MŰSZAKI LEÍRÁS RÁKOSKERESZTÚR NYILAS-TÁBLA VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZATHOZ - 1 -

Átírás

1 MŰSZAKI LEÍRÁS RÁKOSKERESZTÚR NYILAS-TÁBLA VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZATHOZ - 1 -

2 TARTALOMJEGYZÉK RAJZI MUNKARÉSZEK: Megnevezés: Rajzszám: Beépítési és környezetalakítási javaslat M=1: látványtervek Pesti út menti lakó-intézmény épületegyüttes 2 Kertvárosias lakótömbök 3 SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: Megnevezés: oldal: 1. Városrendezési javaslatok A városközpont negyedik szelete Keresztúr skanzen helytörténet a városkapuban Minden egy helyen hadüzenet az ingázásnak Kultúra és szakralitás a zöldbe ágyazva Woonerf övezet a humanizált utca Védhető terek út a valódi lakóközösségek felé Közösségi és családbarát fejlesztések helyben Aktív életmód sportos város Ökofolyosók város a vízparton 7 2. Építészeti kialakítás Lakó-intézmény épületegyüttes Kertvárosias lakótömbök Az energiatudatos épület A közlekedés rendszerének ismertetése Közösségi közlekedés előnyben Vegyes zónák, forgalomcsillapított övezetek Bringával a munkába Közúti kapcsolatok és szükséges fejlesztések Ökológiai szempontok A Rákos-patak revitalizációja (élő patak program) Malom-árok rekonstrukció, mint ökológiai kiegyenlítő felület Biológiailag aktív felületek, flóratetők Az intenzitás, a szintszám és az ökológia kapcsolata Öko-energetikai szempontok Egyéb környezettudatos megoldások A megvalósítás menetére vonatkozó gazdasági, jogi, műszaki, szervezeti modell A megvalósítás feltételezett modellje/forgatókönyve A megvalósítási folyamat/program részei A megvalósítás feltételezett modellje/forgatókönyve Területkimutatás A közműellátás rendszerének ismertetése Közműellátási adottságok Közműfejlesztési javaslat Közművenkénti közműfejlesztési javaslat 30 1

3 1. Városrendezési javaslatok A tervpályázat tervezési területe a városközponti terület közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A kiírók megfogalmazott célja, hogy ez a nagyobb terület is kapcsolódjon be a város vérkeringésébe és városképi kialakításával méltó legyen központi szerepének betöltésére. A történeti fejlődés során Rákoskeresztúr központja a Pesti út Ferihegyi út kereszteződésénél alakult ki. Azonban a as évekbeli lakótelepi átépítéssel a központi szerepkört betöltő intézmények és az itt élő népesség nagyobb része is a lakótelepi részre került, a Ferihegyi úttól keletre lévő terület, amely a leromlott épületállományból ítélve valószínűleg szanálásra volt előirányozva, méltatlanul elhanyagolt maradt. Egy, a jövőben induló fejlesztés új esélyt adhat a területnek és előnyt kovácsolhat abból, hogy a kiváló városszerkezeti fekvés ellenére nem vált a panelos lakótelep részévé. A terület felhasználása, fejlesztése véleményünk szerint a következőképpen tagolható: a városközpont bővítési területe a lakóterület fejlesztési lehetősége zöldbeágyazott oktatási, szabadidő-eltöltési, sportcélú - intézményterület fejlesztési lehetősége a Rákos-patak menti ökoháló-terület zöldfelületi fejlesztése a patak ezen szakaszának egy idejű rehabilitációjával. Fentieken túlmenően szem előtt tartottuk a Kiíró célkitűzését, miszerint olyan ökológiai szemléletű városrész építése a további cél, amely teljes egészében a megújuló energiaforrások használatára épít és építészeti eszközhasználatában tudatosan az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát segíti elő. A terület megvalósításának építészeti feladatait az előzetesen alaposan átgondolt és egyeztetett, majd jóváhagyott városrendezési koncepció, ill. szabályozási terv alapozza meg. A koncepció tervszerű megvalósítása érdekében a szabályozás a szokásosnál konkrétabb is lehet, mert mód van a tervezett beépítés jellegének, az épületek legmagasabb pontjainak, esetleg a homlokzaton megjelenő építőanyagoknak vagy a létesíthető épületfunkcióknak a rögzítésére is a helyi építési szabályzatban. (Ezzel az eszközzel viszont átgondoltan kell bánni, nehogy egy kisebb koncepció-módosulás a megvalósítás elhúzódását okozza a módosítási igény miatt.) A megálmodott ökováros koncepciónk egy város a városban, ahol az élethez szükséges legtöbb funkció könnyen és gyorsan 2

4 elérhető. Koncepciónk az embert (lakóteret) helyezi a középpontba és ebből a személyes térből (mint legvédettebb helyből) gyalogosan, kerékpárral a legtöbb szociális, oktatási, közigazgatási, szolgáltatási, kereskedelmi tér elérhetővé válik. A fejlesztés zöldbe ágyazottsága mellett fontos szempont volt a terület természeti adottságainak fejlesztése is, a kialakított térszerkezet abból kovácsol előnyt, hogy a rendelkezésre álló élővizeket a város szolgálatába állítja (Malom-árok mederrekonstrukció), illetőleg megvalósítja a városközponti fejlesztés hiányzó elemét. Rákoskeresztúr központi térségének olyan fejlesztését irányoztuk elő, amely a nagy népességszámú kerületközpontot komplex, vegyes felhasználású területté fejleszti. Célunk, hogy részben a tervezési területen vagy a közvetlen szomszédságában a lakóépületeken kívül munkahelyek és minden, a lakosság számára szükséges intézmény, valamint a szabadidő eltöltését és rekreációt szolgáló zöldfelületi intézmény vagy zöldterület megtalálható legyen gyalogosan vagy kerékpárral megközelíthető távolságon belül. Ezáltal a területen a gépjárműforgalom a lehető legszükségesebb mértékre lenne csökkenthető. 1. ábra: Főbb javasolt városszerkezeti egységek 3

5 Az alábbiakban az 1. ábra jelzéseit felhasználva ismertetjük városrendezési javaslataink főbb elemeit A városközpont negyedik szelete A kerületközpont térsége a Pesti út Ferihegyi út kereszteződésénél található, amely jelenlegi formájában a kereszteződés három negyedében lévő tömbökre terjed ki, a tervezési területen található negyede méltatlanul elhanyagolt, bár a rossz állagú korábbi családi házakban szinte mindenütt található valamilyen üzlet, intézmény. Városképi szempontból, de a további, a Nyilas-tábla területén történő fejlesztési területek kapcsolata miatt is szükséges a kerületközpontnak ezen a területen történő fejlesztése, amely elsősorban a Kaszáló utca és a Pesti út közötti területre terjed ki. 2. ábra: A városközpont 4. szelete A Pesti út - Ferihegyi út kereszteződésénél ún. igazgatási tömb (1.) kialakítását javasolunk, amely teljes egészében intézményi funkciójú. Akár az új polgármesteri hivatal helyszíneként is értelmezhető. A Pesti út kiszélesedő részén a buszvégállomás területén a közeljövőben létesítendő főtér folytatódna a Csabai útig, amely vegyes használatú üzletutcákkal lenne összekötve a 4

6 szintén vegyes használatúvá átépítendő Kaszáló utcával. A Ferihegyi úttól nyugatra lévő területekhez is ezeken a pontokon Pesti út, Kaszáló út - kapcsolódna a terület gyalogosforgalma Keresztúr skanzen helytörténet a városkapuban A Pesti út Csabai út felé eső részén egy ún. Keresztúr skanzen (2.) létesítését javasoljuk, ahol a jelenlegi beépítés jellegének megtartásával számolunk, de csak egy (a jelenlegi régiségbolt) épülete érdemes igazán védelemre. A többi épület a kerület egyéb részeiről megmenthető épület újraépítésével alakulhatna ki. Funkciója helytörténeti múzeum, galériák, kiállítótermek, vendéglátás, stb., amelyet egy ökomenikus templom vagy egy harangláb zárhatna a Csabai út felől Minden egy helyen hadüzenet az ingázásnak A skanzen mögött kialakuló tömbök (3.) vegyes funkciójúak, jellemzően a földszinten kereskedelem-vendéglátás vagy szolgáltató funkciókkal, az emeleti szinteken lakásokkal, kivéve a Pesti út kereszteződésénél javasolt un. igazgatási tömböt. További irodai munkahellyel lehet még számolni a Ferihegyi út menti városközponti területen is.(4.) 1.4. Kultúra és szakralitás a zöldbe ágyazva A Ferihegyi út mentén kijelölt városközponti területet a nagy zöldfelületű intézményterület mellett egy városrészkapu pozíciójú intézménytömb (4.) zárná, főként irodai, esetleg kisebb mértékben és ehhez kapcsolódóan lakásfunkcióval is. A két terület között, a tervezett közpark (5.) szélén egy Kulturális és szabadidő központot (6.) terveztünk, a park felé szabadtéri színpaddal. Emellett, de már a lakóterülethez is kapcsolódva javasoltuk egy görög-katolikus templom (7.) létesítését Woonerf övezet a humanizált utca A lakótömböket a meglévő utcarendszer szerves folytatásaként alakítottuk ki. A csillapított forgalmú lakóutcák Ferihegyi út és a Csabai út között a Ludas utcán át tervezett feltáró útról közelíthetők meg. E feltáró utak az között Hollandiában kikísérletezett, és azóta világszerte elterjedt és sikerrel alkalmazott ún. woonerf tervezési előírásai 5

7 szerint kerülnének kialakításra. (Ilyen jellegű kialakításra épül Budapesten a Ráday utca, Tompa utca rehabilitációja is.) 1.6. Védhető terek út a valódi lakóközösségek felé A tervezett lakótömbök (8.-9.) közösségi szerveződésűek. Egy része egy új típusú, skandináv mintájú lakóközösség lehetne az L4-es keretövezetű, kertvárosias területen. Itt az egyes lakótömbök (9.) egyúttal tulajdonosi közösségek is, ahol minden lakóegységhez saját használatú kertrész is tartozik, ugyanakkor a teljes tömb a lakóközösség tulajdona, közös játszótérrel és geotermikus fűtő- és hűtőművel, amely a tömbön belül önálló épületben helyezhető el. Az egyes tömbök egy új típusú, környezettudatos lakókörnyezet mintaprojektjei, egyben a működő lakóközösségek új prototípusai lehetnek. Az elgondolás elméleti kidolgozója Oscar Newman, aki az as évek végén kidolgozott módszertanában (Védhető terek) a közösség fizikai térstrukturálási elvét valósította meg, azaz lehetővé tette a lakók számára, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a közös területeket az otthonaik környezetében, beleértve ebbe a házaik külső környezetét is. Az ellenőrzés alatt tartott területet magukénak érzik a lakók (még ha azok jogilag közösségi tulajdonban is vannak) és fenntartják, ellenőrzik azokat, közösségi aktivitásokat hajtanak benne végre. Technikai szempontból a tervezési alapelvek a következők: a nyilvános átközlekedés redukálása a fél-nyilvános közterületek esetében, az egy vagy több család gondozásába bevont területek kijelölése egyértelmű jelzésekkel, a felhasznált anyagok és dizájn elemek emberközpontúsága, attraktív színek használata, a lakók bevonása a tervezés folyamatába a kezdeti fázistól, a hosszú távú siker záloga a lakosoktól függő rendszerek kiépítése, a lakosokkal történő munka során a közösségi tér olyan módon történő felosztása kisebb területegységekre, amely tükrözi a lakók felelősségvállalását Közösségi és családbarát fejlesztések helyben Az egyik óriási célterület, amiért autóba kell ülnünk, az a közösségi, oktatási és rekreációs funkciók elérése. A terveink mindezt egy rövid séta távolságára rövidítik le az ökovárosban 6

8 lakóknak. A nagy zöldfelületű intézményi területen (IZ keretövezet) a lakosságot kiszolgáló intézmények létesítését javasoltuk, olyan módon, hogy az intézményi terület esténként se legyen teljesen kihalt. Ezt a cél szolgálhatná egy idősek otthona (11.) elhelyezése a tervezett egészügyi központ (10.) mellett, valamint egy, a tervezett középiskolához kapcsolódó kollégium is a területen. A kerületi igények szerint elhelyezhető itt alapfokú nevelésioktatási intézmény (12.) is (pl. óvoda, általános iskola), de a javaslatunk inkább egy középiskola létesítése kollégiummal Aktív életmód sportos város Az IZ keretövezetben ezen kívül a területen lehetőséget biztosítunk sport- és szabadidőközpont létesítésére többcélú rendezvény-csarnokkal, szabadtéri sportlétesítményekkel, kiállítóhelyekkel (13.). A létesítmények telepítése szervesen kapcsolódik a lakóterület gyalogostengelyeihez és átvezeti ezeket a Rákos-patak menti rekreációs zöldterületek irányába, amelyeknek így sport funkciója (kerékpározás, futás, utcai és közparki sportok) is erősödik Ökofolyosók város a vízparton A közparknak hangsúlyos eleme a részben a Malom árok mederrendezésével, részben a magas talajvíz kihasználásával nyert kiszélesedő vízfelület (14.), amely stabilizált vízszintjével megteremti a park temperált mikroklímáját és folytonos városi zöldfolyosót (ökológiai kapcsolatot) létesít a városrész és a Rákos-patak között. Ehhez kapcsolódna a Rákos patak menti terület ezen szakasza (15.), amely revitalizációs fejlesztésen menne keresztül. 7

9 2. Építészeti kialakítás Az egyes tervezett tömbök építészeti megfogalmazását egységes koncepció mentén javasoljuk kialakítani. A kialakuló tömbök a környezettudatos építészet mintaprojektjei lehetnek. A pályázat keretében a tervezési terület két különböző jellegű tömbjére adtunk építészeti javaslatokat. Hangsúlyozni kell, hogy ezek nem kiérlelt javaslatok, csak a javasolt beépítés jellegét kívánják érzékeltetni Lakó-intézmény épületegyüttes Az épületegyüttest a városközponthoz tartozó Pesti út - Kaszáló utca közötti területen tervezzük. A Környezetalakítási-beépítési javaslat ezt a térséget vegyes használatú utakkal, woonerf-es kialakítással irányozza elő. Az épületek földszintjén kereskedelmi-vendéglátó vagy szolgáltató létesítmények vannak az utca felé megnyitva, kivéve a belső kert felé megnyitható földszintet, ahol lakásokat javasolunk létesíteni. A többszintes, észak-délre tájolt lakószárnyakban átmenő lakásokat javasoltunk, a jó szellőzés érdekében. A többszintes szárnyakat földszintes üzletszárnyak határolják, amelyek így csendes zavartalan belsőkerteket határolnak le. Ezek nincsenek alápincézve, így az egyes épületeket délről magasra növő lombhullató fákkal is lehet árnyékolni, amelyek télen viszont átengedik a napsütést. Az északi oldalon örökzöld fákkal lehet az északi szeleket tompítani. Az épület parkolószintje itt a terepszint alá került a lakószárnyak alsó szintjére, mert ezen környéken a terepszint a Nyilas-tábla szintje fölött kb. 2,0-2,5 m-rel magasabban van és feltételezhető, hogy a talajvíz még nem érinti a garázsszintet. Malom-árok vonalán túl a terepszint 1,5-2 m-rel alacsonyabb a Rákos-patak irányába és magas a talajvíz, itt nem érdemes az épületeket alápincézni. A lakóépületek gépkocsi elhelyezését részben az épületek kiszélesedő, zöldtetős földszintjén, részben a Malom-árok menti szintkülönbség kihasználásával létesülő teremgarázsban javasoljuk megoldani az alábbi vázlat szerint: 8

10 Malom-árok utca Tervezett lakótömb a Malom-árok utca mellett létesítendő zöldtetős teremgarázzsal 3. ábra:f+2-3 szintszámú lakótömb metszete a Malom-árok mentén zöldtetős mélygarázzsal Az épületeknél természetes építőanyagokat kell alkalmazni (kő, tégla, a legszükségesebb mértékben vasbeton, fa, kőzetgyapot, stb.) A nyílászárókat, teraszokat flexibilis árnyékolókkal kell ellátni. Az épületgépészeti megoldásokat a kor színvonalának megfelelő energia-tudatos módon kell megvalósítani a közműellátási fejezetben részletezettek szerint Kertvárosias lakótömbök A kertvárosi lakótömbökre vonatkozó javaslatunk skandináv példákon alapul. (Pl. Porvoo Finnország) Fontosnak tartjuk, hogy az egyes tömbök egy építészeti koncepció alapján épületegyüttesként fogalmazódjanak meg. 4. ábra: Porvoo (Finnország) kertvárosi lakótömb részlete Az egyes tömbök egyúttal tulajdoni közösséget is jelentenek, lakásszövetkezetként vagy társasházként valósíthatók meg. Ugyanakkor az épületek telepítése, valamint az a lehetőség, hogy minden lakásegységhez sajáthasználatú kertrész is tartozik, a családi házas beépítés előnyeit is nyújtani tudja. Az egyes épületcsoportok (tömbök) fűtő-hűtő rendszere önállóan oldható meg a közműellátási javaslatban részletezettek szerint, a geotermikus fűtőmű elhelyezéséhez szükséges épület a tömbök közös tulajdonú részén elhelyezhető. Ez a közös tulajdonú terület alkalmas még kisebb játszókertek létesítésére is, 9

11 ahová a kisgyermekek felügyelet nélkül is korán kiengedhetők, mivel a tömbök épített vagy sövénykerítéssel határoltak. A gépkocsi elhelyezés az egyes épületekhez kapcsolódva, ill. a tömbön belül létesített parkoló-udvarokban megoldott. Mivel a környezetben minden elérhető lesz gyalogos távolságon belül, gépkocsit csak egy távolabbi cél elérése érdekében kell majd használni. Az épületek hagyományos szerkezetűek, a passzív ház kívánalmainak megfelelő hőszigeteléssel, árnyékolással. Gépészeti megoldásai azonban egyediek, környezettudatos szemlélettel megoldottak Az energiatudatos épület A tervezett épületek tudatosabb telepítése, tájolása, kialakítása, anyaghasználata, üvegezett felületek kialakítása, mértéke, aránya, az épületek hőszigetelése, árnyékolása segíti a természet nyújtotta lehetőségek hasznosítását, amelyek hozzájárulnak a gazdaságosabb fenntarthatósághoz. A tervezett beépítés közmű vonatkozású igénye, hogy az összkomfortos életkörülmény biztosítható legyen. Igény az is, hogy a közműellátás beruházásában és üzemeltetésében is legyen takarékos és gazdaságos, további elvárás, hogy a közművek elhelyezésével, helyfoglalásával, kibocsátásával a legkevésbé terheljék a környezetet, segítve az egészségesebb természetesebb életkörülmény kialakítását. Részletesen a 6. A közműellátás rendszerének ismertetése c. fejezet mutatja be a közműellátásban és az épületgépészeti megoldásokban rejlő lehetőségeket. 10

12 3. A közlekedés rendszerének ismertetése 3.1. Közösségi közlekedés előnyben Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve Rákoskeresztúr kötöttpályás közlekedési kapcsolatait két irányban javasolja fejleszteni: A MÁV Bp. Keleti pu. Hatvan vasútvonalán az elővárosi közlekedés és a kapcsolódó autóbusz és P+R rendszer javítani fogja az eljutási időt a városközpont felé. A Rákoskeresztúr központig tervezett 2-es metró elágazó vonalnak jelenleg még nincsenek kidolgozott tervei, várhatóan végállomása a Pesti út Ferihegyi út csomópontba kerül. A gyorsvasúti elővárosi fejlesztésekhez igazodóan várhatók az autóbuszvonal hálózat változásai, de ezt megelőzően megvalósul a Pesti út Jászberényi úti autóbusz folyosó, amelyhez kapcsolódóan a térség közvetlen Örs vezér téri, Kőbányai megközelítési lehetőséget kap Vegyes zónák, forgalomcsillapított övezetek A terület fő belső feltáró útja a Ludas utcától K-NY irányban a Ferihegyi útig halad végig, amelyhez a lakótömbök lakóutcái kapcsolódnak. Az új feltáró út és a határoló Ferihegyi út - Pesti út Csabai út Péceli út közötti területen a lakóutcák már kivétel nélkül csillapított forgalmúak. (Tempo 30 övezet vagy woonerf) A Kaszáló utca és a Pesti út között meglévő utcák a Kasza utca, a Kaszakő utca, valamint a tervezett új utca lakópihenő övezetként, un. woonerf-ként alakítandó ki. A woonerf típusú utcában világosan kitűnik a gyalogos elsősége. Különböző burkolati minták, tagolt zöldfelületek, játékra alkalmas utcafelületek, parkolóhelyek és berendezési sávok váltják egymást, amelyek az autóforgalmat a kialakítás tagoltsága miatt kényszerítik lassan hajtani. 11

13 5. ábra: a woonerf jellemzői (forrás: VÁTI tájékoztató füzetek, 2/1979) 3.3. Bringával a munkába A fejlesztési tervek a kerékpáros hálózat gerincvonalait a Rákos patak mentén és a Pesti út mentén jelölik ki. A Rákos patak menti kerékpárút Ferihegyi úti keresztezésében az átkelést javasoljuk középsziget építésével biztonságossá tenni. A Csabai út déli oldalon a Pesti útihoz csatlakozó kerékpárút kiépítése célszerű. Maga a fejlesztési terület egésze a vegyes forgalmú hálózatnak köszönhetően jól kerékpározható. A Rákos-patak menti kerékpárút közvetlen 12

14 kapcsolatot jelenthet a Rákosliget vasúti megállóhoz, itt a kapcsolódó B+R (bike&ride) parkoló infrastruktúra is megoldandó feladat. Az épületek vezérszinti kialakításánál célszerű a kerékpár és robogó elhelyezését és praktikus mozgatását szolgáló tárolók építésére is gondolni. A tervezési terület a jelenlegi tömegközlekedési hálózat megállóitól mindenütt 300 m-en belüli gyalogos távolságra van, a tervezett intézmények (sport- és szabadidőközpont, sportcsarnok, iskola, stb.) megközelítése gyalogosan vagy kerékpárral remekül megoldható. 6. ábra: Amszterdami hangulatképek: zéró emisszió a kis távú közlekedésben elérhető 3.4. Közúti kapcsolatok és szükséges fejlesztések A terület elsőrendű főúthálózati kapcsolatát biztosító Pesti út 2x2 forgalmi sávos Rákoskeresztúr központi szakaszán. Az út Csabai úti elágazó csomópontját kétsávos körforgalomként javasoljuk átépíteni, Ferihegyi úti jelzőlámpás csomópontja a tömegközlekedési végállomási rendszer átalakítása után módosul kis mértékben. A Csabai út 2x1 forgalmi sávos keresztmetszete megtartandó, de a jelentősebb csomópontokban kanyarodó sávok kiépítése és autóbusz öblök építése szükséges. A Ferihegyi úton a MÁV Budapest Hatvan vonala alatt tervezett közúti aluljáró mellett, mindkét oldalon egyirányú szervizút biztosítja a Rákosliget vasúti megállóhoz kapcsolódó P+R parkolók kapcsolatát. Az útpálya bővítése szükséges a Rákoskeresztúr központi szakaszon, mivel az út menti beépítések forgalmának jelentős része a Pesti út felé irányul és az 1-1 sávos bővítés biztosítja a kanyarodási lehetőségeket és az autóbuszmegállók elhelyezését is. A Szabadság sugárút fejlesztését nem javasoljuk, szintbeni vasúti átjárója miatt hálózati jelentősége csökken. 13

15 4. Ökológiai szempontok 4.1. A Rákos-patak revitalizációja (élő patak program) A Rákos-patak revitalizációjának igénye mintegy két évtizede merült fel, amikor először fogalmazódott meg a budapesti kisvízfolyásokkal kapcsolatosan a túlzott műszaki jelleggel megtörtént vízrendezések renaturalizációjára, a felszíni és felszín alatti vizek minőségének és természetes áramlásának javítására, az önfenntartás irányába ható vízparti ökoszisztémák visszaalakítására, a kisvízfolyások rekreációs célú rehumanizálására vonatkozó igény. A Rákos-patak kapcsán az első torkolati szakaszt (Angyalföld) érintő revitalizációs tervet 1994-ben egy Budapest-Bécs együttműködés keretében megvalósuló magyar-osztrák tervezői csoport készítette el. A bécsiek ekkor már túl voltak az első kisvízfolyásrehabilitációs tapasztalatokon (a Wienfluss revitalizációja). Az 1994-es tanulmány értékei között említhető a természetes medermorfológia visszaalakítására (kanyargósítás, lapos rézsűszögek kialakítása, szilárd burkolatok eltávolítása, parti növényzet visszatelepítése) tett javaslatok sora, amelyet a későbbi, műszakilag megalapozottabb tervek is átvettek. 7. ábra: Részlet a torkolati szakasz 1994-es tervéből (Forrás: Rákos patak revitalizációs programjának regionális találkozója, október) Sajnálatos módon anyagi forrásokat azóta sem sikerült a Rákospatak átfogó rehabilitációjára fordítani, ám a Rákos-patak menti fejlesztések (különösen, ha profitálni tudnak a patak odavonzó képességéből) akkor szakaszonként a rehabilitációra 14

16 esélyt nyújthatnak. A terv területét érintő szakasz revitalizáció során újra megteremthető: az élő kapcsolat a talajvizekkel (reno matracos mederstabilizálás beton burkolat helyett), amely a lakóterületek víztelenítését is szolgálja az ökológiai puffer működtetése mellett. a patakmeder morfológiai változatosságának megteremtése (vízi élőhely ökológia rehabilitációja) a patakot kísérő természetesebb növényzet megtelepedése (természetközelibb terület) a patak vízminőségének javítása (természetes szűrőmezők nád és sás társulásokkal) töltésáthelyezéssel az árvízi meder rézsűszögeinek oldása, a közvetlen vízhez jutás lehetősége (közparki attrakció) A rehabilitáció helyigénye szabályozási szempontból a jelenleg érvényben lévő keretövezeteket nem módosítja, az elfogadás előtt álló BÉK/FÉK-be pedig még átvezethető a korrekció. A patakot üzemeltető Fővárosi Csatornázási Művek a vízfolyás rehabilitációhoz pozitívan áll hozzá, a reno matracos megoldással kapcsolatban pedig pozitív fenntartási tapasztalatai vannak a Gyáli-patak kapcsán. 8. ábra: A Skerne-patak a revitalizáció után Az immár kötetnyire rúgó kisvízfolyás rehabilitációkból számos sikeres példát lehetne említeni a világ tájairól. Többek között a 2010-es londoni olimpia egyik kapcsolódó környezetvédelmi beruházása is kisvízfolyás rehabilitáció lesz. Szemléltetésként a Rákoskeresztúri területhez nagyon hasonló Skerne-patak példáját mutatjuk be, amelynek egy

17 méteres szakaszát Darlington (Nagy-Britannia) mellett rehabilitálták 1995-ben. A meder rézsűi változó 1:5, 1:3,5 illetve a kanyarulatokban 1:1-es hajlásúak. A szakadó partok menti szakaszokon a mederfalat burkolattal erősítették meg. A változatos élőhelyen gazdag élővilág telepedet meg, és a szomszédos lakóterületen élők is élvezik a jól megközelíthető vízfelület közelségét. 9. ábra: a Rákos patak keresztúri szakaszának revitalizációja 4.2. Malom-árok rekonstrukció, mint ökológiai kiegyenlítő felület A Malom-árok mintegy két évszázaddal ezelőtt még közel egyenrangú mellékága volt a Rákos-pataknak. Ezt az adottságot később vízimalom üzemeltetésére használták fel. 10. ábra: A Rákos-patak és a Malom-árok a XVIII. sz. végén készült Josephinishe Aufnahne térképen (a tervezési terület megjelölésével) Ma a Malom árok az elépítések miatt nem rekonstruálható teljes mértékben, de megmaradt nyúlványának mai is közvetlen kapcsolata van a Rákos-patakkal. Ez pedig árvízi helyzetben a terület elöntésével fenyeget. Két problémára kerestük ezért a választ egyszerre: a vízközeliség megoldására és az árvízi 16

18 biztonságra. A Malom-árok mai meglévő medrének egy részét felhasználva hurokszerű kialakításban valósítanánk meg a Malom árok mederrekonstrukcióját. A mesterséges kiágazás fölött egy a Rákos-patakba telepített fenékküszöb emelné meg a vízszintet és juttatná egy részét a Malom-árokba. A Malom árok medre a nagy zöldfelületű intézmények, illetőleg a közparki területek környezetében széles vízfelületté alakul, kifejti temperáló és pszichésen regeneráló hatását, lehetőséget teremt a zöldfelületek öntözésére is. Az állandó vízmozgás csökkenti az eutrofizálódás veszélyét, egyben biofilterként is szolgál az ide telepített vízi növényzet számára. A vízszint zsilipekkel szabályozható a ki- és beágazási pontnál, amely árvíz esetén biztosítja, hogy a Rákos-patakon levonuló nagy víz a lakóterülekben ne tegyen kárt, illetve állandó vízszintet biztosít kisvizek esetén is. 11. ábra: Malom árok mederrendezés és szabályozott vízfelület képzése 17

19 4.3. Biológiailag aktív felületek, flóratetők A növényzettel telepített tetők a város klimatikus javításán túl a csapadékhasznosításban és a zajcsillapításban is jelentős szerepet játszhatnak. A hirtelen lezúduló záporok az ültetőközegben kondenzálódnak és nem terhelik azonnal a város csatornarendszerét, így a keresztmetszetek csökkenhetnek, ebből következően a beruházási költségek is kedvezőbben alakulnak. A zöldfelületek fényelnyelő képességének is nagy a jelentősége lehet az ökováros környezetvédelmében. A növények az életfolyamataik során széndioxidot kötnek meg, oxigént szabadítanak fel és vizet is párologtatnak. A klímára kedvező folyamatok játszódnak le az ültetőközegben is. Ezek a folyamatok a többi élőlény számára, így nekünk embereknek is kedvező mikrokörnyezetet teremtenek: kiegyenlített hőmérséklet, magas pára - ugyanakkor alacsony portartalom. 12. ábra: extenzív zöldtetők az ökováros szolgálatában A parkolólemezek fölé, a közintézményekre és a multifunkciós tömbök kereskedelmi szintjei fölé tervezett flóratetőket elsősorban ún. extenzív zöld tetőként képzeljük el. Extenzív (külterjes) tetők létesítése főként ökológiai szempontok alapján történik, így elsősorban a tág tűrésű növényzetet helyezi előtérbe. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas. A rétegvastagság általában cm, a hasznos terhelés kn/m2 között helyezkedik el. A jól működő extenzív kertben olyan növényeket kell alkalmaznunk, amelyek jól tűrik a szárazságot, és minimális az ápolási igényük és csak rendkívüli szárazság esetén célszerű locsolni, illetve pótolni az elszáradt foltokban a növényeket. Ez a típusú zöldtető egy ökológiai védőréteget képez. Ráadásul az ültetőközege is környezetbarát: a közegnek ugyanis nagy porozitásúnak, alacsony humusztartalmúnak és könnyűnek kell lennie. Számos kísérlet folyik arra, hogy az építési törmelék egyes fajtáinak zúzásával hogyan állítható elő ilyen közeg újrafelhasznált anyagokból. 18

20 4.4. Az intenzitás, a szintszám és az ökológia kapcsolata A kerületközponttól távolodva a beépítés intenzitása és magassága is csökken, belesimul a meglévő családi házas kertvárosi lakóterületbe. A legfeljebb négy szintszám biztosítja, hogy az épített elemek nem nyúlnak túl a fák koronáin, azaz a napsugárzás nem biológiailag inaktív felületekre, hanem biológiailag aktív felületekre vetül. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a beépítés intenzitása ne legyen magas, illetőleg az épületek tetejét is zöldtetők uralják. Ez kiegyenlített (temperált) állományklímát és nem óriási hőingást jelent az ökováros lakói számára. 13. ábra: példa egy biológiailag aktív és egy inaktív felületre Budapesten 4.5. Öko-energetikai szempontok A terület magas talajvizes jellege, mint hőközlő kedvez a Magyarországon egyébként is magas geotermikus grádiens kihasználásnak, ami a lakótömbök geotermikus fűtését (hőcserélős rendszerek) és nyári időszakban hűtését meg tudja oldani. A szennyvíz hulladékhő ebben a rendszerben szintén hasznosítható lehet. A flóratetők, zöldtetők alkalmazása a házak hőszigetelésében jelent energiahatékonyabb megoldást. A hagyományos, csupasz lapostetőkkel szemben a zöldtetők a csapadékszigetelésnek is többletvédelmet nyújtanak. A hőingadozás csökkentése mellett, a réteg mechanikai sérülésekkel szembeni védelmét is ellátják. Takart szerkezetté válik a szigetelés, így megvédjük a napsugárzás káros hatásától is. A közvilágítás a lakótömbökre árnyékolóként installált napelemek, vagy speciális kompozit lámpatestek alkalmazásával (napelemes rendszerek) oldható meg megújuló energia segítségével. 19

21 14. ábra: szolárpaneles kompozit lámpatestek 4.6. Egyéb környezettudatos megoldások A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, a csapadékvíz megfelelő elvezetése és újrahasznosítása (öntözés), a szürkevíz hasznosítása a háztartásokban, a lakások ablakainak megfelelő elhelyezése szintén fontos szempont a városnegyed tervezésekor. Az ökováros akkor teljesíti feladatát, ha jelentős mértékben önellátó (ökológiai lábnyoma redukálódik), amihez hozzátartozik a lakások alacsony szinten tartott energiaigénye és a megújuló energiaforrások használata. 20