MMAP. Mentális térképezés román-magyar összefogásban

Átírás

1 MMAP Mentális térképezés román-magyar összefogásban Megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility study) Algoritmus terv (Algorithm plan) Munkaterv (Workplan) Készítette: Az Innoratio Kutatómőhely és az Integratio Alapítvány megbízásából a TeTT Consult Kft. valamint a SC Hangart SRL. Két ország, egy cél, közös siker! Două Ńări, un scop, succes comun! Szeged-Temesvár október szeptember Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 MMAP Mentális térképezés román-magyar összefogásban Megvalósíthatósági tanulmány Közremőködı szakértık: Letenyei László Losonc Krisztina Két ország, egy cél, közös siker! Două Ńări, un scop, succes comun! A tanulmány a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Program Irányító Hatósága támogatásával a HURO/0901/059 projekt keretében készült. Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. 2

3 Tartalomjegyzék Megvalósíthatósági tanulmány... 2 Vezetıi összefoglaló... 4 A mentális térképezés, mint tudományág... 5 Mentális térkép módszertan... 7 Leggyakoribb adatgyőjtési technikák csoportosítása... 8 Mentális térkép szoftverek Mental Map Editor 1.0 vs Mentális térkép algoritmusok Vonalátlag módszer (line average method) Céltábla módszer (dartboard method) Irodalomjegyzék Algoritmus terv Értelmezési útmutató Adatbázis struktúra Kérdıív létrehozása Kérdıív kitöltése Adatok megjelenítése/értelmezése Munkaterv Megvalósítási munkaterv GANTT Diagramm

4 Vezetői összefoglaló Tisztelt Olvasó! A megvalósíthatósági tanulmány a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttmőködési Program HURO/0901 pályázati támogatással megvalósított projekt eredményeit, valamint az eredmények tükrében megfogalmazott javaslatokat tartalmazza. A kutatási projekt, amely a Mentális térképezés román-magyar összefogásban címet kapta, MMAP rövidítéssel vált ismertté. A kutatás az Innoratio Kutatómőhely Csongrád Megyei Gazdaság- és Társadalomfejlesztı Közhasznú Egyesület, mint vezetı partner, és a temesvári Integratio Alapítvány együttmőködésében készült. A mentális térképezés azon kivételes területek egyike, ahol Európa nincs elmaradva az Újvilággal szemben: fontos kutatóközpontjai vannak Angliában és a németországi Brémában, valamint Közép-Európában is több kiemelkedı kutatás zajlik. Magyarországon készült el az elsı mentális térképészeti felhasználói szoftver, a Mental Map Editor 1.0. Az IMMAP (International Mental Map Association Platform), elnöke 2010-ben egy román, titkára egy magyar nemzetiségő kutató. A projekt a mentális térképezés terén jelenleg még fennálló tudományos-kutatási helyzeti elınyt szeretné kiaknázni és tovább fejleszteni. A tér-informatika és a környezetpszichológia eredményeinek közeledésével ez a tudományág napjainkban áttörési pont elıtt áll; szerencsés, és kívánatos lenne, ha ebben a folyamatban a térségbeli kutatók is elsı vonalban vehetnék ki a részüket. Napjaink fı tudományos kihívása azonban módszertani jellegő, nem alkalmazással kapcsolatos: miként lehet a kortárs pszichológia által kifejlesztett különbözı kvalitatív, gyakran rajzolás-alapú technikákat úgy algoritmizálni és nagy tömegő adatfeldolgozásra alkalmassá tenni, hogy közben ne veszítse el az eljárás a személy-központúságot. E tudományos kihívásnak kíván megfelelni a MMAP kutatási projekt, melynek célja a mentális térképezés módszertanának fejlesztése, új algoritmikus eljárások kidolgozásán keresztül. Jelen megvalósíthatósági tanulmányban arra törekedtünk, hogy olyan új algoritmus terveket dolgozzunk ki, amelyek a mentális térképezésen felül sok más területen is alkalmazhatóak. 4

5 A mentális térképezés, mint tudományág Kevés tudományos érdeklıdési terület született olyan interdiszciplináris környezetben, mint épp a mentális térképezés. A térre vonatkozó tudattartalmak vizsgálata az 1960-as évektıl kezdve körülbelül egy idıben jelent meg (és kölcsönösen hatott egymásra) a földrajz, a pszichológia, nyelvészet és a társadalomtudományok, elsısorban a kulturális antropológia területén. Manapság eredményeit sok helyütt hasznosítják: urbanisztikában, térségfejlesztésben, lakberendezésben, tájékoztató rendszerek kiépítésében, ingatlanpiaci elemzésekben, akadálymentesítésben, kinetikában, robot-technológiában, stb. A mentális térképek vizsgálata egyes meglátások szerint egyidıs a kultúra kutatásával, és térhasználat címke alatt már a századforduló néprajzi és antropológiai irodalmában is megjelent. Bronislaw Malinowski (1922), bár kognitív térképezés nála nem bukkan fel, a Trobriandszigetek közötti kereskedelmi lánc leírásakor utal arra, hogy a szigetek lakói a közvetlenül szomszédos szigeteket tartják közelinek, és ez az elképzelés, hatással van a kereskedelmi kapcsolatok alakulására. A kulturális antropológiában az ötvenes-hatvanas években végbemenı strukturalista és kognitív fordulat a térérzékelés vizsgálatának felértékelıdéséhez vezetett. A nyelvészet és az antropológia sok tekintetben egymás mellett, szoros kölcsönhatásban haladt. Az egyik legismertebb antropológiai jellegő munka, Edward T. Hall (1966, 1975) Rejtett dimenziók c. könyve, a környezetre vonatkozó kulturálisan meghatározott tudás és a kommunikáció, illetve a nyelv kérdéseivel foglalkozik. Hall a proxemika kifejezést használja a különbözı emberi kultúrák és közösségek tér- és idıhasználatának egymással összefüggı feltérképezésére, amely kifejezés bizonyos kutatási hagyományban a proxemikai ábra rajzolásával egészül ki. Többek között arra is rámutat, hogy az ember és környezete kölcsönösen alakítják egymást. Az ember megteremti a kultúrát, közben háziasítja magát; a kultúra nyelvén keresztül ismeri meg a valóságot, miközben az építetett (városi) környezet is a kultúra szőrı-szelektáló folyamatának terméke. Térre vonatkozó elképzeléseink elsısorban nem az objektív valóságon, hanem annak szubjektív észlelésén nyugszanak. A mentális térképezés területén a legkülönbözıbb nyelvészeti, pszichológiai és földrajzi megközelítések eredményei kölcsönösen hatottak egymásra. A korai pszichológiai 5

6 patkánykísérletek (például: Edward Tolman 1948) szorosan összekapcsolták a térérzékelést, mentális térképezést és az állati/emberi viselkedés vizsgálatát. Az etológia, fıleg Konrad Lorenz hatása kimutatható Kevin Lynch (1960) könyvén, amely azzal foglalkozott, miként tájékozódnak az emberek a városokban. Az egyébként építész végzettségő Lynch munkája készítette elı Cséfalvay Zoltán (1990) értékelése szerint a földrajztudomány egy újabb fordulatát. Egy évtizeddel késıbb jelent meg a földrajzkutató Roger Downs (1970) programadó írása, majd 1973-ban David Stea-vel közösen szerkesztett szöveggyőjteménye. Ez utóbbi munka viszont a pszichológus végzettségő, de számos diszciplína területén alkotó Stanley Milgram-re volt hatással, aki 1976-ban tette közzé Párizs mentális térképérıl szóló tanulmányát. Párizs pszichológiai térképei (Stanley Milgram, 1976) A mentális térképezés és a behaviorista földrajz körüli szellemi pezsgést jelzi, hogy gyors egymásutánban több összefoglaló jellegő kézikönyv, egyetemi jegyzet is megjelent (például: Gould és White 1974, Downs és Stea 1977, Gold 1980, Stoltman 1980, Holahan 1982). A nyolcvanas évek végétıl az olcsóbbá váló számítógépes adatfeldolgozás lehetıséget teremtett összetett elméleti modellek kísérleti, szimulációs és/vagy adatfelvételen alapuló empirikus ellenırzésére. Barbara Tversky 1993-ban a kognitív térképezés három fı csoportját állapítja meg, a kognitív térképeken kívül a konstruktivista alapokon álló kognitív kollázsokat és térbeli mentális modelleket. Míg a kognitív térképezés a térre vonatkozó tudati tartalmakat győjti, a kognitív kollázs gondolata szerint térészlelésünk sokkal több tudati elemmel függ össze, például egy távolság megítélésénél figyelembe vehetjük a kocsiút idejét, a zónaidıt, de akár a történelmi hadjáratokat vagy a nyelvcsaládot, és ezekbıl kollázsszerően állítjuk össze a térre vonatkozó információt. A megközelítés attól konstruktivista, hogy érdeklıdés középpontjában nem a térkép 6

7 (kollázs) áll, hanem alkotásának folyamata. A dolgot bonyolítja, hogy az információk szisztematikus vagy véletlen hibával állnak rendelkezésünkre tudatunkban. A térbeli mentális modellek abból indulnak ki, hogy az egyes térbeli információk nem állnak össze egy teljes képpé, a biztos pontok közti teret a tudatunk tölti ki, modellezi. Pléh Csaba (2000) megfogalmazásában az értelmezı rutinokat rávisszük mindenre, ami ér minket, így válik a világ koherenssé. A mentális térképezés konstruktivista jellegő megközelítése nem a térképre, hanem a modellépítés folyamatára fókuszál. Az elmúlt évtizedben újabb megközelítések és elemzési algoritmusok sora született, ám az ezekkel kapcsolatos elméleti keretek áttekintése túlmutatna jelen fejezet áttekintı jellegén. Mint a gyorsan fejlıdı kutatási területeknél általában, konferenciaanyagok és publikációk óriási tömege áll elı, amelyekrıl kézikönyvek sora igyekszik egy általános és strukturált képet felvázolni (például: Portugal 1996, Kitchin és Freundschuh 2000, Kitchin 2002). Mentális térkép módszertan A kifejlesztendı mentális térképezı algoritmusok körülírásához, meghatározásához tisztában kell lennünk a mentális térképezı módszertannal. Napjainkban e tudományág módszertani alapjai is kidolgozás alatt állnak, aminek több oka is van. Egyrészt az interdiszciplináris jelleg tág teret enged a módszertani kísérletezéseknek; negatív megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy nincs olyan egységes elméleti keret, amelyhez igazodhatna a módszertan. Másrészt, az elméleti keretek gyakori és nagy fordulatai (például statikus helyett konstruktivista szemlélet) miatt a kialakuló módszertan nem tud zökkenımentesen építkezni a korábbi eredményekre. Harmadrészt arról se feledkezzünk meg, hogy a számítógépes támogatás feltételei amelyek más tudományterületeken is gyors módszertani eróziót okoztak a térképjellegő adatok esetében viszonylag késın jelentek meg. A térképek és térre vonatkozó információk jellegzetesen kép jellegő anyagok, márpedig nagy tömegő képet adatbázisszerően kezelni csak a legkorszerőbb számítógépeken lehet / lehetett. Az alkalmazott kutatások többsége a korai kognitív elméletek nyomán feltételezi, hogy a mentális térkép egy létezı dolog, a fejekben található, és a kutató feladata, hogy ezt feltárja, feltérképezze. Nem eldöntött viszont, hogy ehhez kvalitatív vagy kvantitatív adatgyőjtés és 7

8 feldolgozás a célravezetı, illetve, hogy miként dolgozzuk fel a térre vonatkozó információt és miként kapcsoljuk azt egybe a nem-tér jellegő adatokkal. Leggyakoribb adatgyűjtési technikák csoportosítása A következıkben a gyakorlatban folyó alkalmazott kutatásokat az adatgyőjtés szempontjából csoportosítjuk, hozzátéve, hogy az adatgyőjtési technika többnyire meghatározza az adatfeldolgozás és az interpretáció módszereit is. A csoportosítás szerkesztési megfontolásból nagymértékben egyszerősít, és számos további módszert, technikát még utalás szintjén sem említ. A mentális térképezés leggyakoribb adatgyőjtési technika típusai: 1) Tisztán kvantitatív jellegő adatfelvétel 2) Tisztán kvalitatív, nem rajzoltató adatgyőjtés és feldolgozás 3) Szabad térképrajzoltatáson alapuló adatfelvételek 4) Standarditásra törekvı térképrajzoltatás 5) Kész térképekbıl / képekbıl kiinduló adatfelvételek 1. Tisztán kvantitatív jellegő adatfelvétel A kvantitatív adatok földrajzi helyek szerinti megoszlása nem mentális térkép jellegő kérdés. A tisztán kvantitatív, közvélemény-kutatás jellegő adatfelvételek nem vállalkozhatnak olyan puha adatok felderítésére, mint a mentális térkép elemei, vagy a kognitív konstrukciós folyamatok. A kérdıívek elsısorban arra alkalmasak, hogy bizonyos objektívnek tekintett térelemek ismertségét mérjék, vagy a megkérdezett viszonyulását helyezzék el egy ordinális skálán. Csernák Boldizsár (2004) kutatásának egy fejezete például kérdıíves adatfelvétel alapján készült: menekülttáborok lakóitól kérdezték, hogy ismerik-e Magyarország bizonyos városait. A válaszok alapján becsülhetı volt a menekültek Magyarország-térképe, és ez alapján az, hogy könnyebb vagy nehezebb lenne részükre a beilleszkedés Magyarországon. 2. Tisztán kvalitatív, nem rajzoltató adatgyőjtés és feldolgozás Más kutatások tisztán kvalitatív jellegő adatgyőjtést és feldolgozást követnek. Bíró A. Zoltán (1991) Mentális környezet antropológiai tanulmánya például Korond mentális térképét egyetlen család odavetett megjegyzései alapján vázolja fel. A résztvevı megfigyelés közben győjtött 8

9 tapasztalat eredményét a kutató minden további adatfeldolgozás nélkül, a helyi értelmezés megırzésére törekedve interpretálta. Korond mentális térképe (Bíró A. Zoltán, 1991) 3. Szabad térképrajzoltatáson alapuló adatfelvételek A kvalitatív adatgyőjtési technikák egy sajátos típusa a térkép rajzoltatás, amely egyúttal a mentális térképezés elsı eredeti adatgyőjtési technikája. A legáltalánosabb eljárás szerint az interjúalannyal egy üres papírlapra rajzoltatjuk a kiválasztott mentális tér térképét, ami lehet egy település, egy térség vagy egy településrész is. A kötetlen felidézés elvő, fehér papírlappal induló térképrajzoltatás hátránya, hogy az eredmények nagymértékben különbözhetnek egymástól, és így nagyon nehéz kvantitatív módon értelmezni. Valójában a térképrajzolás technikánál az egymástól eltérı megfontolások egészen természetesek, éppen ezért értelmezésükhöz, feldolgozásukhoz elengedhetetlen a kutató személye. A kutató nélkülözhetetlensége viszont gátat szab az adatfeldolgozásnak. Nagyobb mennyiségő rajzolt térkép adatainak feldolgozásához a térképeknek jobban kell hasonlítaniuk egymáshoz, ezért az adatfelvétel (rajzoltatás) során bizonyos elemeket standard módon kell végezni. Számtalan módszertani kísérlet és próbálkozás folyik napjainkban is ezen a területen, melyrıl néhány jellemzı irányt mutatunk be. Az egyik megoldás az, hogy szóban, instrukció jelleggel meghatározzuk, mit kívánunk látni a rajzon (például a település térképét), és az ettıl eltérı szemléletet (például amely a környezı falvakat, tanyákat is ide sorolja), azt nem vesszük figyelembe. Egy másik lehetséges út az, ha a rajzolás szempontjainak a számát csökkentjük, azaz külön-külön rajzoltatunk térképeket például az iránypontok és az útvonalak 9

10 feltüntetésére. Egy harmadik eljárás, hogy a rajzoltatást nem fehér lappal kezdjük, hanem már szerepelnek rajta bizonyos térkép-elemek (a kérdéses tér határai, iránypontok, körvonalak, útvonalak stb.), és a térkép rajzolója ezeket figyelembe véve készíti el a rajzát. Ilyenkor az instrukciók többnyire szükségtelenek, mert a papíron berajzolt határtól vagy útvonalaktól a megkérdezett úgysem tud eltekinteni. Bajmócy Péter és Kiss János (1996) kutatásában például a résztvevıknek egy üres Magyarország kontúrtérképére kellett a lehetı legtöbb települést bejelölni, megadott idı alatt. Az adatfeldolgozás során a kutatók a bejelölések számából és a pontosságból vontak le következtetéseket. 4. Standarditásra törekvı térképrajzoltatás A kötetlen felidézés jelleg megırzését és a standarditás megteremtését egyszerre célozza Lisa Brinkmann és Garamhegyi Ábel (1994) céltáblás eljárása. Az interjúalanyok egy üres papírlapot kapnak, közepén egy ponttal. A pont egy ismert objektum; Garamhegyi Ábel, Kádár Enéh és Sümegi Zoltán egyik hazai kutatásában például ez a pont Szegedet jelentette. Ezután a megkérdezetteknek a papírlapra más településeket kellett bejelölniük, ügyelve a földrajzi irányra és távolságra. Az adatfeldolgozás során a valóságos távolságtól mért eltéréseket számítógépen vektorosan összesítik, így megrajzolható az a megkérdezettek közös mentális térképe, amely a távolság-becslések torzításait tükrözi. 5. Kész térképekbıl / képekbıl kiinduló adatfelvételek Kész térképekbıl vagy fényképekbıl kiindulva is felderíthetık mentális térképek. A térképmásolatok átrajzoltatása szinte egyidıs az üres papírra rajzoltató technikával. A térképekbıl vagy légi fotókból kiinduló megközelítések különösen ajánlhatók akkor, ha nem magukra a mentális terekre, hanem a hozzájuk főzıdı asszociációkra vagyunk kíváncsiak, vagy az egyes mentális terek határait szeretnénk meghatározni, vagy a szabadabb jellegő adatgyőjtés fehér foltjairól szeretnénk megtudni valamit. A különbözı képek, jellemzıen fényképek által kiváltott reakciók és/vagy asszociációk értékelése szintén korán ismertté vált; többek közt Milgram is használta ezt a technikát Párizs egyes pontjai ismertségének vizsgálatára. A fényképek által kiváltott asszociációk lehetıséget teremtenek a tudati folyamatok konstruktivista szemlélető (például a kognitív kollázsok elképzelésen alapuló) feltárására és elemzésére is. 10

11 Mentális térkép szoftverek A közelmúltban több olyan programot és / vagy algoritmust fejlesztettek ki, amik segítik a (személyes) mentális térképek felvázolását. Matei Sorin például (lásd a fenti ábrát) egy olyan algoritmust fejlesztett ki, amely képes térképek 2D és 3D vizualizálására olyan információ alapján, mint a félelem vagy életmód. Los Angeles félelemtérképe 3D-ben. Hat etnikai kerületbıl 215 egyén térképrajzai alapján készült (Matei Sorin, A Mental Map Editor 1.0 programot az IMMAP (International Mental Map Association Platform) tudományos társaság fejlesztette ki. Algoritmusa a szabad térképrajzolást és a standarditásra törekvı térképrajzoltatást kombinálja. A program célja, hogy egyfajta mentális térképezési kérdıívet valósítson meg, ami a Lynch (1960) szerinti legfontosabb szempontokra koncentrál, és hogy begyőjtse és feldolgozza a bejövı adatokat. A romániai Csíkszerede/Miercurea Ciuc kerületek közti kommunikációs hálózatok feltérképezése. (Letenyei László és Borbély Botond, 11

12 A Mentális térképezés román-magyar összefogásban projekt a Mental Map Editor 1.0 program továbbfejlesztésére, átalakítására vállalkozott. A kifejlesztendı algoritmusok leírását és a velük szemben állított elvárásokat a következı fejezet taglalja, részben építve az 1.0 verzió mőködésével kapcsolatos tapasztalatokra. Mental Map Editor 1.0 vs 2.0 A Mental Map Editor (MME) 1.0 program által generált kérdıív lehetıvé teszi egyének mentális térképeinek lekérdezését számítógépen keresztüli interjúztatással (CAPI interjú), valamint értékeli is a kapott eredményeket. Az MME program a világon az elsı olyan program, ami 3 féle adatelemzési módszert integrál: térségi informatikát, analitikus-, és relációs adatokat. Az MME kérdıív két részbıl áll. Az elsı fázisban kérdéseket tesz fel az interjúalanyoknak a környezetükkel kapcsolatosan, amire azok bármilyen választ adhatnak. Ez a szabad térképrajzolás, azonban ezúttal rajzolás nélkül. A második fázisban az interjúalanyoknak egy térképet mutat a program, amin be kell jelölniük az elızıleg felsorolt helyszíneket, kategóriákat. Az MME program utoljára értékeli és vizualizálja a begyőjtött információt, sıt, összefoglaló jelentés írására is képes. A Mental Map Editor 1.0 program 2005-ben lett kifejlesztve; ami akkor úttörı fejlesztés volt, mára már zsákutcának bizonyul. A 3 féle adatelemzési módszer integrálása mellett a program ingyenes hozzáférhetısége is újdonságnak bizonyult akkoriban: a program honlapjáról, elızetes regisztrációt követıen, a felhasználó letölthette, telepíthette és ingyen használhatta a programot. A honlapon lehetıség nyílt arra is, hogy a felhasználók egy fórum keretén belül megvitassák tapasztalataikat, és válaszoljanak egymás feltett kérdéseire vagy a programmal, vagy a mentális térképészettel kapcsolatban. A Mental Map Editor 1.0 algoritmusa nem nyitott licenc, vagyis azt a felhasználók és informatikusok, az eredeti fejlesztıkkel való egyeztetés nélkül, nem másolhatták, fejleszthették, és nem alakíthatták személyre szabottra. Ehhez fel kellett venniük a kapcsolatot a fejlesztıkkel és megtárgyalni velük ötleteiket. Tapasztalatként megállapítható, hogy az MME 1.0 program nagy elınye egyben a nagy hátrányának is bizonyult: a mentális térképezés elsı szoftvere volt a világhálón, de ez egyben 12

13 túlságos leszőkítésnek bizonyult. Annyira, hogy csak egy nagyon szők felhasználói köre alakult ki, akik szinte kizárólag mentális térképezéssel foglalkozó kutatók és egyetemisták voltak. Köszönve az internet-felhasználói kultúra változásának 2005 és 2011 között, ma már egyre kevesebb azok száma, akik szoftvereket töltenek le az internetrıl, tartva a virtuális vírusoktól, a spam-ektıl, és az adatlopóktól. Manapság azaz elterjedt és biztonságos eljárás, hogy amit csak lehet letöltés nélkül, közvetlenül az interneten keresztül alkalmazzunk. Ebben természetesen nagy szerepe van annak, hogy ugrásszerően megnıtt a szélessávú internet felhasználók aránya. Megállapítható tehát, hogy az MME 1.0 alkalmazásához szükséges letöltési alapfeltétel miatt a különben egyedi, és a szakterületén belül igen hasznos szoftver az interneten a gyanús kategóriába kezdett kerülni. Az újabb Mental Map Editor 2.0 újdonságát két egyedi új algoritmusának köszönheti, mely algoritmusokat a soron következı fejezet részletezi majd. Az alábbi pár gondolatban a régebbi (1.0) programverzió mőködése során megfogalmazódott tapasztalatokat hasznosítjuk az újabb (2.0) programverzió mőködésére: 1. Az MME 2.0 elsı fontos jellemzıje kell, hogy legyen, hogy a mentális térképészeken túl sokkal szélesebb és változatosabb felhasználói kört szólít meg, mint például az orvostudomány, a biológia, a környezetpszichológia, a városfejlesztés, a közvéleménykutatás, a marketing, stb. 2. Az MME 2.0 második fontos jellemzıje kell, hogy legyen, hogy egy olyan eljárással szolgáljon, ami egyedi a piacon, és még nem algoritmizálta senki. 3. Az MME 2.0 harmadik fontos jellemzıje, hogy képes legyen (a széleskörő és változatos felhasználói célcsoportja miatt) személyre szabott, tehát alakítható felmérési módszereket biztosítani. Ehhez járul hozzá a nyitott licenc is. A két programtípus között nem jön létre jogi kapcsolat. Egyrészt a különbözı szellemi jogok miatt; az 1.0 verziót az IMMAP tudományos társaság jegyzi, a 2.0 újabb verzió pedig a Határon Átnyúló Együttmőködési Program HURO/0901/059 projektet megvalósító szervezetek és az algoritmust kifejlesztı kutatók szellemi terméke és tulajdona. Másrészt, az MME 2.0 algoritmusa nyitott licenc lesz, ellentétben az MME 1.0 programverziójával. Ez a korábbi verzió igencsak korlátozó letöltési alapfeltételén hivatott lazítani, mivel manapság 13

14 közvetlenül az interneten keresztül alkalmazunk programokat, akár internetes játékokról, akár tudományos munkákról van szó. A Mental Map Editor 2.0 program részeként olyan algoritmusokat kell kifejleszteni, amik képesek a szélesebb felhasználói kör változatos igényeit kielégíteni, és megfelelni a jelenlegi internet felhasználói szokásoknak. Ennek megfelelıen a MME 2.0-nak kliensként / felhasználó felületként beilleszthetı és bizonyos fokig módosítható programnak kell lennie. A vizuálisan közvélemény-kutató kérdéspanelként mőködı programot bárki bármilyen weblapra beillesztheti, a beérkezı adatokat a központi szerverrıl ingyenesen lekérheti, azokat közérthetı formátumban (excel, SPSS) letöltheti. Az adatok visszakérhetısége és titkosítása érdekében a közvetlen felhasználónak a kérdéspanel weblapra történı feltöltéséhez regisztrálnia kell az MME 2.0 honlapján. Mentális térkép algoritmusok 1. Vonalátlag módszer (line average method) A vonalátlag módszer távolságbecslés eljáráson alapszik. Lényege, hogy egy horizontális egyenes két végét elnevezünk, az interjúalanyt pedig megkérjük arra, hogy jelöljön be valamint az egyenesen. Tipikus mentális térképészeti feladat a Bécs és Budapest közötti Gyır városát elhelyezni az egyenesen: Budapest Gyır Távolságbecslés eljárás, illusztráció Bécs A magyarországi megkérdezettek többsége Bécshez közelebb jelöli be Gyır helyét, holott annak objektíve az egyenes közepén lenne a helye. Ennél a példánál egyértelmően tetten érhetı a szubjektív téridı érzékelés: a Budapestrıl induló autóvezetık valószínőleg figyelembe veszik az útra való felkészüléssel járó, és a városi közlekedés okozta idıveszteséget. Ez az egydimenzionális lekérdezési módszer nem feltétlenül csak földrajzi felméréseknél hasznosítható, valójában bármire lehet használni, aminek köze van egy folyamatos skálához. Egy 14

15 példája az állásinterjún, emberi erıforrás szakemberek által feltett személyiség-felmérı kérdések: Egy ember sok szempont alapján dönt egy munkahely, egy pozíció kiválasztásakor. Mennyire fontos szempont Önnek a fizetés? Egyáltalán nem Maximálisan Egy szempont szerinti mérés folyamatos skálán, illusztráció A fenti grafikus skála azokat a korábbi, megszokott skálákat válthatja fel, ahol (ehelyett) diszkrét értékeket kellett a válaszadónak kiválasztania, pl. 1-5-ig, vagy 1-tıl 7-ig, esetleg százalékban kifejezve. Két nagy elınnyel rendelkezik a grafikus skála a szám-skálához képest: 1. Diszkrét értékek helyett az eredmény gyakorlatilag egy folytonos skálán mérhetı, azaz a válaszadó 4 vagy 3 helyett kijelölhet olyan értéket, amely számokban kifejezve 3,458. Ez az érték pontosabban fejezi ki az értékítéletét, mint a diszkrét érték. 2. az emberek távolság-észlelése egységesebb, mint a számokhoz főzıdı viszonyunk. A számérzékelésünket sok kulturális tényezı befolyásolja. Példák: aki jó tanuló volt az iskolában, az nem szívesen ad egyes vagy kettes értéket semmire sem, mert azt blaszfém, illetlen dolognak tartja. Olyan országokban, ahol gyenge a pénz nominálértéke, azaz az emberek nagy számokhoz szoktak, egy százalékban kifejezendı érték esetében az emberek szívesebben adnak magasabb értékeket, egyszámjegyő érték pl. alig fordul elı; stb. A távolságot viszont kultúrától, iskolai végzettségtıl stb. szinte függetlenül, egymáshoz meglehetısen érzékeljük. 15

16 Az egydimenziós lekérdezési módszer nem csak egy érték, de akár két érték közötti választást, preferenciát is tükrözni alkalmas módszer. Jelölje be saját magát a család-karrier dimenzióban! Melyik fontosabb az Ön számára? Család Karrier Folyamatos skála, illusztráció Ez a példa még jobban hasonlít az eredeti, mentális térképészeti elıképre, ahol szintén két irány (pl. Kelet-Nyugat tengely) közötti választást kell bemutatni. Az egydimenziós távolságbecslı eljárás lényege ebben a második esetben is ugyanaz, mint az elızıben: folyamatos skála, ami az általában használt ordinális skálával ellentétben pontosabb és torzítás nélküli eredményt nyújt. Szociológusok és közgazdászok gyakran használnak ordinális skálákat vélemény-felméréskor; ilyenkor arra kérik a válaszadót, hogy személyes megítélése alapján értékeljen egy 1-tıl 5-ig vagy 1-tıl 10-ig terjedı skálán valamit (pl. személyt, tárgyat, saját magát, stb.) Az ordinális skála két végén bármi állhat. Az ordinális skálák hátránya, ami a folyamatos skálák elınye is egyben, a következı: az interjúalany csak egész számra kerekített választ adhat, a pontosabb kéttizedes értékelések nem értelmezhetıek a rendszerben; az interjúalany válaszadása torzított lesz az általános iskolában és a késıbbi tanulmányok során az egyes számokhoz kapcsolt értékítéletei miatt. Magyarországon 1-tıl 5-ig, Romániában 1-tıl (valójában 5-tıl) 10-ig osztályoznak. Egy magyar válaszadó, aki az iskolában jó tanuló volt az 5-öst tekint jó értékelésnek, a rossz tanuló ezzel szemben már a 3-ast is függetlenül attól, hogy egy 1-10 skálán kell válaszaikat elhelyezniük. Egy román válaszadó, aki az iskolában jó tanuló volt a 7-est már rossz értékelésnek, a rossz tanuló még jó értékelésnek tekinti ez pedig az 1-5 skálával kerül összeütközésbe. A folyamatos skálák elınye tehát, hogy pontosak (nem kell kerekíteni), és eredményeiket nem torzítja a számértékekhez kapcsolt prekoncepció. 16

17 A közérthetıség végett érdemes a nyilvánosság elıtt csak és kizárólag a folyamatos skála (continuous scale) kifejezést használnunk. Ettıl függetlenül a módszer tökéletesen alkalmas marad földrajzi távolságbecslésre is. A folyamatos skála egyik alternatív megvalósítási megoldása a, angol nevén a smiley vagy smiley face, a mosolygó arc. Az arc csak egy grafikai elem, ami kiegészítené a folyamatos skálát, ami az arc szája. Ez az eszközpanel elsısorban a válaszadók hangulatát képes felmérni oly módon, hogy a válaszadók kedvüktıl függıen alakítják az arc száját: lehet valaki nagyon boldog, közepesen boldog, kissé boldog, semleges, kissé rosszkedvő, közepesen rosszkedvő, nagyon rosszkedvő. A berajzolt szájak alapján az algoritmus kéttizedesjegy pontossággal kiszámíthatja a válaszadók jó- vagy rosszkedvét. Mosolygó arcok, illusztráció A potenciális felhasználók sora szinte végtelen, hiszen minden olyan internet felhasználót ide sorolhatunk, aki honlapján egyszerőbb közvélemény-kutatást végezne, aminek az alapja, hogy a válaszadóknak egy folyamatos skálán kell szubjektív értéket megadniuk, a végpontokon megadott dimenzió keretében. Az algoritmus promóciójának lényege, hogy nem léteznek online vizuális felmérési eszközök a világhálón, tehát nincs versenytárs. A SurveyMonkey ( ami hivatalosan a világháló legtöbbet használt felmérési eszközének tartja magát, és még körülbelül 100 hasonló szolgáltatást biztosító honlap sem rendelkezik ilyen egyszerő vizuális felmérési eszközökkel. Természetesen a kifejlesztett MME 2.0 kliensprogramot a közérthetıség végett úgy érdemes reklámozni, mint vizuális felmérési eszközpanelt, nem pedig mentális térkép eszközpanelt. Az MME 2.0 kliensprogramok világhálón való elterjedése mindenképp hozzájárulna Románia és Magyarország társadalmi presztízsnövekedéséhez. 17

18 2. Céltábla módszer (dartboard method) A céltábla módszer egy kétdimenziós (2D) elhelyezkedési becslési eljárásfajta, amely a standarditásra törekvı térképrajzoltatás adatgyőjtési technikák csoportjába sorolható. Lisa Brinkmann és Garamhegyi Ábel (1994) fejlesztették ki a módszertanát. A kétdimenziós (2D) elhelyezkedési becslési eljárás mentális térképészetbıl ismert elıképét a lenti ábra szemlélteti. Az ábrán látható, hogy az észak-dél és kelet-nyugat dimenziók határolják a teret, és metszetük az origót, a kiindulópontot adja. A körülhatárolt téren belül helyezhetı el a kérdéses földrajzi elem. Észak Nyugat Kelet Dél 2D elhelyezkedési becslés, illusztráció Egy tipikus példa a céltábla módszer mentális térképészeti alkalmazására, amikor elnevezzük a kiindulópontunkat (pl. legyen Párizs), és a válaszadó feladata, hogy a többi elemet (pl. Orléans, Bordeaux, Marseille, Strasbourg) elhelyezze az elıtte lévı koordináta rendszerben. Ezáltal leképezhetı a válaszadó mentális térképe pl. Franciaországról. Az adatfeldolgozás során a valóságos távolságtól mért eltéréseket számítógépen vektorosan összesítik, így megrajzolható az a megkérdezettek közös mentális térképe, amely a távolság-becslések torzításait tükrözi. Ez a 2D lekérdezési módszer nem feltétlenül csak földrajzi mentális térképészeti felméréseknél hasznosítható, valójában bármire lehet használni, aminek köze van a koordináta rendszerhez, vagyis adott két dimenzió egymáshoz mért egyidejő értékeléséhez. Az algoritmust úgy kell megtervezni, hogy az egy 2D skálát jelenítsen meg. Az interjúalanynak két, derékszöget bezáró egyenes által határolt térben kell kijelölnie egy pontot ami megfelel a személyes preferenciájának, értékítéletének, vagy véleményének. Az egyenesek egy koordináta 18

19 rendszerre hasonlítanak csak a negatív tartomány nélkül; az origó a nulla érték. Mindkét egyenes egy-egy dimenziót jelöl, amit az egyenesek elnevezésével kell jelölni. A 0 2D skála, illusztráció B Fontos megjegyezni, hogy mérési módszer befolyásolja a mérési eredményt, és ez igaz a céltábla módszerre is. Egy ilyen koordináta rendszerben ugyanis nem jellemzı, hogy az emberek a sarkokat (A, B) jelölik ki, esetleg az origót (0), ami a nem tudom válaszkategóriának felel meg. Mindenesetre, a céltábla módszer használata során az összegyőjtött tapasztalatokból okosabbak leszünk, és tovább tudunk majd korrigálni a felmérési eszközön. A 2D skála felmérési eszközpanelt úgy kell kialakítani, hogy az különbözı feladatok teljesítésére legyen képes: 1. Egy személy egy csillaggal / pöttyel saját véleményét jegyzi le 2. Ugyanaz a személy, különbözı idıközönként (pl. egy hónapig a hónap minden napján) egy csillaggal / pöttyel saját véleményét jegyzi le 3. Egy személy több csillaggal / pöttyel másokat jellemez (A, B, C pöttyökhöz embernevek rendelhetık) Külön hangsúlyt kell fektetni az adatok különbözı megjelenítési lehetıségére a választott feladattól függıen, hogy könnyebben lehessen interpretálni ıket. Fontos az eredmények vizuális megjelenítése. Színekkel meg lehet különböztetni egymástól az egy válaszadótól érkezı értékeket, az egy személyre érkezett értékeket, az egy idıszakra vonatkozó értékeket, stb. Lehetıvé kell tenni a klaszterek megjelenítését, vagyis a válaszadók beérkezett értékeinek vizuális csoportosítását, továbbá jelölni kell (amennyiben kívánatos) a klaszterek átlagértékét, súlypontját. Olyan algoritmust kell megírni, ami képes ezen megjelenítési lehetıségekre. 19

20 A potenciális felhasználók sora szinte végtelen, hiszen minden olyan internet felhasználót ide sorolhatunk, aki honlapján olyan közvélemény-kutatást végezne, aminek az alapja, hogy a válaszadóknak egy 2D skálán (két dimenzió mentén) kell szubjektív értéket / értékeket megadniuk. Az egészségügyben például az egyre elterjedıben lévı elektronikus diagnosztika területén lehet hasznos a 2D skála eszközpanel. Sok kisebb településen a betegekhez nem jár ki az orvos, csak egy nıvér, aki felveszi a beteg adatait, elküldi az orvosnak, aki pedig az adatok alapján dönt a további kezelésrıl. Az algoritmus promóciójának lényege, hogy nem léteznek online vizuális felmérési eszközök a világhálón, tehát nincs versenytárs. A SurveyMonkey ( ami hivatalosan a világháló legtöbbet használt felmérési eszközének tartja magát, és még körülbelül 100 hasonló szolgáltatást biztosító honlap sem rendelkezik ilyen egyszerő, 2D vizuális felmérési eszközzel. Természetesen a kifejlesztett MME 2.0 kliensprogramot a közérthetıség végett úgy érdemes reklámozni, mint 2D vizuális felmérési eszközpanelt, nem pedig mentális térkép eszközpanelt. Az MME 2.0 kliensprogramok világhálón való elterjedése mindenképp hozzájárulna Románia és Magyarország társadalmi presztízsnövekedéséhez. 20