PÁPA VÁROS BELVÁROSI AKCIÓTERÜLETÉNEK RÉSZLETES AKCIÓTERÜLETI TERVE. Pápa, november Felülvizsgálat: Pápa, február

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁPA VÁROS BELVÁROSI AKCIÓTERÜLETÉNEK RÉSZLETES AKCIÓTERÜLETI TERVE. Pápa, 2009. november Felülvizsgálat: Pápa, 2012. február"

Átírás

1 PÁPA VÁROS BELVÁROSI AKCIÓTERÜLETÉNEK RÉSZLETES AKCIÓTERÜLETI TERVE Pápa, november Felülvizsgálat: Pápa, február 1

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezető 6 2 Vezetői összefoglaló 7 3. A pályázattal érintett akcióterület kijelölése, leírása Az akcióterület kijelölése, pályázati jogosultság igazolása Illeszkedés az Integrált Városfejlesztési Stratégiához Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet Gazdasági helyzet Társadalmi helyzet Munkaerő-piaci, foglalkoztatottsági helyzet Jövedelmi helyzet A környezeti értékek és károk bemutatása és feltárása Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Közbiztonság Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő 36 2

3 közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Lakáshelyzet Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota Akcióterületi SWOT elemzés Funkcióelemzés, igényfelmérés és kihasználtsági terv A tulajdonviszonyok értékelése A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Piaci igények, lehetőségek felmérése és ingatlanárak értékelése 72 4 Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Az akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterület beavatkozásai A között a városrehabilitációs pályázat keretében megvalósuló projekt A magánszféra által megvalósítandó fejlesztések a közszféra fejlesztései nyomán A közszféra által a városrehabilitációs pályázaton kívül megvalósítandó fejlesztések az akcióterületen Összefoglaló táblázat a beavatkozásokról Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége 82 5 Regionális Operatív Program közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma Összefoglaló tábla a beavatkozásokról Összefoglaló indikátortábla 87 3

4 5.3 A városrehabilitációs pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek Szinergia vizsgálat Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében Az Önkormányzat által ellátandó feladatok a városfejlesztési projekt kapcsán Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek, a projekt hatására Kapcsolódó fejlesztések, közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások Esélyegyenlőségi hatások Környezeti hatások Kockázatok elemzése A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések Pénzügyi terv Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve A pályázat pénzügyi terve Az akcióterületi terv pénzügyi elemzése Megvalósítás intézményi kerete Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A menedzsment szervezetet meghatározó jogi környezet A menedzsment szervezetben közreműködő szereplők és feladataik, szervezeti ábra Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Üzemeltetés, működtetés 222 4

5 Fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása Szervezeti terv Az üzemeltetés pénzügyi terve, forrásai A stratégia kommunikációs terve A kommunikációs tevékenység célja, üzenetei A kommunikációs tevékenység eszközei, költségei és ütemezése 236 5

6 1. Bevezető A rendszerváltás óta eltelt időben a városok szerepük átértelmezésére kényszerültek. Már nem csupán területrendezésről, építési szabályzatok megalkotásáról, vagy éppen új befektetők városba való csábításáról van szó, amikor városfejlesztésről beszélünk. Mára a városok mintegy piaci szereplőkké váltak, és egymással versenyeznek mind a lakosság megtartása, mind a gazdasági fejlettségük növelése érdekében. A tudatos városfejlesztés legfontosabb célja minden esetben a város népességmegtartó erejének és a városban élők jólétének fokozása. A korábbi üzemeltetői, vagyonkezelői szemléletet egyre inkább felváltja a fejlesztés-orientáltság, mely a város erőforrásainak, ingatlanvagyonának középtávú stratégiai tervek szerinti hasznosítását irányozza elő, azaz a tervezett célok, illetve az azokból levezettet konkrét beavatkozások szempontjából méri fel a közszféra rendelkezésére álló forrásokat, a célok elérése érdekében mobilizálható magántőkét és a pályázati lehetőségeket. A fenti szemlélet érvényesül következetesen jelen akcióterületi terv kapcsán is. Jelen dokumentum Pápa város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó Részletes Akcióterületi Terv, melynek célja az első számú akcióterület, a Belváros megújításának bemutatása. A részletes akcióterületi terv a fejleszteni kívánt területre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány. Az akcióterület kijelölésének alapjául Pápa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája szolgált, mely stratégiához az akcióterületi terv céljait, ütemezését, logikáját tekintve illeszkedik. Az Akcióterületi Terv feladata, hogy bemutassa a vizsgált terület társadalmi, gazdasági jellemzőit, foglalkoztatottsági adatait, lakásállományát, környezeti állapotát, közlekedését, közmű ellátottságát. Részletesen elemzi a Regionális Operatív Program pályázati forrásai segítségével megvalósítani tervezett projekteket, feladata továbbá annak ismertetése, hogy milyen, a köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések várhatók az akcióterületen, a tervezett tevékenységek milyen módon illeszkednek a célcsoport igényeihez. Bemutatásra kerülnek a tervezett fejlesztések várható hatásai mind társadalmi-gazdasági, mind esélyegyenlőségi, mind környezeti szempontból. A terv pontos leírást ad a megvalósítás intézményi keretéről, illetve megjelenik benne az akcióterületen tervezett projektek indikatív költségbecslése és a pályázat előzetes összefoglaló költségvetése. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akcióterületi Terv elkészítésének alapja a 2001-ben elfogadott Esterházy Program, valamint a 2007-ben elfogadott Esterházy Program II. volt. Jelen részletes Akcióterületi Terv közvetlen előzménye a 2008 júniusában elkészült Előzetes Akcióterületi Terv, melyet Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete jóváhagyott. A Város Önkormányzata pályázott a KDOP-3.1.1/A konstrukcióban megjelent Település alközpontok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja c. pályázati felhívásra. A kétfordulós pályázat első fordulójában benyújtott projektjavaslatot a Bíráló Bizottság feltételesen támogatásra érdemesnek minősítette február 4-én kelt levelében. Az akcióterületi terv kidolgozása során különös figyelmet fordítottunk mind a megfelelő társadalmi egyeztetésre, mind a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, konzultációra. Az akcióterületi tervet Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hagyja jóvá, és ezzel a jóváhagyással válik a megvalósítás alapjává. 6

7 2. Vezetői összefoglaló Összefoglaló adatok Projekt címe Pápa Városközpont funkcióbővítő rehabilitációja Pályázat azonosítószáma KDOP-3.1.1/A Projektgazda Pápa Város Önkormányzata A megvalósulás helyszínei Pápa, Fő tér (Fő tér rekonstrukció) Hrsz: 6,7,10/1,2,3 Pápa, Fő utca (Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda) Hrsz: 66 Pápa,Deák Ferenc u. 8. (Filmszínház rekonstrukció) Hrsz: 111 A projekt kezdete: A projekt tervezett befejezése A projekt futamideje 24hónap A projekt összköltsége * Az igényelt támogatás nagysága Önrész nagysága Megj: Az ÁFA-kompenzáció összegével nem kalkuláltunk * * Támogatási intenzitás (átlagos) 75,00% Projektet lebonyolító szervezet neve Pápa Város Önkormányzata Pápai Városfejlesztő Társaság Korlátolt Felelősségű Társaság INDOKOLTSÁG *A benyújtott támogatási szerződésmódosítás-tervezet adatai Pápa az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában meghatározott célkitűzéseknek megfelelően, az ott meghatározott prioritások mentén hajtja végre városfejlesztési akcióit. A Fő tér rekonstrukciója a város működésének és fejlődésének kulcsfontosságú eleme. Pápa barokk főterének infrastruktúrája elavult, a közművek felújításra szorulnak. Burkolata töredezett, funkcionálisan és esztétikailag sem megfelelő. A forgalomszervezés jelenlegi módja a nagy átmenő-forgalom miatt nem teszi lehetővé, hogy a Fő tér eredeti, központi szerepét, turisztikai funkcióit betölthesse. A Fő teret övező épületek homlokzat-felújítását a város évek óta példaértékű program keretében valósítja meg. Eddig nem került sor a Fő utca es ingatlan rekonstrukciójára, mely a Polgármesteri Hivatal B épületeként számos szervezeti egységnek és intézménynek ad otthont jelenleg is. Elavult infrastrukturális állapota azonban nem teszi lehetővé, hogy e szervezetek megfelelő színvonalon 7

8 működjenek, és akadályát képezi annak is, hogy a Polgármesteri Hivatal újabb létszámbővítést hajtson végre. Funkcióbővítő átalakítása a hatékonyabb, ügyfélbarát hivatali működést teszi lehetővé. A Polgármesteri Hivatalban helyet kapó civil klubot a városi non-profit szervezetek igényeire reagálva alakítjuk ki, a rendezvényteremként is funkcionáló képviselőtestületi terem pedig számos szervezet, intézmény, cég rendezvényeinek, konferenciáinak tud majd igényes környezetet biztosítani. A Petőfi Filmszínház felújítása a város kulturális életének fellendítése miatt elengedhetetlen. A teljes rekonstrukció első ütemét kívánjuk megvalósítani jelen pályázat keretében, ez megteremti az alapját a második ütem végrehajtásának is, és új kulturális-ifjúsági központtal gazdagítja a várost. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK A belvárosi akcióterület átfogó célja Pápa belvárosi vonzerejének növelése, gazdasági és társadalmi funkcióinak bővítése, fizikai megújítása, a társadalmi kohézió erősítése és ez által a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, helyi identitás erősítése, valamint vonzó és élhető városi környezet kialakítása. A belvárosi akcióterület fejlesztésének tematikus, középtávú céljai: Örökségőrző város-rehabilitáció A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése Turizmusfejlesztés Az infrastruktúra fejlesztése és rekonstrukciója Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése A célok megvalósulását segítő beavatkozások: A KDOP-3.1.1/A konstrukció révén: - A Fő tér rekonstrukciója - A Fő u funkcióbővítő átalakítása, közösségi és közszféra funkciók - A Filmszínház épületének megújítása (I. ütem) - Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása - Fő tér díszkivilágításának, energiatakarékos közvilágításának kiépítése - Közmű-rekonstrukció - Térfigyelő rendszer kialakítása - A pályázat megvalósulásához kapcsolódó, úgynevezett soft elemek 8

9 Az akcióterületen tervezett egyéb forrásból megvalósuló beruházások: Kossuth utca közterületeinek rendezése Pápai Áruház területének revitalizációja Március 15. tér közterületeinek rendezése Filmszínház épületének és környezetének rekonstrukciója II. ütem A Fő téren jégpálya kialakítása, illetve buszmegálló áthelyezése Szent István u. 12 sz. alatti épület és környezetének rekonstrukciója Zsinagóga épületegyüttes rekonstrukciója Ferences kolostor rekonstrukciója Petőfi Sándor utca közterületeinek rendezése Csáky u. csomópont közterület rendezése Korvin u. Irhás u. közterületeinek rendezése Fő u térfalak rendezése Buszpályaudvar és városi piac közterületeinek rendezése Buszpályaudvar főépület rekonstrukciója Pálos tér közterületeinek rendezése Böröczky domb közterületeinek rendezése Anna tér közterületeinek rendezése Vásár utca közterületeinek rendezése Gróf Esterházy Kórház rekonstrukciója A Türr István Gimnázium rekonstrukciója A TEVÉKENYSÉGEKET MEGVALÓSÍTÓ SZEREPLŐK, PARTNEREK, PROJEKTSZERVEZET A projekt megvalósításáért a városfejlesztési akció végrehajtására, és hosszú távon a városfejlesztési tevékenységek koordinálására és irányítására létrehozott Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. felel. A projektszervezet több tagját külső szakértők biztosítják. A projektszervezet élén a városfejlesztő társaság ügyvezetője áll. A projektmenedzsment szervezet minden tagja európai uniós pályázatok lebonyolításában tapasztalatot szerzett szakember. A külső szállítók a projektben: építési kivitelező, műszaki ellenőr, közbeszerzési szakértő, könyvvizsgáló, tervezők, tájékoztatási és nyilvánossági, illetve rendezvényszervezési feladatok ellátásáért felelős szállítók, soft elemek megvalósítására kiválasztott civil szereplők. 9

10 A TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI A projekt költségvetése alapján az egyes tevékenység-csoportokra fordított költségek a következők: Tevékenység neve Költsége (brt) I. Projekt előkészítés költségei * II. Pápai Városfejlesztő Kft. működési költségei III. Kivitelezési és terület előkészítési költségek * * - Gazdasági funkció * - Közösségi funkció * - Közszféra funkció * - Városi funkció * IV. Soft elemek költségei V. Szolgáltatások * VI. Adminisztratív költségek * Összesen * Ebből támogatás *A benyújtott támogatási szerződésmódosítás-tervezet adatai 10

11 A PROJEKT VÁRT EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményeit az alábbi indikátortábla foglalja össze: Mutató neve A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Város-rehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága A konstrukció által teremtett munkahelyek száma A konstrukció által teremtett munkahelyek száma nők A konstrukció által teremtett munkahelyek száma hátrányos helyzetűek A rehabilitált városi terület tervezett nagysága Típusa Mértékegység Bázis érték Minimális érték Célérték elérésének időpontja Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték a fenntartási időszak végén Forrás Eredmény db 0 Nincs Kedvezményezett jelentései Output Fő 0 Nincs KSH Output Ha 0 Nincs Eredmény Fő 0 Nincs Eredmény Fő 0 Nincs Eredmény Fő 0 Nincs Output M2 0 Nincs Földhivatali nyilvántartás, KSH, Önkormányzati nyilvántartás KSH, Önkormányzati nyilvántartás KSH, Önkormányzati nyilvántartás Kedvezményezett jelentései Mérés módja és gyakorisága Az akcióterületen új telephelyet létesítő vállalkozások számának összege, évente mérve Akcióterületen lakóhellyel rendelkező, v állandó tartózkodási hellyel rendelkezők, mérése egyszer a projekt végén Akcióterület nagysága, hrsz-ek alapján összeadással, mérése egyszer a projekt végén Statisztikák alapján, évente egyszer mérve Statisztikák alapján, évente egyszer mérve Statisztikák alapján, évente egyszer mérve Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén. 11

12 Megújított zöldfelületek nagysága Az új városi funkciók betelepedése a fejlesztés nyomán elérhető köz- és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen. A fejlesztéssel érintett védett épületek száma Lakossági elégedettség Akadálymentesítéssel érintett épületek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma A fejlesztés eredményeként megtakarított energia mértéke A konstrukció által ideiglenesen teremtett munkahelyek száma Output M2 0 Nincs Eredmény db 0 Nincs Output db 0 Nincs Eredmény % 0 Nincs Output db 0 Nincs Output fő 0 Nincs Eredmény TJ 0 Nincs ,156 Output Fő 0 Nincs Műszaki dokumentáció Kedvezményezett jelentései, település szerkezeti terv Védettséget igazoló dokumentumok, műszaki dokumentáció Kérdőíves felmérés Műszaki dokumentáció Soft elemek dokumentációja Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén. Betelepült funkciók azonosításával, évente egyszer mérjük. Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén Kérdőíves felméréssel, évente egyszer mérjük. Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén Soft elemek dokumentációja alapján, mérése egyszer a projekt végén Évente egyszer Egy alkalommal a projekt végén A PROJEKT FENNTARTHATÓSÁGA A projekt fenntarthatóságát több oldalról megvizsgálva az alábbiak állapíthatók meg: 12

13 Gazdasági fenntarthatóság: a projekt gazdasági elemei profitábilisan működtethetők a költség-haszon elemzés alapján, a városi, közszféra és közösségi funkciók esetén pedig az Önkormányzat biztosítja a fenntartáshoz, működtetéshez szükséges fedezetet. Társadalmi fenntarthatóság: a projekt megvalósítása hozzájárul a társadalmi partnerség erősítéséhez, a civil szervezetek közösségépítő szerepének erősödéséhez, a hátrányos helyzetű lakosság részére munkahelyet teremt, a megvalósult beruházások révén pedig javul a város vonzereje mind az itt lakók, mind az ide látogatók szemében. A település népességmegtartó ereje fokozódik, térségben betöltött szerepe erősödik. A projekt több eleme (akadálymentesítés, soft elemek) esélyegyenlőségi szempontokat is szolgálnak. Környezeti fenntarthatóság: a projekt hozzájárul az épített városi környezet megújulásához, zöldterületek megújításához és növeléséhez, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtésével, valamint a környezeti ismeretek átadását szolgáló soft elemeken keresztül pedig a természeti környezet megőrzéséhez is. Intézményi fenntarthatóság: a projekt révén létrejövő városfejlesztő társaság az integrált városfejlesztési elképzelés gyakorlati megvalósítója lehet a jövőben, gazdájává válik a készülő IVS, további ATT-k programozásának, végrehajtásának és felülvizsgálatának, az Önkormányzattal együttműködve, de piaci szereplőként pedig sikeresebben mozgósítja a magánbefektetők forrásait a városi fejlesztések érdekében. 3. A pályázattal érintett akcióterület kijelölése, leírása 3.1 Az akcióterület kijelölése, pályázati jogosultság igazolása Az akcióterület lehatárolását az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján készítettük el, melynek 4. fejezete mutatja be az akcióterületek kijelölését. A településfejlesztési akcióterület a Belvárosi akcióterület, amely lényegében megegyezik a Belvárossal (kivéve a Bástya lakótelep területét), mint városrésszel, és a következő utcákkal határolható körbe: Vásár u. Kisfaludy Hunyadi János u. Esterházy Károly u. Szent István út - Gróf u. Szabdság u. Tókert u. Ady E. sétány Tapolca sétány Budai N. A. u. Batthyány u. Balla R. tér Korona u. Major u. Bástya u. - Korvin u. - Korona u. Az ily módon lehatárolt belvárosi akcióterület nagysága kb. 900 ha, amely Pápa teljes területének kb. 10%-a (Pápa egésze 9147 ha), a lakónépességének száma közel fő, amely Pápa teljes lakosságának 16%-a (Pápa lakónépességének a száma fő). 13

14 A városfejlesztés akcióterületei Jogosultság igazolása: Funkcióbővítő rehabilitáció esetén az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmi meghatározó központi vagy városrész-központi területén kell elhelyezkednie. Ezt a központi szerepkört a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával kell igazolni: 14

15 Kritérium megnevezése Jogosultsági kritériumoknak való megfelelés Kritérium Akcióterületen található db 1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe (mutatószámokból legalább 2-t teljesíteni kell) Műemlékek és/vagy helyi védettséget élvező épületek száma min. 1 db 72 db Közösségi funkciót ellátó intézmények száma min. 1 db 3 db Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény száma min. 2 db 14 db Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület min. 1 db Nem releváns 2. Város gazdasági súlyponti területe (mutatószámokból legalább 1-t teljesíteni kell) Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek száma min. 10 db 180 db Üzleti szolgáltatóegységek száma min. 1 db 9 db Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület min. 1 db Nem releváns A Belváros funkcióellátottsága (lásd még a funkcióellátottsággal foglalkozó IVS mellékletet!) a fenti táblázat alapján megfelel a pályázati kritériumoknak. Ide koncentrálódik szinte az összes fontos szolgáltatási, egészségügyi, és hatósági funkció, és a Belvárosban található a legtöbb kereskedelmi szálláshely is. A városrészben működik egy óvoda (Szent Antal óvoda 125 férőhellyel és 115 gyermekkel), a Belvárosban működik a Tarczy Lajos Általános iskola (684 fő), a Balla Róbert Téri Általános Iskola (149 tanuló), a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola (123 tanuló), a Szent István Római Katolikus Általános Iskola (397 tanuló). A középfokú oktatási intézmények közül a Belvárosban található a Türr István Gimnázium és Kollégium (529 diák), valamint a református egyház fenntartásában működő Pápai Református Kollégium Gimnázium (485 diák). Az intézmények kapacitáskihasználtsága megfelelő, a Türr István Gimnázium épülete felújításra vár. Szintén a 15

16 Belvárosban található a Barát utcában az idősek otthona, 84 férőhellyel, illetve az Idősek Gondozóháza és az Idősek klubja, 75 férőhellyel. Mindkét intézmény kapacitása megfelelően kihasznált. A fenti mutatószámok alapján Pápa belvárosi akcióterülete rendelkezik minden olyan szükséges kritériummal, ami a városközponti akcióterület lehatárolásához szükséges. A Belváros akcióterület Pápa igazgatási-társadalmi-gazdasági-kulturális központja, ahol az IVS-ben megjelölt valamennyi akcióterület közül a legnagyobb mértékben koncentrálódnak a kereskedelmi és szolgáltató egységek, a műemléki védettséget élvező épületek, és az egyes közfunkciók ellátását szolgáló közhivatalok, közintézmények. Az akcióterület helyzetelemzését a KSH adatszolgáltatása alapján végeztük el. Az adatokat a város az IVS készítéséhez használta fel először, majd ugyanezen információk alapján készült jelen Akcióterületi Terv (ATT) is. Az adatbekérés időpontja 2007 decembere volt, az adatok 2008 februárjában érkeztek be. 3.2 Illeszkedés az Integrált Városfejlesztési Stratégiához A városfejlesztési akcióterv az Integrált Városfejlesztési Stratégiának (IVS) az épített környezetre és települési infrastruktúrára vonatkozó intézkedéscsoportjait bontja beavatkozásokra. Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a belvárosi akcióterületen tervezett beavatkozás-csoport az Integrált Városfejlesztési Stratégiához, illetve a pályázati kiíráshoz. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia átfogó célja egy olyan város és kistérségi központ kialakítása, amely értékeit megőrizve, azt továbbfejlesztve egyaránt vonzó a befektetők, a turisták, és a mindennapjaikat itt élő városlakók számára. Célként jelenik meg továbbá, hogy a város megőrizze épített és természeti örökségét, melybe a belvárosi akcióterület beletartozik, így Európa egyik ismert, és építészeti értékei, valamint sajátos városképe révén is látogatott barokk kisvárosává válik. A turisztikai kínálat és fogadóképesség bővítésével a város országosan ismert és kedvelt turisztikai célponttá válhat. Mindezen célok együttes elérésének érdekében Belváros I-es számú akcióterület kijelölése jelentette a legmegfelelőbb megoldást, hiszen történelmi jelentőséggel bír, ennek következtében turisztikai vonzereje a város többi területéhez mérten nagy. A belvárosi akcióterületen található továbbá számos közintézmény, melyek a lakosok kiszolgálását hivatottak elősegíteni. Itt valósítható meg legjobban a gazdaságfejlesztés a turizmus erősítésén keresztül, és a városi szövet egésze szempontjából ennek az akcióterületnek a fejlesztése eredményezheti a legerősebb, legszélesebb körű multiplikátor hatást. Pápa Városa fejlesztési céljainak eléréséhez 7-8 évre vonatkozó tematikus célokat alakított ki, melyek bemutatásra kerülnek az Integrált Városfejlesztési Stratégiában. Szintén e dokumentumban történik meg a tematikus célok hozzárendelése az akcióterületekhez. A belvárosi akcióterületet érintő, az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megjelenő tematikus célok a következők: 16

17 Örökségőrző városrehabilitáció: A tematikus cél a Belváros történeti épületállományának felújítása, a Fő tér és a Fő utca rehabilitációja, sétálóutcává alakítása. Ezzel párhuzamosan a pápai promenád, a Kossuth utca infrastrukturális és városképi megújítása is cél, vonzó történelmi Belvárost kialakítva. A történelmi épületek és a sétáló utca megújítása a funkciók (kereskedelmi és szolgáltató) funkciók fejlesztésével történik. A cél az épületállomány megújítása mellett érinti a Belváros forgalomszervezését is. A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése: A belvárosi akcióterület rehabilitációja során megvalósuló kereskedelmiszolgáltatói élénkülés révén segíthető a cél elérése 1. Turizmusfejlesztés: A belvárosi akcióterület esetében a vonzó promenád kialakítása hozzájárul a turisztikai vonzerő növeléséhez, ez az akcióterület rendelkezik (a Belső Várkert mellett) a legtöbb potenciális turisztikai attrakcióval. A fenti cél azért is fontos, mert a pápai IVS-ben megfogalmazott gazdaságfejlesztési, gazdaság élénkítési célok között az Ipari Park fejlesztése mellett a turizmus fellendítése szerepel kiemelt helyen. A városi infrastruktúra fejlesztése: Elsősorban az átalakított forgalomszervezés révén, illetve a jelenleg leromlott állapotú utcaburkolatok cseréje révén. Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése: A projekt során megvalósítandó közösségi, illetve közszférát érintő fejlesztések révén, közvetve hozzájárulunk a város szolgáltató szerepének növeléséhez. A tematikus célok mellett Pápa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazásra kerültek a 2-3 évre vonatkozó célok is, melyek a belvárosi akcióterületre vetítve a következők: A barokk Belváros (elsősorban a Kossuth utca, Fő tér, Fő utca) műemléki rehabilitációja elsődleges feladat (lásd a lakossági megkérdezések eredményét is). Új funkciók telepítésére a kiürült, illetve jelenleg nem hasznosított épületállomány esetében merül fel, de a Fő tér, Fő utca, Kossuth utca esetében új funkciók telepítésére alapvetően nincs szükség, hanem a meglévők (kereskedelmi és szolgáltató funkciójú sétálóutca, promenád ) megerősítése, és meghosszabbítása a Fő tér, és a Fő utca irányában. Ezzel párhuzamosan át kell gondolni a Belváros forgalomszervezését is (a szükséges megalapozó tanulmány elkészült). A célcsoportot a teljes város, illetve a turisták, a befektetők, a jelenleg és a jövőben a városrész területén kereskedelmi, szolgáltatató vállalkozások. A fentiek alapján megállapítható, hogy tervezett fejlesztésünk teljes mértékben illeszkedik az IVS által kijelölt átfogó és középtávú tematikus célokhoz, összhangban van az akcióterülethez rendelt fejlesztési irányokkal. 1 Megjegyzés: Az IVS nem rendeli ezt a célt közvetlenül a belvárosi akcióterülethez, de a megvalósuló fejlesztés forgalomnövekedést okoz a belvárosban, mely hozzájárul a kiskereskedelmi egységek bevételeinek növekedéséhez, ezen keresztül a foglalkoztatottság javításához. 17

18 A fejlesztés pályázati kiíráshoz való illeszkedése:. PRIORITÁSI TENGELY (pályázati kiírás alapján) Gazdasági funkciót erősítő tev. Közösségi funkciókat erősítő tev. Városi funkciókat erősítő tev. Közszféra funkcióit erősítő tev. Épített és term. értékek védelmét erősítő tev. Infrastrukt., beruházás jellegű, kieg. Kisléptékű soft tev. Belvárosi akcióterületen megvalósítani tervezett tevékenység - Fő u. 5. Műemlék épület funkcióbővítő rehabilitációja - Filmszínház épülete homlokzatfelújítás, büfé kialakítás az előtérben. - Fő u. 5. Műemlék épület funkcióbővítő rehabilitációja Fő tér közterület rehabilitáció - Fő u. 5. Műemlék épület funkcióbővítő rekonstrukciója - Fő u. 7. műemlék épület funkcióváltó rekonstrukciója - Fő u. 9. épület funkcióváltó rekonstrukciója - Fő utca épületek felújítása - Programok, rendezvények, versenyek, közösségi akciók - Művészeti pályázatok - Fa- és virágültetési akciók - Tévéműsor készítése környezetvédelem, környezettudatos életmód témakörben - Kiadványok, röplapok készítése környezetvédelem, témakörben 18

19 Jelen pályázat keretében nem minden, a város által az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott fejlesztés valósulhat meg a kijelölt akcióterületre vonatkozóan. Ennek oka, hogy Belváros akcióterület teljes körű rehabilitációja közel 8,8 Mrd HUF forrásigényű, jelen pályázati konstrukció keretében mindösszesen maximum 1,5 Mrd HUF fejlesztési támogatási összeg felhasználására nyílik lehetőség európai uniós és hazai költségvetési forrásból, melyhez még a Város által meghatározott önrész társul. A prioritási tengelyek vizsgálatakor hat tengelyt különböztetünk meg: 1. Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Cél: a helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése, valamint a helyi foglalkoztatás növelése Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: - rendezvényterem kialakítása - Mozi homlokzat-felújítása, büfé kialakítása 2. Épített és természeti értékek védelmét erősítő tevékenység Cél: az építészeti örökség fizikai megújítása és gazdaságilag is fenntartható, élő funkcióval való megtöltése. Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: Fő utca épületek felújítása, Fő tér felújítása, melyek műemléki védettséget élveznek. 3. Városi funkciókat erősítő tevékenységek Cél: a Belváros attraktivitásának növelése a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztésével. Települési önkormányzati tulajdonban lévő közterületek komplex felújítása, illetve a település központjában található, köztulajdonban lévő épületek, épületsorok teljes körű felújítása, bővítése, funkcióhiány esetében építése lehetséges. Non-profit szervezet, illetve magántulajdonban lévő épületek külső felújítása lehetséges, amennyiben közösségi funkciót lát el. Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: a pályázatban sor kerül a Fő tér átalakítására, forgalomtól való elzárására, burkolatcserére, térfigyelő-rendszer kialakítására, utcabútorok elhelyezésére, parkosításra, akadálymentesítésre, szelektív hulladékgyűjtés kialakítására, kerékpártározók kialakítására, energiatakarékos közvilágítás korszerűsítésére, elektromos hálózat és távközlési légvezetékek terepszint alá helyezésére. Fő tér sétálóutcává alakítása: közterület rehabilitáció: gépjármű-forgalom kizárása, valamint a parkolás megszüntetése: burkolatcsere, térfigyelő-rendszer kialakítása, utcabútorok, parkosítás, akadálymentesítés, szelektív hulladékgyűjtés, kerékpártározók kialakítása, térvilágítás és épület díszvilágítás, közműhálózat teljes rekonstrukciója. 19

20 Önkormányzat B épület: Fő utca 5: műemléki épület földszinti udvari szárnyában található okmányiroda külső és belső felújítása, emeleti szintjén a nagyterem és az utcai helyiségcsoport funkcióváltó felújítása, konferenciaközpont kialakítása, az épület pinceszintjének és az utcai szárny földszinti részének külső és belső felújítása. Fő utca 7: az önkormányzati épület funkcióbővítő külső és belső felújítása, udvar lefedésével aula kialakítása, az épület pinceszintjének belső felújítása, Nemzetiségi Klub kialakítása. Fő utca 9: önkormányzati irodaépület funkcióváltó külső és belső felújítása. Minden esetben kialakításra kerül az akadálymentesített környezet. 4. Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések Cél: a közigazgatási intézmények, azokat kiszolgáló egységek hozzáférhetőségének, működésének egyszerűsítése, racionalizálása Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: a pályázatban felújításra és összekötésre kerülő hivatali épületek (Fő u. 5., Fő u. 7., Fő u. 9.) központi helyre összpontosítja a közigazgatási funkciókat, ezeket magasabb minőségi szintre emeli 5. Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: Cél: A városi lakosság számára kulturális központok, közösségi helyek kialakítása, azok élettel való megtöltése Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: sor kerül a Fő utca 5. épületében egy közösségi, civil események rendezésére alkalmas helyiség kialakítása (Civil Klub). 6. Infrastrukturális, beruházás jellegű, kiegészítő, kisléptékű soft tevékenységek Cél: a helyi identitást, közösségformálást, imázst, környezettudatosságot erősítő akció, valamint a központ látogatottságának növelése Lehetséges eszközök: - a területen megvalósuló városfejlesztési tevékenységek megismertetése és kapcsolódó helyi társadalmi akciók szervezése; - a helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése; - közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása; - helyi környezettudatosság elterjesztését segíti tájékoztatási, szemléletformálási akciók; - integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének és eszközigényének támogatása; - az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek. Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: A pályázat keretében a promóciós tevékenységhez kapcsolódóan a következő eszközökkel kívánunk élni a helyi identitást, közösségformálást, imázst, környezettudatosságot erősítő akció, valamint a központ látogatottságának növelése céljából: 20

21 a helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra: 1. A fiatalok körében rajzpályázat és a képzőművészek körében művészeti pályázat meghirdetése. 2. Pápa város történeti verseny szervezése az általános és középiskolások között 3. Faültetési, virágültetési akciók a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási szemléletformálási akciók: 1. Pápa város helyi televíziójában környezettudatos műsor készítése 2. Információs brossura készítése a környezettudatos életmódról. Összefoglalás Összefoglalva elmondhatjuk, hogy mind a jelen pályázat keretében megvalósítani kívánt tevékenységek, mind az akcióterületen a pályázaton kívül megvalósítani tervezett tevékenységek illeszkednek Pápa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célokhoz. A belvárosi akcióterület attraktivitása nő a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztésével. A megújuló Fő tér és Fő utca rehabilitációja hozzájárul a város turisztikai vonzerejének növeléséhez, mely a területen működő vállalkozások bevételének növelését szolgálja, ezáltal a város gazdaságára élénkítő hatással van. A pályázat keretében műemléki védettséget élvező épület homlokzata is megújul, maga az épület pedig új funkciókkal bővül. A projekt során kiemelten fontos szempont a közúti forgalom és az utca melletti terület-felhasználási tevékenységek szimbiózisának megteremtése. Mind a projekt szakszerű lebonyolítása érdekében, mind az Integrált Városfejlesztési Stratégia által kijelölt fejlesztési célok sikeres elérése érdekében Pápa városfejlesztő társaságot hozott létre. A belvárosi akcióterületen tervezett fejlesztések hozzásegítik Pápa városát a más városokkal folytatott verseny során a kedvezőbb pozíció eléréséhez és megtartásához, támogatják élhető, vonzó, fenntartható módon fejlődő településsé válását. 3.3 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2002 (VII. 5.) rendelete Pápa Város Helyi Építési Szabályzatáról a város beépítésre szánt területét az általános építési használat szerint a.) lakóterületekre, b.) vegyes területekre, c.) gazdasági területekre, d.) üdülő területekre, e.) különleges területekre, osztja. 21

22 A fejlesztéssel érintett terület településközponti vegyes területi övezetbe sorolt, ezen belül is a jellemzően zárt sorú beépítési mód szerint beépíthető városközponti terület kategóriába tartozik, amely építési övezet a településközpont általában több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-és intézményi, ill. vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló, jellemzően zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területe. Az építési övezetben nem helyezhető el sem önálló épületben, sem más funkciójú épületben önálló rendeltetési egységként: - ipari- és raktárépület, ill. tevékenység, - kisüzemi és kertészeti termelő és tároló építmények, ill. tevékenység, - üzemi jellegű szolgáltató építmény, ill. tevékenység, - nagykereskedelmi üzlet, raktár, - üzemanyagtöltő állomás, - gépjárművek szervizei, kocsimosói, karosszériajavító és festőműhelyei, - 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei, - fém-és hulladékkereskedelem, tárolás építményei, telephelyei. Az előző bekezdés előírásait a már meglévő építmények, építményrészek átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell. A már meglévő tevékenységek, ill. rendeltetési egységek jelen rendelet hatálybalépésétől számított 10 éven belül az építési övezet területen megszüntetendők, kivéve a meglévő üzemanyagtöltő állomást. Az építési övezet területén építési telket, építési területet alakítani, új épületet elhelyezni, ill. a meglévő épületeket bővíteni, a közterülettől látható külső megjelenés megváltoztatásával járó átalakítást végezni csak szabályozási terv alapján szabad. A terület speciális, rehabilitációs jellegére, a műemléki és a helyi városképi-, városszerkezeti védettségre tekintettel az egyes telkekre vonatkozó előírások eltérőek lehetnek. A Belváros középkori történelmi városrész bejegyzett régészeti lelőhely. A tervezett fejlesztések a szabályozási tervvel összhangban vannak, a régészeti és örökségvédelmi előírások betartását pedig a projektfejlesztési időszakban elkészült Örökségvédelmi Hatástanulmány és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal való folyamatos kapcsolattartás szolgálja. 22

23 3.4 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az érintett akcióterületen korábban a városi belső piac rekonstrukciójára irányuló fejlesztés valósult meg az alábbi adatok alapján: Projekt neve: Városi belső piac rekonstrukciója Célja: a piac felújításával, átalakításával, bővítésével a kereskedés és a vásárlás korszerű feltételeinek megteremtése Összköltség: 32,1 millió Megvalósulás ideje: augusztus 5-től december 12-ig Finanszírozás forrása: AVOP és BM EU Önerő Alap 25,5 millió forint Elért eredmény: A fejlesztés elsődleges céljának megfelelően a meglévő létesítmény felújításával, bővítésével megvalósult a kiszolgálás feltételeinek javítása és a biztonságos kereskedés. A városi piac fedett részén, a felújított tetőzet alatt, a piaci napokon helyhasználó árul zöldséget, gyümölcsöt, virágot, mézet, tojást és gombát. A felújítást megelőzően esős idő esetén, a piac ezen részén rendszeresek voltak a beázások, a pangó vizek, amelyek zavarták, illetve nehezítették az árusítást. Jelenleg a felújított tetőzet megfelelő feltételeket biztosít, az itt történő kereskedéshez. A felújítási program keretében felépített, a piac zárhatóságát biztosító kerítés és kapurendszer jelentősen növelte a fedett piac területén működő kereskedelmi egységek biztonságát, nagymértékben javultak a vagyonvédelem feltételei. Ezen fejlesztés következményeként mivel a piaci takarítást követően a fedett csarnokrész zárt lett, így a tisztaság a piac nyitásáig biztosítható. A bővítési program részeként, a két helyen kialakított szociális blokk, a közegészségügyi előírásoknak megfelelve biztosítja a piacon dolgozók és az ott vásárlók részére a higiéniás feltételeket. A városi piac külső részén, a piaci napokon általában 150 helyhasználó végez kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet, így az itt dolgozóknak és a piac látogatóinak is rendelkezésre állnak a közegészségügyi mellékhelyiség-csoportok. A bővítés részeként megvalósított gombavizsgálói helyiségben a gombaszakértő megfelelő körülmények között végezheti tevékenységét. A kialakított raktárhelyiség az üzemeltetői tevékenységet segíti elő. A piacon a felújítást, bővítést és átalakítást követően 1 fő piacfelügyelő, 2 fő helypénzszedő és 4 fő fizikai alkalmazott dolgozik, amely kiegészül 1 fő gombaszakértővel. A fejlesztés megvalósításával a kereskedők, őstermelők, valamint a vásárlók újszerű környezetben, a mai követelményeknek megfelelő körülmények között vehetik igénybe a városi belső piacot. Pápa műemlékvédelmi tevékenysége több alkalommal is kivívta a szakmai elismerését. A város műemléki tevékenységéért, a történeti városmag megóvásáért 1989-ben Hild József díjat kapott ben a Kastélykápolna, a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermének mintaszerű restauráltatásáért és a működési funkció helyes megválasztásáért Europa Nostra díjban részesült, Magyarországon először. Az Esterházy-kastély felújítása évben a Norvég Alap keretében megkezdődött, ennek során az északi szárny 23

24 emeleti helyiségei kerültek felújításra, valamint a kiszolgáló terek készültek el. A KDOP keretében kiemelt projektként 2012-től indul meg a kastély további épületrészeinek megújítása, valamint KEOP projekt keretében a Várkert kastélyt körülvevő területének rekonstrukciója. 3.5 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai helyzet Lakónépesség és állandó népesség vizsgálata Pápa állandó népessége fő, lakónépessége fő. Ebből a Belvárosban, vagyis az akcióterületen élő állandó népesség száma 5136 fő, mely Pápa állandó népességének 15,5%-a; a lakónépesség esetében pedig 5349 fő, mely Pápa lakónépességének 15,9%-a. A népsűrűségi mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy a város átlagos népsűrűsége 3,6 fő/ha, míg a belvárosi akcióterületé ennél magasabb, 5,9 fő/ha. Az alábbi táblázatok a város lakosságának korcsoportonkénti megoszlását mutatják be: A lakónépesség és az állandó népesség megoszlása Pápa egyes városrészeiben Forrás: KSH Külterület Lakónépesség száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Pápa összesen Mutató megnevezése Belváros Alsóváros Erzsébetváros Felsőváros Várkert Vaszari út Téglagyári út Tókertváros Malomkerti Lakópark Ipari Park Nagyhanta Tapolcafő Borsosgyőr Kéttornyúlak Ezen mutatók alapján elmondható, hogy Belváros akcióterület Pápa harmadik legnépesebben lakott városrésze mind a lakónépesség számát, mind az állandó népesség számát tekintve. 24

25 A életkor szerinti megoszlást vizsgálva a következő csoportokat különböztettük meg: évesek: A csoport kormeghatározásánál a legfontosabb a felső korlát megadása volt. A 14 éves kor jelöli az általános iskolai végzettséggel már rendelkező, de középiskolai tanulmányokat még nem folytató fiatalkorúakat. Ez a lehatárolás azért is döntő fontosságú, mert országos szinten növekvő tendenciát mutat a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalkorúak esetében a más városba, más régióba való elköltözés középiskolai tanulmányok folytatása céljából évesek: A korcsoport alsó határát az első csoport kormeghatározására építettük, mely szerint a 15 éves fiatalkorú lakosság, középiskolai tanulmányait a városban folytatja tovább. A felső határ a férfiak előrehozott nyugdíjba vonulásának alsó korhatára év felettiek: A férfiak előrehozott nyugdíjba vonulásának alsó korhatárától értendő. A lakosság életkor szerinti megoszlása Pápa egyes városrészei között (%) Forrás:KSH Mutató megnevezése Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60 év és a felettiek aránya Pápa össze sen Vaszari út Téglagyá ri út Belváros Alsóváros Erzsébetváros Felsőváros Várkert Tókertváros Malomkerti Lakópark Ipari Park 16,4 16,0 15,5 14,1 19,4 15,2 19,1 13,0 16,4 23,9 24,8 17,2 20,0 18,6 12,6 64,1 59,4 67,3 59,9 66,4 67,1 60,6 61,6 55,6 68,1 73,6 63,6 64,9 61,6 73,2 19,5 24,6 17,2 26,0 14,1 17,7 20,4 25,4 28,0 8,0 1,7 19,2 15,2 19,7 14,2 Nagyhanta Tapolcafő Borsosgyőr Kéttornyúlak Külterület 25

26 A lakosság életkor szerinti megoszlása Pápa egyes városrészeiben (fő) Forrás:KSH Mutató megnevezése Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (fő) Lakónépességen belül évesek aránya (fő) Lakónépességen belül 60 év és a felettiek aránya (fő) Pápa össze sen Felső város Belváros Alsóváros Erzsébetváros Várkert Vaszari út Téglagyári út Malomkerti Lakópark Ipari Park Tókertváros Nagyhanta Tapolcafő Borsosgyőr Kéttornyúlak Külterület A fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy a belvárosi akcióterületen a városi átlaghoz képest magasabb az idősebb korcsoportba tartozó lakosság aránya, a városi átlagot megközelíti a fiatalkorú lakosság aránya, míg az aktív korúak száma valamelyest elmarad a városi átlaghoz képest. Ezt elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy a belvárosi akcióterület inkább igazgatási, gazdasági funkciókkal ellátott része Pápának, ahol a lakófunkció jelleg az elmúlt években erősen háttérbe szorult. Pápa város regisztrált születési, házasságkötési, halálozási adatai Pápán 2005-ben 424 születést regisztráltak. Ez a szám tartalmazza Pápa és vonzáskörzetének újszülötteit is. A statisztikai adat - összehasonlítva az elmúlt évek születési adataival - csökkenést mutat: 2000-ben ugyanez a szám 559, 2004-ben 476 volt. (A házasságkötések száma 2005-ben 167 volt. Ugyanez az adat 2000-ben 181, 2004-ben 153.) A halálozási statisztikák szerint 2005-ben Pápán 543-an hunytak el, 2000-ben 526-an, 2004-ben 581-en, itt a fenti adatokból egyértelmű tendencia nem rajzolódik ki, ugyanakkor megállapítható, hogy valamennyi vizsgált évben a természetes fogyás meghaladja a természetes szaporulatot, azaz a város népessége enyhén csökkenő tendenciát mutat. Az akcióterületen a kiköltözés aránya átlagosan 0,5 százalékkel haladja meg a beköltözés arányát. 26

27 A fenti adatokból megállapítható, hogy Pápa lakossága az ország népességéhez hasonlóan elöregedő tendenciát mutat, a természetes fogyás és az elvándorlás jellemzi. Mindezen jelenségek megmutatkoznak a fejlesztés által érintett akcióterületen is, ezért indokolt a tervezett beavatkozások megvalósítása a város népességmegtartó erejének fokozása céljából Gazdasági helyzet A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A gazdasági növekedés fontos színterei a Dunántúl északi és nyugati sávja voltak. A pápai kistérség mint-egy 49 településből áll, s távol esik a fő közlekedési útvonalaktól. Ebből következik elszigeteltsége, elmaradása a települések környezete, az ottani lehetséges életminőség és az információhoz való hozzájutás tekintetében. A KSH évi, a magyarországi kistérségeket összehasonlító elemzése szerint a Pápai kistérség a felzárkozó kistérségek egyike, ugyanakkor ez a megállapítás a régió többi kistérségéhez képest elmaradott helyzetet jelent. Pápa ereje, tőkevonzó képessége, munkahely teremtő potenciálja alapvető a kistérség népességmegtartó ereje szempontjából évi adatok alapján elmondható, hogy Pápán összesen 2586 működő vállalkozás volt. Az akcióterületek közül a Belvárosban 391 db a működő vállalkozások száma, mely az összes pápai vállalkozásnak mintegy 15,11%-a. A Belváros akcióterületen - mely jelen pályázat fejlesztési területe - összesen 391 kiskereskedelmi-kereskedelmi üzlet van, melyből élelmiszerbolt 47 darab, textillel foglalkozó boltok száma pedig 110 darab. 5 panzió/szálloda üzemel, továbbá 9 bank vagy egyéb jellegű szolgáltatóintézmény, a vendéglátóhelyek száma pedig összesen 56. Figyelembe véve azt, hogy Pápán 2005-ben több mint 700 kiskereskedelmi üzlet működött, a Belváros akcióterületén elhelyezkedő üzletek száma a város egészéhez képest számottevőnek mondható. A gazdaság helyzetének élénkítését szolgálja még az akcióterületen található művelődési otthon, színház, mozi, melyek a beruházást követően még nagyobb közönséget tudnak csalogatni. Állami, igazgatási, hatósági vagy igazgatásszolgáltatási funkciók ellátásáért felelős intézmények közül az akcióterületen található az Önkormányzat épülete, a bíróság, a tűzoltóság, okmányiroda, rendőrség, ügyészség és a polgárőrség. Humán szolgáltatási funkciót ellátó intézmények közül 3 körzeti orvosi rendelő, 4 gyógyszertár, 2 központi orvosi ügyelet, 1 járóbeteg szakellátást nyújtó intézmény, 2 fogászati rendelő, 1 kórház, 1 mentőállomás, 2 időskorúak otthona, 1 nappali ellátást nyújtó idősek klubja, 1 óvoda, 4 általános iskola és 2 középiskola található. Ezen mutatók alapján elmondható, hogy jelen akcióterület eddig is központi szerepet játszott a város gazdasági, kulturális, társadalmi életében 27

28 Gazdasági funkciók bemutatása Forrás:KSH Város Belváros Erzsébetváros Felsőváros Vaszari út Téglagyári út Alsóváros Tókertváros Belső várkert Külső várkert Malomkert lakópark Nagyhanta Ipari park Tapolcafő, Borsosgyőr, Kéttornyúlak Piac Kiskereskedelmi üzletek Élelmiszerüzlet Textillel foglalkozó bolt Bankok, pénzügyi szolgáltatók Ipartelep Logisztikai központ Innovációs központ Irodaház Panzió, szálloda Vendéglátó egységek száma A gazdasági funkciókat bemutató adatokból kiolvasható, hogy a kereskedelmi egységek Belváros akcióterületen koncentrálódnak. A kiskereskedelmi üzletek 53%-a található meg itt, ami kiemelkedően magas arányszám. A banki, pénzügyi szolgáltatók 90%-a az akcióterületen található meg, ami alapján a Belváros egyértelműen a város és a kistérség pénzügyi központja. Turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír Belváros, hiszen a turisták ellátását biztosító panziók, szállodák 55%-a itt működik, a vendéglátó egységek többsége szintén az akcióterületen található meg (26%). A turisztikai vonzerőt jelentő műemléki épületek, attrakciók szinte kizárólagos helyszíne az akcióterület Társadalmi helyzet Az iskolai végzettség szerinti népességeloszlás vizsgálata során két adatból a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül; illetve a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népesség körében indulunk ki ahhoz, hogy meghatározzuk a Belváros akcióterület jellemzőit e szempontok alapján: 28

29 Iskolai végzettség szerinti népességeloszlás Forrás:KSH Mutató megnevezés e Legfeljebb általános iskolai végzettségge l rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűe k a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Pápa összese n Belváro s Alsóváro s Erzsébetváro s Felsőváro s Várker t Vaszari út Téglagyár i út Tókertváro s Malomkert i Lakópark Nagyhant a Ipari Par k Tapolcaf ő Borsosgyő r Kéttornyúla k 24,1 31,3 20,3 25,5 19,2 25,3 36,7 19,9 28,4 18,1 26,8 25,8 28,0 32,4 36,4 12,5 14,1 11,6 9,4 17,1 8,9 4,9 16,6 15,3 9,2 24,3 3,4 8,7 4,8 5,5 Külterüle t Az iskolai végzettség szerinti népességeloszlás alapján elmondható, hogy Belváros akcióterületen az egyik legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, 31,3%. Ugyanez a mutató a városi átlagban 24,1%, mely az akcióterületi arány alatt van 7,2 százalékponttal. Ezen adatok alapján Belváros akcióterületet az átlaghoz képest elmaradottnak ítélhetjük meg. Ugyanakkor, míg a városi átlag alapján a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népesség között 12,5%, addig a Belvárosban ez a mutató 1,6 százalékponttal magasabb, azaz 14,1%. A fenti adatok alapján a városrész lakosságának iskolázottsága alapján diverzifikált képet mutat Munkaerő-piaci, foglalkoztatottsági helyzet Ahhoz, hogy Pápa város Belváros akcióterületének foglalkoztatottságáról pontosabb képet kapjunk érdemes megvizsgálni elsősorban azt: 29

30 hogy Pápán összesen milyen arányban vannak a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők az aktív (15-59 évesek) korúakon belül; hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya milyen az aktív korúakon belül; hogy a foglalkoztatottak aránya hogyan alakul a éves népességen belül, és azt, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások száma milyen arányt mutat. Foglalkoztatottsági mutatók Forrás:KSH Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajöve- Pápa össze sen Belvá ros Alsóvá ros Felső - város Várke rt Vasza ri út Tégla gyári út Tókertv áros Malom kerti Lakóp ark Nagyha nta Ipari Park Tapolca fő 37,7 45,4 37,2 37,0 35,4 33,2 39,9 34,9 41,0 44,5 49,0 40,6 38,6 37,8 24,8 13,9 21,9 11,5 14,0 11,2 13,0 19,3 10,6 20,8 11,1 19,9 14,0 14,7 13,0 13,4 Bors osgy őr Kéttor nyúla k Erzséb etváros Külterület 30

31 delemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 58,2 51,2 59,1 57,4 61,2 31,7 55,1 59,3 55,4 54,1 50,8 55,8 58,2 56,7 72,0 36,0 46,3 32,3 41,7 29,1 34,0 37,4 37,4 34,8 22,5 9,8 38,7 35,5 35,5 46,2 A város munkanélküliségi adatai kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál. Pápa városában a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 37,7%. Ennél az aránynál 7,7 százalékponttal magasabb a Belváros aránya, ezzel a második legrosszabb helyzetben lévő városrész a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül összesen Pápán 13,9%. A belvárosi akcióterület e mutató alapján 8 százalékpontos elmaradást mutat, ezzel a városban a leghátrányosabb helyzetben lévő városrész. Pápa városában a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 58,2. Ehhez viszonyítva a belvárosi akcióterület 49,4-es aránya jóval elmarad a városétól, összevetve a többi akcióterülettel pedig a belvárosiban a legalacsonyabb a mutató értéke. A belvárosi akcióterület Pápa legelmaradottabb városrésze a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát tekintve. Míg Pápán az arány 36,0%, addig a Belvárosban ugyanennek a mutatónak az értéke 46,3%. Összefoglalóan elmondható, hogy a belvárosi akcióterület az átlagosnál fejletlenebb képet mutat a foglalkoztatási mutatóit tekintve. 31

32 3.5.5 Jövedelmi helyzet Az Integrált városfejlesztési stratégia adatai alapján a Belváros az egyik legkedvezőbb mutatókkal rendelkező akcióterülete a településnek. Mint az alábbi táblázatból látható, a Belvárosban a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 12% (helyi), illetve 8% (normatív). A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 9%, míg a város egészére nézve ez az érték 14 %. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 9%, a városi érték ugyanitt 18%. A HHH gyermekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 12%, Pápa egészére nézve 14%. A fenti mutatók terén tehát a belvárost minden szempontból fejlettebbnek ítélhetjük meg, illetve megállapítható, hogy általában a magasabb jövedelemmel rendelkező lakosok élnek ezen a településrészen Környezeti értékek és károk bemutatása, feltárása A Belváros forgalma, ami alapvetően befolyásolja a levegőminőséget, mára a forgalomszervezési-fejlesztési lépések folytán csökkenőben van. Ennek jótékony hatása jól érzékelhető. A Belvároson jelenleg áthaladó átmenő forgalom és a területi célforgalom együttes hatása már csak határérték közeli zajszintet produkál. 32

33 A Belváros, mint középkori utcahálózattal rendelkező településrész, zöldfelületekben szegény. A terület utcáinak kb. a fele fásítatlan, ennek okai részben a viszonylag keskeny utcák, a forgalmi és parkolási területigény, valamint az egyébként jól kiépített közműhálózat. A Belváros területén ipari üzem, barnamező nem található, jelentős szennyező forrást egyedül a gépjárműforgalom jelent, elsősorban zaj és légszennyezés terén. További szennyezőként jelennek meg az itt működő kereskedelmi egységek, vendéglátó ipari egységek. A szelektív hulladékgyűjtés a Belvárosban jelenleg nem teljes körűen megoldott. A Belváros gazdag műemléki védettségű épületekben. A Fő tér, a barokk templom, az Eszterházy-kastély és a történelmi belváros épületei sorolhatók ide elsősorban Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte A Belvárosi akcióterületen a következő közigazgatási funkciót ellátó intézmények találhatók: 1. Polgármesteri Hivatal 2. Okmányiroda 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 4. Gyámhivatal 5. Országos Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltsége 6. Rendőrkapitányság 7. Polgárvédelmi Kirendeltség 8. Tűzoltóság 9. Pápa Városi Bíróság 10. Pápa Városi Ügyészség 11. Veszprém Megyei Munkaügyi Központ kirendeltsége A közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények a következők: 1. Gróf Eszterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 2. Mentőállomás 3. Városi Televízió 4. Városgondnokság 5. Városi Nagyposta 6. Jókai Mór Művelődési Központ és Színház 7. Pedagógus Művelődési Ház 33

34 8. Gróf Eszterházy Kastély 9. Római Katolikus Nagytemplom 10. Pápai Református Templom 11. Pápai Református Kollégium 12. Zsinagóga 13. Szent Anna Katolikus Templom 14. Hotel Arany Griff Szálló 15. Kékfestő Múzeum 16. Református Tudományos Gyűjtemények 17. Református Ótemplom 18. Bencés templom 19. Ferences templom és kolostor 20. Petőfi Filmszínház 21. Autóbusz és pályaudvar 22. Városi belső piac 23. Szent Antal Óvoda 24. Szent István Római Katolikus Általános Iskola 25. Tarczy Lajos Általános Iskola 26. Balla Róbert téri Általános Iskola 27. Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola 28. Türr István Gimnázium és Kollégium 29. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 30. Idősek Otthona 31. Idősek Gondozóháza 32. Pápai Áruház 33. Somogyi Galéria 34. Hollósi Galéria 35. Karlovitz Gyógyszertár 36. Szent Anna Patika 37. Erzsébet Patika 38. Hella Gyógyszertár 39. Kis téri Gyógyszertár 40. Jókai Mór Városi Könyvtár 34

35 Mint látható, a Belvárosban működik a közszolgáltatási feladatokat ellátó és az igazgatási funkciót betöltő szinte valamennyi intézmény. A fenti intézmények részben a város Önkormányzata fenntartásában működnek, több közülük egyházi fenntartású, de itt találhatóak különböző országos vagy megyei szervezetek helyi kirendeltségei is. A közszolgáltatást vagy közigazgatási funkciót ellátó intézmények egy része turisztikai vonzerőt is jelent (templomok, múzeumok) Közbiztonság A Pápai Rendőrkapitányság 2009 novemberében szolgáltatott információi alapján az ismertté vált bűncselekmények 10%-át követték el az akcióterületen, összesen 106 bűncselekményt 2009-ben. Ez a szám tartalmazza a nem közterületen elkövetett bűncselekményeket is. A bűncselekmények közel felét (46 db) a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. A második leggyakoribb a járművezetés ittas állapotban, ezt követi a testi sértés bűncselekmény. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Belváros Pápa jó helyzetben lévő akcióterülete közbiztonság szempontjából, ugyanakkor a vagyon elleni bűncselekmények visszaszorítása célként jelenik meg. 3.6 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Tekintettel arra, hogy a város e területén található a legtöbb humán szolgáltatási funkciót ellátó, illetve állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciót ellátó intézmény, a Belváros, mint városrész és ezen belül a belvárosi akcióterület megközelíthetősége kiemelt fontosságú. Pápa Főterét a helyközi járatok ugyan nem érintik, de a helyi járatok szempontjából ez a legfontosabb fel- és leszállóhely. Az intézmények, kereskedelmi és szolgáltató egységek közelsége miatt a Fő téren bonyolódik a legnagyobb utascsere, mely naponta több ezer főre tehető. A városban található 12 távolsági autóbusz megállóból 3 ezen a területen található. A parkolás Pápa életében mindennapi problémát jelent. Gondot okoz egyrészről a fizető parkolás bevezetése, másrészt az e zónák változása. Jelenleg a városban két fizető parkolási zóna működik, mind a kettő a belvárosi akcióterületen. A belvárosi közterületek parkoló kihasználtsága a nappali időszakban 40-75%-os, az éjjeli időszakban pedig 10-30%-os. A parkolási problémák tehát nem elsősorban a Belváros lakosságát érintik, hanem az itt kereskedelmi-intézményi funkciókat igénybe vevők körét. A gyalogos és kerékpáros közlekedési feltételeket vizsgálva elmondható, hogy a gyalogos közlekedés feltételei az akcióterületen mindenhol adottak, míg a kerékpározást elősegítő, preferáló infrastruktúra hiányzik. 35

36 A Belváros, és ahhoz szerkezetileg kapcsolódó egyéb területek közterületeinek burkolatai igen változatos képet mutatnak, nincs egységes rendszer a burkolat típusok alkalmazásában. A műemléki illetve műemléki jellegű épületeket a mainál egységesebb burkolathasználat jobban kiemelné és látványosabbá tenné Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Pápa Belvárosának csatornázása elválasztott rendszerű. A csapadékvíz elvezetésének jelentős többsége zárt csapadékcsatornában történik, megtalálhatók azonban az utcákon a nyílt árkos, illetve folyókás elvezetési formák is. A Belváros alatt van egy szivárogtató, ami folyamatos karbantartást igényel. A talajvíz szinte mindenütt a terepszint közelében van és a város több pontján van talajvízszint figyelő kút. A belvárosi akcióterület minden utcája csatornázott, a szennyvízelvezetés megoldott. Villamosenergia ellátás terén a Belváros területén a középfeszültségű ellátást 10kV-os kábelhálózat, a belvárosi akcióterület gázellátását a gázfogadó állomásokból kiinduló 3 bar nyomású középnyomású gerinchálózat végzi. Ami a fejlesztéssel érintett területeket illeti, a Fő tér közművei elavultak, felújításra szorulnak, melyről részletesen az ATT vonatkozó 5-ös fejezetében számolunk be Lakáshelyzet Pápa lakásállománya 2001-ben összesen db volt. A belvárosi akcióterületen a lakások 17,9-a található, mely Pápa 14 városrészét vizsgálva jelentősnek mondható. Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Pápa összes en Belváros Alsóváros Erzsébetváros Felsőváros Várkert Lakásállomány Pápán Forrás:KSH Vaszari út Téglagyári út Tókertváros Ipari Park ,2 17,7 4,8 15,2 8,6 4,4 23,3 8,4 21,3 2,9 1,6 31,0 36,6 98,7 51,1 Kéttornyúlak Malomke rti Lakópark Nagyhanta Tapolcafő Borsosgyőr Külterület 36

37 Mint az a fenti táblázatból is látható, a belvárosi lakásállomány esetén az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya a városi átlagnál magasabb, de nem ez a legrosszabb helyzetű városrész. A lakásállomány városi lakásállomány egészéhez mért aránya jelentősnek mondható, ez alapján a Belvárosi akcióterületet Pápa sűrűn lakott akcióterületének tekinthetjük Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota A funkcióelemzéssel foglalkozó fejezetben (3.7) ismertetettek alapján megállapítható, hogy a Belvárosban a jelenlegi funkciók erősítésére és bizonyos hiányzó közfunkciók pótlására van szükség, ugyanakkor az alapvető városi funkciókat betöltő intézmények mind megtalálhatóak az akcióterületen, ezek infrastrukturális háttérének fejlesztésére, korszerűsítésére van szükség. Összefoglalás Pápa lakónépessége fő, ebből a Belvárosban élő lakónépesség 5349 fő, mely Pápa lakónépességének 15,9%-a.a Belváros átlagos népsűrűsége 5,9 fő/ha. Pápa lakossága elöregedő tendenciát mutat, a természetes fogyás és az elvándorlás jellemzi, ezért indokolt a tervezett beavatkozások megvalósítása a város népességmegtartó erejének fokozása céljából. A kereskedelmi egységek a Belvárosban koncentrálódnak. A kiskereskedelmi üzletek 53%-a található meg itt, ami kiemelkedően magas arányszám. A banki, pénzügyi szolgáltatók 90%-a is itt található, ami alapján a Belváros egyértelműen a város és a kistérség pénzügyi központja. Turisztikai szempontból is kiemelkedő, hiszen a turisták ellátását biztosító panziók, szállodák 55%-a itt működik, valamint a vendéglátó egységek többsége (26%) is itt található. A turisztikai vonzerőt jelentő műemléki épületek, attrakciók szinte kizárólagos helyszíne a Belváros. A Belváros forgalma a forgalomszervezési-fejlesztési lépések folytán csökkenőben van. A Belváros, mint középkori utcahálózattal rendelkező településrész, zöldfelületekben szegény. A terület utcáinak kb. a fele fásítatlan, ennek okai részben a viszonylag keskeny utcák, a forgalmi és parkolási területigény, valamint az egyébként jól kiépített közműhálózat. A Belváros területén ipari üzem, barnamező nem található, jelentős szennyező forrást egyedül a gépjárműforgalom jelent, elsősorban zaj és légszennyezés terén. A szelektív hulladékgyűjtés a Belvárosban jelenleg nem teljes körűen megoldott Akcióterületi SWOT-elemzés Erősségek Európa egyik legszebb barokk Belvárosa és főtere, számos műemléki és védett épülettel A hetvenes évek közepétől erőteljes városkép-védelem és elismert rekonstrukciós tevékenység folyt A Belváros kiterjedt kereskedelmi és szolgáltató funkcióknak ad helyet, itt található a város közigazgatása és több oktatási intézmény 37

38 A város közepén található az Esterházy-kastély és a hozzá tartozó Belső-Várkert (Pápa zöld szíve ), egyedi, a városon túlmutató vonzerővel Bőséges funkcióellátottság Gyengeségek Elöregedő népesség magas aránya városrészben Rossz aktivitási, foglalkoztatási és jövedelmi mutatók jellemzők a városrész társadalmára A városképet elcsúfító épületek jelenléte (pl. Pápai Áruház) A Fő-téren erős forgalom haladt keresztül, a Fő-tér jelenlegi formájában nem tölti be a városi rendezvény és pihenőtér funkciót Számos közterület felújításra szorul (burkolatok, utcabútorok, stb.) Egyes műemléki épületek nagyon rossz állapotban vannak (pl. Esterházy-kastély, Zsinagóga) A Belváros forgalomszervezése nem ideális Kevés számú, zsúfolt parkolók Közművek elavultsága Lehetőségek Magánerős fejlesztések bekapcsolódása a történelmi Belváros megújítására Külső források bevonása, támogatások megszerzése Széleskörű partnerség kialakításával a helyi források aktivizálása, ösztönzése Ösztönző önkormányzati politika kialakításával helyi források aktivizálása, ösztönzése Veszélyek A városrész közterületeinek és épületeinek leromlása Rossz forgalomszervezéssel (a forgalom teljes kitiltásával) a városrész kiürülése Belvárosi gazdasági funkciók eltűnése, funkcióvesztés Magasabb jövedelmi helyzetű csoportok elvándorlása, elszegényedés Az áthaladó forgalom miatti zsúfoltság, zaj és szennyezés, környezeti problémák fokozódása Elégtelen források a városrész fejlesztésére 38

39 3.7 Funkcióelemzés, igényfelmérés és kihasználtsági terv Funkcióelemzés A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által közzétett, a (részletes) Akcióterületi Terv tartalmát szabályozó útmutató szerint szükséges, hogy a projektgazda a funkcióelemzés keretében számba vegye az akcióterületi terv az akcióterületen található funkciókat és elemezze azokat. Megvizsgálja, hogy milyen az egyes funkciók hatóköre, csak az akcióterületre vagy tágabb területre terjednek-e ki, megvizsgálja, hogy az adott funkció sűrűsége megfelelő-e vagy bármilyen változtatás szükséges, és megvizsgálja, hogy az akcióterületen milyen funkcióhiányok azonosíthatóak, és ezen hiányok pótlására az akcióterületi terv milyen lehetőségeket teremt. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a terület funkcióellátottságát A Belváros funkcióellátottságának összesített adatai Gazdasági funkciók Piac 1 Kiskereskedelmi (összesen és élelm., ruha) üzletek száma Ö: 391 É: 47 R: 110 Bankok, pénzügyi szolgáltatók száma 9 Ipartelep 0 Logisztikai központ 0 Innovációs központ 0 Irodaház 0 Panzió, szálloda 5 Vendéglátó egységek száma 56 Közlekedési, távközlési funkciók és infrastruktúra 3 Vasútállomás 0 Postahivatal (fókposta) 1 Helyi autóbuszjárat Igen Távolsági autóbuszmegálló Tömegközlekedés 0 Benzinkút 1 Taxiszolgáltatás Városi Közüzemi vízhálózat léte Igen Zárt közcsatornahálózat Igen 39

40 Közösségi funkciók Önkormányzati közművelődési könyvtár 0 Művelődési otthon jellegű intézmény (telephely) 1 Kulturális központ 0 Színház 1 Mozi 1 Sport infrastruktúra 0 Szabadidőcsarnok 0 Szabadtéri szabadidő központ 0 Uszoda 0 Strand 0 Rendezvénycsarnok 0 Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzat 1 Területi hatósági intézmények 7 Bíróság 1 Börtön 0 Tűzoltóság 1 Okmányiroda 1 Rendőrség 1 Ügyészség 1 Polgárőrség 1 Humán szolgáltatási funkciók Körzeti orvosi (háziorvosi) székhely 3 Gyógyszertár 4 Központi körzeti (háziorvosi) ügyelet 2 Járóbeteg szakellátás 1 Fogászati szakrendelés 2 40

41 Kórház 1 Mentőállomás 1 Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény 0 Időskorúak otthona 2 Nappali ellátást nyújtó idősek klubja 1 Bölcsőde 0 Óvoda 1 Általános iskola 4 Középiskola 2 Felsőoktatási intézmény 0 Kutatóintézet 0 K+F funkció 0 Mint azt a fentiekből is látszik, a Belvárosi Akcióterület egyértelműen a város igazgatási és kulturális központja, illetve a település gazdasági életében is meghatározó szerepet tölt be, tekintettel arra, hogy itt helyezkednek el azok a forgalmasabb belvárosi utak, utcák, terek, melyek mentén sorakoznak a kiskereskedelemmel foglalkozó boltok, üzletek, illetve a vendéglátó- és szórakozóhelyek. Itt található a város szállodái közül 5, 9 bankfiók, szinte valamennyi igazgatási funkciót ellátó intézmény. A funkcióelemzésről összefoglalóan elmondhatjuk, hogy - állami-igazgatási-hatósági-igazságszolgáltatási funkciók terén az akcióterület ellátottsága megfelelő, ugyanakkor a funkciókat ellátó épületek infrastrukturális állapota sok esetben nem kielégítő. Funkcióbővítésre ez alapján e téren nincs szükség, ugyanakkor az itt megtalálható intézmények szolgáltatási színvonalának emelése, a megfelelő háttér-infrastruktúra megteremtése indokolt. - gazdasági funkciók terén a belvárosi akcióterület szintén viszonylag jó funkcióellátottságnak örvend: igaz, hogy bizonyos típusú gazdasági egységeknek (hipermarketek, ipartelepek) jellemzően nem a belváros szokott otthont adni, így nem meglepő ezek hiánya az akcióterületen. Ugyanakkor látható, hogy a kiskereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek és szórakozóhelyek terén domináns az akcióterület. Szükséges azonban olyan infrastrukturális környezet megteremtése, mely növeli a belvárosi üzletek és vendéglátóhelyek forgalmát, esetleg átstrukturálja a jelenlegi üzlet-szerkezetet. - közlekedési, távközlési funkciók: e téren elmondható, hogy az akcióterület közmű-ellátottsága megfelelő ugyan, de elavult. A közlekedési funkciók esetén megállapítható, hogy a városközpontban inkább a forgalomcsillapított utak, utcák arányát szükséges növelni, hogy az itt található boltok, üzletek forgalmát növelni lehessen. A belváros forgalma a városrehabilitációs beavatkozás miatt átszervezésre szorul. 41

42 - közösségi funkciók terén a Belváros ellátottsága jó a város egészéhez képest, ugyanakkor az intézmények száma nem túl nagy, mindenképpen bővítésre szorul. Nincsenek szabadidős központok, kulturális központok a területen. A meglévő kapacitások felújítása szükséges, - humán funkciók terén a Belváros funkcióellátottsága megfelelőnek mondható, természetesen itt is meg kell vizsgálni, hogy az ellátást nyújtó intézmények, nevelési intézmények infrastruktúrája nem szorul-e fejlesztésre, illetve szükséges annak vizsgálata, hogy a jelenleg hiányzó funkciók közül melyeket érdemes Pápára, illetve a belvárosi akcióterületre vonzani. Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterületen a közösségi és gazdasági funkciók fejlesztése, bővítése indokolt, itt ugyanis funkcióhiány jelentkezik, az igazgatási és humán funkciók esetén bővítés nem szükséges, de az infrastrukturális háttér kell, hogy javuljon, a közlekedési fejlesztések pedig a többi funkcióhoz igazítva kell, hogy történjenek. Ami a funkciók hatósugarát illeti: - az állami-igazgatási-hatósági-igazságszolgáltatási funkciók esetében nemcsak akcióterületi, de városi, sőt, kistérségi hatósugárról beszélhetünk. Az itt működő hatóságok, hivatalok feladataikat egész Pápára, illetve a Pápai Kistérségre kiterjedően ellátják. - a gazdasági funkciók esetében a hatókör nem egyértelműen lehatárolható: míg az itt működő bankfiókok, panziók és szállodák Pápára, és a kistérség egészére kiterjedően szolgáltatnak, addig a kisebb boltok, üzletek forgalma már inkább csak az akcióterületet, városrészt szolgálja ki. Látni kell azt is, hogy az akcióterületen található üzletek forgalma azért sem tud növekedni, mert jelenleg jelentős az átmenő forgalom a területen, sétálóutcák, forgalomcsillapított utcák, terek hiányában nincs lehetőség ezen területek gazdasági vérkeringésbe való jobb bekapcsolására. - közlekedési, távközlési funkciók: hatósugarukat tekintve elsősorban az akcióterületet szolgálják ki. - közösségi funkciók: hatósugaruk több esetben nagyobb, mint az akcióterület, a város egészére és a kistérségre is kiterjed. Így a Művelődési Ház, Színház illetve a Mozi esetében is az akcióterületnél jóval nagyobb kiterjedésű az intézmények hatósugara. - humán funkciók: a humán funkciók esetén a területen működő általános iskolák, óvodák elsősorban az akcióterületet és a városrészt szolgálják ki, míg a középfokú nevelési intézmények, az egészségügyi intézmények, a Kórház az egész kistérség számára meghatározó szolgáltatást nyújtanak. Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterületen a legtöbb funkcióhoz kapcsolódó intézmények, szervezetek az akcióterületnél lényegesen nagyobb területre vonatkozóan működnek, nagyobb vonzáskörzetük van, azaz az akcióterület és benne ezen intézmények, szervezetek fejlesztése kihat a város egészének, illetve a kistérség egészének fejlesztésére is. A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy az esetleges funkcióhiányok orvoslására az akcióterületi tervben felvázolt fejlesztések közvetlenül vagy közvetve milyen lehetőséget teremtenek: 42

43 Projekt megnevezése Melyik funkcióhoz kapcsolódik 1.1. Kossuth utca közterületeinek rendezése gazdasági 1.2. Pápai Áruház területének revitalizációja gazdasági 1.3. Március 15. tér közterületeinek rendezése közlekedési, közösségi 1.4. Filmszínház épületének és környezetének rekonstrukciója közösségi, gazdasági 1.5. Szent István u. 12 sz. alatti épület és környezetének rekonstrukciója közösségi 1.6. Zsinagóga épületegyüttes rekonstrukciója közösségi 1.7. Ferences kolostor rekonstrukciója közösségi 1.8. Fő tér közterületeinek rendezése közösségi, közlekedési, gazdasági 1.9. Fő utca közterületeinek rendezése közösségi, közlekedési, gazdasági közigazgatási Petőfi Sándor utca közterületeinek rendezése közlekedési Csáky u. csomópont közterület rendezése közlekedési Korvin u. Irhás u. közterületeinek rendezése közlekedési, Fő u térfalak rendezése nem besorolható Buszpályaudvar és városi piac közterületeinek rendezése közlekedési, gazdasági Buszpályaudvar főépület rekonstrukciója ( ben megvalósult) közlekedési Pálos tér közterületeinek rendezése közlekedési, gazdasági, közösségi Böröczky domb közterületeinek rendezése( ben megvalósult) közlekedési, közösségi Anna tér közterületeinek rendezése közlekedési, közösségi Vásár utca közterületeinek rendezése közlekedési Gróf Esterházy Kórház rekonstrukciója humán 43

44 4.2. A Türr István Gimnázium rekonstrukciója humán Igényfelmérés és kihasználtsági terv A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által megjelentetett Akcióterületi Tervhez kapcsolódó útmutató kötelezően előírja a projektgazda számára, hogy a - közszféra - közösségi - illetve Önkormányzat által működtetett gazdasági funkció esetén a fejlesztés indokoltságát részletes igényfelmérésnek, funkcióelemzésnek kell alátámasztania. A fentiek értelmében jelen fejezetben az egyes funkciókhoz kapcsolódóan ismertetjük az igényfelmérés menetét, eredményét és a kihasználtsági tervet. Az útmutató előírásai szerint az alábbi projekttevékenységek kapcsán kellett az igényfelmérést elvégezni, illetve kihasználtsági tervet készíteni: 1. Fő utca kapcsán fejlesztendő önkormányzati hivatali épületegyüttes (közszféra funkciót betöltő helyiségek) 2. Fő utca 5. épületben emeleti helyiségcsoportban rendezvényterem és konferenciaközpont kialakítása (gazdasági funkcióként) 3. Fő utca 7. épületben pinceszinten Nemzetiségi és Civil Klub kialakítása (közösségi funkció) 4. Mozi rekonstrukciója, homlokzat-felújítás és büfé kialakítás (gazdasági funkció) Igényfelmérés és kihasználtsági terv Fő utca es épületegyüttes, közszféra funkció Az igényfelmérés folyamata, körülményei Az egyes funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés során törekedtünk arra, hogy lehetőség szerint változatos módszerek alkalmazásával minden elsődleges érintetti csoportot bevonjunk a projektfejlesztés folyamatába. Az igényfelmérés a Fő u es épületegyüttes esetén már az első fordulós pályázat beadását követően megkezdődött. A célcsoportok kijelölése, bevonása A fejlesztés kapcsán mint azt már az előzetes Akcióterületi Tervben is bemutattuk érintett-elemzést végeztünk. Az érintett-elemzés idegen nevén stakeholder analízis az első lépés a fejlesztés célcsoportjainak azonosításához. A stakeholder analízis keretében első lépésben reakciójukat tekintve homogén csoportokat jelölünk ki azokból, akiket a fejlesztés közvetve vagy közvetlenül érint. A következő lépésben megvizsgáljuk, hogy ezek az érintetti csoportok hogyan viszonyulnak a projekt keretében tervezett fejlesztésekhez. Amennyiben a 44

45 viszonyulásuk pozitív, a projekt célcsoportjává válnak. Ha viszonyulásuk negatív vagy semleges, olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek eredményeképp a projekt célcsoportjává tehetők, azaz eredeti véleményük pozitív, támogató magatartássá fordítható. A projekt célcsoportja aszerint szegmentálódik tovább, hogy közvetlenül vagy közvetve érintettek a projektben. A támogató hozzáállású, a projektben közvetlenül érintett csoport a projekt elsődleges célcsoportja, a támogató hozzáállású, de a projektben csak közvetetten érintett kör pedig a projekt másodlagos célcsoportja. A fentiek alapján projektelemünk célcsoportját a következő alcsoportok alkotják: Elsődleges célcsoport: Pápa/illetve a Belvárosi akcióterület lakossága: o o Támogató hozzáállás oka: a fejlesztés eredményeképp esztétikus, hatékonyan működő, ügyfélbarát Polgármesteri Hivatal jön létre. Becsült nagyság: 32 ezer fő A Polgármesteri Hivatal dolgozói o o Másodlagos célcsoport: Támogató hozzáállás oka: a fejlesztés eredményeképp esztétikus, modern munkakörnyezetben dolgozhatnak. Becsült nagyság: 97 fő A kistérség lakossága o o Támogató hozzáállás oka: a fejlesztés eredményeképp a kistérségi feladatokat is ellátó Polgármesteri Hivatal esztétikusabb, modern, ügyfélbarát környezetben fogadja őket. Becsült nagyság: kb. 60 ezer fő A város Önkormányzata o o Támogató hozzáállás oka: Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan gazdaságosabban üzemeltethető, a létszámbővítés lehetséges Becsült nagyság: 1 Önkormányzat 45

46 A fentiekben megjelölt célcsoportok közül elsősorban az elsődleges célcsoportokra fókuszáltunk, az igényfelmérés az alábbi módszerekkel és időben történt: Célcsoport Igényfelmérés módszere Időpontja Módszer indoklása A város lakossága Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintán az akcióterületen november 2-3. Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintavétel segítségével az akcióterületen, a fejlesztési területen megforduló lakosság körében. A szempontrendszer: a minta legyen kellőképp nagy a véleményformáláshoz, illetve elsődlegesen az akcióterület lakói legyenek a megkérdezettek. Dokumentáció: kérdőívek, kérdőívek kiértékelése A polgármesteri hivatal dolgozói A jegyzőhöz érkező visszacsatolások beépítése, illetve ÁROP pályázat diagnosztikája október elejéig folyamatos A jegyző, mint a Hivatal vezetője rendelkezett megfelelő információval a Hivatal egyes szervezeti egységeinek létszámáról, munkavégzési feltételeiről, igényekről. A város Önkormányzata Folyamatos egyeztetés, mélyinterjú a jegyzővel 2009 novemberéig A tulajdonos és a fejlesztést végző Önkormányzat végig részt vett a projektfejlesztés során az intézmény működési tervének kialakításában. 46

47 Az igényfelmérés eredménye A 2 legfontosabb célcsoportba tartozók az alábbiak szerint fogalmazták meg véleményüket a fejlesztendő projektről: 1) Város lakossága (kérdőíves felmérés eredménye) A lakosság megkérdezése során azt kérdeztük, kerültek-e kapcsolatba az elmúlt időszakban a Polgármesteri Hivatallal, mennyi az átlagos ügyintézési idő és mennyire elégedettek az itt folyó munkával, illetve megfelelőnek tartják a városon belüli elhelyezkedését az egyes igazgatási funkciót ellátó intézményeknek. A megkérdezettek 55,3%-a került kapcsolatba a Polgármesteri Hivatallal, 58%-a kevesebb, mint 1 óra alatt el tudta intézni a hivatalos ügyet, ami miatt felkereste a hivatalt. A min javítana a Polgármesteri Hivatal infrastruktúráján kérdésre az alábbi válaszok érkeztek: Látható, hogy az új épület kialakítása során az akadálymentesítésre és az ügyfélváró helyiségek állapotának fejlesztésére, ügyfélhívó rendszer bevezetésére kell nagyobb hangsúlyt helyezni. 2) A Polgármesteri Hivatal dolgozói, a szervezetátvilágítás tapasztalatai Pápa Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program pályázatán támogatást nyert a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésére. A pályázat lebonyolításának első lépésében a szervezetfejlesztéssel megbízott cég, a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési 47

48 Tanácsadó Kft. Visszajelző Anyagot készített a Hivatal működéséről. Ezt a tanulmányt használtuk fel a jelenlegi igényfelmérés során is. A munkatársak közül (97 fő) 89-en töltötték ki a kérdőívet, ami 91,7%os kitöltési arányt jelent. A felmérés során a munkatársakat arról kérdezték, milyen mértékben elégedettek saját munkahelyi környezetükről, illetve mit tartanak fontosnak, motiválónak saját munkahelyük kapcsán. E kérdőív eredményeként a következőket fogalmazhatjuk meg: Az első ábra az elvárást, a második az elégedettséget mutatja. A munkatársak által meghatározott legfontosabb szempontokat és a velük való elégedettség a következő táblázat mutatja: 48

49 Mint a fenti táblázatokból látható, a munkahelyi infrastruktúrával a dolgozók viszonylag elégedettek, nincs problémájuk a technikai felszereltséggel sem. A hivatal költöztetését a fentiek alapján a gazdaságosabb üzemeltetés, illetve a jelenlegi hivatali épület jobb hasznosítása indokolja, nem a munkatársi elégedetlenség. Ugyanakkor ha alaposabban megvizsgáljuk a szervezetfejlesztési kérdőív eredményeit, az is látszik, hogy a Hivatal jelenlegi működésének problémái a rossz kommunikációra és feladatmegosztásra vezethetőek vissza. Ez is javítható ösztönzőbb, motiváló munkahelyi környezet kialakításával. Emellett a legnagyobb problémák között említették a leterheltséget, melynek a jobb munkaszervezés mellett megoldása lehet a többlet munkaerő felvétele is. Ennek megvalósulása azonban az anyagi források rendelkezésre állása mellett attól is függ, van e lehetőség leültetni a kollégát a megfelelő irodában. Ez nyilvánvalóvá teszi a bővítés szükségszerűségét. Konkurens intézmények A Polgármesteri Hivatal kapcsán konkurens intézményről nem beszélhetünk. Kiegészítő szolgáltatást kínálnak az akcióterületen elhelyezkedő igazgatási funkciót ellátó hivatalok. Szolgáltatások és igények elemzése A Polgármesteri Hivatal által kínált szolgáltatások összefoglalóan a felmerült igények mentén a következők: Célcsoport Igényfelmérés során feltárt igény Nyújtott szolgáltatás Hatékony, ügyfélközpontú ügyintézés, Akadálymentes környezet, kulturált Lakosság akadálymentes környezet ügyintézést lehetővé tevő infrastruktúra Kulturált munkakörnyezet, Dolgozók Jobb kommunikáció, jó munkahelyi légkör jobb munkavégzési körülmények Gazdaságosan üzemeltethető polgármesteri A jelenlegi épület megújítása, hatékony Önkormányzat hivatal üzemeltetése 49

50 A kihasználtsági terv és az igényfelmérés kapcsolata Jelen kihasználtsági terv az előzőekben bemutatott igényfelmérésen alapszik, hiszen az új hivatal tervezésekor figyelembe vettük a célcsoportok által adott válaszokat, és azok megjelennek az engedélyes és kiviteli szintű terveken. A fentiek alapján a hangsúly az energiatakarékos, hatékony üzemeltetésen, a megfelelő helyiségbeosztáson és az akadálymentesítésen volt. Az engedélyes tervek műszaki leírása már tartalmazza az épület funkcionális kihasználtságára vonatkozó leírást az alábbiak szerint. Az épületegyüttes alapvető közigazgatási funkciója továbbra is megmarad. A rekonstrukció célja olyan funkcionális kapcsolatrendszer kialakítása, amely az épület építészeti, műemléki értékeinek megőrzése mellett korszerű, rendeltetésszerű használatra alkalmas egységeket eredményez. Az épületegyüttes központi épülete a Fő utca 7-es szám alatti épület marad, amelynek kapualja és udvara könnyű szakipari szerkezetekkel az udvar felőli oldalon bezárásra, illetve lefedésre kerül. Az átalakításra, bővítésre kerülő közlekedési rendszer lehetővé teszi, hogy a kialakuló előcsarnokból a három épület legtöbb egysége megközelíthető legyen. Ennek földszintje a 9-es épület földszinti tereivel összekapcsolva fogadja be a legnagyobb forgalmú funkcionális egységet, az okmányiroda helyiségeit. Az épületbe bejutva a kaputól jobbra kialakul egy ügyfélszolgálati helyiségcsoport, amely ügyfélfogadási időn túl zsilipként tud működni. Az épület déli szárnyának végében új lépcsőház létesül személyfelvonóval az orsótérben. A lépcsőház a pince, földszint és az I. emelet között teremt akadálymentesen is használható közlekedési kapcsolatot. A jobb oldali szárny és a hátsó udvar szintje három lépcsőfokkal magasabban helyezkedik el az előcsarnok szintjénél, az akadálymentes használat érdekében a jobb oldalon a homlokzati fal mentén rámpa kerül beépítésre. Az okmányirodához tartozó többi helyiség és az előcsarnok egy szinten kerül kialakításra. A Fő utca 5. szám felé korábban átnyitott átjáró megszűnik. A Fő utca 5. szám földszinti helyiségeiben, az utcai helyiségcsoportban az informatikai iroda kap helyet. Az épületegyüttes három Fő utcai bejárata megmarad, az udvarok pedig egy összefüggő belső járdafelülettel összekapcsolódnak. A Fő utca 5. hátsó udvari szárnyában található egykori valószínűsíthetően kovácsműhely két helyisége közül az egyik átalakul áthajtóvá és a szomszédos 7- es épületrész átnyitásával kapuáthajtót képeznek. A műhely két helyiségének udvari boltozatos nyílásai kinyílnak, az átjáró melletti helyiségben kerékpártároló és a hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas hulladéktároló jön létre. Az emelet legmeghatározóbb funkciója a Fő utca 5. számú épület udvari szárnyában található díszterem, amely többek között a képviselőtestületi üléseknek is helyet ad. Ezt szolgálják ki az 5-ös, 7-es épületben kialakuló reprezentatív előterek, tárgyalóterem és a használathoz szükséges vizesblokk, valamint ruhatár. A nagyterem mindkét épületből elérhető, de nagyobb rendezvények esetén a 7-es épület felőli helyiségek alkalmasak megfelelő bevezetésre és tömeg fogadására. Konferencia szervezéséhez a díszterem, a 7-es épület hátsó szárnyában található tárgyaló, valamint a 7-es épület Fő utcai egykori reprezentatív tanácstermi helyiségei kapcsolhatók be. Ezen termek belső válaszfalai elbontásra kerülnek. Az 5-ös épület emeleti utcai részében rendezvényterem kap helyet. A tanácsterem technikai berendezései (hangosítás, szavazógép, TV-közvetítés) számára a díszterem mellett technikai helyiség készül. 50

51 Az aula az emeleten a megmaradó, újjáépítendő északi függőfolyosóból és az új átkötő folyosóból létrejövő galériás térként működik, amellyel egy légteret alkot a 7-es lépcsőház és emeleti előtér, a nagyterem előtti előcsarnok és az új lépcsőház. A 9-es épület emeleti részén a gazdasági ellátó szervezet irodái találhatók. A pinceterek különböző funkciókat foglalnak magukba. A 7-es épület utcai pinceterei összenyitásával klubhelyiség alakul ki. A közlekedő rendszer kiegészül az új lépcsőház-lift kapcsolattal, valamint egy olyan új földalatti folyosóval, amely kapcsolatot teremt az új lépcsőház és az 5-ös, valamint a 7-es épület különböző pinceszárnyai között. A 7-es épület déli szárnyának jelenleg lezárt lejárója kibontásra kerül és kapcsolódik a lépcső előteréhez. Az 5-ös épület kapualjból induló pincelejárója szintén újra megnyílik. Az egyes helyiségek funkcióit az alábbi helyiséglista tartalmazza, kiemelve a közösségi (fehér betűkkel jelölt), illetve gazdasági funkciót (szürke hátterű) ellátó tereket. Fő u. 5. szám alatti épület 5.e.01 iroda 19,60 5.e.02 iroda 29,78 5.e.03 iroda 26,63 5.e.04 iroda 16,84 5.e.05 teakonyha 4,95 5.e.06 közlekedő 14,80 5.e.07 közlekedő 18,26 5.e.08 női wc 4,41 5.e.09 ffi wc 6,50 5.e.10 lépcsőpihenő 5,77 5.e.11 közlekedő 7,27 5.e.12 előcsarnok 20,97 5.e.13 raktár 8,87 5.e.14 tanácsterem 106,99 5.e.15 ruhatár 9,87 5.e.16 m.s.wc 4,89 5.e.17 női wc 13,08 5.e.18 előtér 5,98 5.e.19 ffi. wc 12,63 Emelet összesen: 338,09 51

52 5.f.01 iroda 10,61 5.f.02 iroda 10,11 5.f.03 iroda 35,44 5.f.04 közlekedő 11,65 5.f.05 előtér 11,66 5.f.06 teakonyha 6,81 5.f.07 szem.wc 4,66 5.f.08 tár. 3,58 5.f.09 előtér 10,88 5.f.10 raktár 12,16 5.f.11 raktár 8,41 5.f.12 teakonyha 6,38 5.f.13 szem.wc 5,13 5.f.14 közlekedő 5,24 5.f.15 iroda 37,33 5.f.16 iroda 25,19 5.f.17 iroda 18,44 5.f.18 fedett terasz 9,38 5.f.19 kerékpártároló 20,29 Földszint összesen: 253,35 5.p.01 tároló 28,84 5.p.02 elektromos kapcsoló helyiség 18,93 5.p.03 tároló 8,66 5.p.04 közlekedő 21,51 5.p.05 pince 53,04 5.p.06 pince 28,26 5.p.07 pince 15,03 5.p.08 pince 16,38 5.p.09 közlekedő 4,00 Pince összesen: 194,65 52

53 5.tt.01 stúdió 32,73 5.tt.02 előtér 9,50 5.tt.03 lépcsőpihenő 6,15 Tetőtér összesen: 48,38 Fő utca 5. szám alatti épület összesen: 834,47 7.e.01 iroda 34,27 7.e.02 tanácsterem 67,12 7.e.03 iroda 31,63 7.e.04 közlekedő 39,00 7.e.05 közlekedő 26,54 7.e.06 iroda 23,42 7.e.07 iroda 24,85 7.e.08 lépcsőház 17,49 7.e.09 közlekedő 35,99 7.e.10 közlekedő 20,49 7.e.11 lépcsőpihenő 7,42 7.e.12 iroda 22,60 7.e.13 iroda 21,63 7.e.14 előtér 14,63 7.e.15 előcsarnok 65,37 7.e.16 tárgyaló 62,46 Emelet összesen: 514,91 7.f.01 iroda 9,33 7.f.02 ügyfélszolgálat 23,65 7.f.03 raktár 3,59 7.f.04 wc 5,33 7.f.05 kapualj szélfogó 16,35 7.f.06 kapualj előtér 36,26 7.f.07 iroda 24,64 7.f.08 iroda 19,84 53

54 7.f.09 közlekedő 28,53 7.f.10 ügyféltér 60,63 7.f.11 előtér 18,99 7.f.12 aula 98,42 7.f.13 iroda 21,38 7.f.14 iroda 35,04 7.f.15 előtér 11,09 7.f.16 iroda 29,75 7.f.17 iroda 12,52 7.f.18 iroda 15,76 7.f.19 közlekedő 10,08 7.f.20 szem.wc 5,64 7.f.21 iroda 15,94 7.f.22 lépcsőház 17,49 Földszint összesen: 520,25 7.p.01 kazán és jégpálya gépház 47,76 7.p.02 közlekedő 14,58 7.p.03 közlekedő 2,91 7.p.04 tároló 48,46 7.p.05 közlekedő 44,96 7.p.06 lift gépház 10,27 7.p.07 rámpa 7,34 7.p.09 előtér 37,10 7.p.10 klubhelyiség 133,65 7p.08 m.s.wc 6,51 Pince összesen: 353,54 Fő utca 7. szám alatti épület összesen: 1 388,70 9.e.01 iroda 18,61 9 e 02 iroda e.03 iroda 17,65 54

55 9.e.04 iroda 20,33 9.e.05 közlekedő 20,38 9.e.06 iroda 39,97 9.e.07 iroda 21,67 9.e.08 iroda 18,70 9.e.09 m.s. wc 4,86 9.e.10 női wc 5,57 9.e.11 ffi wc 8,18 9.e.12 előtér 6,63 9.e.13 szem.wc 4,01 Emelet összesen: 218,83 9.f.01 iroda 12,70 9.f.02 iroda 14,98 9.f.03 iroda 13,68 9.f.04 közlekedő 21,26 9.f.05 iroda 37,47 9.f.06 iroda 19,44 9.f.07 iroda 17,89 9.f.08 szem.wc 2,78 9.f.09 női wc 6,98 9.f.10 ffi.wc 6,62 9.f.11 m.s.wc 4,00 9.f.12 előtér 4,77 Földszint összesen: 162,57 9.p.01 pince 58,50 9.p.02 pince 52,14 9.p.03 pince 15,75 9.p.04 közlekedő 9,55 9.p.05 tároló 4,74 Pince összesen: 140,68 55

56 Fő utca 9. szám alatti épület összesen: 522,08 Fő utca összesen: 2 745,25 A fentiek alapján megállapítható, hogy a közszféra funkciót ellátó irodák esetén a kihasználtság 100% -körül fog alakulni az épület átadását követően. Jelenleg is itt működnek intézmények, ezek költöztetéséről a fejlesztés során gondoskodni kell. A város városfejlesztő társasága szintén az épületben kap majd állandó irodákat. A fentiek alapján az épületegyüttes kapcsán a gazdasági és közösségi funkciót betöltő termek kapcsán releváns kihasználtsági tervet készíteni Igényfelmérés és kihasználtsági terv Fő utca es épületegyüttes, gazdasági funkció Az előző részben bemutatott stakeholder analízis alapján jártunk el. A fentiek alapján projektelemünk célcsoportját a következő alcsoportok alkotják: Elsődleges célcsoport: Pápa/illetve a Belvárosi akcióterület intézményei, szervezetei, vállalkozásai o o Másodlagos célcsoport: Támogató hozzáállás oka: a fejlesztés eredményeképp általuk is használható rendezvényterem alakul ki Becsült nagyság: 50 szervezet A város Önkormányzata o o Támogató hozzáállás oka: Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan gazdaságosabban üzemeltethető Becsült nagyság: 1 Önkormányzat A fentiekben megjelölt célcsoportok közül elsősorban az elsődleges célcsoportokra fókuszáltunk, az igényfelmérés az alábbi módszerekkel és időben történt: 56

57 Célcsoport Igényfelmérés módszere Időpontja Módszer indoklása Szervezetek, intézmények, vállalkozások, NATO-hadtest, stb Pápa város lakossága Polgármesteri Hivatal (Önkormányzat) A jegyzőhöz, városvezetéshez érkező visszacsatolások beépítése, Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintán az akcióterületen Folyamatos egyeztetés, mélyinterjú a jegyzővel október elejéig folyamatos A jegyző és város vezetői, rendelkeztek megfelelő információval arról, hogy milyen szervezetek, intézmények keresnek konferenciák és rendezvények megszervezésére alkalmas tereket/termeket a városban november 2-3. Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintavétel segítségével az akcióterületen, a fejlesztési területen megforduló lakosság körében. A szempontrendszer: a minta legyen kellőképp nagy a véleményformáláshoz, illetve elsődlegesen az akcióterület lakói legyenek a megkérdezettek. Dokumentáció: kérdőívek, kérdőívek kiértékelése 2009 novemberéig A tulajdonos és a fejlesztést végző Önkormányzat végig részt vett a projektfejlesztés során az intézmény működési tervének kialakításában. Az igényfelmérés eredménye 1) A lakossági igényfelmérés során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, a lakosok meg tudnak-e nevezni olyan tereket, ahol nagyobb rendezvények megtartása, esetleg családi események megtartása lehetséges, illetve milyen mértékben elégedettek ezek mennyiségével, színvonalával. A megnevezett terek illetve helyiségek elsősorban: Fő tér, Várkert, Sportcsarnok (ezeket inkább tömegrendezvények megtartására alkalmas terekként tekintjük), többen megemlítették valamelyik szállodát (Villa Classica, illetve Griff Szálló), illetve számos válaszadó már jelenleg is az Önkormányzat házasságkötő termét, B épületében található helyiségeket nevezte meg! Mindebből arra 57

58 következtethetünk, hogy a város lakossága élni kíván a Polgármesteri Hivatal által biztosított lehetőségekkel, számít arra, hogy a hivatali épület termeit ilyen célokra is lehet használni. Ami a terek befogadóképességét és színvonalukat illeti, a megkérdezettek szerint: Azaz látható, hogy a lakossági megkérdezés alapján nem új, párhuzamos kapacitások fejlesztése indokolt, hanem a jelenlegi terek felújítása, korszerűsítése. 2.) A Városvezetéssel készült mélyinterjúk A város vezetése és az Önkormányzat munkatársai a projektfejlesztési időszakban folyamatosan részt vettek az elképzelések pontosításában, és a feléjük érkezett igények közvetítésében. Az ilyen egyeztetések során a következő szempontokat fogalmazták meg: A Városnak szüksége van egy reprezentatív, nagyobb közönséget befogadni képes teremre, konferenciák, rendezvények megrendezése céljából. Jelenleg számos rendezvénynek, tanfolyamnak, konferenciának nem tudnak megfelelő infrastrukturális hátteret biztosítani. Így új igényként jelentkezik az itt állomásozó NATO csapatok rendezvényeinek biztosítása (tisztavatások), de a saját, Önkormányzat által fenntartott intézmények értekezleteinek sincs megfelelő infrastrukturális környezete. A tanácstermet egyébként is ki kell alakítani és üzemeltetni kell, ez gazdaságosabban megoldható, ha bevételt termel azáltal, hogy az Önkormányzat bérbe adja. 58

59 Konkurens intézmények A rendezvényterem esetén konkurensként jelennek meg a különböző szállodák éttermei, dísztermei (Griff és Villa Classica), illetve néhány közintézmény, iskola termei, tornatermei. Ugyanakkor ezek technikai felszereltsége sok esetben nem éri el a kívánt szintet, befogadóképességük is korlátozott, és berendezésük sem variálható a különböző igényeknek megfelelően. A közintézmények esetén a terembérlet olcsóbb, de az infrastrukturális háttér azonban nem megfelelő, a szállók esetén viszont magasabb a bérleti díj. A fentiek alapján a képviselőtestületi terem, és a kapcsolódó helyiségek kihasználtságát megfelelő bérleti díjak meghatározásával biztosítani lehet. Szolgáltatások és igények kapcsolata Lakosság Célcsoport Szervezetek, intézmények, vállalkozások Igényfelmérés során feltárt igény Rendezvényeikhez kulturált környezet biztosítása Rendezvényeikhez kulturált környezet biztosítása Nyújtott szolgáltatás Megfelelő felszereltséggel, kiszolgáló helyiségekkel rendelkező rendezvénytermek Megfelelő felszereltséggel, kiszolgáló helyiségekkel rendelkező rendezvénytermek Önkormányzat Hatékony üzemeltetés A jelenlegi épület megújítása, hatékony üzemeltetése Kihasználtsági terv A fejlesztés megvalósulását követően a rendezvényterem 60%-os kihasználtsággal üzemelne, évente 5%-os emelkedést prognosztizálunk. Azzal számolva, hogy 130 napos kihasználtságot tudunk átlagosan eft-os napi bevétel mellett évente teljesíteni, eft bevétel realizálásával számolunk az első időszakban. A későbbiekben ez a kihasználtság évi 160 napra növekszik a fenntartási időszak alatt. 59

60 Rendezvény Gyakoriság Éves szinten összesen Testületi ülés havonta egyszer 12 nem Bizottsági ülések, tárgyalások, képviselői klub havonta 3 nap 36 nem Munkaügyi központ fórumai, állásbörzék évente 4-5 alkalom 5 igen Szakmai továbbképzések évente 2-3 tanfolyam 25 igen Konferenciák, hivatalos rendezvények évente 4-5 konferencia 10 igen Alkalmi rendezvények a magánszektorban, vállalkozásoknál évente 8-10 alkalom 10 igen Családi események megtartása évente 8-10 alkalom 10 igen C17 NATO légierő közösségi eseményei évente alkalom 10 igen ünnepekhez kötődő rendezvények évente 4-5 alkalom 5 nem igazgatói, intézményvezetői értekezletek, állománygyűlések évente alkalom 10 nem Bérleti díj ellenében? A kapacitás változását szemlélteti az alábbi táblázat: Év Éves kihasználtság (nap) Igényfelmérés és kihasználtsági terv Fő utca es épületegyüttes, közösségi funkció A projektelem célcsoportját Pápa város civil szervezetei, illetve a kistérség civil szervezetei képezik. E szervezetek elég jelentős számban működnek Pápán illetve a Kistérség területén. Ernyőszervezetük a Jókai Művelődési Központban üzemelő Civil Háló, mely többször végez körükben közvélemény-kutatást, látja el a szervezeteket információkkal, tanácsadással. A Civil Háló tagszervezeteiről a következő adatok ismertek: Szervezet neve Taglétszám Rendezvények száma 1. Adásztevel Jövőjéért Közalapítvány 5 fő évi AKIOSZ Pápai Csoportja 20 fő évi Aszthmás Betegek Pápai Egyesülete 30 fő évi Bakonyalja Barátai Egyesület 25 fő évi 25 60

61 5. Bakonyalja Népművészeti Egyesület 25 fő évi Bakonyszücsi Hölgyek Klubja 15 fő évi Barátság Klubért Alapítvány 15 fő évi Békás Jövőjéért Közhasznú 20 fő évi 22 Egyesület 9. Best Friends Közhasznú Egyesület 20 fő évi Bíró Károly Képzőműv. Alapítvány 15 fő évi Black Bunny Rock and Roll Club 60 fő évi 100 Pápa 12. Civilek Nemesgörzsönyért Közh. 20 fő évi 3 Egyesület 13. Civilszerviz Közösségfejl. Közh. 20 fő évi 5 Egyesület 14. Csóti Margaréta Nőegylet 55 fő évi Dákai Napsugár Egyesület 30 fő évi Daloló Nyugdíjasok Köre 20 fő évi Dallamvarázs Énekkar Közh. 24 fő évi 3 Egyesület 18. Delta Íjászegyesület 30 fő évi Együtt Külsővatért Egyesület 20 fő évi Egyházaskesző Jövőjéért Kh. 15 fő évi 3 Egyesület 21. Életmód Klub 20 fő évi Első Magyar Polgári Lőegylet 53 fő évi Fogjunk Össze Értük Szülők a 35 fő évi 40 Gyermekekért Kh. Egyesület 24. Gecse Községért Közalapítvány 20 fő évi Hunyadi Sportegyesület 19 fő évi Idősekért Pápakovácsi- Attyapuszta 5 fő évi 5 Alapítvány 27. Időskorúak Szociális Ellátásáért 5 fő évi 3 Alapítv. 28. Instant 4 in 1 Club 30 fő évi Ifjúsági Klub (Lovászpatona) 30 fő évi 10 61

62 30. Ifjú Közgazdász Alapítvány 5 fő évi Lila Akác Asszonykórus 10 fő évi Magyar Vöröskereszt pápai csop. 32 fő évi Magyargencsi Polgárőr Egyesület 40 fő évi Magyargencsi Sportegyesület 100 fő évi Megújulás Emlőműtöttek Klub 46 fő évi Mihályháza Községért Közalapítvány 5 fő évi Mozgássérültek Pápai Csoportja 20 fő évi Munkácsy Zenestúdió Egyesület 32 fő évi Nagygyimóti Óvodáért Alapítvány 5 fő évi Nagyik Klubja Nagydém 44 fő évi Orsz. Rákóczi Szövetség Pápai 25 fő évi 12 Tagozata 42. Pápai Lovas Club 32 fő évi Pápa és Környéke 15 fő évi 8 Természetvédelmi Egyesület 44. Pápa és Térsége Ipartestület 40 fő évi Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális 40 fő évi 10 Egyesület 46. Pápai Bartók Béla Zeneiskoláért 5 fő évi 3 Alapítvány 47. Pápa Város és Vonzáskörzete 100 fő évi 6 Óvodapedagógusainak Egyesülete 48. Pápa Városi Polgárőrség 60 fő évi Pápai Amatőr Művészeti 5 fő évi 20 Mozgalomért Alapítvány 50. Pápai Humán Állatvédő Egyesület 20 fő évi Pápai Huszáregyesület 52 fő évi Pápai Jókai Kör Egyesület 300 fő évi Pápai Mozgássérültek Bástya 30 fő évi 5 Sportegy. 54. Pápai Musical Stúdió 18 fő évi Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Érdekképviseleti Egyesülete 470 fő évi 20 62

63 56. Pápai Sportegyesület 205 fő évi Pápai Szegfű Klub 80 fő évi Pax Animae Mentálhygienes Egyesület 59. Rebel-Lion Tánc-Sport Egyesület 70 fő évi Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Pápai Tagozata 25 fő évi Szeméttelep Baráti Kör Egyesület 30 fő évi Szent László Kolping Család 65 fő évi 35 Egyesület 63. Szív- és Érbetegek Egyesülete 80 fő évi Szívvel és Lélekkel a Pápai 5 fő évi 2 Mozgássérültekért Alapítvány 65. Szociális Rekreációs Társaság 18 fő évi Takácsi Alkotó Közösség Kult. 25 fő évi 15 Egyesület 67. Takácsi Iskoláért és Tanulókért 5 fő évi 2 Alapítvány 68. Tánc- Lánc Alapítvány 5 fő évi Vajda Lakótelepi Nyugdíjas Klub 70. Vajda Péter Lakótelepi 6 fő évi 4 Gyermekekért A. 71. Veszprém Megyei Közművelődési 20 fő évi 2 Szakmai Egyesület 72. VGYVME Pápai Csop. Látássérültek 133 fő évi 10 Klubja 73. Vulkán Amatőr Művészeti Csoport 20 fő évi 20 Ezen túlmenően a kistérségben működik még számtalan olyan szervezet is, mely nem tagja a Civil Háló szövetségnek, a fentiekhez hasonló profillal, létszámmal és évi rendezvény-számmal. A fenti táblázat adatai alapján elmondható, hogy a projekt célcsoportját körülbelül 50, átlagos taglétszámát tekintve 20 fős civil szervezet alkotja. valamint Pápa 3 nemzetiségi önkormányzata (német, örmény, cigány) 63

64 Célcsoport Igényfelmérés módszere Időpontja Módszer indoklása Városi civil szervezetek Kérdőíves megkérdezés a Civil Hálón keresztül 2009.november 25-december 5. Közvetlen megkeresés és kapcsolatfelvétel lehetősége Kisebbségek Polgármesteri hivatal visszajelzései alapján 2009 szeptemberétől folyamatos A kisebbségek számára is rendelkezésre álló klubot alakítunk ki. Civil Háló Szermélyes megbeszélések szeptembertől november végéig folyamatos A civil szervezeteket és igényeiket legjobban ismerő ernyőszervezet Az igényfelmérés eredménye 1.) A civil szervezeteket a Civil Háló levelezőlistáján eljuttatott kérdőív segítségével kérdeztük meg a tervezett fejlesztésről, illetve helyzetük értékeléséről. A határidőig 11 civil szervezet válaszolt, melyek mindegyike 60 fős létszám alatti tagsággal rendelkezik. 2.) A civilek legfontosabb problémaként azt jelölték meg, hogy forráshiányosak, a környezet nem ismeri a szervezet tevékenységét és nem érzik, hogy beleszólásuk lenne a környezetük alakulásába. Az infrastrukturális hiányt azon civil szervezetek, melyek rendelkeznek állandó klubhelyiséggel nem kezelték jelentős problémaként, azon szervezetek azonban, ahol a szervezetnek nincs otthona, ez a probléma jelentős értéket ért el a skálán. 3.) Valamennyi válaszadó támogatta a civil klub létrehozását 4.) Az itt megrendezésre kerülő események közül két féle rendezvény ért magasabb átlagot: a rendes tagsági gyűlések, valamint a nagyobb, sok fős rendezvények. Konkurens intézmények A Nemzetiségi és Civil Klubhelyiség esetében nem releváns, Civil Ház a városban nincs, a helyi civil szervezetek jelenleg otthontalanok. 64

65 Szolgáltatások és igények kapcsolata Célcsoport Civil szervezetek Nemzetiségi Önkormányzatok Civil Háló Igényfelmérés során feltárt igény Aktivitásuk kapcsán több információ, ismertség és beleszólási jog növelése, állandó helyiség Tevékenységük jobb ismertsége az általuk képviselt kisebbség, és a többségi lakosság körében Civil szervezetek jobb, hatékonyabb képviselete Nyújtott szolgáltatás A klubhelyiség a civil szervezetek tömörítésével nem csak a közvetlen problémát, az állandó helyiség hiányát oldja meg, hanem állandó civil központként segíti a civil szervezeteket érdekeik érvényesítésében, információhoz jutásban A nemzetiségi Klub megteremtése segíti az Önkormányzatokat, hogy rendezvényeket tartsanak, saját üléseiket itt rendezzék meg, fogadóórákat tartsanak. A Civil és nemzetiségi Klub lehetőséget ad a városi civil szervezetek rendezvényeinek jobb koordinálására. Kihasználtsági terv A Nemzetiségi és Civil Klub kihasználtsága kapcsán a rendezvényteremhez hasonlóan éves szinten kb napos kihasználtsággal számolunk induláskor, mely a fenntartási időszak végére 150 napra emelkedik. A kihasználtságot az alábbi rendezvények biztosítják: Rendezvény Gyakoriság Éves szinten összesen Civil szervezetek gyűlései - 30 szervezet, kb. félnapos foglaltság kéthavonta 1szer/szervezet 90 nap Civil szervezetek által rendezett programok, havonta 1 alkalom 12 nap 65

66 rendezvények Nemzetiségi önkormányzatok ülései, tanácskozásai kéthavonta 1 alkalom/szervezet 18 nap Civil háló tájékoztatói, előadásai havonta 1 alkalom 12 nap 132 nap A fenntartási időszakban elsősorban a rendezvények számának emelkedésével számolunk, a Nemzetiségi és Civil Klub ismertté válásával 5%- kal nagyobb kihasználtságot prognosztizálunk évente: Év Kihasználtság (nap) Igényfelmérés és kihasználtsági terv Filmszínház felújítása Célcsoport Igényfelmérés módszere Időpontja Módszer indoklása Pápa Város mozilátogató lakossága Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintán november 2-3 A lakosság közvetlen megkeresésével feltárni az igényeket. Működtető Jókai Mór Művelődési Központ Személyes megkérdezés 2009 szeptember-október Az üzemeltetői szempontok feltérképezése volt a cél Az igényfelmérés eredménye 1) A lakossági igényfelmérés során a megkérdezetteket mozi látogatási szokásaikról kérdeztük. A válaszadók 48 %-a egyáltalán nem elégedett a város által kínált szórakozási lehetőségekkel, kulturális kínálattal. Mint az az alábbi kérdés kapcsán is megmutatkozott, azok 66

67 a programelemek hiányoznak legjobban a jelenlegi kulturális életből a lakosok számára, melyek az Ifjúsági Központ létrehozásával lehetnének biztosíthatók (azaz ha a fejlesztés mindkét üteme megvalósulna). A megkérdezettek csaknem 70%-a kéthavonta egy alkalomnál ritkábban jár moziba, és szintén közel 70%-uk 800 Ft-nál alacsonyabb árat hajlandó csak fizetni egy mozijegyért. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a pápaiak alapvetően nem élnek a mozi nyújtotta lehetőségekkel. Az a réteg, amelyik hajlandó megfizetni a multiplexek jegyárait, más városokat keresnek fel. A lakosság többsége azonban a helyi olcsóbb árak mellett sem keresi fel a filmszínházat, mert annak külső és belső környezete nem teszi lehetővé a kulturált szórakozást. 67

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése 6. melléklet A Sárbogárd városközponti akcióterület költség haszon elemzése Városháza (polgármesteri hivatal) Ügyfélszolgálat Információs központ kialakítása, akadálymentesítéssel Pénzügyi bevételek 0

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Kőbányai Önkormányzat Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitáció

Kőbányai Önkormányzat Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitáció A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja az URBACT II RegGov alapján készült, a KMOP-2009-5.1.1/A jelű, a Közép-magyarországi Operatív Programon belüli szociális városrehabilitációs

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS lk t. sz.: IV 273-29 12014. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS lk t. sz.: IV 273-29 12014. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS lk t. sz.: IV 273-29 12014. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Előadó: Marik Tibor Mell.: Akcióterületi Terv, közgyűlési határozat, Korm. határozat Postacím:

Részletesebben

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak Előterjesztés "Funkcióbővítő rehabilitáció KMOP-2009-5.2.2/B kódszámú Pest megyei településközpontok fejlesztése integrált településfejlesztés Pest Megyében című pályázattal összefüggő kérdésekről I. Előzmények

Részletesebben

2. SZÁMÚ IDŐSZAKOS BESZÁMOLÓ

2. SZÁMÚ IDŐSZAKOS BESZÁMOLÓ A projekt azonosító száma: KMOP5.1.1/B12k2125 2. SZÁMÚ IDŐSZAKOS BESZÁMOLÓ 1. Beszámoló azonosító adatai: Beszámoló kitöltéséért felelős személy: Panyi Beáta Telefon: +36 (24) 55549 Fax: +36 (24) 55531

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19.

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19. Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról Dátum: 2009. október 19. A közzétett pályázati keretek Prioritás száma, neve 1. Regionális Forrás 2007-2013-ban (millió Ft) Meghirdetett forrás 2007-2008-ban

Részletesebben

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM BÉKÉS MEGYEI INDIKATÍV FORRÁSKERETBŐL MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GINOP MEGYEJÁRÁS - Sarkad 2015. május. 29. Képes György Területfejlesztési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Szociális városrehabilitáció megvalósítása

Szociális városrehabilitáció megvalósítása SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS Szociális városrehabilitáció megvalósítása Szárazrét városrészben Integrált városrehabilitációs program -mérföldkövek 1. IVS elfogadása: 2008. március 2. Funkcióbővítő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év június 21.-i ülésére Tárgy: TEKI pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

MEGHÍVÓ FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE KERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA BUDAPEST

MEGHÍVÓ FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE KERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA BUDAPEST KÖBÁNYA ~ BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE KERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGA MEGHÍVÓ Ezúton meghívjuk Önt a rendkívüli Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése.

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése. INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése című Kódszámok: DDOP-2009-3.1.3/D ÉMOP-2009-4.2.1/A, ÉMOP-2009-4.2.1/B

Részletesebben

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban A projekt bruttó összköltsége: 166.817.040.- Ft, 100%-os támogatási intenzitás mellett. Megvalósítási időszak: 2015.02.02-2015.05.29. Projektazonosító:

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Balatonfűzfő Fűzfőgyártelep városrészének értéknövelő és funkcióbővítő fejlesztése

Balatonfűzfő Fűzfőgyártelep városrészének értéknövelő és funkcióbővítő fejlesztése Balatonfűzfő Fűzfőgyártelep városrészének értéknövelő és funkcióbővítő fejlesztése A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM. Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM. Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére c. konstrukciójához Kódszám: ÉMOP-3.1.3-11 1 A. támogatás célja ÉS HÁTTERE

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve

A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. november 30. 1/13 I. Prioritás bemutatása - DDOP 1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság

Részletesebben

Értékelési szempontok 1

Értékelési szempontok 1 1. sz. melléklet a 135/2008. (X. 18.) FVM rendelethez Értékelési szempontok 1 1.1 Az alábbi helyi közösségek vonatkozásában alkalmazandó pontozás: 1. Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület 2. Abaúj

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9609 4 3. Tervadatok értékelése II. A vállalkozás 1 fõre jutó árbevételének a vizsgálata 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetésihatékonysági vizsgálata Ha a vállalkozás

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ. Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ. Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. FORDULÓ Kisújszállás Város Önkormányzata által megbízott Közvetítő Szervezet pályázatot hirdet az ÉAOP-2009. 5.1.1/D-09-2f 2011 0006 számú, Kisújszállás városközpont funkcióbővítő

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

Papíralapon nem beküldendő

Papíralapon nem beküldendő A projekt azonosító száma: KMOP-5.1.1/B-12-k-212-5 23. SZÁMÚ BESZÁMOLÓ Alátámasztó dokumentumok papír alapú benyújtásának kérvényezése: Nem 1. Beszámoló azonosító adatai: Beszámoló tárgyát képezö idöszak:

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Kulturális lis örökségvédelem szerepe a Közép-K dunánt ntúli régir gióban Közép-Dunántúli Operatív Program és s a Regionális Akcióterv pályázati lehetőségei 2007.10.04. Akcióterv (AT) Részletes programozási

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

J A V A S L A T. Város-rehabilitációs pályázathoz EU Önerő Alap támogatás igénylésre

J A V A S L A T. Város-rehabilitációs pályázathoz EU Önerő Alap támogatás igénylésre VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155 FAX: (06-32) 460-918 E-mail: forum@paszto.hu Szám: 1-125/2010. A határozat meghozatala egyszerű szavazattöbbséget

Részletesebben

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek I. PLANNET Konferencia 2010. január 22. - Nyíregyháza

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY. Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004

TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY. Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004 TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális város-rehabilitáció Szárazréten címmel projektet valósít

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben