Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület,"

Átírás

1 Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, mint felkért véleményező észrevételei AZ ÚJ ENERGIAKONCEPCIÓ ALAPKÉRDÉSEI - Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon című anyagról Általánosságban koncepcionális kérdések...2 Előzmények (6-11. oldal): fejezet: A magyar energiakoncepció, az állam szerepe az energiaszektorban fejezet: A nemzetközi és a hazai energiahelyzet és kilátások 2020-ig fejezet: Magyarország növekedési jövőképe és a várható energiaigények 2020-ig fejezet: A villamos energia-termelés és ellátás fejlesztési kérdései fejezet: A hazai megújuló energiapolitika fejezet. Energetikai eredetű környezeti problémák és környezethasználat várható tendenciái Magyarországon Az energiatakarékosság a magyar energiapolitikában...26 Fogyasztóvédelem...27

2 Általánosságban koncepcionális kérdések Általánosságban, a teljes anyag megismerése után a következő átfogó problémákat érzékeltük: Az anyag szemléletében, tartalmában, stílusában és metodológiájában is meglehetősen elmaradott korszerű ismereteket, a világban és az EU-ban tapasztalható progresszív trendeket, előremutató, koncepciózus elképzeléseket mellőző, retrográd szemléletű. Az anyag elejéről kifejezetten hiányoltuk a vezetői összefoglalót, amely egyfajta iránymutatást adna az olvasónak arra nézve, hogy melyek az anyag azon súlyponti, lényegi elemei, amelyeknek különös figyelmet kellene szentelnie az olvasás közben. Ugyanígy hiányzik egy összefoglaló, konklúzió, kiemelés az anyag végéről. A koncepciónak titulált anyag két nagyobb részre osztható: a megalapozó, előzményeket, trendeket feltáró első kb. 60 oldalra, és az ezt követő kifejtő részre, mely az egyes szektorokat és az ebből fakadó kormányzati teendőket írja le. Súlyos koncepciótlanságra utal, hogy az első részben számos olyan meglehetősen súlyos megállapítás olvasható, mely a második részben semmilyen formában nem jelenik meg, így az anyag nem tűnik konzisztensnek. Ennél is nagyobb problémáként jelenik meg az, hogy ebben vélhetően a jövő energetikáját nagymértékben meghatározó anyagban alapvetően egy követő, reaktív stratégia rajzolódik ki előttünk, melynek az üzenete az, hogy az igények nőnek, ezt befolyásolni nem tudjuk, ergo kapacitás- és importnövelés a válasz a kihívásokra. Annak ellenére, hogy az egész anyagban a villamos energia kérdéskör dominál, ám ez sem koncepciózus, hanem hol földalatti búvópatakként elő-elő törve, máshol pedig hatalmas folyammá terebélyesedve keveredik állandóan az energia és a villamos energia kifejezés. Véleményünk szerint egy koncepció, avagy egy szakpolitikai irányokat lecövekelő anyag összeállítása sokkal nagyobb ívű rákészüléssel kezdődik, és integrál magában olyan más kapcsolódó szakpolitikákat, ami esetünkben az ipar- és gazdaságpolitika, a közlekedéspolitika, az agrárpolitika, a foglalkoztatáspolitika és a lakáspolitika stb., hogy csak a fontosabbakat említsük. Sajnos azonban nem derül ki, hogy milyen szempontok szerint kerültek a tárgyalt kérdések kiválasztásra, mi alapján készült el a kérdéses 120 oldal. Az anyagban fellelhető hangsúlyeltolódások és nem is kis ellentmondások miatt úgy tűnik, hogy a már meglévő szövegek a szerkesztő akaratát tükrözendő kerültek éppen ilyen sorrendbe, ilyen súllyal egymás után. Ez a fajta strukturálatlanság, az inkonzisztenciával és ellentmondásokkal megspékelve csak fokozza a zavart az olvasó fejében. Rejtve marad az olvasó előtt az anyag célja. Egy szakpolitikai döntés-előkészítő anyag végső soron összehasonlítható alternatívákat kínál fel a döntéshozóknak, melyek közül választani lehet. Alapvető követelmény egy ilyen anyaggal kapcsolatban, hogy jól elkülöníthető részekre legyen osztva. Kell lennie egy helyzetfelmérő résznek, amely tényeken, számokon és nem hipotéziseken alapul. (Amennyiben készültek ilyen háttéranyagok mint ahogyan arra van néhány helyen utalás az ezek alapján leszűrt következtetések, és azok hivatkozott beépítése elmaradt.) Ezek után felvázol egy vagy több jövőképet, elérendő célokat, ami viszont teljesen hiányzik az anyagból. 2

3 Úgy tűnik, hogy Magyarországnak (a kormánynak? a GKM-nek? a GKI-nek? a 14 szerzőnek?) nincs energetikai jövőképe. A jövőképből lehetne ugyanis ténylegesen leképezni néhány forgatókönyvet: hogyan is érhető el a kívánt jövőbeli állapot, a jövőkép? Visszatérve az ideálisnak tűnő megközelítésre, az előbbi kérdésre válaszolva megkapjuk a kormányzati beavatkozások területeit, és a beavatkozások célszerű és hatékony mikéntjét is. Ezek azonban nem vonatkozhatnak a teljes általunk felölelt terminusra, hiszen a technológiai haladásból, a politikai behatárolódástól és egyéb adottságokból fakadóan célszerű korlátozni a feladat-meghatározás szempontjából egy maximum 5-6 éves időszakra. Ennek második felében pedig érdemes felülvizsgálni a megtett intézkedések hatékonyságát, végrehajtani a világtrendek és egyéb okok miatt szükséges módosításokat, de mindvégig szem előtt tartva a kitűzött célokat, a jövőképet. Ez lenne az a módszer, ami ideális egy a változások időszakában születő korszerűnek mondható új energiakoncepció kialakításában. Ennek halvány jelét sem tapasztaltuk az olvasás során. Így azt javasoljuk, hogy ilyen szemléletben kezdődjön újra az összes szereplő és a társadalom bevonásával egy sokkal megalapozottabb munka, mert erre az anyagra nem lehet építeni. Hiányérzetünk van azonban néhány fejezet átolvasása után azért is, mert a címekben sugalltak helyett valami mást kap az olvasó. A műfaji követelményeket teljesen figyelmen kívül hagyó, bevezetőként aposztrofált egy oldal után biztosak voltunk abban, hogy komoly fejtörést fog okozni az anyag. Ez a hiányérzet talán a főcímmel kapcsolatban a leginkább aggasztó, mert a 120 oldal végére sem lesz az olvasó számára egyértelmű, hogy mi is az állam szerepe a liberalizált energiapiacon a szerzők szerint. Az anyag számos problémával nem, vagy nem megfelelő súllyal foglalkozik. Itt említhetjük a fogyasztóvédelmet, avagy a távfűtést, hőszolgáltatást (ami címek szintjén egyáltalán nem jelenik meg), és a kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó részben is csak említés szinten szerepel. Kiemelhetnénk ugyanitt a közlekedés kérdéskörét is, mint az egyik legnagyobb energiafalót (19,5% TPES, ahogy az anyag utolsó sorából(!) meg is tudjuk), amely viszont mindössze a feltáró részben kap említést, majd a 3. fejezet végén pár oldalt, és a későbbiekben csak kibocsátási probléma és említés szintjén marad. Problémát okoz, hogy sok esetben keveredni látszik a pénzügyi, gazdasági valamint a nemzetgazdasági szemlélet, illetve az energetikai szektor(ok) és társadalmi, avagy nemzetgazdasági érdekek. Többek között emiatt lenne érdemes tisztázni a következő kifejezések definícióját, mert a szövegből úgy tűnik, hogy nem mindenki érti rajta ugyanazt a szerzők közül: versenyképesség, fenntartható fejlődés, Kalifornia szindróma, állami támogatás, jóval nagyobb környezetvédelmi előny, fiskális technika, nemzetgazdasági ráfordítás. Nem egyértelmű, hogy a különböző (rövid-, közép-, hosszú-) távok hogyan definiálódnak az energiakoncepció szempontjából. Ugyancsak problémás, hogy nem tudni, mi a hatótávolsága ennek a papírnak. Nevezetesen, hogy vajon a következő pár évre fogalmaz meg feladatokat a kormányzat számára, avagy a 2020-ig terjedő időszak egészére. Az sem egyértelmű, hogy mi lesz az anyag jövője. Mikor kerül revízió alá, hiszen egy jól felépített anyag esetén is a változó külső és belső körülmények hatására folyamatos fejlesztésekre van szükség. Az anyag mindemellett egyfolytában még a szénhidrogének tárgyalásakor is hangsúlyosan a villamosenergia-szektorról beszél. Nem integrált szemléletű. Itt jegyeznénk meg, hogy 2012-vel lejár a Kiotói Jegyzőkönyvben rögzített első vállalási periódus, mely körülmény említést sem nyer az anyagban. A második vállalási időszakban 3

4 viszont ami egyértelműen a vizsgált időszakba esik már merőben más kihívások elé állítódik a nemzetközi közösség, melyben az energetikának nem kis szerep jut. Az anyag újragondolásakor javasoljuk e problematika szem előtt tartásával megfogalmazni a jövőképet és az elérendő célokat. Az ötödik, A szénhidrogén-szektor helyzete, fejlesztési irányai című fejezetet nem kommentáljuk, mert úgy ítéljük meg, hogy a felkért szervezetek között akad e témában nálunk jártasabb, hozzáértőbb. Nem kerülhetjük meg a dolgozat külső jegyeinek kritizálását sem, mert ezek közül sok tartalmi következményekkel is jár. Megdöbbentő, hogy egy ilyen fajsúlyú anyagból hiányozhatnak a hivatkozott adatok forrásai (pl: 43, 95, 96 oldal, stb), hiszen az egyes források között adott esetben óriási eltérések lehetnek. Ugyanilyen megdöbbentő, hogy a 2003 októberében lezárt anyag rendkívül régi, 1997, 98, 99-es adatokra, és elemzésekre támaszkodik, holott szinte minden témában (még a hivatkozott forrásokból is, pl: IEA statisztikák, Európai Bizottság kiadványai) vannak már jóval frissebb kiadványok. Azt már szinte felesleges is megemlíteni, hogy a formai inkoherencia csúcsa, hogy egyes részekben vannak forrásmegjelölések, míg más részekben nincsenek. A mértékegységek közös nevezőre hozásának hiányát is itt említenénk (ld. 30 oldal), ami az összehasonlíthatóság miatt alapvető követelmény lenne egy ilyen jelentőségű dokumentummal szemben. A dokumentum helyesírása helyenként katasztrofális, a szöveg szerkesztése gyakran kapkodásra utal. Sok az általánosság, a slendrián megfogalmazás. Kijelentéseinek megalapozottsága többnyire nehezen ítélhető meg az alátámasztó tények, adatok, számítások hiányában. Terminológia-használata sokszor nem egyértelmű vagy nem konzekvens. Ezen jellemzők összességében egy kapkodva összeállított fércmunka képzetét keltik az olvasóban. Mindezek után és részletesebb kritikáink előtt halkan megkérdeznénk, hogy mennyibe is került ez az anyag. S itt engedjék meg, hogy áttérjünk a fejezetekre vonatkozó kritikai észrevételeinkre! 4

5 Előzmények (6-11. oldal): Ebben a fejezetben azt várná az olvasó, hogy helyzetértékelést kap arról, hogy hogyan jutott az energetika a mostani állapotba, milyen tényezők játszottak fontos szerepet a mai állapot kialakulásában. Ehelyett sajnos olyan fontos események elemzése hiányzik, mint az 1995 környékén lezajlott energetikai privatizáció, avagy az 1996-ban meghirdetett erőmű építési tender. Szerepelnek a valóságnak meg nem felelő állítások, miszerint az Országgyűlés kétévente tárgyalta a minisztérium beszámolóit. És valahogy úgy tűnhet annak, aki nem követte a folyamatokat, hogy az 1993-ban elfogadott OGY határozatnak megfelelően, azzal összhangban történt minden, holott többek között annak egy kardinális eleme, az energetikai kerettörvény azóta sem született meg. Ugyancsak hamis képzetek alakulhatnak ki az óvatlan olvasóban, amikor az irányelvekhez ér. Az e.) és az f.) pont ellentmond egymásnak, valamint a rendezés kifejezés a szénbányászat esetében korántsem fedi a valóságot (legalább is a piaci, hosszabb távú szemlélet semmiképpen nem érvényesült a rendezés folyamatában). A környezetvédelem és az energiatakarékosság sajnos sosem játszottak központi szerepet a magyar energiapolitikában az elmúlt 10 évben, habár az előkelő 2. és 3. helyet kapták itt a sorban. Ebben a részben az ellátásbiztonság [a.) pont] pusztán az importdiverzifikáció és a hazai készletek szempontjából kerül tárgyalásra, és még csak nem is érinti a forrásallokáció problematikáját. A fejezet ugyanakkor azt a képzetet is kelti, hogy az energiaintenzitás javulása és az energia szektor korszerűsödése (ami önmagában is megkérdőjelezhető) mintegy a kormányzati beavatkozásoknak köszönhető. Ugyanakkor a fogyasztókat egy kalap alá veszi, és nem mond semmit a szektoronkénti változásokról. A GDP-re vetített energiafelhasználás esetünkben meglehetősen korszerűtlen, hiszen amikor energetikáról beszélünk, akkor a szektor GDP-hez való hozzájárulását, valamint az egyes szektorokon belüli GDP/energia arányt is meg kellene vizsgálni. Meglehetősen optimistának tűnik az energiaárakra vonatkozó jóslat, amely ellentétben áll a későbbi fejezetek sokkal reálisabb, óvatosabb becsléseivel, melyek alapvetően az energiaárak emelkedésével számolnak. Az orosz függés ebből a szempontból kifejezetten előnytelennek tűnik, ami az anyag későbbi részében fel-felbukkan, ám nem mint kezelendő kérdés. A nagyvonalú kijelentések sorába tartozik különös tekintettel a földgázellátás vonatkozásában az is, hogy Sem a termelőszféra, sem a lakossági szféra működése, fejlődése nem ütközött energiaellátási korlátokba. (Erről az ipari energiafogyasztóknak, a rendszerirányítóknak, valamint a Magyar Energiahivatalnak jól dokumentálhatóan más a véleményük.) Az energiapolitika aktualizálásának szükségessége, keretei című rész az anyag elejére kívánkozik, amiben talán megfogalmazódhattak volna a célok is. Ehelyett azonban számos előítéletesnek mondható kijelentés szerepel a cím alatt. Például: a Paksi Atomerőműre vonatkozólag: reálisan aligha megkérdőjelezhető élettartam-hosszabbítás avagy a vizsgált időszak második felében új nagyteljesítményű erőművek építése az import arányától függő nagyságban válik szükségessé Előzetes számítások szerint a mostani erőműi kapacitás közel 50%-át kell pótolni a közötti időszakban. Ez a kijelentés már csak azért is problémás, mert az anyag későbbi részében (pl. 4. fejezet) szinte a teljes erőműpark lecserélése napirendre kerül. Itt érhető először tetten a követő stratégia lényege. Ettől fogva nincs kétségünk afelől, hogy a fogyasztó oldali befolyásolásnak (DSM), vagy egyéb, a hatékonyságra, takarékosságra ösztönző 5

6 eszközöknek, modern, alternatív technológiáknak nincs szerepe a magyar energetikában: ha igény van, akkor építünk. Kár! Ehhez képest aligha értelmezhetőek az olyan mondatok, mint például: A magyar gazdasági növekedés energiavonzata minimalizálásának semmi mással nem helyettesíthető szerepe van nemzetközi versenyképességünk javításában és a környezetterhelés mértékének csökkentésében. Előzmények szempontjából tehát szerintünk a következők lennének fontosak a teljesség igénye nélkül: Mi valósult meg és mi nem a 93-as koncepcióból? Ennek okai? Milyen piaci szerkezet alakult ki a privatizáció után? Milyen esetleges földrajzi kihatásai vannak ennek? Miért nem járt sikerrel a es tender? Milyen, a privatizációs folyamatból eredő konzekvenciákat vonhat le a kormányzat (kártérítési perek: AES, RWE)? Tényleges-e a magyar energetika korszerűsödése? Minek köszönhető ez? Milyen források milyen áron áramoltak a szektorba? Milyen foglalkoztatási kihatásai voltak az egyes intézkedéseknek? Milyen hatással járt a privatizáció az ellátásbiztonságra és a szolgáltatás színvonalára? Földgáz? Távfűtés? Fogyasztásra vonatkozó adatok: a fogyasztási szokások változása szektoronként. Összességében tehát: adatok, számszerű információk, elemzések, a magyar energetika sajátosságai stb. kívánkoznának e részbe, sajnos ehhez képest sokkal nagyobb teret kaptak a jövőre vonatkozó, megalapozatlan kijelentések. 6

7 1. fejezet: A magyar energiakoncepció, az állam szerepe az energiaszektorban Reméljük, hogy más olvasókban sem sikerült azt a képzetet kelteni, ami egyébként jól érzékelhetően a szerkesztő és a szerzők elsődleges célja, miszerint a magyar energetikában nincs helye egy új, modernebb megközelítésnek, a megújulóknak, a hatékonyságnak és főleg, hogy az állam ezekre semmilyen eszközzel nem tud hatást gyakorolni. Igaz, hogy számos, vezető európai ország szolgálhat ellenpéldával, de az anyag íróit e tények meg se legyintették. Sajnálatos módon a címben felvetett témában nem találunk eligazodást a fejezetben. Nem derül ki, hogy mi is a magyar energiakoncepció. A célok, és törekvések között számos olyan megállapítás szerepel, melyek nem felelnek meg a célkitűzésekkel kapcsolatban támasztott követelményeknek. Például az energialiberalizáció nem lehet cél, csupán egyik eszköze valami magasabb rendű cél elérésének, ami egyértelműen a verseny generálta hatékonyságkényszeren keresztül növekvő, legszélesebb értelemben (ár, szolgáltatás színvonala, környezetminőség) vizsgált fogyasztói elégedettséget. Ezt esetleg nevezhetjük társadalmi hatékonyságnak. Ez és az ezekhez hasonló műfaji keveredés által okozott konfúzió húzódik végig e fejezeten is. Avagy idézhetjük a következőt: Az energiaszektorral szemben megfogalmazódó másik fontos általános követelmény, hogy adott külső és belső feltételek mellett a lehető legkisebb ráfordítással biztosítsa a társadalom és a gazdaság normális működéséhez és a fenntartható fejlődéshez szükséges energiát. Mennyi energiára lenne szükség a fenntartható fejlődéshez? tesszük fel a költői kérdést. A fejezet sulykolja, hogy a környezet védelme rontja a versenyképességet, holott csak Németország példáját kellene egy kicsit tüzetesebben áttanulmányozni, és egyértelművé válna, hogy ennek az ellenkezője az igaz, hiszen az ottani innováció, az előremenekülés pont ilyen intézkedésekből fakad (lásd később a 7. fejezet kritikáját). Hemzseg a fejezet a külön elemzést igényel kezdetű mondatotoktól és hasonló félbehagyott gondolatfoszlányoktól, olyan horderejű kérdésekben, amelyek elemzése nélkül egyszerűen nem érdemes elolvasni a továbbiakat sem: állami tulajdon szerepe, állami szerepvállalási modellek. Ez utóbbi esetében az a modell kerül a legrövidebb kifejtésre, melybe Magyarországot is besorolná a szerzőcsapat. A modellekről szóló értekezés egy kicsit részletesebb is lehetne, kitérve az egyes típusok előnyeinek és hátrányainak konkrétabb elemzésére, a magyar sajátosságokra vetítve is. Ez azért is lenne érdekes, mert Európa a liberalizáció térnyerésétől függetlenül a végletek kontinense ilyen szempontból. A fejezet közös célkitűzései között nem jelenik meg a fogyasztóvédelem, holott ennek kiemelkedő fontosságot tulajdonít a liberalizációt erőltető EU is. Hogy jelenhet meg célként ebben a fejezetben (célkitűzések!) a vízenergia és a nukleáris energia fenntartása?! Ezzel az írók gyakorlatilag azt mondják, hogy a többi nem-fosszilis nem kaphat meghatározó szerepet. Diverzifikáció alatt nem jelenik meg az import. A fizessen a szennyező elv a terminológiában így hangzik: szennyező fizet elv. (Megint csak arra gyanakszunk, hogy a környezeti érdek azért nem tud integrálódni az anyagba, mert az írók között nem volt olyan, aki érti is ezt a témát.) Ugyanígy annak is érdemes lenne pontosabban utánanézniük, hogy mit is jelent a fenntarthatóság, és milyen definíciók léteznek erre a kifejezésre. Avagy, hogy a dotáció hogyan definiálódik. Közvetlen állami kifizetésként értelmezik, vagy minden olyan intézkedést ebbe a kalapba sorolnak, ami valamilyen erőforrást vagy technológiát előnyösebb helyzetbe hoz, avagy 7

8 egyébként káros technológiákkal szemben preferál. Példaként álljon itt most csak egy mondat: Kivételt csak ott szabad tenni, ahol a környezetvédelmi előny jóval meghaladja a dotációból adódó negatív hatásokat. A jóval meghaladja, nekünk több dolgot is sugall: 1) a környezetvédelem másodrendű kérdés, 2) nem kezelhető egyenrangú félként a szén és a szél. Ehelyütt megkérdeznénk, hogy a szénbányászatnak adott állami támogatás a dotációkba sorolható-e. Fiskális technika alatt vajon mit ért e fejezet szerzője? Mert ami a két vastagított szó mögött szerepel, az nem fedi a kifejezést. Úgy tűnik, hogy fiskális technika és fiskális támogatás minden olyan intervenció, amely pénzügyi. No comment! Megjegyeznénk, hogy a tarifapolitika, mint szabályozási eszköz fel sem merül ebben a részben, pedig legalább egy mondatot azért megérdemelne. A következő alfejezet az állami szerepválasztásról és a következő időszak teendőiről ír, de sajnos nem tudjuk meg, hogy ez az időszak milyen hosszú és mikor is kezdődik. A környezeti szempontok drámai előtérébe kerülését üdvözöljük, de nem értjük a teátrális jelzős szerkezetet. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, még ha nehéz is, hogy számszerűsödjenek a környezeti károk, amik majd támpontot adnak az előbb említett jóval nagyobb környezeti előnyöknél alkalmazandó dotációs probléma kezeléséhez. Az, hogy egy 20 éves (vagy ki tudja milyen hosszú) időszakban az író számára az 1-2 százalékos energiaigény-növekedés egy megbízható adatnak tűnik, számunkra megdöbbentő, mert akár innen, akár onnan nézzük, ez %-os hibahatár. Felmerül ugyanitt a kérdés, hogy vajon mik azok az ismert és uralt technikák, amiket megvalósíthatónak tart a szerző, és vajon ez kizár-e más technikákat, amiket ő nem ismer, és ezért nem is ural. Habár az előző alfejezet szerzői egyértelműen kifejtik, hogy miért lenne káros az államnak részt venni az energetikai beruházásokban érdekes, hogy folyton visszakanyarodik a szöveg a villamos energia szektorhoz!, itt fúrton-fúrt előjön, hogy a kockázatok miatt ezen mégiscsak el kellene gondolkozni: az állam és a befektetők szoros együttműködése, új kapacitások tendereztetése a tagállamok részéről, hosszú távú szerződések Aztán egyszer csak jön egy nagyon bonyolult és meglehetősen marginális megoldási lehetőség hosszan kifejtve, ami sehogy sem illik ide. A többi pontatlanság és zavaros megfogalmazás igazából eltörpül ezek mellett. Egy dolog azonban nagyon érdekelne minket. Vajon mire alapozza a szerző, hogy hazánkban a biomassza és a geotermikus energia mutatkozik ígéretes területnek, amikor több mint száz megawattnyi szélturbina projekt vár elbírálásra csak az ÉDÁSZ területén. Úgy tűnik, hogy a vállalkozók sokkal ígéretesebbnek látják ezt a technológiát, mint a geotermiában rejlő lehetőségeket. Ha már a piacosításnál tartunk, érdemes őket figyelni és ezekre a kihívásokra választ találni. Úgy tűnik, hogy az előző két alfejezet szerzői nem egyeztettek egymással, és a szerkesztő sem vette a fáradtságot, hogy kiirtsa a kettő között feszülő ellentmondásokat. Összességében talán annyit, hogy a címben jelzettekre nem kapunk választ. Sem azt nem tudjuk meg, hogy mi a koncepció, sem azt, hogy mi az állam szerepe. 8

9 2. fejezet: A nemzetközi és a hazai energiahelyzet és kilátások 2020-ig Első blikkre ebben a fejezetben meglehetősen elavult forrásokat használtak es adatokból és akkor készült prognózisokból kiindulni 2003-ban megengedhetetlen vétek. Ebből adódóan nem is térünk ki az ezekből levont következtetésekre, hanem ajánljuk, hogy az átdolgozás során a frissebb 2002-es és 2003-as adatokat vegyék alapul, különös tekintettel az IEA World Energy Investment Outlook 2003-ra. A fentiekből úgy ítéljük meg, hogy a magyar prognosztizálás is hasonló módszerekkel történt, amely a 3. fejezetben tárgyalódik, habár a helye ebben a részben lenne. Itt jegyeznénk meg, hogy hasonló dokumentumokban minimum három energiaigény-növekedési szcenárióval számolnak, de itt csak egy valószínűsíthető növekedési forgatókönyv létezik. Megjegyzendő, hogy ez a fejezet sem arról szól, amit ígér. A kilátások helyett a múltat taglalja, ami viszont inkább az Előzmények című fejezetbe kívánkozik, vagy legalább külön fejezetet érdemelne. Mint ahogy a világ, OECD és az EU trendeknek is egy önálló fejezetet szentelnénk az észszerűség szabályai szerint Energiaigények, energiaforrások A világ TPES-en belül a fosszilis energiaforrások nem 90%-os hanem annál jóval alacsonyabb arányban (kb. 80%) részesülnek. Mint ahogy a megújuló energiaforrások részesedése is sokkal nagyobb, mint 2%, mely az anyag szerzői szerint majd esetleg 3%-ra emelkedik. Mértékadó statisztikák (IEA Renewables Information 2003) szerint a megújulók részesedése már ma is 13,5 % (víz: 2,2%, biomassza és hulladék: 10,8, egyéb szél, nap, geotermia, ár-apály: 0,5). Megjegyzendő, hogy az USA-ban még egyetlen atomerőmű élettartamának meghosszabbítására sem került sor. Ellenben néhány atomerőmű-üzemeltető, tulajdonos már beadott erre vonatkozó kérelmet és megkapott erre vonatkozó kritériumrendszert a hatóságtól. Több fontos tényező szempontjából tehát enyhén szólva csúsztat az anyag. Avagy megint a villamos energia és a primerenergia-előállítás keveredik, de még ebből a szempontból is rossz adatokkal Energiatrendek az OECD országokban Sokkal fontosabb lenne Magyarország szempontjából az EU térség elemzése, vagy a hozzánk hasonló nagyságú, adottságú és fejlettségű országok vizsgálata. (Halkan jegyeznénk meg, hogy az USA többször kinyilvánította az elmúlt években, hogy nem kíván csatlakozni a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, így vélhetőleg az állítólagosan vállalt 6%-os csökkentését sem akarja teljesíteni. Valamint számos ország van a felsoroltakon kívül, melyek akár a 6%-os magyar csökkentésnél is magasabbat vállaltak.) Ennek az alfejezetnek a végén szerepel egy meglehetősen optimista kijelentés, miszerint a megint rosszul és megtévesztően használt emissziókereskedelem és egyéb intézkedések segítségével a vállalások teljesíthetők. Ez némileg ellentmondani látszik a következő alfejezetben szereplő felsorolás 6. pontjával: A referencia forgatókönyv feltételrendszere mellett vizsgálva az OECD országok erőfeszítései ellenére az energetikai eredetű szén-dioxid kibocsátás jelentősen meghaladja majd a Kyotói Protokollban tett vállalásokat Következtetések, összefoglaló megállapítások Ezeket talán Az energia az EU-ban című fejezet után lett volna érdemes levonni. 9

10 Ugyanakkor az EU fejezetben sem a fajsúlyos problémák kerülnek tárgyalásra. A fogyasztóvédelem egy teljesen elavult szemléletet mutat, holott az EU-ban nem ilyen megközelítésben tárgyalják e problémát (ld. külön fogyasztóvédelmi fejezetünk). Nem tárgyalja az anyag a piaci koncentráció problematikáját, amit számos európai intézmény aggódva figyel, és ami Magyarország szempontjából is releváns probléma. Apróbb megjegyzések: a Zöld Füzet az magyarul Zöld Könyv, a szilárd energiahordozók között pedig nem szokás együtt tárgyalni a szenet a fával és hulladékkal. A 2.6.-os fejezetben találtunk pár előremutató mondatot: Ezért is nagyon fontos követelmény, hogy az energiaszektort és az energiafelhasználást szankcionáló állami elvonások adók, környezetterhelési díjak, stb. ne csak költségvetési szempontokat érvényesítsenek, hanem a hazai energiaszektor könnyebb alkalmazkodását segítsék elő, amely a magyar gazdaság versenyképessége javításának igen fontos feltétele. Ez a szemlélet sajnos a későbbiekben sehol sem köszön vissza. A 2.7.-es fejezet leíró jellegű, amivel természetesen nem szállunk vitába. A 2.8. fejezet vázolja végre a kiindulási alapokat. Ebben sincs semmi köszönet, hiszen a kinyilatkoztatásként megtett talán jövőkép -rajzolás, a következő képen summázható: minden marad a régiben, de olyan jó lenne, ha az energia-racionalizáció valahogy magától megtörténne. A lineáris, az eddigiekből levezethető, extrapolációval előállított növekedést leíró, retrográd, a változtatást nem elfogadó, és elavult, korszerűtlen szemlélet itt érhető tetten legjobban. Amennyiben ezekből a feltételezésekből indulnak ki a magyar energiapolitika csinálói, úgy ne is várjuk, hogy 2020-ban valami is más lesz, mint most. Az anyag tehetetlensége ebben az egy oldalban foglalható össze. 10

11 3. fejezet: Magyarország növekedési jövőképe és a várható energiaigények 2020-ig A teljes tanulmány kontextusába helyezve a 3. fejezetet a következő lényeges elemeket kívánjuk kiemelni. Noha egyéb helyeken is és a 3. fejezetben különösen nagy hangsúllyal (helyesen, szinte minden energiaszektorral kapcsolatos problémakör legfontosabb megoldási lehetőségeként) szerepel az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, ezeknek a kifejtése rendkívül felületes. Ad hoc jelleggel szerepelnek EU-s, világ, IEA tagállam stb. összehasonlítások, ugyanakkor az olyan dokumentumok, és akár referenciának is tekinthető dokumentumok, mint a COM(2000)247-ben megjelölt energia-megtakarítási potenciálok (EU-ban 18%, ezen belül iparban 17%, közlekedésben 14% stb.) hiányoznak. A korábbi fejezetekhez hasonlóan itt is problémát okoznak a fogalmi bizonytalanságok. Többször, és hangsúlyosan szerepel a nemzetgazdasági ráfordítás kifejezés a költségalapú árkalkuláció összefüggésben, azonban a szövegből kiderül, hogy a szerzők (abszurd módon) nem értik bele a nemzetgazdasági ráfordításokba az externális költségeket, holott ez alapvető lenne az annyiszor hangsúlyozott fogyasztói döntésbefolyásolásban és környezeti, egészségügyi stb. szempontok érvényesülésében. Nem létező, ill. az adott összefüggésben értelmetlenül alkalmazott kategóriák a termelő és lakossági fogyasztók (53. oldal), hiszen egy oldallal később az szerepel, hogy valószínűleg a foglalkoztatás jellege módosul elmosódnak a lakossági fogyasztás és a termelő szféra fogyasztása közötti jelenlegi határok. Az 54. oldalon a várható energiaigények növekedésére vonatkozó EU-s hivatkozás ismét csak sántít (különösen források megjelölése nélkül), mivel különböző források különböző adatokat hoznak. Az inkorrekt fogalomhasználattal rendszeresen Zöld Füzetnek titulált Zöld Könyv az ellátásbiztonságról 1-2%-os növekedésről beszél, míg az EU energy outlook 2010-ig 1%-os, az után pedig 0,4%-os energiaigény növekedést prognosztizál. E dokumentumok kiemelten kezelik az épületek energiafelhasználását, mint rendkívüli energiamegtakarítási lehetőséget. Sajnálatos tény, hogy ahogyan a mai magyar energiapolitikából, és energetikai gondolkodásból, úgy ezen energiapolitikai koncepcióból is jószerivel hiányzik ez a kérdés, noha az EU-ban óvatos becslések szerint is legalább 20%-os megtakarítási lehetőségek rejlenek (de van, ahol 60%-ról beszélnek). Jól ismert a házgyári lakások és a távfűtés problematikája, valamint az új keletű lakásépítési láz, ezért mindenképpen indokolt lett volna külön foglalkozni az épületenergetikai kérdésekkel. Az 56. oldalon szereplő magyarázat nélkül hagyott táblázatból hiányoznak a megújuló energiahordozók ill. kérdéses, hogy milyen módon szerepelnek. Ez különösen a politikai prioritások, és a tanulmányban is számos helyen taglalt hosszú távú tervek ismeretében különös. Érthetetlen, hogy a magyar gazdaság néhány jellemző mutatója cím alatt miért ezek a kategóriák szerepelnek. Az 57. oldalon szereplő erőművi hatásfok-előrejelzés nem tűnik megalapozottnak legalább két okból. Egy: ezen évtized második felében (4. fejezet) szinte a teljes erőmű parkot le kell cserélni, így akár magasabb hatékonysággal is lehetne számolni, hiszen lényegesen jobb mutatókkal 11

12 rendelkező technológiák is elérhetőek a piacon. Kettő: a már hivatkozott EU energy outlook is kb. 66%-os együttes villamos és hőtermelő hatásfokkal számol 2020-ra. Nem derült ki számunkra, hogy mi indokolja azt, hogy a közlekedés egyedül itt kerül önálló címmel bele az anyagba, miközben a magyar primerenergia-felhasználás egyötödét e szektor mondhatja magáénak. E fejezet furcsa módon egyszerre fogalmaz meg nagyon előremutató elveket és veszi megmásíthatatlannak a negatív tendenciákat. Véleményünk szerint egy ilyen stratégiai dokumentumnak határozott célkitűzésekkel kell előállnia. Egyszerűen nonszensz még akár az EU-t is, de hazánkat különösen az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlítani közlekedéspolitikai szempontokból. Noha sajnos egyet kell értenünk az LPG meghajtás elterjesztésének marginális jelentőségével, jól szemlélteti a tanulmány nem túl korszerű szemléletét, hogy ezen részben a témát teljes egészében leírja, dacára a fejlett világban (pl.: Hollandia) és fejlődő világban (pl.: India) tapasztalható pozitív példáknak. Nagyon fontos lenne, hogy a magyar energiakoncepció figyelembe vegye, módosítsa, eltérítse és integrálja az egyéb szakpolitikákat, így a közlekedéspolitikában is volna szerepe. Ez a nyúlfarknyi próbálkozás, azonban nem hogy nem meggyőző, de talán azt a hamis és altató illúziót is kelti az olvasóban, hogy valami történik e téren. 12

13 4. fejezet: A villamos energia-termelés és ellátás fejlesztési kérdései A fejezet a címéhez hűen csak a villamosenergia-termelés és -ellátás kérdéseit tárgyalja, a fogyasztói oldalról nem esik szó. E fejezet tehát hasonlatosan az egész anyaghoz nem rendszerszemléletű, ami címében is tükröződik. A felvázolt trendeket azonban nem csak a fogyasztás feltételezett alakulására tekintettel lett volna érdemes kiszámolni, hanem a fogyasztás befolyásolására vonatkozó célok (a felhasználás ész-, és korszerűsítése, az energiaintenzitás csökkentése, az energiahatékonyság növelése) kitűzésével, az azok érdekében meghozott intézkedések ismertetésével, illetve a lehetséges outputokra vonatkozó forgatókönyvek figyelembevételével is. A fejezet e hiányossága mégsem meglepő, mivel az ilyen jellegű célok és intézkedések szinte teljes egészében kimaradtak a dokumentumból. A fejezet az ellátásbiztonságon túl tulajdonképpen semmilyen más célt nem tűz ki, mindazonáltal a prioritásként kezelt termelői oldal (supply side) tárgyalása még így sem tekinthető teljesnek. A termelés-szállítás-elosztás hármasból a termelés fokozott hangsúlyt kapott a szövegben, míg a villamosenergia-hálózat és az elosztás problémáira méltatlanul kevés figyelmet fordítottak (nem említi a hálózati veszteség problémáját, hiányzik a megújuló energiaforrások és a hálózat, illetve a villamos rendszer összefüggésének problematikája stb.). A fejezet alapvetése szerint az energiaigények növekedni fognak, aminek kielégítéséhez, illetve a kieső kapacitás pótlására részben új erőműveket kell építeni, részben az importarány növeléséből alapozottan kell megoldani, külföldi egyelőre hipotetikusan megépülő atomerőművek igénybevételével. Konkrét tervet nem javasol a legvalószínűbb megvalósítandó forgatókönyvnek. A szerzők legvalószínűbbnek az ország energiafüggőségének növekedését tartják, új határkeresztező földgázvezetékek kiépítésével és a villamos energia importarányának emelésével, a paksi atomerőmű élettartam-meghosszabbításának axiómaként történő kezelésével. Az erőműépítéssel kapcsolatos rész is számos kérdést vet fel: Mik azok a hálózati szolgáltatások sajátosságaiból adódó kedvezőtlenebb feltételek? Milyen az a vállalkozó-befektetőbarát környezet erőműépítésekre vonatkozólag? Adócsökkentés? Gyorsított leírás? Hosszú távú áramvásárlási kötelezettség? Környezeti szempontból egyszerűen elfogadhatatlan a hatósági eljárások gyorsítása, az engedélyezés egyszerűsítése! A társadalmi-, lakossági elfogadtatás a szénerőművek esetében NEM állami feladat! A tisztességes, demokratikus, információ-szimmetrián alapuló társadalmi részvétel szavatolása, az viszont IGEN A villamosenergia-szektor fejlesztési alternatívái A gazdasági fejlődésből, valamint, a nemzetközi versenyképesség követelményéből levezetett bruttó villamosenergia-igény 2020-ig évi átlagban 1.9 %-kal növekszik, ami az időszak végére TWh villamosenergia-igényt valószínűsít A villamosenergia-szektor fejlesztési alternatívái c. alfejezet kiindulópontja: az energiafelhasználás növekedni fog. Azonban a (bruttó és nettó) villamosenergia-igény növekedésének mértéke (2020-ig 30-33%, ill. 45%) kérdéses, hogy teljesülni fog-e. A felvázolt trendek megalapozottsága nem egyértelmű, csak a gazdasági fejlődést és a nemzetközi versenyképesség követelményeit említi a szempontok között, az energiahatékonyság 13

14 növekedését-növelését nem. Illett volna az ezeket a nagy ívű számokat megalapozó tanulmányokat, modelleket mellékelni a honlapon, sok egyéb háttérszámítással egyetemben. Sok szó esik e fejezetben a selejtezésekről. Ennek kapcsán jó lenne látni a selejtezésre vagy leállásra ítélt blokkok listáját és a hozzájuk rendelt leállási időpontokat! A számokból úgy tűnik, hogy az összes erőművet le kell cserélni. Paks leállításával pedig már 8000 MW-nál tartunk. A tisztánlátás kedvéért a sejtetés helyett pontosan meg kellene nevezni azon kormányzati intézkedéseket, várható EU-s szigorodásokat, amiből ez levezethető. A paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítása megkérdőjelezhetetlen axiómaként vonul végig az anyagon. Ennek pénzügyi feltételeit azonban a szerzők nem ismertetik, és nem számolnak a terv nem financiális ok(ok)ból való esetleges meghiúsulásával sem. A 8-10 %-os kapacitásnövelés teljesen irreálisnak tűnik. A szénerőművi kiváltás anyagi vonzatot és konkrétnak tekinthető ütemtervet egyaránt ismertet, bár nem világos, hogy miért említi kvázi nehezítő tényezőként az engedélyezési folyamatot, mivel arra a többi építendő erőműnél is szükség lesz. A kombinált verzió kifejtésénél viszont semmilyen körülmény nem található, így kétséges, hogy valóban végeztek-e alapos elemzést erre az eshetőségre. A költségkalkulációk egyszerűen hiányoznak. Így nem lehet valamit véleményezni! Megjelenik a fejezetben az éghajlatváltozás ténye (!!!), bár természetesen olyan nonszenszekkel fűszerezve, mint energiahordozókat, amelyek az üvegházhatás kialakulásában pozitív szerepet játszanak. (Az üvegházhatással ugyanis nincsen semmi baj. Annak fokozódása már sokkal problémásabb, tehát a hatás ez esetben nem pozitív, hanem káros.) Teljes villamos energetikai vertikumok üvegházkibocsátása 940 Szén Kőolaj 621 Földgáz 430 Víz Atom Szél Napelem Biomassza Bár valószínűleg elírás (ld. Sigmund Freud), de azért sokat mond a diagram címe, amelyben üvegház-kibocsátás szerepel üvegházgáz-kibocsátás helyett. Itt sem lenne hátrányos megjelölni a használt forrást, hiszen ilyen a teljes életciklusra vonatkozó karbon-intenzitást vizsgáló elemzések is meglehetősen nagy szórást mutatnak. Újból felmerül a koncepcionális kérdés, hogy amennyiben ez így van, akkor vajon nem lenne-e érdemes mégis a megújulók és az energiahatékonyság adta lehetőségeket egy picikét jobban megvizsgálni. Vagy akkor is az tűnik előremutató verziónak, hogy jó nagy blokkokat építünk 14

15 fosszilis forrásokra, és majd a külkereskedelmi mérleg és a környezet stb. nyögi az évi 600 MW önmagában is irreális építkezések (ld. eocén-program és társai) terheit. Bár az urán ára az 1980-as évek vége óta stabilan alacsonynak tekinthető (10 USD/font körüli áron), érdemes figyelembe venni, hogy 2003-ban mintegy 42%-os emelkedés következett be (kb. 10 USD-ről mintegy 14 USD-re). Hasonlóra utoljára között volt példa, amikor összességében 100%-os volt az áremelkedés (7-14 USD). Igaz, az üzemanyag ára még 14 dolláros uránárnál sem jelent komoly költségtényezőt az összes kiadáshoz képest, de ezeket a változásokat sem illő bagatellizálni. Indokolatlanul optimista, nem reális alapú értékítéletet tükröz az atomerőművek biztonsága növekedésével és a kiégett fűtőelemek problémájának megoldódásával kapcsolatban tett kijelentés. Amennyiben az atomenergiát a források között kívánja tartani, és ehhez az atomipar teljes vertikumának valóban alacsony környezetterhelésére kíván hivatkozni, akkor ezen területeken gyors, látványos fejlődésre lenne szükség, amire viszont nem lehet számítani. Itt utalnánk az uránbányászat során keletkező horribilis mennyiségű kis aktivitású hulladékra, ami az erőművektől távol eső helyen jelent problémát, a működés során keletkező kiégett fűtőelemek és nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezésének megoldatlanságára, valamint arra a tényre, hogy a már meglévő atomerőművek esetében a biztonság fejlesztése meglehetősen korlátosan jelentkezhet csak. A paksi atomerőmű jelenlegi (2003. április 10. óta tartó súlyos üzemzavara), illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok általában megoldatlan problémáinak fényében, a paksi blokkok élettartam-meghosszabbítás konkrét terveinek, illetve a lehetséges alternatívák alapos felmérésének hiányában nehezen verifikálható az atomenergia alternatíva nélküliségére vonatkozó kijelentés. Az atomerőművek működésében rejlő potenciális instabilitást jól mutatja a paksi atomerőmű jelen állapota. Egy üzemzavar könnyen válhat az energiaellátást nagymértékben és hosszú távon befolyásoló tényezővé. Komoly aggodalomra ad okot, hogy (ahogy azt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálata megállapította) az üzemzavarban emberi mulasztások játszottak közre az atomerőműben és az azt felügyelő Országos Atomenergia Hivatalnál, és hogy nem látszik, hogy ezek kiküszöbölésére mindent megtennének azok, akiknek ez kötelessége lenne. E nélkül pedig, a magyar villamos energia rendszernek a paksi atomerőműre való hosszú távú alapozása illuzórikus, mivel a jelenlegi állapot fennmaradása nemcsak a hosszú távú biztonságos működést és élettartam-hosszabbítást, hanem az eredeti élettartamon belüli működést is megkérdőjelezi. Külön meg kell említeni veszélyeztető tényezőként az atomerőmű azon műszaki problémáit (a fűtőelemeken és a primerköri berendezésekben képződő lerakódásokat), amelyek a jelenleg kialakult helyzethez vezettek, és amelyek megszűnésére nem lehet biztosan számítani. A külföldi atomerőmű (pontosan meg nem határozott, melyekről van szó) építkezések befejezése hipotetikus. A szóba jöhető épülő blokkok közül az ukrajnaiak (Rovno, Hmjelnyickij) építése forráshiány miatt kvázi áll, a romániai (Csernavoda) ugyanilyen okból lassan halad. A szlovákiai Mohiban két blokk építését függesztették fel még a tervezési fázisban, így az összes felmerülő egység befejezésének dátuma kérdéses, ha egyáltalán van ilyen dátum. De nem csak az a kérdés, hogy mikor lesz megvásárolható villamos energia, hanem az is, hogy az valóban elérhető lesz-e. 15

16 (Ukrajna nem tagja az UCTPE-hálózatnak, és a többi blokk által termelendő áramra is lehet máshol szükség, pl. a romániaira a bulgáriai blokkbezárások miatt a balkáni térségben stb.) További, a tanulmányban nem részletezett probléma, hogy milyen áron lenne igénybe vehető a külhoni atomenergia: az aktuális számítások szerint korántsem a mai (7-8 forint körüli) áron, hanem akár annak duplájáért. Amennyiben más (nem atomerőművi) külföldi kapacitásról beszélünk, úgy szintén nem biztos, hogy a most rendelkezésre álló források a jövőben is rendelkezésre fognak-e állni. Érdekes kérdés, hogy a diverzifikáció előnyeinek tudatában vajon miért nem tervezi az anyag a megújuló energiaforrások széleskörű bevonását a források közé? A megújuló energiaforrásokról összességében annyit állít, hogy nagymértékű alkalmazásukra nincs mód. Mindezt csak olyan hátrányok ismertetésével indokolja, amelyekre máshol már találtak megoldást, illetve amelyek (pl. ellátásbiztonság, rendszerszintű problémák) más formában a többi energiaforrás esetében is felmerülnek. Az esetleges előnyöket meg sem említi, állítását alátámasztó számításokat nem közöl. Ennek fényében nehezen hihető, hogy valóban felmérések és számítások eredménye az elítélő verdikt re az EU-ban az összes villamosenergia termelés 22%-a megújuló energiából származik majd. Magyarország hogy áll ehhez a kérdéshez? Talán 2020-ra már össze kellene valamit hozni ezen a téren nekünk is. A megújuló energiaforrások elterjedését az azokat alkalmazó technológiák jövőbeli fejlődéséhez köti. Ez éles kontrasztban áll a Nyugat-Európában tapasztalható megújulós boom -mal. Komoly problémát jelenthet a növekvő földgázfüggőség. Mivel a 4-ik fejezet címben is deklarált célja, hogy a A villamosenergia-termelés és ellátás fejlesztési kérdéseit elemezze, érthetetlen, hogy a 4.5. rész miért szorítkozik csupán egyfajta állapotfelmérésre a megújulós potenciált illetően. Sokkal célszerűbb lenne, ha jelen fejezet számba venné, milyen fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy a villamos hálózat, de még inkább az együttműködő villamos energia rendszer képes legyen megfelelni a megújulók támasztotta kihívásoknak. Másfelől fel kellene vetni azon technikákat, melyek az olyan megújulókat, mint a szél- és napenergia, alkalmassá teszik a villamos energiahálózatra való tömeges kapcsolódásra. Meg kellene vizsgálni, milyen lehetőségek vannak a megújulók egymást támogató működésének előmozdítására, milyen a tárolókapacitások hozzáférhetősége hazánkban, illetve a szomszédos országokban, valamint az egyes megújulók esetében vannak-e már nemzetközi példák az időszakosság villamos rendszerre gyakorolt hatásainak mérséklésére. Amennyiben ezen ismeretek még hiányoznak, létre kell hozni egy hazai szervezetet, mely a kérdéseket integrált szemléletben képes megvizsgálni és a válaszokat összegyűjteni. A fejezetről elmondható, hogy alapvetően pesszimistán közelíti meg az egyes megújuló energiafajtákra vonatkozó potenciált, a tervezett kapacitásokat, holott a megújuló energiaforrások magyarországi adottságai összességében nem mondhatóak kedvezőtlennek. Megállapítható, hogy ezen fejezet (4.5) adatai nagyságrendekkel különböznek a Hazai megújuló energiapolitika (6. fejezet) 2010-re vonatkozó adataitól. A vízerőművekről (64. oldalhoz) 16

17 Magyarországon jelentős számban voltak korábban a kisvízi erőművek, melyek felújításával újabb termelőket lehet beállítani. Ezen kisvízi, vagy törpeerőműveknek a teljesítménye sok esetben azonban nem éri el a 100kW-ot. Ahhoz, hogy ezen erőművek is hálózatra tudjanak termelni szükséges a Villamos energiáról szóló (2001. CX.) törvény 0,1 MW-os átvételi küszöbének 0,01 MW-os értékre való leszállítására. Ugyanakkor a Bős-Nagymarosról szóló rövid értekezés meglehetősen ködös képet hagy az olvasóban, amiben felsejlik valami olyasmi is, amit évtizedek óta ellenez a hazai politikai retorika. A szélerőmű-parkokról: A 74. oldal egészen egyszerűen a magyar valóság tökéletes figyelmen kívül hagyásával ill. több évvel ez előtt készült, elképesztő tájékozatlanságra utaló itt nem fúj a szél prekoncepcióra épül. A tanulmány szerint a széljárás nem tesz lehetővé tartósan 1500 h/év kihasználást. Mintegy 170 MW-os szélfarm legfeljebb 250 GWh-t termelne csak, de nagyon bizonytalanul az időben elosztva. Ezzel szemben álljon itt: A kulcsi szélerőmű 2000h/év teljes kihasználást mutatott, ami 1/3-dal több, mint a fent említett adat. A 6. fejezet idevágó része nyilvánvaló ellentétként berendezést említ a 2010-re várható megvalósulásként februárjában több mint 150 MW-nyi kapacitás vár engedélyre. A biomasszáról: Nem esik szó a nagy méretű biomassza erőművek által előidézett egyéb környezeti problémákról. Ezen problémakörök elsősorban a megfelelő szabályozás hiányból származnak (erőművek alacsony hatásfoka, túlméretezett teljesítmény, nagy távolságról látják el tüzelőanyaggal stb.). Bár az olcsóság kiemelt helyen szerepel a szövegben, azt nem említi, hogy ez magával vonja az alacsony hatásfokot is. Ilyen energetikai hasznosulás mellett számos szakember véleménye szerint vétek ezt az értékes erőforrást szó szerint tűzre hajítani. A bekezdés nem foglalkozik sem a mezőgazdasági melléktermékekkel, sem az energetikai célú növénytermesztéssel, sem az egyéb úton nyerhető biogázból származó potenciállal. Az EU agrárpolitikai megfontolásai pedig nagyon is időszerűvé teszik még ha megkésve is az energiaültetvények kérdését. Reméljük, nem szorulnak bővebb kifejtésre ennek okai. A hulladékégetésről: A szöveg szerint: Hulladékégetéssel szelektív szemétgyűjtéssel a meglévő ( GWh) és távlatilag az új szeméttüzelésű erőművek ( GWh) jelentősen hozzájárulhatnak a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásához. A csatornagáz és depóniagáz is jelentős potenciált képvisel, a szövegben mégsem kerül említésre. Többi megújuló energiaforrás tárgyalásánál is tükröződik az elmaradott gondolkozzunk nagy, villamosenergia rendszerekben szemlélet. Lényeges lenne a helyi (talajhő, napenergia, stb.) energiatermelési módoknak a villamos energia rendszerből TERMELÉSI KAPACITÁST KIVÁLTÓ hatását is elemezni. A földgázról szóló bekezdések komoly ellentmondásokat takarnak. Ez a rész konkrét elképzeléssel nem szolgál, mit tartana észszerűbb árszabályozásnak, ugyanakkor a határkeresztező kapacitások kiépítésének ösztönzése kapcsán valószínűnek tűnik, hogy az nem 17

18 csak az ellátásbiztonságot növelné, hanem a földgáz már amúgy is kirívóan magas részarányát emelné tovább a magyar energiakoktélból, mely tényezőt az anyag figyelmen kívül hagy. Összességben ez a rész is egyoldalú szemléletet tükröz, mely nélkülözi mind a fogyasztói oldalon megjelenő, mind a megújulókban rejlő potenciálok felismerését. Ehelyett a kapacitásépítés és a minden áron való igénynövekedés, -növelés jellemzi e fejezetet. 18

19 6. fejezet: A hazai megújuló energiapolitika Miután ez a fejezet kifejezetten hiányos és alapvetően hibás megközelítésen alapul, majdan ebből következően még rosszabb következtetéseket von le, fontosnak tarjuk, hogy egy hosszabb bevezető után tételesen kommentáljuk az anyagot. Ezért itt a szokásosnál több idézet szerepel. Ehhez a témához kapcsolódóan már fentebb - a 4. fejezet kritikájában voltak olvashatóak hasonló felvetéseink. A megújuló energiaforrások alkalmazásának fokozása célként jelenik meg az energiapolitikai koncepció 6. fejezetében. Ugyanakkor a célként való feltüntetés nem más, mint egy, a külső indíttatású elvárásoknak való kényszerszerű megfelelni akarás. Mondhatnánk, pusztán retorika. Az alternatív energiaforrások szerepének növelését a tanulmány csakis a jelen helyzethez igazítva képzeli el, az aktív, a feltételeket javító és a fejlődést indukáló lépések kifejtésétől elzárkózik. Meglehetősen leíró módon kezeli a megújulók kérdését, azaz megfogalmazza ugyan az egyáltalán nem ambiciózus célokat, de az ehhez szükséges lépések, feladatok kijelölése elnagyolt, a 2010 utáni időszak elvárásaira való felkészülés pedig teljesen hiányzik. Különösen problémás lehet az a kérdés, vajon mely állami szerv fogja felvállalni a Mr./Ms. Renewable szerepét. A megújuló energiaforrások hazai elterjesztésének fontosságát a szöveg kizárólag környezetvédelmi aspektusból vizsgálja, szinte megfeledkezve az ellátásbiztonság, az importfüggőség, a munkahelyteremtés, valamint a vidék népességmegtartó képességének szempontjairól. Sajnálatos továbbá, hogy az állami szerepvállalás örökérvényű mindenhatóságának statikus ábrázolása az esélyét sem láttatja a megújulók piaci struktúrába való illeszthetőségének. A megújulók fejlesztéséhez szükséges alapvető kérdések tehát megválaszolatlanul maradnak. Ilyen például a villamos energia rendszer problémája (a hálózat kapacitása, a menetrendtartási kötelezettség, a tárolási technikák, a meteorológiai előrejelzés integrálása a villamos energia irányítási rendszerbe, a hálózatra csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeinek szabályozása) vagy a hőszolgáltatásban és a lakossági felhasználásban való alkalmazás lehetősége, holott a megújuló energiaforrások éppen ez utóbbi területeken játszhatnának kiemelkedő szerepet. Nem tartalmaz eszközöket, módszereket a megújulók elterjedésének további serkentésére (zöldbizonyítvány, beruházási támogatás, differenciált átvételi ár, 100 kw-os határ eltörlése stb.) Sajnálatos, hogy a megújulók és a hidrogén, mint energiatárolási lehetőség kapcsolata meg sem jelenik, mint jövőbeli lehetőség. Ugyancsak hiányzik az anyagból a nem villamosenergiatermelésre alkalmas technológiák tárgyalása. Ezt újból csak annak tudhatjuk be, hogy az anyag hibásan és igen korszerűtlenül, kifejezetten az elektronokra koncentrál, figyelmen kívül hagyva az egyéb végső energiafajták tüzelőanyag-kiváltó potenciálját. Nem irányoz elő egy új, részletes szabályozást az egyes megújuló energiafajtákra (pl.: a nagy MW-os, vagy az e feletti biomassza erőművek természeti-környezeti problémáinak kiküszöbölése céljából). Fenti kérdések, problémák alaposabb megvizsgálása igen fontos egyrészről az Európai Unióval való célmegvalósítás, illetve a 2010 utáni időszakra való felkészülés, másrészről az EU-s támogatások lehívása miatt. Mivel a megújulók kétségtelenül fontos szerepet kapnak az energetika zöldebbé tételében, energiapolitikai koncepció sem létezhet nélkülük, illetve a bennük rejlő lehetőségek ismerete híján. Ezért elképzelhetetlen a jelen koncepció a február végére elkészülő 19

20 megújulós stratégia központi elemét, alapját képező potenciál és költségvizsgálatok eredményeinek beépítése nélkül. Itt jegyeznénk meg, hogy a GKM egyes osztályairól származó alapvetően Bohoczky Ferenc tollából származó anyagainak számadatai sehogy sem passzolnak az ebben az anyagban feltűnő számokkal, sem ebben, sem más fejezetekben. És most nézzük részletesen! A megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználását tehát nem a technikai fejlődés és nem a piaci viszonyok indokolják, hanem környezeti szükségszerűség, a fenntartható fejlődés érdekében. Ezért alkalmazása és térnyerése a mai kialakult energetikai rendszerben alapvetően nem piaci alapon, hanem csak állami beavatkozással képzelhető el. 1. A környezeti szükségszerűségen túl az ellátásbiztonság növelése és Magyarország esetében az energiaimport-függőség csökkentése is indokolttá teszi a megújulók alkalmazását, annak ellenére, hogy az anyag első felében a szerzők az előbbi szempont fontosságát többször is hangsúlyozzák. Mindezeken túl azonban a megújulók energetikai célú hasznosítása olyan előnyökkel is jár, mint a munkahelyek számának növekedése vagy a vidék népességmegtartó képességének fokozódása. 2. Mivel a megújuló energiaforrások ipari méretű alkalmazása hazánkban csak az utóbbi években kezdődött el, érthetően még nem váltak igazán versenyképessé a hosszú évtizedek óta állami támogatásban részesülő fosszilis és nukleáris alapú energiatermeléssel szemben. 3. Korántsem elképzelhetetlen azonban a megújulók versenyképessége és piaci térnyerése. Ehhez természetesen szükség van kezdetben állami beavatkozásra, mely a megfelelő gazdasági-jogi ösztönzők alkalmazásával megteremti a kívánatos feltételeket. Ez nem szükségszerűen jelent állami pénzügyi támogatást (költségek megosztása, szennyező fizet elv alkalmazása stb.) A célszerű eszközök megválasztása azonban már most nagyon fontos, hogy kiszámítható módon elősegítse megújulók térnyerését, technológiai fejlődését, s ezáltal a versenyképességhez vezető költségcsökkenést. Az állami szerepvállalás célja a megújuló energiaforrások célszerű hasznosításának feltételeinek biztosítása, mely alapvetően az ésszerű használat területeit, mértékét és az alkalmazás körülményeinek kiszámítható gazdasági hátterét jelenti. 4. Nem csak a jelenlegi helyzetre kell koncentrálni, hanem a jövőre is, azaz aktívan és dinamikusan kell segíteni a piaci viszonyokhoz való közeledést (ld. fent). 5. A jelenlegi gazdasági háttér a villamosenergia-termelés tekintetében nem kiszámítható, a jogi szabályozás nem nyújt hosszú távú garanciát a befektetőknek (csak 2010-ig hatályos az árrendelet, melyet bármikor módosíthatnak), továbbá a megállapított átvételi ár nem differenciált energiaforrásonként. A magyar energiapolitikának a megújuló energiákkal kapcsolatos feladatait a nemzetközi tendenciákra és kötelezettségekre tekintettel, de a sajátos magyar viszonyokra építve kell megjeleníteni. 6. A természeti adottságainkban rejlő energiapotenciál akkurátus felmérésének eredményeihez igazodva, a hazai struktúrát (gazdasági-jogi keretfeltételek) úgy kell módosítani, hogy a megújulók kihasználtsága optimálissá váljon. Ez akár túl is mutathat a nemzetközi elvárásokon 20

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Nem az a dicsőség, hogy sohasem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor felállunk!!! Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára) Lenkei István

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

Liberális energiakoncepciótlanság

Liberális energiakoncepciótlanság Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott

Részletesebben

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét! A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN

TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Magyarország energiaellátásbiztonságának számszerűsítése a Supply/Demand Index segítségével Kékes Mátyás Energetikai mérnök BSc matyas.kekes@gmail.com

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN 2015. október AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN készítette: Koritár Zsuzsanna AZ ENERGIAKLUB

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Energiapolitika Magyarországon

Energiapolitika Magyarországon Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség

Részletesebben

AZ ISO ENERGIAIRÁNYÍTÁSI RENDSZER (GONDOLATOK ÉS ÜZENET) Május 14.

AZ ISO ENERGIAIRÁNYÍTÁSI RENDSZER (GONDOLATOK ÉS ÜZENET) Május 14. AZ ISO 50001 ENERGIAIRÁNYÍTÁSI RENDSZER (GONDOLATOK ÉS ÜZENET) 2013. Május 14. MI IS AZ ENERGIA? Energia: Villamos energia, gáz, üzemanyag, gőz, hő, sűrített levegő vagy más hasonló energiahordozó. MEGJEGYZÉS

Részletesebben

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2011. február 01. Baji Csaba PA Zrt. Igazgatóságának elnöke Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Hamvas István PA Zrt. vezérigazgatója 1 A 2010. évi eredmények - Az erőmű történetének

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke Sajtótájékoztató Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, Zrt. az Igazgatóságának elnöke Hamvas István vezérigazgató Budapest, 2015. február 4. stratégia Küldetés Gazdaságpolitikai célok megvalósítása Az Csoport

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben