Hálózatok az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció érdekében
|
|
- Gyöngyi Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Külgazdaság, LIII. évf., július augusztus ( o.) Hálózatok az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció érdekében CSONKA LÁSZLÓ A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása az elmúlt három évtized markáns folyamata, amelynek hatásai a kedvezıtlenebb környezet ellenére Magyarországon is megfigyelhetıek. Eddig azonban kevés kísérlet született arra, hogy jobban megismerjük ezeknek a hálózatoknak a szerkezetét, mőködését, hatásmechanizmusait. A cikk két autóipari esettanulmányon keresztül egy olyan ágazatban tesz kísérletet e jellemzık feltárására, amelynek gazdasági szerepe jelentıs, s régóta jellemzıje a hálózatosodás. A vizsgálat kiemelten foglalkozik a kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatoknak a partnerek és a környezet tudásbázisára gyakorolt hatásával. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hazai hálózatok egyelıre fejletlenebbek nyugat-európai társaiknál, és hasznuk sem annyira a radikális innovációkban jelentkezik, mint inkább a fokozatos újításokban és a kereteik között elsajátítható új tudásban. Ez hozzájárul olyan releváns képességek kialakulásához, megerısödéséhez, amelyek a jövıben a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység intenzitásának növelését teszik lehetıvé. Journal of Economic Literature (JEL) kód: L14, O30. A gazdasági szereplık összefonódása, a hálózatosodás az elmúlt három évtizedben mind általánosabb jelenséggé vált a kutatás-fejlesztés és innováció folyamatában is (Hagedoorn, 2002). A korábban elszigetelt vállalati (intézményi) laboratóriumok, önálló kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) erıfeszítések ideje leáldozni látszik, e helyett az elosztott erıforrások (emberi, anyagi stb.) kombinálása kerül elıtérbe. A folyamatban az egyes területek, régiók, valamint ágazatok aktivitása eltéréseket mutat ugyan, de a trend általános érvényő. A triád (USA, Japán és Európa legfejlet- Csonka László, PhD hallgató, az IKU Innovációs Kutató Központ/Pénzügykutató Zrt. munkatársa. cím: laszlo.csonka@uni-corvinus.hu A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg. 89
2 tebb országai) államai élen járnak e téren is, de a globalizáció kiteljesedésével a távolkeleti, dél-amerikai vagy éppen a kelet-közép-európai fejlıdı, felzárkózó gazdaságok is fontos szereplıvé léptek elı. Az ágazatok közül a nemzetközi kutatások elsısorban az új, más területek fejlıdését is befolyásoló technológiákhoz kapcsolódó szektorokra (például információtechnológia, biotechnológia) koncentrálnak (Pisano és társai 1988, PWC, 2002), de olyan hagyományosnak számító ágazatok, mint az autóipar is aktívak mind a globalizáció, mind a hálózatosodás terén. A hálózati együttmőködések mára nem csupán az erıforrások felhasználásának egy alternatív lehetıségét jelentik, hanem maguk is képesek új erıforrások, képességek létrehozására. Jelentıségüket felismerve a folyamatosan bıvülı nemzetközi (és kisebb mértékben a hazai) szakirodalom sok információt összegyőjtött a jelenség kialakulásához vezetı okokról, feltételekrıl, szőkebben és tágabban vett hatásairól, ám még mindig kevés ismeret áll rendelkezésre a hálózatok mőködésérıl, belsı jellemzıirıl, az ıket mőködtetı mechanizmusokról (Freeman, 1991, Mytelka, 1991, Howells Michie, 1997, Freeman Soete, 1997, Colombo, 1998, Caloghirou és társai, 2004, Lemmens, 2004, Gilsing, 2005, Kocsis Szabó, 1999, Barabási, 2002, Csizmadia, 2004). A cikk e hiány csökkentésére törekszik két magyarországi autóipari hálózat kialakulásának, mőködésének, valamint a hálózatban részt vevı vállalkozások tudományos és technológiai teljesítménye alakulásának rövid leírásával és közös tapasztalatainak elemzésével. A cikk hátteréül szolgáló PhD-kutatás alapvetıen két elméleti irányzatra s ezek jellemzı kutatási módszerére támaszkodik: az evolucionista közgazdaságtan és a társadalmi kapcsolatháló-elemzés egyes elemeire. Noha az evolucionista közgazdaságtan képviselıi elismerik az innovációban, a hálózatosodásban a tágabb társadalmi-gazdasági környezeti tényezık szerepét, viszonylag kevés konkrét kísérlet született az e területet vizsgáló szociológiai elméletek alkalmazására a kutatásokban. Pedig a társadalmi kapcsolatháló-elemzés lehetıvé teszi a hálózatok komplex viszonyrendszerének ábrázolását, elemzését. Az esettanulmányokra építı empirikus kutatás így túlmegy azon a hagyományos elemzési módszeren, amely pusztán a kapcsolatok létére vagy hiányára alapozza értékelését, és feltárja az egyes kapcsolatok tényleges tartalmát, jelentıségét is. A cikk a következıkben röviden összefoglalja a releváns elméleti irányzatok fontosabb megállapításait, a kutatás-fejlesztési és az innovációs (KFI) hálózatok elemzése terén. A harmadik rész röviden bemutatja a két hálózat fontosabb jellemzıit, kialakulását. A negyedik rész áttekinti a közös tapasztalatokat, a vizsgálat legfontosabb megállapításait. A cikk a tapasztalatok összefoglalásával zárul. Hálózatok az evolucionista közgazdaságtanban és a társadalmi kapcsolatháló-elemzésben A múlt század utolsó két-három évtizedére beért változások hatására, a külföldi tıkebefektetések szerepének növekedésével, a globalizáció kiteljesedésével a gaz- 90
3 dasági szervezetek olyan mértékő összefonódása indult meg, hogy egyes kutatók (Dunning, 1995) már szövetségi kapitalizmusról (alliance capitalism), a vállalatok határainak eltőnésérıl (Ohmae, 1990, Freeman Soete, 1997), vagy éppen hálózati vállalkozásról (Castells, 1996) írtak. Ha e jóslatok nem váltak is be teljes mértékben, a jelenleg is tartó trendet nagyon jól jellemzik ezek a vélekedések. A hálózatosodás elsı példái a hálózati technológiák (például információs technológiák) térnyerésének köszönhetıen kerültek elıtérbe. Amellett, hogy ezek az ágazatok maguk is a hálózatosodás iskolapéldái, egyben lehetıvé tették további ágazatokban is a gazdasági tevékenység hálózatba szervezıdését. Megváltoztak a vállalkozások optimális méretével kapcsolatos elképzelések is, számos esetben a hagyományos vállalati funkciók átkerültek külsı partnerekhez, s az ennek nyomán kialakuló tartós partneri viszonyok, feladat- és munkamegosztások, közös vállalkozások a korábbinál bizonytalanabbá tették, hol is húzódik az egyes vállalkozások határa, milyen esetekben beszélhetünk teljesen önálló szervezetekrıl. Az evolucionista közgazdaságtan az elmúlt évtizedekben jelentıs mértékben gazdagította az innováció közgazdaságtanát. Ez az irányzat a kutatás-fejlesztést, az innovációt mint a gazdasági növekedés fı motorját helyezte vizsgálatának középpontjába. Az elmélet fı vonzereje dinamikus szemléletmódjában és az általános evolúciós analógia alkalmazásában rejlik (Dosi Nelson, 2000). Szakított a neoklasszikus közgazdaságtan statikus, egyensúlyi helyzeteket vizsgáló megközelítésével abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció által elért technológiai fejlıdés éppen ezen egyensúlyi helyzetek ellen hat, új helyzeteket, új lehetıségeket teremt. Ez a helyzet folyamatos tanulásra, alkalmazkodásra kényszeríti a gazdasági szereplıket. A szervezeteken belül központi szerep jut az általuk alkalmazott különféle rutineljárásoknak, amelyek összességében meghatározzák az adott szervezet lehetıségeit, sikerességét. A vállalkozások múltban felhalmozott tapasztalata ugyanis