FÖLDALATTI BÁNYATÉRSÉGEK, ALAGUTAK GEOTERMIKUS HASZNOSÍTHATÓSÁGÁNAK LEHETŐSÉGEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÖLDALATTI BÁNYATÉRSÉGEK, ALAGUTAK GEOTERMIKUS HASZNOSÍTHATÓSÁGÁNAK LEHETŐSÉGEI"

Átírás

1 FÖLDALATTI BÁNYATÉRSÉGEK, ALAGUTAK GEOTERMIKUS HASZNOSÍTHATÓSÁGÁNAK LEHETŐSÉGEI Prof. Dr. Bobok Elemér Dr. Tóth Anikó Nóra PhD Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Miskolc, október

2 BEVEZETÉS A megújuló energiák alkalmazásának szélesebb körben való elterjesztése a Nemzeti Energiastratégiai Tervben meghirdetett cél. Ehhez a programhoz szervesen illeszkedik a geotermikus energia termelésének és hasznosításának fejlesztése. A geotermia a múltban is sok szállal kötődött a magyar bányászathoz. A középkori tudósok a Föld belsejét hidegnek vélték, Dante Isteni Színjátékában a jeges pokolban fejjel lefelé szenvednek a hazaárulók. A selmeci nagy mélységű bányák meleg kőzeteit megtapasztalták az ott dolgozók, s ezt leírta a bányászat iránt élénken érdeklődő és Selmecre 1620-ban ellátogató J.B. Morin francia matematikus és csillagász. R. Boyle munkatársa J. Browne 1670-ben elutazott Selmecre a bányabeli hőmérsékletet megmérni, de nem járt sikerrel ben Lord Kelvin a hővezetés differenciál-egyenletét gömbi koordinátarendszerben megoldva vizsgálta a Föld, mint termodinamikai test életkorát. A megoldáshoz peremfeltételként walesi, kanadai, délafrikai és indiai bányák hőmérséklet-adatait vette. Ezek geotermikus szempontból passzív, kis földi hőárammal és kis geotermikus gradienssel jellemezhető területek, de jól egyező adataik csaknem egy évszázadra bebetonozták a Föld gömbszimmetrikus és statikus termodinamikai állapotának gondolatát. Egyébként Kelvin 25 millió éves kor-becslését a geológusok rétegtani és őslénytani érvekkel azonnal hevesen vitatták, de a radioaktivitás ismeretének hiányában nem tudták magyarázni a mért egyébként szerény földi hőáram-értékek eredetét. A Föld Kelvin-féle statikus termodinamikai modelljét egy magyar bányamérnök, az akkor húszas éveiben járó Boldizsár Tibor ingatta meg először, amikor bányaszellőztetést tervezve 1942-ben felfedezte a Mecsek anomálisan magas, 0,132 W/m 2 teljesítménysűrűségű földi hőáramát. Boldizsár Tibor később, mint a Miskolci Egyetem professzora világszerte elismerést szerzett a Kárpát-medence regionális geotermikus anomáliájának feltárásáért, a termelő kutak hőmérséklet-viszonyainak meghatározásáért és mint 2

3 eredményes lobbista, a magyar mezőgazdaság termálvíz-hasznosításának előmozdításáért. Az USA-ban ma is a geotermia atyja -ként emlegetik. A tudományos eredmények számba vétele mellett nem szabad megfeledkeznünk a legendás hírű magyar bányamérnök Zsigmondy Vilmos munkásságáról ban fúrta a 970 m mély városligeti hévízkutat, amely mélységével, 1200 m 3 /nap hozamával, 74 o C-os hőmérsékletével kiváltotta a szakma csodálatát. Az USA-ban ma is hitetlenkednek a 970 m-es mélységen, hiszen náluk abban az időben m-es olajkutak működtek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává, s a Magyar Mérnök és Építész Egylet bányászati szakosztályának alapító elnökévé választották. Ezek a momentumok egyértelművé teszik a magyar geotermia bányászati gyökereit. 3

4 MAGYARORSZÁG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE Magyarország primer energia szükségletét az 1950-es évekig döntően a szén, kisebb részben a kőolaj és a tűzifa elégítette ki. Ez napjainkra gyökeresen megváltozott. Az elmúlt húsz évben az energia-intenzív iparágak leépülése az anyag- és energia-felhasználást az 1970-es évek szintjére vetette vissza. Primer energia fogyasztásunk 2010-ben 1088 PJ volt, ennek az egyes energiahordozók közötti megoszlása is figyelemre méltó. Energiahordozó Fogyasztás (PJ) %-os arány Földgáz Kőolaj Atomenergia Kőszén Biomassza Geotermikus Vízienergia Egyéb 472,2 297,0 146,9 112,1 41,3 7,6 1,1 9,8 43,4 27,3 13,5 10,3 3,8 0,7 0,1 0,8 Összesen: % Primerenergia-fogyasztásunk az ipar szerkezetváltása óta nem nőtt. Energiahatékonyságunk az egységnyi GDP előállításához felhasznált energia viszont kedvezőtlen képet mutat. A fejlett ipari országokhoz képest háromszoros energia-ráfordítással termelünk egységnyi GDP-t. Végenergia-fogyasztásunk a nem kielégítő hatásfokú energiaátalakítás és szállítás miatt csupán 720 PJ. A veszteség óriási, 368 PJ, ez az energiamennyiség a paksi atomerőműben megtermelt villamosenergia 2,5-szerese! A fejlett országok 60%-os hatásfokot is elérő erőmű-hatásfokai mellett a mi villamos erőműveink átlag-hatásfoka elszomorító, mindössze 33,6%. A fosszilis energiahordozók aránya is magas 81,9%. Igen jelentős az import-függőségünk, jelenleg 70%. Földgáz kiszolgáltatottságunk az utóbbi néhány télen nyilvánvalóvá vált, ezt részben enyhíti a kereskedelmi és stratégiai gáztárolóink megléte. 4

5 Néhány fosszilis energiahordozónk kitermelhető készlete és a termelés mértéke is azonnali cselekvésre késztet. Kőolaj készleteink nagysága 18,4 Mt, a termelés 0,8 Mt/év, ez 23 évre elegendő. Földgázkészleteink kitermelhető része 56,6 milliárd m 3, az éves termelés 3,12 milliárd m 3. Az élettartam 21 év. Feketeszén készleteink 1515 Mt, jelenlegi kitermelésünk 0. Barnaszénből 2244 Mt a kitermelhető készlet, a termelés 0,95 Mt. Lignitkészleteink nagysága 4356 Mt, az éves termelés 8,03 Mt. Szénkészleteink meggyőző stratégiai tartalékot képeznek, megjegyzendő, hogy az EU nagy nyomást fejt ki a széntüzelés visszaszorítására, de nem biztos, hogy ennek az irányelvnek a merev alkalmazásához feltétlenül ragaszkodnunk kell. A megújuló energiák alkalmazása egyelőre eléggé kismérvű. A biomassza hasznosításának legnagyobb része ma még a régi, rossz hatásfokú erőművekben folyó fatüzelés. Geotermikus energia-hasznosításunk is elmarad a kedvező természeti adottságok mögött. Vízienergia-lehetőségeink a folyóink kis esése miatt korlátozottak, de a Duna vízienergia-hasznosításának elmaradása nem szakmai, hanem politikai döntés következménye. Szélturbina-parkunk örvendetesen gyarapszik, de rossz kihasználtsági tényezővel üzemel. A napenergia egyelőre marginális szerepet tölt be. A megújuló forrásból termelt villamos energia az országos termelés 6,6%-a. 5

6 MAGYARORSZÁG ENERGETIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE Az előbb bemutatott vázlatos helyzetkép alapján logikusan rajzolódnak ki azok a tennivalók, amelyek a jövő energiapolitikájának kialakításához szükségesek. A fenntartható, biztonságos, versenyképes energetikai szerkezet-átalakítás megoldandó feladatait a Nemzeti Energiastratégia 2030-c. szakmai dokumentum tartalmazza. A fenti három fő cél eléréséhez öt eszköz alkalmazása révén juthatunk el. Ezek: az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások nagyarányú igénybevétele, a biztonságos atomenergiára épülő villamosenergiatermelés, az ipar és a közlekedés minél nagyobb arányú villamosítása, multifunkciós mezőgazdaság létrehozása és az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Teljes energiafüggetlenségről ábrándozni irreális gondolat, de a minél nagyobb mérvű függetlenséget több tényezővel segíthetjük elő. Ezek ismertetésére térünk ki röviden: Az ellátásbiztonság megteremtésének rövid távon is eredményes módja az energiatakarékosság. Ennek két fő területe a primerenergia fogyasztás mérséklése, és az energiahatékonyság javítása. Az a távlati cél, hogy primerenergia-fogyasztásunk 2030-ra ne növekedjen 1150 PJ szint fölé. Várható GDP növekedésünk ezzel az energiahatékonyság javítását teszi lehetővé. Az épület-energetikai fejlesztésekkel rendkívül nagy energiamegtakarítás érhető el. A lakások és középületek energiafogyasztása 435 PJ évente, ez a magyar primerenergia-fogyasztás 40%-a. Ennek mintegy 70%-a a fűtés és klimatizáció. A 4,3 millió lakás több, mint 65%-a nem felel meg a mai hőtechnikai követelményeknek. Energiastratégiai cél a lakások és középületek fűtési energiaszükségletének 30%-os csökkentése. A villamosenergia-termelésben az erőművek hatásfokának javítása, a villamos hálózatok veszteségeinek csökkentése és a közlekedés energiafelhasználásának csökkentése is sürgető feladat. Az épületek fűtési energiaigényének csökkentésével párhuzamosan a megújuló energiának, és itt elsősorban a geotermikus energiának a fokozottabb igénybevétele hat a fosszilis energia import csökkentésének irányába, 6

7 energiafüggetlenségünk erősítésére. A geotermikus energia hasznosításának leghatékonyabb módja a hőtermelés. Legjobb példa erre Hódmezővásárhely, ahol a termálvízre alapozott városi távfűtő rendszer évi 5 millió m 3 földgáz kiváltságát teszi lehetővé, s a lakosság számára a fűtési költségek mintegy 25%-kal csökkennek. A megújulók alkalmazása az üvegház-hatású gázok elsősorban a CO 2 kibocsátásának jelentős csökkenését okozza. Már említettük, hogy 1088 PJ primerenergia-fogyasztásunk mellett a végenergiafelhasználás csupán 720 PJ. Az évi 388 PJ különbség nagyon sok, s ezt főleg gyenge átlaghatásfokú erőműveink és hálózati veszteségek okozzák. Ugyanakkor erőműveink CO 2 kibocsátása is jelentős: 370 gramm/kwh. Ezt a fejlett ipari országot 200 gramm/kwh szintjére kellene csökkenteni. Erre több lehetőség is adódik. A Paksi Atomerőmű bővítésével, a megújuló energiaforrások használatának növelésével a jó hatásfokú gázturbinás erőművek és a szuperkritikus tartományban üzemelő széntüzelésű erőművek üzembe állításával ez az EU által is szorgalmazott cél megvalósítható. A korszerű erőművekben megtermelt villamos energia elsősorban a vasúti közlekedés villamosításával és korszerűsítésével a közlekedés kőolajszármazék igényét csökkenti. A bio-üzemanyagok és a ma még nem alkalmazott hidrogénhajtás a közúti közlekedésben is csökkentheti a benzin és gázolajfelhasználást. A közlekedés energia-hatékonyságát a vasúti személy és áruszállítás mértékének növelésével javíthatjuk. A lakásfűtésekben a megújulók, elsősorban a geotermikus energia alkalmazása elemi érdek. A termálvíz szerepe a távfűtésben, a geotermikus hőszivattyúké elsősorban a kisebb individuális rendszerekben előnyös, de meg kell jegyeznünk, hogy néhány nagy 1 MW-os teljesítményű, hőszivattyús rendszer létesült az utóbbi években (Telenor Törökbálint, Tesco XIV. ker. stb.). A teljes hőfelhasználáson belül a megújulók arányát 2030-ra 25%-ra kívánják növelni. A mezőgazdaság produkálja az összes üvegházhatású gázkibocsátás 13-15%-át. A fosszilis energiára alapozott üvegház- és fóliasátor-fűtés még mindig gyakorlat a 7

8 mezőgazdaságban. A geotermikus energia akár termálvizes, akár hőszivattyús fűtéssel jobb alternatívát jelent a kertészetek számára. Az energiaellátás biztonságának fontos feltétele az egységes európai infrastruktúrába való betagozódás. A magyar energiarendszer infrastruktúrájának (erőmű, cső- és villamos hálózatok) megújítása rendkívül költségigényes vállalkozás, de erre energiahatékonyságunk javítása és földgázimportunk diverzifikálása érdekében feltétlen szükség van. A tervekből kitűnik, hogy a geotermikus energia fontos szerepet kap a magyar energiaszerkezet megújításában. A következőkben megvizsgáljuk, hogy geotermikus energiakészleteink elegendő fedezetet jelentenek-e a vázolt nagyvonalú elképzelésekhez. 8

9 A GEOTERMIKUS ENERGIAKÉSZLETEK MEGHATÁROZÁSA Egy geotermikus energiaforrás feltárása és termelésbe állítása során az egyik legfontosabb kérdés a rendelkezésre álló energia mennyiségének meghatározása. Ez az adat alapvetően befolyásolja a kitermelés módját, ütemét, s az adott előfordulásra telepíthető fogyasztók nagyságát is. A geotermikus energiakészlet-számítások eredményei rendkívül nagy szórást mutatnak itthon és külföldön egyaránt. Születnek becslések a kitermelhető hévíz térfogatára, energiatartalmára, szén, vagy olaj-egyenértékére. A legnagyobb zavart az okozza, hogy a készletszámítással foglalkozó szakemberek gyakran nem ugyanarról a fogalomról beszélnek. Növeli az áttekinthetetlenséget, hogy az eredményeket eltérő mértékegységekben számolják. Csak az lehet egyértelmű, ha valamennyi adatot energia-mértékegységben pl. KJ-ban, vagy annak valamelyik többszörösében (GJ, PJ) fejezzük ki. Először néhány alapfogalmat kell tisztáznunk, s ezeket a definíciókat a geotermikus energiatermelés viszonyaira vonatkoztatnunk. A geotermikusenergia-készletek meghatározásakor a kezdeti földtani készletet csak mint elméleti felső határt értelmezhetjük. A felhasználható készlet, vagy geotermikus energia vagyon (resource) a feltételezések szerint a belátható jövőben gazdaságosan kitermelhetővé válik. Az ennek meghatározására irányuló becsléseknek már fontos szerepe van egy hosszútávú energiastratégiai koncepció kidolgozásában. A gazdaságosan kitermelhető készlet, vagy ipari vagyon (reserve) jelenti azt az energiamennyiséget, amelyet a termelés-technológia jelenlegi szintjén, a fosszilis energiahordozók jelenlegi árával versenyképesen termelhetünk ki. Az egyes készlet-típusok meghatározására különböző módszerek születtek az idő folyamán. 9

10 A legkorábbi geotermikus készlet vizsgálatokra az 1950-es években került sor az először művelésbe vont aktív vulkáni területeken: Izlandon, Új-Zélandon, az USAban és Japánban. Az ott jelentkező rendkívül erős geotermikus anomáliákat szinte kivétel nélkül valamilyen felszín közeli kőzettestbe hatoló, nagyhőmérsékletű magma-intrúzió okozza. A készlet-becslés a magma-intrúzió anyagának energiameghatározására irányult, egy egyszeri fokozatosan csökkenő energia-készlet feltételezésével: BANWELL (1956), CATALDI (1976). Az extrém nagy földi hőárammal jellemzett területen a földi hőáram értékét kiegészítve a hőforrások és geotermikus energiát termelő kutak hőteljesítményével megszorozták egy becsült élettartam-értékkel: E = ( qa + P& ) t, ahol q a földi hőáram teljesítménysűrűsége [W/m 2 ] A a szóban forgó terület [m 2 ] P & a hőforrások és kutak hőteljesítménye [W] t a várható élettartam [s] Már BANWELL (1957) kimutatta, hogy a Wairakei mezőben az 1,55 W/m 2 értékű földi hőáramot a 11 km 2 -es területen a mező becsült éves kora mellett csak mintegy 1000 km 3 magmatömeg táplálhatta volna hőforrásként. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, így arra következtetett, hogy magában az olvadt magmatömegben is konvektív áramok alakulnak ki, s az intrúzió tetején mindig friss, forró magma biztosítja a szinte hihetetlen erősségű fűtést. Egy kezdeti, egyszeri energiakészlet meghatározására egy tranziens hővezetési egyenlet megoldásával lehet eljutni. A t k T T T = t ρc x y z differenciálegyenlet megoldása megfelelő kezdeti és peremfeltételeket véve analóg egy forró acélöntvény lehűlésének folyamatát leíró esettel, amelyre numerikus és analitikus megoldások egyaránt ismeretesek. Miután a Kárpát-medence az elvékonyodott kéreg következtében kapja intenzív hővezetéssel a kontinentális átlagnál erősebb fűtést, ez a készletbecslési mód számunkra irreveláns. 10

11 Egy adott kőzettartomány, vagy akár régió belsőenergia-mérlegét alapul véve BOLDIZSÁR (1967), BODVARSSON (1974), CATALDI (1976), valamint RYBACH és MUFFLER (1981) dolgoztak ki készletszámítási eljárásokat. A folyadékkal telített porózus kőzettest egységnyi térfogatú darabjának fajlagos belső energiatartalma ε = ( 1 φ) ρkcktk + φfcftf Ebben φ a kőzet effektív porozitása ρ k és ρ F a kőzet ill. a folyadék sűrűsége [kg/m 2 ] c k és c F a kőzet ill. a folyadék fajhője [J/kg o C] T k és T F a kőzet, ill. a folyadék hőmérséklete [ o C] Mivel a tárolóban a kőzet és a folyadék legtöbbször termikus egyensúlyban van a kőzet és a folyadék hőmérséklete megegyezik T = T k = T F Ismeretes, hogy még ideális esetben is csupán a kőzet és a környezet belsőenergia-szintjének különbsége hasznosítható. Ha a geotermikus energiát hordozó fluidumot a T 0 átlagos évi középhőmérsékletig sikerülne lehűteni ε H = [( 1 φ) c ρ + φρ c ]( T T ) k k F F 0 lenne a hasznosítható fajlagos belső energiatartalom. Ez az egységnyi térfogatú, fluidummal telített kőzettest exergiája. Ez valamely energiaforrásból bizonyos feltételek mellett maximálisan kinyerhető energiát jelenti. A szögletes zárójelben álló mennyiséget helyettesíthetjük a fluidummal telített kőzetmátrix eredő sűrűségével és fajhőjével is. ε ( T ) = ρc H T 0 amelyben ρ = illetve c = ( 1 φ) ρk + φρf ( 1 φ) ρkck + φρf ( 1 φ) ρk + φρf c F Egy adott A nagyságú terület alatt valamely elméletileg kinyerhető belső energia mennyisége z mélység-intervallumban az 11

12 E H = ( A ) z 0 ρc ( T T ) 0 dzda A mélységhatárok kijelölésétől és a mélység mentén vett hőmérsékleteloszlás jellegétől függően különböző E H értékeket kaphatunk. A kezdeti földtani készlet a földkéreg teljes energiája egy meghatározott terület alatt. A kezdeti földtani készlet meghatározásának hibája várhatóan igen nagy. A kéreg vastagsága, sűrűségének, fajhőjének, mélység menti hőmérsékleteloszlásának változása nem ismeretes. A kéregvastagságra az izosztázia feltételéből, a kéreg sűrűségének, fajhőjének értékére laboratóriumi kísérletek extrapolációjából van lehetőség. A hőmérséklet-eloszlást is csak számítani lehet, a kérdés az, hogy milyen peremfeltételekkel oldjuk meg a hővezetés differenciálegyenletét. Ha a kőzetek természetes rádioaktivitását egy mélység mentén változó hőforráseloszlással vesszük figyelembe, s az így adódó T T Hh k 2 H h z + k 1 z q = H 0 e hőmérséklet-eloszlást integráljuk, az E H1 ρc = k 2 δ 2 ( ) + 2 q Hh H h ( H δ ) e δ H eredményhez jutunk egységnyi területre vonatkoztatva BOBOK (1987). Ebben h 0 a hőforrás-erősség a felszínen, míg a z=h mélységben h 0 h =. A h hőforrás- e eloszlás földkéregbeli heterogenitását nem csupán a kőzettani heterogenitás okozza, az a mélység szerint is változik, s ma még nem tisztázott okból a tapasztalat szerint a mélységgel exponenciálisan csökken: h = h 0 e z H Ez a H mélység kapcsolatban áll bizonyos földtani jellemzőkkel, a terület geotermikus aktivitásával, értéke 7,5-15,0 km között változik. Az egyenletben szereplő q 0 a földi hőáram felszínen jelentkező értéke, k a kőzet hővezetési tényezője. Mivel a felhasználható adatok eleve nagy bizonytalansággal terheltek mind a modell, mind az alapadatok megbízhatósága oldaláról, elegendő átlagos q 0, H, δ, k, h 0 értékekkel dolgoznunk, s az A területtel egyszerűen 12

13 beszorozzuk az E H1 értéket. Szerencsénkre különösebb gyakorlati jelentősége nincs E H1 ismeretének, csupán demonstratív szerepe, mint elméleti felső határnak. Ha Magyarország területére 25 km-es átlagos kéregvastagság mellett képlet, képlet, H = m, képlet, képlet, c = 920 J/kg o C értékeket veszünk alapul, a kezdeti földtani készletre E H1 = érték adódik. 23 J = PJ A hozzáférhető földtani készlet az a geotermikus energiamennyiség, amelyet a földkéregnek fúrással elérhető tartománya tárol. Itt nyilvánvaló, hogy a fúrással elérhető mélység egy, a mélyfúrási iparág pillanatnyi fejlettségi szintjétől függő, eléggé szubjektíven megadható érték. A világ legmélyebb fúrásai Hely Név Mélység Év Szahalin OP m 2011 Katar Al Shaheen Kola Oklahoma Bertha Rogers Németország KTB A 12 km-es mélységet, bár elérték, aligha lenne célszerű a hozzáférhetőséget kijelölő mélységhatárt ennél az értéknél meghúzni. Ezt a mélység-tartományt a Massachuettes Institute of Technology kutatócsoportja 10 km-ben határozta meg az USA geotermikus perspektíváit felvázoló tanulmányában (TESTER et al. 2006). Ugyanezt a mélység-intervallumot vette alapul BOLDIZSÁR a teljes mélységtartományban lineárisan extrapolált hőmérséklet-eloszlással számolva. Eredményül E H = 5,53 10 J = 5,53 10 PJ értéket kapott. A nem-lineáris hőmérséklet-eloszlást alapul véve BOBOK (1987) E H2 = 3, eredményre jutott. J = 3, PJ A teljes hozzáférhető földtani készletnek csupán egy viszonylag kis hányada lesz kitermelhető a belátható jövőben. Magyarországon a Tiszántúlon megismert 13

14 nagyszénási és fábiánsebestyéni túlnyomásos tárolók valamint egy majdani HDRkísérlet számára a DK-Alföldi nagy hőmérsékletű impermeábilis kőzettartományt lehet a felhasználható kategóriában számításba venni. Ebben a mélységintervallumban már megfelelően jó közelítést jelent a mélység mentén lineáris hőmérséklet-eloszlás, amint azt a hazai mélyfúrásokban adódó mért értékek is bizonyítják. A 3. ábrán mutatunk be néhány nagy mélységű fúrásban mért jellemző hőmérsékletet a mélység függvényében. A jövőben gazdaságosan kitermelhető készletet tehát a felszíntől 4 km mélységig terjedő kőzettartomány geotermikus energiatartalma jelenti. Ennek a készlet-kategóriának a meghatározását megbízhatóbbá teszi a viszonylag nagy mennyiségben meglevő mért adatok halmaza. A pannon üledéksorokat mintegy tízezer mélyfúrás tárta fel, s a miocén és ennél idősebb rétegekből is elég sok rétegtani és hőmérséklet-adat ismeretes. Ezekkel jól kalibrálható a modell, amely a felhasználható készletekre E H = 0, J = 0, PJ értéket ad. A gazdaságosan kitermelhető geotermikus készlet (reserve) a felhasználható készletnek (resource) az a hányada, amely a jelenlegi energiaárak mellett más energiafajtákkal versenyképes áron termelhető ki. Ennek a követelménynek Magyarországon csupán a pannon üledéksorok hévíztárolói, a mélykarszt karbonátos tárolói és a felszín közeli, hőcserélő kutakkal és hőszivattyúval kitermelhető rétegek felelnek meg. Legértékesebb és kellően feltárt geotermikus energiakészletünket ezek a laza, homokos, homokköves üledékrétegek rejtik magukban, amelyek az alsópannon homokos-agyagmárgás rétegei és a felsőpannon levantei rétegei közé települtek. Ezek a teljes üledéksor 20-35%-át teszik ki, porozitásuk akár 28-30% permeabilitásuk md is lehet. Ezek a felsőpannon feküjében fekvő rezervoárok mintegy km 2 területen fejlődtek ki a DK-Alföldön, a Kisalföldön és a Dráva-süllyedékben. Vastagságuk m között változik és igen nagy 14

15 számú fúrás harántolja őket. Mért hőmérséklet adataik is nagy számban állnak rendelkezésre T [ºC] Hód-I. Derecske-I. Hunya-I H [m] 6000 Hőmérséklet eloszlás nagymélységű fúrólyukakban A mezozoós - karbonátos tárolók Magyarországon két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik típus a hegyvidékeken a felszínen is megjelenik, s az itt beszivárgó csapadékvizet vezeti a neogén üledéksor alá. A csapadékvíz a mélyben áramolva felmelegszik, egy része hőforrások formájában ismét felszínre bukkan. Ezek a tárolók általában nem túl magas hőmérsékletűek a leszálló hideg és a melegebb mélységi komponens keveredése folytán. A DNY-Dunántúl és a Dél-Alföld mezozóos tárolóinak nagy része elszigetelt, nincs kapcsolata a nyílt karsztos területekkel. Víztartalmuk gyakran fosszilis tengervíz. 15

16 Ezek a tárolók lényegesen magasabb hőmérsékletűek. A nagy túlnyomású magas hőmérsékletű Fábiánsebestyén-Nagyszénás tárolót nem számítottuk a jelenleg gazdaságosan kitermelhető készletbe. A DNY-Dunántúl és a Dél-Alföld karbonátos repedezett tárolókról is nagy mennyiségű adatot kapunk elsősorban a szénhidrogénkutató fúrásokból. Összesen 26 karbonátos kifejlődésű tároló-rendszert ismerünk. A felszínközeli 200 m-nél nem mélyebb tartományt az ország teljes területén figyelembe vehetjük a készlettípus számításánál. A tárolókőzetek és a víz együttes belsőenergia-tartalma a 10 o C-os felszíni hőmérséklet belsőenergia-szintjéhez képest PJ gazdaságosan kitermelhető in situ geotermikusenergia-készletet ad. A ténylegesen felszínre hozható mennyiség ennél jóval kisebb. A ténylegesen felszínre hozható mennyiség és az in situ készlet hányadosa az ún. kihozatali tényező. Ennek értékét elsősorban a kitermelés módja határozza meg. A legegyszerűbb technológia egy meghatározott nyomáscsökkenés hatására a víztest rugalmas tágulása révén szabad kifolyással történő hévíztermelés. Az így felszínre hozható víztömeg ( ) M = Vφβρ p 1 p 2 ahol V a szóban forgó tároló térfogata, φ a porozitás, β a víz izotermikus térfogattágulási tényezője, ρ a víz sűrűsége, p 1 a tároló kezdeti nyomása, p 2 a tároló nyomása a termelés befejeztével. A vízzel felszínre hozott energiamennyiség E = Mc ( T ) A tárolóban lévő víz in situ energiatartalma E = Vφρc T 0 ( T ) T o A kettő hányadosa a kihozatali tényező ( ) R = β p 1 p 2 A víz térfogattágulási tényezője β = 4, m N 16

17 A DK-Alföld felsőpannon homokos tárolóban a hőlift és az oldott gáztartalom kiválása révén átlagosan mintegy 3 bar termelési talpnyomás-csökkenés keletkezhet. Ezzel a kihozatali tényező R = 4, = 1, azaz a tárolóból csupán az azt kitöltő víz energia-tartalmának 1,44%-a hozható felszínre a kutat szabad kifolyással termeltetve. Ha a kútba épített búvárszivattyúval 20 bar termelési talpnyomáscsökkenést állítunk elő, a kihozatali tényező R = 4, = 9, vagyis a tároló vizének in situ energiatartalmából 9,36/-ot termelhetünk ki. A lehűlt hévíznek az eredeti tárolórétegbe történő visszasajtolásával nem csupán a rétegvíz, de többszörös folyamatos átöblítéssel a tároló kőzetvázának energiatartalma is megcsapolható. Egy V térfogatú, φ porozitású tároló ρ k és ρ v kőzet és vízsűrűség, valamint c k és c v fajhők esetén E = V [( 1 φ) ρ c +φρ c ]( T T ) k k in situ energiakészlettel rendelkezik. A tárolót átöblítve a hőmérsékletet átlagosan T fh értékig csökkentve E = V [( 1 φ) ρ c +φρ c ]( T T ) k k energiát hozhatunk felszínre. Ezzel a két mennyiséggel a kihozatali tényező T T R = T T b 0 vagyis 110 o C kezdeti tárolóhőmérséklet, 80 o C felhagyási és 10 o C felszíni hőmérséklet mellett R = = 0, érték adódik. v v v v o fh Ezek a számok a nagyságrendek érzékeltetésére alkalmasak, de a valóságban, egy tényleges kétkutas rendszer esetén nem ilyen egyszerűen adódik az eredmény. A besajtoló és a termelő kút között a tárolóban egy a 4. sz. ábrán látható forrás-nyelő áramvonalrendszer alakul ki. Az áramlás és a hőátvitel nem homogén: a sűrűbb áramvonal-hálózat mentén intenzívebb, a peremhez közelítve mérsékeltebb. Amikor a termelő kút talpán már a felhagyási hőmérséklet adódik, a 17

18 tároló távolabbi tartományaiban még nagyobb a hőmérséklet. A fentebb egyszerűen kiszámított kihozatali tényező alig 0,4-0,45-szöröse a tényleges kihozatali tényező. Ezt repedezett tárolóban kialakuló áramlásnál a Hele-Shaw, porózus tárolóban pedig a Darcy-áramláson alapuló szimulációval tudjuk meghatározni BOBOK-TÓTH (2008), TÓTH (2009). A forrás és nyelő áramvonal rendszere Ezek az ún. térfogati módszerek a szimuláció konkrét részleteiben nagyban különbözhetnek, ám kiindulási alapjuk ugyanaz. Az alkalmazott közelítések fokától, a figyelembe vett alapadatok megválasztásától függően a különböző szerzők különböző eredményekre jutnak. Ezek az eredmények lényegesen közelebb állnak egymáshoz, mint a nemzetközi szakirodalomban publikált adatok. A hozzáférhető felhasználható és a gazdaságosan kitermelhető készletekre vonatkozó becsléseket foglaltuk össze a következő táblázatban. 18

19 Hozzáférhető geotermikus készlet Boldizsár 5, PJ Bobok 3, PJ Felhasználható geotermikus készlet Bobok 0, PJ Rezessy, Szanyi, Hámor 1, PJ Gazdaságosan kitermelhető készlet Bobok 4, PJ Liebe* 14, PJ Lorberer 3, PJ Rezessy, Szanyi, Hámor* 46, PJ * a teljes felső pannon üledéksorra számított érték. Magyarország becsült geotermikus készleteinek összehasonlítása A globális készletbecslések eredményei közötti több nagyságrendnyi különbségekkel szemben a jól feltárt Kárpát-medencére adódó értékek között megnyugtató az eredmények egyezése. A geotermikusenergia készletekre kapott eredményeket időről-időre újra kell értékelnünk. A kitermelés módszereinek fejlődése, a világpiaci energiaárak állandó változása szükségessé teszi a gazdaságosan kitermelhető geotermikus energiakészletek meghatározásának folyamatos finomítását, az eredmények korrekcióját. Például az USA geotermikus készleteit NATHENSON és MUFFLER (1976) első felmérése óta több ízben újra értékelték: ROWLEY (1982), SASS (1993), TESTER et al (1994), DUFFIELD és SASS (2003), WILLIAMS (2005) végül TESTER et al (2006) a már említett MIT tanulmányban. 19

20 A GEOTERMIKUS POTENCIÁL A geotermikus potenciál az International Geothermal Association (IGA) ajánlása szerint az egy év alatt megtermelhető geotermikus energiamennyiség. Ez tulajdonképpen egy egyéves idő-intervallumra eső átlagteljesítmény. A különböző szerzők rendkívül széles skálán szóródó értékeket adnak meg. Mérvadónak tekintett szakemberek által az utóbbi években készített néhány adatsort mutatunk be ennek érzékeltetésére. A bemutatott munkákban közös, hogy a villamos energia termelésére és a csak közvetlen hőhasznosításra alkalmas potenciálokat külön vizsgálják. Valamennyi adat globális: a világ összesített geotermikus energiatermelésre rendelkezésre álló készletére illetve a világon összesen megtermelt energiára vonatkozik. FRIDLEIFSSON (1999) a felhasználható készletek alapján TWh/év potenciált ad meg elektromos energiatermelésre. Ez az érték az 1997 évi 44 TWh termeléssel egybevetve még óriási fejlődés lehetőségét prognosztizálja ra 318 TWh éves termelést jósol, 58 GW beépített erőművi kapacitás mellett. A közvetlen hőhasznosításra felhasználható potenciál FRIDLEIFSSON szerint EJ/év. Az 1997-es tényadat 38 TWh, míg a 2020-ra adott prognózis 141 TWh, 37 GW beépített hőteljesítmény-kapacitás mellett. GAWELL (1999) ezzel szemben a jelenlegi technológiával gazdaságosan megtermelhető geotermikus potenciált a 35 és 72 GW intervallumban jelöli meg az elektromos energia termelésére. Az EGS technológiával ez a 66 és 138 GW értékek közötti tartományba eshet. Közvetlen hőhasznosításra nem ad meg adatot. STEFANSSON (2000) az elektromos energia termelésére rendelkezésre álló potenciált TWh/év értékre becsüli. A közvetlen hőhasznosítást két kategóriára bontva prognosztizálja. 20

21 Az alacsony hőmérsékletű < 150 o C készletekből > 1400 EJ/év (> TWh/év) a magasabb hőmérsékletűekből kevesebb 400 EJ/év ( TWh/év) energia termelésére lenne lehetőség. A World Geothermal Congress (2000) adataiból ugyancsak STEFANSSON (2002) állított össze egy naprakész helyzetképet. A villamosenergia termelésére rendelkezésre álló 8 GW erőművi kapacitásból 49 TWh/év az átlagteljesítmény, míg a közvetlen hőhasznosításra 53 TWh/év adódott. Az elektromos energia termelésére és a közvetlen hőhasznosításra alkalmas potenciál 5000 EJ/év. Ha ennek 10%-a a gazdaságosan kitermelhető készlet, 500 EJ/év érték adódik, ennek 1/3-a használható villamosenergia-termelésre, a többi közvetlen hőhasznosításra alkalmazható. CATALDI (1999) a hozzáférhető földtani készletet J-ben adta meg. Ez EJ. A felhasználható hányad ebből 5000 EJ, a gazdaságosan kitermelhető rész 500 EJ. A kontinenseken összesen 370 EJ a gazdaságosan kitermelhető geotermikusenergia-készlet. Ez a világ 1996-os olajtermelésének közel kétszerese. A 370 EJ egyharmadát tekinti villamosenergia-termelésre, míg kétharmadát közvetlen hőhasznosításra alkalmasnak. Tanulságos táblázat állítható össze az ismertetett készletbecslések kerekített adataiból. A következő táblázatban azonos mértékegységekben hasonlítjuk össze a készletbecslések eredményét, s egyúttal feltüntetjük a világ 1996-os energiafogyasztásának és geotermikus energiafelhasználásának tényadatait, valamint a 2020-ra prognosztizált geotermikusenergia-termelés villamos és közvetlen hőfogyasztás kategóriákra bontva. 21

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt.

GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. A gázátadó állomások nyomásszabályozó szelepein az izentalpikus expanzió során jelentkező Joule-Thomson hatás a gáz, jelentős lehűlését

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,

Részletesebben

INFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk Tóth István gépészmérnök, közgazdász Levegı-víz hıszivattyúk Levegő-víz hőszivattyúk Nem hőszivattyús üzemű folyadékhűtő, hanem fűtésre optimalizált gép, hűtés funkcióval vagy anélkül. Többféle változat:

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

energiatermelés jelene és jövője

energiatermelés jelene és jövője Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 A geotermikus energia és a megújuló energiák Dr. Büki Gergely Geotermikus Aktualitások Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány Készült

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Összefoglalás az épület hőigénye: 29,04 kw a választott előremenő vízhőmérséklet: 35 fok fűtési energiaigény: 10205,0 kwh/év

Összefoglalás az épület hőigénye: 29,04 kw a választott előremenő vízhőmérséklet: 35 fok fűtési energiaigény: 10205,0 kwh/év Összefoglalás az épület hőigénye: 29,04 kw (lásd a részletes, helyiségenkénti hőigényszámítást, csatolva) a temperálási időszak hőigénye 321,78 kw a választott előremenő vízhőmérséklet: 35 fok (szükség

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

2009/2010. Mérnöktanár

2009/2010. Mérnöktanár Irányítástechnika Hőszivattyúk 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Bevezetés Egy embert nem taníthatsz meg semmire, csupán segíthetsz neki, hogy maga fedezze fel a dolgokat. (Galilei) 2 Hőszivattyúról

Részletesebben

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10.

SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA. 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. SZENNYVÍZ HŐJÉNEK HASZNOSÍTÁSA HŰTÉSI ÉS FŰTÉSI IGÉNY ELLÁTÁSÁRA 26. Távhő Vándorgyűlés 2013. Szeptember 10. Kiss Pál ügyvezető igazgató THERMOWATT Kft. SZENNYVÍZHŐ HASZNOSÍTÁSI RENDSZER 1. Hőszivattyús

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Magyarország kereskedelmi áruházai

Magyarország kereskedelmi áruházai Kaszkád hőtéstechnikai rendszer és hıszivattyús főtési-hőtési rendszer együttmőködése Magyarország kereskedelmi áruházai A B C D E F G H I J össz db m2 átlag össz m2 Diszkont áruházak 190 83 153 65 1500

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Tanulmányi verseny I. forduló megoldásai

Tanulmányi verseny I. forduló megoldásai 1. miniforduló: Tanulmányi verseny I. forduló megoldásai 1. Melyik szomszédos országgal nincs távvezetéki kapcsolatunk? Szlovénia 2. Az alábbiak közül melyik NEM üvegházhatású gáz? Szén-monoxid 3. Mekkora

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon

Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Pásztor József Zoltán Projektmenedzser, Mórahalom Városi Önkormányzat Ügyvezető, Móra-Solar Energia Kft. Budapest, Benczúr Ház 2015. 02.12. Geotermikus

Részletesebben

Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók

Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Nevelős Gábor okleveles gépészmérnök Naplopó Kft. Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók Zöldül

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben