Hálózatok az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció érdekében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hálózatok az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció érdekében"

Átírás

1 Külgazdaság, LIII. évf., július augusztus ( o.) Hálózatok az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció érdekében CSONKA LÁSZLÓ A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása az elmúlt három évtized markáns folyamata, amelynek hatásai a kedvezıtlenebb környezet ellenére Magyarországon is megfigyelhetıek. Eddig azonban kevés kísérlet született arra, hogy jobban megismerjük ezeknek a hálózatoknak a szerkezetét, mőködését, hatásmechanizmusait. A cikk két autóipari esettanulmányon keresztül egy olyan ágazatban tesz kísérletet e jellemzık feltárására, amelynek gazdasági szerepe jelentıs, s régóta jellemzıje a hálózatosodás. A vizsgálat kiemelten foglalkozik a kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatoknak a partnerek és a környezet tudásbázisára gyakorolt hatásával. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a hazai hálózatok egyelıre fejletlenebbek nyugat-európai társaiknál, és hasznuk sem annyira a radikális innovációkban jelentkezik, mint inkább a fokozatos újításokban és a kereteik között elsajátítható új tudásban. Ez hozzájárul olyan releváns képességek kialakulásához, megerısödéséhez, amelyek a jövıben a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység intenzitásának növelését teszik lehetıvé. Journal of Economic Literature (JEL) kód: L14, O30. A gazdasági szereplık összefonódása, a hálózatosodás az elmúlt három évtizedben mind általánosabb jelenséggé vált a kutatás-fejlesztés és innováció folyamatában is (Hagedoorn, 2002). A korábban elszigetelt vállalati (intézményi) laboratóriumok, önálló kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) erıfeszítések ideje leáldozni látszik, e helyett az elosztott erıforrások (emberi, anyagi stb.) kombinálása kerül elıtérbe. A folyamatban az egyes területek, régiók, valamint ágazatok aktivitása eltéréseket mutat ugyan, de a trend általános érvényő. A triád (USA, Japán és Európa legfejlet- Csonka László, PhD hallgató, az IKU Innovációs Kutató Központ/Pénzügykutató Zrt. munkatársa. cím: A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg. 89

2 tebb országai) államai élen járnak e téren is, de a globalizáció kiteljesedésével a távolkeleti, dél-amerikai vagy éppen a kelet-közép-európai fejlıdı, felzárkózó gazdaságok is fontos szereplıvé léptek elı. Az ágazatok közül a nemzetközi kutatások elsısorban az új, más területek fejlıdését is befolyásoló technológiákhoz kapcsolódó szektorokra (például információtechnológia, biotechnológia) koncentrálnak (Pisano és társai 1988, PWC, 2002), de olyan hagyományosnak számító ágazatok, mint az autóipar is aktívak mind a globalizáció, mind a hálózatosodás terén. A hálózati együttmőködések mára nem csupán az erıforrások felhasználásának egy alternatív lehetıségét jelentik, hanem maguk is képesek új erıforrások, képességek létrehozására. Jelentıségüket felismerve a folyamatosan bıvülı nemzetközi (és kisebb mértékben a hazai) szakirodalom sok információt összegyőjtött a jelenség kialakulásához vezetı okokról, feltételekrıl, szőkebben és tágabban vett hatásairól, ám még mindig kevés ismeret áll rendelkezésre a hálózatok mőködésérıl, belsı jellemzıirıl, az ıket mőködtetı mechanizmusokról (Freeman, 1991, Mytelka, 1991, Howells Michie, 1997, Freeman Soete, 1997, Colombo, 1998, Caloghirou és társai, 2004, Lemmens, 2004, Gilsing, 2005, Kocsis Szabó, 1999, Barabási, 2002, Csizmadia, 2004). A cikk e hiány csökkentésére törekszik két magyarországi autóipari hálózat kialakulásának, mőködésének, valamint a hálózatban részt vevı vállalkozások tudományos és technológiai teljesítménye alakulásának rövid leírásával és közös tapasztalatainak elemzésével. A cikk hátteréül szolgáló PhD-kutatás alapvetıen két elméleti irányzatra s ezek jellemzı kutatási módszerére támaszkodik: az evolucionista közgazdaságtan és a társadalmi kapcsolatháló-elemzés egyes elemeire. Noha az evolucionista közgazdaságtan képviselıi elismerik az innovációban, a hálózatosodásban a tágabb társadalmi-gazdasági környezeti tényezık szerepét, viszonylag kevés konkrét kísérlet született az e területet vizsgáló szociológiai elméletek alkalmazására a kutatásokban. Pedig a társadalmi kapcsolatháló-elemzés lehetıvé teszi a hálózatok komplex viszonyrendszerének ábrázolását, elemzését. Az esettanulmányokra építı empirikus kutatás így túlmegy azon a hagyományos elemzési módszeren, amely pusztán a kapcsolatok létére vagy hiányára alapozza értékelését, és feltárja az egyes kapcsolatok tényleges tartalmát, jelentıségét is. A cikk a következıkben röviden összefoglalja a releváns elméleti irányzatok fontosabb megállapításait, a kutatás-fejlesztési és az innovációs (KFI) hálózatok elemzése terén. A harmadik rész röviden bemutatja a két hálózat fontosabb jellemzıit, kialakulását. A negyedik rész áttekinti a közös tapasztalatokat, a vizsgálat legfontosabb megállapításait. A cikk a tapasztalatok összefoglalásával zárul. Hálózatok az evolucionista közgazdaságtanban és a társadalmi kapcsolatháló-elemzésben A múlt század utolsó két-három évtizedére beért változások hatására, a külföldi tıkebefektetések szerepének növekedésével, a globalizáció kiteljesedésével a gaz- 90

3 dasági szervezetek olyan mértékő összefonódása indult meg, hogy egyes kutatók (Dunning, 1995) már szövetségi kapitalizmusról (alliance capitalism), a vállalatok határainak eltőnésérıl (Ohmae, 1990, Freeman Soete, 1997), vagy éppen hálózati vállalkozásról (Castells, 1996) írtak. Ha e jóslatok nem váltak is be teljes mértékben, a jelenleg is tartó trendet nagyon jól jellemzik ezek a vélekedések. A hálózatosodás elsı példái a hálózati technológiák (például információs technológiák) térnyerésének köszönhetıen kerültek elıtérbe. Amellett, hogy ezek az ágazatok maguk is a hálózatosodás iskolapéldái, egyben lehetıvé tették további ágazatokban is a gazdasági tevékenység hálózatba szervezıdését. Megváltoztak a vállalkozások optimális méretével kapcsolatos elképzelések is, számos esetben a hagyományos vállalati funkciók átkerültek külsı partnerekhez, s az ennek nyomán kialakuló tartós partneri viszonyok, feladat- és munkamegosztások, közös vállalkozások a korábbinál bizonytalanabbá tették, hol is húzódik az egyes vállalkozások határa, milyen esetekben beszélhetünk teljesen önálló szervezetekrıl. Az evolucionista közgazdaságtan az elmúlt évtizedekben jelentıs mértékben gazdagította az innováció közgazdaságtanát. Ez az irányzat a kutatás-fejlesztést, az innovációt mint a gazdasági növekedés fı motorját helyezte vizsgálatának középpontjába. Az elmélet fı vonzereje dinamikus szemléletmódjában és az általános evolúciós analógia alkalmazásában rejlik (Dosi Nelson, 2000). Szakított a neoklasszikus közgazdaságtan statikus, egyensúlyi helyzeteket vizsgáló megközelítésével abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció által elért technológiai fejlıdés éppen ezen egyensúlyi helyzetek ellen hat, új helyzeteket, új lehetıségeket teremt. Ez a helyzet folyamatos tanulásra, alkalmazkodásra kényszeríti a gazdasági szereplıket. A szervezeteken belül központi szerep jut az általuk alkalmazott különféle rutineljárásoknak, amelyek összességében meghatározzák az adott szervezet lehetıségeit, sikerességét. A vállalkozások múltban felhalmozott tapasztalata ugyanis befolyásolja a jelen gyakorlatát, illetve a jövıbeli fejlıdési lehetıségeket, fejlesztési irányokat is (Dosi, 1988). Ez specializálódáshoz vezet, versenyelınyt biztosít(hat), ugyanakkor a vállalkozás stratégiai, kulcsfontosságúvá váló tevékenységein kívül mindinkább szükséges a külsı partneri szakértelem. A tudás, illetve a tanulás számos szemszögbıl és számtalan módon kötıdik a kutatás-fejlesztés és innováció területéhez, és alapvetı mozgatórugója a gazdaságban tapasztalható hálózatosodás folyamatának is. Ahogy Lundvall [1992] megfogalmazta, a jelenkor gazdaságában a tudás a legfontosabb erıforrás és a tanulás a legfontosabb folyamat. A tudás egyaránt jelenthet tényszerő ismereteket és készségeket, kompetenciákat. Többféleképpen jellemezhetı és több jellegzetessége játszik fontos szerepet a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokban. A tudás egyik legtöbbet elemzett dimenziója Polányi [1967] munkájának nyomán a kodifikált és a hallgatólagos (tacit) tudás megkülönböztetése. A XXI. század elején meghatározóvá váló tudásigényes iparágak esetében, a kutatás-fejlesztés és innováció folyamatában minden korábbinál fontosabbá válik a hallgatólagos tudás szerepe. Az ilyen tudás elsajátítása számos nehézséggel jár, amely felértékeli a fizikai közelség, az 91

4 interakció, a hálózatok szerepét (Ancori és társai, 2000, Senker Faulkner, 1996). Egyes elméletek szerint a K+F nemzetköziesedését az új tudás megszerzésének igénye magyarázza (Granstrand és társai, 1993, Archibugi és Michie, 1997). A tudás és annak különbözı típusai nem csupán egyének, hanem szervezetek, hálózatok szintjén is értelmezhetı. Egy szervezet abszorpciós képessége teszi lehetıvé a máshol kifejlesztett tudás megismerését, elsajátítását, használatát jelentıs, többnyire szellemi befektetést igénylı folyamatokon keresztül (Cohen Levinthal, 1990). Ennek érdekében szükség van a részvételre az új tudás elıállításában, a kapcsolódó tevékenységekben, folyamatokban is. A fejlıdéshez tehát elengedhetetlen, hogy a vállalkozások is megtanulják megkeresni, alkalmazni és hasznosítani az elérhetı tudást, megérteni és használni az új technológiát. Lundvall [1992] alapján elmondható, hogy a tanulás interaktív folyamat, amely szervezetek között megy végbe, s az eredményeként létrejövı tudás a hálózatok közös vagyona (Lundvall, 1996, 1. o.). A hálózatok olyan szervezetek közötti együttmőködések, amelyek megjelenési formái igen nagy változatosságot mutatnak, amelyet az érintett technológiák, a részt vevı ágazatok, vagy éppen a nemzeti környezet sajátosságai hoznak létre. A szakirodalom megkülönböztet ipari hálózatokat, gyártási hálózatokat, üzleti hálózatokat, de akár a stratégiai hálózatokon belül is többféle típus létezik: befektetési, nemzetközi, regionális vagy éppen technológiai hálózatok (Richter, 2000.). Az elemzést az is befolyásolhatja, hogy egy szervezet, vállalkozás akár több hálózatnak is a tagja lehet, de maguk a hálózatok is mőködhetnek egyszerre több dimenzióban (von Tunzelmann, 2004). Azok válhatnak sikeres szervezetekké, amelyek képesek megfelelıen összehangolni ezen hálózatokat. A hálózatok megjelenési formáinak változatossága abban is megnyilvánul, hogy számos osztályozásuk létezik a szakirodalomban (Narula Hagedoorn, 1999, Richter, 2000, Coe Bunnell, 2003). Ezek közül az egyik alapvetı és általánosan alkalmazott lehetıség a vertikális és horizontális együttmőködések (Fischer, 2006, 105. o.) megkülönböztetése. A vertikális együttmőködéseknek különösen nagy jelentısége van az innovációs folyamatban, a vevı-beszállítói kapcsolatok az egyik legfontosabb forrásai az újításoknak. A két kategórián belül öt különbözı hálózattípus különíthetı el. Ezek a vevıi hálózatok, a beszállítói hálózatok, a termelési hálózatok, a technológiai hálózatok és a kutatás-fejlesztési hálózatok. Az elsı három a vertikális, az utóbbi kettı pedig a horizontális hálózatok csoportját alkotják. A cikk a horizontális, tulajdonszerzéssel nem járó kutatás-fejlesztési hálózatokra koncentrál, tehát olyan, két vagy több szervezet között létrejövı együttmőködésekre, amelyekben a partnerek megırzik függetlenségüket, de közösen végzik K+F tevékenységük egy részét vagy egészét (Hagedoorn, 2002). Kreis-Hoyer Grünberg [2002] definíciója ennél tágabb, és a tudományos intézmények (és azok együttmőködése) mellett beleérti a K+F eredmények hasznosításában részt vevı üzleti szereplıket is: e hálózatok célja az új tudás interaktív elıállítása és hasznosítása révén stratégiai elınyök érvényesítése (Kreis-Hoyer Grünberg, 2002, 2. o.). 92

5 A kutatás során a szakirodalom felhasználásával a kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatoknak a következı definícióját alakítottuk ki. Ezek tartós, függetlenségüket megırzı tudományos és üzleti szereplık nyitott horizontális együttmőködései, melyeknek célja a partnerek helyzetének és tudásbázisának erısítése a közösen végzett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel. A kutatás-fejlesztés hálózatosodása nem kizárólagosan gazdasági jelenség. Sokkal közelebb jutunk megértéséhez, ha társadalmi-gazdasági folyamatként vizsgáljuk, hiszen egyrészt a társadalmi környezet hat a hálózatok formáira, másrészt a hálózatok is átformálják azt a társadalmi közeget, amelyben létrejöttek. E kölcsönhatás vizsgálatában érdemes a szociológia eredményeire is támaszkodni, amelynek a szociális hálók vizsgálatától kezdve nagy hagyományai vannak (magyarul Kuczi Makó, 1996, Gyukits Szántó, 1998, Farkas, 2002). Az 1960-as években kezdett elterjedni a társadalmi kapcsolatháló-elemzés, amely mára önálló, matematikai-statisztikai módszertannal rendelkezı tudományággá nıtte ki magát (Letenyei, 2000). A társadalmi kapcsolatháló-elemzés abból a felismerésbıl indul ki, hogy a szereplık, cselekedeteik és kapcsolataik összefüggenek, együttes vizsgálatuk a korábbiaknál jóval több információt nyújthat. Fontos felismerés, hogy az egyes relációk az erıforrások áramlásának fontos csatornái. Az erıforrások fölötti rendelkezés pedig hatással van az egyes szereplık lehetıségeire, tulajdonságaira. A hálózatok nemcsak kitágítják a szereplık lehetıségeit, egyben korlátot is jelentenek. A hálózatelemzés feltárja és rendszerezi a tartós kapcsolatok halmazát, mikroszinten a diádoktól és triádoktól kezdve 1 a nagyobb rendszerek strukturális pozícióiig. Ez a megközelítés lehetıvé teszi, hogy a nagyobb rendszereken belül az egyes szereplık döntéseit, helyzetét is vizsgálni lehessen (Wassermann Faust, 1994). Az irányzat követıi által kidolgozott vizualizációs technikák hasznos segítséget jelentenek az esettanulmányok során a hálózati viszonyrendszerrıl kapott információk megjelenítésére. A vállalatok közötti hálózatok elemzése az elmúlt két évtizedben kiterjedt a szőkebben vett innovációs kapcsolatok elemzésére is. Az eddigi magyar kutatások fı iránya a hálózatok társadalmi, gazdasági, munkaerı-piaci, illetve területi vonzatait vizsgálta (Csizmadia, 2004). Ahogy a hazai, úgy a nemzetközi szakirodalomra is jellemzı, hogy az esetek többségében empirikus tanulmányokról van szó, amelyek jellemzıen egy dinamikusan fejlıdı iparágban (például biotechnológia) vagy régióban vizsgálják a vállalatok közötti kapcsolatokat. Ezek a kutatások rámutattak, hogy a különbözı viszonyrendszerek kialakulásában nagy szerepe van a történelmi fejlıdésnek is (Scott, 1987), ezért még a számos jellemzıjükben azonos hálózatok is eltérıen viselkedhetnek a különbözı régiókban, országokban. értjük. 1 Diád alatt két aktort, a triád alatt pedig három szereplıt és a köztük lévı lehetséges kapcsolatokat 93

6 Autóipari hálózatok és tudásközpontok Elektronikusjármő- és jármőirányítási, valamint jármőipari regionális hálózat Magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatokat vizsgáltunk, amelyekben gazdasági és akadémiai szereplık mőködnek együtt a közösen meghatározott célok elérése érdekében. Az ilyen együttmőködések sokféle kapcsolat kialakítását igénylik és teszik lehetıvé. Az elemzés elsısorban a hazai vállalkozások szerepére koncentrál. A kutatás-fejlesztés hálózatosodásának nemzetközi vonatkozása nem elhanyagolható, ám ennek hatását a kutatás csak a magyarországi szereplık által érzékelt közvetett következményeken keresztül vizsgálja. Ilyen közvetett hatás a Magyarországon jelenlévı külföldi tıkével mőködı vállalkozások szerepe, hatásuk az együttmőködések kialakításában. A gazdasági ágak közül az autóiparra esett a választás, mert azon túl, hogy fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban, a hálózatosodás is hagyományos jellemzıje. (Az autóiparban gyakori a vállalati funkciók kiszervezése, így számos alkatrész esetében a fejlesztés, a bevezetés is külsı partnerekre hárul, ezáltal téve nyitottá az autóipari K+F és innovációs folyamatokat is.) Az ágazat magyarországi jelentıségét annak is köszönheti, hogy a külföldi mőködıtıke-beáramlás jelentısen hozzájárult e terület gyors átalakításához, a legmodernebb nemzetközi gyakorlat megvalósításához, új kapcsolatok kiépítéséhez. A rendszerváltást követıen több, eltérı filozófiát követı autóipari multinacionális vállalat is megtelepedett Magyarországon, részesedésük a magyar exportból jelentısnek mondható. Ez mindenféleképpen az itt elérhetı tudás, képességek pozitív megítélését mutatja. Ezen túlmenıen a vállalkozások egy része erıs nemzetközi versenyben végzi tevékenységét, amely számos fontos tapasztalattal, képességgel erısíti a sikeres vállalkozások helyzetét. A kutatáshoz két autóipari hálózatot választottunk ki. A két hálózat közös jellemzıje az is, hogy egyes tagjai pályáztak és támogatást nyertek a kormányzat Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozását támogató programjában. Esetükben az állami pénzek felhasználása miatt az adatok nagyobb nyilvánosságára lehetett számítani. (A RET programról részletesebben lásd: Inzelt, 2008, Inzelt Csonka, 2008) Az elsı eset a Knorr-Bremse (KnorrB), illetve a ThyssenKrupp-Presta (TKP) hazai leányvállalatainak, valamint az Inventure Kft. és legszorosabb partnereik hálózatosodására koncentrál, részben az általuk január 1-jén közösen létrehozott Elektronikus Jármő és Jármőirányítási Tudásközpont (EJJT) tapasztalatainak, illetve további együttmőködéseik példáinak segítségével. A tudásközpontnak a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) ad otthont, és a hálózatban is központi szerepet tölt be. (A tudásközpont elnevezése alapján a továbbiakban elektronikus jármő(irányítási) hálózat néven azonosíthatjuk együttmőködésüket.) A második eset a Rába Futómő Kft. (Rába), a Borsodi Mőhely Kft. (Borsodi) és a VisioCorp magyarországi leányvállalatának (VisioCorpHu) hasonló gyakor- 94

7 latát vizsgálja, részben a 2006-ban alapított Jármőipari Regionális Egyetemi Tudásközponthoz (JRET) kapcsolódva, amelynek központja a Széchenyi István Egyetemen (SZE) van. (Szintén a tudásközpont alapján a késıbbiekben jármőipari regionális hálózatként említjük ezt az együttmőködést.) A kiválasztott hálózatok várhatóan jellemzı képet adnak a magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység hálózatosodásról, még ha ennek vannak ágazati, regionális sajátosságai is. A következı két alfejezet közül az elsı röviden bemutatja a két vizsgált hálózat kialakulásának fıbb lépéseit, majd a második a hálózatok alapvetı szerkezeti jellemzıit, a tapasztalatok rövid összefoglalását adja. Autóipari kapcsolatrendszerek kialakulása A kapcsolatok idıbeli kialakulása fontos adalékokkal szolgálhat a folyamat dinamikájáról, a kulcsszereplıkrıl. Interjúk keretében azonban a folyamat csak bizonyos korlátok között rekonstruálható. Az együttmőködésekben központi szerepet játszó vállalkozások alapítása, K+F tevékenységük beindítása több esetben az ezredfordulóra tehetı, vagyis nagyon rövid az az idıtáv, amelyet vizsgálni tudunk. Figyelembe véve ezeket a tényezıket is, ésszerőnek látszik az eltelt idıszakot három szakaszra bontani: közvetlenül az indulás idıszaka (2000 elıtt), a kapcsolatok kibontakozásának idıszaka ( között) és a kapcsolati hálózat kiteljesedése (2004 után). Ez alapján a regionális tudásközpontok megalakítása nem korszakváltó lépés, de mindenesetre erısen hozzájárult a legutolsó idıszakban a kapcsolatok egy fontos részének stabilizálásához. Az elektronikus jármő és jármőirányítási hálózat központi vállalkozásai alapításukkor erısen támaszkodtak a BMGE-n felhalmozott tudásra. Multinacionális vállalkozások esetében az alapítást követıen jellemzıen még fontos az anyavállalat befolyása, például a feladatok megállapításában, amellyel meggyızıdnek a leányvállalat képességeirıl. Ezeknek megfelelıen az elsı szakaszban csupán néhány kapcsolat létezett a vizsgált szervezetek között, amelyek jellemzıen a hazai egyetemi, akadémiai tudásbázishoz kötıdtek. Ebben az idıszakban még nem beszélhetünk a hálózat kialakulásáról, hiszen az ábrán bemutatott viszonyrendszer csupán bilaterális kapcsolatok halmaza, s hiába teremt közöttük összekötı kapcsot a BMGE vagy a Knorr-Bremse, közvetett információ- és/vagy tudásáramlásról nemigen beszélhetünk. (Lásd az 1. ábrát!) 95

8 A kutatás-fejlesztési és innovációs partnerek viszonyrendszerének kialakulása 2000 elıtt A) Elektronikus jármőirányítás 1. ábra B) Jármőipari hálózat 96

9 A kutatás-fejlesztési és innovációs partnerek viszonyrendszerének kialakulása között A) Elektronikus jármőirányítás 2. ábra B) Jármőipari hálózat Jelmagyarázat: Lásd az 1. ábránál. 97

10 A kutatás-fejlesztési és innovációs partnerek viszonyrendszerének kialakulása 2004 után A) Elektronikus jármőirányítás 3. ábra B) Jármőipari hálózat Jelmagyarázat: Lásd az 1. ábránál. 98

11 A Széchenyi István Egyetem körüli vállalkozások hálózata aktív és jelentıs K+F szerzıdéseket a multinacionális vállalkozások körül és a regionális tudásközpontban tartalmaz. Három vállalkozás eltérı technológiai adottságai némileg különbözı partneri kört eredményeznek, hiszen a Rába összetett részegységek gyártásában, a Borsodi a fémmegmunkálásban és mérésekben, míg a SAPU inkább a mőanyagok megmunkálásában, fröccsöntésében járatos. Ez az elkülönültség a JRET-n belül mindenképpen jelen van, ahol a vállalkozások között közvetlen K+F együttmőködésre nem igazán kerül sor. Az ábrán jól látható, hogy eredetileg a hálózat partnereinek csak a töredéke között létezett kapcsolat, jellemzıen a helyi egyetemmel vagy akadémiai intézetekkel. A helyzet nem meglepı, hiszen a statisztikai adatok is alátámasztják a régió alacsony K+F és innovációs aktivitását, ami nyilvánvalóan megnehezíti az együttmőködések kialakítását is. Az elektronikus jármő(irányítási) hálózat vállalkozásai tevékenységük magyarországi megalapozása után igen gyorsan kialakították partneri körüket ( ), mivel a kulcsvállalkozások olyan tudás- és technológiaigényes feladatokat végeznek, amelyekben jelentıs a külsı források szerepe. A partneri kör kialakulását a szükségen túl az is meggyorsította, hogy a szóba jöhetı partnerek száma jellemzıen igen korlátozott, azok viszont gyorsan egymásra találnak. Ennek eredményeképpen 2004-re szinte a teljes viszonyrendszer kiépült, bár még ekkor is inkább kapcsolatok halmazáról, semmint valós hálózatról beszélhetünk. Itt már azonban a partneri kör stabil szerkezetet ad a viszonyrendszernek, az ismeretek rendelkezésre állnak az ágazati szereplık képességeirıl tágabb körben is között a kapcsolatok nagy része kialakult a jármőipari regionális hálózatban is. Különösen figyelemre méltó a Borsodi kisvállalkozásként mutatott aktivitása. Egyrészt erıs kapcsolatot alakított ki a helyi egyetemmel, másrészt K+F megbízást teljesített egy multinacionális nagyvállalat hazai leányvállalatának. A Rába, bár szők, de szintén stabil partneri kört épített ki, amelyben a Széchenyi István Egyetem mellett egy technológiavásárlási partnerség játszott fontos szerepet. A VisioCorp leányvállalata is megtalálta a fejlıdését szolgáló helyi partnereket, elsısorban felsıoktatási intézetek és egy helyi beszállító révén. (Lásd a 2. ábrát!) A 2004 után létrehozott tudásközpontok újabb dimenziót adtak a hálózatok kapcsolatrendszeréhez, de érdemben már nem módosítottak azok szerkezetén, csakúgy, mint az a néhány kisvállalkozás sem, amelyek speciális szolgáltatásaik révén jelentek meg a hálózatok peremén. (Lásd a 3. ábrát!) A vizsgált hálózatok esetében tehát fontos szerepet játszik ugyan a RET program keretében biztosított állami támogatás, de létrejövetele nem a programnak köszönhetı. A kialakult hálózatok gerincét a RET partnerek szolgáltatják, akik nagyobb számú együttmőködésben vesznek részt. Az elektronikus jármő(irányítási) hálózatban a BMGE, Knorr-Bremse, ThyssenKrupp-Presta, Inventure négyes tagjai között szinte minden lehetséges kapcsolat él, noha csak a két multinacionális leányvállalat mutat több tulajdonságában is hasonlóságot egymással. A partnerek az interjúkból nyert információk alapján jól megértik és kiegészítik egymást. A hálózat peremén 99

12 ezzel szemben olyan partnereket találunk, amelyek idırıl idıre, ahogy a szükség diktálja, speciális tudásukkal segítik a központi szereplık kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, és jellemzıen a hálózatnak csupán egy tagjával állnak kapcsolatban. A másik esetben a Széchenyi István Egyetem, a Borsodi Mőhely Kft. és a VisioCorp Bt. a legaktívabb szereplık, a Rába Futómő Kft. az egyetemeken és a kutatóintézeteken keresztül kapcsolódik a viszonyrendszerhez. A felsıoktatási és kutatási intézetek fontos köztes pozíciót foglalnak el a hálózatban, amelynek köszönhetıen más szereplıkhöz képest valószínőleg sikeresebben tudják bıvíteni tudásbázisukat, ez pedig közvetetten javíthatja pozícióikat az újabb ipari szereplıkkel kialakítandó együttmőködésekben. A hálózatok közös tapasztalata A kutatás során vizsgált két magyarországi autóipari hálózat noha alapvetı motivációit és céljait tekintve (a RET program miatt is) nagyon hasonlít egymásra szerkezetét és mőködését tekintve számos eltérést mutat. Mindkét hálózat célja a tagok K+F és innovációs tevékenységének elımozdítása mellett szakterületük jövıbeli fejlıdését megalapozó tudás felhalmozása, hasznosítása. A hálózat szerkezetének pontosabb leírása érdekében az interjúk során nyert információkat fel lehet használni az egyes kapcsolatok jelentıségének megítélésében. A rendelkezésre álló jellemzık alapján (idıtartam, gyakoriság, költségvetés stb.) 3 kategóriába lehet sorolni az együttmőködéseket: A leggyengébb kapocs: az együttmőködések rendszertelenek és csak szolgáltatási jellegő feladatokra irányulnak; Közepesen erıs kapocs: jellemzıen valamilyen prototípus, termék- vagy eljárásinnovációra irányulnak; A legerısebb kapocs: gyakori, esetleg keretszerzıdéssel is alátámasztott, komplex K+F feladatokat megvalósító viszony. E különbségeket a 4. ábra a partnereket összekötı nyilak eltérı vastagságával érzékelteti, amelyet kiegészítenek az információáramlás irányát és mértékét jelölı nyílhegyek, amelyek a kedvezményezettek felé mutatnak. Az ábra együtt tartalmazza a két vizsgált hálózatot, noha az interjúkból kiderült, hogy közvetlen kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolat nincs a két hálózat kulcsfontosságú partnerei között. Más jellegő, a tapasztalatok megosztását, átvételét célzó közvetlen kapcsolatfelvétel történt közöttük, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai felsıoktatási intézmények és kutatóintézetek ha nem is tudatos módon, tényleges kapcsolatot létrehozva, de közvetetten összekapcsolják az ágazati szereplıket, így a két hálózat tagjait is. 100

13 Autóipari együttmőködések Magyarországon 4. ábra

14 A BMGE az egész hálózatot tekintve is központi szereplı, hozzá csatlakozik a Széchenyi István Egyetem (SZE), valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány intézetei. (Ez persze nem teljesen véletlen, hiszen a vizsgálatba olyan együttmőködések kerültek, amelyekben feltétel, hogy a felsıoktatási intézetek központi szerepet töltsenek be.) A felsıoktatási és akadémiai kutatóintézetek, kiegészülve néhány jelentıs vállalati szereplıvel (például Audi, LuK) biztosítanak közvetett kapcsolatot a két hálózat között. Sajnos azonban egyik interjú sem erısítette meg, hogy ezek a közvetett kapcsolatok valós haszonnal járnának. Mellettük a ThyssenKrupp-Presta, a Knorr-Bremse, a VisioCorpHu, a Borsodi és a Rába Futómő partneri köre osztja jól elkülönülı részekre a hálózatot. E szervezeteknek legnagyobb a presztízse a hálózaton belül, a tudásáramlás fı haszonélvezıi. A kapcsolatok egyértelmően a BME-Inventure-ThyssenKruppP-Sztaki-KnorrB partnerek között a legsőrőbbek, míg a VisioCorpHu, Borsodi és Rába hármas bár egyenként szintén számos külsı partnerrel állnak kapcsolatban sokkal kevésbé integrálódtak egymáshoz és a hálózat egészéhez. A hálózatok külsı partnerei között közvetlen kapcsolat gyakorlatilag nem létezik, így számukra a hálózatba tartozásnak csupán korlátozott elınyei jelentkeznek. (Ilyenek az elvégzett munkával együtt járó tanulás vagy az együttmőködés hírnév- és presztízsnövelı hatása.) Az ábrán jól láthatóvá válik a tudásközpontok közötti jelentıs különbség is. Amíg az EJJT partnerek között számos kapcsolat létezik, addig a JRET részvevıi inkább csillagszerően, a központi egyetemen keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A budapesti Elektronikus Jármő és Jármőirányítási Tudásközpontot magában foglaló hálózatrész akadémiai és vállalkozási szervezetekbıl, az általuk létrehozott központ köré épül. Ezt a magot egészíti ki egy gyengébben, csupán egy központi szereplıvel kapcsolatot tartó külsı partneri kör, amelynek tagjai jellemzıen vagy maguk nyújtanak valamilyen szolgáltatást, vagy éppen az egyetemi tudásbázis kiaknázására törekednek. Az egyetem(ek), kutatóintézetek általában hasznos partnerei a vállalkozásoknak a kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokban. (Még akkor is, ha ennek formális kereteit nem is mindig tartják be.) Szerepük jellemzıen azokban a megbízásokban jelentıs, amelyek a hosszabb távú fejlıdést alapozhatják meg, olyan elméleti tudást igényelnek, amelynek kiépítése már nem érné meg a vállalkozásoknak. Ebben a hálózatban a Budapest Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az egyik legfontosabb tudásforrás, de mellette néhány kutatóintézet és vállalkozás is végez jelentıs, innovációkat megalapozó kutatásokat a külsı és belsı források kombinációjának felhasználásával. A Knorr-Bremse partneri köre mellett kapcsolatai is sokszínőek, amelyek nemcsak a vállalkozás számára teremtenek értéket, tudást (befelé mutató kapcsolatok), hanem a partnerek is képesek profitálni belılük (kifelé mutató kapcsolatok). Ezzel szemben a ThyssenKrupp-Presta partneri hálózata jóval homogénebb, és inkább kifelé ható, amely a partnerek (külföldi beszállítók és megrendelık) technológiai elırelépését ösztönzi. Elıbbi vállalkozás esetében hazai kutatóintézeteket, felsıoktatási intézeteket, hazai és külföldi tulajdonú vállalkozásokat is találunk, utóbbinál a 102

15 BMGE-n kívül szinte kizárólag külföldi vállalkozásokat. Ezek alapján a KnorrB sokkal jobban integrálódott a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerbe, mint a TKP, amely sokkal erısebben támaszkodik a konszern nyújtotta nemzetközi lehetıségekre (külföldi beszállítókra és megrendelıkre). A KnorrB-hez hasonló széles partneri körrel rendelkezik még a SZTAKI is. Az EJJT kisvállalkozásai viszont beleolvadnak az ábra központi részébe, és hiába foglalnak el elvileg elınyös pozíciót, külsı kapcsolatokban nem tudják kamatoztatni itt megszerzett tudásukat, tapasztalataikat. A hálózati tıke leginkább presztízsben jelentkezik, s csak kisebb mértékben anyagi jellegő. A vállalkozások általános helyzete egyelıre nem teszi lehetıvé, hogy teljes mértékben kiaknázzák a hálózati tagság elınyeit, ám hosszú távon többszörösen megtérülhetnek jelenlegi erıfeszítéseik. A gyıri Jármőipari Regionális Egyetemi Tudásközpontot magában foglaló hálózatrészt kevesebb központi szereplı s arányaiban szélesebb külsı partneri kapcsolatrendszer jellemzi, ám a hálózat egészében a kapcsolatok száma relatíve alacsony, és a meglévı együttmőködések is gyakran gyenge kötést jelentenek. A hálózat mőködésének olajozását a szerkezetben fontos szerepet betöltı felsıoktatási és egyéb kutatóintézetek végzik el, ha ezek közül bármelyiket eltávolítanánk a rendszerbıl, a hálózat részeire esne szét. Ennek egyik oka lehet, hogy szemben az elızı példával ebben az esetben a partnerek kompetenciái jobban eltérnek egymástól, sokkal inkább kiegészítik egymást, kevés az átfedés. Bár a három vállalkozás közül a Rába a legnagyobb, épp körülötte a legritkább a hálózat. Ezzel szemben a VisioCorpHu, de még inkább a Borsodi egy relatíve sőrő és intenzív kapcsolatokkal átszıtt együttmőködés-rendszer része. Jól látható, hogy ez a vállalkozás is számos kifelé és befelé ható kapcsolat része, miközben a Rába szinte kizárólag befelé mutató (vagyis a vállalkozás számára értéket teremtı) kapcsolati blokkot épített ki. A külsı partneri kör szerepe nagyon hasonló a másik hálózatnál tapasztaltakhoz, többnyire csak egy központi szereplıhöz kapcsolódnak, partneri viszonyuk kisebb intenzitású, kiegészítı feladatokat látnak el, illetve igényelnek saját termelési folyamataik során. A kapcsolatok jól láthatóan legfeljebb a központ (SZE) körül sőrősödnek, a hálózat egésze jellemzıen gyengén kapcsolódott össze. Túl sok strukturális lyuk 2 maradt a hálózatban, s ezért bár a vállalkozások igen széles tudáshalmazhoz kerülhetnek közelebb, a valóságban nincs rá igényük. Emiatt a kutatás-fejlesztési és innovációs hálózat nem válik olyan jelentıs stratégiai eszközzé, mint az a nemzetközi szakirodalomból kiolvasható, de bizonyos tekintetben stabilizáló szerepe, valamint a vállalkozások technológiai színvonalára gyakorolt pozitív hatása így is megkérdıjelezhetetlen. 2 Strukturális lyuknak nevezzük azt a helyzetet, amelyben két szereplı vagy csoport között nincs közvetlen kapcsolat. Ekkor egy harmadik szereplı léphet fel közvetítıként áthidalva a lyukat a két korábban elszigetelt fél között. Ilyen módon egy nem nélkülözhetı (non-redundant) kapcsot hoz létre (Burt, 1992). 103

16 Következtetések Az autóiparnak azt a jellegzetességét megerısítették az interjúk, hogy nyitott, külsı erıforrásokra intenzíven támaszkodó ágazat. Az autóiparra régóta jellemzı az új termelési/szervezési módszerek bevezetése, és korán elterjedt a K+F (és innovációs) feladatok áttelepítése a partnerekhez, a beszállítókhoz, míg a márkatulajdonosok sok esetben csupán a marketingre és a dizájnra koncentrálnak. Esetünkben az egész hálózatra jellemzı, hogy a központi szereplık azok, akik részt vesznek az alkatrészek kifejlesztésében, megvalósításában, e munkájukban sokszor és többféle külsı partnerre támaszkodnak, amelyek jól körülhatárolható részmegoldásokat szállítanak számukra. Ez tehát jelzi, hogy az autóipari vállalkozások egy (szők) köre törekszik és képes tevékenységének fejlesztésére, hogy minél magasabb szintő beszállítóvá váljon. Ugyanakkor a vállalkozások nagy többsége továbbra is bérmunka jellegő feladatokat lát el, alacsonyabb szintő beszállítói státusban van, és nem tud vagy nem akar a fejlesztésekbe bekapcsolódni. Ebbıl adódik, hogy az együttmőködések keretében végzett munkának csak kisebb része alapozza meg a jövıbeli fejlıdést. Nagyobb részük fıleg a külsı partnerekkel fenntartott kapcsolatok kiegészítı, szolgáltatási jellegő, azonnali problémákat kezelı megoldások szállítását biztosítja. Az együttmőködések fejlesztésében speciális szerep jut az állami támogatásoknak is. A vállalkozások képviselıi elmondták, hogy igyekeznek kihasználni az állami támogatások nyújtotta elınyöket, de az együttmőködések túlnyomó többsége e nélkül is létrejön. A kormányzati programok egyrészt akár nemzetközi összehasonlításban is olcsóbbá tehetnek bizonyos fejlesztéseket, másrészt felgyorsíthatják a folyamatot. Éppen ezért minél hosszabb futamidejő vagy bizonytalanabb kimenetelő a tervezett feladat, annál inkább keresik a vállalkozások a kiegészítı forrásokat. Ezekben az esetekben akár jelentıs tényezı is lehet egy kormányzati program keretében elérhetı állami támogatás. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok többsége olyan rövid határidıs feladat, aminél egyszerően nincs lehetıség kivárni a pályázatok átfutási idejét. A kapcsolatok erıssége sokkal inkább függ a partner vállalkozások aktuális igényeitıl és lehetıségeitıl, mint valamiféle stratégiai meggondolásoktól, vagy a hálózat szerkezetébıl eredı jellegzetességtıl. A legtöbb erıs kapcsolat a BMGE körül található, ami az ott felhalmozott szakmai tudásbázis és kutatói kapacitás fényében nem meglepetés. Erıs kapcsolatokat nagyobb arányban találunk a nagyvállalatok körül, amelyek erıforrásaik révén sokkal stabilabb, olykor keretszerzıdéseken nyugvó kapcsolatrendszert is képesek fenntartani. A kisebb vállalkozások közül azok, amelyeknél hangsúlyos tevékenység a kutatás-fejlesztés, innováció, szintén több erıs kapcsolattal rendelkeznek, de esetükben már számottevı a gyenge kapcsolatok aránya, szerepe is. Azok a kisvállalkozások, amelyek K+F tevékenységükkel, szolgáltatásaikkal jellemzıen más szervezetek innovációjához járulnak hozzá, többnyire gyenge kapcsolatokkal rendelkeznek, hiszen a megbízások meglehetısen rendszertelenül juthatnak el hozzájuk. 104

17 A kis- és közepes vállalkozások (kkv) esetében a hálózatokban való részvétel egyik természetes gátja az elérhetı belsı kapacitások, erıforrások nagysága. A hálózatban központi szerepet betöltı két kkv e téren viszonylag eltérı utat követett: a Borsodi saját termelı igényei mellett külsı megbízásokat is teljesít, így egyfajta közvetítı, áthidaló szerepet tölt be a kutatás-fejlesztési és innovációs intenzív vállalkozások és a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásaikat csak most kiépítı cégek között. A másik kisvállalkozás, az Inventure viszont nagyon beágyazott a maga hálózati (kutatás-fejlesztési és innovációs intenzív vállalkozások alkotta) környezetébe, s bár szeretné eddig nem talált módot arra, hogy a meglévı néhány, bár erıs kapcsolatát (amelyek mind az EJJT-t is létrehozó legfontosabb partnerekhez főzıdnek) jelentıs újabbakkal bıvítse. A partnerválasztás során a kompetencia mellett a bizalomnak van a legnagyobb szerepe. A tartós és jelentıs kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatok kiépítése hosszú folyamat. A hálózatban részt vevı vállalkozások esetében több példa mutatta, hogy többéves, más területen szerzett közös tapasztalat is szükséges lehet a kompetenciák felméréséhez. Kisebb vállalkozások esetében ez jellemzıen azt jelenti, hogy elıbb kisebb volumenő, bedolgozás vagy szolgáltatási jellegő feladatokkal, majd egyre komolyabb megbízásokkal látják el ıket. Amennyiben a felek kölcsönösen elégedettek az eredményekkel, akkor fejlıdhet tovább a kapcsolat szintje, intenzitása. Emellett idıvel a partnerek annyira megismerik egymást, hogy a kapcsolat fenntartása, az együttmőködés egyszerősödik, egyre hatékonyabbá válik, félszavakból is megértik egymást. Éppen ezért a hálózatot alkotó kapcsolatok jellemzıen hosszú távúak, hiszen kölcsönös elkötelezettség is kialakul, amelynek feladása például egy partner lecserélése számos többlet erıfeszítést jelent(ene). Ennek köszönhetı, hogy noha a konkrét szerzıdések meglehetısen rendszertelen idıközönként és csupán néhány hónapos futamidıre köttetnek meg, még 1-2 év múltán is a korábban már megismert partnerhez térnek vissza a megbízók ahelyett, hogy új partnereket keressenek. E közös munkák során a felek nemcsak egymás képességeit ismerik meg, de kialakul a bizalom, így a partnertıl nem pusztán a számára elıírt feladatok teljesítése várható el, de azon túl is lehet számítani együttmőködésére. Ez pedig nagyon fontos egy olyan sokszor bizonytalan kimenetelő, hosszú távú tevékenység, mint a kutatásfejlesztés területén. A budapesti hálózat esetében a központi mag szervezetei között régi, személyes kapcsolatok alapozzák meg azt az erıs bizalmat, amely megkönnyíti és szorossá teszi az együttmőködést. A gyıri partnerek esetében ez a mőködési területek közötti nagyobb különbség miatt is részben hiányzik, ami a hálózat szerkezetében is tükrözıdik. A külsı partnerek esetében a hálózat éppen a bizalom megerısödését segíti elı. Az interjúkból az is kiderült, hogy a hálózatok kialakulását elısegíti a földrajzi közelség is. Ez ugyanis megkönnyíti az intenzív kapcsolattartást, a körülményekre való gyors reagálást. Magyarország azonban nem akkora terület, hogy a távolabbi részei szükség esetén ne legyenek elérhetıek, ezért azok a vállalkozások, amelyek 105

18 valamilyen speciális szaktudásra szorulnak, hajlandóak nagyobb földrajzi távolságokat áthidaló kapcsolatokat is kialakítani. Ennek köszönhetıen a hálózatban nem pusztán Gyır és Budapest vonzáskörzetében található partnerek vannak, de többen Miskolc környékén vagy éppen a Dél-Alföldön mőködnek. Emellett néhány szereplınek külföldi partnerei is vannak, de ezek sok esetben az adott multinacionális cégcsoport érdekeltségi körébe tartoznak, esetleg idehaza nem elérhetı speciális technológia forrásai. A közvetett nemzetköziesedés útját képviselik a hálózatban részt vevı külföldi tulajdonú vállalkozások is, amelyek hozzásegítik a hazai vállalkozásokat a nemzetközi piacra való kilépéshez, a nemzetközi megmérettetéshez. Ez pedig hosszú távon versenyképességük javulását eredményezheti. A hálózatban a külföldi tulajdonú vállalkozások száma alig alacsonyabb a teljes mértékben hazai tulajdonban lévı vállalkozásokénál, vagyis felülreprezentáltak az összes vállalkozáson belüli részarányukhoz képest. (A K+F ráfordításokban játszott szerepük ismeretében ez már nem akkora meglepetés.) Ebbıl arra következtethetünk, hogy a tulajdonosi szerkezet, pontosabban a külföldi tulajdonos pozitív befolyással lehet az együttmőködések iránti nyitottságra. Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások számára a felsıoktatási kutatóhelyek és kutatóintézetek a fontosabb partnerek a K+F és az innováció terén, míg a vállalkozásokra inkább a termelési folyamat során támaszkodnak. Ily módon a hazai vállalkozások egyelıre közvetett kapcsolatban állnak velük, csupán néhány, kifejezetten K+F intenzív vállalkozás jutott el a partnerség fejlesztésének útján addig, hogy jelentıs kutatás-fejlesztési és innovációs partnere legyen a multinacionális, külföldi tulajdonú vállalkozásoknak. Az együttmőködéseknek azonban így is számos haszna jelentkezik a partnerek számára. Ráadásul ezek közül talán nem is a számszerősíthetı, közvetlen eredmények (például költségcsökkentés, új termék forgalma) a legfontosabbak, hanem a közvetett, tágabb értelemben vett következmények. A hálózatok ugyan jelenleg még éppen csak kialakulóban vannak, így is fontos hálózati tıkét biztosítanak a résztvevık számára. Egyrészt a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység bizonytalanságai, másrészt a hazai (intézményi) környezet fejletlenségébıl eredı nehézségek is enyhíthetık, amennyiben a vállalkozás kiépít egy olyan kapcsolatrendszert, amelyre szükség esetén bátran támaszkodhat. A vizsgált két hálózatban a partnerek ezt a lépést már megtették, így gyorsabban képesek reagálni az új kihívásokra azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek egyedül kell azokkal szembenézni. Nem alakult ki egy hálózatidentitás, amely alapján a partnerek valódi hálózatként tekintenének magukra, esetleg konkrét közös célpontokat állítanának maguk elé. A hálózat másik nagy eredménye az a tanulási folyamat, amely a hazai vállalkozásokban több szinten is végbemegy. Egyrészt a közös munkák során fejlıdnek saját képességeik, hiszen még az olyan kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatásokból is, amelyek csak a megrendelık számára relevánsak, lehet tanulni, ha mást nem, akkor a szakterület fejlıdési irányát, a jövıben várható igényeket. Ezek alapján a vállalkozások tisztábban láthatják, milyen képességeket kell kifejleszteniük a saját szerve- 106

19 zeten belül, hogy a jövıben is elnyerjenek megbízásokat. Azokban a szerencsés esetekben, amelyekben a partnerek egyenrangúak és a tudás áramlása kétirányú, az együttmőködésekbıl a vállalkozások tudásbázisa is profitál. Ezt a tudást vagy arra használják, hogy a hasonló feladatokat legközelebb szervezeten belül oldják meg, vagy pedig arra, hogy saját tevékenységüket magasabb szintre emeljék, esetleg kapcsolódó területekre, új utakra is kiterjesszék. Mindezek során a vállalkozások sokat tanulnak az együttmőködés mikéntjérıl is. Ez több esetben azzal járt, hogy szervezeti módosításokat is bevezettek, de mindenesetre kialakulnak azok a rutinok, folyamatok, amelyek révén hatékonyan tudják kezelni a partnerség feladatait. Ennek elınyeit azonban Magyarországon nagyban csökkenti, hogy viszonylag kevés számú potenciális partner adódik, így a pozitív tapasztalatok nehezen vihetık át újabb hálózatba, ritkán eredményeznek további együttmőködéseket. Vagyis nem állíthatjuk, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek több pozitív tapasztalata volt e téren, ténylegesen több hálózatban vesznek részt sikertelenebb társaiknál. Ezt ugyanis meggátolja a hálózati együttmőködések nagyon alacsony száma, ami miatt ritkán adódik lehetıség továbblépésre, a hálózati tagságok számának bıvítésére. Összefoglalás A kutatás-fejlesztés és innováció terén a nemzetközileg megfigyelhetı hálózatosodás jelensége Magyarországon is terjedıben van, ám számos jellemzıjében eltérı képet mutat a fejlett országokban tapasztalt gyakorlattól. Ebben természetesen nagy szerepe van az alacsony szintő hazai K+F és innovációs ráfordításoknak, valamint a vállalkozások eltérı helyzetének, adottságainak is. A vizsgált két autóipari hálózat célja hasonló: a hazai szaktudás bázisának erısítése, hozzájárulás a partnerek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének stabilizálásához, versenyképességük megırzéséhez. Az együttmőködések kialakulása azonban esetleges, az esetek kis számától eltekintve nem stratégiai célok szolgáltatják a vezérlıelvet, inkább a jelenlegi lehetıségek kihasználása. Ráadásul a pozitív tapasztalatok, a jó gyakorlatok is nehezen vihetık át új területekre, új szervezetekbe. Jelenleg az állami támogatások is inkább csak a jelenlegi gyakorlat stabilizálására, esetleg intenzívebbé tételéhez elég, de az érintett kör bıvítésére, a tevékenységek szintjének emelésére már csak korlátozott mértékben van hatása. A hálózatoknak azonban így is elévülhetetlen haszna a kereteik között elsajátítható új tudás, új folyamatok, s az a presztízs-hatás, amely hozzájárul a partner vállalkozások jó hírnevének erısítéséhez, valamint az általuk végzett munka elismeréséhez. Ez javítja a saját helyzetüket, s a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük mások számára vonzóvá tételét. Összességében a megvizsgált hálózatok kettıs képet mutatnak. Kevés új belépıt vonzanak, s a megvalósított tevékenységek színvonala is egyenetlen. A (szak)politika formálóinak érdemes figyelmet fordítaniuk arra, hogy a vállalkozások, az ágazat valós igényeinek megfelelı tevékenységeket helyezzenek elıtérbe, képesek legyenek nö- 107

20 velni a vállalkozások elkötelezıdését a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek irányában. Direkt, közvetlen hatásukat (például innovatív új termékek száma, új hálózatok/együttmőködések száma, K+F ráfordítások növelése) tekintve ugyan nem tőnnek nemzetközileg kiugróan sikeres vállalkozásnak e hálózatok. A résztvevık számára, s kisebb mértékben a magyar gazdaságban szerepük a megvalósított fokozatos, lépésekben történı újítások révén mégis elvitathatatlan. Közvetetten ugyanis hozzájárulnak a releváns képességek kialakulásához, megerısödéséhez, amely a jövıben a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység intenzitásának növelését teszi lehetıvé. Az interjúkból egyértelmővé vált, hogy a hálózatosodás kibontakozásához idı kell, a nemzeti innovációs rendszer valamennyi szereplıjének olyan új képességeket és gyakorlatokat kell elsajátítaniuk, amelyek korábban nem voltak jelen. Megfelelı nyitottság, humán erıforrás és kellı kitartás mellett ez egyáltalán nem lehetetlen. Irodalomjegyzék Ancori, B. Bureth, A. Cohendet, P. [2000]: The Economics of Knowledge: The Debate about Codification and Tacit Knowledge. Industrial and Corporate Change. Vol. 9., Nr. 2., o. Archibugi, D. Michie, J. [1997]: Technological globalisation and national systems of innovation: an introduction. In: Archibugi, D. Michie, J. (szerk.): Technology, Globalisation and Economic Performance. Cambridge University Press, Cambridge, o. Barabási L. [2002]: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Batagelj, V. Mrvar, A.: Pajek-Program for Large Network Analysis. Burt, R. [1992]: Structural Holes The Social Structure of Competition. Harvard University Press, Cambridge. Caloghirou, Y. Vonortas, N. S. Ioannides, S. (szerk.)[2004]: European Collaboration in Research and Development. Edward Elgar Publishing, Cheltenham. Castells, M. [1996]: The rise of the network society. Blackwell, Oxford. Chesbrough, H. [2003]: Open Innovation. Harvard Business School Press, Boston. Coe, N. M. Bunnell, T. G. [2003]: Spatializing knowledge communities: towards a conceptualization of transnational innovation networks. Global Networks, Vol. 3., Nr. 4., o. Cohen, W. M. Levinthal, D. A. [1990]: Absorptive Capacity: A New Perspective on Learning and Innovation. Administrative Science Quarterly, Vol. 35., Nr. 1., o. Colombo, M. G. [1998]: The Changing Boundaries of the Firm: Explaining Evolving Inter-Firm Relations. Routledge, London. Csizmadia Z. [2004]: Az innováció hálózati alapú megközelítése. Kézirat, MTA RKK NYUKI, Dosi, G. [1988]: Sources, Procedures, and Microeconomic Effects of Innovation. Journal of Economic Literature, Vol. 26., Nr. 3., o. Dosi, G. Nelson, R. [2000]: An Introduction to Evolutionary Theories in Economics. In: Dosi, G. (szerk.): Innovation, Organisation and Economic Dynamics. Edward Elgar Publishing Ltd, Cheltenham, o. Dunning, J. H. [1995]: Reappraising the eclectic paradigm in an age of alliance capitalism. Journal of International Business Studies. Vol. 26., o. Farkas J. [2002]: Az innovációpolitika társadalmi meghatározottsága. Szociológiai Szemle, 2. sz., o. Fischer, M. M. [2006]: The New Economy and Networking. In: M. M. Fischer (szerk.): Innovation, Networks, and Knowledge Spill-overs. Selected Essays. Springer Verlag, Berlin-Heidelberg, o. Freeman, C. Soete, L. [1997]: The economics of industrial innovation. 3 rd Edition, Pinter Publishers, London. 108

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési hálózatok szerepe a tudásbázis erısítésében: autóipari tudásközpontok

Kutatás-fejlesztési hálózatok szerepe a tudásbázis erısítésében: autóipari tudásközpontok Csonka László PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási asszisztens, IKU Innovációs Kutató Központ Pénzügykutató Zrt. E-mail: laszlo.csonka@uni-corvinus.hu Témavezetı: Dr. Inzelt Annamária Kutatás-fejlesztési

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community

(Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing Political Community A szélesebb európai szomszédság helyi dimenziói: politikai közösség kialakítása a határon átnyúló együttmőködések gyakorlata és párbeszéd révén (Local Dimensions of a Wider European Neighbourhood: Developing

Részletesebben

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval

A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek bıvítése vállalatszervezési innovációval Elıadó: Szalay András S-Metalltech 98 Anyagtechnológiai Kutató-fejlesztı Kft. ügyvezetı igazgatója A mőszaki fejlesztés lehetıségeinek

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24.

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24. NKTH Innotárs program KKVENT_8 A hazai kis- és középvállalatok esélyei a nemzetköziesedı tudásgazdaságok korában A kis- és s középvk pvállalatok innováci ciós teljesítm tménye és nemzetköziesed ziesedése

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

XXI XI. évfolyam Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban - Eltérő szerkezet, hasonló hatás? 2. rész - Csonka László

XXI XI. évfolyam Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban - Eltérő szerkezet, hasonló hatás? 2. rész - Csonka László A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENT KKENTÉSÉÉRT A KÖRNYEZETMINŐSÉG NÖVELÉSÉÉRT ELEKTRONIKUS KIADVÁNY XXI XI. évfolyam 07. szám, 2012 12. július Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

Az innovációk diffúziójának általános elmélete Rogers diffúziós elmélete Science, Technology and Society studies, STS

Az innovációk diffúziójának általános elmélete Rogers diffúziós elmélete Science, Technology and Society studies, STS 1 A technológia nem semleges. Társadalmi, politikai és gazdasági jelentéseket hordoz. Akinek kalapács van a kezében, mindenben szöget lát. Az internet forradalmi, de nem utópikus. Többnyire teljesen hétköznapi

Részletesebben

Üzleti érték teremtése innovatív megoldásokból. Hantos Zoltán. vezetı tanácsadó. ValDeal Csoport

Üzleti érték teremtése innovatív megoldásokból. Hantos Zoltán. vezetı tanácsadó. ValDeal Csoport Üzleti érték teremtése innovatív megoldásokból Hantos Zoltán vezetı tanácsadó ValDeal Csoport A magyar élelmiszeripar innovációs lehetıségei konferencia Debrecen, 2009. május 14. Tartalom Szellemi termék-

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Együtt a Jövı Mérnökeiért Szövetség céljai, a mérnökképzés súlyponti kérdései az ipar igényeinek tükrében. Dr. Palkovics László

Együtt a Jövı Mérnökeiért Szövetség céljai, a mérnökképzés súlyponti kérdései az ipar igényeinek tükrében. Dr. Palkovics László Együtt a Jövı Mérnökeiért Szövetség céljai, a mérnökképzés súlyponti kérdései az ipar igényeinek tükrében Dr. Palkovics László Az EJMSz küldetése A mérnökszakma társadalmi presztízsének emelése a középfokú

Részletesebben

A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre

A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre A nemzetközi tapasztalat szerint a sikeres klaszterek megalakulását legjobb esetben az együttmőködésben érintett vállalkozások

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HÁLÓZATOK

A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HÁLÓZATOK CSONKA LÁSZLÓ A KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS HÁLÓZATOK HATÁSA A VÁLLALKOZÁSOK TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI KÉPESSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉRE AUTÓIPARI TUDÁSKÖZPONTOK MAGYARORSZÁGON SZOCIOLÓGIA ÉS TÁRSADALOMPOLITIKAI

Részletesebben

3. A tervezés. A tervezés

3. A tervezés. A tervezés 3. A tervezés A tervezés a vezetés egyik funkciója, a szervezet céljainak meghatározása, a célhoz vezetı utak, és a szükséges erıforrások számbavétele, a szükséges tevékenységek sorának meghatározása idıhorizontja

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ!

Kérdések. M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! Kérdések M5M0001 Mikor jöttek létre Magyarországon az elsı egyetemek? Jelölje meg a helyes választ! A 12. és 13. század fordulóján A 13. és 14. század fordulóján A 14. és 15. század fordulóján M5M0002

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy: neve (magyar) Vállalatgazdaságtan neve (angol) Enterprise economics NEPTUN kódja AV-IDT-AG01

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Észak-Magyarország a fenntartható Európában lehetıségek és kihívások OPEN DAYS 2009 Régiók Hete Miskolc, 2009. október 21. Lenkey Péter

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához. az Igazgatótanács elnöke

ÜZLETI JELENTÉS. A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához. az Igazgatótanács elnöke ÜZLETI JELENTÉS A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához ------------------------------------------------------ az Igazgatótanács elnöke Budapest,

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani további fejlesztési lehetıségekre a következı, jelenleg nyitva lévı pályázati forrásokat, melyek az Ön vállalkozása számára fontosak

Részletesebben

2010. I. féléves jelentéséhez

2010. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Kockázatkezelés stratégiája

Kockázatkezelés stratégiája Kockázatkezelés stratégiája A Hitelezési politika egy átfogó dokumentum az alapvetı kockázati fogalmakról, folyamatokról, felelısségi körökrıl. Tartalmazza a legjelentısebb kockázati kezelési alapelveket,

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Kezdetben úri passzió volt Fizikailag megjelenı piacok A nemzetgazdasági piacok kapcsolatai Információs érték : tartalom, idı

Kezdetben úri passzió volt Fizikailag megjelenı piacok A nemzetgazdasági piacok kapcsolatai Információs érték : tartalom, idı 1 Tızsdék és innováció Kezdetben úri passzió volt Fizikailag megjelenı piacok A nemzetgazdasági piacok kapcsolatai Információs érték : tartalom, idı 2 Elıtte: nagy vásárlói bizalom, tömeges részvényvásárlás,

Részletesebben

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2 Képzési ajánlat tandíjtámogatással 2010. február Az utóbbi években a szolgáltatóipar térnyerése látványos és gyors volt, folyamatosan jelentek jelennek meg újabb és újabb szolgáltatók a kisebb, néhány

Részletesebben

Innovatív megoldás a logisztikában

Innovatív megoldás a logisztikában Innovatív megoldás a logisztikában flottamenedzsment rendszer bevezetése az érintett vállalatok hatékonyságának növelése érdekében Budapest, 2010-09-06 Karmazin György ügyvezetı igazgató BI-KA LOGISZTIKA

Részletesebben

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

CRM ügyfélkapcsolatok kezelése

CRM ügyfélkapcsolatok kezelése CRM ügyfélkapcsolatok kezelése Horváth Bianka Vállalkozásmenedzsment Intézet Óbudai Egyetem Miért van szükség CRMrendszerre? A cégek túlnyomó többségének ma már van legalább számlázóprogramja, vagy akár

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök Az LCA Center egyesület bemutatása István Zsolt elnök 1 Mi az LCA? Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) más néven életciklus-becslés, életciklus-értékelés, vagy életciklus-vizsgálat egy termék,

Részletesebben

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Megújult módszerekkel az innovációért Megújult módszerekkel az innovációért ELTE Innovációs nap 2012 Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Slezsák István Ügyvezető igazgatóhelyettes (istvan.slezsak@bayzoltan.hu) Budapest 2012.02.23. A Bay Zoltán

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

A kötet szerkesztői. Ábel István

A kötet szerkesztői. Ábel István A kötet szerkesztői Ábel István A Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságmatematika szakán végzet 1978- ban. A közgazdaság-tudomány kandidátusa (CSc) címet 1989-ben a vállalati viselkedés, a nyereségérdekeltség

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Családi vállalkozás stratégiai tervezése*

Családi vállalkozás stratégiai tervezése* vállalkozás stratégiai tervezése* 2008. január 19. * Randel S. Carlock John L. Ward A családi vállalkozás dilemmája A vállalkozás igényei és lehetıségei A család igényei és szükségletei Irányítás Karrier

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése

Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése Adószám: 18067460-2-41 Statisztikai számjel: 18067460-9411-529-01 Székhely: 1012 Budapest, Attila út 123. 1.sz. melléklet: közhasznú egyszerősített

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 1. Vállalkozások a nemzetgazdaságban 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. A vállalkozás fıbb jellemzıi, elemei 4. A vállalkozás szervezetének strukturális

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetıi összefoglaló... 2 II. Az Ügyfél bemutatása...

Részletesebben

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság 2008. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Budapest, 2009. június 26. 1. oldal 1 A

Részletesebben

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12.

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE Egymásra utaltság (természeti erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

Telegdy Álmos. 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs 2004-2005), MTA Közgazdaságtudományi Intézet

Telegdy Álmos. 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs 2004-2005), MTA Közgazdaságtudományi Intézet Telegdy Álmos Elérhetőség: MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budaörsi út 45 Email: telegdy@econ.core.hu Nyelvtudás: Felsőfokú angol Felsőfokú román Munkahely: 2004 - Tudományos főmunkatárs (tudományos munkatárs

Részletesebben

Külkereskedelem és innováció

Külkereskedelem és innováció Külkereskedelem és innováció Mit tudnak a közgazdászok és azt hogyan lehet(ne) felhasználni Magyarországon? Békés Gábor, PhD MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Közép-európai Egyetem Portfolio.hu EXPORT

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság 2010. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Budapest, 2011. május 26. 1. oldal 1 A TÁRSASÁG

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány Kiegészítı melléklet I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: Zöld Folyosó Közalapítvány Székhelye: 8708 Somogyfajsz Kossuth u. 62 Az alapítás idıpontja: 1995. augusztus 1. A mőködés megkezdésének

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai Csanádi András gazdasági igazgató Óbudai Egyetem 2011. október 5. 2 Társadalmi és gazdasági hatások Társadalmi és gazdasági

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság KOGÁT - Környezetvédelmi, Olaj- és Gázipari Technológiákat Kutató-fejlesztı Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Budapest, 2010. május 26. 1. oldal 1 A TÁRSASÁG

Részletesebben

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája - 2011 Belföldi lapok Külföldi lapok Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Chip Számítógép Magazin (DVD melléklettel) Élet és Irodalom Figyelő /Profit plusz csomag: Figyelő TOP 200; Figyelő Trend Figyelő /plusz

Részletesebben