befolyásolja a jelen gyakorlatát, illetve a jövıbeli fejlıdési lehetıségeket, fejlesztési irányokat is (Dosi, 1988). Ez specializálódáshoz vezet, versenyelınyt biztosít(hat), ugyanakkor a vállalkozás stratégiai, kulcsfontosságúvá váló tevékenységein kívül mindinkább szükséges a külsı partneri szakértelem. A tudás, illetve a tanulás számos szemszögbıl és számtalan módon kötıdik a kutatás-fejlesztés és innováció területéhez, és alapvetı mozgatórugója a gazdaságban tapasztalható hálózatosodás folyamatának is. Ahogy Lundvall [1992] megfogalmazta, a jelenkor gazdaságában a tudás a legfontosabb erıforrás és a tanulás a legfontosabb folyamat. A tudás egyaránt jelenthet tényszerő ismereteket és készségeket, kompetenciákat. Többféleképpen jellemezhetı és több jellegzetessége játszik fontos szerepet a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokban. A tudás egyik legtöbbet elemzett dimenziója Polányi [1967] munkájának nyomán a kodifikált és a hallgatólagos (tacit) tudás megkülönböztetése. A XXI. század elején meghatározóvá váló tudásigényes iparágak esetében, a kutatás-fejlesztés és innováció folyamatában minden korábbinál fontosabbá válik a hallgatólagos tudás szerepe. Az ilyen tudás elsajátítása számos nehézséggel jár, amely felértékeli a fizikai közelség, az 91
4 interakció, a hálózatok szerepét (Ancori és társai, 2000, Senker Faulkner, 1996). Egyes elméletek szerint a K+F nemzetköziesedését az új tudás megszerzésének igénye magyarázza (Granstrand és társai, 1993, Archibugi és Michie, 1997). A tudás és annak különbözı típusai nem csupán egyének, hanem szervezetek, hálózatok szintjén is értelmezhetı. Egy szervezet abszorpciós képessége teszi lehetıvé a máshol kifejlesztett tudás megismerését, elsajátítását, használatát jelentıs, többnyire szellemi befektetést igénylı folyamatokon keresztül (Cohen Levinthal, 1990). Ennek érdekében szükség van a részvételre az új tudás elıállításában, a kapcsolódó tevékenységekben, folyamatokban is. A fejlıdéshez tehát elengedhetetlen, hogy a vállalkozások is megtanulják megkeresni, alkalmazni és hasznosítani az elérhetı tudást, megérteni és használni az új technológiát. Lundvall [1992] alapján elmondható, hogy a tanulás interaktív folyamat, amely szervezetek között megy végbe, s az eredményeként létrejövı tudás a hálózatok közös vagyona (Lundvall, 1996, 1. o.). A hálózatok olyan szervezetek közötti együttmőködések, amelyek megjelenési formái igen nagy változatosságot mutatnak, amelyet az érintett technológiák, a részt vevı ágazatok, vagy éppen a nemzeti környezet sajátosságai hoznak létre. A szakirodalom megkülönböztet ipari hálózatokat, gyártási hálózatokat, üzleti hálózatokat, de akár a stratégiai hálózatokon belül is többféle típus létezik: befektetési, nemzetközi, regionális vagy éppen technológiai hálózatok (Richter, 2000.). Az elemzést az is befolyásolhatja, hogy egy szervezet, vállalkozás akár több hálózatnak is a tagja lehet, de maguk a hálózatok is mőködhetnek egyszerre több dimenzióban (von Tunzelmann, 2004). Azok válhatnak sikeres szervezetekké, amelyek képesek megfelelıen összehangolni ezen hálózatokat. A hálózatok megjelenési formáinak változatossága abban is megnyilvánul, hogy számos osztályozásuk létezik a szakirodalomban (Narula Hagedoorn, 1999, Richter, 2000, Coe Bunnell, 2003). Ezek közül az egyik alapvetı és általánosan alkalmazott lehetıség a vertikális és horizontális együttmőködések (Fischer, 2006, 105. o.) megkülönböztetése. A vertikális együttmőködéseknek különösen nagy jelentısége van az innovációs folyamatban, a vevı-beszállítói kapcsolatok az egyik legfontosabb forrásai az újításoknak. A két kategórián belül öt különbözı hálózattípus különíthetı el. Ezek a vevıi hálózatok, a beszállítói hálózatok, a termelési hálózatok, a technológiai hálózatok és a kutatás-fejlesztési hálózatok. Az elsı három a vertikális, az utóbbi kettı pedig a horizontális hálózatok csoportját alkotják. A cikk a horizontális, tulajdonszerzéssel nem járó kutatás-fejlesztési hálózatokra koncentrál, tehát olyan, két vagy több szervezet között létrejövı együttmőködésekre, amelyekben a partnerek megırzik függetlenségüket, de közösen végzik K+F tevékenységük egy részét vagy egészét (Hagedoorn, 2002). Kreis-Hoyer Grünberg [2002] definíciója ennél tágabb, és a tudományos intézmények (és azok együttmőködése) mellett beleérti a K+F eredmények hasznosításában részt vevı üzleti szereplıket is: e hálózatok célja az új tudás interaktív elıállítása és hasznosítása révén stratégiai elınyök érvényesítése (Kreis-Hoyer Grünberg, 2002, 2. o.). 92
5 A kutatás során a szakirodalom felhasználásával a kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatoknak a következı definícióját alakítottuk ki. Ezek tartós, függetlenségüket megırzı tudományos és üzleti szereplık nyitott horizontális együttmőködései, melyeknek célja a partnerek helyzetének és tudásbázisának erısítése a közösen végzett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel. A kutatás-fejlesztés hálózatosodása nem kizárólagosan gazdasági jelenség. Sokkal közelebb jutunk megértéséhez, ha társadalmi-gazdasági folyamatként vizsgáljuk, hiszen egyrészt a társadalmi környezet hat a hálózatok formáira, másrészt a hálózatok is átformálják azt a társadalmi közeget, amelyben létrejöttek. E kölcsönhatás vizsgálatában érdemes a szociológia eredményeire is támaszkodni, amelynek a szociális hálók vizsgálatától kezdve nagy hagyományai vannak (magyarul Kuczi Makó, 1996, Gyukits Szántó, 1998, Farkas, 2002). Az 1960-as években kezdett elterjedni a társadalmi kapcsolatháló-elemzés, amely mára önálló, matematikai-statisztikai módszertannal rendelkezı tudományággá nıtte ki magát (Letenyei, 2000). A társadalmi kapcsolatháló-elemzés abból a felismerésbıl indul ki, hogy a szereplık, cselekedeteik és kapcsolataik összefüggenek, együttes vizsgálatuk a korábbiaknál jóval több információt nyújthat. Fontos felismerés, hogy az egyes relációk az erıforrások áramlásának fontos csatornái. Az erıforrások fölötti rendelkezés pedig hatással van az egyes szereplık lehetıségeire, tulajdonságaira. A hálózatok nemcsak kitágítják a szereplık lehetıségeit, egyben korlátot is jelentenek. A hálózatelemzés feltárja és rendszerezi a tartós kapcsolatok halmazát, mikroszinten a diádoktól és triádoktól kezdve 1 a nagyobb rendszerek strukturális pozícióiig. Ez a megközelítés lehetıvé teszi, hogy a nagyobb rendszereken belül az egyes szereplık döntéseit, helyzetét is vizsgálni lehessen (Wassermann Faust, 1994). Az irányzat követıi által kidolgozott vizualizációs technikák hasznos segítséget jelentenek az esettanulmányok során a hálózati viszonyrendszerrıl kapott információk megjelenítésére. A vállalatok közötti hálózatok elemzése az elmúlt két évtizedben kiterjedt a szőkebben vett innovációs kapcsolatok elemzésére is. Az eddigi magyar kutatások fı iránya a hálózatok társadalmi, gazdasági, munkaerı-piaci, illetve területi vonzatait vizsgálta (Csizmadia, 2004). Ahogy a hazai, úgy a nemzetközi szakirodalomra is jellemzı, hogy az esetek többségében empirikus tanulmányokról van szó, amelyek jellemzıen egy dinamikusan fejlıdı iparágban (például biotechnológia) vagy régióban vizsgálják a vállalatok közötti kapcsolatokat. Ezek a kutatások rámutattak, hogy a különbözı viszonyrendszerek kialakulásában nagy szerepe van a történelmi fejlıdésnek is (Scott, 1987), ezért még a számos jellemzıjükben azonos hálózatok is eltérıen viselkedhetnek a különbözı régiókban, országokban. értjük. 1 Diád alatt két aktort, a triád alatt pedig három szereplıt és a köztük lévı lehetséges kapcsolatokat 93
6 Autóipari hálózatok és tudásközpontok Elektronikusjármő- és jármőirányítási, valamint jármőipari regionális hálózat Magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatokat vizsgáltunk, amelyekben gazdasági és akadémiai szereplık mőködnek együtt a közösen meghatározott célok elérése érdekében. Az ilyen együttmőködések sokféle kapcsolat kialakítását igénylik és teszik lehetıvé. Az elemzés elsısorban a hazai vállalkozások szerepére koncentrál. A kutatás-fejlesztés hálózatosodásának nemzetközi vonatkozása nem elhanyagolható, ám ennek hatását a kutatás csak a magyarországi szereplık által érzékelt közvetett következményeken keresztül vizsgálja. Ilyen közvetett hatás a Magyarországon jelenlévı külföldi tıkével mőködı vállalkozások szerepe, hatásuk az együttmőködések kialakításában. A gazdasági ágak közül az autóiparra esett a választás, mert azon túl, hogy fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban, a hálózatosodás is hagyományos jellemzıje. (Az autóiparban gyakori a vállalati funkciók kiszervezése, így számos alkatrész esetében a fejlesztés, a bevezetés is külsı partnerekre hárul, ezáltal téve nyitottá az autóipari K+F és innovációs folyamatokat is.) Az ágazat magyarországi jelentıségét annak is köszönheti, hogy a külföldi mőködıtıke-beáramlás jelentısen hozzájárult e terület gyors átalakításához, a legmodernebb nemzetközi gyakorlat megvalósításához, új kapcsolatok kiépítéséhez. A rendszerváltást követıen több, eltérı filozófiát követı autóipari multinacionális vállalat is megtelepedett Magyarországon, részesedésük a magyar exportból jelentısnek mondható. Ez mindenféleképpen az itt elérhetı tudás, képességek pozitív megítélését mutatja. Ezen túlmenıen a vállalkozások egy része erıs nemzetközi versenyben végzi tevékenységét, amely számos fontos tapasztalattal, képességgel erısíti a sikeres vállalkozások helyzetét. A kutatáshoz két autóipari hálózatot választottunk ki. A két hálózat közös jellemzıje az is, hogy egyes tagjai pályáztak és támogatást nyertek a kormányzat Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozását támogató programjában. Esetükben az állami pénzek felhasználása miatt az adatok nagyobb nyilvánosságára lehetett számítani. (A RET programról részletesebben lásd: Inzelt, 2008, Inzelt Csonka, 2008) Az elsı eset a Knorr-Bremse (KnorrB), illetve a ThyssenKrupp-Presta (TKP) hazai leányvállalatainak, valamint az Inventure Kft. és legszorosabb partnereik hálózatosodására koncentrál, részben az általuk január 1-jén közösen létrehozott Elektronikus Jármő és Jármőirányítási Tudásközpont (EJJT) tapasztalatainak, illetve további együttmőködéseik példáinak segítségével. A tudásközpontnak a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) ad otthont, és a hálózatban is központi szerepet tölt be. (A tudásközpont elnevezése alapján a továbbiakban elektronikus jármő(irányítási) hálózat néven azonosíthatjuk együttmőködésüket.) A második eset a Rába Futómő Kft. (Rába), a Borsodi Mőhely Kft. (Borsodi) és a VisioCorp magyarországi leányvállalatának (VisioCorpHu) hasonló gyakor- 94
7 latát vizsgálja, részben a 2006-ban alapított Jármőipari Regionális Egyetemi Tudásközponthoz (JRET) kapcsolódva, amelynek központja a Széchenyi István Egyetemen (SZE) van. (Szintén a tudásközpont alapján a késıbbiekben jármőipari regionális hálózatként említjük ezt az együttmőködést.) A kiválasztott hálózatok várhatóan jellemzı képet adnak a magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység hálózatosodásról, még ha ennek vannak ágazati, regionális sajátosságai is. A következı két alfejezet közül az elsı röviden bemutatja a két vizsgált hálózat kialakulásának fıbb lépéseit, majd a második a hálózatok alapvetı szerkezeti jellemzıit, a tapasztalatok rövid összefoglalását adja. Autóipari kapcsolatrendszerek kialakulása A kapcsolatok idıbeli kialakulása fontos adalékokkal szolgálhat a folyamat dinamikájáról, a kulcsszereplıkrıl. Interjúk keretében azonban a folyamat csak bizonyos korlátok között rekonstruálható. Az együttmőködésekben központi szerepet játszó vállalkozások alapítása, K+F tevékenységük beindítása több esetben az ezredfordulóra tehetı, vagyis nagyon rövid az az idıtáv, amelyet vizsgálni tudunk. Figyelembe véve ezeket a tényezıket is, ésszerőnek látszik az eltelt idıszakot három szakaszra bontani: közvetlenül az indulás idıszaka (2000 elıtt), a kapcsolatok kibontakozásának idıszaka ( között) és a kapcsolati hálózat kiteljesedése (2004 után). Ez alapján a regionális tudásközpontok megalakítása nem korszakváltó lépés, de mindenesetre erısen hozzájárult a legutolsó idıszakban a kapcsolatok egy fontos részének stabilizálásához. Az elektronikus jármő és jármőirányítási hálózat központi vállalkozásai alapításukkor erısen támaszkodtak a BMGE-n felhalmozott tudásra. Multinacionális vállalkozások esetében az alapítást követıen jellemzıen még fontos az anyavállalat befolyása, például a feladatok megállapításában, amellyel meggyızıdnek a leányvállalat képességeirıl. Ezeknek megfelelıen az elsı szakaszban csupán néhány kapcsolat létezett a vizsgált szervezetek között, amelyek jellemzıen a hazai egyetemi, akadémiai tudásbázishoz kötıdtek. Ebben az idıszakban még nem beszélhetünk a hálózat kialakulásáról, hiszen az ábrán bemutatott viszonyrendszer csupán bilaterális kapcsolatok halmaza, s hiába teremt közöttük összekötı kapcsot a BMGE vagy a Knorr-Bremse, közvetett információ- és/vagy tudásáramlásról nemigen beszélhetünk. (Lásd az 1. ábrát!) 95
8 A kutatás-fejlesztési és innovációs partnerek viszonyrendszerének kialakulása 2000 elıtt A) Elektronikus jármőirányítás 1. ábra B) Jármőipari hálózat 96
9 A kutatás-fejlesztési és innovációs partnerek viszonyrendszerének kialakulása között A) Elektronikus jármőirányítás 2. ábra B) Jármőipari hálózat Jelmagyarázat: Lásd az 1. ábránál. 97
10 A kutatás-fejlesztési és innovációs partnerek viszonyrendszerének kialakulása 2004 után A) Elektronikus jármőirányítás 3. ábra B) Jármőipari hálózat Jelmagyarázat: Lásd az 1. ábránál. 98
11 A Széchenyi István Egyetem körüli vállalkozások hálózata aktív és jelentıs K+F szerzıdéseket a multinacionális vállalkozások körül és a regionális tudásközpontban tartalmaz. Három vállalkozás eltérı technológiai adottságai némileg különbözı partneri kört eredményeznek, hiszen a Rába összetett részegységek gyártásában, a Borsodi a fémmegmunkálásban és mérésekben, míg a SAPU inkább a mőanyagok megmunkálásában, fröccsöntésében járatos. Ez az elkülönültség a JRET-n belül mindenképpen jelen van, ahol a vállalkozások között közvetlen K+F együttmőködésre nem igazán kerül sor. Az ábrán jól látható, hogy eredetileg a hálózat partnereinek csak a töredéke között létezett kapcsolat, jellemzıen a helyi egyetemmel vagy akadémiai intézetekkel. A helyzet nem meglepı, hiszen a statisztikai adatok is alátámasztják a régió alacsony K+F és innovációs aktivitását, ami nyilvánvalóan megnehezíti az együttmőködések kialakítását is. Az elektronikus jármő(irányítási) hálózat vállalkozásai tevékenységük magyarországi megalapozása után igen gyorsan kialakították partneri körüket ( ), mivel a kulcsvállalkozások olyan tudás- és technológiaigényes feladatokat végeznek, amelyekben jelentıs a külsı források szerepe. A partneri kör kialakulását a szükségen túl az is meggyorsította, hogy a szóba jöhetı partnerek száma jellemzıen igen korlátozott, azok viszont gyorsan egymásra találnak. Ennek eredményeképpen 2004-re szinte a teljes viszonyrendszer kiépült, bár még ekkor is inkább kapcsolatok halmazáról, semmint valós hálózatról beszélhetünk. Itt már azonban a partneri kör stabil szerkezetet ad a viszonyrendszernek, az ismeretek rendelkezésre állnak az ágazati szereplık képességeirıl tágabb körben is között a kapcsolatok nagy része kialakult a jármőipari regionális hálózatban is. Különösen figyelemre méltó a Borsodi kisvállalkozásként mutatott aktivitása. Egyrészt erıs kapcsolatot alakított ki a helyi egyetemmel, másrészt K+F megbízást teljesített egy multinacionális nagyvállalat hazai leányvállalatának. A Rába, bár szők, de szintén stabil partneri kört épített ki, amelyben a Széchenyi István Egyetem mellett egy technológiavásárlási partnerség játszott fontos szerepet. A VisioCorp leányvállalata is megtalálta a fejlıdését szolgáló helyi partnereket, elsısorban felsıoktatási intézetek és egy helyi beszállító révén. (Lásd a 2. ábrát!) A 2004 után létrehozott tudásközpontok újabb dimenziót adtak a hálózatok kapcsolatrendszeréhez, de érdemben már nem módosítottak azok szerkezetén, csakúgy, mint az a néhány kisvállalkozás sem, amelyek speciális szolgáltatásaik révén jelentek meg a hálózatok peremén. (Lásd a 3. ábrát!) A vizsgált hálózatok esetében tehát fontos szerepet játszik ugyan a RET program keretében biztosított állami támogatás, de létrejövetele nem a programnak köszönhetı. A kialakult hálózatok gerincét a RET partnerek szolgáltatják, akik nagyobb számú együttmőködésben vesznek részt. Az elektronikus jármő(irányítási) hálózatban a BMGE, Knorr-Bremse, ThyssenKrupp-Presta, Inventure négyes tagjai között szinte minden lehetséges kapcsolat él, noha csak a két multinacionális leányvállalat mutat több tulajdonságában is hasonlóságot egymással. A partnerek az interjúkból nyert információk alapján jól megértik és kiegészítik egymást. A hálózat peremén 99
12 ezzel szemben olyan partnereket találunk, amelyek idırıl idıre, ahogy a szükség diktálja, speciális tudásukkal segítik a központi szereplık kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, és jellemzıen a hálózatnak csupán egy tagjával állnak kapcsolatban. A másik esetben a Széchenyi István Egyetem, a Borsodi Mőhely Kft. és a VisioCorp Bt. a legaktívabb szereplık, a Rába Futómő Kft. az egyetemeken és a kutatóintézeteken keresztül kapcsolódik a viszonyrendszerhez. A felsıoktatási és kutatási intézetek fontos köztes pozíciót foglalnak el a hálózatban, amelynek köszönhetıen más szereplıkhöz képest valószínőleg sikeresebben tudják bıvíteni tudásbázisukat, ez pedig közvetetten javíthatja pozícióikat az újabb ipari szereplıkkel kialakítandó együttmőködésekben. A hálózatok közös tapasztalata A kutatás során vizsgált két magyarországi autóipari hálózat noha alapvetı motivációit és céljait tekintve (a RET program miatt is) nagyon hasonlít egymásra szerkezetét és mőködését tekintve számos eltérést mutat. Mindkét hálózat célja a tagok K+F és innovációs tevékenységének elımozdítása mellett szakterületük jövıbeli fejlıdését megalapozó tudás felhalmozása, hasznosítása. A hálózat szerkezetének pontosabb leírása érdekében az interjúk során nyert információkat fel lehet használni az egyes kapcsolatok jelentıségének megítélésében. A rendelkezésre álló jellemzık alapján (idıtartam, gyakoriság, költségvetés stb.) 3 kategóriába lehet sorolni az együttmőködéseket: A leggyengébb kapocs: az együttmőködések rendszertelenek és csak szolgáltatási jellegő feladatokra irányulnak; Közepesen erıs kapocs: jellemzıen valamilyen prototípus, termék- vagy eljárásinnovációra irányulnak; A legerısebb kapocs: gyakori, esetleg keretszerzıdéssel is alátámasztott, komplex K+F feladatokat megvalósító viszony. E különbségeket a 4. ábra a partnereket összekötı nyilak eltérı vastagságával érzékelteti, amelyet kiegészítenek az információáramlás irányát és mértékét jelölı nyílhegyek, amelyek a kedvezményezettek felé mutatnak. Az ábra együtt tartalmazza a két vizsgált hálózatot, noha az interjúkból kiderült, hogy közvetlen kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolat nincs a két hálózat kulcsfontosságú partnerei között. Más jellegő, a tapasztalatok megosztását, átvételét célzó közvetlen kapcsolatfelvétel történt közöttük, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai felsıoktatási intézmények és kutatóintézetek ha nem is tudatos módon, tényleges kapcsolatot létrehozva, de közvetetten összekapcsolják az ágazati szereplıket, így a két hálózat tagjait is. 100
13 Autóipari együttmőködések Magyarországon 4. ábra
14 A BMGE az egész hálózatot tekintve is központi szereplı, hozzá csatlakozik a Széchenyi István Egyetem (SZE), valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány intézetei. (Ez persze nem teljesen véletlen, hiszen a vizsgálatba olyan együttmőködések kerültek, amelyekben feltétel, hogy a felsıoktatási intézetek központi szerepet töltsenek be.) A felsıoktatási és akadémiai kutatóintézetek, kiegészülve néhány jelentıs vállalati szereplıvel (például Audi, LuK) biztosítanak közvetett kapcsolatot a két hálózat között. Sajnos azonban egyik interjú sem erısítette meg, hogy ezek a közvetett kapcsolatok valós haszonnal járnának. Mellettük a ThyssenKrupp-Presta, a Knorr-Bremse, a VisioCorpHu, a Borsodi és a Rába Futómő partneri köre osztja jól elkülönülı részekre a hálózatot. E szervezeteknek legnagyobb a presztízse a hálózaton belül, a tudásáramlás fı haszonélvezıi. A kapcsolatok egyértelmően a BME-Inventure-ThyssenKruppP-Sztaki-KnorrB partnerek között a legsőrőbbek, míg a VisioCorpHu, Borsodi és Rába hármas bár egyenként szintén számos külsı partnerrel állnak kapcsolatban sokkal kevésbé integrálódtak egymáshoz és a hálózat egészéhez. A hálózatok külsı partnerei között közvetlen kapcsolat gyakorlatilag nem létezik, így számukra a hálózatba tartozásnak csupán korlátozott elınyei jelentkeznek. (Ilyenek az elvégzett munkával együtt járó tanulás vagy az együttmőködés hírnév- és presztízsnövelı hatása.) Az ábrán jól láthatóvá válik a tudásközpontok közötti jelentıs különbség is. Amíg az EJJT partnerek között számos kapcsolat létezik, addig a JRET részvevıi inkább csillagszerően, a központi egyetemen keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A budapesti Elektronikus Jármő és Jármőirányítási Tudásközpontot magában foglaló hálózatrész akadémiai és vállalkozási szervezetekbıl, az általuk létrehozott központ köré épül. Ezt a magot egészíti ki egy gyengébben, csupán egy központi szereplıvel kapcsolatot tartó külsı partneri kör, amelynek tagjai jellemzıen vagy maguk nyújtanak valamilyen szolgáltatást, vagy éppen az egyetemi tudásbázis kiaknázására törekednek. Az egyetem(ek), kutatóintézetek általában hasznos partnerei a vállalkozásoknak a kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokban. (Még akkor is, ha ennek formális kereteit nem is mindig tartják be.) Szerepük jellemzıen azokban a megbízásokban jelentıs, amelyek a hosszabb távú fejlıdést alapozhatják meg, olyan elméleti tudást igényelnek, amelynek kiépítése már nem érné meg a vállalkozásoknak. Ebben a hálózatban a Budapest Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az egyik legfontosabb tudásforrás, de mellette néhány kutatóintézet és vállalkozás is végez jelentıs, innovációkat megalapozó kutatásokat a külsı és belsı források kombinációjának felhasználásával. A Knorr-Bremse partneri köre mellett kapcsolatai is sokszínőek, amelyek nemcsak a vállalkozás számára teremtenek értéket, tudást (befelé mutató kapcsolatok), hanem a partnerek is képesek profitálni belılük (kifelé mutató kapcsolatok). Ezzel szemben a ThyssenKrupp-Presta partneri hálózata jóval homogénebb, és inkább kifelé ható, amely a partnerek (külföldi beszállítók és megrendelık) technológiai elırelépését ösztönzi. Elıbbi vállalkozás esetében hazai kutatóintézeteket, felsıoktatási intézeteket, hazai és külföldi tulajdonú vállalkozásokat is találunk, utóbbinál a 102
15 BMGE-n kívül szinte kizárólag külföldi vállalkozásokat. Ezek alapján a KnorrB sokkal jobban integrálódott a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerbe, mint a TKP, amely sokkal erısebben támaszkodik a konszern nyújtotta nemzetközi lehetıségekre (külföldi beszállítókra és megrendelıkre). A KnorrB-hez hasonló széles partneri körrel rendelkezik még a SZTAKI is. Az EJJT kisvállalkozásai viszont beleolvadnak az ábra központi részébe, és hiába foglalnak el elvileg elınyös pozíciót, külsı kapcsolatokban nem tudják kamatoztatni itt megszerzett tudásukat, tapasztalataikat. A hálózati tıke leginkább presztízsben jelentkezik, s csak kisebb mértékben anyagi jellegő. A vállalkozások általános helyzete egyelıre nem teszi lehetıvé, hogy teljes mértékben kiaknázzák a hálózati tagság elınyeit, ám hosszú távon többszörösen megtérülhetnek jelenlegi erıfeszítéseik. A gyıri Jármőipari Regionális Egyetemi Tudásközpontot magában foglaló hálózatrészt kevesebb központi szereplı s arányaiban szélesebb külsı partneri kapcsolatrendszer jellemzi, ám a hálózat egészében a kapcsolatok száma relatíve alacsony, és a meglévı együttmőködések is gyakran gyenge kötést jelentenek. A hálózat mőködésének olajozását a szerkezetben fontos szerepet betöltı felsıoktatási és egyéb kutatóintézetek végzik el, ha ezek közül bármelyiket eltávolítanánk a rendszerbıl, a hálózat részeire esne szét. Ennek egyik oka lehet, hogy szemben az elızı példával ebben az esetben a partnerek kompetenciái jobban eltérnek egymástól, sokkal inkább kiegészítik egymást, kevés az átfedés. Bár a három vállalkozás közül a Rába a legnagyobb, épp körülötte a legritkább a hálózat. Ezzel szemben a VisioCorpHu, de még inkább a Borsodi egy relatíve sőrő és intenzív kapcsolatokkal átszıtt együttmőködés-rendszer része. Jól látható, hogy ez a vállalkozás is számos kifelé és befelé ható kapcsolat része, miközben a Rába szinte kizárólag befelé mutató (vagyis a vállalkozás számára értéket teremtı) kapcsolati blokkot épített ki. A külsı partneri kör szerepe nagyon hasonló a másik hálózatnál tapasztaltakhoz, többnyire csak egy központi szereplıhöz kapcsolódnak, partneri viszonyuk kisebb intenzitású, kiegészítı feladatokat látnak el, illetve igényelnek saját termelési folyamataik során. A kapcsolatok jól láthatóan legfeljebb a központ (SZE) körül sőrősödnek, a hálózat egésze jellemzıen gyengén kapcsolódott össze. Túl sok strukturális lyuk 2 maradt a hálózatban, s ezért bár a vállalkozások igen széles tudáshalmazhoz kerülhetnek közelebb, a valóságban nincs rá igényük. Emiatt a kutatás-fejlesztési és innovációs hálózat nem válik olyan jelentıs stratégiai eszközzé, mint az a nemzetközi szakirodalomból kiolvasható, de bizonyos tekintetben stabilizáló szerepe, valamint a vállalkozások technológiai színvonalára gyakorolt pozitív hatása így is megkérdıjelezhetetlen. 2 Strukturális lyuknak nevezzük azt a helyzetet, amelyben két szereplı vagy csoport között nincs közvetlen kapcsolat. Ekkor egy harmadik szereplı léphet fel közvetítıként áthidalva a lyukat a két korábban elszigetelt fél között. Ilyen módon egy nem nélkülözhetı (non-redundant) kapcsot hoz létre (Burt, 1992). 103
16 Következtetések Az autóiparnak azt a jellegzetességét megerısítették az interjúk, hogy nyitott, külsı erıforrásokra intenzíven támaszkodó ágazat. Az autóiparra régóta jellemzı az új termelési/szervezési módszerek bevezetése, és korán elterjedt a K+F (és innovációs) feladatok áttelepítése a partnerekhez, a beszállítókhoz, míg a márkatulajdonosok sok esetben csupán a marketingre és a dizájnra koncentrálnak. Esetünkben az egész hálózatra jellemzı, hogy a központi szereplık azok, akik részt vesznek az alkatrészek kifejlesztésében, megvalósításában, e munkájukban sokszor és többféle külsı partnerre támaszkodnak, amelyek jól körülhatárolható részmegoldásokat szállítanak számukra. Ez tehát jelzi, hogy az autóipari vállalkozások egy (szők) köre törekszik és képes tevékenységének fejlesztésére, hogy minél magasabb szintő beszállítóvá váljon. Ugyanakkor a vállalkozások nagy többsége továbbra is bérmunka jellegő feladatokat lát el, alacsonyabb szintő beszállítói státusban van, és nem tud vagy nem akar a fejlesztésekbe bekapcsolódni. Ebbıl adódik, hogy az együttmőködések keretében végzett munkának csak kisebb része alapozza meg a jövıbeli fejlıdést. Nagyobb részük fıleg a külsı partnerekkel fenntartott kapcsolatok kiegészítı, szolgáltatási jellegő, azonnali problémákat kezelı megoldások szállítását biztosítja. Az együttmőködések fejlesztésében speciális szerep jut az állami támogatásoknak is. A vállalkozások képviselıi elmondták, hogy igyekeznek kihasználni az állami támogatások nyújtotta elınyöket, de az együttmőködések túlnyomó többsége e nélkül is létrejön. A kormányzati programok egyrészt akár nemzetközi összehasonlításban is olcsóbbá tehetnek bizonyos fejlesztéseket, másrészt felgyorsíthatják a folyamatot. Éppen ezért minél hosszabb futamidejő vagy bizonytalanabb kimenetelő a tervezett feladat, annál inkább keresik a vállalkozások a kiegészítı forrásokat. Ezekben az esetekben akár jelentıs tényezı is lehet egy kormányzati program keretében elérhetı állami támogatás. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok többsége olyan rövid határidıs feladat, aminél egyszerően nincs lehetıség kivárni a pályázatok átfutási idejét. A kapcsolatok erıssége sokkal inkább függ a partner vállalkozások aktuális igényeitıl és lehetıségeitıl, mint valamiféle stratégiai meggondolásoktól, vagy a hálózat szerkezetébıl eredı jellegzetességtıl. A legtöbb erıs kapcsolat a BMGE körül található, ami az ott felhalmozott szakmai tudásbázis és kutatói kapacitás fényében nem meglepetés. Erıs kapcsolatokat nagyobb arányban találunk a nagyvállalatok körül, amelyek erıforrásaik révén sokkal stabilabb, olykor keretszerzıdéseken nyugvó kapcsolatrendszert is képesek fenntartani. A kisebb vállalkozások közül azok, amelyeknél hangsúlyos tevékenység a kutatás-fejlesztés, innováció, szintén több erıs kapcsolattal rendelkeznek, de esetükben már számottevı a gyenge kapcsolatok aránya, szerepe is. Azok a kisvállalkozások, amelyek K+F tevékenységükkel, szolgáltatásaikkal jellemzıen más szervezetek innovációjához járulnak hozzá, többnyire gyenge kapcsolatokkal rendelkeznek, hiszen a megbízások meglehetısen rendszertelenül juthatnak el hozzájuk. 104
17 A kis- és közepes vállalkozások (kkv) esetében a hálózatokban való részvétel egyik természetes gátja az elérhetı belsı kapacitások, erıforrások nagysága. A hálózatban központi szerepet betöltı két kkv e téren viszonylag eltérı utat követett: a Borsodi saját termelı igényei mellett külsı megbízásokat is teljesít, így egyfajta közvetítı, áthidaló szerepet tölt be a kutatás-fejlesztési és innovációs intenzív vállalkozások és a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásaikat csak most kiépítı cégek között. A másik kisvállalkozás, az Inventure viszont nagyon beágyazott a maga hálózati (kutatás-fejlesztési és innovációs intenzív vállalkozások alkotta) környezetébe, s bár szeretné eddig nem talált módot arra, hogy a meglévı néhány, bár erıs kapcsolatát (amelyek mind az EJJT-t is létrehozó legfontosabb partnerekhez főzıdnek) jelentıs újabbakkal bıvítse. A partnerválasztás során a kompetencia mellett a bizalomnak van a legnagyobb szerepe. A tartós és jelentıs kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatok kiépítése hosszú folyamat. A hálózatban részt vevı vállalkozások esetében több példa mutatta, hogy többéves, más területen szerzett közös tapasztalat is szükséges lehet a kompetenciák felméréséhez. Kisebb vállalkozások esetében ez jellemzıen azt jelenti, hogy elıbb kisebb volumenő, bedolgozás vagy szolgáltatási jellegő feladatokkal, majd egyre komolyabb megbízásokkal látják el ıket. Amennyiben a felek kölcsönösen elégedettek az eredményekkel, akkor fejlıdhet tovább a kapcsolat szintje, intenzitása. Emellett idıvel a partnerek annyira megismerik egymást, hogy a kapcsolat fenntartása, az együttmőködés egyszerősödik, egyre hatékonyabbá válik, félszavakból is megértik egymást. Éppen ezért a hálózatot alkotó kapcsolatok jellemzıen hosszú távúak, hiszen kölcsönös elkötelezettség is kialakul, amelynek feladása például egy partner lecserélése számos többlet erıfeszítést jelent(ene). Ennek köszönhetı, hogy noha a konkrét szerzıdések meglehetısen rendszertelen idıközönként és csupán néhány hónapos futamidıre köttetnek meg, még 1-2 év múltán is a korábban már megismert partnerhez térnek vissza a megbízók ahelyett, hogy új partnereket keressenek. E közös munkák során a felek nemcsak egymás képességeit ismerik meg, de kialakul a bizalom, így a partnertıl nem pusztán a számára elıírt feladatok teljesítése várható el, de azon túl is lehet számítani együttmőködésére. Ez pedig nagyon fontos egy olyan sokszor bizonytalan kimenetelő, hosszú távú tevékenység, mint a kutatásfejlesztés területén. A budapesti hálózat esetében a központi mag szervezetei között régi, személyes kapcsolatok alapozzák meg azt az erıs bizalmat, amely megkönnyíti és szorossá teszi az együttmőködést. A gyıri partnerek esetében ez a mőködési területek közötti nagyobb különbség miatt is részben hiányzik, ami a hálózat szerkezetében is tükrözıdik. A külsı partnerek esetében a hálózat éppen a bizalom megerısödését segíti elı. Az interjúkból az is kiderült, hogy a hálózatok kialakulását elısegíti a földrajzi közelség is. Ez ugyanis megkönnyíti az intenzív kapcsolattartást, a körülményekre való gyors reagálást. Magyarország azonban nem akkora terület, hogy a távolabbi részei szükség esetén ne legyenek elérhetıek, ezért azok a vállalkozások, amelyek 105
18 valamilyen speciális szaktudásra szorulnak, hajlandóak nagyobb földrajzi távolságokat áthidaló kapcsolatokat is kialakítani. Ennek köszönhetıen a hálózatban nem pusztán Gyır és Budapest vonzáskörzetében található partnerek vannak, de többen Miskolc környékén vagy éppen a Dél-Alföldön mőködnek. Emellett néhány szereplınek külföldi partnerei is vannak, de ezek sok esetben az adott multinacionális cégcsoport érdekeltségi körébe tartoznak, esetleg idehaza nem elérhetı speciális technológia forrásai. A közvetett nemzetköziesedés útját képviselik a hálózatban részt vevı külföldi tulajdonú vállalkozások is, amelyek hozzásegítik a hazai vállalkozásokat a nemzetközi piacra való kilépéshez, a nemzetközi megmérettetéshez. Ez pedig hosszú távon versenyképességük javulását eredményezheti. A hálózatban a külföldi tulajdonú vállalkozások száma alig alacsonyabb a teljes mértékben hazai tulajdonban lévı vállalkozásokénál, vagyis felülreprezentáltak az összes vállalkozáson belüli részarányukhoz képest. (A K+F ráfordításokban játszott szerepük ismeretében ez már nem akkora meglepetés.) Ebbıl arra következtethetünk, hogy a tulajdonosi szerkezet, pontosabban a külföldi tulajdonos pozitív befolyással lehet az együttmőködések iránti nyitottságra. Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások számára a felsıoktatási kutatóhelyek és kutatóintézetek a fontosabb partnerek a K+F és az innováció terén, míg a vállalkozásokra inkább a termelési folyamat során támaszkodnak. Ily módon a hazai vállalkozások egyelıre közvetett kapcsolatban állnak velük, csupán néhány, kifejezetten K+F intenzív vállalkozás jutott el a partnerség fejlesztésének útján addig, hogy jelentıs kutatás-fejlesztési és innovációs partnere legyen a multinacionális, külföldi tulajdonú vállalkozásoknak. Az együttmőködéseknek azonban így is számos haszna jelentkezik a partnerek számára. Ráadásul ezek közül talán nem is a számszerősíthetı, közvetlen eredmények (például költségcsökkentés, új termék forgalma) a legfontosabbak, hanem a közvetett, tágabb értelemben vett következmények. A hálózatok ugyan jelenleg még éppen csak kialakulóban vannak, így is fontos hálózati tıkét biztosítanak a résztvevık számára. Egyrészt a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység bizonytalanságai, másrészt a hazai (intézményi) környezet fejletlenségébıl eredı nehézségek is enyhíthetık, amennyiben a vállalkozás kiépít egy olyan kapcsolatrendszert, amelyre szükség esetén bátran támaszkodhat. A vizsgált két hálózatban a partnerek ezt a lépést már megtették, így gyorsabban képesek reagálni az új kihívásokra azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek egyedül kell azokkal szembenézni. Nem alakult ki egy hálózatidentitás, amely alapján a partnerek valódi hálózatként tekintenének magukra, esetleg konkrét közös célpontokat állítanának maguk elé. A hálózat másik nagy eredménye az a tanulási folyamat, amely a hazai vállalkozásokban több szinten is végbemegy. Egyrészt a közös munkák során fejlıdnek saját képességeik, hiszen még az olyan kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatásokból is, amelyek csak a megrendelık számára relevánsak, lehet tanulni, ha mást nem, akkor a szakterület fejlıdési irányát, a jövıben várható igényeket. Ezek alapján a vállalkozások tisztábban láthatják, milyen képességeket kell kifejleszteniük a saját szerve- 106
19 zeten belül, hogy a jövıben is elnyerjenek megbízásokat. Azokban a szerencsés esetekben, amelyekben a partnerek egyenrangúak és a tudás áramlása kétirányú, az együttmőködésekbıl a vállalkozások tudásbázisa is profitál. Ezt a tudást vagy arra használják, hogy a hasonló feladatokat legközelebb szervezeten belül oldják meg, vagy pedig arra, hogy saját tevékenységüket magasabb szintre emeljék, esetleg kapcsolódó területekre, új utakra is kiterjesszék. Mindezek során a vállalkozások sokat tanulnak az együttmőködés mikéntjérıl is. Ez több esetben azzal járt, hogy szervezeti módosításokat is bevezettek, de mindenesetre kialakulnak azok a rutinok, folyamatok, amelyek révén hatékonyan tudják kezelni a partnerség feladatait. Ennek elınyeit azonban Magyarországon nagyban csökkenti, hogy viszonylag kevés számú potenciális partner adódik, így a pozitív tapasztalatok nehezen vihetık át újabb hálózatba, ritkán eredményeznek további együttmőködéseket. Vagyis nem állíthatjuk, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek több pozitív tapasztalata volt e téren, ténylegesen több hálózatban vesznek részt sikertelenebb társaiknál. Ezt ugyanis meggátolja a hálózati együttmőködések nagyon alacsony száma, ami miatt ritkán adódik lehetıség továbblépésre, a hálózati tagságok számának bıvítésére. Összefoglalás A kutatás-fejlesztés és innováció terén a nemzetközileg megfigyelhetı hálózatosodás jelensége Magyarországon is terjedıben van, ám számos jellemzıjében eltérı képet mutat a fejlett országokban tapasztalt gyakorlattól. Ebben természetesen nagy szerepe van az alacsony szintő hazai K+F és innovációs ráfordításoknak, valamint a vállalkozások eltérı helyzetének, adottságainak is. A vizsgált két autóipari hálózat célja hasonló: a hazai szaktudás bázisának erısítése, hozzájárulás a partnerek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének stabilizálásához, versenyképességük megırzéséhez. Az együttmőködések kialakulása azonban esetleges, az esetek kis számától eltekintve nem stratégiai célok szolgáltatják a vezérlıelvet, inkább a jelenlegi lehetıségek kihasználása. Ráadásul a pozitív tapasztalatok, a jó gyakorlatok is nehezen vihetık át új területekre, új szervezetekbe. Jelenleg az állami támogatások is inkább csak a jelenlegi gyakorlat stabilizálására, esetleg intenzívebbé tételéhez elég, de az érintett kör bıvítésére, a tevékenységek szintjének emelésére már csak korlátozott mértékben van hatása. A hálózatoknak azonban így is elévülhetetlen haszna a kereteik között elsajátítható új tudás, új folyamatok, s az a presztízs-hatás, amely hozzájárul a partner vállalkozások jó hírnevének erısítéséhez, valamint az általuk végzett munka elismeréséhez. Ez javítja a saját helyzetüket, s a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük mások számára vonzóvá tételét. Összességében a megvizsgált hálózatok kettıs képet mutatnak. Kevés új belépıt vonzanak, s a megvalósított tevékenységek színvonala is egyenetlen. A (szak)politika formálóinak érdemes figyelmet fordítaniuk arra, hogy a vállalkozások, az ágazat valós igényeinek megfelelı tevékenységeket helyezzenek elıtérbe, képesek legyenek nö- 107
20 velni a vállalkozások elkötelezıdését a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek irányában. Direkt, közvetlen hatásukat (például innovatív új termékek száma, új hálózatok/együttmőködések száma, K+F ráfordítások növelése) tekintve ugyan nem tőnnek nemzetközileg kiugróan sikeres vállalkozásnak e hálózatok. A résztvevık számára, s kisebb mértékben a magyar gazdaságban szerepük a megvalósított fokozatos, lépésekben történı újítások révén mégis elvitathatatlan. Közvetetten ugyanis hozzájárulnak a releváns képességek kialakulásához, megerısödéséhez, amely a jövıben a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység intenzitásának növelését teszi lehetıvé. Az interjúkból egyértelmővé vált, hogy a hálózatosodás kibontakozásához idı kell, a nemzeti innovációs rendszer valamennyi szereplıjének olyan új képességeket és gyakorlatokat kell elsajátítaniuk, amelyek korábban nem voltak jelen. Megfelelı nyitottság, humán erıforrás és kellı kitartás mellett ez egyáltalán nem lehetetlen. Irodalomjegyzék Ancori, B. Bureth, A. Cohendet, P. [2000]: The Economics of Knowledge: The Debate about Codification and Tacit Knowledge. Industrial and Corporate Change. Vol. 9., Nr. 2., o. Archibugi, D. Michie, J. [1997]: Technological globalisation and national systems of innovation: an introduction. In: Archibugi, D. Michie, J. (szerk.): Technology, Globalisation and Economic Performance. Cambridge University Press, Cambridge, o. Barabási L. [2002]: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Batagelj, V. Mrvar, A.: Pajek-Program for Large Network Analysis. Burt, R. [1992]: Structural Holes The Social Structure of Competition. Harvard University Press, Cambridge. Caloghirou, Y. Vonortas, N. S. Ioannides, S. (szerk.)[2004]: European Collaboration in Research and Development. Edward Elgar Publishing, Cheltenham. Castells, M. [1996]: The rise of the network society. Blackwell, Oxford. Chesbrough, H. [2003]: Open Innovation. Harvard Business School Press, Boston. Coe, N. M. Bunnell, T. G. [2003]: Spatializing knowledge communities: towards a conceptualization of transnational innovation networks. Global Networks, Vol. 3., Nr. 4., o. Cohen, W. M. Levinthal, D. A. [1990]: Absorptive Capacity: A New Perspective on Learning and Innovation. Administrative Science Quarterly, Vol. 35., Nr. 1., o. Colombo, M. G. [1998]: The Changing Boundaries of the Firm: Explaining Evolving Inter-Firm Relations. Routledge, London. Csizmadia Z. [2004]: Az innováció hálózati alapú megközelítése. Kézirat, MTA RKK NYUKI, Dosi, G. [1988]: Sources, Procedures, and Microeconomic Effects of Innovation. Journal of Economic Literature, Vol. 26., Nr. 3., o. Dosi, G. Nelson, R. [2000]: An Introduction to Evolutionary Theories in Economics. In: Dosi, G. (szerk.): Innovation, Organisation and Economic Dynamics. Edward Elgar Publishing Ltd, Cheltenham, o. Dunning, J. H. [1995]: Reappraising the eclectic paradigm in an age of alliance capitalism. Journal of International Business Studies. Vol. 26., o. Farkas J. [2002]: Az innovációpolitika társadalmi meghatározottsága. Szociológiai Szemle, 2. sz., o. Fischer, M. M. [2006]: The New Economy and Networking. In: M. M. Fischer (szerk.): Innovation, Networks, and Knowledge Spill-overs. Selected Essays. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg, o. Freeman, C. Soete, L. [1997]: The economics of industrial innovation. 3 rd Edition, Pinter Publishers, London. 108
ziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenHAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN
NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenVállalkozásfejlesztési Program
Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek
RészletesebbenKutatás-fejlesztési hálózatok szerepe a tudásbázis erısítésében: autóipari tudásközpontok
Csonka László PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási asszisztens, IKU Innovációs Kutató Központ Pénzügykutató Zrt. E-mail: laszlo.csonka@uni-corvinus.hu Témavezetı: Dr. Inzelt Annamária Kutatás-fejlesztési
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
RészletesebbenMellékletek jegyzéke
Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:
Részletesebben6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,
6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban
Részletesebbengfejlesztési si Konferencia
Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ
RészletesebbenRegionális gazdaságtan
1 Regionális gazdaságtan 5. Térbeli agglomerálódás, klaszterek Bevezetés Hoover: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek)
RészletesebbenA hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi
A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése
RészletesebbenKREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK
KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai
RészletesebbenAz Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation
Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott
RészletesebbenHatáron átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
RészletesebbenHálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés
Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés Csizmadia Zoltán, tudományos munkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MTA, 2014. november 20. MTA RKK 30. évfordulójára Tudományterületi sajátosságok
RészletesebbenMit értünk klaszterek alatt?
15. téma: Az egészségturisztikai szolgáltatók piaci pozíciójának erısítési módjai: az együttmőködés lehetıségei, szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervek, klaszterek Magyarországon Marketing-Menedzsment
RészletesebbenA mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval
A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Elıadó: Szalay András S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató-fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenKapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban
Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban Juhász Sándor 1,2 Lengyel Balázs 1,3 1 Hungarian Academy of Sciences, Agglomeration and Social Networks Lendület Research Group 2 University
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenKUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ Egyesült Királyság
KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ Egyesült Királyság Helyzetkép és lehetıségek 2007-2011 Magócsi László, London Nemzeti Innovációs Hivatal 2011. november 23. TARTALOM 1. Gazdasági háttér 2. Politika és
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné
RészletesebbenPetrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága
Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési
Részletesebben(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community
A szélesebb európai szomszédság helyi dimenziói: politikai közösség kialakítása a határon átnyúló együttmőködések gyakorlata és párbeszéd révén (Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenCÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.
CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...
RészletesebbenKlaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár
AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom
RészletesebbenBizalom az üzleti kapcsolatok irányításában
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA
KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás
RészletesebbenSZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenVersenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000
Részletesebben1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc
A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban. Dr. Bernek Ágnes szeptember
Regionális gazdaságtan 1-2. Regionális tudomány A tér szerepe a globális világban Dr. Bernek Ágnes 2008. szeptember A TÉR vertikális és horizontális térségi felosztás Vertikális térségi felosztás nagytérségi
RészletesebbenA szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
RészletesebbenA környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban
A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar
RészletesebbenNKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24.
NKTH Innotárs program KKVENT_8 A hazai kis- és középvállalatok esélyei a nemzetköziesedı tudásgazdaságok korában A kis- és s középvk pvállalatok innováci ciós teljesítm tménye és nemzetköziesed ziesedése
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenKérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ!
Kérdések M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! A 12. és 13. század fordulóján A 13. és 14. század fordulóján A 14. és 15. század fordulóján M5M0002
RészletesebbenInnovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata
Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA A téma vázlata A regionális versenyképesség javítása alulról szervezıdı gazdaságfejlesztés területi szintjei, kompetitív regionális
RészletesebbenBognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN
Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás
RészletesebbenVédett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése
Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.
RészletesebbenAz EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével
Az EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével 1. Tájékoztató és támogató szolgáltatások biztosításával tevékenyen részt vesz a Növekedési és Munkahely-teremtési
RészletesebbenFOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK
Szakkönyvtár FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK 2013. szeptember Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Élet és Irodalom Figyelő Gazdaság és Jog Határozatok Tára HVG Közgazdasági Szemle Külgazdaság Magyar Hírlap
RészletesebbenTájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl
Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja
Részletesebben5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.
5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése
RészletesebbenD é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus
D é n e s T a m á s matematikus-kriptográfus e-mail: tdenest@freemail.hu Gondolatok a társadalomkutatás módszertanáról és oktatásáról (Társadalom-holográfia) 1. Elméleti elızmények A társadalomkutatás
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenHR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.
HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*
RészletesebbenAz egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban
Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális
RészletesebbenA városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után
Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenMás szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
RészletesebbenA szolgáltat tapasztalatairól
A szolgáltat ltatás s kultúra hazai tapasztalatairól Dr. Heidrich Balázs habil.. egyetemi docens Szeged, 2008. november 19. A szolgáltatások és termelés láthatóságának összehasonlítása TERMELÉS SZOLGÁLTATÁS
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának
RészletesebbenVersenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok
Innováció 2012-ben Lehetőségek és finanszírozási források a hazai közép- és nagyvállalatok számára Joint Venture Szövetség Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
RészletesebbenMultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, szeptember
SULYOK TAMÁS KDT 2.0 A közösségi tudás alkalmazásának lehetıségei sulyok@zskf.hu A web2.0 világa a jelen, de sokszor már a web3.0 gondolata foglalkoztatja az embereket. A közösségi oldalak, a közösségi
RészletesebbenEltérõ szerkezet, hasonló hatás?
Csonka László Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok mûködése az autóiparban Eltérõ szerkezet, hasonló hatás? A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása mára nyilvánvalóvá vált az evolucionista
RészletesebbenKutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium TéT attasék konferenciája, 2007. október 2. A GKM intézményi stratégiája 2007-re
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenA BENCHMARKING SZEREPE A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK KIALAKÍTÁSÁBAN
A BENCHMARKING SZEREPE A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK KIALAKÍTÁSÁBAN dr. Nyiry Attila PhD ügyvezetı igazgató NORRIA Észak-Magyarországi regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. Az innovációs-és
RészletesebbenEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development
RészletesebbenA Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása
A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív
RészletesebbenTámogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények
Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe
RészletesebbenÁprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag
Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások
RészletesebbenRab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban
Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenInnovációs fordulat előtt
Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós
RészletesebbenAz MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,
RészletesebbenKlaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés
Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
RészletesebbenBudapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.
Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési
RészletesebbenTERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN
TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenEgyüttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén
P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2006 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének
RészletesebbenGazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi
RészletesebbenXXI XI. évfolyam Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban - Eltérő szerkezet, hasonló hatás? 2. rész - Csonka László
A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT A KÖRNYEZETMINŐSÉG NÖVELÉSÉÉRT ELEKTRONIKUS KIADVÁNY XXI XI. évfolyam 07. szám, 2012 12. július Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok
RészletesebbenA körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai
A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai Közös cél: a valódi innováció Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető NGM Innovációs és K+F Főosztály Dunaharaszti, 2011.március 31. Az innovációs rendszer fogalmi
RészletesebbenTudás, alkotás, érték
Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenAz innovációk diffúziójának általános elmélete Rogers diffúziós elmélete Science, Technology and Society studies, STS
1 A technológia nem semleges. Társadalmi, politikai és gazdasági jelentéseket hordoz. Akinek kalapács van a kezében, mindenben szöget lát. Az internet forradalmi, de nem utópikus. Többnyire teljesen hétköznapi
RészletesebbenPR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.
PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ
Részletesebben2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része
Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
Részletesebben