Az Innovatív Turizmus Klaszter Stratégiai Terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Innovatív Turizmus Klaszter Stratégiai Terve 2011-2015"

Átírás

1 Az Innovatív Turizmus Klaszter Stratégiai Terve Készítették: Dr. Herbály Katalin Katona Ilona Mondok Anita Szívós László

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló A stratégia meghatározó külső keretei Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (MNSR) A klaszter működési környezete, az Észak-Alföld statisztikai régió Gazdasági környezet Társadalmi környezet Közlekedési infrastruktúra Természeti környezet Turizmus a vizsgált régióban A régió érvényben lévő turizmusfejlesztési stratégiájának súlypontjai A régió SWOT-elemzése Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek A klaszter célrendszere A Klaszter jövőképe A Klaszter céljai Rövidtávú célok Előadások, konferenciák, tanulmányutak, üzletember találkozók szervezése Benchmarking klubok szervezése Projektgenerálás Trendkutatás, marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, képzések A klaszterhez kapcsolódó információs tevékenység Hosszú távú célok Számszerűsített célok Feladat- és ütemterv (cselekvési terv) A rövidtávú célok elérését szolgáló feladatok részletesen Klaszter menedzsment szervezet létrehozása Közös beruházások, eszközbeszerzések Humánerőforrás fejlesztés, képzések K+F fejlesztések A hosszú távú célok elérését szolgáló - tématerületeken belül tervezett - feladatok Tématerület Tématerület Tématerület Tématerület Tématerület Kockázatelemzés Piaci kockázatok Szakmai kockázatok Költségterv

3 7.1. Klasztermenedzsment felállítása és működtetése Nyomtatott hirdetési anyagok készítése és terjesztése Webportál üzemeltetése Konferencia szervezése Oktatási tevékenység Tanácsadási tevékenység Tagdíjbefizetések bevétele

4 Vezetői összefoglaló A turizmus fejlesztése az egyik olyan eszköz a régió számára, amely reális alapokon nyugszik. Az Innovatív Turizmus Klaszter célja, hogy előmozdítsa a Szolnoki Főiskola, a turisztikai vállalkozások, szervezetek, az intézmények és a helyi gazdasági szereplők közötti, klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül kívánatos, hogy a klaszter lehetőséget biztosítson az Észak-alföldi régióban működő turisztikai vállalkozások versenyképességének jelentős növelésére. Indokolt az is, hogy a klaszter tevékenysége révén a Szolnoki Főiskola és a tagok között egy partneri viszonyon alapuló hálózati szerveződés, együttműködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit és válaszokat ad a gazdaság kihívásaira is. Célkitűzésként fogalmazódott meg továbbá az új kooperációs lehetőségek feltérképezése, közös pályázatok, K+F projektek kidolgozása, a humán erőforrás fejlesztése, a kapcsolódó képzések megvalósítása, kutatási-, fejlesztési- és szolgáltatási tevékenységek menedzselése, valamint a közös érdekérvényesítés koordinálása. Az induló klaszterhez kezdetben turisztikai tanácsadó cégek, szolgáltatók, informatikai- és egészségügyi vállalkozások csatlakoztak a régió mindhárom megyéjéből, majd a taglétszám kibővült a turizmus területén tevékenykedő szakmai szervezetekkel, falusi turizmus egyesületekkel, önkormányzatokkal. A klaszter a fent említett feladatokhoz kapcsolódóan hosszútávon az alábbi tevékenységek megvalósítását is biztosítja: - a spin-off és start-up vállalkozások támogatása, valamint klaszterbe integrálása, - trendkutatás, lehetőségek feltérképezése, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, - benchmarking klub működtetése, - előadások, konferenciák, tanulmányutak, kiállítások és üzletember találkozók szervezése - a klaszter tevékenységéhez kapcsolódó adatbázis létrehozása és ennek alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, - marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, közös arculat kialakítása, PR- és reklámanyagok készítése (pl. konferencia mappa), igényfeltáró kutatások, - projekttervek - közös (pl. informatikai) beszerzések, szolgáltatások támogatása, - tájékoztató füzetek kiadása - weblap működtetése A különböző együttműködési formák nemcsak lehetőségként, de szükségként is jelentkeznek akkor, ha egy-egy térség gazdaságának hatékony fejlesztése fogalmazódik meg célkitűzésként. Különös hangsúlyt kap ez a tevékenység az Észak-alföldi régió esetében, amikor a felsőoktatási intézmények is bekapcsolódnak ebbe a munkába. A Szolnoki Főiskola gesztorsága mellett megalakult Innovatív Turizmus Klaszter is megteremtette azokat a kereteket, amelyek lehetővé tették/teszik a fent nevezett közös célok megvalósítását. 4

5 1. A stratégia meghatározó külső keretei 1.1. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) a turizmus ágazat fejlesztésének alapdokumentuma, így az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési Stratégia elkészítéséhez felhasználásra kerültek annak tartalmi és strukturális elemei, valamint a fejlesztési prioritások is. A stratégia fő célja az életminőség javítása a turizmus által. (6. o.) Ez a cél a régiós turizmusfejlesztési stratégiájában is megjelenik, a régió adottságaira és a régió fejlesztési koncepciójában meghatározott célokra adaptálva. A NTS céljai és az ezek eléréséhez szükséges eszközök: emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés, a turistafogadás feltételeinek javítása, attrakciófejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés, hatékony működési rendszer kialakítása, horizontális célok. A fenti cél- és eszközrendszer alapján történt a regionális turizmusstratégia cél- és eszközrendszerének meghatározása. A magyar turisztikai szektor elsődleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme. (25. o.) A régió turizmusában a vezető termék szintén az egészségturizmus. További nemzeti szintű termékfejlesztési prioritások az örökségturizmus és a kongresszusi turizmus, amelyek a jövőben, a régióban is sikeres turisztikai termékek lehetnek. A stratégiában a humánerőforrás, valamint a működési rendszer kialakításánál az ágazati stratégia is beépítésre került Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (MNSR) A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret releváns elemeit az alábbi kiemelések tartalmazzák: A gazdaságpolitika fő célja a modernizáció, a felzárkózás, mind a gazdasági teljesítményeket, mind a foglalkoztatás emelése szintjét, mind pedig az emberek életkörülményeit tekintve. Ez a cél csak az EU-átlagnál gyorsabb, tartós növekedési ütemmel jellemezhető, fenntartható fejlődési pályán érhető el. (29. o.) A földrajzi adottságok szintén kedvezőek a mezőgazdaság és élelmiszeripar, illetve az egészségturizmus számára is (40. o.) A területi kohézió eléréséhez szükséges a térségi versenyképesség javítása: a főbb turisztikai térségek megerősítése révén (47. o.) 5

6 2. A klaszter működési környezete, az Észak-Alföld statisztikai régió Az Észak-alföldi régió az ország keleti felének délnyugati-északkeleti irányban hosszan elnyúló térsége. Három országgal Ukrajnával, Romániával és egy kis szakaszon Szlovákiával határos. Területe közel 18 ezer km 2, lakónépessége január 1-jén 1 millió 502 ezer fő volt; az ország területének 19%-át foglalja el, népességének pedig 15%-át adja. A települések száma a régióban 389, ebből jelenleg 64 városi rangú, melyeknek több mint 10%-a az utóbbi években lett város. Az ország településeinek 12%-a található az Észak-Alföldön, a települések átlagos népességszáma az országos vidéki átlagot 48%-kal meghaladja. A városok lakónépessége megközelíti a 970 ezer főt, ami a régió össznépességének 64%-a, a régió városlakóinak több mint négytizede Hajdú-Bihar megyében él, amiben meghatározó a 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecen város Gazdasági környezet Az ország regionális kettészakadottsága az elmúlt években nem csökkent. A leszakadó régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl) 2007-ben az EU legszegényebb régiója közé tartoztak az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-adatok alapján, miközben Közép-Magyarország teljesítménye eléri az európai átlagot. Legalább ekkora a régiókon belül az egyes kistérségek fejlettsége, illetve jövedelmi viszonyai közötti szakadék. Az Észak-Alföld az ország második legnagyobb, másfél milliós lakosságával a központi után a legnépesebb régiója. A négy kevésbé fejlett magyarországi régió egyike, de a legtöbb mutató alapján ezek között is a legtöbb hátránnyal sújtott. Az egy főre eső GDP-mutató szerint az utolsó, és 27 kistérsége közül mindössze kettőt soroltak a kutatók a Dinamikusan fejlődő kategóriába (debreceni, szolnoki), egyet a Fejlődő kategóriába (nyíregyházi), mindössze kettőt a Periférikus kategóriába (jászberényi, kunszentmártoni) és az összes többit a Leszakadó kategóriába. A mezőgazdaság mindhárom megyében továbbra is fontos szerepet játszik, de egyelőre kevéssé versenyképes. A régió kevéssé iparosodott, de az ipari termelés 2000 óta az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt nemcsak a régió egészében, de külön-külön a három megyében is. Az Észak-alföldi régióban 26 ipari park található, amelyek száma arányaiban nem alacsony (az ország 179 ipari parkjának 14,5%-a), de a kapacitáskihasználtság néhány kivételtől eltekintve (Debrecen, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Nyíregyháza) gyenge. A K+F országosan is fontos centruma Debrecen, de a régióban a K+F összefonódása a gazdasággal gyenge. A KSH 2008-as évre vonatkozó adatai szerint az országban regisztrált gazdasági szervezetek 15%-a van az Észak-alföldi régióban. Ezen belül a hazai egyéni vállalkozók közel 1/5-e 6

7 (18,8%-a) a régióban regisztrált. Bár a régió munkanélküliségi rátája a 90-es évek óta jelentősen csökkent, de még így is az utolsók között van a foglalkoztatottság vonatkozásában Társadalmi környezet A térség lakosságának természetes szaporodása sokkal kedvezőbb képet mutat, mint bármelyik másik régióé. Évtizedek óta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik kiugróan a legmagasabb születési rátával, de a másik két megye mutatója is meghaladja az országos átlagot. Bár a halálozási ráta szintén kedvezőbb az országosnál, ezen mutatók sem elegendőek a népesség újratermelődéséhez, ezért a régió népessége is fogy, bár sokkal mérsékeltebben, mint az országos átlag! A születési ráta viszonylag magas értéke részben az itt jelenlévő nagyszámú (a teljes régióban mintegy fő) és magas természetes szaporodással rendelkező roma népességnek köszönhető. Az országos átlagot meghaladó születési "többletet" a legnagyobb arányú roma kisebbséggel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy 30-40%-ban magyarázza ez a tényező, a különbség másik jelentős része a régió nem roma népességének az országost meghaladó gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza. A relatíve kedvező természetes szaporodással szemben az Észak-Alföld vándorlási egyenlege mindig is a legrosszabbak közé tartozott. Legendásan sokan ingáznak, vagy költöznek végleg el innen a fővárosba és a környező nagyvárosokba, mert a munkalehetőség mindig is kevesebb volt a szükségesnél. Az utóbbi években a régióban - a vándorlást is számításba véve - már nincs olyan kistérség, amelynek növekedne a népessége. A fentieknek megfelelően az Észak-Alföld népességének korösszetétele is jóval fiatalabb, mint az országos átlag. A gyermekkorú népesség (0-14 évesek) aránya 19,4%, ami a régiók közt a legmagasabb (az országos átlag 17,1%). A éves népesség aránya átlagos, míg a középkorú és az idős népesség aránya alacsonyabb, mint Magyarország egésze esetén. Az átlagos életkor is alacsonyabb (36-37 év), mint az országos (38-39), viszont a születéskor várható élettartam csaknem fél évvel elmarad az országostól. Ezen összetevők alapvetően meghatározzák a régió munkaerő-piaci helyzetét, amit az alacsony iskolai végzettség és a folyamatosan növekvő munkanélküliség jellemez. A gazdaságilag aktívak az Észak-Alföldön csak 48,3%-át adják az össznépességnek, szemben az országos 53,5%-kal. Közöttük - miként a teljes népességre vonatkozó iskolázottsági mutatók esetén is - magasabb értékkel szerepelnek a 8 általánost sem, illetve a 8 általánost és a szakmunkásképzőt végzettek. A felsőfokú végzettségűeket, kivéve az egyes iskolai végzettségi csoportok gazdasági aktivitása is rendre alacsonyabb a régióban az országos átlagnál. 7 Az Észak-Alföldön a teljes népességnek mindössze 32,9%-a foglalkoztatott (az országos átlag 38,3%). Ez tehát azt jelenti, hogy jelenleg egy keresőnek több mint 3 ember eltartásáról kell gondoskodnia. A kép Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb, ahol az aktivitási ráta extrém alacsony. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők

8 száma (közel fő) az ország többi régiójával összehasonlítva itt a legtöbb; a régión belül a jövedelempótló támogatásban részesülők közel fele Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. Az Észak-alföldi régió mindhárom megyéjében a munkanélküliség hivatalos elismerése óta (1987) folyamatosan és magasan az országos átlag felett van az állástalanok aránya. A rossz foglalkoztatási helyzet a régió összetett gyökerű elmaradottságának egyik legfontosabb következménye, ugyanakkor tartóssá válása, illetve a munkanélküliek tömeges megjelenésének következményei (társadalmi devianciák, elszegényedés stb.) miatt maga is az elmaradottság egyik fő tényezőjévé, strukturális elemévé vált. A munkanélküliség csökkenésének üteme itt alig haladja meg az országos átlag felét Közlekedési infrastruktúra Az Észak-alföldi régió az országos közúthálózat hosszát tekintve a magyarországi régiók között a második helyen áll, a fajlagos mutatók szempontjából ugyanakkor az utolsó előtti helyet foglalja el. Az úthálózat útjelleg szerinti megoszlását vizsgálva az egyik legfeltűnőbb sajátosság a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak igen alacsony aránya, bár az átadott új szakaszok (Görbeháza Nyíregyháza, Görbeháza Debrecen) javítják az érintett települések megközelíthetőségét. Elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megye számára jelent problémát, hogy a régió egyik közlekedési (és áruszállítási) főtengelyét jelentő 4-es sz. főút 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késlekedik, illetve megközelítését hátrányosan érinti a hiányzó M4-es autópálya is. A régió Budapesttől számított leghosszabb elérési idővel rendelkező részei a keleti országrész határterületein találhatóak, amelyeknek a fővárostól számított elérési idejük ugyan tetemes ( perc), ám az egészségturizmus szempontjából jelentős keleti (román, ukrán) piacokhoz a legközelebb esnek. A régió vasúthálózata vonalsűrűség tekintetében az országos átlag feletti, a villamosított és az automata biztosítóberendezéssel ellátott vonalak aránya azonban az országos átlag alatt marad. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik a debreceni repülőtér, amely 2003 áprilisától már állandó nemzetközi határnyitású kereskedelmi repülőtérként működik. Jelenlegi forgalmának döntő részét nemzetközi turisztikai charterjáratok adják Természeti környezet Az Észak-alföldi régió egész területe az Alföld nagytáj része. A területen a felszíni formák jelentős része síkság jellegű. Az Észak-alföldi régió Magyarország középső, keleti, északkeleti részén fekszik, ennek következtében éghajlata nedves kontinentális, száraz kontinentális éghajlatra jellemző vonásokkal. Területén található az ország legnagyobb évi közepes hőingással (Hortobágy) és legalacsonyabb évi közepes csapadékmennyiséggel (Nagykunság délkeleti része) jellemezhető vidéke. Az Észak-alföldi régió vízrajzi tengelye a kis esésű és szélsőséges vízjárású Tisza. Legjelentősebb mellékfolyója a Szamos, amely a régió keleti részén torkollik a Tiszába. A további lényeges mellékvízfolyások: Túr, Zagyva, Berettyó és Körösök. A folyók vízjárását elsősorban a táplálóterületek éghajlata határozzák meg, jóllehet a kontinentális vonások az uralkodók. 8

9 Eredeti állapotában az Alföld állóvizekben gazdag volt. A lecsapolás után viszont az állóvizek területi részesedése messze az országos átlag (2%) alá esett vissza, annak felét sem éri el. De a régióban található az ország második legjelentősebb állóvize, a Tisza-tó, amelynek vízminősége döntően kiváló, azonban problémát okoz a feliszapolódás, valamint az algásodás, a sulyom elszaporodása. Sajátos helyzetűek a Tisza-menti holtágak, amelyek állapota rendkívül különböző. Értékük nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A régió nemzetközileg is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, amelynek oka, hogy itt a geotermikus gradiens 100 méterenként 7-8 C, így a harmad- és negyedidőszaki rétegekből kitermelhető víz hőmérséklete C. A termálvízkészlet legfontosabb hasznosítási módját a gyógy- és termálfürdők jelentik (Hajdúszoboszló, Debrecen, Cserkeszőlő, Berekfürdő, Szolnok stb.). Egyre növekvő a minősített gyógyvízzel rendelkező fürdőhelyek száma. Növényföldrajzilag a Pannóniai Flóratartomány a Holarktikus Flórabirodalom, azon belül a közép-európai flóraterület része. Az Alföld flóravidékén 7 flórajárás különíthető el, ezek egyike az Észak-Alföld flórajárás Turizmus a vizsgált régióban A turizmus interszektorális jellegéből adódóan számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van, amelynek részesedése a régióban az országos átlagnál magasabb. Megállapítható tehát, hogy a régió gazdaságában a turizmus az országos átlaghoz képest magasabb értékkel bír, ezáltal jelentősebbnek tekinthető. A régió Magyarország turizmusában betöltött jelentős szerepére mutat rá a bruttó hozzáadott érték régiók közötti megoszlása: az Észak-alföldi régió 10,4%-kal részesedik, mellyel a régiók sorában a harmadik helyet foglalja el Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság a régió turizmusát is érzékenyen érinti, amely a turizmus jelenleg rendelkezésre álló 2009-es mutatóiban is nyomon követhető. A válság elsősorban a kereskedelmi szálláshelyekre volt negatív hatással, amelyet a kapcsolódó vendégforgalmi adatok alakulása jól érzékeltet. A régió kereskedelmi szálláshelyein főszezonban (július augusztus) mind a vendégek száma, mind pedig az eltöltött vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest 2009-ben visszaesést mutat a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A vendégek számát tekintve a visszaesés mértéke augusztus hónapra vetítve meghaladta a 13%-ot (13,45%), a vendégéjszakáknál ugyanez az adat közel 13%-os volt (12,9%). A vendégforgalmat elemezve megállapítható, hogy a gazdasági válság negatív következményei elsősorban a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban követhetőek nyomon. A Központi Statisztikai Hivatal jelenleg rendelkezésre álló- adatai alapján az Észak-alföldi régió kereskedelmi szálláshelyein január október közötti időszakban vendéget, és összes vendégéjszakát regisztráltak. Az előző év azonos időszakához képest a belföldi vendégéjszakák számában +0,3 %-os emelkedés, a külföldi vendégéjszakák számában viszont 1,6 % -os csökkenés realizálódott. A belföldi vendégéjszakák aránya 67 % az összes vendégéjszakához viszonyítva. 9

10 A régió három megyéje eltérő teljesítményt tud felmutatni. Míg Hajdú-Bihar megyében + 1,1 %-os bővülés történt az összes vendégéjszaka számában, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2,7 %-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig - 4,4 % csökkenést jelez a KSH. A régió legjelentősebb vendégforgalmat lebonyolító települései az összes vendégéjszaka sorrendjében: Hajdúszoboszló ( vendégéj), Debrecen ( vendégéj), Nyíregyháza ( vendégéj), Cserkeszőlő (78 795), Szolnok ( vendégéj), Jászapáti ( vendégéj), Kisvárda ( vendégéj), Hortobágy ( vendégéj), Vásárosnamény ( vendégéj) Martfű ( vendégéj) A régió érvényben lévő turizmusfejlesztési stratégiájának súlypontjai A időszakra érvényes Észak-Alföld Régió Turizmusfejlesztési Stratégia dokumentum az időszak fejlesztési feladataiként a következő csoportokat nevesíti: - vonzerő- és attrakciófejlesztés - fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés - régiós turisztikai marketing tevékenység fejlesztése - szervezeti és működési feltételek javítása. (1) A vonzerő és attrakciófejlesztésen belül nevesített konkrét fejlesztési területek: gyógyés wellness turizmus, üzleti- és konferenciaturizmus, tiszai- (vízi)turizmus, örökségturizmus, öko- és falusi turizmus, golfturizmus. (2) A fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés területhez kapcsolódóan konkrétan nevesített területek: szálláshelyek kínálatának bővítése, vendéglátás mennyiségi és minőségi feltételeinek javítása, közlekedési helyzet és elérhetőség javítása, turistabarát környezet kialakítása. (3) A régiós turisztikai marketingtevékenység alá sorolt konkrét feladatok: kommunikációs stratégia kidolgozása, régiómarketing eszközök fejlesztése, turisztikai információs szolgáltatások fejlesztése, turisztikai márkaképzés támogatása, turisztikai háttérkutatások. (4) A szervezeti és működési feladatok csoportban nevesített fejlesztési irányok: humán erőforrások fejlesztése, információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése, turisztikai szervezetek és hálózatok, határos régiókkal való turisztikai hálózati rendszer kialakítása, interdiszciplináris területek, innováció támogatása. 10

11 3. A régió SWOT-elemzése Az Észak-alföldi régió SWOT analízise a regionális turizmusfejlesztési stratégia tartalmi követelmények szerint felépített szerkezetén belül a helyzetelemzést/helyzetértékelést öszszekapcsolja a jövőképpel, illetve a célok és prioritások rendszerével. A SWOT analízis súlyozza a helyzetelemzés megállapításait, így az Észak-alföldi régió turizmusfejlesztési lehetőségeihez komplex és tömör vizsgálati szintézist nyújt. Az Észak-alföldi régió turisztikai szempontú SWOT elemzésének eredményei amelyre a regionális turizmus fejlesztési stratégia célpiramisa, s jövőképe épül a konzorciumban résztvevő tervezők, a régió szereplőinek, illetve az egyeztetési eljárásba bevont szakértők véleménye alapján készült Erősségek a turizmus számára előnyös földrajzi-geológiai adottságok gazdag gyógy- és termálvízkészlet nagy kiterjedésű védett természeti területek, kedvező környezeti állapot Tisza és vízhálózata egyedülálló ökoturisztikai érték zöldfolyosó országosan is gazdag vadállomány vonzó természeti adottságok, tájképi látványértékek (pusztai táj, ligetes térségek) javuló infrastrukturális alapellátottság M3/M35 autópálya Debreceni repülőtér hagyományokon alapuló gazdálkodás fejlett funkciókkal rendelkező vonzásközpontok (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) fejlett felsőoktatási hálózat jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység nagyszámú, relatíve képzett munkaerő a régió lakossága vendégszerető eltérő hagyományok találkozásának helyszíne gasztronómiai hagyományok, biogazdálkodás kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége világörökségi helyszín fejlett turisztikai centrumok és intézmények a regionális turisztikai intézményrendszer kiépítettsége Hajdúszoboszló nemzetközi ismertsége stabil egészségügyi háttér 3.2. Gyengeségek a környezetvédelmi infrastruktúra alacsony színvonala (pl. közcsatorna, regionális hulladéklerakók) nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben (települési kép, közterületek állapota) jelentős társadalmi-gazdasági különbségek a régión belül 11

12 a települések eltérő fejlettségi szintje és eltérő fejlesztési érdekei térségi integrációs tevékenység elégtelensége térkapcsolatok szempontjából megosztottság a régión belül közlekedési peremhelyzet a közlekedési infrastruktúra fejletlensége kedvezőtlen megközelítési lehetőségei kis- és középvállalkozások fejletlenek kkv-k közötti együttműködés gyenge tőkehiány külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya alacsony szintű a fejlesztések hasznosítása sok a kényszervállalkozás, melyekben hiányos a felkészültség, szakképzetlenség magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása foglalkoztatási lehetőségek szűkössége alacsony jövedelmi színvonal, magas munkanélküliség alacsony az általános és speciális képzettségi színvonal kevés a nyelveket beszélő szakszemélyzet nem kellőképpen kiépített idegenforgalmi infrastruktúra komplex turisztikai termékek hiánya (fejletlensége) kevés a minőségi szálláshely kevés a jó minőségű gyógyszálloda a régió turisztikai ismertsége nem megfelelő kiépítetlen kistérségi szervező-információs háttér a piackutatás fejletlen, nem régió-specifikus 3.3. Lehetőségek értékes természeti és kulturális adottságok a turizmus fejlesztése számára a turisztikai fejlesztések jobban kihasználják a régió komparatív előnyeit térségi együttműködések növekedése az infrastruktúra-fejlesztésekben szelektív hulladékgyűjtés, térségi hulladékgazdálkodás megoldása megújulási törekvések települési és térségi összefogásban az Észak-alföldi régió integrált területfejlesztésében való aktív részvétel településfejlesztési tervek összehangolása javulhat a megközelíthetőség/elérhetőség a transz-európai hálózatban erősödhet a régió tranzitszerepe (Ny-K; É-D) a regionális repülőterek jobb kihasználása a határon átnyúló kapcsolatok adta helyzet kihasználása felértékelődhet a régió határ menti fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határ menti együttműködés erősítésével vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára szakemberképzés és továbbképzés képzési struktúra fejlesztése jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió kialakításához fokozható a turisztikailag vonzó, kiajánlható rendezvények, események száma 12

13 a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítése a turisztikai szezon térbeli és időbeli meghosszabbodása a hazai turisták növekvő érdeklődése a régió turisztikai kínálata iránt pályázati lehetőségek bővülése pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése markánsan javulhat a turizmus preferálása, bővülhetnek a kormányzati források jelentős mértékben javítható a régió imázsa növekvő nemzetközi és hazai kereslet a turisztikai régió-marketing javulásával az egészségügy országosan is fejlesztési prioritássá vált az egészségügyügy fokozott bevonása a turisztikai szolgáltatásokba fedett fürdők építése révén csökkenő szezonalitás és attraktív befektetői környezet 3.4. Veszélyek a környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása időjárási szélsőségek gyakori előfordulása szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása a hulladék nagymértékű növekedése árvizek és folyószennyezési kockázatok a Tiszán infrastrukturális nagyberuházások elhúzódása fejlesztések elmaradása, a perifériahelyzet megmerevedése ágazati és térségi érdekek közötti feszültségek fennmaradása nem javulnak a turizmusban érdekelt kkv-k hitelhez jutási feltételei tőkehiány állandósulása romló gazdasági környezet a régió falusi térségeinek társadalmi-gazdasági helyzete tovább romlik egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása nem halad előre a települések, megyék együttműködése a feketekereskedelem és a bűnözés erősödése a határtérségekben fizetőképes kereslet alacsony szintje a belföldi és a beutazó turizmus visszaesése nem javul az együttműködési készség a régió turisztikai résztvevői között csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források szűk forráslehetőségek a régiómarketingre versenytársak megerősödése erősödik az országon belüli, illetve a határon túli konkurens desztinációk versenyképessége 13

14 4. A klaszter célrendszere 4.1. A Klaszter jövőképe Az Innovatív Turizmus Klaszter induló klaszterből fejlődő klaszterré válva az Észak-alföldi régió gazdasági fejlődését elősegítve a turisztikai szektor hangsúlyos szereplőjévé válik. Tevékenysége révén jelentős szerepet játszik a régió turizmusában, a régió turisztikai kínálatának innovatív fejlesztésében. Partnerségben együtt tevékenykedik a régió turizmusának többi szereplőivel a régió versenyképességének javítása érdekében. A stratégia időhorizontjai Jelen stratégia a ös időszakra határoz meg feladatokat a klaszter tagjai számára A Klaszter céljai A klasztertagok elsődleges célja a Klaszterbe való tömörüléssel az ennek a révén megvalósítható specializáció és a tartós együttműködés mentén elérhető versenyelőnyök kiaknázása, a régió turizmusának fejlesztésének innovatív javaslatokkal, projektekkel segítése. Ennek előfeltétele a tagok közötti innovatív kapcsolatrendszer, közös célok meghatározása. Cél a regionális turizmusért felelős intézményrendszer szereplőinek Magyar Turizmus Zrt, TDM szervezetek, egyéb turizmushoz köthető klaszterek- innovatív módon, partneri együttműködésen alapuló segítése a projektgenerálásban, turisztikai termékfejlesztésben és a marketingben Rövidtávú célok A klaszter rövidtávú célja Pólus Klaszter kézikönyv által megadott klaszter fejlődési szakaszokban a második szakasz elérése, azaz a fejlődő klaszter kategória elérése. A Klaszternek célja, hogy a projektek bázisán, üzleti alapon is életképes, sikeres szervezet legyen, amely meghatározó módon járul hozzá az Észak-alföldi régió gazdasági fejlődéséhez. Menedzsment szervezet létrehozása indokolt olyan menedzsment-szolgáltatások kialakításával, melyek a közös beruházásokat, eszközbeszerzéseket, humánerőforrás fejlesztéseket, képzéseket, K+F tevékenységeket is eredményezhetik. A klaszter a fent említett feladatokhoz kapcsolódóan hosszútávon az alábbi tevékenységek megvalósítását is biztosítja: a spin-off és start-up vállalkozások támogatása, valamint klaszterbe integrálása, trendkutatás, lehetőségek feltérképezése, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, benchmarking klub működtetése, előadások, konferenciák, tanulmányutak kiállítások és üzletember találkozók szervezése, a klaszter tevékenységéhez kapcsolódó adatbázis létrehozása és ennek alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára, marketing, piacelemző- és piackutató tevékenység, közös arculat megismertetése, PRés reklámanyagok készítése igényfeltáró kutatások, projekttervek készítése, közös (pl. informatikai) beszerzések, szolgáltatások támogatása, 14

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1.

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. Mi a kockázati tőke (alap, alapkezelő, befektetés) Jeremie pályázati program A program célja és célcsoportja Innovatív, start up növekedési pályára állítható KKV-k Tőkehiány működő

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter)

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter) MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedKlaszter) ALAPÍTÓ OKIRAT 2014. március 21. A mellékelt alapítói tagjegyzékben felsorolt szervezetek a mai napon létrehozzák a MedKlaszter

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása Glózik Klára, az Egyesület elnöke 2010. augusztus 31-én alakult a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter hosszú távú működtetésére 14 alapító

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben