157/2009. (XI. 18.) FVM rendelet a gyártmánylapról, 52/2004. (IV. 24.) FVM rendelet az állati eredetű termékek Európai Unión belüli kereskedelmének állategészségügyi ellenőrzéséről, 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól_a Szlovák köztársaságban: A Szlovák Nemzeti Tanácsa 152/1995. számú törvénye az élelmiszerekről; A kiskereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek címkézését a Földművelésügyi és Egészségügyi Minisztérium 1187/ számú közös utasítása szabályozza

20 Könnyített szabályokat állapítottak meg a magyar és a szlovák kistermelői rendeletek. Mindezek kiinduló alapja az Európai Unió az élelmiszerek higiéniájáról, valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállításának és piacra vitelének szabályairól szóló irányelvek módosítására kiadott COM 2000/438 közleményben megfogalmazott elvek, amely a rugalmasság elvének alkalmazását jelölte ki a kis termelési egységekben, a kistermelőknél. Ez annak felismeréseként, elismeréseként született, amelyet a WHO 2001-ben kiadott ajánlása fogalmazott meg a helyi termelés és fogyasztás összekapcsolásának kedvező népegészségügyi hatásáról, amely igen jelentős vidékfejlesztési hatással is bír. Ezen irányvonalmentén került kibocsátásra az élelmiszer higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet, amelynek a preambulumában több helyen megfogalmazásra került az élelmiszer higiéniai szabályok rugalmas kezelésének a szemlélete 32, teret engedve a hagyományos termelés a magáncélú házi fogyasztás, illetve a kisvállalkozások egyedi igényei számára. Mindezek a szabályok azt hangsúlyozzák, hogy az eltérő szabályozás a szervezettség és a termelés volumenének alacsony fokára tekintettel engedhető meg, az élelmiszerlánc rövidsége miatt, ugyanis a közvetlen kistermelő áruját közvetlenül a fogyasztónak értékesíti, amelyben nem végeznek hosszantartó élelmiszerek kezelési, szállítási, közbenső feldolgozási tevékenységet. határon átívelő együttműködése keretén belül javaslatokat fogalmazzon meg a jogi, gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi feltételek fejlesztések megvalósítása érdekében. Egyéb egyezmények megteremtették a magyar-szlovák hatósági együttműködésnek például állategészségügyi együttműködésről szóló 59/1996. (IV. 17.) Korm. vagy növényvédelmi együttműködésről szóló 58/1996. (IV. 17.) Korm. rendeletek, amelyben a különböző hatóságok együttműködésével a magyar és szlovák kistermelők, kisléptékű mezőgazdasági előállítók határ menti piacon történő értékesítésének feltételeit összehangolhatják, jó gyakorlatát megfogalmazhatják. A magyar és a szlovák kistermelőkre vonatkozó könnyített higiéniai szabályok a közvetlen értékesítéshez és a kismennyiségű termeléshez kapcsolódnak. III.A belső piac valóságos működtetését elősegítő magyar és szlovák eszközök A határ menti kapcsolatok törvényi szabályozásának egyik alapköve a magyar-szlovák alapszerződés 33. A év a magyar-szlovák együttműködés újabb mérföldköve. Az ekkor aláírt kormányközi megállapodás 33 alapot teremtett a szélesebb körű együttműködésre. Elvi jelentőségű volt annak kimondása, hogy a két fél az együttműködés állami és önkormányzati résztvevői számára ugyanolyan feltételeket biztosít, mint amelyekkel a saját országukon belüli együttműködésük során rendelkeznek. Ez a kormányközi megállapodás létrehozza a Határon átívelő együttműködést szolgáló Magyar Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottságot, amely 2004-ban meg is alakult. Célja és feladata többek között a helyi és területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határ menti együttműködések segítése, a helyi érdekek, elképzelések, célok becsatornázása a központi államigazgatás rendszerébe, munkatervében szerepel, hogy évi XLIII. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló Szerződés kihirdetéséről /2004/EK rendelet preambulum (10), (15), és a (16) bekezdése. 34 Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek határon átívelő együttműködéséről szóló, Budapesten április 23-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 200/2001. (X.20) Korm. rendelet hívott életre

A fenntartható agrárfejlődés és a határon átnyúló együttműködés lehetőségei a nagykürtösi járásban

A fenntartható agrárfejlődés és a határon átnyúló együttműködés lehetőségei a nagykürtösi járásban A fenntartható agrárfejlődés és a határon átnyúló együttműködés lehetőségei a nagykürtösi járásban 1. A vizsgálat keretei Beszámolónk a térségben folytatott terepmunka tapasztalatait foglalja össze. A

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Teret a Vidéknek! Az élhető vidékért: gazdaság- és közösségfejlesztés

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN A háztáji és konyhakerti gazdálkodást segítő kamarai rendszer Karcag, 2013. november 15. Az előadás felépítése 1. NAK - tevékenységek, szolgáltatások 2. Vidékfejlesztési területek

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben