ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia"

Átírás

1 ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 4. Előzmények Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata Készítette: MTA RKK Nyugat magyarországi Tudományos Intézet és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 1

2 Tartalom 4. Előzmények Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata Globális klímavédelmi és energiafogyasztási kezdeményezések, egyezmények A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai dokumentumok, vállalások) Az Új Széchenyi Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Megújuló energiák a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye fejezet mellékletei és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 2

3 4. Előzmények Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata Ezen fejezetben a globális és lokális szintű klímavédelmi és energiapolitikai elképzelések bemutatását tesszük meg a teljesség igénye nélkül. Először a legfontosabb nemzetközi klímavédelmi és energiafogyasztási egyezményekre térünk ki, amit az Európai Unió ide vonatkozó hosszú távú energiapolitikájának és a tagországok részére előirányzott direktíváinak az ismertetése követ. Ezek után Magyarország hosszú távú energiapolitikai elképzeléseinek a bemutatására kerül sor, különböző célkitűzéseken, stratégiai dokumentumokon keresztül. A fejezet végén részletesebb kitekintést teszünk a Nyugat-dunántúli régió energiaügyi terveire Globális klímavédelmi és energiafogyasztási kezdeményezések, egyezmények Globális felmelegedés, klímaváltozás, biodiverzitás vesztés, ivóvíz- élelem- és energiaválság. Néhány, napjaink legtöbbet hangoztatott és legégetőbb nehézségei közül, melyeket az elmúlt évtizedekben már több kiváltó ok is előre vetítette. Ilyen és talán a legfontosabb a túlnépesedés témaköre, hiszen az elmúlt hat évtizedben nemcsak a Föld lakóinak száma háromszorozódott meg, hanem ez egy sor egyéb más folyamatot is felgyorsított. A népesség növekedésének következtében a fogyasztói igények is jelentős ugrásnak indultak, amely hatalmas tömegű ásványi eredetű energiahordozó kitermelést és ipari kibocsátást indukált. Míg az előbbi a 20. század elejéhez képest megharmincszorozódott, addig utóbbi ma már több mint ötvenszeres értéket mutat úgy, hogy mindezen növekedés 80%-a csak az 1950-es évektől ment végbe! Természetesen az erőforrások mértéktelen pazarlása, továbbá az ipari kibocsátás fokozása egyes országokban és régiókban jelentős mértékű gazdasági- és életszínvonal növekedéssel párosult. A növekedés iránti igény hatására a világ minden pontján további erőforrások bevonására került sor, mely alatt a modern társadalmak folyamatosan figyelmen kívül hagyták az egyik legalapvetőbb közgazdaságtani tételt, mely szerint véges ökológiai rendszerben, ahol a társadalom igényei korlátlanok, viszont az energia, a nyersanyagok és egyéb természetes erőforrások szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre a népesség és a gazdaság állandó növekedése előbb-utóbb szűkösséget eredményez! (Barbier, [1989]) Sokat hallhatjuk, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés és ezzel összefüggésben a mértéktelen erőforrás felhasználás egy minden eddiginél nagyobb, globális krízishez vezethet, melynek leginkább két fő aspektusáról beszélhetünk. Az egyik a humán-, míg a másik az ökológiai világkrízis. Előbbi alatt a túlnépesedést, szegénységet, éhezést, a természeti katasztrófák elől menekülők növekvő tömegét valamint a gazdasági- és életszínvonalbeli hanyatlást értjük, míg utóbbi esetében a meg nem újuló elsősorban a fosszilis alapú erőforrások kimerüléséről, az ásványi nyersanyagok véges készleteiről, az édesvíz készletek korlátozottságáról és szennyeződéséről, a termőföld eróziójáról, az üvegházgázok mennyiségének növekedéséről, a savas esők kockázatának és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 3

4 megemelkedéséről valamint az erdők gyors fogyatkozásáról beszélhetünk. Mind-mind az emberi tevékenység következményei, melyek tudatában ki kell jelentenünk, hogy az elkövetkező évtizedekben a gazdasági növekedés bizonyos mértékű beszűkülésére kell felkészülnünk, amennyiben a jelenlegi gazdálkodási módszereinken sürgősen nem változtatunk! Mindez összefüggésben van azzal a folyamattal, amely során a robbanásszerű gazdasági növekedés és erőforrás felhasználás hatására, szándékunktól független mellékhatásként számottevő változások jelentek meg a Föld légkörében, és az egész bioszférában, veszélyeztetve ezzel bolygónk egészének évmilliók során kialakult, az emberiség számára kedvező viszonyait (Kerekes, Kobjakov [2000]). A humán és ökológiai világkrízis minden egyes legyen az fejlett, fejlődő vagy harmadik világbéli országot fenyeget, hiszen ma már a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok nem szűkíthetőek le bizonyos térségi szintekre, régiókra, hanem a Föld egészére kiterjednek. Mindezen változások alapvetően két fő okkal magyarázhatóak. Az egyik mennyiségi a másik tényező pedig minőségi jellegű. Előbbi esetében az emberiség természetátalakító tevékenységének ugrásszerű, a bioszféra méreteihez képest is jelentős növekedésére kell gondolnunk. Utóbbi esetében kiemelendő, hogy az egyes országok egymásra utaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett az elmúlt évtizedek során, így egy adott térségben bekövetkező nagyobb jelentőségű gazdasági vagy természeti változás a világ más pontjain is sokkoló hatást gyakorolhat a gazdaságra vagy a környezetre! (Beckman, [2011]) A két fő tényező mellett nem szabad megfeledkeznünk a túlnépesedés, korábban már említett multiplikátor hatásáról sem. Ezt tovább fokozhatja az a tény, mely szerint 2030-ra a világ lakóinak száma nagyságrendileg elérheti a 9 milliárd főt, melyből kifolyóan az élelmiszerigény megduplázódhat, az ipari termelés és az energiafelhasználás pedig megháromszorozódhat. Már maga ez a növekedési arány is alapvetően magában hordozza a környezeti katasztrófák kockázatát. (Kerekes, [2007]) Mindezen folyamatok már a 80-as években előre láthatóak voltak, ezért a világ országai mérsékelt ütemben egy olyan fejlődési irány meghatározásába kezdtek, mely értelmében a gazdaság egy új pályára állhat, amely nagyobb összhangot lenne képes teremteni a bolygó eltartó képessége és a növekedési igények között. Mivel az ökológiai és humán katasztrófák elkerüléséhez, megfékezéséhez az adott problémák nemzetközi szintű kezelésére van szükség, ezért az ENSZ Közgyűlése 1983-ban az akkori norvég miniszterelnök asszonyt, Gro Harlem Brundtland-ot és bizottságát Környezet és Fejlődés Világbizottság 1 bízta meg azzal, hogy a bioszférát veszélyeztető környezeti válság megelőzése céljából dolgozzanak ki egy, a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó programot. A Brundtland Bizottság további feladatai között szerepelt az is, hogy: (Korompai, [2003]) kidolgozzon egy hosszú távú stratégiát, ami az ezredfordulón túl is lehetővé teszi a környezetkímélő fejlődést, valamint a különböző fejlettségű és 1 World Comission on Environment and Development és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 4

5 berendezkedésű országok együttműködési kereteit olyan közös és kölcsönösen előnyös megoldások érdekében, amelyek figyelembe veszik az emberek, erőforrások és a fejlődés kölcsönhatásait; felmérje a környezet megóvására alkalmas, hatékonyabb nemzetközi együttműködést lehetővé tévő módszereket és eszközöket; valamint kialakítsa a környezetvédelemhez szükséges erőfeszítések keretrendszerét és ehhez kapcsolódóan hosszú távú cselekvési programot készítsen a világ számára. A jelentés publikálására augusztus 2-án, Közös Jövőnk 2 címmel került sor, melyben először jelentek meg azon alapelvek és javaslatok, amelyek alkalmazása esetén a Föld és annak jelenlegi bioszférája, életkörnyezete megmenthető és továbbadható a jövő generációi számára. Ezen alapelvek később a fenntartható fejlődés alapelveiként váltak ismertté világszerte. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Két alapfogalma: a szükségletek (a világ szegényeinek alapvető szükségleteiről van szó elsősorban), amelyeknek feltétlen elsődlegességet kell biztosítani, és a korlátozások eszméje, amelyet a technológiai fejlettség és a társadalom szervezete hív életre, hogy a környezet képes legyen mind a jelen, mind a jövő igényeinek kielégítésére. (Közös jövőnk, [1998]) A jelentés megállapította, hogy az emberiség a gazdasági növekedés jelenlegi módjának hajszolásával a földi bioszféra teljes összeomlását kockáztatja, ezért a gazdaság működésének egy új, fenntartható pályára való állítását javasolta. Az elmélet elsősorban azt szorgalmazta, hogy eddigi szükségleteinket minél kevesebb természeti, nem megújuló erőforrás felhasználásával valamint a termelő tevékenység szennyező hatásainak minimalizálásával próbáljuk a jövőben kielégíteni. A fenntartható fejlődés elméletét később, 1991-ben az IUCN, az UNEP és a WWF közösen egy tanulmány keretében kibővítette és megalkotta a fenntartható társadalom és fejlődés kilenc alapelvét, melyekre napjainkban a világ országainak klímavédelmi dokumentumai is építkeznek: (Carling for the Earth, [1991]) Figyelem és gondoskodás az életközösségekről. Az ember életminőségének javítása. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése. Az életet támogató rendszerek megőrzése, A biodiverzitás megőrzése, A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása. 2 Our Common Future és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 5

6 A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit. Globális szövetséget kell létrehozni. Az alapelvek közül külön ki kell emelni a harmadikat és a negyediket. Fontos, hogy maga a kutatás, már 90-es évek elején realizálta az erőforrás felhasználásunk problematikáját, a fosszilis erőforrások felhasználásának túlzott mértékét valamint a megújuló erőforrások alkalmazásának nagyobb arányú szükségszerűségét. Klímavédelem szempontjából ebben pionír időszakban, a Brundtland jelentést követően kormányok és világszervezetek sorra hívták fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák közül ezen folyamat igényli a jövőben legszélesebb körű összefogást. (Faragó, [2008] old.) A bolygó bioszférájának megóvása és természetesen a szén-dioxid és egyéb káros gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az első jelentős, világméretű és a legmagasabb politikai és gazdasági köröket is érintő tárgyalás az ENSZ 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján történt, ahol 172 ország és 2400 egyéb gazdasági- és környezetvédelmi szervezet képviselői is megjelentek. A konferencia legfontosabb kezdeményezése egy közös éghajlat-változási keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change, röviden UNFCCC) létrehozása volt. A keretegyezmény célja az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan szinten való stabilizálása volt, amely megakadályozza az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes, emberi tevékenységből származó hatást, így biztosítva az élelmiszertermelést és a fenntartható gazdasági fejlődés folytatását. (UNFCCC, [1992]) Bár az elgondolás és a kezdeményezés precedens értékű volt, mégis egyes kutatók már akkor azt hangoztatták, hogy a légkörben található CO 2 koncentrációjának a stabilizálására 60-80%-kal kellene csökkenteni a kibocsájtást, globális szinten! Itt jelentkezett először az a felvetés, ha valóban hajlandóak vagyunk a CO 2 emissziónk ilyen szintű, radikális redukálására, akkor előbb-utóbb az energiagazdaság alapvető szintű irányváltására lesz szükség a jövőben. A Rió-i konferencia után több tárgyalásra is sor került, azonban a következő mérföldkő csak 1997 decemberében következett, nevezetesen az ENSZ által életre hívott éghajlat-változás keretegyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása és annak ratifikálása keretében, amely lényegében az 1992-es Rió-i konferencián elfogadott Keretegyezmény kiegészítő, az életbe léptetendő korlátozások konkrét előírásait és célszámait tartalmazó jegyzőkönyve, protokollja volt. A dokumentumban rögzítették, hogy az aláíró országok átlagosan 5,2%-kal és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 6

7 csökkentik, hat meghatározott Üvegház Hatású Gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsájtását 2008 és 2012 között az 1990-es bázisértékhez a volt szocialista országok, így hazánk esetében közötti időszakhoz viszonyítva. Természetesen az ÜHG kvóták változatosan oszlottak meg, hiszen míg a szerződés az európai országok többsége esetében 8 Magyarország esetében 6 százalékos csökkentést írt elő, addig Ausztrália és Izland 8-10%-os kibocsájtás növeléssel számolhatott. A jegyzőkönyv rendelkezett egy igen fontos kitétellel is, amely szerint csak akkor léphet életbe, ha legalább annyi ország ratifikálja azt, ahány az 1990-es évben az összes iparosodott állam szén-dioxid kibocsájtásának 55%-áért volt felelős. Ez később komoly problémát okozott, hiszen a legnagyobb légszennyező a világ CO 2 termelésének 1/3-áért felelős ország, az Amerikai Egyesült Államok új, 2001-ben hivatalba álló kormányzata a hosszú távú gazdasági érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó ratifikálni a számára 7%-os redukálást előíró dokumentumot. (Bíró, [2003]) 3 A megoldást végül 2004 őszén Oroszország csatlakozása jelentette, aki az 1990-es kibocsájtási szintjének szinten tartását vállalta. Ennek köszönhetően a Kiotói Egyezmény melyhez a mai napig 191 ország, köztük Kína és az összes Európai Uniós tagállam csatlakozott február 16-án ténylegesen életbe léphetett. A szerződés egy újfajta megközelítésű szabályozást is alkalmazott, amely keretében a környezetszennyezést az egyes tagállamok közötti korlátozott ÜHG kvóta kereskedelmének engedélyezésével, közgazdasági módszerekkel, úgymond az externális költségek piacivá tételével próbálta kezelni. Ennek alapja az, hogy a kiosztott kvótán felül kibocsátó államok a kvótákat vállalati, intézményi szinten tovább osztják, ezért elsősorban súlyosan környezetszennyező vállalataik a többlet emisszióért kvótavásárlás formájában fizetnek. Ez arra sarkallhatja őket, hogy minél tisztább és hatékonyabb technológiákat alkalmazzanak a kisebb környezetszennyezés érdekében. Amennyiben nem így tesznek, akár tartós versenyhátrányba kerülhetnek, majd pedig kiszorulhatnak az adott piacról. Az egyezmény az ÜHG-k visszaszorítása és azok kvótáinak kereskedelme mellett több javaslatot tartalmazott a fenntartható fejlődésre, a fosszilis erőforrások felhasználásának mihamarabbi visszaszorítására, valamint a megújuló erőforrások kutatásának és alkalmazásának fokozott támogatására is. A kiotói találkozót több, ENSZ által szervezett nemzetközi klímavédelmi konferencia (COP) is követte. Az utolsót 2011-ben a dél-afrikai Durbanban tartották, amelyen közel 190 tagállam képviseltette magát. A konferencia a sok évig tartó huzavona után végül eredményesnek mondható, mivel a felek megújították a kiotói jegyzőkönyvet és megállapodtak, hogy 2012-ben döntenek az egyezmény második vállalási időszakának pontos lezárulási idejéről. 4 3 A Kiotói Jegyzőkönyvet az USA kormányzata 2011 szeptemberében még mindig nem ratifikálta. 4 ( ) és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 7

8 4.2. A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában Ahogy már korábban felvázoltuk a világ több országában és globális szinten is látható trendek mutatkoznak arra, hogy közösen, vagy akár külön-külön is egyrészt csökkentsék energiafelhasználásukat, másrészt lokális megújuló erőforrások alkalmazásával mérsékeljék a klímaváltozás várható hatásait. Nincs ez másképp az Európai Unió és tagságunkból fakadóan Magyarország esetében sem. Az elmúlt évtizedekben a megújuló erőforrások támogatását és hasznosítását szorgalmazó egyik leginkább elkötelezett úttörőnek az Európai Uniót tekinthetjük, hiszen annak gazdasága köszönhetően a minimális mértékű fosszilis erőforráskészleteinek igencsak kiszolgáltatott a világpiacon végbemenő változásokkal szemben. Egyrészt az Unió számára a három alapvető szénhidrogénforrás közül (Melléklet táblázat) komoly problémát jelent az, hogy a bizonyított kőolaj és a földgáz készletekhez és az éves termelő kapacitásokhoz képest stagnáló, de mégis jelentős túlfogyasztás jelentkezik. Másrészről tagállamait a Kiotói Egyezmény az ÜHG-k csökkentésén keresztül a fosszilis erőforrások arányának visszaszorítására sarkallja, mely igen komoly próbatétel elé állítja a tagállamokat, hiszen többségük 2012-ig 8%-os CO2 kibocsájtás csökkentést vállalt az 1990-es bázisévhez viszonyítottan. Vállalásának teljesítése és a korábban felvázolt függőségének leküzdése érdekében az Európai Unió az elmúlt másfél évtizedben több intézkedést is hozott, melyek többkevesebb sikerrel a megújuló erőforrások elterjedését is előmozdították. A következőkben ezen dokumentumokról nyújtunk egy rövid áttekintést november 26. : Fehér könyv A jövő energiái: Megújuló erőforrások Az első jelentősebb dokumentum, az úgy nevezett Fehér Könyvek5 közül került ki, amely a megújuló erőforrások fokozott hasznosításának szorgalmazása mellett rámutatatott arra is, hogy amennyiben a tagállamok nem változtatnak az addigi felhasználási szokásaikon, akkor 2020-ra az energiaimportjuk a már akkor is igen magas 50%-hoz képest meghaladhatja a teljes felhasználás 70%-át. A tanulmány mely közösségi stratégiát és cselekvési tervet fogalmazott meg megvitatása után az Európai Parlament határozatott hozott, melynek értelmében 2010-ig a megújuló erőforrások arányának a teljes energiafelhasználásban el kell érnie a 12%-ot (Lukács, [2008]). A Közösség vezetői mindezt azért tartották különösen fontosnak, mert a növekvő importfüggés esetén a jövőben súlyosan sérülhetnek az Európai Unió tárgyalási pozíciói a nemzetközi energiapiacon november: Zöld könyv: Európa energiaellátást biztosító stratégiája A következő energetikai dokumentum, a Zöld Könyvek6 tagjaként felhívta a figyelmet a hatalmas kihívást jelentő, klímaváltozást előidéző ÜHG-k növekvő kibocsájtásának mihamarabbi megfordítására, az energiafüggőség megfékezésére és az alternatív 5, 6 A Fehér és Zöld Könyvek bárki számára elérhetőek az Európai Unió hivatalos dokumentumai között. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 8

9 technológiák támogatására. A közös energiapolitika legfontosabb alapkövetelményének az energiaellátás-, a fenntartható fejlődés-, a gazdaság- és a versenyképesség biztosítását tekintette. Hangsúlyozta, hogy az energiapolitikának segítenie kell a nemzetgazdaságok összességében az egész EU versenyképességének folyamatos fenntartását és növelését, de ez nem jelentheti a természeti erőforrások mértéktelen kihasználását és a növekvő környezetszennyezést. Éppen ellentétesen, azok megóvására és az emisszió csökkentésére kell törekedni! A dokumentum az alapkövetelmények teljesítéséhez különböző prioritásokat is rendelt, melyek közül fontos kiemelni azt, hogy a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakításán belül a megújuló erőforrások fokozott, erőteljes növelését szorgalmazta március és június: A Lisszaboni és Göteborgi Stratégia Következő lépésben a megújuló erőforrások a Lisszaboni és Göteborgi Európai Uniós stratégiákba való beemelésére került sor. Habár a két dokumentum nem egy helyen és időben került elfogadásra, mégis együtt kezelendőek, hiszen bár más-más eszközökkel és időhorizonttal, de egymást kiegészítve szolgálják az Európai Unió klímapolitikájának stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását, melyre később az Európa 2020 stratégia is építkezett. A Lisszaboni Stratégia az Unió gazdasági és társadalmi fenntartható fejlődésének megvalósítását, a Göteborgi Stratégia pedig az előbbi hosszú távú jövőképét és annak környezeti feltételeit vázolta fel. Közösen azt a célt tűzték ki az EU elé, hogy az 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljék, amelynek a fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. Mindehhez 2001-ben hét fő prioritást csatoltak, melyek közt kiemelt szerepet kapott az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az emberi egészség védelme jegyében az energiagazdálkodás javítása és a tiszta és megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 9

10 2001. szeptember 27. : 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról 2001-ben az Európai Unió elismerte, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása elmaradt a lehetőségektől. A Közösség felismerte a megújuló energiaforrások támogatásának elsődleges szükségességét, mivel ezek kiaknázása hozzájárul a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez. Ezen felül helyi munkahelyeket teremthet, kedvezően hat a társadalmi kohézióra, biztonságosabbá teszi az energiaellátást, és lehetővé teszi a kiotói célkitűzések gyorsabb megvalósítását. Mindezek érdekében biztosítani kell, hogy ezeket a lehetőségeket a belső villamosenergia-piac keretein belül minél nagyobb mértékben aknázzák ki. 7 A direktíva konkrét tagállami szintre lebontott (Melléklet ábra) célszámokat is tartalmazott, melyeken keresztül kötelezte azokat, hogy 2010-ig az EU15-ök teljes villamosenergia termelésének megújulókból biztosított akkori 13,9%-os részesedését 22,1%-ra növeljék. Mindezek mellé az egyes országok számára olyan nemzeti célkitűzések elkészítését is előírta, amelyek az egyes országok eltérő természeti és gazdasági adottságaihoz igazodva középtávon biztosítják a megújulók részarányának növelését (akár ösztönző-támogatási rendszereken keresztül), a Közösség céljainak megvalósulását, továbbá a Kiotóban elfogadott kötelezettségvállalásokat is. Ezen előírások már az újonnan csatlakozni kívánó országokra is, így hazánkra is vonatkoztak. Természetesen a velük szemben elvárt megújuló alapú villamosenergia termelési arány nem volt olyan szigorú, mint az eredeti 15-ök esetében, azonban már így is bizonyos mértékű közösségi felelősségvállalásra kötelezte őket január 10. : Megújuló energia útiterv Megújuló energiák a XXI. Században: egy fenntarthatóbb jövő építése A 2000-ben elfogadott Zöld könyvhöz hasonlóan a Megújuló Energia Útiterv is tartalmazott néhány alapkövetelményt, melyek több hasonlóságot mutattak a korábbiakkal. Továbbra is fontos tényező volt az ellátásbiztonság, azonban itt már nemcsak prioritásként, hanem alapkövetelményként jelent meg a megújuló erőforrások részarányának a növelése és az azok elterjedése előtt álló indokolatlan akadályok kiküszöbölése, továbbá a hűtés-fűtés témaköre is. Mindezekre azért került sor, mert a dokumentum adatainak tanulsága szerint az Európai Uniónak minden korábbi erőfeszítése ellenére sem sikerül elérnie azon korábbi vállalását, mely szerint 2010-re a teljes energiafelhasználás 12%-át megújuló erőforrásokból fogja biztosítani. További indoklást jelentett az is, hogy az útiterv alapján a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy 2020-ra ez az arányszám Uniós szinten el fogja érni a 20%-ot. Az egyes országok természetesen továbbra is különböző vállalásokkal szerepeltek a dokumentumban, azonban az mindannyijuk számára kötelező érvényű volt, hogy a céldátumig a közlekedésben felhasznált /77/EK Irányelv és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 10

11 energia legalább 10%-át megújulókból biztosítsák április 23. : 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Mivel az Európai Unió több alkalommal is bizonyította, hogy a klímaváltozás elleni harc egyik legnagyobb képviselője, továbbá a megújuló erőforrások alkalmazásának úttörője, ezért ez irányú céljait 2009-ben további közösségi dokumentummal erősítette. A korábbi irányelvekhez képest ez már jóval szigorúbb előírásokat fogalmazott meg a tagországok számára. Mivel több kutatás is azt prognosztizálta, hogy az ezt megelőzően felállított célok a jelenlegi szabályozási keretek között nem fognak teljesülni, ezért az Európai Unió a megújuló erőforrások ösztönzési rendszerének felülvizsgálatát és nyomon követését írta elő. Ennek értelmében minden tagállam számára kötelező érvénnyel elrendelte, hogy azok december 30-ig a saját célértékeikhez (Melléklet ábra) viszonyított Előrejelzési Dokumentumokat; továbbá június 30-ig több energetikai forgatókönyvvel, ágazati hasznosítási lebontással, támogatási és együttműködési intézkedésekkel rendelkező Nemzeti Cselekvési Terveket készítsenek március 3. : Európa 2020 Az okos, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Napjaink egyik legfontosabb közösségi szintű gazdaság- és energiapolitikai dokumentuma az Európai Bizottság által készített, az Európai Unió hosszú távú, 2020-ig szóló gazdasági, energetikai és politikai célrendszerét tartalmazó Európa 2020 stratégia. A dokumentum az elmúlt években lezajlott pénzügyi- és világgazdasági válságra adott válaszként is aposztrofálható, amelyben az uniós döntéshozók felismerik, hogy mind a klímapolitikai célok, mind pedig a gazdaságélénkítő intézkedések jól összekapcsolhatóak! Véleményük szerint a válság lehetőséget adott arra, hogy alapvető szerkezeti reformok véghezvitelével, valamint egy Green New Deal kidolgozásával a gazdaság és a növekedés egyik jövőbeli hajtóerejévé a zöld technológiák fejlesztése és azok hasznosítása válhat az Európai Unió számára. Ennek érdekében a stratégia keretében 5 kiemelt cél került felállításra: 1. Foglalkoztatás 2. K+F és innováció 3. Éghajlatváltozás és energia 4. Oktatás 5. Szegénység és társadalmi kirekesztés Ezek alapján az éghajlatváltozás és energia célkitűzések olyan kihívások elé állítják a Közösséget, mint például az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának 20%-kal 8 Nemcsak bioenergia-források, hanem egyéb megújuló erőforrások által előállított energiák (hidrogén, villamosenergia) is szerepelhetnek a célirányszám teljesítésében. és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 11

12 szükséges feltételek teljesülése esetén akár 30%-kal való mérséklése az es évhez képest, az energiahatékonyság 20%-os növelése vagy a 2009/28/EK irányelvből korábban már jól ismert a megújuló erőforrások teljes primer energiafelhasználásban történő 20%-os részarányának elérése! Fontos szerepet kap a fenntartható növekedés szellemében az erőforráshatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megteremtése is, melyet az Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezés keretében elsősorban a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazásával és az alacsony szén-dioxid kibocsájtású gazdaság felé való elmozdulás lehetőségével próbálnak ösztönözni. Mindezen intézkedések nyomán a Stratégia nemcsak az energiaimport csökkenésével és a közösségi gazdaság élénkítésével, hanem a beruházások révén legalább új munkahely létrejöttével is számol. 4.3 Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai dokumentumok, vállalások) Hazánkban a környezet- és az energiapolitika korlátos saját erőforrásainkból kifolyóan mind a rendszerváltás előtt, mind pedig utána igen jelentős nemzetgazdasági tényező volt, azonban a megújuló erőforrások hasznosításának gondolata csak a Kiotói Egyezményhez való csatlakozásunkat követően jelent meg, amelyet később az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk tovább erősítet. Mivel az Unió ezen a területen több lépéssel előttünk járt, ezért a hazai döntéshozók legalább a jogszabályok terén, különböző intézkedésekkel próbálták kisebbnagyobb sikerrel behozni a hátrányunkat. (Antal, [2010]) Természetesen az Unióhoz való csatlakozásunkat követően a folyamat valamelyest felgyorsult, így az elmúlt években több igen fontos dokumentum is napvilágot látott, amelyek az energiapolitika mellett a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre helyezték a hangsúlyt. Ezek közül ki kell emelni Magyarország közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáját 9 és az ugyanezen időszakra szóló Megújuló Energiahordozó Felhasználás Növelési Stratégiát, 10 amelyek főként az Európai Unió által elfogadott irányelvek és alapelvek mentén, továbbá a nemzetközi klímaegyezményekben foglaltak alapján olyan célkitűzéseket állítottak fel, mint: - a fosszilis erőforrások importjának mérséklésével elérendő ellátásbiztonság, - az erőforrások költségeinek csökkentésével és racionalizálásával való gazdasági versenyképesség növelés, - valamint a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a megújuló erőforrások fokozott alkalmazásával a fenntartható fejlődés. 9 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról /2008. (X. 31.) Korm. h. A magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó közötti stratégiáról és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 12

13 Ezeken túl a dokumentumok külön kitértek a megújuló erőforrások hazai hasznosításának mennyiségi lehetőségeire és azok támogatási kereteire, mellyel megalapozták a korábbiakat felülbíráló, jövőbeli stratégiai dokumentumok, így az Új Széchenyi Terv és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének alapvető irányvonalait is Az Új Széchenyi Terv A július 28-án bemutatott és január 14-én elindult Új Széchenyi Terv Magyarország 10 évre szóló gazdaságfejlesztési programja, amely olyan célokat állít maga elé, mint például a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása valamint hazánk gazdasági versenyképességének javítása. Mindezek eléréséhez 7 kitörési pontot és azokhoz kapcsolódó programokat fogalmaz meg. Az egyes kitörési pontok szoros kapcsolatban állnak egymással, programjaik több különböző iparágat foglalnak magukba, továbbá azok a lehető legtöbb területen próbálnak harmonizálni az Európai Unió 2020-as stratégiájával és annak elsődleges céljaival is. A kitörési pontok az alábbiak: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program Mindezek közül az energetika és a megújuló erőforrások vizsgálatának szempontjából a legfontosabbnak a másodikat, azaz a Zöldgazdaság-fejlesztési programot tekinthetjük. A program alapvető felvetése szerint a 21. században egy nemzetgazdaság elsődleges feladata energiagazdálkodási szempontból az, hogy minél nagyobb mértékben csökkentse a fosszilis erőforrásoktól való függését, melyek több égető problémát is felvetnek, mint például a környezetszennyezés és a globális klímaváltozás, a gazdasági és társadalmi konfliktusok kockázata, növekvő energiaigényekből következő ellátásbiztonság és a kiszámíthatatlan erőforráspiac keltette gazdasági instabilitás. Egyértelműen kijelenti, hogy az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának vége, továbbá azt is, mely szerint ezen időszakban a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz bolygónk gazdaságának és ökoszisztémája fenntarthatóságának legfontosabb kérdése. Ebből következően a program hazánk számára a fosszilis erőforrásoktól való elszakadás és az erre épített új gazdaság kialakításának lehetőségét a tiszta és alternatív technológiák hasznosításában látja. Az új, fenntartható gazdasági modell és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 13

14 (Melléklet ábra) alapjának az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló- valamint a saját erőforrások négyesét tekinti, melyek ésszerű kombinálásával új zöld iparágak és innovációk jöhetnek létre. Ezzel teremtve meg a hazai, fenntartható gazdaság jövőbeli kulcstényezőit. A programban megjelennek a korábban már említett az Európai Parlament és Tanács által elfogadott 2009/28/EK irányelvben szereplő kötelezettségek is, így például az, hogy Magyarországnak is egy, a megújuló erőforrásokra vonatkozó Nemzeti Cselekvési Tervet kell készítenie, melyben szavatolja a primer energiafelhasználásban számára előírt hazánk esetében 13%-os megújuló energiahányad teljesítését. Az Új Széchényi Terv ezen passzust nem kötelezettségnek, hanem az Európa 2020 stratégiához hasonlóan a gazdasági krízisből való kilábalás és struktúraváltás egyik lehetőségének, kiugrási pontjának tekinti, így nemzeti vállalásként már 14,65%-os elérendő megújuló erőforráshányadot említ. Indoklásként megjelenik, hogy ez által átfogó piaci és gazdasági reformok, külföldön is versenyképes termékek, valamint új munkahelyek jöhetnek létre. Mindezek eléréshez azonban az összes nemzetgazdasági ágazat, legfőképp a mezőgazdaság és az ipar összehangolására lesz szükség. Ha ez teljesül, akkor egy új zöldipar és ezt koordináló gazdaságfejlesztés építhető fel, melynek hatására potenciálisan 70 ezer új a megújuló erőforrásiparban dolgozó úgynevezett zöldgalléros foglalkoztatottal és további ezer indukált munkahellyel számolhatunk. A hazai és az export piacokra is termelő zöldipar (kutató-fejlesztő egységek, gyártóés termelőüzemek) alapjának az erdészetből, mezőgazdaságból és kommunális hulladékból keletkező szerves hulladékokat (biomasszát, biogázt és a különböző bioüzemanyagokat), a geotermikus-, nap- és szélenergiát végül a kis- és törpevízerőműveket tekinthetjük. Azonban csupán a termelés és gyártás nem lesz elegendő az új gazdasági modell sikerének biztosításához, ezért törekedni kell a minél magasabb hozzáadott érték biztosítására is. A Zöldgazdaság-fejlesztési program egy nyolc tényezőből álló eszközrendszert (Melléklet ábra) párosít a célok eléréséhez. A korábban ismertetett célokon túl felhívja arra is a figyelmet, hogy a megújuló energiákat hasznosító gazdálkodási módszerek alkalmazásával nemcsak a hozzáadott érték és a gazdasági teljesítmény növelhető ami ugye elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettséggel rendelkezőket érinti -, hanem a mai modern társadalmak egyik legnagyobb problémáját, a szakképzetlen munkaerő jelentős számú munkaerőpiaci elhelyezését is megoldhatja. Példaként említenénk a biomassza begyűjtését, az enegiaültetvényeken történő gazdálkodást vagy a geotermikus hővel fűtött üvegházakban való zöldség- és gyümölcstermesztést. Nem elhanyagolható az sem, hogy mindez nemcsak gazdasági és foglalkoztatási értelemben vett haszonnal járhat, hanem felzárkózási pontot jelenthet a rurális terek számára, erősítheti azok lakosságmegtartó képességét, javíthatja a szociális egyenlőtlenségek redukálásával társadalmi és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 14

15 kohéziót, új lehetőségeket biztosíthat az itt működő kis- és középvállalkozások számára is. Mindezek eléréséhez azonban nem szabad megfeledkezni arról a sarkalatos pontról sem, mely szerint a fejlesztési források hatékony felhasználásához az egyes programokat, akcióterveket az adott területek környezeti, társadalmi és gazdasági adottságaihoz kell igazítani. Ebben az esetben viszont felértékelődik a régiók, kistérségek és a települések szerepe, nem beszélve a területi tervezés intézményéről sem! A program további 4 fő prioritásra Zöldenergia; Energiahatékonyság; Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás; Zöld K+F+I és 15 alprogramra bontható. Meghatározásra kerülnek a hazai megújuló erőforrások fajtái és azok hasznosíthatósági lehetőségei is. Ez alapján elsődleges és másodlagos kategóriákat alakít ki, ahol az előbbibe az erdészeti és mezőgazdasági alapanyagokból származó biomassza, biogáz és a bioüzemanyagok, valamint a geotermikus energia; az utóbbiba pedig a nap-, szél- és a vízenergia tartozik. Természetesen ezen rangsor az egyes tájegységek vonatkozásában az adott terület természeti adottságaitól függően módosulhat. A dokumentum elsősorban a megújuló erőforrások rövid, tömör és általános bemutatására, azok hazai hasznosítására fókuszál, azonban egyes esetekben az alapvető megállapításokon kívül néhány kitételt és követelményt is belecsempész az anyagba. Ilyen például az, hogy habár hazánkban a biomassza és a bioüzemanyagok az egyik legnagyobb potenciállal bíró megújuló erőforrások, mégsem szabad kockáztatni túlzott alkalmazásukkal a hazai élelmiszerellátást, sőt nem jelenthetnek versenyt az élelmiszertermelés számára sem! További hangsúlyos megállapítás az is, mely szerint hazánk világviszonylatban is kiválónak minősülő geotermikus adottságai és potenciálja természeti kincseink közül a magyar nemzeti vagyon egy szinte érintetlen része. Védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, a biztonságos energiaellátás kitüntetett tényezője. Ezen túl fejlesztési eszközök is megjelennek, melyek alapjának a jövőben felülvizsgálatra és átalakításra kerülő jelenlegi támogatási és pályázati rendszereket tekinthetjük, amelyek megfelelő szabályozásával a gazdaság és az infrastruktúra több területe így például a közlekedés és az úthálózat, az építőipar és a lakásállomány, a hulladékipar, közintézményi hálózat, oktatási és kutatási területek is bekapcsolódhat az átstrukturálódó gazdaságba. Jelentős hangsúly helyeződik a foglalkoztatáspolitika és gazdaságpolitika mellett a minél nagyobb jövőbeli hozzáadott érték elérése érdekében a megújuló erőforrások alkalmazását, fejlesztését támogató képzésrendszer kialakítására is, hiszen egy új gazdasági modell kiépítéséhez komoly szemléletformálásra és új szakembergárdára lesz szükség. A program előrevetíti egy új intézményrendszer, a regionális energetikai szaktanácsadói és tudásközpont hálózatát is, amelyről bővebb és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 15

16 tájékoztatást sajnos nem nyújt. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési programja a felvázolt prioritások, célok és alprogramok teljesülése esetén olyan várható eredményekkel számol, mint az energiaimport függőség leküzdése, több tízezer új munkahely létrejötte, az államháztartási egyensúly 10 éven belüli megteremtése, a hazai KKV szektor versenyképességének növelése, az aktív korú népesség munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedése, a K+F költségeinek GDP-hez viszonyított részarányának növelése, a hátrányos helyzetű térségek életszínvonalának és népességmegtartó képességének javulása, hazai energetikai eszközök termelése és így új piacok elérése, továbbá az Európai Uniós és nemzetközi klímavédelmi és energetikai vállalásaink teljesítése Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK Irányelve alapján minden egyes tagállamnak a megújuló erőforrások hasznosítására vonatkozó nemzeti cselekvési tervet kellett készítenie és azt június 30.-áig be kellett nyújtania az Európai Bizottság számára. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve részben épít hazánk korábbi, a 2008 és 2020 közötti időszakra szóló Megújuló Energia Stratégiájára, azonban a bekövetkezett gazdasági és politikai változások hivatkozva felül is bírálja azt. További alapját képezi az Új Széchenyi Terv, melyből a megújuló erőforrások által gerjeszthető zöldipar, mint gazdasági kiugrási pont került kiemelésre. Elkészítésében a Magyar Energia Hivatal koordinálása alatt, több szakmai szervezet így például a holland ECORYS, a német ECOFYS, az osztrák Energy Economics Group, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft., valamint az Energia Klub is közreműködött. A gazdasági és energetikai számítások és hosszú távú előrejelzések az úgynevezett Green-X modell alapján kerültek kidolgozásra. A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló- és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése. (MMEHCsT, [2010]) Magyarország új, megújuló energetikai stratégiáját megalapozó dokumentumaként három, hosszú távú célt tűz ki maga elé, amelyek az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot foglalják magukban. A stratégiai célok öt további kulcsterület köré csoportosulnak: Ellátásbiztonság Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem Mezőgazdaság-vidékfejlesztés és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 16

17 Zöldgazdaság-fejlesztés Közösségi célokhoz való hozzájárulás Mint az jól látható az ellátásbiztonság hosszú távú szavatolása kiemelten fontos szerepet tölt be, hiszen hazánk energetikai viszonylatban az európai országok közül is kiugró kiszolgáltatottsági helyzetben van. Ezt alátámasztja az is, mely szerint a belföldi kőolaj és földgáz szükségleteink 80-83%-át csak importból tudjuk fedezni. A dokumentum szerint jövőben azonban nagymértékben csökkenthető a szénhidrogén függőségi helyzetünk a megújuló erőforrások minél szélesebb körű hazai hasznosítása révén, amelyek emellett további pozitív nemzetgazdasági haszonnal is kecsegtetnek. Ilyen lehetőség a mezőgazdaság és az ipari megújulása, a foglalkoztatás növelése, a károsanyag kibocsájtás csökkentése, valamint a környezet minőségének javulása. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mindez elsődlegesen az Európai Unió felé tett vállalásunkat mely szerint 2020-ban a teljes energiafelhasználásunk minimum 13%-át megújuló erőforrásokból biztosítjuk hivatott biztosítani. A fentebb meghatározott célok eléréséhez több tényezőt is figyelembe kell venni és össze kell hangolni. Ilyen tényező a lakosság, a piac és a költségvetés teherbíró képessége; a rendelkezésre álló szabad fejlesztési források volumene; a támogatásokra és ösztönzésre vonatkozó közösségi jogszabályok; a magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és befogadóképessége; valamint az egyenletes jövedelem-megosztás biztosítása az egyes termékpályák mentén. Hazánk 2020-ig tartó végső bruttó energiafelhasználási trendjére vonatkozóan 3 szcenárió BAU pálya, 11 referencia pálya, kiegészítő energiahatékonysági pálya került kidolgozásra. A számításokhoz, a gazdasági világválság okozta energiafelhasználási anomáliák kiküszöbölése érdekében a 2005-ös évi adatok szolgáltak referenciaként. A Megújuló Energia Direktíva 12 terminológiájának értelmében ezen szcenáriók nem tartalmazhatják az energiaátalakítás veszteségeit (így az atomerőmű villamosenergia-termelésének átszámítási veszteségét), továbbá az anyagjellegű és a nem energetikai célú energia felhasználás értékeit sem. Az első modell (BAU) olyan fogyasztási tendenciákkal számol, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki. A második módszer (referencia pálya) az első pálya adatait a előtt elfogadott energiatakarékossági és hatékonysági intézkedések hatásaival korrigálja. A harmadik (kiegészítő energiahatékonysági pálya) pedig a jövőbeli energetikai intézkedések, szabályozások így a következő években tervezett Nemzeti Energiatakarékossági Program pályamódosítását szimulálja. Mindezeket összevetve 2020-ban a három felhasználási pálya alapján a hazai energiafogyasztás 11 Business As Usual - Azon energiafogyasztási pálya, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki /28/EK Irányelv és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 17

18 és a hozzájuk tartozó megújuló erőforrásarány a Melléklet táblázatban felvázoltak alapján fog alakulni. A harmadik forgatókönyvhöz kapcsolódóan a megújuló erőforrások jövőbeli célszámai is kialakításra kerültek (Melléklet táblázat). Ezek alapján 2020-ban a korábbi évekhez viszonyítottan habár csökkenő arányban továbbra is a biomassza alapú energiatermelés lesz a leginkább meghatározó. Ezt a sorban a geotermikus-, a hőszivattyús-, a szél- és biogáz, valamint a napenergia alapú erőforrás hasznosítások fogják követni. A korábbi kormányzati nyilatkozatokkal összhangban az utolsó helyen a vízenergia felhasználás fog szerepelni, mely ebben az évtizedben érdemi jellegű növekedést nem fog tudni felmutatni. A megújuló cselekvési terv a kialakított energiamix arányainak alátámasztása céljából több érvet és ellenérvet is felsorolt az egyes megújuló erőforrások alkalmazásával kapcsolatban (Melléklet táblázat). Így habár mindegyik magában hordozza a fosszilis erőforrásokkal szembeni függés leküzdésének, a decentralizált energiatermelésnek, továbbá elsősorban a vidéki gazdaság fellendülésének lehetőségét, mégis több ponton korlátozó és visszatartó tényezőkkel kell számolnunk. Emiatt a Magyar Energia Hivatal az egyes megújuló energiaforrások várható nemzetgazdasági hatásainak, pozitívumainak és negatívumainak összevetésével leszűkítette a támogatásra szorgalmazott technológiákat és területeket. A befolyásoló kritériumok között a teljesség igénye nélkül megjelent a villamosenergia hálózat biztonságos szintű befogadó kapacitása, a foglalkoztatás növelésének lehetősége, az egyes berendezések támogatási költsége, az adott technológia kiforrottsága és a környezetvédelem kérdésköre is. Az NCST felhívja a figyelmet arra is, mely szerint jelenleg a fosszilis erőforrások piaci árába nem épülnek be az általuk kiváltott közvetlen vagy közvetett negatív externáliák, ezért a megújuló energiatermelési módok csak korlátozott mértékben versenyképesek azokkal. Ennek kiküszöbölése és az utóbbiak gyorsabb elterjedése érdekében a kezdeti időszakban minél nagyobb arányú állami szerepvállalásra és támogatásra lesz szükség, amely a financiális támogatások mellett (Melléklet táblázat) megjelenhet egyéb immateriális eszközök (tájékoztatás, promóció) formájában is. Mint a táblázatból látható az egyes erőforrások különböző mértékű támogatásban részesülhetnek. A forrásokat korlátozottságuk miatt allokálni kellett, amelyhez a Green-X modellt felhasználva hat fő szempontot a megtermelt energiamennyiséget, a CO 2 kibocsátás csökkentés mértékét, a hulladékok energetikai hasznosítását, a GDP növekményt valamint kiemelt súlyozással a munkahely-teremtő képességet és az egységnyi támogatással előállított energia mennyiségét értékeltek. A cselekvési terv hatékonyabb megvalósítása érdekében kihangsúlyozásra kerültek azon jogszabályi és intézkedési keretek is, amelyek a legtöbb megoldandó feladattal és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 18

19 és problémával rendelkeznek. Ezeket négy pillér köré csoportosították: Támogatási intézkedések, programok Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők Általános szabályozási, átfogó programalkotási ösztönzők Társadalmi intézkedések A megújuló erőforrások alkalmazásának foglalkoztatásra gyakorolt hatását illetően a cselekvési terv az Új Széchenyi Tervhez hasonlóan 10 évre vetítve elsődlegesen a vidéki térségekben ezer új zöldgalléros munkahellyel számol, mely további ezer munkahelyet indukálhat. Ehhez és a hosszú távú karbon-szegény energiagazdálkodás megalapozásához több intézkedést is előrevetít, mint a jogszabályi környezet egyszerűsítése és a hatósági engedélyeztetések felgyorsítása, integrált komplex zöld közfoglalkoztatási programok indítása önkormányzatok részére, egy Zöld Fejlesztési Bank 2012-es esetleges felállítása, pilot programok indukálása, valamint a következő programozási időszakban, azaz 2014 és 2020 között egy önálló energetikai Operatív Program indítása. Ez utóbbit külön ki kell emelnünk, hiszen a tervek szerint 2014-et követően hozzávetőlegesen 800 milliárd forinttal járulna hozzá az energiahatékonyság növeléséhez és a megújuló erőforrások elterjedéséhez Megújuló energiák a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban A Nyugat-dunántúli régió társadalmi és gazdasági szempontból is a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, melyhez nemcsak a geopolitikai helyzete és a dinamikus, innovációkra épülő policentrikus fejlődése, hanem a Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség példaértékű aktivitása és kezdeményező készsége is közrejátszott. A régió térsége és annak fejlesztéséért elkötelezett szereplői már a magyar regionális politika 1990-es évek közepén elindított újjászervezésétől kezdve egészen napjainkig folyamatos kapcsolatot alakított ki elsődlegesen az osztrák kollégákkal, továbbá az Európai Unió tervezésért és fejlesztésért felelős szakembereivel. Mindezen kapcsolatrendszer és tapasztalat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Nyugat-dunántúli régió a területi tervezés tekintetében hazánk egyik úttörőjévé váljon. Ezt jól példázza az, hogy az elmúlt években a térségben megjelent fejlesztési dokumentumokban a hazai stratégiai célokon túlmutatóan a megújuló erőforrások még az Új Széchenyi Terv és az NCST előtt már igen komoly szerepet kaptak. Nyugat-dunántúli régió A Nyugat-dunántúli régió 2007-ben elkészült 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Regionális Átfogó Fejlesztési Programja külön fejezet keretében az energetikával is foglalkozott, melyben több ponton is utalásokat tett a térség és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 19

20 megújuló energiák hasznosítására vonatkozó lehetőségeire, potenciáljára is. A régió 3 megyéjét energetikailag részben azonos jellemzőkkel illette, érdemi eltérést abban látott, hogy az energia ágazati nagyrendszerek és bázislétesítmények új földgázbázisú erőmű, bioetanolgyár, biomassza középerőmű és szélerőművek főként Győr-Moson-Sopron megye területére esnek és csak csekély hányad jut ebből Vas megyére, illetve még kevesebb Zala megyére. A program a korábbi regionális energetikai koncepcióhoz kapcsolódóan az alábbi állásfoglalásokat fogalmazta meg: A Nyugat-Dunántúli Régió nem zárja ki a környezetbarát technológiájú kis-, közép- és nagyteljesítményű vízerőmű létesítését és a szomszédos tagállamokkal történő kooperáció helyreállítását; helyet ad a hidrogén, mint új energiahordozó termelésének, hasznosítási technológiák kifejlesztésének, mint innovációs programnak; a Régió valamennyi ismert és a helyzetelemzés során feltárt, gazdag megújuló energiahordozói potenciáljára alapozva támogatja ezeknek, az eddiginél nagyságrenddel nagyobb kitermelési és hasznosítási technológiai tevékenységére vonatkozó programokat, projekteket; a megújuló energiahasznosító létesítmények közül kizárólag a decentralizált kistérségi fejlesztések; lakossági, kommunális és mezőgazdasági energiaellátást célzó objektumok megvalósítására összpontosít; valamint támogatja a biomassza energiahordozók részarány-növelését. Regionális energiagazdálkodás területét érintve a régió akkori os adataival kalkulálva a megújuló erőforrások a teljes energiahordozói szerkezetben elérte a mintegy 5%-ot. A program 2013-ig célul tűzte ki a kedvező biomassza és geotermikus energia potenciálra alapozva a 15%-os részarány elérését. A korábbi tervekkel ellentétben a 2007-es fejlesztési dokumentum már komoly fejlesztési irányokat is kijelölt megyei, sőt regionális szinten is. Decentralizált erőművi kapacitások főleg kisteljesítményű biomassza és biogáz alapú fűtőművek, geotermikus mintaerőművek és hibrid technológiák (biosolár, szél-solár, szélhidrogén, szél-tüzelőanyagcellás berendezések) telepítését, továbbá a 22 kistérségében decentralizált energetikai bázisok létrejöttét szorgalmazta. A többtényezős célrendszerre épülő (Melléklet táblázat) energetikai programban úttörő javaslatként megjelent az is, hogy a régióban működő 17 ipari parkban (Melléklet ábra) a versenyképes gazdaság megteremtése és a helyi KKV-k számára olcsó villamos és hőenergia ellátás érdekében innovatív technológiájú, helyi megújuló energiahordozóra alapozott kiserőművek létesüljenek 3, maximum 6 MW villamos és 10, maximum 20 MW hőenergia teljesítményben. A program keretében a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás bővítésének kérdésköre is felvetődött, melynek érdekében megjelent, hogy az oktatási és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. 20

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János

A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János A Kormány energiapolitikai célkitűzései Bencsik János államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Keretfeltételek Az emberi közösség életfeltételeit összetett rendszer biztosítja. A rendszer belső elemei

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia

Részletesebben