Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930"

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR Lenti idegenforgalmi fejlettsége Gyógy- és egészségturizmus lehetségei Lentiben Küls szakmai konzulens: Czupi Sándorné Operatív konzulens: Dr.Halász Imre Dénes Renáta Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezet 1 MAGYARORSZÁG NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ - LENTI Magyarország idegenforgalmáról A Nyugat-Dunántúli Régió idegenfoegalmi kínálata Lenti idegenforgalmi kínálata Lenti térségbemutatása LENTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK IDEGENFORGALMAT EL:SEGÍT: TEVÉKENYSÉGE Idegenforgalmi adó Szolgáltatási infrastruktúra Szabadids intézményhálózat Ingatlanvagyon Településmarketing SWOT-analízis Javaslatok, lehet#ségek Beruházások GYÓGY- ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS LENTIBEN Magyarország egészségturisztikai helyzetének tükrében Lenti Város Önkormányzatának tevékenységének tükrében A kezdetek Lenti Városi Strand Lenti Gyógyfürd# Kft Árpolitika Mérlegelemzés Marketing Versenytársak bemutatása Szlovén fürd#városok Osztrák fürd#városok...48

4 Környez# magyar fürd#városok Következtetések A gyógyfürd rövidtávú fejlesztési terve, és a jöv lehetséges mérlege MELLÉKLETEK számú melléklet: A turizmus területi tervezését érint legfontosabb hatályos jogszabályok számú melléklet: Az üdülterület terület-felhasználási programja számú melléklet: A külföldi állampolgárok által történt ingatlanvásárlások kimutatása számú melléklet: Az erdei kisvasút személyfuvarozási díjszabása számú melléklet: A Lenti Tourinform Iroda mjködési szabályzata számú melléklet: A Lenti Gyógyfürd Kft. cégbejegyzése számú melléklet: Programajánló 2002-es évre számú melléklet: Képek Lentirl, és a térségrl

5 Bevezet Szakdolgozatom témája egy dunántúli kisváros, Lenti idegenforgalma, az önkormányzat idegenforgalmi tevékenysége, és a f turisztikai attrakció, a gyógyfürd bemutatása. Ezt a témát azért választottam, mert tanulmányaim során már többször írtam házi dolgozatot Lentirl, a gyógyfürdrl, és a térség közel áll hozzám, hiszen eddigi életem nagy részét e településen töltöttem el. A turizmus az élményszerzés céljából tett utazás bár szinte világszerte iparrá vált, mégsem azonosítható egyszer* üzleti vállalkozással. Sokkal több annál. Az utazás, az üdülés, a pihenés, a fizikai és a szellemi megújulás, a föld kincseinek megismerése mellett a közvetlen emberi kapcsolatok kialakítását, egy valószer* világkép formálását is lehetvé teszi. Az idegenforgalom gazdasági jelentsége Magyarországon a 90-as évtizedben felértékeldött, mert hatékonyan szolgálja a lakosság életkörülményeinek javulását, és mert mind szervesebb része lett a nemzetközi és a nemzeti politikai és gazdasági folyamatoknak. Az idegenforgalom hat az igénybe vett területre. Ez elnyös hatás lehet, mert foglalkoztatási és plusz jövedelemszerzési lehetséget biztosít a lakosság számára, továbbá javul a település infrastrukturális ellátottsága, kedvezbbé válnak a szolgáltatások körülményei, valamint az idegenforgalom ösztönzi a tanulást. Természetesen a turizmusnak káros hatásai is vannak, ilyen, amikor az infrastruktúra túlzott igénybevétele miatt id eltt elhasználódik az állomány, vagy a kell figyelem hiánya miatt károsodik a környezet. A nemzeti idegenforgalom a lakosság aktív közrem*ködése nélkül nem fejldhet a kívánt színvonalra. Az a tény, hogy az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet tölt be az ország és kistérségünk életében, indokolja annak áttekintését, hogy a kistérség hogyan él, hogyan gazdálkodik idegenforgalmi adottságaival, s milyen adottságokkal rendelkezik.

6 1. Magyarország Nyugat-Dunántúli Régió - Lenti Magyarország Nyugat-dunántúli Régiójában fekv Lenti város turisztikai kínálati struktúrája adottságaiból fakadóan sz!k kör!. Ezért csak úgy tud megfelelni a kívánalmaknak, ha integrálja kínálatába környezetének ajánlatait, illetve meglév adottságaira építve programot, sokszín! turisztikai terméket teremt. 1.1 Magyarország idegenforgalmáról Európa szerepe az idegenforgalomban meghatározó, hiszen az utazók 58 százaléka az öreg kontinenst választja célpontul, így az ágazat adja a földrész teljes jövedelmének 5,5 százalékát. Látogatottság szempontjából Magyarország 15,6 millió, legalább egy éjszakát eltölt vendéggel a tizenharmadik helyen áll. A világ turisztikai bevételeibl legnagyobb arányban az Egyesült Államok részesedik, Magyarország 3,4 milliárd dolláros bevétele ennek alig huszonötöde. E 0,7 százalékos részesedés a 38. helyhez elegend. 1. Táblázat A MAGYAR TURIZMUS SZÁMOKBAN Megnevezés (I-X.) Devizabevétel a turizmusból (millió Euró) Beutazók száma (ezer f) Kiutazók száma (ezer f) Eltöltött éjszakák száma (ezer) Kihasználtsági mutató (%) 46,7 47,8 42,0 Forrás: KSH, Gazdasági Minisztérium A magyar turizmus 1 megítélése és az ágazat helyzete 1945 óta több változáson ment át. A szocializmusban nem termel ágazatként tartották nyilván, mely az utazás korlátozásával még politikai gondokat is okozhatott ban beindult a KGST országok közötti turizmus a kölcsönös vízumkényszer eltörlésével és nyitás történt a szervezett turizmus felé. 1 A turizmus területi tervezését érint legfontosabb hatályos jogszabályokat az 1.számú melléklet tartalmazza 1

7 Kiemelked korszaka volt a 70-es években az osztrák hitelbl épített szállodák megjelenésének ideje, mely beruházásokhoz az állam vállalt garanciát. Máig sem volt hasonló fellendülés. A fordulat után a turizmus a liberális gazdaságfelfogással találta szemben magát, hiányzó jogi, gazdasági szabályzók, stb. Ekkor lett a turizmus nálunk is tömegjelenség. Magyarország turizmusára a magas turistaforgalom és az alacsony realizált jövedelem volt a jellemz. A szerényebb bevétel okai az elmaradott infrastruktúrában, az alacsony színvonalú szolgáltatásokban és turizmusunk szerkezetében keresendk. Ki kell emelni a feketegazdaság magas arányát a turizmusban. Az utóbbi évek emelked bevételeinek magyarázata egyrészt a szektor teljesítményének növekedésében, másrészt a bevételek kifehéredésében keresendk, azaz egyre több bevétel tevdik át a legális gazdaságba. Fajlagos mutatóink összevetése az Európai Unió mutatóival azt mutatják, hogy jelenleg sok tekintetben nem vagyunk versenyképesek az Unióval szemben. Versenyképességünket csak az infrastruktúra fejlesztésével és korszer! turisztikai termékek megteremtésével tudjuk javítani. A versenyképességünk megteremtésének egyik útja a földrajzi helyzetünkbl adódóan kialakult tömegturizmust is figyelembe véve a sajátosságainkon alapuló exkluzív turizmus megteremtése lehet. Magyarországon a turizmus a gazdaság egyik legjelentsebb ágazata. A globalizálódó világgazdaságban a turizmus az egyik nemzetközileg is versenyképesnek tekinthet szektor, mivel egyaránt igaz rá az, hogy termékei iránt folyamatos kereslet tapasztalható, illetve az, hogy az országnak jók az adottságai az adott termékek elállításához. 2. Táblázat A DEVIZABEVÉTELEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Év Magyarországra látogató külföldi Deviza bevételek (millió Euró) Deviza kiadások Egyenleg (millió Euró) (ezer f8) (millió Euró) Forrás: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv

8 A nemzetközi turistaforgalomban Magyarország inkább fogadó országnak tekinthet, azaz a külföldi turisták jóval többet költenek Magyarországon, mint a magyar turisták külföldön. A 2000-es millenniumi rekordév után, ami 7%-os forgalomnövekedést generált a turizmusban, a gazdasági recesszió, majd a szeptember 11.-i események jelentsen visszavetették az utazási kedvet világszerte ben a második világháború óta elször 1,3%-kal csökkent a turistaérkezések száma. Az év els nyolc hónapjában mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken. A nyár végéig 4,3 millió látogatót és 13,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami a megelz év azonos idszakához képest egy-, illetve négyszázalékos mérsékldést jelent. A turizmusból származó devizabevétel 2002 els negyedévében 697 millió Euró volt, ami 9,3%-kal alacsonyabb az elz évinél. A turizmus aktívuma ugyanakkor elérte a 329 millió Eurót, ami 27,9%-kal marad alatta a 2001.els negyedévinek. A külföldi vendégek utáni szállásdíjbevételek növekedésének lassulását ellensúlyozta a szálláshelyek vendéglátási és egyéb bevételeinek, valamint a belföldiektl származó szállásdíjbevételek inflációt jóval meghaladó ütem! bvülése. Az ágazat nyereségességének fennmaradását segíti a turisztikai hozzájárulás eltörlése 2002-tl, melynek mértéke a kereskedelmi szálláshelyek esetében az éves nettó árbevétel 2%-a volt. 1.2 A Nyugat-Dunántúli Régió idegenforgalmi kínálata A Nyugat-Dunántúli Régió jelenleg három megyét foglal magába: Zala, Vas és Gyr-Moson-Sopron megyét, kivéve a Balaton melletti településeket. Sajnálatos, hogy az idegenforgalmi régiók módosítása során Zalakaros is a Balaton Régióhoz került. Jelenleg a Területfejlesztési törvény hét tervezési-statisztikai régiót ismer, míg az idegenforgalomban kilenc régió létezik. A hét tervezési-statisztikai régió még kiegészült a Balaton és a Tisza-tó idegenforgalmi régióval, melyek a környez régiókból szakítottak területet maguknak. A Régió közvetlenül határos az Európai Unióval (EU), melybl fakadóan a közeli Ausztria számos esetben elnyösebb lehetségeket biztosít a közlekedési kapcsolatokat illeten (közlekedési folyosók, tervezett autópálya és vasútvonal fejlesztések). A terület a nemzetközi közlekedésben a négy országgal határos elhelyezkedésbl fakadóan jelents tranzitforgalmat bonyolít, különösen az osztrák határszakaszon. A közúthálózat kiépítettségi foka nyugat-kelet irányban (M1 autópálya) jóval felülmúlja az észak-déli tengely 3

9 fejlettségét. Jelenleg a turizmus m!ködésének akadálya az idszakosan fellép határátlépési nehézség. A több órás várakozás és annak híre elriasztja a turistákat. A régióban tarka, színes kulturális kínálat létezik. Nemzetközi jelentség! fesztivál, program kevés van. Nagyobb számú turistát vonzó esemény a régióban jelenleg nincs, de van néhány olyan esemény vagy rendezvény, amely megfelel fejlesztések révén nagyobb tömegek vonzására is alkalmas lehet. Néhány országos jelentség! rendezvény: Sopron Ünnepi Hetek, Tavaszi Napok, Gyri Nyár, Barokk események, Tavaszi Fesztivál, Sitkei Kastélykoncert, Szombathely Savaria Karnevál, Tavaszi Napok, Szent Márton Napok, Kszeg Várszínház, Szüret, Mosonmagyaróvári Nyári Fesztivál, Nagykanizsa Jazzfesztivál, Lenti Kerka menti Kulturális Napok, Sárvár Néptánc Fesztivál, Elektroakusztikai Világtalálkozó, Vasvár Hegyháti Napok. A falusi települések nagy részén csak fedetlen futballpálya található. Több helyen van lehetség teniszezésre, kiemelked a lovaglóhelyek száma. Minden vízparti település kínál fürdzési és csónakázási lehetséget. Kerékpározásra sok helyen van lehetség, de több helyen szorgalmazzák a jelenlegi kerékpárút-hálózat kibvítését. Sok helyen van falusi tekepálya, kedvelt a horgászat is. A régióban több kerékpárút található, ezek kerékpározásra kijelölt kis forgalmú utak vagy töltésen vezetett kerékpárutak. A víziturizmus egyik meghatározó ága lehet a régió aktív turizmusának, ugyanis a régió igen kedvez adottságokkal rendelkezik. A Rába méltán lett versenytársa a Tiszának, bár annak jelentségét még nem éri el, továbbá igen fejldik a Szigetköz ágrendszerének, és a Fert tónak víziturizmusa is. A víziturizmus alapinfrastruktúrája jelenleg kevéssé kiépített, a hiányzó kikötk, WC-k, kempingek miatt nagy a környezeti terhelés. A vadkempingek szeméthegyeit az önkormányzatok nem tudják kezelni. A régióban jelents számban vannak lovaglási lehetségek. A lovasiskolák és a több napos túrát kínáló vállalkozások a régióban egyaránt megtalálhatók. Megrendezésre kerülnek továbbá különféle lovas-rendezvények, díjugrató és fogathajtó versenyek is. Néhány regionális jelentség! település a lovasturizmus szempontjából: Sopron, Mosonmagyaróvár, Sárvár, Gyr, Egervár, Lenti, Gosztola, Rádiháza. A horgászturizmus a régióban olyan regionálisan vagy országosan ismert horgászhelyekre alapul, amelyeken a biztos halhozam, a népszer! (ponty, süll, harcsa, keszeg, kárász) vagy az egyedi fajták kifogásának lehetsége jelenti a sajátos vonzert. A Duna, a Rába, Mura, a Fert tó az agyag és kavicsbánya tavak kínálta horgászati lehetségek 4

10 sok horgászt vonzanak a régióba. A horgászat turisztikailag akkor értékelhet, ha a horgászás szerelmesei vagy a velük együtt utazó családtagok, barátok idegenforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Régiónk déli része gazdag mind erdterületben, mind vadállományban. Az olasz, osztrák, német vadászok kedvelt terepe Vas és Zala megye. Zalában a táj jellegzetes ételei közé tartozik a krumpli prósza, a dödölle, füstölt túró. A többi táj jellegzetes ételei elt!nben vannak. Az Nrségben jelents még a tökmagolaj. Magyarország borvidékei közül a Pannonhalma-Sokoróalja, Soproni, Zalai található itt, és részben a Somlói érinti a régiót. Borutak mindenhol kialakulóban vannak. A borfajták közül a legnevesebb a soproni kékfrankos, emellett a magyar és világfajták számtalan jó bort adó fajtája megtalálható a régióban. A régió természeti adottságai között a sajátos klímával rendelkez hegységek mellett legnagyobb értéket a régió termálvíz kincse jelenti, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésére alkalmas (pl. csontrendszer, mozgásszervi, emésztszervi, ngyógyászati, hurutos, idegrendszeri, pajzsmirigy, légzrendszeri betegségek, fogbántalmak kezelése). A gyógy-, illetve termálturizmus a régió turizmusának kiemelked jelentség! és nagy fejldési lehetséggel rendelkez területe. A régió nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan nagy számú, bviz!, magas hfokú termálvizet kínáló fürdvel rendelkezik. A statisztikai régió területén összesen 22 településen található gyógy-, illetve termálfürd, amelyek között nemzetközi hír! is van és további 15 településen terveznek fürdnyitást. A gyógyturizmusnak egyre növekv szerepe van az egészség megrzésében, betegségek megelzésében (prevenció), a gyógyításban (terápia), az utókezelésben (rehabilitáció), a fizikai és mentális kondicionálásban (fitness). A turisták költési szintje, tartózkodási ideje, az igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minsége a gyógyturizmusban az átlagot messze meghaladja. A szezonalitást gyakorlatilag kiküszöböli, ezért a kihasználtság, a jövedelmezség viszonylag magas. A kedvez adottságaink ellenére a gyógyvízkincs eredményes hasznosítását számos körülmény akadályozza. Nemzetközi jelentség! fürdhelynek számít a régióban Bükfürd, de emellett számos országos jelentség! fürdhely van, ilyen Sárvár, Mosonmagyaróvár, Gyr, Balf, Lenti. Regionális jelentséggel bírnak Csorna, Szombathely, Kapuvár, Mesteri, Hegyk, Borgáta, Kehidakustány, Vasvár, Lipót, Petháza, Zalaegerszeg. A régió az ország egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkez területi egysége. Itt bonyolódik az ország határforgalmának mintegy fele, ezen a térségen keresztül kapcsolódik 5

11 Magyarország és Kelet Európa egy része az európai Unióhoz. A régió egy fre es GDP-je a KSH 2001.évi adatai szerint Ft. Ez alapján a régió második helyet foglalja el az országban a Közép-Magyarországi Régió után. Magas a külföldi tke aránya és kedvez a humánerforrások minsége és az iskolázottsági szint is. Gond a bels közlekedési kapcsolatok fejletlensége, ez a turizmusra is kihat és a kutatás-fejlesztési kapacitás is gyenge. Az alacsony munkanélküliség jelenleg a beruházókat elriasztja. Az idegenforgalomnak pedig sok viszonylag alacsonyabb képzettség!, szezonmunkásra lenne szüksége. A térség idegenforgalmára jellemz, hogy itt található az ország összes kereskedelmi szállásférhelyeinek több mint 15 %-a és a térség a vendégforgalomból is hasonlóképpen részesedett. A külföldiek aránya a vendégforgalomból 47 %-os volt, akik elssorban a termál és gyógyvizek fürdhelyeit látogatták. A statisztikák szerint a régió Budapest és a Balaton után a legnagyobb vendégforgalmat bonyolítja le. A régió jellemzit a vendégérkezések száma alapján a többi régióval összehasonlítva 12-13%-os a részesedése. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégek 9-10%-a érkezik ebbe a régióba. A régió vendégéjszakák alapján számított piaci részesedése 11,8%. Itt kell szólni az október 7-én Kismartonban aláírt West / Nyugat Pannonia Eurégiós együttm!ködésrl is, melyet Vas és Gyr-Moson-Sopron megye, illetve Burgenland tartomány hozott létre ben csatlakozott Zala megye is. 6

12 3. Táblázat A RÉGIÓ TURIZMUSA SZÁMOKBAN Megnevezés Egységek száma a régióban Kereskedelmi szálláshely Szálloda Camping Fizetvendéglátás Falusi vendéglátás Magánszállás Fér8helyek száma Kereskedelmi szálláshely Szálloda Camping Fizetvendéglátás Falusi vendéglátás Magánszállás Külföldi vendégek száma Kereskedelmi szálláshely Szálloda Camping Fizetvendéglátás Falusi vendéglátás Magánszállás Belföldi vendégek száma Kereskedelmi szálláshely Szálloda Camping Fizetvendéglátás Falusi vendéglátás Magánszállás Külföldi vendégéjszakák száma Kereskedelmi szálláshely Szálloda Camping Fizetvendéglátás Falusi vendéglátás Magánszállás Belföldi vendégéjszakák száma Kereskedelmi szálláshely Szálloda Camping Fizetvendéglátás Falusi vendéglátás Magánszállás Forrás: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv (2000, 2001) 7

13 1.3 Lenti idegenforgalmi kínálata Lenti a Dunántúl délnyugati részén található. Közigazgatásilag Zala megyéhez tartozik. A szlovén határtól 7 km-re, a horvát határtól 15 km-re, az osztrák határtól 50 km-re fekszik. A megye negyedik városa, mind idben, mind nagyság szempontjából. Közúton a 75-ös fút vonalán, valamint a 6 km-re lév rédicsi határátkelhelytl induló 86-os úton érhet el. Az egykor elmaradott nagyközség néhány évtized alatt, nem kismértékben fekvésének köszönheten, fejld várossá alakult át. Lenti idegenforgalmi vonzáskörzetének természeti képét elssorban a magas erdsült dombok, és völgyek váltakozása határozza meg, ideális terepet biztosítva a gyalogtúrázáshoz, tereplovagláshoz, kerékpározáshoz. A környezet változatos természeti élményfotózásra, vadmegfigyelésre ad lehetséget. Városi rangot január 1-én kapott, ekkor olvasztotta magába a környez községeket: Bárszentmihályfát, Lentikápolnát, Lentiszombathelyt, Máhomfát és Mumort. E városrészekben ma településrészi önkormányzatok m!ködnek. Mára a térség sokirányú központjává fejldött a város. A város síkságon helyezkedik el, hátárában több domb is található, melyek a Zalai dombság részét képezik. A város határában gondozott erdk húzódnak. A Lenti környéki erdk területaránya eléri a 40%-ot. A környék gazdag vadállománnyal is rendelkezik. Sok a vadászható nagyvad, számottev a vaddisznó, z, fácán, és a nyúl állomány. A térség turisztikailag legjelentsebb adottsága a feltárt hévíz készlete. Lenti megközelítésére minden irányból lehetség kínálkozik, mivel egy közlekedési csomópontban helyezkedik el. A rédicsi határátkelhely Lentitl 6 km-re található. Ezen keresztül bonyolódik Magyarország, Ausztria, Szlovákia egyes területei fell az Adriai tenger felé men turistaforgalom. A környék látnivalóinak jelents része a Lentihez közeli településeken található. Lenti nagy történelmi múlttal rendelkez település. Írott története a 13.századtól van. Nova fell érkezve a városba, a Kerka folyón átkelve pillantja meg az idelátogató az L alakú, 18.században, barokk stílusban épült építményt, egy ma m!emlék jelleg! jelenleg üresen álló magtárat, melyet a hajdani lenti vár helyén, anyagának felhasználásával emeltek. A várnak a török idkben jelents szerepe volt, a török betörések ellen védte Nyugat- Magyarországot, illetve Ausztria keleti tartományait. Az épület körül kis horgásztó, eltte barokk Keresztel Szent János-szobor található. 8

14 A körforgalomnál egy virágokból épített hatalmas páva fogadja tavasztól szig a vendéget. A városban egyébként is kellemes hatást kelt a sok hangulatos fa- és virágkompozíció. A település fterének közepén áll a m!emlék jelleg! római katolikus templom. A város képét a továbbiakban kiskereskedelmi üzlethelyiségek, vendéglátóegységek határozzák meg. Az idelátogatók következ állomása minden valószín!séggel az egyre terjeszked üdülövezet lesz. Az üdülövezet központja a város turizmusát meghatározó gyógyfürd. A gyógyfürd közvetlen közelébe épültek az elmúlt években a jelents vendégforgalmat bonyolító appartmanok, panziók, vendéglátóegységek, és a zimmer frei-turizust képvisel magánszálláshelyek. Jelenleg Lentibl déli irányba indul gyalogos túraösvény, melynek hossza 90 km, és útja során mintegy 20 települést, és további 10 településeken kívül es természeti és kulturális látványpontot érint. A legkiépítettebb területek a Budafapusztai Arborétum, Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet egyes területei, és a Lenti Parkerd. Sajnos a jelenlegi túraútvonalak többsége hosszú, részlegesen vagy egyáltalán nem kiépített, és hiányoznak a túra tervezését segít információs anyagok, tájékoztató táblák. Lenti a Göcsej és az Nrség területével együtt szerepel az országos kerékpártúrákat ajánló magyar és idegen nyelv! kiadványokban. Jelenleg Lentibl a következ irányban van önállóan kiépített kerékpárút, ezek a kerékpárutak elssorban a Lenti városmaghoz csatolt településekkel való összeköttetést biztosítják. A részleges kiépítetlenség ellenére, a jelenleg meglév útvonalak kiváltják a legforgalmasabb közutakat és összefügg programajánlat alapjául szolgálhatnak. Lenti és turisztikai vonzáskörzete az ország egyik legerdsültebb területe. Tájképi szempontból meghatározóak az erdei fenyvesek, tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök és ártéri ligeterdk. A térség a dél-nyugat dunántúli nagyvadas vadgazdálkodási területhez tartozik. Legjellemzbb nagyvadjai a gímszarvas, dám, z, vaddisznó. Lentiben a Szabadság Vadásztársaság, az Olajbányász Vadásztársaság, és a Horváth Vadászatszervez Iroda jelentsebb vendég-szervez vadásztársaságok. A vadásztatás zárt piaci értékesítési rendszerben m!köd drága turisztikai program. A vadásztatás sajátos arculatú, hangulatú program és háttér-infrastruktúrát igényel: vadászház, szállítás, szállítmányozás, minsít pontok, stb. A térségben a legnyagyobb erdgazdálkodó a Zalerd Rt., melynek kezelésében több 9

15 vadaskert is van. Ezek fenntartásának elsdleges célja a vadásztatás. Vadaskertek: Zalabaksa- Kerkakutas (dámkert), Zalabaksa- Kálócfa (vaddisznóskert), Lenti- Hernyék (vaddisznóskert). Nem vadásztató turizmus számára turisztikai jelleg! vadbemutatás nincs a területen. Ezzel még nem merült ki a lehetségek száma Lentiben, hiszen itt van még a kisvasút. A keskeny nyomtávú vonat a szomszédos falu, Csömödér vasútállomásáról indul és egészen Kistolmácsig közlekedik. Útja közben érinti Páka, Dömefölde, Kányavár, Lasztonya és Bázakerettye falvakat. A kis gzöst Erdélybl szerezték be és szármatása miatt Ábelnek keresztelték el. Ipari hasznosítása mellett személyszállítási feladatokat is ellát, fleg a turisták azámára biztosít élvezetes erdei kirándulást. Lenti a megyei kereskedelmi férhely kapacitásnak körülbelül 3%-át képviseli. Jelenleg Lenti 11 kereskedelmi szálláshellyel, illetve 161 regisztrált magán-szálláshellyel rendelkezik. A város kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek száma az elmúlt években ingadozó számot mutat. Ennek a változásnak oka lehet a vendégszám éves változása, ingása, illetve az a tény, hogy a vendégek jelents része elszeretettel vesz igénybe magán, esetenként nem regisztrált szálláshely lehetségeket. A város szállásférhelyeiben elssorban a I.-II. kategóriás besorolású családias jelleg! panziók, és az egész évben üzemel kemping dominálnak. Ezt a kínálati struktúrát egészítik ki fizetvendéglátás keretein belül értékesített szobák. 4. Táblázat A VÁROS SZÁLLÁSHELYKÍNÁLATA ÉS KAPACITÁSA Kapacitás Szálláshely megnevezése (étterem+terasz +különterem) Szoba/fér8hely Appartman/fér8- hely Városi gyógyfürd és Strand - 6/18 Aranykorsó Söröz, Panzió és Étterem 30 7/16 Favorit Panzió és Étterem /20 Salamon Söröz Hubertus Panzió és Étterem /23 Kerka Szálloda és Étterem /22 Zéta Panzió és Étterem /57 ill. 6/6 Heidi Panzió - 13/26 Gosztola Gyöngye Étterem és Panzió /60 Aloe Vera Panzió - 6/12 Castrum Gyógykemping parcella Denis Étterem és Panzió /30 Silvanus Panzió és Appartmanház - 29/60 ill. 4/8 Vadvirág Panzió - 9/18 Forrás: Lenti Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztály 10

16 Sportolásra a város 3 futballpályája, a tekepálya, valamint nyáron a teniszpálya nyújt lehetséget. Lovaglásra is lehetség nyílik. A Konkoly Lovas-iskola éves díjugrató versenyének bemutatója látványos program minden évben. A városban egy mozi m!ködik, mely inkább a helyi lakosság szórakoztatását szolgálja. A város kulturális centruma a m!veldési központ, mely szintén a helyi lakosságot szolgálja ki kulturális rendezvényeivel, ismeretterjeszt eladások szervezésével, szakkörök helyszínének biztosításával. E mellett a minden évben megrendezésre kerül Kerkamenti Kulturális Napok rendezvényeinek jelents része is a M!veldési Központ termeiben kerül megrendezésre, így válik a ház a város vendégei számára is nyitottá. A város legnagyobb kulturális eseménysorozataként 24 éves múltra tekint vissza. Szabadtéri programjai közé tartoznak tánc és zenei programok, szüreti felvonulás, kézm!ves vásár, beltéri programjai között pedig ismeretterjeszt és kulturális eladások tartoznak. E programsorozat részét képezik a Nemzetközi Úszóverseny, a Díjugrató Lóverseny, és a Lenti Nemzetközi Vásár és Kiállítás is. A városnak saját tánccsoportja, és fúvószenekara van. A városi Tourinform Iroda 1998 májusában kezdte meg m!ködését. Információs körzetébe tartozik a városon kívül Göcsej, Hetés területe is. Feladatköre: eligazítás, komplex informálás, önkormányzati szint! marketing feladatok ellátása, kapcsolattartás az idegenforgalmi vállalkozásokkal, piackutatás, igényfelmérés. A turisztikai szakma tájékoztatása a térség lehetségeirl, a város idegenforgalmi elképzeléseinek véleményezése, az önkormányzat segítése a turisztikai beruházások lebonyolításában, pályázatok elkészítése, imázs formálása. A turizmus regionális irányítását a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság látja el, a megyei idegenforgalmi döntést hozó szervezet a Zala megyei Önkormányzati Közgy!lés Turisztikai Bizottsága, a megyei végrehajtó szervezet a Zala megyei Turisztikai Hivatal, a városi elterjeszt és döntést hozó szervezete a Lenti Város Önkormányzati Közgy!lés Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottsága, a városi végrehajtó szerv pedig a Tourinform Iroda. A városban m!köd idegenforgalmi szolgáltatók: Holiday Idegenforgalmi Szolgáltató Iroda, Zalatour Lenti Irodája, Horváth Vadászatszervez Iroda. A helyi utazásszervezk be- illetve kiutaztató irodák. A város és környezete turisztikai programjainak értékesítése csomagkínálatok hiányában nem jelennek meg a kínálatban. A gyógy- és strandfürd egyedül szervezi nemzetközi utaztatói kapcsolatait. 11

17 1.3.1 Lenti térség bemutatása Szécsisziget községben található a 18. században épített Szapáry kastély. Itt került elhelyezésre a Trinet Natúrpark magyarországi központja. Az ország négy natúrparkja közül három a régióban található. A környezet- és természetvédelem terén nagyon fontosak, a megyei és regionális intézkedések és tervezések mellett, a határokon átnyúló programok és intézkedések is. A Hármashatár Natúrpark éppen ezért jött létre magyar- szlovén- horvát együttm!ködésben. Az információcsere elengedhetetlen az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, de épp ilyen fontos a természeti értékek védelme, és megrzése az utókor számára. A különféle turisztikai ágak közül az ökoturizmus kínál jelenleg kedvez perspektívát, ennek kialakítása, fejlesztése szintén a térség érdekeit szolgálja. A város és a Natúrpark együttm!ködésének alapjai a kölcsönös vendéginformálásban, kölcsönös szolgáltatás értékesítésben, figyelemfelkeltésben, közös és összehangolt piaci megjelenésben, illetve a szakmai tervezésben való együttm!ködésben testesül meg. A Nyugat Zala vidékének ismertsége az elmúlt években nem ment át dinamikus változásokon. A vendég a látogatható, programba szedhet természeti értékekrl csak a természetjáróktól, információs irodáktól kaphatott némi tájékoztatást. A Natúrpark munkájával ez a helyzet megváltozhat, és az eddig rejtett, ugyanakkor bemutatható értékek ismertté, élvezhetvé válhatnak. Csesztreg m!emlék templomát és helytörténeti múzeumát érdemes megtekinteni. Pásztorháza a múlt században épült. Nemesnépen található a megye egyik legszebb szoknyás haranglába. Múlt században épült házsora is érdekes látnivaló. A falu védett tölgyessel is büszkélkedhet. A faluban m!köd ideiglenes határátkelhely Szlovénia felé nyit kapcsolatot. Az Abbházia Country Club lovaglási, teniszezési és még több spotolási lehetséget kínál nyugodt, szép környezetben. A pórszombati és szilvágyi erdkben gazdag gombalelhelyek találhatók. A pusztaapáti vadászkastély a külföldi vadászok fellegvára. Ennek közelében található az ország egyik természetes körülmények között él híres dámvad populációja. Gosztola az ország legkisebb faluja. Az idelátogató vendéget barátságos környezet! tó, szlhelyek, borpincék várják olcsó szálláshelyekkel. Rédics nemzetközi határátkelhely, mely jelents forgalmat bonyolít le mind személy, mind áruszállítás területén. 12

18 2. Lenti Város Önkormányzatának idegenforgalmat el8segít8 tevékenysége Egy ország turizmuspolitikája megmutatja, hogy az állam mennyire elkötelezett az ágazat versenyképességének megtartásában és fejlesztésében. A turizmuspolitika fontos tényezje, hogy hol a helye és milyen a jelentsége a törvénykezésben és a végrehajtásban, mekkora arányú az ágazat költségvetési támogatása, hogyan érintik az adótörvények a turizmus vállalkozóit. A turizmuspolitika része a turizmussal kapcsolatos országos koncepciók, stratégiák, marketingtervek kidolgozása és következetes megvalósítása, továbbá az ágazat munkaer-gazdálkodásának nyomon követése is. A turizmus irányítóinak az a szerepe és felelssége, hogy megfelel infrastrukturális, közgazdasági és jogi környezetet biztosítsanak a fejlesztésekhez, ösztönözzék a stratégiába ill elképzeléseket, és korlátozzák a turizmus versenyképességét gátló tendenciákat. 1.számú ábra A TURIZMUS KOORDINÁCIÓS RENDSZERE MAGYARORSZÁGON Országgy!lés Miniszterelnöki Hivatal ISM,FVM, NKÖM,OM,EüM, GKM,BM,PM,KüM Miniszterelnöki Hivatal Turizmus Államtitkárság Forrás: Gazdasági Minisztérium 13

19 A Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) feladata, hogy meghatározza a régió területfejlesztési programját és koordinálja annak végrehajtását. A RIB-ek, a megyei, ill. a regionális területfejlesztési tanácsok mellett a helyi önkormányzatok is jelentsen hozzájárulnak a turizmus területfejlesztésben játszott szerepének érvényesítésében. A helyi önkormányzatok feladata, hogy a fogadó területeket infrastrukturális szempontból alkalmassá tegyék a turizmus kiépülésére, fejlesztésére, a településen található turisztikai vonzerk állapotát megrizzék, fennmaradásukat elsegítsék. Ugyancsak az önkormányzat feladata, hogy a terület teherbíró képessége és a turizmus fejlesztése közötti összhangot kontrollálja, a környezettel összhangban álló turisztikai termékek fejlesztését ösztönözze, és bevonja a helyi közösséget a fejlesztés elkészítésébe és a végs döntésbe. A település, térség piacon elfoglalt pozíciójának javítása már csak azért sem elhanyagolható, mert a turizmusból származó haszon többrét!. Az elsdleges hasznot a turisták költekezése és az általa teremtett munkahelyek jelentik. A másodlagos haszon a multiplikátor azaz más ágazatok gazdasági eredményességét közvetlenül befolyásoló képesség - hatás révén keletkezik. A harmadlagos haszon az állami és helyi adóbevételek formájában jelenik meg. A turisztikai vállalkozások által elállított termékek, szolgáltatások önmagukban ritkán értékesíthetk gazdaságosan. A turista nem egy szállodai szoba kedvéért indul útra, hanem azoknak a természeti és m!vi vonzerknek az összességéért, amit az adott ország, térség, táj kínál, amelyek egyedivé, megkülönböztethetvé teszik az adott területi egységet a turisztikai kínálati piacon. Éppen e sajátossága miatt a turizmus települési, térségi szint! promócionálásáért nem tehetk felelssé kizárólag a versenyszférában tevékenyked vállalkozások, hanem elengedhetetlen a non-profit és közszolgálati szféra szerepvállalása, amely verseny-semleges módon biztosítja a települési, térségi idegenforgalmi vonzerk, szolgáltatások piacra segítését. A turisztikai helytermék olyan tényezket is tartalmaz, mint megközelíthetség, térségen belüli közlekedési lehetségek, általános településkép, egészségügyi ellátás, kulturális és sportlétesítmények, szolgáltatások stb., amelyek megfelel színvonalon való biztosítása már a közszféra - legtöbbször az önkormányzat feladata. A helyi önkormányzatok érdekeltsége a turizmus fejlesztésében: 1) Közvetlen érdekek: 14

20 X Idegenforgalmi díjbevételek a szálláshelyek forgalma alapján, ezek még állami támogatással is kiegészülnek. X A szolgáltatási infrastruktúra fejldése, az ebbl nyerhet helyi adók gyarapodása. X A kiszolgáló települési sport, kulturális, szabadids intézményhálózat és létesítmények kihasználtságának növekedése, a bevételekbl fenntartásuk könnyebbé válik. X A települési ingatlanvagyon és benne az önkormányzati kézen lév vagyon jobb hasznosulása (épületek, üzletek eladása, bérletbe adása, új pl. szálláshelyteremt beruházásoknak telek eladása). 2) A helyi önkormányzatok közvetett érdekeltségei: X A település és térségmarketing ersítése. X Az idegenforgalom magasabb igényszintjeit kielégítend a település kulturáltsága, környezeti állapota javítandó, a turizmus kihívása ösztönzi a helyi társadalmat, az önkormányzatot is a gyors és hatékony cselekvésre. X Az idegenforgalom markáns gazdaságfejlesztési irányt jelenthet a településeknek, amelyre felf!zhet a többi ágazat fejlesztése is. X X Vállalkozásösztönzés, új tudás megjelenése a turizmus révén. A turisták érdekldése a helyi identitást ersíti, a civilszféra izmosodását, az összefogás, a közös cselekvés igényét hozza felszínre. Lenti város újonnan megválasztott polgármestere Nógrádi László. Az önkormányzat jelenleg átalakulás alatt van. Döntéseket a képvisel testület hozza. A képvisel testület a következ állandó bizottságokat hozta létre: Pénzügyi és városfejlesztési bizottság Ügyrendi bizottság Szociális és egészségügyi bizottság Lakásügyi bizottság M!veldési és sport bizottság 15

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Eger MJV Önkormányzata 3300 Eger Dobó tér 2. Tervez: Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39. EGER MJV 184/2003. (V. 29.) SZÁMÚ KÖZGYLÉSI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat. Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés. Szóbeli prezentáció

Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat. Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés. Szóbeli prezentáció Nyugat magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Továbbképző tagozat Ingatlanfejlesztő szakirányú továbbképzés Kajtár Ilona Vendéglátó ipari létesítmény ingatlan-értékélési Szóbeli prezentáció Záróvizsga

Részletesebben

SZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA

SZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA SZENTGOTTHÁRD VÁROS IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 BEVEZETÉS...3 Az elkészült tervezési dokumentum az alábbi fő részekből

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben