A Széchenyi István Egyetem önértékelése

Átírás

1 A Széchenyi István Egyetem önértékelése Győr, január 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Az intézmény általános helyzetképe Rövid tájékoztatás a minőség fejlesztése érdekében tett intézkedésekről és azok hatásáról Az Egyetem történetének rövid vázlata, helyzetkép és küldetés Az intézményi alapdokumentumok rövid bemutatása Hallgatói Önkormányzat Hallgatói szolgáltatások, hallgatói információs rendszer Ipari és vállalati kapcsolatok A karok együttműködése C-SWOT analízis Az intézmény kulcsfontosságú eredményei Oktatás A folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében Felnőttképzés Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka és eredményei Diplomás Pályakövető Rendszer és az öregdiákokkal való kapcsolat Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység Gazdálkodás Támogatási előirányzatok alakulása Intézményi saját bevételek Kiadások és maradvány alakulása Létszám és személyi kifizetések alakulása Felhalmozási kiadások és az intézményi vagyon alakulása Az infrastruktúra értékelése Infrastrukturális fejlesztések a Széchenyi István Egyetemen Egyetemi Kollégiumok Az informatikai infrastruktúra helyzete a Széchenyi István Egyetemen A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények) Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A hallgatók teljesítményértékelésének intézményi szabályozása A hallgatói teljesítményértékelés folyamatába iktatott minőségbiztosítás Az oktatók minőségének biztosítása Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Belső információs rendszer Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Függelék sz. Függelék sz. Függelék számú Függelék számú Függelék

3 Rövidítésjegyzék ÁJDI DFK EHÖK EIMK EK EMÉB EMJ FK FSZ GMFI GT HEFOP HÖK IFT INOK JRET JKK KGK KMÉB KSZK MEFI MMTDI MTK PLI RGDI SFI SZE TK TOMJ TSK TJSZ TMNK TVSZ VIR VTI Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Egyetemi Informatikai és Média Központ Egyetemi Könyvtár Egyetemi Minőségirányítási és Értékelési Bizottság Egyetemi Minőségügyi Jelentés Felnőttképzési Központ Felsőfokú szakképzés Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Gazdasági Tanács Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program Hallgatói Önkormányzat Intézményfejlesztési Terv Idegen Nyelvi Oktatási Központ Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont Járműipari Kutató Központ Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Kari Minőségirányítási és Értékelési Bizottság Kommunikációs és Szolgáltató Központ Műszaki Ellátási és Fejlesztési Igazgatóság Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola Műszaki Tudományi Kar Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság Széchenyi István Egyetem Továbbképző Központ Tanszéki Oktatásminőségi Jelentés Testnevelési és Sport Központ Térítési és Juttatási Szabályzat Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Vezetői Információs Rendszer Varga Tibor Zeneművészeti Intézet 3

4 Bevezetés Az önértékelési dokumentum készítési folyamatának bemutatása Egyetemünk december 31-én lejáró intézmény akkreditációjával kapcsolatban Balázs Ervin elnök úr szeptember 27. napján kelt levelében tájékoztatta intézményünket a as időszakra vonatkozó intézményakkreditációs eljárás megindításáról, ütemezéséről. Ennek megfelelően az Egyetem as időszakra vonatkozó intézményakkreditációs értékelése a 2013/2014-es tanév őszi félévében vette kezdetét az önértékelések elkészítésével, majd a tavaszi félévben kerül sor a látogató bizottság (LB) helyszíni látogatására. A Rektori Kabinet október 21-i ülésén az egyetem rektora tájékoztatta az Egyetem vezetőit az akkreditációs feladatokról, az önértékelési dokumentumok összeállítási folyamatának koordinálására Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettest jelölte ki. Az ülésen megállapított előzetes ütemtervnek megfelelően a dékánok és intézetigazgatók tájékoztató levelet kaptak az akkreditációs eljárás lefolytatásáról, kézhez kapták a MAB által kiadott önértékelési útmutatót, valamint a korábbi akkreditációs eljárás teljes anyagát. Az önértékelési jelentések a MAB útmutatójában előírtak szerint kari és intézményi szinten is elkészültek. Ennek megfelelően a dokumentumok összeállítására kari és intézményi munkacsoportok alakultak. A munkacsoportok koordinálása folyamatos volt. Az Egyetemi munkacsoport valamennyi kari munkacsoporttal folyamatos kapcsolatban állt, illetve az egyes kari munkacsoportok is konzultáltak egymással. Kari és egyetemi szinten egyaránt rendszeres munkamegbeszéléseket hívtunk össze (jellemzően hetente) a konkrét feladatok és rész-feladatok meghatározásával, az elért eredmények prezentálásával és a feltárt problémák közös megoldásával. Külön munkacsoport megbeszéléseket tartottunk a minőségbiztosítást érintő kérdések megvitatására. A megbeszélésekről minden esetben emlékeztető, és jelenléti ív készült. A kari és intézményi önértékelések elkészítése párhuzamosan zajlott, ami folyamatos egyeztetést igényelt. Az egyes dokumentumok tartalmáról, készültségi fokáról, valamint a MAB időközi tájékoztatásairól az eljárás megindulását követő valamennyi Rektori Kabinet ülésén megbeszélést tartottunk, az egyes munkafázisokban felvetődő kérdéseket ezen a fórumon is részletesen tárgyalta az Egyetem vezetése. A feladat állásáról a Szenátust valamennyi ülésén tájékoztattuk. Az önértékelési dokumentumok elkészítésénél, tartalmának összeállításánál messzemenőkig figyelembe vettük a MAB írásos útmutatóját, így az elkészült önértékelések felépítése teljes egészében követi a MAB ajánlását. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az egyes fejezetek és alpontok számozása egységes, így valamennyi kari dokumentum, továbbá az intézményi önértékelés azonos felépítést követ. Ezáltal a részegységek, fejezetek szervezeti egységenként egymással is egybevethetők, összehasonlíthatóak. Valamennyi fejezet esetében a MAB által javasolt didaktikai sorrendben tértünk ki mindazokra a szempontokra, amelyeket az önértékelési útmutató rögzített. Az Egyetem önértékelési útmutatójában elsősorban az intézmény egészét, annak működését, legjelentősebb eredményeit kívánjuk bemutatni, megjegyezve, hogy a terjedelmi korlát még úgy is szűkösnek bizonyult, hogy valamennyi megkívánt dokumentum, szervezeti egység és egyéb releváns adatot az útmutatóban rögzítettek szerint - az Egyetem honlapjára történő utalással hivatkozunk. A dokumentum szerzői bíznak abban, hogy a terjedelemi korlátok indokolható, kismértékű túllépésével inkább segítik a bizottság munkáját, mintsem feleslegesen terhelik az eléjük tárt adatokkal. Az eredmények tényszerű esetenként talán túlzóan részletes - felsorolása mögött ugyanakkor talán el nem ítélhető módon az intézmény munkatársainak elkötelezettsége, jó értelemben vett büszkesége is kétségtelenül tetten érhető. A munkacsoportok összetétele: Egyetemi munkacsoport: Dr. Barna Attila DFK kari minőségügyi megbízott Dr. Horváth Balázs, MTK kari minőségügyi megbízott Dr. Huszka Péter KGK kari minőségügyi megbízott Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes Dr. Kovács Zsolt főtitkár Lengyel Diána, EHÖK elnök 4

5 Lipi László, a MEFI igazgatója Májer Eszter Petra, a KSZK vezetője Dr. Nyéki Lajos minőségügyi vezető Orbánné Persa Krisztina, tanulmányi osztályvezető Papatyi Csaba gazdasági vezető Ruppert István ZMI intézeti minőségügyi megbízott Dr. Szabó József, az FK igazgatója Szilasi Péter Tamás rektori tanácsadó, a korábbi SFI igazgatója Dr. Török Katalin belső ellenőr Csendes Ferenc, az INOK igazgatója Dr. Dőry Tibor, a TMNK igazgatója Figula Anikó, az EK igazgatója Kari munkacsoportok: Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit dékán Dr. Smuk Péter általános és oktatási dékánhelyettes Dr. Barna Attila fejlesztési és társadalmi kapcsolatok dékánhelyettes Dr. Németh Imre tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Dr. Karácsony Gergely kari titkárságvezető Dr. Kecskés Gábor a Doktori Iskola titkára Dudás Kinga kari HÖK elnök Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Dr. Papp Ilona egyetemi docens, dékán Ablonczyné Dr. Mihályka Lívia egyetemi docens Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta egyetemi docens Dr. Koppány Krisztián egyetemi adjunktus Dr. Kovács Gábor egyetemi adjunktus Dr. Kovács Norbert egyetemi adjunktus Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Dr. Szabó József egyetemi docens Dr. Szalka Éva egyetemi docens Dr. Tamándl László egyetemi adjunktus Németh Gergő kari HÖK elnök Gersei Gabriella dékáni titkárságvezető Műszaki Tudományi Kar Dr. Égert János dékán Dr. Fátrai György ált. dékánhelyettes Dr. Horváth András okt. dékánhelyettes Dr. Nagy Szilvia nemzetközi és tudományos dékánhelyettes Dr. Kuczmann Miklós ipari kapcsolatok dékánhelyettes Horváth Gábor kari titkárságvezető. Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet Dr. Nagy Sándor intézetigazgató Dr. Fehér Rózsa igazgatóhelyettes Dr. Csizmadia Zoltán tanszékvezető Zborovján Ferencné intézeti titkár Varga Tibor Zeneművészeti Intézet Dr. Ruppert István igazgató Várayné Szűts Katalin igazgatóhelyettes, tanszékvezető Dr. Hontvári Csaba tanszékvezető 5

6 1 Az intézmény általános helyzetképe 1.1 Rövid tájékoztatás a minőség fejlesztése érdekében tett intézkedésekről és azok hatásáról A Széchenyi István Egyetem minőségszemléletű fejlesztésének rövid és hosszabb távú terveit az Intézmény stratégiai dokumentumai tartalmazzák. A re vonatkozó Intézményfejlesztési Terv könnyebb használhatósága, valamint a kollégák felé történő könnyebb kommunikálhatósága érdekében 2009-ben az intézmény vezetése úgy határozott, hogy az érvényben lévő IFT szellemében, ugyanakkor sokkal tömörebben és fejlesztés orientáltan megalkotja és kiadja az ún. Stratégiai Dokumentumot, mely a rektori ciklus végéig, 2013-mal bezárólag fogalmazott meg fejlesztési célokat és indikátorokat. A dokumentum helyzetelemzését a 2009-es MAB akkreditációra készített önértékelési dokumentum biztosította, míg célmeghatározásaihoz jelentősen hozzájárultak a MAB akkreditációs eljárás tapasztalatai, és a MAB Látogatóbizottság helyszíni visszajelzései. Az Intézmény a dokumentumban ennek megfelelően újrafogalmazta, pontosabban kimunkálta küldetésnyilatkozatát és határozottabban definiálta jövőképét. A Stratégai Dokumentumot a Széchenyi István Egyetem Szenátusa november 9-én fogadta el. A dokumentum a 2007-ben elfogadott IFT helyébe lépett, mint az Intézmény stratégiáját meghatározó alapdokumentum. A dokumentum érvényességének időszakában a Küldetésnyilatkozat, illetve a Jövőkép az intézmény honlapjának publikus felületén, az Egyetem menüpont alatt közvetlenül elérhető volt. A teljes dokumentum az intézményi intraneten keresztül volt hozzáférhető a kollégák számára. A Stratégiai dokumentumban foglaltak végrehajtása érdekében a Szenátus április 12-én fogadta el a 2011 nyaráig feladatokat meghatározó Minőségfejlesztési Programot és Stratégiai Munkatervet. A stratégiai célok megvalósításának elsődleges eszközei az uniós pályázatokból finanszírozott fejlesztések voltak. A pályázatok megvalósításában a munkatársak rendkívül széles köre vett részt, és elsősorban ezen keresztül érvényesült a stratégiai célok lebontásának mechanizmusa is. A 2011 nyaráig tartó időszak tételes értékelése a Szenátus június 27-i ülésének napirendjén szerepelt. A beszámolót a Szenátus elfogadta. A Széchenyi István Egyetem stratégiájának megvalósítása terén kiemeljük, hogy 2011 tavaszán, a felsőoktatással kapcsolatos kormányzati lépések tükrében az Intézmény vezetése revízió alá vonta a 2009-es stratégiáját (IFT), valamint a Stratégia Dokumentumot és megállapította, hogy az alapdokumentumokban rögzített célkitűzések, feladatok és azok megvalósítását szolgáló stratégiai irányok továbbra is reálisak, így a dokumentumok megfelelőképpen szolgálják az intézmény fejlesztési érdekeit. A korábbi stratégia érvényességének megerősítésére május 23-án Új Pozíció címmel stratégiai nyilatkozatot adott ki őszén a felsőoktatás jogszabályi helyzetét érintő jelentősebb változások időszakában újabb, a 2011/2012- es tanévi időszakra vonatkozó stratégiai munkaterv nem készült. E helyett az aktuális kormányzati iránymutatások mentén, azokra figyelemmel az Intézmény hozzákezdett új, 2012 tavaszi kidolgozási határidővel előírt Intézményfejlesztési Tervének megfogalmazásához. Az új IFT előkészítésének részét képezte a es időszak eredményeinek átfogó értékelése is. Az intézmény teljes körű helyzetértékelése 2012 áprilisára készült el, melynek része volt a 2007-es IFT vállalásainak részletes értékelése és a Stratégiai Dokumentumban megfogalmazott célokat átfogó elemzése is. A 2012 tavaszán, a kormányzati iránymutatás alapján elkészített új, 2016-ig szóló Intézményfejlesztési Terv azzal a szándékkal is készült, hogy átvegye a hamarosan lejáró Stratégiai Dokumentum szerepét is, és megszűntesse a két dokumentum párhuzamosságát. Az IFT azt követően, hogy június 25. napján az Egyetem Szenátusa elfogadta, ismételten az Intézmény első számú stratégiai dokumentumává vált. A 2009-es Stratégiai dokumentummal való kontinuitás egyértelmű deklarációjaként ugyanakkor, az Intézmény Szenátusa az IFT stratégiai fejezetének első szakaszában a 2009-ben megfogalmazottaknak megfelelően, változatlan formában deklarálja a Széchenyi István Egyetem Küldetésnyilatkozatát. 6

7 A MAB 2009/8/VII/2. szám alatti határozatával elfogadott akkreditációs jelentésben rögzítettek kapcsán tett intézkedéseink: A MAB jelentésében Intézményünket egy áttekinthető struktúrájú, alapvetően jól működő felsőoktatási intézménynek ítélte, amely a működéséhez szükséges, egyeztetett szabályzatokkal, kiérlelt döntéshozatali mechanizmussal rendelkezik, oktatási infrastruktúrája megfelel a képzési profil által megkövetelteknek. A döntéshozatalunk továbbra is a Szenátus és rektor által irányított végrehajtó szervezetek együttműködésén és a hallgatói szervezetek folyamatos jelenlétén alapszik. Az elmúlt öt évben az Egyetem vezetése megőrizte a jelentésben kiemelt értékeket, és meghatározó erőfeszítéseket tett a kritikai észrevételekben rögzítettek kijavításához szükséges valamennyi intézkedés mielőbbi meghozatalára. A MAB látogató bizottsága az egyik legfontosabb problémaként az oktatói kar minősítettségi-, és korösszetételét jelölte meg, kiemelve, hogy a minősítettségi arányt mielőbb javítani szükséges, valamint észrevételezte, hogy a kedvezőtlen oktatói korfa határozott intézkedéseket követel. Az Egyetem az elmúlt öt évben mindkét mutató esetében jelentős eredményeket mutathat fel. A korábbi akkreditációkor a MTK oktatóinak közel harmada állt a nyugállományba vonulás küszöbén, ma ez a szám mindössze 12%. Ugyanitt ma az oktatók 45%-a éves korosztályba tartozik, más megközelítésben, több mint a fele 50 év alatti. Hasonlóan kedvező a korösszetétel a DFK esetében is. A Gazdaságtudományi Karon már a korábbi látogatás alkalmával is kedvezőnek ítélt összetétel tovább javult. Ma az Egyetem oktatóinak átlagéletkora 46,43 év, mely jól reprezentálja az e téren hozott intézkedések eredményét. A minősítettségi arányt intézményi szinten 55,44%-ra sikerült javítani, azonban kiemeljük, hogy ez egyes karok esetén jóval kedvezőbb, megközelíti a kétharmados arányt. (DFK, KGK) A MAB az oktatói kar szükségszerű fiatalításának lehetséges kedvezőtlen mellékhatásaként az intézmény tudományos eredményeinek átmeneti csökkenését prognosztizálta. Fontos eredményként könyvelhetjük el, hogy az intézményi tudománymetriai adatok az oktatói gárda tényszerű fiatalodása ellenére sem mutattak csökkenést az elmúlt öt évben. Ezért az intézmény vezetése komoly erőfeszítéseket tett, ösztönözte a tudományos kutatást és meghatározó pályázati forrásokat fordított a kutatásra, fejlesztésre, melynek eredményeként sikerült megőrizni, sőt javítani mutatóinkat. Az intézményi infrastruktúra az önértékelési időszakban tovább javult. Az Egyetem pályázati aktivitásának eredményeként a campus épületei, a kollégiumi épületek, a hallgatói terek, a könyvtár megújultak. Az Egyetemi könyvtár dokumentumállománya háromszázezerre növekedett, a vezeték nélküli internet elérés a campuson általánossá vált, és a térítés nélküli számítógép/laptop használat több szolgáltató egységben is biztosított. A hallgatói szolgáltatások tovább javultak, a sportolási lehetőségek kiteljesedtek, a kollégiumi elhelyezés és a kapcsolódó szolgáltatások színvonalát az Egyetem jelentősen javította az elmúlt öt évben. (A legutóbbi MAB Látogató Bizottság e téren jogosan fogalmazott meg kritikai észrevételeket.) Az intézmény gazdálkodása továbbra is stabil, melyet az éves jelentések, a gazdasági beszámolók egybehangzóan igazolnak. Az intézmény megőrizte szerepét a régióban, továbbra is a térség szellemi központja. A MAB által rögzített konkrét ajánlásokat (MAB Határozat 1.2 pontja) az intézmény elfogadta, cselekvési tervének részévé tette. Az annak nyomán tett intézkedések eredménye - a MAB észrevételeinek számozását alapul véve - az alábbiakban foglalható össze: Ad. 1 Az Egyetem komoly hangsúlyt fektetett a felhasználói igények megismerésére, valós, intenzív kapcsolatot ápol a munkaerőpiac meghatározó szereplőivel. A kapcsolat rendszeres és kétoldalú. A felhasználói igények szem előtt tartásával, a visszajelzések figyelembe vételével folyamatosan korszerűsítjük képzési rendszerünket. Ad2. A MAB ajánlása nyomán az intézmény új, átfogó stratégiát fogadott el. (az önértékelési dokumentum 1.2., és 1.3.-as pontjaiban részletesen elemezzük a MAB látogatását követően kimunkált stratégia megalkotásának szempontjait, körülményeit és célkitűzéseit) A Stratégiai Dokumentum tartalmában, felépítésében a MAB ajánlását követi. 7

8 Ad3. Az IFT-re vonatkozó MAB ajánlást - később a fenntartó egyértelmű útmutatása alapján, meghatározott didaktikai szempontok alapján kidolgozott évben elkészített IFT-ben érvényre juttattuk. Ad.4. A gazdasági és finanszírozási környezet nem minden esetben kedvező és kiszámítható változásai továbbra is a centralizált gazdálkodás mellett tették lehetővé az intézmény gazdasági stabilitását, pénzügyi egyensúlyának folyamatos megőrzését, még akkor is, ha az Egyetem vezetése egyébként egyetértett a MAB decentralizálásra vonatkozó javaslataival. Ad.5. A Szenátus jelenleg éves működési terv szerint tartja üléseit. Ennek köszönhetően az elmúlt években mindössze egyetlen alkalommal kellett rendkívüli szenátusi ülést összehívni. Ad Az intézmény irányítási és ellenőrzési rendszerét az önértékelési dokumentum 3. fejezetében ismertetjük, a vezetői információs rendszert (VIR) a 3.6. fejezet ismerteti. A rendszer kialakítása, fejlesztése során a MAB ajánlásait az Egyetem vezetése felhasználta. Az oktatói munka hallgatói véleményezése (OMHV) során a visszajelzések ösztönzésére valamennyi MAB javaslatot megkíséreltük érvényre juttatni. Ad.9. Az oktatói teljesítmény szerinti differenciált jutalmazás rendszerével az Egyetem vezetése régebben és ma is egyetért. Az elmúlt öt év finanszírozási helyzete és a jogszabályok módosításának eredményeként ugyanakkor éppen azok a költségvetési tételek üresedtek ki, amelyek a teljesítményarányos, differenciált juttatás alapját képezték korábban. Ad. 10. Az intézmény elfogadta a MAB ajánlását, és pályázati forrásból két éves program keretében fejlesztette a tehetséggondozás rendszerét, egyúttal felmérte a tanulástámogatás lehetőségeit, és az eltérő tudásanyaggal érkező hallgatók felzárkóztatásának lehetőségeit. Ma Egyetemünkön a nehezebben abszolválható alapozó tantárgyak teljes körében felzárkóztató, tanulás segítő programok állnak a hallgatók rendelkezésére. A konkrét intézkedések rendszerét az összeállítás , valamint 3.5. pontjai tartalmazzák. Ad.11. Az intézmény pénzügyi helyzetének áttekintése alapján megállapítható, hogy a tervezett fejlesztésekhez szükséges források folyamatosan biztosíthatóak voltak, valamennyi tervezett beruházást, fejlesztést az intézmény megvalósította. Az Egyetem pénzügyi helyzete a vizsgált időszakban mindvégig stabil maradt, melyet az önértékelés 2.3. fejezete részletesen bemutat. Ad.12. Az elmúlt 5 évben az Egyetem megtartotta alapstruktúráját, azaz amint azt a látogató bizottság a korábbiakban is kifejtette erős, karakteres karokból, intézetekből áll össze egy színvonalas Egyetem. E vonatkozásban az intézmény felépítése markánsan nem változott, érdemi elmozdulás sem a centralizáció, sem a decentralizáció irányába nem történt. Ad.13. Az Egyetem kiemelten kezeli az oktatók külföldi szakmai útjainak támogatását, melyet nagymértékben elősegítettek az utóbbi 5 év sikeres pályázataiból beérkezett többletforrások, valamint az Universitas Alapítvány működése. Ezzel párhuzamosan az Egyetem vezetése kötelezővé tette, hogy valamennyi támogatott külföldi szakmai útról részletes, írásbeli szakmai beszámolót kell készíteni. Ad.14. Az elmúlt 5 évben az Egyetem honlapja megújult, korszerűsödött. Jelenleg is komoly erőfeszítéseket tesz az Egyetem vezetése annak érdekében, hogy a honlap valamennyi érdeklődő számára tartalmazza valamennyi releváns információt és kiemelten kezeljük az Egyetemünkön továbbtanulni kívánó tanulók számára nyújtott felvételi információk körét. Tudva azt, hogy a honlap fejlesztés folyamatos feladat, mégis bízunk benne, hogy 8

9 annak jelenlegi felépítése és a korábbi évekhez képest gazdagabb információ tartalma már megfelelőbben tükrözi intézményünket. Ad.15. A karok közötti együttműködés napjainkra már tudatosan felépített valós, és intenzív. A lehetséges tartalékokat mozgósítottuk, a feltárható szinergiákat érvényesítettük, az utóbbi 5 évben indított képzési programok esetében már a tervezés fázisában is kihasználtuk a karok együttműködésében rejlő tartalékokat. Eredményeinket az önértékelés 1.7. fejezete tartalmazza. Ad. 16. Az Egyetem teljes mértékben egyetértett a MAB látogató bizottságának a hallgató ösztöndíjak, és így a hallgatói támogatás szélestésére vonatkozó javaslatával. Az intézmény felhasználta ipari, gazdasági és társadalmi kapcsolatait, és ma már a hallgatói ösztöndíjak kellően differenciált és széles spektruma áll a hallgatók rendelkezésére. Az ösztöndíjakat a beszámoló 1.5. pontja ismerteti. Ad.17. Intézményünkben a tantárgyi felülvizsgálat rendszere kialakult és folyamatos. Legutóbb átfogó felülvizsgálatot a KGK és a DFK képzéseiben végezték el a kollégák. A cél minden esetben az oktatás racionalizálása és a minőségi oktatás biztosítása volt. A tantárgyi felülvizsgálat valamennyi esetben komoly eredményt hozott. Ad. 18. Az Egyetem vezetése messzemenőkig elfogadta a MAB véleményét, és az előadások időtartamát a korábbi önértékelés során kísérleti jelleggel tapasztalt 40 perces időtartamról 45 percre állította vissza. Ad.19. Az önértékelés időszakában az Egyetem vezetése határozottan kiállt amellett, hogy a vezető oktatók minél nagyobb hányada állandó győri lakos legyen. A vezetők kiválasztásánál, illetve a vezetői pályázatok elbírálásánál ez meghatározó szempontként érvényesült. Az Egyetem vezetése az elmúlt 5 évben következetesen érvényesítette e szempontot, így mára elmondhatjuk, hogy a vezető oktatók döntő hányada győri lakos. Ad.20. A MAB ajánlása alapján az Egyetem vezetése átdolgozta minőségbiztosítási rendszerét, új minőségügyi rendszert vezetett be, meghatározta minőségpolitikáját, és kialakította, illetve korszerűsítette a minőségbiztosítási alapdokumentumokat. A MAB ajánlásaira is figyelemmel kimunkált minőségbiztosítási rendszer elemeit az önértékelési dokumentum 3. fejezetében részletesen ismertetjük. 9

10 1.2 Az Egyetem történetének rövid vázlata, helyzetkép és küldetés A Széchenyi István Egyetem az Észak-nyugat Dunántúl meghatározó felsőoktatási intézménye, profilját tekintve a térségben kiemelten a műszaki és járműipari ágazatot tekintve egyedülálló. A régió elsősorban gépipari súlypontú, és a magas szintű termelőtevékenységre alapozó gazdaságát és ennek társadalmi, intézményi környezetét az Egyetem gazdasági és társadalmi partnereivel fenntartott intenzív partneri kapcsolatai révén kialakított, adekvát képzési és kutatási kínálattal szolgálja ki. A Széchenyi István Egyetem a Felsőoktatásról szóló évi LXXX. Törvény módosításáról szóló évi XCI. Törvény rendelkezései alapján a Magyar Köztársaság Országgyűlése által létrehozott felsőoktatási intézmény, költségvetési szerv. A Széchenyi István Egyetem az Észak-Dunántúl vezető műszaki felsőoktatási intézménye, melyet a régió ipara által támasztott igények hívtak életre ban Győrött egy új műszaki egyetem létesítését rendelték el, 66- ban azonban főiskola alapításában egyeztek meg az ország elöljárói. Az eredeti tervekből első lépésben 4 tanulmányi épület és 3 kollégium valósult meg, az új felsőoktatási intézmény Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) néven kezdte meg működését, majd 1986-tól Széchenyi István (SZIKTMF) nevét viseli. A név 90-től Széchenyi István Műszaki Főiskolára (SZIMF), 92-től pedig Széchenyi István Főiskolára (SZIF) változik január 1-jétől a gazdasági szereplők által támogatottságot élvezve az intézmény egyetemi rangot kapott és Széchenyi István Egyetemként (SZE) működik tovább. Az intézménynek a tradicionális műszaki képzés mellett az intézmény képzési palettája folyamatosan bővült ben megindult az egészségügyi-, a jogi- (az ELTE győri tagozatán), valamint a társadalomtudományi képzés, a zeneművészeti oktatás pedig 1996-ban jelent meg ban gazdálkodási szakon megindult az egyetemi képzés, 2002-től pedig önálló jogi képzéssel folytatódott a gyarapodás ben megtörtént a Multidiszciplináris Társadalomtudományi, majd 2005-ben a Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskolák akkreditációja ban az előbbi különvált Regionális- és Gazdaságtudományi- illetve Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolára. Az intézmény fő szakjai a térségben rendkívül erős elektronikai- és járműiparra, az infrastruktúra-fejlesztésre és működtetésre, valamint az e területen működő vállalatok és közintézmények menedzsmentjére, nemzetközi kapcsolataira támaszkodnak. Hallgatóink 26 bolognai rendszerű alapképzési-, 23 mesterszak és 4 osztatlan egységes képzés közül választhatnak. Fontos cél, hogy a kiemelkedő eredmények elérésére képes hallgatóink számára olyan szakmai és tudományos kurzusokat működtessünk, amelyek lehetővé teszik a főiskolai és egyetemi tananyagon túlmutató ismeretek megszerzését. Így a képzési palettánkon 18 felsőfokú szakképzés és további 21 szakirányú továbbképzés is szerepel. Az Egyetemen tanuló hallgatók létszáma stabil, az itt végzett hallgatók elhelyezkedési aránya kiváló. Az Egyetem vonzáskörzete jórészt a Balatontól északra elhelyezkedő ÉNy-magyarországi térség, azonban az Egyetemen folyó képzés iránt egyre inkább növekszik az érdeklődés Szlovákia magyarlakta területein, valamint műszaki képzéseink terén Magyarország egyéb térségeiben is. Az intézmény szorosan kapcsolódik Budapest után a második legerősebb jövedelem termelési potenciállal rendelkező Győr város és a régió gazdaságához. Az Egyetem gazdasági szereplőkkel, autóipari és elektronikai gyártókkal, valamint azok beszállítóival (pl. Audi Hungaria, Rába, GM Powertrain, Nemak, Lear Hungary, Suzuki, Ajkai Elektronika, LuK) kialakított kapcsolatai széleskörűek. Az Egyetem kivételes módon integrálódik az Észak- Dunántúl gazdasági folyamataiba. A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben az Országgyűlés számára készített beszámolójában kiemelte: Magyarország egyik legerősebb ágazata a járműipar, itt kiemelt teljesítményt nyújt a Győrben megtelepedett Audi Hungaria Motor Kft. E terület fejlődéséhez kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja kutatási és fejlesztési munkájának tevékenységével. Az intézmény oktatási, képzési tevékenységének formálása, fejlesztése során meg kíván felelni a régió gazdasága által támasztott folyamatosan változó, magas, egyben fokozódó igényének, minőségi, magas színvonalú, gyakorlatorientált képzési kínálatával ki kívánja elégíteni a vállalatok és vállalkozások egyre növekvő szakemberigényét. Az Egyetem küldetésnyilatkozata A Széchenyi István Egyetem - a 21. századi Magyarország elsőként létrejött egyetemeként - az észak-dunántúli regionális gazdaság és közszolgáltató szféra humán erőforrás utánpótlás és továbbképzési igényének első számú kiszolgálója kíván lenni. A régió elsősorban gépipari súlypontú, magas szintű termelőtevékenységre 10

11 alapozó gazdaságát és ennek társadalmi, intézményi környezetét az Egyetem egyedülálló, gazdasági és társadalmi partnereivel fenntartott intenzív partneri kapcsolatai révén kialakított, adekvát képzési és kutatási kínálattal szolgálja ki. A követelményeknek való folyamatos megfelelés érdekében az Egyetem a működését és közismertségét megalapozó műszaki képzési hagyományok további erősítését, kiemelkedő kutatási eszközparkja fenntartását és bővítését, valamint a műszaki, informatikai, műszaki pedagógiai, gazdaság-, társadalom-, jog-, közigazgatás-, illetve szociális és egészségtudományi és művészeti területeken kifejtett tevékenységének multidiszciplinaritást előtérbe helyező továbbfejlesztését kiemelt fontosságúnak tartja. Oktatási tevékenysége során hallgatói számára magas szintű, alkalmazható, szakmai biztonságot adó gyakorlatorientált képzést, valamint emberi tartást és alkalmazkodó készséget nyújt. Kutatási tevékenységével és nemzetközi kapcsolatrendszere révén biztosítja az élenjáró tudományos eredményekkel való naprakész lépéstartást és kutatási főirányai területén nemzetközi szintű eredményekre is képessé válik. Szolgáltatásain és közösségi szerepvállalásán keresztül a regionális tudásgazdaság fejlődésének elismert kezdeményezője, támogatója kíván lenni, miközben aktív szerepet vállal Győr és térsége kulturális, tudományos és sportéletének gazdagításában. Az Egyetem stratégiai jövőképe A Széchenyi István Egyetem az észak-dunántúli térség társadalmi-gazdasági igényeinek megfelelő képzési profilt tart fenn, melyet a változó igények előrebecslésével proaktívan alakít. Az Egyetem kiemelten épít a hagyományait és regionális beágyazottságát elsődlegesen megteremtő műszaki képzésekre, de az egyes képzési területek közötti kutatási és oktatási együttműködést kifejezetten támogató, több karú univesitasként működik és fejleszti tovább tevékenységét. A Széchenyi István Egyetem működését a jövőben is Győrbe koncentrálja. Székhelyén alakítja ki és fejleszti tovább a hatékonyságot és a racionalitást előtérbe helyezve működésének infrastrukturális, humán és szervezeti bázisát. Képzési, kutatási, innovációs és szolgáltatási tevékenységével ugyanakkor a teljes északdunántúli (felső-, és közép-dunántúli zónát egyaránt magába foglaló) területre illetőleg a szomszédos országok magyarlakta területeire kiterjedő fókusszal és hatással működik. Az Egyetemen folyó munka szilárd bázisát a magas szintű, folyamatosan emelkedő minőségű, és egyre több területen az alapkutatás irányába tovább erősödő tudományos-kutatási tevékenység adja. A tudományos minőség mellett a Széchenyi István Egyetemen továbbra is alapvető és meghatározó érték a kutatási eredmények alkalmazhatósága, társadalmi-gazdasági relevanciája. Ezt az intézmény széles körű vállalati és intézményi kapcsolatrendszere, az intenzív vállalati, intézményi együttműködések, illetve ezek folyamatos fejlesztése biztosítják. Fejlesztési stratégiája, releváns képzési és szolgáltatási kínálata, meghatározó kutatási tevékenysége és stabil működése révén a stratégiai időtáv végére, 2016-ra a Széchenyi István Egyetem az NFFI által meghatározott felső-dunántúli, valamint közép-dunántúli zónák meghatározó intézménye marad, és pozícióját tovább erősíti. Meghatározó pozíciójának mind méretét (hallgatói létszám tekintetében), mind tudományos (kutató egyetemi kritériumok teljesítése), mind pedig gazdasági teljesítményét (sajátbevétel vonzó képesség, illetve stabil működés) vizsgálva egyértelművé kell válnia. Tovább erősödő pozícióját ugyanakkor nem mások rovására, hanem az NFFI-ben meghatározottak alapján - másokkal együttműködve kívánja elérni és megőrizni. Nem törekszik tevékenységi körének további diverzifikálására, sokkal inkább azt tűzi ki célul, hogy tevékenységét erősségei mentén fejlessze tovább, illetve egyes területeken ésszerűen specializálja. Mind a zónán belül, mind pedig zónák között intenzív partneri együttműködésre törekszik a tevékenységi köre szempontjából meghatározó felsőoktatási intézményekkel. Több országos jelentőségű hálózat alakítójaként és partnereként, a meghatározó intézményekkel olyan együttműködéseket alakít ki, mely az oktatás területén a szükségtelen párhuzamosságok kiiktatására, ugyanakkor a megfelelő méretgazdaságosság mellett a lehető legrugalmasabb képzési szolgáltatások nyújtására adnak lehetőséget, a kutatás területén viszont olyan szakember koncentrációt biztosíthatnak, mely eléri a jelentősebb tudományos eredmények elérését lehetővé tevő kritikus tömeget. 11

12 A stratégia megvalósítása során követett vezetési elvek Az Egyetem valamennyi tevékenysége a partneri igények kielégítését tűzi ki célul. Elsősorban az intézményt választó hallgatók igényeinek kíván megfelelni, oly módon, hogy ezzel egyúttal eleget tegyen jogszabályi kötelezettségeinek és megfeleljen a gazdaság igényeinek is. A vezetőség tudatosítja valamennyi munkatársában a vonatkozó jogszabályok és a szakmai követelmények fontosságát, az azoknak való megfelelés kiemelt jelentőségét. Valamennyi egyetemi polgár tudatosítja, hogy a minőség-célok meghatározásának alapját a partnerek igényei és elégedettsége képezi. A vezetőség a szervezet céljait minden esetben lebontja az egyes szervezeti egységekre, majd egyénekre, hogy minden munkatárs tudatosan és minél eredményesebben járuljon hozzá a célok megvalósításához. Az intézmény vezetése az alkalmazottakat bevonja a főbb célok meghatározásába, a fontosabb döntések előkészítésébe. A vezetőség segíti a munkatársak képzését, önképzését, támogatja az innovációs folyamatokat, biztosítja a hatékony csoportmunka feltételeit, méri a dolgozók elégedettségét, elismeri a hatékony, eredményes munkavégzést. A Széchenyi István Egyetem a szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében az intézmény minden dolgozójára kiterjeszti a személyes felelősség elvét, és kidolgozza, valamint alkalmazza a szükséges nyomon követési szabályozási és dokumentációs rendszert. Az intézmény vezetési rendszere A Széchenyi István Egyetem szervezeti felépítésének fejlesztése az 1995-ben elfogadott stratégiai terv alapján kezdődött meg. E stratégiai terv alapvető célkitűzése az akkori Széchenyi István Főiskola egyetemmé fejlesztése volt. A szervezeti felépítés alakítása is ennek a fő célnak alárendelten történt. A szervezet átalakításának lépéseit e helyütt nem részletezve megállapítható, hogy a munka az alapvető célkitűzést sikerrel szolgálta, hiszen január 1-jével létrejött a Széchenyi István Egyetem. Az egyetemi lét első öt évében a szervezeti felépítésben egy jelentős, és néhány jelentéktelennek tekinthető, a kari szintet meg nem haladó változás történt. Jelentős változás volt a kari struktúra módosulása, mely már a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (Ftv.) előírásai szerint valósult meg. Ennek következtében a korábbi Jog- és Gazdaságtudományi Kar két részre vált, létrejött a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar és a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar. Az Egyetem a szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek tekintetében a rendszeres felülvizsgálatnak, tervezett stratégiának köszönhetően folyamatosan korszerűsíti szervezetét. Jelenleg csak az alaptevékenység ellátásához létfontosságú szervezeti egységek működnek az intézményben. A kutatási szervezeti egységek szervezete rugalmasan alkalmazkodik a terv szerint növekedő, dinamikusan változó igényekhez. 1. ábra: Az Egyetem szervezeti struktúrája Forrás: 12

13 Az Egyetem irányítása Az Egyetem irányítása a Szenátus (döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testület), a Gazdasági Tanács (véleményező, a stratégiai fontosságú döntések előkészítésében résztvevő és az ellenőrzésben közreműködő testület) és a Rektor (az Egyetemet vezető és a szenátusi döntések végrehajtásának megszervezője, irányítója, ellenőrzője) szoros együttműködésén alapul. Ezen irányítási egységek funkcióját segíti a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), mely a kollektív hallgatói jogokat képviselve vesz részt a döntéshozatali eljárásban. A döntéshozatali eljárás legfelső szintjén a Szenátus helyezkedik el, melynek elnöke a Rektor. A Szenátus szavazati jogú tagjait az Egyetem közalkalmazottai és hallgatói választják. Az oktatói és tudományos kutatói képviseletet karonként, ill. intézetenként választott képviselők látják el. Számuk az adott szervezeti egységnél foglalkoztatott oktatók számával arányos: minden 40 főre 1 fő választott képviselő jut. A nem oktatóként foglalkoztatott közalkalmazottak képviseletét 1 fő, egyetemi szinten választott képviselő látja el. A hallgatói képviselők választásának szabályait a HÖK maga határozta meg és rögzítette saját Alapszabályában. Amennyiben a HÖK megválasztásában legalább a hallgatók 25%-a részt vett, a Szenátusba a HÖK képviseleti aránya a Szenátus létszámának 25%-a, amiből egy fő a doktorandusz hallgatók képviselője. A Szenátus tagja továbbá az Egyetemen reprezentativitással rendelkező szakszervezet egy delegált képviselője is. Fentiekre tekintettel a Szenátus szavazati jogú tagjainak száma jelenleg 18 fő. A Szenátus ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz a rektorhelyettes, a gazdasági főigazgató, a főtitkár, valamennyi kar dékánja, ill. intézeti igazgatója, a Gazdasági Tanács elnöke, az EHÖK elnöke, továbbá a rektori titkárság vezetője - amennyiben nem választott képviselők. A Szenátus üléseinek időpontját a szenátus féléves munkatervére is figyelemmel - a Rektor tűzi ki, napirendjét a heti rendszerességgel tartott Rektori Tanács ülésén elhangzott napirendi javaslatok és az írásos előterjesztések megvitatását követően határozza meg. A Szenátus üléseire így minden esetben írásos előterjesztések kerülnek. Olyan esetben, amikor a napirendi pont a hallgatói jogokat is érinti, az előterjesztés kidolgozásában a HÖK vezető tisztségviselői is részt vesznek. Az ilyen előterjesztéseket a HÖK saját szervezetén belül megvitatja, és saját álláspontot alakít ki. A szenátus döntései nyilvánosak, megismerhetőek az Egyetem honlapjáról. ( A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nftv.) 117. (8) bekezdésében foglaltak szerint az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben december 31-én működő gazdasági tanács, valamint a gazdasági tanács elnökének és tagjainak megbízása január 1-én megszűnt. Ugyanezen törvény 14. (4) bekezdésének felhatalmazása szerint a felsőoktatási intézményben gazdasági tanács működtethető. Ezzel a lehetőséggel élve a Széchenyi István Egyetem Rektora, mint tanácsadó testületet továbbra is fenntartja a gazdasági tanácsot. A GT létszámára és tagjaira a Rektor tesz javaslatot a Szenátusnak. A GT tanácskozási jogú állandó meghívottja a Magyar Államkincstár kijelölt képviselője, az Egyetem Hallgatói önkormányzatának elnöke, valamint az Egyetemen reprezentativitással rendelkező szakszervezet képviselője. 13

14 2. ábra: Az Egyetem működési rendszerének logikai ábrája Forrás: SZMSZ A Rektori Kabinet a legoperatívabb döntés-előkészítő testület. A testületet a rektor, a rektorhelyettes(ek), a dékánok, valamint az intézetek és a kiemelt szervezeti egységek igazgatói alkotják. A testület tagjai rendszeres szakmai egyeztetést folytatnak a gazdaság reprezentánsaival, egyeztetve a fejlesztés alapelveit. A testület által elfogadott fő fejlesztési irányokat elsőként a Gazdasági Tanács, majd az önálló szervezeti egységek grémiumai vitatják meg. Az itt kialakult vélemények ismeretében dönt a Szenátus. A döntést követően határozzák meg az egyes szervezeti egységek a konkrét fejlesztési feladataikat. Az Intézmény hallgatóinak legfőbb érdekképviseleti szerve a Hallgatói Önkormányzat, valamint az egyéb hallgatói szervezetek (a HÖK részönkormányzatai). Ezek az Egyetemhez szorosan kapcsolódó problémák megoldásában nyújtanak segítséget (pl. Kollégiummal kapcsolatos ügyintézés). A HÖK részt vesz különböző egyetemi fórumokon (Kari Tanácsok, Szenátus, Tanulmányi Bizottság, Kreditátviteli Bizottság, Gazdasági Tanács), ahol a hallgatók érdekeit szem előtt tartva képviseli őket. Egyetértési joggal rendelkezvén a HÖK részt vesz az egyetemi szabályzatok kialakításában annak érdekében, hogy mindenkit ugyanazok a jogok illessenek meg és kötelezettségek terheljenek, valamint mindenkivel szemben szabályos eljárások működjenek. A Hallgatói Önkormányzat tagja minden hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató és több mint 200 választott képviselője van. A hallgatói érdekképviselet mellett az önkormányzat szolgáltatói tevékenységet is végez. A karok és intézetek irányítása Az önálló oktatási szervezeti egységek irányítása a dékán és a karok tanácsai, ill. az önálló intézetek igazgatói és igazgatói tanácsai útján valósul meg. A kari tanácsok a dékán elnökletével működő, a kart érintő ügyekben a Szenátus számára állásfoglalásra és javaslattételre, egyes esetekben döntésre jogosult testületek. A kari tanácsok a kar szervezeti egységeinek (tanszékek) vezetőiből és választott képviselőkből álló testületek, valamint a karon található egyéb szervezeti egységek vezetőiből tevődik össze. A kari tanácsok rendszeresen üléseznek (általában havonta egyszer). A karokon belül a sajátosságoknak megfelelően bizottságok segítik a döntéselőkésztést (pl. oktatási illetve tudományos bizottság). Az ügyek intézésében a karok számítanak a hallgatók (HÖK) véleményére és a képviselőik bekapcsolódnak a döntéshozatalba. Az önálló intézetek irányításában, az igazgató vezetői tevékenységének segítésére az intézet tanszékeinek vezetőiből álló igazgatói tanácsok működnek, melyek a kari tanácsokhoz hasonlóan jogosultak az intézetet érintő minden kérdésben a Szenátus számára állást foglalni és javaslatot tenni. Ugyanezen irányítási szinthez tartoznak a szolgáltató és funkcionális szervezetek, melyek hivatali jellegükből adódóan közvetlen vezetői irányítás alatt állnak. Az ilyen szervezeti egységeknél foglalkoztatott munkatársak kisebb vagy nagyobb csoportjának tájékoztatása érdekében az illetékes vezető értekezleteket hívhat össze. A tanszékek és szervezeti egységek irányítása A karok és önálló intézetek tanszékekből állnak, melyek irányítása szintén a demokratikus elvek szerint, az ott foglalkoztatott, döntően oktatói besorolású közalkalmazottak részvételével történik. A demokratikus fórum a 14

15 Tanszéki Értekezlet, mely lehetőséget biztosít az oktatók számára, hogy tájékozódjanak a tanszék ügyeiről, véleményt mondjanak a tanszéket érintő kérdésekről (kiemelten az oktatói pályázatok véleményezése), és ezzel segítsék a tanszék vezetőjének munkáját. Egyes szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek esetében, ahol a szervezeti egységhez hozzárendelt feladatok mennyisége és az azt ellátók száma azt indokolja, belső szervezeti tagozódás (osztály, csoport) van. Az ilyen szervezeti egység élén álló beosztott vezető az adott szolgáltató vagy funkcionális szervezeti egység vezetőjének utasításai szerint végzi munkáját és látja el a beosztott közalkalmazottak közvetlen irányítását. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) szerepe az Egyetem irányításában Az FDSZ, mint az Egyetem reprezentatív szakszervezete, részt vesz a Szenátus és a Rektori Kabinet munkájában és minden olyan kérdésben, amely a dolgozók nagyobb körét érinti, tájékoztatást ad, egyetértést gyakorol a törvény adta jogosultságok szerint. A Rektor kikéri a szakszervezet véleményét és állásfoglalását minden olyan kérdésben, amely a munkatársakat közvetlenül érinti. Évente több alkalommal tájékoztatja a Szakszervezeti Bizottságot az Egyetem helyzetéről, az aktuális kérdésekről. Ezt a szerepet tovább erősíti az Egyetem és FDSZ között esélyegyenlőségi megállapodás is, mely szintén egy fontos törekvést szentesít. 15

16 1.3 Az intézményi alapdokumentumok rövid bemutatása Az Egyetem a jogszabályokban előírt és azokkal összhangban álló szabályzatokkal rendelkezik. A szabályzatok karbantartása folyamatos. Alapító okirat Az Alapító Okirat tartalmazza az Egyetemre vonatkozó általános rendelkezéseket, az Egyetem állami feladatként ellátandó alaptevékenységeit, az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, s arra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzési céllal végezhető fontosabb kiegészítő tevékenységeket. Az Egyetem a Miniszter által az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából a rendelkezésére bocsátott vagyon kezelője. A rendelkezésére bocsátott vagyonnal a Törvényben és az Államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet. Az Alapító Okirat 2. és 3. számú melléklete részletezi az intézmény tulajdonában levő ingatlanokat és földterületeket. Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) meghatározza a Széchenyi István Egyetem számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. A dokumentumot a Szenátus fogadja el. Az SZMSZ négy fő egységre tagozódik: Szervezeti és Működési Rend o Az Egyetem szervezetére vonatkozó alapelvek, valamint az egyes szervezeti egységek (oktatási, funkcionális, szolgáltató) tevékenységének, feladat- és hatáskörének, működésének és a működésükre vonatkozó speciális szabályok bemutatása. o Az Egyetem működésének ismertetése, részletesen kitérve a Szenátus (tagválasztás menete SZMSZ 2.sz. melléklet) valamint a Gazdasági Tanács feladat- és hatáskörére, összetételére, működésére; a Hallgatói Önkormányzat egyetem működésében betöltött szerepére; a rektor és rektorhelyettes feladat- és hatáskörére. Foglalkoztatási Követelményrendszer o A humánerőforrás-tervezés és gazdálkodás valamint az általános foglalkoztatási szabályokat összegzi. Kitér az oktatók és kutatók támogatására, melyre az Egyetem költségvetésében külön keretet határoz meg. A keret felhasználásra az Egyetem Tudományos Tanácsa tesz javaslatot. Ezen felül taglalja a közalkalmazotti teljesítményértékelési rendszert (SZMSZ 4. sz. mellékletében), valamint ismerteti a közalkalmazottak Egyetemet érintő döntéshozatalban való részvételét. Hallgatói Követelményrendszer o Összefoglalja a Hallgatói Követelményrendszer általános rendelkezéseit, a vizsgaszabályokat, a méltányossági eljárást, továbbá egységes szerkezetben tartalmazza a hallgatói jogok gyakorlásához kapcsolódó szabályokat. Minőségbiztosítási Rendszer o A minőségbiztosításhoz kapcsolódó általános rendelkezések. Oktatásminőségi és munkaügyi jelentések készítésének menete, ezek elkészítéséért felelős szervezetek megjelölése. Végül szabályozza a minőségügyi dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendjét és a már archív dokumentumok kezelését. Intézményfejlesztési Terv Az Egyetem először 1995-ben akkor még Főiskolaként határozott meg fejlesztési irányokat, területeket, közép- és hosszú távon egyaránt között az intézményi stratégiát rövid, általános leírás keretében összegezte. Az 1998-ban elfogadott Intézményi Stratégiai Terv arra fókuszált, hogy Győr és régiójában élő fiatalok számára kínáljon széleskörű továbbtanulási lehetőséget. A stratégiai tervben foglaltak maradéktalan teljesítésének eredményeként január 1-től egyetemi rangra emelkedett az intézmény. Legutóbb ben terjesztette elő az Intézmény a fenntartó által meghatározott szempontok szerint kimunkált Intézményfejlesztési Tervet. (továbbiakban: IFT) A dokumentumot a fenntartó által összehívott eseti bizottság értékelte. ( regisztrációval rendelkezők számára hozzáférhető dokumentum) 16

17 A közötti időszakra vonatkozó stratégiai terv végrehajtásával összefüggésben éves stratégiai munkaterv készült, melyet áprilisban fogadott el a Szenátus. Az átfogó intézményi stratégia tervezésébe az Egyetem valamennyi hivatalos fóruma bekapcsolódott. A Szenátus a döntést megelőzően több fordulóban vitatta meg a tervezetet. Az intézményi stratégia elsősorban alapelveket, fő fejlesztési irányokat és hangsúlyokat deklarál. Ezek megvalósítását biztosító konkrét célok, lépések, eszközök, illetve a stratégia megvalósításának folyamatát értékelő indikátorok rendszerét a továbbiakban kialakítandó, az egyes funkcionális (oktatásfejlesztési, tudományos és K+F+I, valamint szolgáltatási) és szervezeti (szervezetfejlesztési, intézményfejlesztési, valamint kapcsolatfejlesztési) területeket részletező rész-stratégiák határozzák meg. (A vélemények értékelését és érvényesülését a Stratégiai és Fejlesztési Igazgató koordinálta az önértékelési időszakban november 26. napjáig, akinek feladatkörét a fenti időponttól a Szenátus döntése alapján az oktatási rektorhelyettes vette át.) A áprilisában elkészült IFT I. kötete a,,helyzetelemzés, amely a) röviden bemutatja az Egyetem történetét, létrejöttét, b) értékeli az előző intézményfejlesztési tervet, c) ismerteti az intézmény helyzetét az intézményt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet, az Egyetemen folyó képzések, kutatás-fejlesztési tevékenység valamint intézményirányítás értékelése alapján, d) értékeli a versenytársakat és az intézményt érő gazdasági és társadalmi hatásokat A II. kötet a,,stratégia és kiválóság címet viseli. Ez a rész részletezi az Egyetem os időszakra vonatkozó stratégiai tervét, meghatározza az intézmény egyes területeihez kapcsolódó stratégiai célkitűzéseket. 1. táblázat: Az Egyetem stratégiai célkitűzései a hatályban lévő IFT alapján Tevékenység Célok Oktatás, képzés Oktatási szerkezet és képzési tartalmak folyamatos megújítása, a képzés minőségének és munkaerőpiaci relevanciájának emelése Képzés módszertani megújítása, hatékonyságának emelése Képzési tevékenység kiterjesztése Kutatás, Fejlesztés, Innováció Tudományos és kutatás fejlesztési kiválóság fejlesztése; kutatóegyetemi cím feltételeinek teljesítése Nemzetköziesedés, kutatási hálózatokhoz való kapcsolódás szélesítése A tehetséggondozási rendszer fejlesztése A tudástranszfer intézményi feltételeinek és hatékonyságának javítása Tudományos kapcsolatrendszer fejlesztése, hazai és nemzetközi hálózati együttműködések kialakítása Tudományos eredmények disszeminációja Szolgáltatás, társadalmi Társadalmi szerepvállalás szerepvállalás Intézményi szolgáltatások fejlesztése Intézményirányítás, Oktatási szervezet továbbfejlesztése szervezetfejlesztés; Intézményirányítás továbbfejlesztése együttműködések Gazdálkodás, forrásgyűjtés Saját bevételek növelése Gazdálkodási fegyelem fokozása, költségtudatos szemlélet fokozása, takarékosság Humán erőforrások HR gazdálkodás szervezeti kereteinek továbbfejlesztése Oktatói kutatói állomány fejlesztése Kutatóegyetemi elvárásrendszer, valamint a képzési szerkezet társadalmi gazdasági relevanciájának egyidejű teljesítése Nemzetköziesítés célrendszerét kiszolgáló HR fejlesztések Vagyongazdálkodás, Energiatakarékossági felújítási program infrastruktúra fejlesztés SZE Győr épített infrastruktúra fejlesztési program Az informatikai rendszer és a médiakommunikációs területek fejlesztése Forrás: SZE Intézményfejlesztési Terv, Stratégia és Kiválóság kötet, június 17

18 Éves végrehajtási jelentések Az Intézményfejlesztési Terv részletes akciótervet, valamint évekre lebontott indikátor táblázatot is tartalmaz az IFT-ben megfogalmazott intézményi stratégia megvalósításának ütemezésére, valamint nyomon követésére vonatkozóan. A dokumentumban ugyancsak megfogalmazásra került a stratégia végrehajtásának nyomon követési, kontrolling rendszere. Az Intézmény minőségfejlesztési és stratégia végrehajtási programját az IFTben meghatározott stratégiai kontrolling folyamat alapján szervezi. Ennek értelmében a 2012-ben meghatározott stratégia végrehajtásának értékelését első ízben 2014 áprilisában végzi el a feladatra létrehozott, felsővezetői szintű Stratégiai Kontrolling Team. Értékelése alapján, 2014 júniusáig kell, hogy megszülessenek azok a vezetői döntések mely alapján a 2014-re vonatkozó célok és indikátorok helyben hagyásra, vagy módosításra kerülnek, esetleg döntés születik a stratégia jelentősebb átalakításáról. Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia Az Egyetem 2009 decemberében elfogadott Stratégiai Terve egyértelmű feladatokat jelölt ki a tudományos tevékenységek minőségének emelése, azok elfogadottságának és presztízsének fokozása érdekében. A Stratégiai Terv elfogadását követően született meg a döntés a tudományos- és K+F+I stratégia elkészítéséről, ami részletesen mutatja be az Egyetem feladatait ezen a területen. A Tudásmenedzsment Központ (TMK) támogatásával elkészített stratégia korábbi változatait több alkalommal megtárgyalta a Rektori Kabinet, az Egyetem Tudományos Tanácsa, majd a karok és intézetek javaslatai alapján került véglegesítésre. A K+F+I stratégia egyértelmű és világos indokokat sorol fel a stratégia kidolgozása szükségessége mellett, továbbá magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy miként kapcsolódik a kidolgozott Stratégiai Tervhez. Tartalmazza továbbá az Egyetem tudományos és innovációs tevékenységéről készült SWOT elemzést, s nem utolsó sorban meghatározza az Egyetem fő kutatási profilját a nemzetközi és hazai szinten is elismert kutatási területekre egyaránt kiterjedően. 2. táblázat: Az Egyetem kutatási profilja az érvényben lévő K+F+I stratégia alapján Tudományterület Kutatási részterület műszaki tudományok Alkalmazott matematika és szimuláció Intelligens számítási rendszerek Távközlés és infokommunikációs technikák Járműipar és közlekedési rendszerek Az épített környezethez kapcsolódó kutatások gazdaságtudomány, A piaci folyamatok elemzése, azok beépítése, érvényesülése a vállalati regionális tudomány, stratégiákba és menedzsment rendszerekbe. nemzetközi gazdaságtan A szektorális fejlesztések térségi hatásainak modellezése, továbbá a keletközép európai térség versenyképességének tanulmányozása. A gazdaság globális rendszerek és a nemzetgazdaságok kapcsolata, továbbá az európai integrációs folyamatok megújítási irányai. állam és jogtudomány A magyar jogrendszer és az ezredforduló kihívásai A jó kormányzás követelménye és a parlamentáris demokrácia A közlekedési és logisztikai rendszerek komplex jogtudományi vizsgálata egészségtudomány Az interprofesszionális együttműködés lehetőségei a humán szolgáltatások, a közösségi ellátás és a közösség fejlesztésben a társadalmi beilleszkedés érdekében. A képalkotó módszerekkel nyert orvosi diagnosztikai képek matematikai és informatikai elemzése Egészségügyi állapotfelmérések a környezettudatos életvitelben. Az élhető környezet, és az öregedő társadalom megváltozott igényeinek elemzése. zeneművészet A régióhoz kapcsolható zeneszerzők életművének felkutatása, kották publikálása és hangfelvételek készítése. Az értékes művek megismertetése a hazai és nemzetközi zenei közélettel. Forrás: A Széchenyi István Egyetem középtávú K+F+I stratégiája 2015-ig A tudományos és innovációs stratégia elsősorban az egyetemi oktatókat szólítja meg, azonban az Egyetem valamennyi munkavállalójának (státusztól, munkakörtől függetlenül) a bevonása alapvető fontosságú a stratégia eredményes megvalósításához. A stratégia az egyetemi vezetés elkötelezettségét mutatja a kutatóegyetem irányába történő elmozdulás elősegítésére. Ennek érdekében kiemelt és sikeresen 18

19 kommunikálható célként fogalmazza meg, hogy a stratégia öt éves ( ) megvalósítása során növekedjen az Egyetem tudományos potenciálja, kibocsátása és eredményei, valamint tovább bővüljön a tudományos minősített munkatársak aránya. A stratégia a járműiparhoz és a közlekedési rendszerekhez, illetve azokhoz kapcsolódó gazdasági, társadalmi kutatások területén kíván kritikus tömegű kapacitásokat képezni. Az Egyetem a helyi gazdasági szereplők igényeit is figyelembe veszi a kutatás-fejlesztési tevékenység fejlesztésekor. A fő forrásszerző elv a tudományos kiválóság növelése. A tudományos és innovációs stratégia az alábbi öt területen kíván előrelépni, mely mindegyikéhez több intézkedési javaslatot is meghatároz: 3. táblázat: A tudományos kiválóság növelése érdekében javasolt intézkedések Stratégiai célkitűzések Javasolt intézkedések Tudományos kiválóság Az egyetemi kutatás fejlesztés támogatási rendszerének átalakítása növelés Az Egyetemi oktatók munkaköri leírásának, tevékenységének hozzáigazítása a kutatás fejlesztési és innovációs stratégiához Egyetemi tanár utánpótlás fejlesztése Mentor rendszer kiépítése segítség a tudományos munka folytatásához Tudományos eredmények terjesztése és nyilvántartása Tudományos és kutató közösségek szervezése A doktori képzés fejlesztése A doktori iskolák számának és törzstagjai számának növelése Külföldi vendégprofesszorok bevonása az Egyetemen folyó oktatásba, kutatásba Kutatás fejlesztési és innovációs tevékenység Nemzetközi, hazai és regionális K+F, illetve tudományos programokban való részvétel támogatása fejlesztése Kutatási kompetenciák, referenciák és eszközök nyilvántartása Kutatási projektmenedzsment támogatási rendszere A tudományos eredmények hasznosítása A tudományos eredmények beépítése az oktatásba Technológia transzfer és tudáshasznosítási tevékenység támogatása Projekt alapú együttműködésekre épülő vállalkozásfejlesztési képzések Adatbázisok és repozitóriumok Inkubációs és mentor tevékenység Diploma és PhD dolgozat témák adatbázisa Projekt és csoportos tanuláson alapuló módszerek bevezetése az oktatásba Forrás: A Széchenyi István Egyetem középtávú K+F+I stratégiája 2015-ig A stratégia megvalósítását a Tudásmenedzsment Központ támogatja Az Egyetem szellemi és tudományos megújulásának érdekében kari, tanszéki kapcsolattartó hálózatot működtet, elősegítve az információk gyűjtését, validálását, a tudományos eredmények terjesztését, illetve az Egyetem harmadik missziós, azaz szolgáltatási, valamint helyi, regionális partner szerepének erősítését. A TMNK éves beszámolót készít elvégzett feladatairól és költségvetésének felhasználásáról minden évben március 15-ig, amiről a Szenátus határoz. 19

20 1.4 Hallgatói Önkormányzat A Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) látja el az Egyetem hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét a hallgatókat érintő kérdésekben az Egyetem valamennyi fórumán. Gyakorolja a felsőoktatási törvényben, a vonatkozó kormányrendeletekben és valamennyi egyetemi szabályzatban megfogalmazott, a hallgatókat megillető jogokat, segíti a tanulmányi és szociális ügyek intézését, dönt a hallgatók számára folyósított állami támogatások felosztásáról. Tevékenységével egyfajta hidat képez az oktatók és a hallgatók között. A törvényben leírt feladatokon és kötelezettségeken kívül számos tevékenységet lát el a szervezet. Felépítését, működését, feladat- és jogkörét a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza, melyet a Szenátus hagy jóvá. A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői: - hallgatói képviselő (átlag: 170 fő), - hallgatói szakfelelős (átlag: 26 fő), - hallgatói kari elnök/kari alelnök/intézeti vezető (6 fő), - hallgatói szervezet vezetője (4 fő) - részönkormányzat vezetője (1 fő) - EHÖK elnök által megbízott tisztségviselő (4 fő), - elnök, alelnök. A Széchenyi István Egyetemen működő Hallgatói Önkormányzat és a hozzá kapcsolódó szervezetek tagjainak száma meghaladja a 300 főt. Minden Karnak és Intézetnek van önálló Hallgatói Önkormányzati Bizottsága, amit az EHÖK (Egyetemi Hallgatói Önkormányzat) fog össze. Tisztségviselők választása: et_h%c3%96k_alapszab%c3%a1ly.pdf A Hallgatói Önkormányzat választásait egy erre a célra felállított független bizottság felügyeli és bonyolítja le. A felelősök választásának menete a következő: A Hallgatói Képviselők választása: a jelölt képviselőre az adott szak adott évfolyamos aktív státuszú hallgatója szavazhat. Hallgatói Szakfelelősök választása: A hallgatói szakfelelős a hallgatói szakbizottság vezetője. A hallgatói szakfelelőst a hallgatói szakbizottság szavazati jogú tagjai (megválasztott hallgatói képviselők), egy évre, kétharmados többséggel, titkos szavazással választják. Kari/Intézeti Vezetők választása: A hallgatói kari/intézeti vezető a hallgatói kari/intézeti bizottság vezetője. A hallgatói kari/intézeti vezetőt a hallgatói kari/intézeti bizottság szavazati jogú tagjai két évre, kétharmados többséggel, titkos szavazással választja. EHÖK Alelnök, Elnök választása: Az EHÖK szavazati joggal rendelkező tagjai titkos szavazás útján, minősített többséggel két évre választják meg az EHÖK alelnökét, illetve elnökét. EHÖK megbízott tisztségviselőinek választása: A tisztségviselők személyére a megbízottak esetében pályázatok alapján, az EHÖK elnöke tesz javaslatot, amelyet az EHÖK szavazati jogú tagjai egy évre titkos szavazás útján, kétharmados többséggel hagynak jóvá. Szervezeti Vezetők választása: a HÖK önálló kapcsolódó szervezeteinek és részönkormányzatainak vezetői esetében az adott szervezet előterjesztése alapján az EHÖK elnöke tesz javaslatot, amelyet az EHÖK szavazati jogú tagjai egy évre titkos szavazás útján, kétharmados többséggel hagynak jóvá. Tagok tisztségének megszűnése: et_h%c3%96k_alapszab%c3%a1ly.pdf határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, összeférhetetlenség esetén, a hallgatói jogviszony megszűnésével vagy szüneteltetésével. 20