AJÁNLÁS A MUNKAÜGYI KÖZPONTOK ÁLTAL MŰKÖDTETETT MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSI ÉS MONITORING RENDSZERÉRE. (Záró tanulmány)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AJÁNLÁS A MUNKAÜGYI KÖZPONTOK ÁLTAL MŰKÖDTETETT MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSI ÉS MONITORING RENDSZERÉRE. (Záró tanulmány)"

Átírás

1 HEFOP intézkedés: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése 1. Szolgáltatásfejlesztés, stratégiai tervezés, kutatás 1.2. Stratégiai tervezés és kutatás Aktív eszközök és munkaerőpiaci programok monitoring rendszerének továbbfejlesztése, bevezetése és működtetése AJÁNLÁS A MUNKAÜGYI KÖZPONTOK ÁLTAL MŰKÖDTETETT MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSI ÉS MONITORING RENDSZERÉRE (Záró tanulmány) Készítette: dr. Simkó János Közreműködtek: Bodorkós Ferencné Gergely Bernadett Győrik Anikó Kacser Ferenc Udvarnoki Miklós Miskolc, október hó

2 Tartalomjegyzék Bevezető A monitoring rendszer részletes kidolgozásának megalapozása A monitoring és az értékelési rendszer kidolgozásának szükségessége és jelentősége a munkaerőpiaci programoknál Az eddigi fejlődés és a jelenlegi helyzet bemutatása A munkaerőpiaci programok monitorozásának és értékelésének sajátosságai Az előzetes, a folyamat közbeni és az utólagos értékelés Az indikátorok értelmezése, előállítása és alkalmazhatósága Az informatikai támogatás problémái A monitorozási és értékelési eredmények hasznosítása A fő célkitűzések és feladatok összefoglalása A munkaügyi központok által indított munkaerőpiaci programok megtervezése, és az annak részét képező monitoring terv tartalma A munkaerőpiaci programok típusai és a programkiválasztás szempontjai A programba kerülő személyek kiválasztásának megtervezése A programok megvalósításában közreműködő szervezetek, személyek köre A monitoring terv tartalma Az alkalmazásra javasolt indikátorok körének meghatározása Input indikátorok Output indikátorok Eredmény indikátorok Hatás indikátorok A programok eredményességének és hatékonyságának vizsgálata Az eredményesség vizsgálatának a mutatói A hatékonysági vizsgálat főbb mutatószámai és összehasonlíthatóságuk A minőségi jellegű vizsgálatok szerepe és ajánlott alkalmazása A minőségi vizsgálatok jelentősége és módszerei A minőségi jellegű vizsgálatok alkalmazása a munkaerőpiaci programoknál.66. 2

3 6. A programmegvalósítás folyamatában végzendő monitorozás, értékelés és visszacsatolás A folyamat közbeni értékelés és monitorozás lényege, célja és az értékelési eredmények visszacsatolása A monitorozás és értékelés gyakorlati lebonyolítása A munkaerőpiaci programok hatásainak a vizsgálata A Monitoring Csoport létrehozása és működtetése Az informatikai támogatással kapcsolatos igények, és a fejlesztések szakmai megalapozása A programban részt vevő személyek összetétel-vizsgálata A munkaerőpiaci program megvalósításában résztvevő külső közreműködők összetétel-vizsgálata Az indikátorok alakulásának fontosabb célcsoportok és területi egységek szerinti vizsgálata Az informatikai fejlesztésekhez szükséges elemi adatok köre A monitorozás és értékelés eredményeinek hasznosítása A szervezeten belüli hasznosítás A tapasztalatok és jó módszerek szélesebb körű hasznosításának lehetőségei 104. Hasznosított forrásmunkák jegyzéke Mellékletek 1. sz. A munkaerőpiaci programok monitorozásának részletes logikai folyamata 2. sz. A munkaerőpiaci programok indikátorai és hatékonysági mutatói. 3. sz. Minőségvizsgálati értékelő lapok és követő vizsgálati felmérő lap 4. sz. Táblasémák a programok létszámösszetételének vizsgálatához 5. sz. Táblasémák a munkaerőpiaci programok strukturált indikátoraira 6. sz. Elemi adatok köre a munkaerőpiaci programok informatikai támogatásához 7. sz. Program Adatlap ajánlott sémája Függelék (külön kötet) 1. Gergely Bernadett résztanulmánya 2. Győrik Anikó résztanulmánya 3. Bodorkós Ferencné résztanulmánya 4. Kacser Ferenc résztanulmánya 5. Udvarnoki Miklós résztanulmánya 3

4 Bevezető Jelen tanulmány része annak a több mint egy éve folyó munkának, amely a HEFOP 1.2. intézkedés sz. projektje keretében valósul meg az aktív eszközök, munkaerőpiaci szolgáltatások és munkaerőpiaci programok monitoring rendszerének továbbfejlesztése, illetve kidolgozása céljából. Ez a tanulmányrész a hazánkban csupán rövid múltra visszatekintő, munkaügyi központok által közvetlenül indítható komplex munkaerőpiaci programok mindeddig részleteiben kidolgozatlan monitoring rendszerének szakmai-módszertani kimunkálására irányul. A monitoring rendszer kidolgozásánál nagy mértékben alapoztunk a februárban elkészített koncepcionális tanulmány célkitűzéseire és megállapításaira, amelynek szakmai tartalmát ezúttal konkrétabban és részletesebben is kifejtjük. Már a bevezetőben hangsúlyozni kívánjuk, hogy a munkaügyi központok által indítható és megvalósítható munkaerőpiaci programok tervezésének, megvalósításának és finanszírozásának kellő részletességű, korszerű jogszabályi alapjai a Foglalkoztatási törvényben és annak végrehajtási rendeletében csak 2000-ben teremtődtek meg. A munkaügyi központok az azóta eltelt időszakban a munkaerőpiaci programok szervezésigényességét és jelentős belső kapacitásokat is lekötő jellegét figyelembe véve csak viszonylag kis számú komplex programot indítottak. Ezért az aktív eszközökkel és azok év óta történő rendszeres értékelésével ellentétben a munkaerőpiaci programokkal és monitorozásukkal, értékelésükkel kapcsolatban csupán kevés gyakorlati tapasztalat áll még a rendelkezésünkre. A HEFOP 1.1. intézkedéseként megvalósuló, 2004-ben elindított és jelenleg is folyamatban levő, zömében ESZA-finanszírozású, viszonylag jelentős létszámot érintő, a munkaügyi központokra rugalmas tervezési mechanizmus keretében lebontott munkaerőpiaci program új fejezetet jelentett a munkaügyi szervezet ezzel kapcsolatos tevékenységében. Ennek a kiemelt jelentőségű új feladatnak a megvalósítása már eddig is sok tapasztalatot hozott a munkaügyi központok számára különösen az EU- 4

5 terminológia fokozatos hazai bevezetése, a részletekbe menő projekttervezés, a szigorú dokumentálási szabályok alkalmazása és a megvalósítás közbeni folyamatos monitorozás, értékelés terén. Mindezek ellenére megállapítható az is, hogy a program megvalósításának folyamatában elsősorban a havonkénti pénzügyi elszámolások és azok megfelelő jelentésekkel, dokumentumokkal való precíz alátámasztása került a követelmények előterébe, míg a szakmai monitorozás és néhány egyszerű indikátor időarányos változásának követése meglehetősen csekély jelentőséget kapott és a havonként elkészítendő előrehaladási jelentések keretében eléggé felszínes és mechanikus jellegű maradt. Jelen tanulmány elkészítésére olyan időpontban kerül sor, amikor a Foglalkoztatási törvénynek és ennek keretében a törvényben szabályozott munkaerőpiaci támogatások körének változtatása, illetve a munkaerőpiaci szervezet viszonylag jelentős átalakításának kérdése éppen napirenden van. Emellett folyamatban van az ÁFSZ-nél az informatikai rendszer átfogó, nagy jelentőségű továbbfejlesztése, az Integrált Informatikai Rendszer kialakítása és az Adattárház létrehozása is. A várható, de még nem véglegesített jogszabályi változások bizonyos mértékig érintené fogják a munkaerőpiaci programok belső tartalmát és megvalósítási, finanszírozási szabályait is, továbbá a programmegvalósítói szerepet a tervezett szervezeti átalakítások végrehajtása esetén a megyei (fővárosi) munkaügyi központoktól a regionális munkaügyi központok veszik át. Mindezeket a körülményeket a munkaerőpiaci programok monitoring rendszerének kidolgozásakor a valószínűsíthető változások szintjén próbáljuk figyelembe venni, illetve azokra legalább valamilyen módon utalni, de a leírtakhoz képest a változások végleges bekövetkezésekor nyilvánvalóan kisebb korrekciókra, aktualizálásokra lesz majd szükség. A monitoring rendszer megfelelő informatikai támogatása is alapvető fontosságú kérdés. Ezt a követelményt a jelenlegi helyzetben a munkaerőpiaci programok esetében úgy kívánjuk érvényesíteni, hogy az elemzési, lekérdezési, illetve táblázatkészítési szempontok és az ezek teljesítéséhez szükséges elemi adatok körének meghatározásával igényeket fogalmazunk meg és egyben szakmai megalapozást is biztosítunk az informatikai rendszert fejlesztők részére. A megfogalmazott igények 5

6 tényleges érvényre juttatását a szakmai-módszertani és az informatikus szakemberek közötti rugalmas, interaktív, több lépcsős egyeztetések keretében lehet majd megfelelően biztosítani. A munkaerőpiaci programok aktív eszközökétől több tekintetben eltérő monitoring és értékelési rendszerének a kidolgozásával kapcsolatban mindenképpen hangsúlyozni szeretnénk azt, hogy az aktív eszközöknél korábban megszokott néhány számszerűsíthető eredménymutató (indikátor, arányszám) értékének megállapítása, különböző szempontok szerinti kombinált lekérdezhetősége és értékelése mellett sokkal összetettebb, komplexebb folyamat közbeni és a program befejezését követő monitoring- és értékelési rendszer kialakítására törekszünk, amely az új programok tervezésének folyamatára is pozitív módon, nagy mértékben visszahat. E modellben a minőségi és kevésbé számszerűsíthető eredmények, a folyamat közbeni visszacsatolások és pozitív irányú beavatkozások, a programban résztvevő személyekkel és közreműködő szervezetekkel való érdemlegesebb foglalkozás, az értékelés tapasztalatainak jövőbeni programtervezési folyamatban, munkaügyi szervezeten belüli és külső körben való hasznosítása legalább olyan nagy jelentőségű tényezők, mint az indikátorok számszerű alakulásának vizsgálata. Ez a fajta, mennyiségi és minőségi értékelésre, és az értékelési eredmények, tapasztalatok széles körű, szervezeten belüli és azon kívüli hasznosítására törekvő megközelítés eltérő hangsúlyokat és újfajta szemléletmódot is igényel a munkaerőpiaci programok monitorozási és értékelési folyamatában a korábban megszokotthoz képest. Bízunk abban, hogy a tanulmányban bemutatott, több munkaügyi központ szakembereinek és külső szakértőknek az összefogásával összeállított szakmaimódszertani modellt jól lehet majd hasznosítani a munkaügyi központok munkaerőpiaci programok tervezésével, megvalósításával és monitorozásával, értékelésével kapcsolatos mindennapi gyakorlatában. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra is, hogy a legtöbb munkaerőpiaci program egyedi jellegű, nehezen sematizálható, ezért mind a tervezés, mind a megvalósítás és értékelés folyamatában igényli az adott munkaügyi központ sajátos, innovatív kiegészítő megoldásait, módszereit is. Mindezek miatt a tanulmányban szereplő módszertani leírásokat, 6

7 segédleteket, javaslatokat elsősorban ajánlásnak szánjuk a munkaügyi központok és az egyéb az abban foglaltakat hasznosítani kívánó szervezetek számára. 1. A monitoring rendszer részletes kidolgozásának megalapozása 1.1. A monitoring és az értékelési rendszer kidolgozásának szükségessége és jelentősége a munkaerőpiaci programoknál Magyarországon a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv. (Foglalkoztatási törvény) megalkotását és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok létrehozását követően rövid időn belül előtérbe került az aktív munkaerőpiaci politika érvényesítésének célkitűzése. E politika az összes olyan intézkedést és eszközt tartalmazza, amelyek az állást kereső személyek munkavégző képességét, szakképzettségét, kompetenciáit, motiváltságát, kommunikációs és egyéb készségeit fejlesztve javítják az egyének munkavállalási és elhelyezkedési esélyeit, és kedvezően befolyásolják a foglalkoztatás színvonalát, illetve struktúráját. Figyelembe véve azt, hogy a Munkaerőpiaci Alap és annak Foglalkoztatási Alaprésze alapvetően a munkáltatók és a munkavállalók járulékbefizetéseiből táplálkozik, és felhasználási nagyságrendje éves szinten jelentős, több tízmilliárd Ft nagyságrendű, az aktív eszközök minél hatékonyabb működtetésével és annak rendszeres nyomon követésével kapcsolatos igények már a Foglalkoztatási törvény bevezetését követő rövid időn belül előtérbe kerültek. (Ezt a követelményt az Állami Számvevőszék évi jelentése is határozottan megfogalmazta.) Ennek is tulajdonítható az, hogy hazánkban a Világbank támogatásával egy amerikai szakértő (Christopher J. O Leary) szakmai irányítása és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ témavezetése mellett az akkor működtetett aktív foglalkoztatási eszközök egységes szemléletű teljesítménykövetési (monitoring) rendszerének gyakorlatorientált kidolgozására, és három megyében (Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Somogy) történő kísérleti bevezetésére viszonylag hamar, ban sor került. A monitoring rendszert 1994-től országosan is bevezették, és a Foglalkoztatási Hivatal szakmai irányításával, koordinálásával, kibővített és 7

8 informatikai szempontból is jobban támogatott formában jelenleg is minden munkaügyi központnál alkalmazzák. A legfontosabbak közé tartozó aktív eszközök esetében a monitoring adatokat köztük az elhelyezkedési és továbbfoglalkoztatási arányokat, a fajlagos támogatási költségeket, amelyek pl. kirendeltségenként, képzési tanfolyamonként és a támogatásban részt vettek demográfiai összetétele szerint is vizsgálhatók félévenkénti rendszerességgel megyei, illetve országos szinten is elemzik, és eredményeit az újabb támogatási akciók megtervezésénél többé-kevésbé hasznosítják. Az aktív eszközök monitoring rendszere ma már több vonatkozásban korszerűsítésre és továbbfejlesztésre szorul. Komoly érdeme azonban, hogy az ilyen komplex, eszközönként több egyszerű, de jól kezelhető és sok szempontból strukturálható aránymutatóból álló monitoring rendszer több mint tíz éven át tartó gyakorlati alkalmazása és hasznosítása nemzetközi viszonylatban is nagyon ritka, és a rendszer az elmúlt években az ILO részéről is kiemelt figyelmet és komoly szakmai elismerést kapott. (Lásd: Lázár György résztanulmányát a decemberben összeállított helyzetértékelő tanulmánykötetben; 2./sz. forrásanyag) Miközben az aktív eszközök monitoring rendszerének kialakításában, alkalmazásában és hasznosításában komoly gyakorlati tapasztalatokra tettünk szert, addig a munkaerőpiaci szolgáltatások (köztük a munkaközvetítés, a különféle tanácsadási és készségfejlesztő tréningszolgáltatások) megbízható nyilvántartási és statisztikai rendszere kevésbé alakult ki. Hatékonyságvizsgálatuk igénye pedig a munkaközvetítésnél korábban alkalmazott néhány kísérlet kivételével csak most került igazán napirendre. A munkaerőpiaci szolgáltatások nyilvántartási és monitorozási igényének közelmúltban történt előtérbe kerülését egyebek között az is indokolja, hogy az Európai Unió néhány év óta a tagországoktól ilyen elemeket tartalmazó indikátorokat is rendszeresen kér. A Pest Megyei Munkaügyi Központ és más munkaügyi központok eddigi tapasztalatai, az új kirendeltségi modell törekvései és az EU igényei alapján kísérleti jelleggel évtől a magyar ÁFSZ-nél részlegesen bevezetett munkaerőpiaci Vezetői Információs Rendszer, a MEV már szintén tartalmaz ilyen alapadatokat igénylő indikátorokat. 8

9 A munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz hasonlóan, vagy talán még annál is kisebb mértékben kapott a korábbi években figyelmet a munkaügyi központok által évtől alkalmazott, komplex jellegű munkaerőpiaci programok eredményességi, hatékonysági közelítésű értékelése, monitoring rendszerének kidolgozása, valamint a számszerűsíthető és nem számszerűsíthető eredmények, hatások alaposabb vizsgálata, és a tervezésben, valamint a jó programmodellek elterjesztésében való hasznosítása. A munkaerőpiaci programok tervezése, működtetése és monitoring rendszerének kialakítása sok olyan fontos sajátossággal rendelkezik, amelyek eltérnek a hagyományos aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökétől, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatásokétól. S bár az összetett jelleg, a hosszabb támogatási időtartam, a kedvezőbb támogatási feltételek és a döntőrészt hátrányos helyzetű célcsoportok, személyek programba vonása miatt általában nagy ráfordítás-igényű munkaerőpiaci programok monitoring rendszerének részletes kidolgozását a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) már 2000-ben megfogalmazta igényként, erre részben a feladat szakmai bonyolultsága miatt mindeddig még nem került sor. A 2004-ben a HEFOP 1.1. intézkedés keretében beindított ESZA- típusú, nagyon összetett és minden munkaügyi központnál folyamatban levő munkaerőpiaci mega -program szintén nem dolgozta ki kellő részletességgel és elsősorban a pénzügyi elszámolások precízségének és minden szempontból megfelelő dokumentálásának megkövetelésére koncentrálva nem igazán kezeli kiemelt hangsúllyal a szakmai monitorozás és értékelés rendszerét. A következő években az várható, hogy mivel a jelentős arányt képviselő, hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiaci helyzetét, foglalkoztathatóságát és a változásokhoz való alkalmazkodó képességét az eddigi tapasztalatok szerint a rövidebb időtartamú, szimplán alkalmazott hagyományos aktív eszközök és szolgáltatások önmagukban nem képesek megfelelően javítani, ezért a pozitív irányú változások eléréséhez egyre nagyobb mértékben és arányban komplex jellegű, hosszabb időtartamú munkaerőpiaci programok alkalmazására lesz szükség. Az Európai Unióból származó támogatási források (ESZA) nagyobb részének pályázati keretek között történő felhasználása szintén elsősorban ilyen jellegű munkaerőpiaci programokhoz kapcsolódhat. 9

10 Mindezek mellett és a relatíve szűkös pénzügyi erőforrások miatt egyre inkább előtérbe kerül a munkaerőpiaci programok helyes kiválasztásának, alapos és körültekintő megtervezésének, jó minőségű és szakszerű lebonyolításának, eredményességének és a támogatási alapok minél költséghatékonyabb felhasználásának a követelménye. Ezek a szükségletek és követelmények sürgető jelleggel igénylik a munkaerőpiaci programok szakmai monitoring rendszerének kellő részletességű kidolgozását, a programok szakszerű és gondos értékelését, a mennyiségi és minőségi célkitűzések minél eredményesebb teljesítését, a visszacsatolási funkció körültekintő érvényesítését, valamint a jó módszerek és programtípusok széles körű elterjesztését, illetve adaptálását Az eddigi fejlődés és a jelenlegi helyzet rövid bemutatása Az aktív eszközökkel ellentétben a hazai munkaerőpiaci programoknál viszonylag fejletlennek és kialakulatlannak minősíthető a monitoring rendszer. Ennek okai mindenekelőtt a programok alkalmazásának rendkívül rövid időtartamú múltjában és fejlődési sajátosságaiban keresendők. Az okokat a rövid fejlődési pálya vázlatos bemutatásával összehangoltan a következőkben igyekszünk kissé részletesebben bemutatni. A évet megelőzően foglalkoztatási célú, komplex munkaerőpiaci programokat néhány ESZA-típusú PHARE program mellett kísérleti jelleggel elsősorban az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályáztatott és finanszírozott zömében civil szervezetek bevonása és támogatása révén. A munkaügyi központok, mivel nem tartozott a szorosan vett feladataik közé, értelemszerűen csak ritkán vállaltak partnerségi és részfinanszírozói szerepet az ilyen típusú programoknál. A dunántúli megyék egy része (pl. Vas, Zala, Baranya, Komárom-Esztergom, Győr- Moson-Sopron stb.) azonban nemzetközi és részben hazai központi támogatással néhány esetben már kísérleti jellegű tapasztalatokat is szerzett az ilyen típusú programok megvalósításában. 10

11 Az OFA és a PHARE által finanszírozott munkaerőpiaci programok (pl. tranzitfoglalkoztatási programok, termelőiskolai modell, mentori programok, térségfejlesztési menedzseri programok, Újra Dolgozom Program stb.) megvalósítási és értékelési tapasztalatai csak a évhez közeledve váltak a munkaügyi központok nagyobb része számára ismertté. Ezek is azonban csak a fontosabb, általános jellegű megállapításokat tartalmazták. Némileg alaposabb ismeretekre csak azok a munkaügyi központok tettek szert ezekben az években, amelyek maguk is közreműködtek megvalósítóként, illetve aktív résztvevőként ezekben a komplex programokban. A külföldi és a hazai tapasztalatok alapján az ezredfordulóhoz közeledve egyre inkább egyértelművé vált, hogy a munkanélküliek hátrányosabb helyzetű rétegei, csoportjai, érintett személyei esetében a hagyományos aktív eszközök és munkaerőpiaci szolgáltatások egyszerű, egymástól elkülönült alkalmazása nem vezet a várt eredményre. E felismerést követően, csupán 2000-ben került sor a Foglalkoztatási törvény és a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet olyan módosítására, amely már nemzetközi összehasonlításban is korszerű és jól szabályozott formában beépítette a munkaügyi központok eszköztárába a komplex, munkaerőpiaci programok tervezését, lebonyolítási és az MPA decentralizált keretéből való finanszírozási lehetőségét. (A jogszabályok részletesebb bemutatására azok közismert jellege miatt nem térünk ki.) A MAT határozata és az új jogi szabályozás alapján még 2000-ben 4 megyei munkaügyi központ (Baranya, Komárom-Esztergom, Tolna, Zala) korábbi kísérleti tapasztalatainak felhasználásával egy-egy programtípust érintően módszertani jellegű működési kézikönyvet készített, amelyet hasznosítás céljából minden munkaügyi központ megkapott. A munkaerőpiaci programok monitoring rendszere azonban külön kutatás és fejlesztés keretében azóta még nem került részletes kidolgozásra. Pályázati rendszer alapján, addicionális központi és decentralizált forrásból a munkaügyi központok 2000-ben 27 munkaerőpiaci programot indítottak el elsősorban a hátrányos helyzetű munkanélküliek különböző csoportjai részére. Ezek a rendeletben és a módszertani útmutatókban egységesen meghatározott, részletes 11

12 programtervek alapján, 2-3 éves tervezett időtartammal, különböző munkaerőpiaci szolgáltatásokat és aktív eszközöket kombinálva és rugalmasabb támogatási feltételeket alkalmazva kezdődhettek el. A programterveknek a jogi szabályozás szerint a programtól elvárt, tervezett eredményeket (a monitoring tervet) is tartalmaznia kellett, azonban ezzel kapcsolatban konkrétabb tartalmi vagy formai elvárás nem fogalmazódott meg. A komplex munkaerőpiaci programok az aktív eszközök korábban megszokott dokumentálási rendszeréhez képest rendkívül adminisztráció-igényesek, és különösen a kezdeti években a programba bevontak viszonylag alacsony létszáma, tehát összességében nem számottevő foglalkoztatási és munkanélküliséget csökkentő hatása ellenére is nagy mértékben lekötötték a munkaügyi központok és a kirendeltségek egyébként is túlterhelt vezetőinek és munkatársainak munkavégző kapacitását. A munkaügyi központok döntő többsége ezért az eddigi években megelégedett évente 1-3 új, és általában kis létszámot érintő, a korábbiakhoz képest innovatív jellegűnek ítélt munkaerőpiaci program előkészítésével és beindításával, mivel emellett az előző évekről áthúzódó, maximálisan 3 év időtartamú programokat is menedzselniük, bonyolítaniuk és értékelniük kellett. Bár a jogszabályok alapján sokkal nagyobb mértékben megtehetnék, a munkaügyi központok ebben a néhány évre visszanyúló időszakban még csak ritkán éltek a munkaerőpiaci programok megtervezésének, megvalósításának, menedzselésének és értékelésének pályázati rendszer alapján külső kézbe adásának, kiszervezésének a lehetőségével. Az előzőek azzal is együttjárnak, hogy a munkaerőpiaci programok tervezésének, megvalósításának és értékelésének rendkívül rövid időbeni múltja és alacsony száma miatt még kevésnek ítélhető az a gyakorlati tapasztalat, amelynek alapján pl. a monitorozási folyamatnál használatos indikátorok tervezéséhez kellően megalapozott standardizált elvárásokat, számszerűsíthető eredményeket, hatásokat lehetne meghatározni adott típusú programoknál a munkaügyi központok részére. 12

13 A Foglalkoztatási Hivatalnál nyilvántartott adatok szerint a munkaügyi központok az előző pontban említett jogi szabályozás és metodika mentén 2000-ben 27, ben 14, 2002-ben 16, 2003-ban 29, 2004-ben 46, 2005-ben 16, 2006-ban 8, években együttesen 156 munkaerőpiaci programot indítottak el. A közötti időszakban egy munkaügyi központra átlagosan 8 saját kezdeményezésű program indítása jutott, ami nem egy jelentős szám, ám a programtervezési, megvalósítási, menedzselési és értékelési folyamatok begyakorlására és folyamatos fejlesztésére mégis jó lehetőséget adott. Az FHnál rendelkezésre álló programlista szerint a legtöbb programot Szabolcs-Szatmár- Bereg (14), Békés (13), Bács-Kiskun (12), Baranya (11), Hajdú-Bihar (11), Heves (10) és Tolna megyében (10) indították, de a legkisebb számú programot indító megyékben is 4-5 munkaerőpiaci programot valósítottak meg, amely így valamennyi munkaügyi központnál valamilyen mértékben lehetőséget biztosított a mechanizmus begyakorlására és a tapasztalatszerzésre. Mintegy 60 megyei programterv tételes áttekintése, és a helyzetfelmérő szakaszban a munkaügyi központok által a felmérő kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az alábbi fontosabb megállapításokat fogalmazhatjuk meg: Már évtől folyamatosan jellemző volt az, hogy a munkaügyi központok a programterveket a jogszabályi előírásoknak megfelelően, egységes tartalmi vázlat alapján részletesen kidolgozták. A programtervben szerepeltették a program fő célkitűzéseit és célcsoportjait, a program szükségességét és annak rövid elemzéssel, néhány esetben SWOT- analízissel való alátámasztását, a programmegvalósítás helyszíneként kijelölt térségeket, a program kezdési és befejezési időpontját, 13

14 a megvalósítási szakaszok ütemezését és tartalmi leírását, a programban való részvétel feltételeit és a személyek kiválasztásának szempontjait, a részletes tevékenységtervet, amely a program egyes fő szakaszain belül is tételesen meghatározta a tennivalókat, azok időbeni ütemezését, felelős és közreműködő személyeit, szervezeteit és várható kimeneteit (a legtöbb programtervhez szemléletes folyamatábrát, Gantt-diagramot is csatoltak), az emberi erőforrástervet, amely a programban résztvevő belső és külső résztvevők körét, a programirányító team vezetőjét és tagjait, a döntési pontokat, a döntést hozó személyeket, illetve a felelősségi viszonyokat foglalta egységes rendszerbe, a finanszírozási tervet, amely évenkénti bontásban a foglalkoztatási alaprészből finanszírozható szolgáltatások és aktív eszköz támogatási elemek költségvonzatát, valamint a programok egy részénél a működési költséget érintő várható kiadásokat is tartalmazta, az együttműködési, dokumentációs és jelentési tervet, amely a programban közreműködők kapcsolati rendszerét, információs kapcsolatait, tájékoztatási kötelezettségét és annak formáit szabályozta, az ellenőrzési tervet, amely a program menetében a vizsgálandó területeket és témákat, az ellenőrzést végző szervezeti egységeket és személyeket, valamint az ellenőrzések időbeni ütemezését foglalta magában, a monitoring tervet, amely programszakaszonként és a program zárásakor az értékelés formáit, módszereit, a programtól elvárt számszerű eredményeket, és azok teljesülésének menet közbeni és a program végén történő vizsgálatát tartalmazta. Összességében a munkaügyi központok programtervei formai szempontból megfeleltek a jogszabályi és a módszertani útmutatókban szerepeltetett 14

15 elvárásoknak, és az évek múlásával, illetve a gyakorlati tapasztalatok bővülésével tartalmi szempontból is a legtöbb munkaügyi központnál egyre színvonalasabbá, reálisabbakká és megalapozottabbakká váltak. A monitoring tervfejezet a legtöbb megyei programtervben csak nagyon röviden, vázlatosan volt érintve. A monitoring terv a legtöbb esetben kiterjedt a program szakmai és pénzügyi előrehaladásának, terv szerinti megvalósításának, rendszeres nyomon követésének előírására, néhány számszerű létszám indikátor meghatározására, a menet közben felmerülő problémák, akadályozó tényezők jelzésének követelményként való kiemelésére. A monitorozás tervezett módszerei között munkaügyi központonként eltérő módon és kombinációban szerepeltek az egyszerű formájú belső adatszolgáltatások, a programban résztvevők elégedettségét vizsgáló kérdőívek és a menet közbeni megbeszélések, rövid írásbeli jelentések, részbeszámolók, szakaszés programzáró munkaértekezletek. A program tervezett befejezését követően több munkaügyi központ a szakmai és módszertani tapasztalatokat, a problémákat és az eredményeket átfogóan összegző tanulmány készítését, kérdőíves követővizsgálatok lefolytatását, a program célkitűzéseinek, társadalmi-gazdasági hatásainak és számszerűsíthető mutatói teljesítésének értékelését tervezte. Ezek megvalósítása az eddigi tapasztalatok szerint azonban csak részben, és eltérő mélységben, színvonalon sikerült. A munkaügyi központok újszerűségük és bonyolultságuk miatt is kiemelt figyelmet és jelentős energiát fordítottak a munkaerőpiaci programok eredményes megvalósítására. A programok fejlesztették a partnerségi viszonyokat és annak eredményei különösen a megyei sajtó és médiák híradásai révén erősítették a szervezet munkájának pozitív külső megítélését. A munkaügyi központok érintett belső szervezeti egységeinek, munkatársainak projektszerű és team-jellegű folyamatos munkavégzése révén a növekvő terhelés ellenére a belső csapatmunka is sok tekintetben eredményesebbé és tartalmasabbá vált. 15

16 A programtervekben foglalt szakmai célkitűzések jelentős részét sikerült teljesíteni, sőt az általában nagyon óvatosan, mértéktartóan számszerűsített eredménycélokat gyakran túl is teljesítették. A programterveket a belső határidők és a költségek belső megoszlása tekintetében sok helyen és akár többször is módosítani kellett. A folyamatos, menet közbeni monitorozás folyamata és gyakorlata a programtervben foglaltakhoz képest általában nem volt zökkenőmentes, és kellő szakmai mélységű. Ebben szerepet játszott, hogy a munkaügyi központok vezetői, illetve a kijelölt programmenedzserek sok más egyéb feladattal is leterheltek voltak, és bár formálisan teljesítették, viszonylag kevés időt és energiát voltak csak képesek fordítani a megfelelő alaposságú belső értékelési folyamatra. A munkaügyi központoknak csak egy része használta a minőségvizsgálati célú, illetve a program résztvevőinek elégedettségét mérő értékelő lapokat, kérdőíveket. Ezekre főként az egyes programelemek bonyolítása közben vagy azok lezárását követően került sor. A programból történt kilépés vagy a program befejezése utáni felmérő lappal (kérdőívvel) történő megkérdezés, különösen, ha azt postai úton bonyolították, kevésbé volt eredményes, nem sok hasznosítható információt adott, és általában alacsony volt a visszaérkezési arány. Az elemzések és az ennek alapján megfogalmazott következtetések, javaslatok a legtöbb esetben nem voltak eléggé mélyek és alaposak. A program, illetve a programelemek végét követően az aktív eszközök esetében több munkaügyi központ az aktív eszközöknél egyébként is használatos követő kérdőíveket és monitorozási módszereket alkalmazta, de ezek eredményességéről, célszerűségéről a helyzetfelmérő szakaszban végzett kérdőíves felmérés válaszadása során nem nyilvánított véleményt. (Megítélésünk szerint a munkaerőpiaci programok eltérő jellege és komplexitása miatt az aktív eszközöknél alkalmazott követő kérdőívek, felmérő lapok használata nem igazán célszerű.) 16

17 Több munkaügyi központ (főként a szomszédos megyék esetében) kicserélte a programok működtetésével kapcsolatos tapasztalatait, és ezáltal sok módszertani ötletet, javaslatot tudtak adni kölcsönösen egymásnak. Sajnos, ezek a jó módszerek és a kevésbé kedvező tapasztalatok nem, vagy csak kis részben váltak szélesebb körben, országosan is ismertté. A jórészt ESZA-finanszírozású HEFOP 1.1. intézkedés második félévében beindított, több éves átfutási idejű programja egy újabb nagy kihívást és tanulási feladatot jelentett a munkaügyi központok vezetői és munkatársai számára. Ez egyben a tevékenységek és a pénzügyi igénylések rendkívül alapos, sőt olykor túlzottan bürokratikusnak tűnő dokumentálásának, az EU terminológiájának megtanulását is jelentette a későbbiek ESZA- források elnyerésének és szabályszerű felhasználásának megkönnyítése céljából. Megfigyelhető, hogy a HEFOP 1.1. program (amely szakmai szempontból nem mutat túl a megyei kezdeményezésű programokon, sőt tömeges jellegű méretei miatt szakmai innovációs tartalma is a legtöbb munkaügyi központ esetében kisebb azoknál) igen jelentős figyelmet és komoly emberi kapacitásokat lekötő jellege miatt különösen 2005-től átmenetileg ismét háttérbe szorította a megyei kezdeményezésű munkaerőpiaci programok igényes megtervezését, beindítását és monitorozását. A HEFOP 1.1. program a sokrétűbb, kisebb méretű, innovatív jellegű megyei programok megtervezése, indítása helyett egy hatalmas gyűjtővé, igazi keretprogrammá vált. A program mintegy 3 éves időtartama alatt különböző időpontokban, szinte folyamatos jelleggel összességében viszonylag sok személyt vonnak be a többféle célcsoport alanyainak megszólításával. Egyéni akciótervet, majd többször is módosítható együttműködési megállapodást kötnek a programba bevont személyekkel. Személyenként eltérő időben és változó összetettséggel valósulnak meg a humán szolgáltatások, a képzések és a támogatott foglalkoztatás. A létszámban és konkrét, egységes arányszámokban is megfogalmazott célkitűzés, elérendő mutató (indikátor) a programba bevontak előre meghatározott létszáma, az együttműködési megállapodásban tervezett egyéni program elvárt arányú, sikeres 17

18 befejezése, pozitív kimenete és a 6 hónappal későbbi, nem támogatott munkakörben való foglalkoztatotti státusz elérése. A jelenleg körvonalazódó változási tendenciák szerint a munkaerőpiaci programok a jövőben az eddiginél is nagyobb szerephez jutnak a hátrányos helyzetű rétegek munkaerőpiaci esélyeinek javítása és foglalkoztatottságuk növelése céljából. A finanszírozási forrásaikat jelentő pénzügyi alapok várhatóan nem fognak egymástól elkülönülni. A programkonstrukciók szakmai és nagyságrendi jellege koncepcionális szempontból még nincs eldöntve, de várhatóan az Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (EMEROP) fő célkitűzéseihez, prioritásaihoz és intézkedéseihez az eddiginél is nagyobb mértékben igazodik majd. A munkaerőpiaci programokat a megyei (fővárosi) helyett a valószínűleg már év elejétől létrejövő regionális munkaügyi központok fogják megtervezni és lebonyolítani a munkaügyi kirendeltségek és irodák aktív közreműködése mellett. A jelenlegi megítélések szerint feltétlenül szükségesnek látszik a konkrét munkaerőpiaci programok tervezésének és lebonyolításának eddiginél nagyobb mértékű kiszervezése pályázati rendszer keretében, az arra szakmailag felkészült külső szervezetek bevonása és megbízása útján A munkaerőpiaci programok monitorozásának és értékelésének sajátosságai A munkaerőpiaci eszközök monitoring rendszerének kialakítása és gyakorlati alkalmazása, hasznosítása az eddig alkalmazott aktív eszköz-specifikus módszerekétől eltérő, újszerű megközelítést igényel a programok összetettebb, bonyolultabb jellege, hosszabb időtartama, jellemző célcsoportjainak hátrányosabb személyi összetétele, nagyobb fajlagos költségigénye és sok szempontból egyedi jellege miatt. Már az aktív eszközök eredménymutatói esetében is sokszor hangsúlyoztuk a mutatók egyes megyék közötti mechanikus összehasonlításának veszélyeit és korlátait. Ez a megállapítás azonban a munkaerőpiaci programokra, ahol a nem számszerűsíthető társadalmi hatásoknak, a programban résztvevő egyes egyének program időszaka alatti személyes fejlődésének és a munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodó képessége 18

19 javulásának az egyszerű (sokszor csak átmeneti jellegű) elhelyezkedés tényénél is nagyobb szerepe lehet, még fokozottabb mértékben igaz. A munkaerőpiaci programok hagyományos aktív eszközöktől eltérő sajátosságait és monitorozási, értékelési követelményeit a következőkben foglalhatjuk össze: A munkaerőpiaci program sokkal összetettebb, komplexebb jellegű, ugyanakkor számtalan változatban megjelenni képes, sok szempontból egyedi struktúrával rendelkező munkaerőpiaci intézkedés. A munkaerőpiaci program előkészítése és lebonyolítása során fontos szerepe van a munkaügyi központ szervezeti egységeinél, illetve külső közrdeműködő szervezeteknél kijelölt személyek folyamatos projektszerű együttműködésének, a partnerségi kapcsolatoknak. A munkaerőpiaci programoknál a jó színvonalú programterv elkészítése gondos és alapos elemző, szükségletfeltáró, és a megvalósítási folyamatot, valamint annak szakaszait, feladatait, mérföldköveit, részhatáridőit, költségfelhasználását, partneri együttműködési kapcsolatait, menedzselési szabályait és nyomon követését részleteiben szabályozó tervezési, programozási munkát tesz szükségessé. A program célkitűzéseit és a programba bevonni kívánt személyek körét, a segíteni és fejleszteni kívánt célcsoportot, a kiválasztás feltételeit és a későbbi (menet közbeni és utólagos) értékelés szempontjait, illetve a programtól elvárt eredményeket már a program beindítása előtt, a tervezési fázisban világosan meg kell fogalmazni. A munkaerőpiaci program általában hosszabb (maximum 3 éves) időtartamú, mint az aktív eszközök alkalmazásának ideje, és a program időtartama alatt a személyi szükségleteket, adottságokat is figyelembe véve, több munkaerőpiaci szolgáltatás és aktív eszköz támogatás kombinációjára épül. 19

20 A hosszabb időtartam és a hagyományosnál rugalmasabb, illetve kedvezőbb támogatási feltételek miatt a fajlagos ráfordítások általában magasabbak, sőt egészen magas értékeket is elérhetnek. A segítő szolgáltatások, a kombinált támogatási formák és a kohéziós hatás következtében ugyanakkor az egyéni készségek fejlődése, a munkaerőpiaci értékek növekedése is az esetek többségében erőteljesebben jelentkezik. A munkaerőpiaci programok többségének egy elhelyezkedett személyre jutó fajlagos ráfordításait az is jelentősen növeli, hogy ezek a programok igen gyakran a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben levő célcsoportokhoz tartozó személyeket érintik. (Pl. roma származásúak, alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek, megváltozott munkaképességűek, 45 év feletti munkanélküliek, inaktív személyek, hajléktalanok stb.) Ezeknek a személyeknek a körében gyakran még a program befejezését követően is nagyon nehéz az elsődleges munkaerőpiacon, a nem támogatott munkakörökben való elhelyezkedés. A program társadalmi hasznossága és egyéni életminőségre gyakorolt pozitív hatása, valamint a perspektivikus elhelyezkedési esélyek javulása azonban sok esetben ennek ellenére is kedvezően értékelhető. A munkaerőpiaci programok tipikus, viszonylag homogénnek tekinthető csoportokba való egyértelmű besorolása, és az ennek megfelelően differenciált teljesítménykövetelmények meghatározása meglehetősen problematikus és nehéz. A munkaerőpiaci programok monitorozási és értékelési rendszerét nagymértékben megkülönbözteti az aktív eszközökétől, hogy az előbbieknél az értékelést a program megvalósítása közben is rendkívül fontos folyamatosan, rendszeres időközönként végezni. Az értékelésnek ki kell terjednie a szakmai tevékenységek tervezett ütem szerinti végrehajtására, a határidők betartására, a költségelszámolás és felhasználás vizsgálatára, a partneri kapcsolatok megfelelőségére, a menedzselési tevékenység színvonalára és a tervezett indikátorok időarányos teljesítésének alakulására. Ennek kapcsán fontos feladat a tervtől való eltérések okainak elemzése, az elmaradások felszámolására irányuló intézkedések 20

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R 3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 2. gyakorlat

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 2. gyakorlat Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 2. gyakorlat Indikátor fogalma Mi az indikátor? Az indikátor egy olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli. Indikátorrá

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31.

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31. A 4M program magyarországi gi gyakorlata Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ 2006. január 31. Magyarországi gi helyzetkép Foglalkoztatási arány: ~57 % Munkanélküliségi ráta: kisebb EU átlagnál Inaktivitási

Részletesebben

Könnyített elbírálású projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Könnyített elbírálású projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program I. Könnyített elbírálású projekt adatlap a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE PÁLYÁZAT CÉLJA: Jelen felhívás célja, hogy ösztönözze az alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Projektek értékelése. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest

Projektek értékelése. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Projektek értékelése dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Az értékelés Annak a vizsgálata, hogy a projekt vagy program miképpen járul hozzá a kitűzött, átfogó célok eléréséhez; Annak vizsgálata,

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata A projektvezető szerepe és feladata Projektmenedzser A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1.

ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. ÖKOTÁR S ZSEBKÖ NY V 1. Sorozatunkkal az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a civil non-profit szervezetek életében felmerülő szervezési kérdésekben. Lényegre törő leírásokra törekedtünk, ami alkalmassá

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában dr. Kása Karolina, osztályvezető, NRSZH Siófok, 2013. május 16. 4. Az Igénybevevői Nyilvántartás

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program

ÁROP-1.2.18 Szervezetfejlesztési Program Pályázói Tájékoztató Nap Önkormányzati szervezetfejlesztés ÁROP-1.A.5. és ÁROP-3.A.2 2014. március 21. és 25. Előadó: Fekete Letícia szakmai tanácsadó KIM Közigazgatás-fejlesztési és Stratégiai Tervezési

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben