= Részesedés finanszírozás: A tulajdonosi tőke (equtiy capital) költsége az a hozamráta, amit a befektetők a törzsrészvényektől elvárnak.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "= Részesedés finanszírozás: A tulajdonosi tőke (equtiy capital) költsége az a hozamráta, amit a befektetők a törzsrészvényektől elvárnak."

Átírás

1 1. tétel Fogalmazza meg a vállalkozások finanszírozási tevékenységének lényegét! Ismertesse a vállalkozás-finanszírozás alapvető formáit, a belső és külső finanszírozás főbb módozatait! Ismertesse az egyes finanszírozási források költségeit, értelmezze a tőkeköltséget! Finanszírozás: általános értelmezésben pénzellátást jelent. Valamely gazdasági művelet, tevékenység, funkció, kiadás pénzügyi fedezetéről való gondoskodást, ill. a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátását jelenti. Adott cég működésének biztosításához pénzbefektetésre, és naponként meghozott pénzügyi döntésekre van szükség. A pénzügyi döntések a cég eszközeinek, forrásainak vagy mindkettőnek a változásait eredményezik. A finanszírozás fő célja a rendelkezésre álló pénzeszközöknek a termelési folyamathoz történő célszerű hozzárendelése annak érdekében, hogy azok gyors megtérülése révén minél nagyobb nyereséget lehessen elérni. Finanszírozási döntések: a pénzügyi döntések a cég forrásszerkezetének módosulását idézik elő. Konkrét döntések esetén megjelennek a finanszírozás kérdései is, ekkor arról kell dönteni, hogy milyen formában szerez pénzt a cég, és honnan. A finanszírozási döntések kapcsán a cég tőkeszerkezete jelentősen átalakul, azaz a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya adott, konkrét formát ölt. Változik a pénzügyi szerkezete is, amely azt jelenti, hogy a saját tőke, a hosszú lejáratú és a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a finanszírozási kérdésekről dönteni. A vállalkozás-finanszírozás alapvető formái: a. Belső finanszírozás (belülről szerzett tőke): a vállalat belső folyamataiból származó források Forgalmi bevételekből történő finanszírozás. A folyamatos működéshez szükséges pénzkiadások fedezetének az árbevételen keresztül történő realizálódását jelenti. A vállalkozás így az árbevételen keresztül olyan forráshoz juthat, amellyel szemben nem merült fel tényleges kiadása (pl. az amortizációs bevétel). Tartalékolásból történő finanszírozás. A vállalkozások az egyes években előállított adózott eredményüket kifizethetik osztalékként, de dönthetnek úgy is, hogy a tulajdonosok tartalékba helyezik, tőkésítik (tőketartalék). Az eredmény visszaforgatása révén megvalósuló finanszírozás. A visszatartott nyereségből történő finanszírozást önfinanszírozásnak is szokták nevezni. A belülről származó (belső) finanszírozás és az önfinanszírozás tehát nem szinonimák, mivel az önfinanszírozás szűkebb fogalom. b. Külső finanszírozás: a vállalkozás a pénzügyi piacok bevonásával növeli forrásállományát Részesedés finanszírozás. Azt jelenti, hogy a vállalkozásba újabb tulajdonosokat, befektetőket vonnak be, akik pótlólagosan tőkét juttatnak a cégnek. Ha a külső finanszírozás saját tőke szerzésével történik, akkor a vállalkozás lejárat nélküli tőkéhez jut. Idegen finanszírozás. Az idegen finanszírozás (hitel igénybevétele, kötvény kibocsátás) esetén a tőkét juttatók tulajdonosi igényekkel nem léphetnek fel, viszont általában az összes lehetséges forrás közül a hitel költsége a legmagasabb. A hitelek felvételének adókímélő hatása van (adópajzs), mivel a hitelek kamatát a vállalkozások ráfordításként, az adózás előtti eredményük terhére számolhatják el, így csökkenteni tudják adóalapjukat, s végső soron a fizetendő adó összegét is. A belső finanszírozásra mindig kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel a vállalkozás ennek a segítségével függetlenítheti magát a hitelezők által meghatározott feltételektől; amennyiben az amortizációt a cég nem vonja be az adósságszolgálati kötelezettség teljesítésébe, az korlátlanul felhasználható a beruházások finanszírozásához; a visszaforgatott nyereséget külső tényezők nem befolyásolják, azt a tulajdonosok döntése határozza meg; az eredménytartalékot növelő nyereség közvetlenül a vállalkozás rendelkezésére áll. A finanszírozási források költségei: = Belülről szerzett tőke: A tőkeköltség egyenlő azzal a hozammal, amely a vállalkozás részére kiesik, mert a tőke más célú, vállalkozáson kívüli felhasználásáról (pl. betétbe helyezés, értékpapírba 1

2 fektetés stb.) lemondanak. Az az elmaradó haszon, amelyik azért vész el, mert a vállalkozásban való lekötés miatt a tőkét más célra felhasználni nem lehet. Az eredmény visszaforgatásával szerzett tőke költsége: DIV1 re = + g P0 = Részesedés finanszírozás: A tulajdonosi tőke (equtiy capital) költsége az a hozamráta, amit a befektetők a törzsrészvényektől elvárnak. DIV1 re = + g Pnet A vállalat számára az elsőbbségi részvény tőkeköltsége egyenlő a befektetők által az elsőbbségi részvények után elvárt hozammal. Az elsőbbségi részvénynek nincs lejárata, az osztalék nagysága előre rögzített, ezért a tőkeköltség az örökjáradék formulán alapuló módszerrel meghatározható. Dp r p = Pnet = Idegen finanszírozás: A kölcsöntőke (kötvény, hitel) költsége a befektetők (hitelezők) által elvárt hozam. A hitel tőkeköltsége alapesetben hitel névleges kamatlábával egyezik meg. Ha a bank járulékos költségeket is felszámol, akkor a teljes hiteldíj mutató adja meg a hitelköltséget. A befektetőknek kifizetett kamat a kötvényt kibocsátó vállalat szempontjából költség, a nyereséget, a nyereségadó alapját csökkenti. r d = r i ( 1 T ) A vállalati tőkeköltség (cost of capital) A vállalat szempontjából a finanszírozási források árát jelenti, azt a ráfordítást, amit a szükséges tőke megszerzéséért a hitelezőknek és/vagy a részvényeseknek fizetni (ígérni) kell. A befektetők (forrást kínálók) oldaláról a tőkeköltség a vállalat értékpapírjaitól elvárt (megkövetelt) hozam. A vállalkozó olyan tőkefajtákat igyekszik megszerezni, amelyek együttes tőkeköltsége minimális terhet jelent. A vállalati átlagos tőkeköltség (Weighted Average Cost of Capital, WACC): a különböző finanszírozási források egyedi költségének súlyozott átlaga. A súlyok az egyes finanszírozási forrásoknak a vállalati tőkeszerkezeten belüli aránya szerint adódnak. WACC = W r + W r + W r e e p p r e : a saját tőke költsége r p : az elsőbbségi részvények költsége r d : az adósság (adózás utáni) költsége W e : a saját tőke aránya a tőkeszerkezetben W p : az elsőbbségi részvények aránya a tőkeszerkezetben W d : az adósság aránya d d A vállalati átlagos tőkeköltség jelenti azt a diszkontrátát, amit a vállalati beruházási projektek értékelésekor kell alkalmazni. 2

3 2. tétel Ismertesse a rövid távú pénzügyi döntések célját, főbb jellemzőit! Mutassa be a forgóeszközök körforgását egy klasszikus termelő vállalat példáján keresztül! Értelmezze a működési (üzleti) ciklust és a pénz ciklust! Ismertesse a működési ciklus hosszát befolyásoló tényezőket! Fejtse ki a működési ciklus hossza és a vállalkozás üzleti kockázata közötti kapcsolatot! A rövid távú pénzügyi döntések célja, főbb jellemzői A reál- és pénzügyi folyamatok között szoros összefüggés és kölcsönhatás van. Pénzügyi nézőpontból vizsgálva a döntések változást idéznek elő a vállalat eszközeiben, forrásaiban, vagy mindkettőben. A gazdasági döntések konzekvenciáit a számviteli mérleg, mint egy pillanatfelvétel tükrözi vissza. Ezen hatásokat alapul véve csoportosíthatók a pénzügyi döntések, melyet a következő táblázat mutat: időtávja Hosszú távú Pénzügyi döntések típusa Befektetési Finanszírozási döntés döntés Saját tőke Befektetetett Hosszú lejáratú eszközök kötelezettségek Rövid távú Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek A befektetési döntések a vállalkozások eszközeinek nagyságát és összetételét alakítják. A finanszírozási döntések eredményeként alakul ki és módosul a vállalkozások vagyonstruktúrája, pénzügyi szerkezete illetve a tőkeszerkezete. A pénzügyi szerkezet fogalmán a vállalat forrásszerkezetét értjük, nevezetesen a saját tőke, a hosszúés rövid lejáratú kötelezettségek arányát. A rövid távú finanszírozási döntések: a vállalakozások forgóeszközeinek, valamint rövid lejáratú forrásainak nagyságát és összetételét alakítják, biztosítják a termelés zavartalanságát és a likviditás (rövid távú fizetőképesség) fenntartását. A rövid távú finanszírozási döntések elvei megadják, hogy milyen konkrét finanszírozási formát (belső, külső) és milyen finanszírozási stratégiát (konzervatív, szolid, agresszív) alkalmazzon a vállalkozás. A rövid távú döntések általában a következőkről szólnak: mennyit fektessen be a cég forgóeszközökbe, ezen belül készletekbe, milyen fizetési határidővel és feltételekkel értékesítsen a cég, valamint, hogy mekkora vevőállományt tartson a cég. A forgóeszközök körforgása egy klasszikus termelő vállalat példáján keresztül A forgótőke a forgóeszközök körforgásának folyamatában, egy adott időszakra vonatkozóan, a folyamatos termelés biztosítása érdekében, a termelési folyamat(ok) és a termelés szervezésének sajátosságai által meghatározottan, állandóan megjelenő vagy jelen lévő forgóeszköz-féleségek tőkeként funkcionáló állományértéke. Elemei: Készletek, Követelések és Pénzeszközök (Biztonsági pénzkészlet). A forgótőke kifejezésben a forgó jelző csak arra utal, hogy a forgóeszközök ezen hányada tőkeként funkcionál, tehát állandó jelleggel le van kötve. Az idény-szerűen jelentkező forgóeszközök azok, amelyek a forgótőkén felül jelentkeznek. 3

4 A forgóeszközök körforgása alatt a forgóeszközök folyamatos alakváltozásának sorozatát értjük, amikor a pénzformából újra pénzformához jutunk. Ezt szemlélteti a beillesztett ábra. A működési (üzleti) ciklus és a pénz ciklus Egy klasszikus termelő vállalatnál a folyó működés három alapvető tevékenységet: a beszerzést, a termelést, és az értékesítést foglalja magában. Azt az időtartamot, amely alatt ezek az események lezajlanak, működési ciklusnak vagy üzleti ciklusnak nevezzük. A működési ciklus ideje alatt a forgóeszközök többszöri alakváltozáson mennek keresztül. A működési ciklus két nagy részre bontható: 1. készletezési periódusra: a nyersanyagok, alkatrészek stb. beérkezésétől a késztermékek értékesítéséig tart 2. követelések futamidejére, vagy más néven vevő futamidőre: a termékek értékesítésétől az árú ellenértékének kiegyenlítéséig tart A pénz konverziós ciklus vagy egyszerűen pénzciklus azt az időtartamot jelöli amely a szállítói számla kiegyenlítésétől a vevővel szembeni követelés beérkezéséig tart. Ha valamely vállalat képes lenne a szállítói számlák kifizetését addig elhalasztani, amíg a vevőkkel szembeni követelései befolynak, akkor az értékesítése önfinanszírozó lenne. Ebben az esetben a pénzciklus hossza 0 nap lenne. A következő ábra a működési ciklus időbeli lefolyását szemlélteti: Készletek Készletek Pénz vásárlása eladása befolyása Készletezési periódus Szállítói futamidő Szállítói számla kifizetése Működési ciklus Vevői futamidő idő Pénz ciklus A vállalat finanszírozási szükségletét kifejező pénz ciklus a pénzkiáramlás és a pénzbeáramlás időpontja közötti rés. A működési ciklus hossza és a vállalat üzleti kockázata között szoros kapcsolat van. Egy hosszú működési ciklussal rendelkező vállalat esetében a kockázat nagyobb, mint egy rövid ciklusú vállalatnál. Minél hosszabb idő telik el az alapanyagok megvásárlása és a késztermékekért a vevőktől kapott pénz beérkezése között, annál több baj következhet be. A működési ciklus hossza iparáganként, szakmánként eltérő. A pénz ciklus nagysága (hossza) három tényezőtől függ: 1. a szállítói (kereskedelmi) hitel hosszától, 2. a készletek átlagos élettartamától, 3. és a vevőkövetelések befolyásának gyorsaságától. 4

5 3. tétel Ismertesse a forgóeszközök szintjét és összetételét befolyásoló tényezőket! Fejtse ki a forgóeszközök szintjének hatását a vállalkozás hozamára és kockázatára! Fogalmazza meg, szűkebb és tágabb értelemben a likviditást! Ismertesse a rövid távú likviditás mérésére használatos ismertebb mutatókat (nettó forgótőke, likviditási ráta, likviditási gyorsráta)! A forgóeszközök szintjét és összetételét befolyásoló tényezők A forgóeszközök szintjét a fogóeszközöknek (Current Assets) az összes eszközökhöz (Total Assets) viszonyított arányával mérjük. Az arány azt mutatja, hogy a vállalat összes eszközeiből mekkora hányadot tesznek ki a likvid eszközök. Az arány értékelésekor az ágazati sajátosságokat feltétlenül figyelembe kell venni. Például a kereskedelemben magasabb arányt képviselnek a forgóeszközök (döntően áruk), mint az iparban. Egyes szolgáltató ágazatokban (pl. közlekedési, közüzemi szolgáltató vállalatoknál) jóval alacsonyabb a forgóeszközök aránya. Az ágazati szakmai átlagnál magasabb arány a konzervatívabb, az átlagosnál alacsonyabb aránya az agresszívebb (szigorúbb) politikát folytató vállalatokra jellemző. A forgótőke nagyságát alapvetően a cég profiljából adódó sajátosságok, a folyó működés (termelésének, értékesítésének) szintje, terjedelme határozzák meg, és befolyásolja továbbá: a vállalat üzletpolitikájának változása, az adott ágazatban vagy szakmában bekövetkező változások, a folyó működési költségek változása (pl. emelkedik a vállalat által használt alapanyagok ára, növekszik a készletekben lekötött tőke is), a technológia változása (pl. a működési ciklus lerövidítését eredményező gyártási idő csökkentése a forgóeszközök ezen belül is főként a befejezetlen termelés szintjének csökkenéséhez vezethet) a szezonalítás (a legtöbb ágazatban, szakmában vannak ún. termelési / értékesítési csúcsok, amelyek elsősorban az átmenetileg szükséges forgóeszközökben és a rövid lejáratú forrásokban idéznek elő változásokat) A forgóeszközök szintjének hatása a vállalkozás hozamára és kockázatára A modern vállalati pénzügyek két, széles körben elfogadott megállapítása szerint: 1. A rövid élettartamú eszközök kockázata mivel a normál üzletmenet során általában könnyebben pénzzé tehetők, és eladásuk potenciálisan kisebb veszteséggel járhat kisebb, mint a hosszú élettartamú eszközöké. 2. Ha valamely eszköz kockázata kisebb, akkor annak elvárt hozama is kisebb. Mindekből következik, hogy az értékesítés bármely szintjén általában a nagyobb forgóeszköz szinttel rendelkező vállalatok hozama és kockázata kisebb. Ellenkező esetben, alacsonyabb forgóeszköz szint esetén nagyobb hozamra számíthat a vállalat, de megnő a kockázata is. Kockázaton ekkor a likviditás hiányának kockázatát, és legrosszabb esetben a cég bukásának kockázatát értjük. Ha egy vállalat többet fektet készletekbe, gyorsabban képes váratlan megrendeléseket teljesíteni. Ez a cég valószínűleg vásárol rövid lejáratú értékpapírokat és több készpénzzel is rendelkezik, tehát az esedékes fizetési kötelezettségeinek könnyebben eleget tud tenni. Ennek a kényelmes likviditási pozíciónak ára van. A magas likviditású eszköz (készpénz, látra szóló betét, diszkont kincstárjegy stb.) egyáltalán nem, vagy csak alacsony hozamot biztosít. Ez pedig rontja a tőke jövedelmezőségét. Összegezve: a vállalat ugyanazt a termelési-értékesítési tervet különböző nagyságú forgótőke állománnyal valósíthatja meg: = Amennyiben az összes eszközökön belül növeli a forgótőkében lekötött eszközök nagyságát, úgy a jövedelmezősége csökken. = A forgótőke növelésével ugyanakkor javul a vállalat likviditási pozíciója, és ezzel csökken a kockázata. 5

6 A likviditás szűkebb és tágabb értelmezése Szűkebb értelmezése: az eszközök pénzre válthatósága ill. fizetésre azonnal felhasználható pénzeszköz. Tágabb értelmezése: a pénzeszközök megszerzésének lehetőségét és képességét is magában foglalja, a vállalkozások rövid távú fizetőképességének kifejezője A likviditás egyrészt védelmet nyújt a pénzügyi nehézségek idején, másrészt megfelelő rugalmasságot biztosít a cégeknek, hogy kihasználhassák a rendkívüli befektetési és finanszírozási lehetőségekből adódó előnyöket. Az ismert, tőkeerős cégek számára a likviditás többféle módon is megszerezhető, például a bankokkal kötött folyószámla-hitelszerződések révén, vagy közvetlenül a pénzügyi piacokról kötvények vagy kereskedelmi papírok kibocsátása útján. A kisebb cégek a saját tőke növelését csak a nyereség visszaforgatásával tudják megoldani. A rövid távú likviditás mérésére használatos ismertebb mutatók Nettó forgótőke: a forgóeszközök és a rövid lejáratú források különbsége, vagyis a forgóeszközöknek az a része, amelyet tartós forrásokkal (saját tőkével és/vagy hosszú lejáratú hitelekkel, azaz éven túli lejáratú hitelekkel) finanszíroznak. NETTÓ FORGÓTŐKE = =Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Azt fejezi ki, hogy mennyiben finanszírozza tartós forrás a forgóeszköz lekötést. Túlságosan alacsony nettó forgótőke a céget instabillá teheti a rövidlejáratú forrásgazdálkodás terén, ezért az ilyen érték óvatosságra int. A nagy nettó forgótőke ugyan likviditási biztonságot nyújt, de drága, mert a hosszú lejáratú források tőkeköltsége magasabb, mint a rövid lejáratúaké, sőt van olyan, amely ingyen van, pl. szállítókkal szembeni tartozás fizetési határidőn belül. Likviditási ráta (Current ratio): a likviditás legelterjedtebb mérőszáma, a társaság forgótőkéjében szereplő két összetevő, a forgóeszközök és a folyó források egymáshoz viszonyított aránya. LIKVIDITÁSI RÁTA = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Amennyiben a mutató értéke 1 alatt van, az gyakorlatilag a társaság fizetésképtelenségének közvetlen veszélyét jelzi, hiszen a rövid távon várhatóan pénzeszközzé váló eszközök nem fedezik a rövid távon lejáró kötelezettségeket. A mutató 1 fölötti értéke elfogadható az általános vélekedés szerint normális üzletmenet esetén az 1,5 körüli érték tekinthető megfelelőnek, azonban a túl magas likviditási ráta sem jó, mert ez a jövedelmezőség romlását vonhatja maga után. Likviditási gyorsráta (Quick ratio): A likviditási ráta finomított" változata. A kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújtó rövid lejáratú eszközöknek csak egy szűkebb körét veszi figyelembe, a likviditás foka szempontjából szigorúbb követelményeket támaszt. Ebben a mutatóban a likvid eszközök között nem vesszük figyelembe a készleteket, amelyek a legkevésbé likvid forgóeszközök. LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA = (Forgóeszközök Készletek) Rövid lejáratú kötelezettségek Ezt a mutatót akkor kell feltétlenül kiszámítanunk, amikor a készletek forgási sebessége alacsony, vagy azt gyanítjuk, hogy a készletek jelentős része nehezen értékesíthető, és ez még nem jelent meg a társaság pénzügyi beszámolójában. Jó üzletmenetű társaságoknál nem kell, hogy ez a mutató 1 fölött legyen, ahol azonban készletértékesítési problémák jelentkeznek, a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, hogy a magasabb likviditási fokú eszközök önmagukban is fedezetet nyújtsanak a kötelezettségekre. 6

7 4. tétel Ismertesse a forgóeszközök finanszírozásával kapcsolatos döntési problémákat! Fejtse ki a tartós és az átmeneti forgóeszköz lekötés elválasztásának jelentőségét! Fogalmazza meg az illeszkedési elv lényegét! Mutassa be a különböző finanszírozási stratégiák főbb jellemzőit! Értékelje a finanszírozási stratégiákat a vállalatok hozamára és a hozamok kockázatára gyakorolt hatásuk szempontjából! A forgóeszközök finanszírozásával kapcsolatos döntési problémák Megválaszolandó kérdés: Hogyan finanszírozza egy vállalat a forgóeszközeit? A forgóeszközök finanszírozására sokféle forrás vehető igénybe. Az alapkérdés szempontjából azonban a rövid lejáratú adósság és a tartós források (saját tőke és hosszú lejáratú adósság) közötti arány eldöntésének van kitüntetett jelentősége. A forgóeszközök finanszírozási szabálya: a rövid lejáratú eszközöket rövid lejáratú idegen forrásokkal kell (szabad) finanszírozni. A forgóeszközök rendeltetésszerű finanszírozására szolgáló pénzforrásokat nevezik folyó finanszírozási vagy más szóval üzletfinanszírozási forrásoknak is. A befektetés oldaláról vizsgálva egy vállalat forgótőke politikáját: konzervatív és szigorú forgótőke politikát különböztetünk meg. Konzervatív forgótőke politika (rugalmas vagy engedékeny) jellemzői: = A forgóeszközöknek az árbevételhez vagy az összes eszközökhöz viszonyított aránya magas = Jelentős a pénzeszközök és a forgatási céllal vásárolt értékpapírok állománya = Liberális a vállalat hitelezési politikája, hosszú fizetési határidőt nyújt a vevőknek, és ennek következtében magas a vevőállománya = A vállalat nagy összegeket fektet be készletekbe, tehát magas készlet állománnyal dolgozik A szigorú forgótőke politika ellentéte a konzervatív politikának. A tartós és az átmeneti eszközlekötés Az eszközök csoportosítása finanszírozási szempontból: Tartós eszközök: a befektetett eszközök, valamint a forgóeszközök egy része, amelyeket tartósan lekötött forgóeszközöknek nevezünk. Tartósan lekötött forgóeszközöknek tekintjük a forgóeszközök állományának azt a részét, amelyre a folyamatos termelés mellett állandóan szükség van, vagyis a forgóeszközöknek az a legkisebb állománya, amellyel a termelés, a forgalmazás (pl. kereskedelemben) folyamatosan, zavartalanul biztosítható. Átmeneti forgóeszközök: a forgóeszközöknek a tartós eszközök közé be nem sorolható hányadát tartalmazzák. Az átmeneti forgóeszköz állomány olyan eszköznövekedés következménye, amely bizonyos idő elteltével, mint igény megszűnik, és így állandó finanszírozási forrást sem igényel. A források csoportosítása finanszírozási szempontból: Tartós források: a lejárat nélküli és a hosszú lejáratú források alkotják, azaz a számviteli kategóriákat alkalmazva a saját források a hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségek. Átmeneti források: a rövidlejáratú kötelezettségek tartoznak ebbe a kategóriába. Az illeszkedési elv lényege A vállalkozás finanszírozási mérlege: ESZKÖZÖK Tartós Befektetett eszközök eszközök Tartós forgóeszköz-lekötés Átmeneti forgóeszköz lekötés FORRÁSOK Tartós Saját tőke, Hosszú lejáratú kötelezettségek, források Hátrasorolt kötelezettségek Átmeneti források: rövid lejáratú kötelezettségek Illeszkedés szabálya: az eszközök és források lejáratának az összehangolása, azaz a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, az átmenetileg lekötött eszközöket pedig átmeneti forrásból 7

8 célszerű finanszírozni. Az illeszkedés szabályának tehát akkor felel meg a vállalkozás, ha nem csak a befektetett eszközeit, hanem a tartós forgóeszköz-lekötését is tartós forrásokkal finanszírozza. Finanszírozási stratégiák, hatásuk a vállaltok hozamára és a hozamok kockázatára Attól függően, hogy egy vállalkozás eszközeinek finanszírozása kapcsán mennyire igazodik az illeszkedési elvhez, háromféle finanszírozási stratégia különböztethető meg: 1. Szolid stratégia: valamennyi tartósan lekötött eszközét tartós forrásokkal saját tőkével, hosszú lejáratú- és hátrasorolt kötelezettségekkel finanszírozza a cég. A vállalkozás elvileg folyamatosan megfelel az illeszkedés szabályának. A gyakorlatban ez a megfelelés persze csak időről-időre biztosítható. Képlete:: Tartós eszközök = Tartós források Átmeneti eszközök = Átmeneti források 2. Konzervatív (óvatos) stratégia: a fokozott óvatosság jellemzi, azaz még az átmeneti eszközlekötés egy részéhez is tartós forrásokat rendel hozzá. Előnye a biztonság. Költségesebb a többinél, mivel a rövid lejáratú kötelezettségek többnyire olcsóbbak a tartós forrásoknál. Képlete:: Tartós eszközök < Tartós források Átmeneti eszközök > Átmeneti források 3. Agresszív stratégia: esetében a rövid lejáratú kölcsönforrásokkal finanszírozott sáv nem csak az átmeneti eszközök egészét finanszírozza, hanem a tartós eszközlekötés egy részét is. Előnye az olcsóság. Negatívuma, hogy az átmeneti kölcsönforrások hirtelen megvonása az egyszerű újratermelést is lehetetlenné teszi, azaz jelentős a kockázata. Csak addig követhető, míg a lejáró rövid távú hiteleket rendszeresen sikerül újakkal pótolni. Csak azon cégeknek érdemes választani, amelyek gazdálkodása annyira stabil, piaci helyzete annyira kedvező, hogy kölcsönforráshoz jutásuk ilyen tőkeszerkezet mellett is folyamatosan biztosított. Képlete:: Tartós eszközök > Tartós források Átmeneti eszközök < Átmeneti források A spontán finanszírozás többnyire az agresszív stratégia jegyeit hordozza. Nem a vezetés tudatos választásán alapul, ráadásul következményeire sincs a vállalat felkészítve. Mutatók finanszírozási stratégia megállapításához: saját tőők + tartós ( hosszú lejáratú ) i deg en tőők 1. FEDEZET FOKA = megmutatja, a tartós források milyen tartós befektetések ( befektetett eszközök ) mértékben fedezik a tartós befektetéseket 2. NETTÓ FORGÓTŐKE = Forgóeszközök Folyó fizetési kötelezettség (rövid lejáratú kötelezettségek) 8

9 5. tétel Mutassa be a termelő vállalatok készleteinek főbb csoportjait! Fejtse ki a készletekbe történő befektetés célját! Mutassa be a menedzsment készletezési döntésekkel kapcsolatos feladatait! Ismertesse a készletgazdálkodás értékelésére használatos főbb mutatókat, és a mutatókból levonható következtetéseket! A termelő vállalatok készleteinek főbb csoportjai Készletek: olyan anyagi javak, amelyeket egy szervezet (pl. termelő, kereskedő, stb.) azért halmoz fel, hogy a jövőben az igényelt intenzitásoknak megfelelően azokat felhasználja. A vállalati készletek főbb csoportjai: INPUT készlet: a termeléshez, szolgáltatásnyújtáshoz szükséges alapanyag- és segédanyag készletet, melyek készletgazdálkodási szempontból lehetnek: = Egész évben viszonylag folyamatosan beszerezhető anyagok, melyek felhasználása folyamatos = Lökésszerűen beérkező anyagok, melyek felhasználása folyamatos = Lökésszerűen beérkező anyagok, melyek feldolgozását beérkezéskor azonnal vagy rövid időn belül el kell végezni = Viszonylag egyenletesen beérkező anyagok, melyeket beérkezés után azonnal fel kell dolgozni TERMELÉSI készlet: a termelés során keletkezett félkésztermék-készletet és befejezetlen termelés állomány OUTPUT készlet: a termelés befejeztével felhalmozódó értékesítésre szánt késztermék-készletet, ÁRUKÉSZLET: a változatlan formában továbbértékesített áruk (kereskedelemi áruk) és göngyölegek A készletek csoportosítása eredetük és a termelésben betöltött szerepük szerint: A vásárolt készletek: 1. Anyagok: olyan munkatárgyak, amelyek a termék előállításához szükségesek, egy termelési folyamatban vesznek részt, alakjukat elveszítik, értéküket átadják az új terméknek.: Alapanyagok, segédanyagok, fűtőanyagok, üzemanyagok, irodaszerek 2. Áruk: változatlan állapotban továbbértékesítési céljából vásárolják, pl.: nagykereskedelmi áruk, kiskereskedelmi áruk, vendéglátó-ipari áruk, göngyölegek Saját előállítású készletek: 1. Késztermékek: minden megmunkálási folyamatot elvégeztek rajta, minőségileg átvették, raktárra vehetőek és értékesíthetőek. 2. Félkésztermékek: egy teljes megmunkálási folyamaton keresztül ment, a vállalat szempontjából félkésztermék, értékesíthető. 3. Befejezetlen termelés: a számbavétel időpontjában megmunkálás alatt áll, de legalább egy munkafolyamatot elvégeztek rajta. 4. Növendék- és hízó állatok: azok az állatok, amelyeket nem sorolunk a tenyészállatok közé A készletekbe történő befektetés célja Miért kell a tőkét készletekbe fektetni? Mert biztosítják a termelés és az értékesítés közötti időbeli, térbeli és választékbeli különbségek áthidalását, lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a folyó működés három kulcstevékenységét (beszerzés, termelés, értékesítés) egymástól függetlenítsék, piaci stratégiájukat rugalmasan alakíthassák. A készlet értékkel rendelkezik, költségvonzata van, tehát gazdasági szempontból sem elhanyagolható. A készletbe fektetett tőke hozamot nem produkál, de egy esetleges készlethiány un. haszonáldozati költséget, vagy kimondott veszteséget okozhat. A menedzsment készletezési döntésekkel kapcsolatos feladatai A költségek oldaláról felmerülő sajátos problémák a következők: = az elemzésben a költségeket (ráfordításokat) jóval tágabban kell értelmeznünk, mint ahogy azt a készletekkel kapcsolatos számviteli nyilvántartások teszik, 9

10 = készletekkel kapcsolatos ráfordításnak kell tekinteni mindazt a ráfordítást, amely a készletezési döntés következtében a vállalat egészében bárhol szükségessé válik, = a költség-haszon elemzésben a készletekkel kapcsolatos költségek másfajta csoportosítására van szükség, mint amilyen bontás a számviteli nyilván tartásokból közvetlenül összeállítható, = a költségeket az egymással ellentétes tevékenységek, készlethiány stb. alapján kell megbontani. A haszon (eredmény) oldalán jelentkező sajátosságok a következők: = milyen eredményektől eshet el a vállalat, ha nem tart megfelelő készleteket, = a készlettartás haszna túlnyomórészt más tevékenységeknél (termelés, értékesítés) vagy a vállalat egészének szintjén vehető csak figyelembe. A készletgazdálkodás értékelésére használatos főbb mutatók Anyagfelhasználás elemzése: dinamikus (változás) vizsgálat fajlagos anyagfelhasználás mutató (FAF): egy termékegység előállításához felhasznált anyag mennyisége FAF = anyagfelhasználás / termelés anyagkihozatali mutató (AKM): egységi anyagból előállított termékek mennyisége (a fajlagos anyagfelhasználás reciprok mutatója) AKM = termelés / anyagfelhasználás Anyagfelhasználási normák vizsgálata: dinamikus (változás) vizsgálat Nettó norma + Hulladék = Bruttó norma (beszerzési norma) Nettó norma: a termékbe ténylegesen beépülő anyag mennyisége Hulladék: a gyártás során a technológiából adódóan keletkezik (pl. esztergáláskor a fémforgács) A készletek dinamikájának (időbeli változásának) vizsgálata 1. Forgási sebesség vizsgálat (fordulatban) Fordulatok száma = Összes felhasználás / Átlagkészlet Jelzi, hogy az adott időszakban a készlet hányszor cserélődött ki. A gyors forgási sebesség előnyei: kisebb kamatköltséggel, illetve kisebb hiteligénnyel jár, ha hitelből finanszírozza a vállalkozás a forgalom egy részét kisebb a biztosítási költség kisebb a helyigény nő az értékesítés, és újabbak a készletek hátrányai: nagyobbak a beszerzéssel kapcsolatos költségek nagyobbak a hiány miatti veszteségek, és a kisebb készletek miatt értékesítés eshet ki 2. Időtartam mutató vizsgálata Egy fordulat időtartama = Napok száma / Fordulatok száma vagy Egy fordulat időtartama =Átlagos anyagkészlet / (Összes anyagfelhasználás / Időszak napjai) Kifejezi, hogy egy-egy forgás mennyi időt vesz igénybe (az átlagkészlet hány napi anyagfelhasználásra nyújt fedezetet). 3. Anyag-igényességi mutató vizsgálata Anyagigényesség = Átlagos anyagkészlet / Összes anyagfelhasználás Egységnyi anyagfelhasználásra jutó átlagkészlet. A fordulatszám mutató reciproka. készletrugalmasság: az árbevétel növekedése, mekkora készletnövekedést igényel (minél kisebb, annál kedvezőbb) lekötött készletek nagysága = a forgási idő napokban egy napra jutó árbevétel kapcsolat a készletek alakulása és a vállalat teljesítménye között 10

11 6. tétel Ismertesse a készletekkel kapcsolatos költségek főbb csoportjait, azok tartalmát! Mutassa be az egyes költségek és a készletszint közötti kapcsolatot! Ismertesse a gazdaságos rendelési mennyiség (EOQ) modell alapgondolatát, és a számítások során alkalmazott egyszerűsítő feltételezéseket! Mutassa be a mennyiségi diszkont nyújtásának célját, és az elfogadásával kapcsolatos döntési problémákat! A készletekkel kapcsolatos költségek főbb csoportjai és azok tartalma, az egyes költségek és a készletszint közötti kapcsolat Készletezési költségek: 1. Készlettartási költségek (K 1 ): a.) a készlet fizikai jellegéből fakadó költségek: melyek folyamatosak, az átlagkészlettel összefüggőek és a készletszinttel együtt ingadoznak raktárak üzemeltetési költségei raktári anyagmozgatás költségei idegen raktár bérleti díja tárolási veszteség (mennyiségi veszteség miatt pl. párolgás, rongálódás) különleges tárolási körülmények többletköltségei (pl. hűtött raktár) raktározással kapcsolatos adminisztratív költségek b.) a készlet érték jellegéből fakadó költségek: az átlagos készletszinttel arányosak: Avulás (értékcsökkenés): készletezés közbeni erkölcsi és fizikai kopás Biztosítás: célszerű megkötni pl. valószínűsíthető káresemények, katasztrófák miatt Nyilvántartási költségek: pl. anyagkönyvelés 2. Készlet-utánpótlási (rendelési) költségek (K 3 ): a megrendelések számától és a rendelt mennyiségtől függ. Az input folyamatokhoz kapcsolódnak. a.) A fuvarozónak, szállítónak fizetett díjak b.) A szállítmányozónak fizetett díjak c.) A rendelés feladásával és a termékek átvételével kapcsolatos költségek d.) A beszerzéssel kapcsolatos adminisztrációs költségek e.) Rongálás, veszteség a szállítás során f.) Átvételi minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos költségek 3. Hiányköltségek: a számviteli rendszer nem tartja nyilván, mégis befolyásolja a készletezési döntéseket. Akkor jelentkezik, ha a kereslet növekedésének következtében fellépő igényt nem tudja kielégíteni. a.) Elmaradt, vagy később jelentkező nyereség b.) Adminisztratív többletköltségek c.) A good-will (vevői jóindulat) elvesztése (hosszútávon is rossz) d.) A rendkívüli beszerzés többletköltségei e.) Bérjellegű költségek: pl. állásidőre fizetett dolgozói bér f.) Késedelmi kötbér A készlettartási és készlet-utánpótlási költségek között átváltás van. Minél nagyobb készletet tárolnak, annál magasabb a készlettartási költség, de a készlet-utánpótlási alacsony, és fordítva. A gazdaságos rendelési mennyiség (EOQ) modell alapgondolata, és a számítások során alkalmazott egyszerűsítő feltételezések Készletezés szempontjából kulcskérdés, hogy mekkora legyen a készletállományunk. Cél az optimális készletszint meghatározása. Alacsony készletszint: veszélyeztetheti a gyártás folytonosságát. Túl magas készletszint viszont a vállalat gazdasági, pénzügyi helyzetére gyakorol negatív hatást. 11

12 Az optimális rendelési tétel-nagyság meghatározásának elvét, alapgondolatát az ábra mutatja: Az a rendelési mennyiség az optimális, amely esetén a készletezési költség (készlettartási + rendelési költség) minimális. Az összes költség minimuma pedig ott van, ahol a készlettartási költ-ségek és a rendelési költségek függvénye metszi egymást. Optimális tételnagyság (Economic Order Quantity 1 EOQ) modellje: A klasszikus EOQ modell arra a feltételezésre épül, hogy ha egy vállalat nagyobb készleteket tart, akkor ritkábban kell újra rendelnie, és így a készletek rendelésével kapcsolatos költségek (amelyeket fixnek tekintünk) csökkennek.. Jellemzője: szakaszos input (beszerzés) folyamatos output (felhasználás) a hiány nem megengedett A készlet a jobb oldali ábra szerint alakul: (S=maximális készletszint) Az alapmodell a következő feltételezésekkel él: = a szállítás azonnali, = a szükséglet teljes bizonyossággal ismert, = a felhasználás egyenletes, = a rendelési költség fix, független a rendelt mennyiségtől, = a készletek egy egységére jutó tartási költség konstans, azaz lineárisan változik a készlet nagyságával. A feltételezések alapján a készlethiány költségei figyelmen kívül hagyhatók, az utánpótlási időt pedig zérónak vehetjük. A modell a készlettartási (K 1 ) és a készlet-utánpótlási költségek (K 3 ) összegét minimalizálja. Cél, hogy meghatározzuk az optimális rendelési tételnagyságot. Célfüggvény: K=K 1 + K 3 Min Egy adott készletezési ciklusban a feltöltött készletszint állandó mértékben (r: felhasználási ráta db/idő) csökken 0 szintig. Ekkor érkezik a korábban megrendelt tétel (q) és feltételezzük, hogy abban a pillanatban újra feltöltött készletszinttel rendelkezünk. Az optimális rendelési mennyiség: Készletezési összköltség: Q * 2 D O D Q = T C = O + C C Q 2 D = az időszak készletigénye O = az egyszeri megrendelés költsége Q * = az optimális rendelési mennyiség Q = rendelésenként beszerzendő mennyiség TC = teljes készletgazdálkodási költség Q/2 = átlagkészlet D/Q = rendelések száma C = egységnyi készlet tartási (raktározási+finanszírozási) költsége az egész időszakra A mennyiségi diszkont nyújtásának célja, és az elfogadásával kapcsolatos döntési problémák Az EOQ alapmodell feltételezése szerint a készletek beszerzési (P) ára konstans, tehát a rendelt mennyiségtől független. Sok szállító vállalat azonban nagyobb tételben történő vásárlás esetén gyakran ajánl a vevőinek árengedményt, amit rendszerint az alapár %-ában fejeznek ki. Az összköltség: TC = O (D/Q) + CP q (Q/2) + P q D ahol P q = rendelési mennyiségtől függő ár 1 ~ gazdaságos rendelési mennyiség 12

13 7. tétel Rendszerezze a kis-és középvállalkozásokat (továbbiakban: kkv.)! Ismertesse a kkv. szektor makrogazdasági szerepét és tevékenységének jellemzőit! Ismertesse a kezdő vállalkozások és az évek óta sikeresen működő kis- és középvállalkozások számára elérhető finanszírozási forrásokat! A kis- és középvállalkozások rendszerezése Az Európai Unióban és hazánkban is a vállalkozások nagyságrendi besorolása az összes foglalkoztatott száma, a mérlegfőösszeg, az éves nettó árbevétel, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad alapján történik. A évtől érvényes paramétereket mutatja be az alábbi tábla. Besorolási kategória Foglalkoztatottak száma (fő) Mérlegfőösszeg (millió EUR forint összege 2 ) Éves nettó árbevétel (millió EUR forint össz.) Mikrovállalkozás <10 > 2 > 2 Kisvállalkozás <50 > 10 > 10 Középvállalkozás <250 > 43 > 50 Nagyvállalkozás >250 < 43 < 50 Állam vagy önkormányzat tulajdoni hányada Külön-külön vagy együttesen sem haladhatja meg a 25%-ot A kkv. szektor makrogazdasági szerepe és tevékenységének jellemzői A magyar KKV-kat a magas munkaerő-intenzitás mellett alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Az alkalmazottak mintegy 60 százalékát foglalkoztatják. Nagy számuk ellenére (a vállalkozások 99,9%-át teszik ki) az árbevételnek csupán 61,4%-át adják, mely közel azonos arányban oszlik meg a mikro-, kis- és középvállalkozások között. Az exportrészesedésük ennél is lényegesen kisebb, nem éri el a 36%-ot. A hozzáadott értékben a részarányuk közel azonos a saját tőke területén elért részesedésükkel (53,4%, illetve 53%). A KKV-k egyik legfontosabb növekedési korlátja az alultőkésítettség. Annak ellenére, hogy az összes vállalkozás 95,7%-a mikrovállalkozás, ezek az összes saját tőke 22,5%-ával rendelkeznek csak, a többi 77,5% a vállalkozások 4,3%-ánál koncentrálódik. Sőt, ebből a 77,5%-ból 63,2% a vállalkozások számának csupán 0,7%-át kitevő közepeseknél és nagyoknál összpontosul, amely azt jelzi, hogy a tőke intenzív tevékenységeket ezek a cégek végzik. A mikro- és kisvállalkozások pedig a kevésbé tőkeigényes, inkább munka intenzív iparágakban dominánsak. A méretbeli adottságaik egyaránt szolgálják erősségeiket és gyengeségeiket. Előnyük, hogy rugalmasak, gyorsan reagálnak a külső környezeti adottságok megváltozására, lapos szervezettel rendelkeznek, amely a munkavállalók sokoldalúságára sokkal nagyobb mértékben támaszkodik, mint a nagyvállalatok. Gyengéjük azonban az, hogy mind a vevőikkel, mind a szállítóikkal, mind a többi külső érintettel szemben lényegesen gyengébb alkupozícióval rendelkeznek, mint a nagyvállalatok. Erős versenyben kell tudniuk talpon maradni, ami nagyon nehéz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újonnan alapított vállalkozásoknak csak a fele éri meg ötödik születésnapját. A bukás okai között azonban a legjelentősebb tényezők a finanszírozási források és a megfelelő vállalatvezetési és piacelemzési ismeretek hiánya, továbbá az információhoz való hozzáférés nehézsége. A bukás okai tehát nem csupán a piaci verseny létéből adódnak, hanem a tudás, a tőke és az információ hiányából. A középvállalkozások előnyei a következők: Integrátori szerepet töltenek be a kis- és nagyvállalkozások között Elsősorban a nagyok által le nem fedett termékek, szolgáltatások, piaci szegmensek területén aktívak Nagyvállalatok beszállítóiként kiemelkedő a szerepük, ugyanis elősegítik a multik tartós letelepedését Döntően hazai alapanyagból termelnek hazai, illetve export piacra szemben a nagyvállalatokkal, melyek döntően import alapanyagokra támaszkodva látják el termékeikkel a hazai, illetve az export piacokat 2 A mérleg fordulónapján, vagy új vállalkozás esetén az a megelőző év utolsó napján érvényes MNB által megállapított deviza középárfolyamon számított érték. 13

14 Az állam számára fontos, hogy a középvállalkozások itthoni adófizetők, és költségvetési hozzájárulásuk részesedése meghaladja az egyéb teljesítményekben elért súlyukat A kezdő vállalkozások és az évek óta sikeresen működő kkv-k számára elérhető finanszírozási források A kisvállalkozás fejlesztés eszközrendszerét az elmúlt években erőteljesen áthatotta az olcsó forráshoz juttatás szempontja. A meglévő üzleti célok teljesítéséhez szükséges források kiegészítése helyett sok esetben a pályázati céloknak való megfelelés motivációja mesterséges fejlesztési célokat szült. Ez szükségképpen kialakított egy olyan szemléletet, hogy az a jó cél, amit az állam kitalál, és amihez pénzt rendel. A kisvállalkozásokat krónikus alulfinanszírozottság jellemzi és gyakoriak a likviditási problémák. Mindezek általában az alábbi okokra vezethetők vissza: kénytelen hitelt adni vevőinek (nem ritka a 3-6 hónapos fizetési határidő sem) nehezen kap szállítói hitelt, alacsony tőkeerő (emiatt a likviditási problémák rendszeresek). Az előzőekből eredően szükségszerűen megjelenik a szektorban a rövid lejáratú, kisösszegű hiteligény. A kisvállalkozások kockázatviselő képessége az alultőkésítettség a tartalékok, a felhalmozott vagyon hiánya miatt rendkívül alacsony. Induló vállalkozás forrásai: 1. Belső finanszírozás 2. Külső, adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási formák = Tagi vagy tulajdonosi kölcsön = Családi, baráti kölcsön = Szállítói hitel = Vevői előleg 3. Külső, adósság jellegű, intézményes finanszírozási források = Bankhitel = Lízing = Faktoring 4. Külső, tőkejellegű finanszírozási lehetőségek = Informális tőkebefektető akik pénzükért cserébe részesedést (hozamot) és/vagy beleszólási jogot várnak el a vállalkozástól = Üzleti angyal magánszemélyek, akik részesedést szereznek egy növekedni képes vállalkozásban és részt vesznek annak fejlesztésében = Kockázati tőkebefektető intézményes befektető, akik ígéretes, de kockázattal járó tevékenységeket (vállakozásokat) hajlandók finanszírozni a kiugróan magas hozam reményében Működő vállalkozások által igénybe vett források (a népszerűségük sorrendjében): 1. Lízing (EU-ban a cégek 53%-a, Mo a 43%-a igénybe vette már) 2. Folyószámlahitel (EU 50%, Mo 37%) 3. Hosszú lejáratú hitel (régi tagállamok 45%, új 14%) 4. Rövid lejáratú hitel (EU 31%, Mo 28%) 14

15 8. tétel Rendszerezze a vállalkozások pénzügyi terveit a tervek alapvető célja, időhorizontja, időbeli tagolása, tartalma és szemlélete alapján! Ismertesse az éves pénzügyi terv szokásos részeit! Mutassa be a mérleg egyezőség szerepét a pénzügyi egyensúly megteremtésében! A vállalkozások pénzügyi terveinek csoportosítása Pénzügyi zavarok elkerülése, a folyó gazdálkodás kézbentartása nélkülözhetetlenné teszi a pénzügyi tervezést. 1. A tervek alapvető célja szerint: a.) A vállalakozás tulajdonosai v. vezetői számára készített - tájékoztatás b.) Hitelezők (bankok) számára készített - meggyőzés c.) Befektetők részére összeállított - meggyőzés 2. Időhorizontja szerint: a.) rövid távú terv: maximum 1 évet ölel fel. b.) középtávú terv: hosszabb, de jól áttekinthető időszakot ölel át. Általában 2 és 4 év közötti időszakra vonatkozik. c.) hosszú távú terv: jellemzően 5 évre vagy annál hosszabb időre vonatkozik. 3. Időbeli tagolása alapján: a.) havi tagolású b.) negyedéves tagolású c.) éves tagolású 4. Tartalma szerint: a.) funkcionális tervezés: a tevékenység egy-egy részterültének megtervezése, mely jellemzően a vállalkozás valamely szervezeti egységéhez tartozik. Állandóan ismétlődő feladatokat jelent. b.) projekt tervezés: meghatározott időtartamra egy egyedi (nem ismétlődő) feladat tervezése. Nem a mindennapi működés, hanem a vállalkozás valamely területének továbbfejlesztésével kapcsolatos tervezőmunka. 5. Szemlélete alapján: a.) Állományi vagy státusztervezés: lényege, hogy egy-egy adott, későbbi időpont(ok)ra vonatkozóan mutatja, hogyan fog alakulni a vállalkozás pénzügyi helyzete. b.) Forgalmi tervezés: meghatározott időtartam alatt vizsgálja a pénzügyi helyzetet, az adott időszak alatti bevételi és kiadási adatokat állítva egymással szembe. c.) Gördülő tervezés: folyamatosan ellenőrzött és aktualizált. A három szemlélet egymást kiegészíti, kölcsönhatás van közöttük. A tervezés állományi adatait a forgalmi tervszámok meghatározzák, ill. ha meghatározott állományi adatot kívánunk elérni, úgy ez a tény már köti forgalmi tervszámaink előirányzatát is. Pénzügyi tervek fajtái: 1. középtávú pénzügyi terv: a stratégiai elképzelések pénzügyi kihatásainak nagyvonalú előrejelzése általában 3-5 éves időtartamra készítik, éves tagolásban többnyire forgalmi szemléletű 2. 1 éves tervek: a vállalkozás üzleti tervéhez illeszkednek, illetve részben vagy egészben be is épülnek, lehetnek: a) éves státusz (mérlegterv): a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe kiválasztott időpontra állományi szemléletű az év első és a választott időszak (hónap vagy negyedév) utolsó napjára (fordulónap) készül b) éves likviditási terv: várható bevételeket és kiadásokat állítja szembe egymással forgalmi szemléletű negyedéves vagy havi bontásban készül c) éves cashflow terv: likviditási terv speciális változataként is felfogható 15

16 a pénzjövedelem képződés és felhasználás szerkezetében kerül kialakításra forgalmi szemléletű negyedéves vagy havi bontásban készül 3. rövidtávú (operatív) pénzügyi terv: általában a havi pénzforgalom napi bontású prognózisa elsődlegesen a fizetőképesség folyamatosságának megőrzését szolgálja forgalmi szemléletű Az éves pénzügyi terv szokásos részei a.) Tőkeigény és forrásstruktúra (Beruházási és tőke-költségvetési terv) b.) Értékesítési árbevételi és marketingterv c.) Költségek és ráfordítások terve d.) Üzemi, üzleti eredmény terv e.) Eredményterv f.) A pénzforgalmi (likviditási) terv g.) A mérlegterv h.) A cash flow-terv (pénzáramlási előirányzat) i.) Pénzügyi mutatók és normatívák terve, pl. fedezeti pont becslése A mérlegegyezőség szerepe a pénzügyi egyensúly megteremtésében Mérlegegyezőség: nyitó állomány + növelő forgalom = csökkenő forgalom + záró állomány, erre az egyezőségre épül mind az állományi, mind a forgalmi szemléletű tervezés Állományi szemléletű tervezés: fel kell mérni a növelő és csökkentő forgalmat az egyes eszköz és forrás tételeknél, majd meg kell határozni a záró állományt = nyitó állomány + növekedés csökkenés ha az eszközök záró állománya nagyobb a források záró állományánál, akkor nincs likviditási gond ha az eszközök záró állománya kisebb a források záró állományánál, akkor likviditási gond van, meg kell találni a forrás hiányának pótlását Forgalmi szemléletű tervezés: bevételek és kiadások szembeállítása nyitó pénzkészlet + bevételek kiadások = záró pénzkészlet (ez a következő időszak nyitó pénzkészlete) ha a záró pénzkészlet negatív, likviditási gond van, meg kell találni a forrás hiányának pótlását a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével 16

17 6. Pénzügyi tervezés 9. tétel Ismertesse a mérlegterv (státusz) felépítését és szerkezeti sajátosságát! Mutassa be az eszközszükséglet tervezését, kiemelten a befektetett eszközök, a készletek, a vevőállomány és a pénzeszközök tervezését! Foglalja össze az egyes eszközféleségek tervezésénél használatos módszereket! A mérlegterv (státusz) felépítése és szerkezeti sajátossága A pénzügyi tervezés legtipikusabb állományi szemléletű összefoglaló kimutatása a vállalkozások vagyoni helyzetét bemutató mérleg terv. Mivel ezeket az egyes időpontokra felállított mérlegterveket státuszoknak nevezik, ezért kapta az állományi tervezés a státusztervezés elnevezést. Az állományi szemléletű pénzügyi tervezés annak a megtervezését jelenti, hogy egy adott időpontban meglévő eszközállománynak mi lesz a finanszírozási forrása. A pénzügyi terv állományi szemléletű része a mérlegterv (státusz) a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással a kiválasztott időpontban. Az állományi szemléletű pénzügyi tervben az eszköz és forrás állomány értékét a következő csoportosításban tervezik: ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Forgóeszközök készletek követelések értékpapírok pénzeszközök FORRÁSOK Saját tőke jegyzett tőke tőketartalék eredménytartalék mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú kötelezettségek Alapvető célja: az Eszköz - Forrás egyensúly megteremtése, a forrásszerkezet tudatos megválasztása. Mérlegelni kell, hogy az új tőkeszerkezet nyújtotta előnyök és az új forrás költsége, hogyan viszonyul egymáshoz. Időhorizontja 1 év. Bár több információt nyújt, a jelentős többlet munkaigény miatt ritkábban állítják össze minden hónapra, így jellemzően negyedévente készül. Ingadozó tevékenység (erős szezonalitás) esetén célszerű a havi bontás. Intézkedések forrásfelesleg esetén: ilyenkor meg kell vizsgálni a felesleg megszüntetésének módjait, pl. hitelek előtörlesztése, beruházások eszközlése, stb. (Ritkán adódik.) forráshiány esetén: ez a gyakoribb, intézkedések a vállalaton belül: készlet eladás, tárgyi eszköz értékesítés, értékpapír eladás, saját tőke emelése, kintlévőségek időtartam csökkenése, kötelezettségek (szállító) határidő kitolása külső intézkedések: bankhitel felvétel, értékpapír kibocsátása, faktorálás Az eszközszükséglet tervezése, az egyes eszközféleségek tervezésénél használatos módszerek 1. Befektetett eszközök a mérlegmódszer felhasználásával tervezhető meg. A tárgyi eszközök tervezésénél a nettó érték tervezéséhez a bruttó érték és az értékcsökkenés alakulását is tervezni kell. Befektetett pénzügyi eszközöknél nem válik el a bruttó és a nettó érték, lehetséges növekedéseket és csökkenéseket kell számításba venni. 2. Készletek tervezése mérlegmódszerrel történik Kis és középvállalkozások üzletfinanszírozása Összeállította: Naár János 17

18 6. Pénzügyi tervezés = Vásárolt készletek tervezése: termeléshez szükséges alapanyagok és az egyéb anyagok, kereskedelmi áruk tervezését foglalja magában. = Anyagok esetében a bővülést a beszerzés, a fogyást a felhasználás okozza. A felhasználás forintosításához az egységárra is szükség van. = A kereskedelmi áruk tervezésénél a zárókészlettel kezdünk, amit az inputok között megadott forgási idő alapján tervezünk, az ELÁBÉ-t használva forgalmi adatnak. = Saját termelésű készletek tervezése: a nyitó saját termelésű készlet és az eredménytervbeli készletváltozás alapján. Képlete: Nyitó állomány + Növelő forgalom Csökkentő forgalom = Záró állomány K1 K + K.. Kronologikus átlagkészlet = K 1 + n n 2 K 1 : nyitókészlet, K 2 -K n : időszak ( n 1) zárókészlet adatai, n: készletadatok száma (azaz időszakok száma + 1) 3. Vevőállomány tervezése: forgási idő mutató segítségével: az 1 napra jutó értékesítési forgalommal (negyedévenként) vagy E KV = i KV: követelésállomány vevőkkel szemben, E: időszaki értékesítés, n: időszak n napjainak száma, i: vevők forgási ideje (fizetési gyakoriság), E/n: 1 napi forgalom (vigyázat, KP fizetési móddal nem számolunk!) mérleg módszerrel az alábbi képlet alapján: Nyitó vevőkövetelés + Bruttó értékesítés Záró vevőkövetelés = Befolyó árbevétel 4. Pénzeszközök tervezése: szintén a forgási idő mutató segítségével történik, éves átlagértékként. Kis és középvállalkozások üzletfinanszírozása Összeállította: Naár János 18

19 7. Pénzügyi tervezés 10. tétel Ismertesse a mérlegterv (státusz) forrás oldalának összeállítását! Mutassa be a meglévő források tervezését, kiemelten a mérleg szerinti eredmény és a szállítóállomány tervezését! Ismertesse az új hiteligény szerkezetének meghatározását a választott finanszírozási stratégia függvényében! A mérlegterv (státusz) forrás oldalának összeállítása Az állományi szemléletű pénzügyi tervben az eszköz és forrás állomány értékét a következő csoportosításban tervezik: ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Forgóeszközök készletek követelések értékpapírok pénzeszközök FORRÁSOK Saját tőke jegyzett tőke tőketartalék eredménytartalék mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú kötelezettségek Alapvető célja: az Eszköz - Forrás egyensúly megteremtése, a forrásszerkezet tudatos megválasztása A meglévő források tervezése 1. Saját tőke: ritkán változik, előre jól jelezhető. Az előző évről áthozott elemek alapján a mérlegmódszerrel történik a tervezés. Kivétel a mérleg szerinti eredmény, a saját tőke olyan eleme, mely a visszaforgatásból szinte folyamatosan nő (nyereséges gazdálkodás mellett). Az eredményterv halmozott eredmény sorából vesszük az értékét. A mérleg szerinti eredmény tervezésének sémája: Tétel megnevezése Tervezett értéke I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI.) E. Adózás előtti eredmény (+C+D) Kis és középvállalkozások üzletfinanszírozása Összeállította: Naár János 19

20 7. Pénzügyi tervezés XII. Adófizetési kötelezettség = Adóalap Társasági adó kulcsa F. Adózott eredmény ( E-XII) + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény ( F+22-23) 2. Céltartalékok: a várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre képezhet a cég, a számviteli törvény előírásai szerint. 3. Hosszú lejáratú kötelezettségek: mérleg módszerrel tervezzük (hitelfelvétel és törlesztés figyelembevételével) 4. Rövid lejáratú hitelállomány: mérleg módszerrel tervezzük (hitelfelvétel és törlesztés figyelembevételével) 5. Szállító állomány: forgási idő segítségével tervezzük az anyag- és árubeszerzés segítségével és B KSZ = i KSZ: kötelezettségállomány szállítóknak, B: időszaki beszerzés n a mérlegmódszert használva az alábbi összefüggést használva: Nyitó szállítóállomány + Bruttó beszerzés Záró szállítóállomány =Beszerzési kifizetés 6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: két részre lehet bontani: tartós passzívákra és nem kiemelt rövid lejáratú kötelezettségekre. A passzívákhoz a bértartozásokat, az adótartozásokat és bérjárulék tartozásokat jelentik. Ezek a kötelezettségek rendszeresen újraképződnek, s bár napról napra változó mértékben, de folyamatosan részt vesznek a finanszírozásban. A nem kiemelt rövid lejáratú kötelezettségek (pl. fizetendő kötbér, kártérítés) a bázis adatok korrekciójával tervezhető. Az új hiteligény szerkezetének meghatározása a választott finanszírozási stratégia függvényében A státusz az eszközök és források összevetésével megadja a pótlólagos hitelszükségletet kiválasztott időpontokra. A forgalmi szemlélet alapján a bevételek és kiadások adott időszakra történő szembeállítása szintén a hiteligényt adja meg. Az időszak bevételeinek és kiadásainak negatív különbözete, mint új hitelszükséglet jelenik meg a likviditási tervben. A tervidőszak folyamán a hitelszükséglet kumulálódik (halmozódik). Az időszak eleji státuszból számított hiteligényt nyitó állománynak, a forgalmi adatokból számított hiteligényt növelő (vagy csökkenő) forgalomnak, az időszak végi státuszt záróállománynak véve felállítható a mérlegegyenlet. A kétféle szemléletű terv nemcsak szoros összefüggést mutat, hanem egymás kontrolljaként is felhasználható. A helyesen összeállított likviditási tervben az új forrásigény a státusszal meg kell egyeznie. A középlejáratú hiteligény számítását az alábbi összefüggés felhasználásával végezhetjük el: Tervezett tartós forgóeszköz lekötés Bázis tartós forgóeszköz lekötés = A tartós forgóeszköz lekötés növekménye A saját tőke bővüléséből finanszírozandó növekmény = Szükséges új középlejáratú hitel Kis és középvállalkozások üzletfinanszírozása Összeállította: Naár János 20

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

Nextent Informatika Zrt.

Nextent Informatika Zrt. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1 - 4 5 2 6 a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Facsemete u. 1/5 a vállalkozás címe 27. évi ÉVES BESZÁMOLÓ Budapest, 28. május 6. 1 3 5 2 2 2 2 5 6 2 2 1 1 4 1 1-1

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Keltezés: Budapest, 2015.március 25.

Keltezés: Budapest, 2015.március 25. 0 1 0 9 7 0 6 0 8 6 1 1 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.+10.+18.) 193 172 0 0 88 386 281 558 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (3.... 9.) 0 0 0 2 828 2 828 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

MÉRLEG A változat - Eszközök (aktívák) 6720 Szeged, Tisza L. krt. 24. 11090081-9329-113-06 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák) 1 A A. Befektetett eszközök 2 151 127 0 2 605 249 2 I I. Immateriális javak 7 061 6 196 3 Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat

Összköltség eljárással készített eredménykimutatás A változat 31 Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 31 863-1 189 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+ 02.)

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 2 8 4 2. Pannon-Váltó Vagyonkezelõ és Kereskedelmi Részvénytársaság 1 1 1 3 7 6 6 5 7 1 2 1 1 4 1 1-1 - 4 2 8 4 2 a vállalkozás megnevezése 139 Budapest Kossuth Lajos üdülõpart 12. I/B. a vállalkozás címe, telefonszáma 22. december 31. Éves beszámoló Keltezés: Budapest,

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31.

Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8. Statisztikai számjel. Cégjegyzék száma. Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 2014. december 31. 1 0 7 0 6 9 9 6 6 8 3 2 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 7 6 8 Cégjegyzék száma Palota Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság a vállalkozás megnevezése 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6.,

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d

A tétel megnevezése 2007.12.31 2008.12.31. a b d d 1.2.4.6.4.7.8.0./5.1.9.0./1.1.4/0.1. Statisztikai jel 01-10-044336 Cégjegyzék 0.1 BMSK Beruházási, Mőszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. MÉRLEG - 2008.01.01.- 2008.12.31. MÉRLEG

Részletesebben

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31.

2014. évi. Éves beszámoló. Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 a vállalkozás megnevezése 1027 Budapest, Kapás u. 6-12. 452-5780 a vállalkozás címe, telefonszáma 2014. évi Beszámolási időszak: 2014.01.01-2014.12.31. 0 1-1 0-0 4 4 1 7 6 2 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke

ÜZLETI TERV. Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. HUF Önerő mértéke ÜZLETI TERV Jelen üzleti terv elválaszthatatlan melléklete a Hitelkérelem című dokumentumnak. Vállalkozás neve Beruházás helye Igényelt kölcsön Futamidő hónap Türelmi idő hónap Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Média Unió Közhasznú Alapítvány. 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 5 5 2 1 8 1 3 3 5 5 2-1 - 4 1 adó száma 2012.12.31.-i mérleg fordulónapi EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A mérleg főösszege: 33.740 eft; a saját tőke összege: 33.239 eft, a mérleg szerinti eredmény: 30.923

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2013. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31.

NAVIGATOR INFORMATIKA ZRT. a vállalkozás megnevezése. 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe. 2010. december 31. 1 2 6 8 2 5 1 5 6 2 0 9 1 1 4 0 1 0 1-1 0-0 4 4 6 2 1 Cégjegyzék a a vállalkozás megnevezése 1095 Budapest, Máriássy u. 5-7. a vállalkozás címe 2010. december 31. Éves beoló P.H. 0.1 " A " MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE ESZKÖZÖK (aktívák) ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE Tervadat 2014.év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+17.) 739 644 712 382 703 558 02. I. Immateriális javak (03.-09.) 15 846 12 883 23 858 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege Egyszerűsített éves beszámoló mérlege sz A tétel megnevezése Előző Év Tárgyév 1 A Befektetett eszközök (I.+II.+III.) Ft 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK Ft 10 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ft 18 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

Vállalkozások vagyongazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások vagyongazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/36 Vállalkozások vagyongazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) ESZKÖZÖK FORRÁSOK Mibe? Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó.

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó. US GAAP szerinti konszolidált éves beszámolója 2003. és 2002. december 31-én végzodo évekre független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely

Részletesebben

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA!

Forrás. Bevezetés a számvitelbe. A számvitel vagyonfelfogása. A mérleg jellemzői. A mérleg főcsoportok. Éves beszámoló mérlege AXIÓMA! Bevezetés a számvitelbe A vállalkozás vagyona Kettős megközelítés: A számvitel vagyonfelfogása 1. Az újratermelési folyamat melyik szakaszában van? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Dr. Pál Tibor Rendeltetés

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1.

ÜZLETI TERV. A vállalkozás adatai. Vállalkozás/vállalkozó neve. 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve. 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője. 1.2.1. ÜZLETI TERV Vállalkozás/vállalkozó neve A vállalkozás adatai 1.1. A vállalkozás/vállalkozó neve 1.2. A gazdasági társaság ügyvezetője 1.2.1. Név 1.2.2. Születés helye és ideje.. 1.2.4. Anyja neve 1.3.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez 10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése Éves jelentés ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő

Részletesebben

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve

SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve SAVARIA REHAB-TEAM SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS FOGLALKOZTATÁSI Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. évi módosított üzleti terve 2010. évi módosított bevételi tervezet eft-ban I/1.számú melléklet 2010.

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI HITEL KÖLCSÖNKÉRELEM ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE

ÚJ SZÉCHENYI HITEL KÖLCSÖNKÉRELEM ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE ÚJ SZÉCHENYI HITEL ÜZLETI TERV TÁRSAS VÁLLALKOZÁS RÉSZÉRE CÉGADATOK Teljes név Rövid név Székhelye Telephely(ek) Postacím Telefon Cégjegyzékszám Statisztikai számjel Alapítás dátuma Tevékenység megkezdésének

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí-

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. adatok E Ft-ban El z Sorszám módosí- 03-09-102802 11 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 662702 0 702547 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 60 0 94 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója

Befektetési vállalkozások 2014. évi beszámolója Statisztikai jel 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4., Telefona: 266-9095 a vállakozás megnevezése a vállakozás címe, telefona Befektetési vállalkozások 2014. évi beolója Keltezés: Budapest, 2015. április

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve

MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve MIKOM Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve (Vezet i összefoglaló) Miskolc, 2015. 05.06 Üzleti Terv 2015 MIKOM Kft. Makro-gazdasági adatok, piaci környezet Eredmény-kimutatás Üzemi eredményre ható f bb

Részletesebben

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 9. AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? 1 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK 2 EREDMÉNYKIMUTATÁS MÓDSZEREI 3 GYAKORLÁS 2 1 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ ÉVES MŰKDÉS HATÓTÉNYEZŐIT RÉSZLETEZI 3 PÉNZÜGYI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14.

Tisztelt felhasználó! Kérjük töltse ki vállalkozása adatait: Sikeres kitöltést kívánunk! 2003. február 14. Tisztelt felhasználó! Ön a következő Excel munkafüzetlapokon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kettős könyvvezetésen alapuló Éves beszámoló és Egyszerűsített éves beszámoló mérlegeit és

Részletesebben

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről

Éves beszámoló. a 2012. üzleti évről 2 1 9 2 5 2 2 1 7 2 1 9 5 7 2 0 1 0 1-0 9-8 9 0 7 1 0 Cégjegyzék száma Statisztikai számjel a vállalkozás megnevezése KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1119

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.

A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát. A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (10 pont) Egy tárgyi eszközről a következő információkkal rendelkezik: Bruttó érték 15 000 000

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai I.

Vállalati pénzügyek alapjai I. Vállalatgazdaságtan II. Vállalati pénzügyek alapjai I. Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba, egyetemi tanár Előadó: Vida Adrienn, PhD hallgató 2007. december 10. Tematika Pénzügyi tervezés Pénzügyi tervek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elfogadható a megoldási

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2013 Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (MMKE) 8000 Székesfehérvár Palotai út 8/b Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12.

Éves beszámoló. Halasi Városgazda Zrt. 13993492 3530 114 03 Statisztikai számjel Halasi Városgazda Zrt. 03-10-100381 Cégjegyzék száma 2014.12. Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe: 6400 Kiskunhalas, Bem u.1. Éves beszámoló 2014.12.31 üzleti évről Kelt: 13993492 3530 114 03 ÉVES MÉRLEGBESZÁMOLÓ MÉRLEGE Eszközök (aktívák)/1

Részletesebben

MINTAVIZSGASOR Bevezetés a számvitelbe tantárgyból (Megoldási idő 70 perc)

MINTAVIZSGASOR Bevezetés a számvitelbe tantárgyból (Megoldási idő 70 perc) MISKOLCI EGYETEM Név:... Gazdaságtudományi Kar Neptun kód:... Számvitel Tanszék Miskolc, 2006. ELMÉLETI KÉRDÉSEK (30 pont) MINTAVIZSGASOR Bevezetés a számvitelbe tantárgyból (Megoldási idő 70 perc) I.

Részletesebben

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Budapest, 2012. március 28. 1. SZÁMVITELI POLITIKA A SEM IX. Városfejlesztő Zrt. könyveit és nyilvántartásait a Számviteli

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat

EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL A változat I. Feladatcsoport Saját részvények, saját üzletrészek névértéke: 19.360.000 / 0,88 = 22.000.000 Állományváltozás = Zárókészlet Nyitókészlet 91.576.000 38.365.000 = + 53.211.000 Az állományváltozás Követel

Részletesebben

www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu

www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A számviteli tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére (Eredménykimutatás: összköltség, Mérleg: A ) Ez a táblázatrendszer alkalmas arra, hogy

Részletesebben

- Az alábbi blokkdiagramon látható információkat jelenítse meg hibafa segítségével!

- Az alábbi blokkdiagramon látható információkat jelenítse meg hibafa segítségével! KOCKÁZATKEZELÉS ÉS BIZTOSÍTÁS mintafeladat (20 pontot érő rész, ennek megfelelően 2-3 kérdés is várható) Feladat: - Ismertesse a Simons-féle kockázat-kalkulátor működési elvét, részletezze gyakorlati alkalmazhatóságát

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Példa a könyvvezetés, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás

Részletesebben

1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé!

1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé! GYAKORLÓ FELADATOK 1. Határozza meg, hogy az alábbi eszközök közül, melyek tartoznak a befektetett, melyek a forgóeszközök közé! 1. Üzemépületek Befektetett eszköz 2. Alapanyagok 3. 12 hónap futamidejű

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben