1. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) hatályára,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) hatályára,"

Átírás

1

2 Rónay Zoltán Fogyasztóvédelem és felsőoktatás Tézisek: 1. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) hatályára, valamint a fogyasztói-fogyasztóvédelmi jogviszony alanyaira vonatkozó értelmező rendelkezései pontatlanok, nem kimunkáltak. 2. A felsőoktatásban részt vevő hallgató nem minősül fogyasztónak. 3. A felsőoktatási intézmény nem vállalkozás és a felsőoktatás sem az Fgytv. szerinti szolgáltatás. 4. A hallgatók számára nyitva álló jogorvoslat rendjét a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) és a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) egyaránt kógensen szabályozza. Az állami (rész)ösztöndíjas korábban államilag támogatott hallgatói létszám radikális csökkentésére ha annak mértékére nem is lehetett számítani. Ez a stratégiai jelentőségű változás számos szakon megfordítja az állami finanszírozású és a költségtérítéses hallgatók arányát, sok esetben túlnyomóvá, vagy kizárólagossá téve az új keletű szakszóval önköltséges képzésben résztvevők számát. Aki akár kemény forint százezreket fizet a képzésért, egészen más elvárásokkal, az öntudatosság más szintjén lépi majd át a felsőoktatási intézmények kapuját. A korábbi sokkal inkább a középiskolás tanulói jogviszonyhoz közelebb álló tudomásul vevő hozzáállást az elváró attitűd válthatja fel. Nem kétséges, az intézményeknek komolyan kell venniük az általuk nyújtott szolgáltatás minőségi szempontjait. Értve ezúttal szolgáltatás alatt akár a felsőoktatás egészét, akár az alapszolgáltatásként nyújtott oktatást és tehetséggondozást vagy a járulékos szolgáltatásokat (kollégium, könyvtár, sportlétesítmények stb.). Ez természetesen elsődlegesen a felvételi jelentkezések számában mutatkozik meg. Kérdés azonban, hogy milyen

3 igényérvényesítési megoldásokkal kell a felsőoktatási intézményeknek szembenézniük. Kérdés továbbá: a megrendelő-szolgáltató viszonyrendszer e körben is megjelenik-e, a hallgató felléphet-e fogyasztóként, élhet-e a fogyasztókat megillető igényérvényesítési eszközökkel. Külön érdekes ebből a szempontból a mind a magyar, mind az európai jogban új keletű hallgatói szerződés kérdése, ahol a hallgató tulajdonképpen az állammal kerül ösztöndíjas jogviszonyba. A felvetés nem csupán elméleti jelentőségű, hiszen volt olyan konkrét, a panaszos hallgató és felsőoktatási intézménye közötti vita, amelyet a fogyasztóvédelmi békéltető testület már elbírált. Az alábbiakban a fenti tendenciákból kiindulva, illetve a konkrét jogeset kapcsán annak megvizsgálására teszünk kísérletet, hogy alkalmas-e a hatályos fogyasztóvédelmi szabályozás a hallgatói érdekek érvényesítésére, illetve szükséges-e a fogyasztóvédelem jogintézményének összekapcsolása a hallgató és a felsőoktatási intézmény közötti jogviszonnyal.

4 1. Az Fgytv. hatályára vonatkozó, valamint a fogyasztói-fogyasztóvédelmi jogviszony alanyaira vonatkozó értelmező rendelkezései pontatlanok, nem kimunkáltak Ahhoz, hogy megvizsgáljuk, alkalmazható-e egyáltalán az Fgytv. a hallgatói jogviszonnyal összefüggő panaszok kezelésére, elsődlegesen e törvény hatályából kell kiindulnunk. Az Fgytv. sajátos de nem egyedülálló módon összekapcsolja a személyi és a tárgyi hatályt, utóbbit a végzett tevékenység alapján határozva meg: a törvény hatálya a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti [Fgytv (1) bek.]. A (2) bekezdés szerint az Fgytv. hatálya nem terjed ki pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, azaz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységére. Az Fgytv. tárgyi hatálya tehát a vállalkozások fogyasztókat érintő tevékenységére, személyi hatálya pedig mindezek alapján a vállalkozásokra és a fogyasztókra terjed ki. Hogy pontosan mi ez a tevékenység, ahhoz a személyi hatály alá tartozó két kör fogalom-meghatározásából kell kiindulni. Az Fgytv. 2. a) pontja szerint az Fgytv. alkalmazásában fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Ugyanezen törvényhely l) pontja szerint áru a szolgáltatás is, a g) pont szerint pedig szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában. Látható tehát, hogy a fogyasztó fogalma még nem ad eligazítást arra, hogy a hallgató az Fgytv. személyi hatálya alá tartozik-e. Az Fgytv. definíciója alapján éppenséggel akár a felsőoktatás, vagy annak egyes elemei megvalósíthatnak olyan szolgáltatást, amely akár a hallgató igényének

5 kielégítését célozza arra később térünk ki, hogy a felsőoktatás fogalmi meghatározása ezt mennyiben befolyásolja. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az Fgytv. fogyasztóra alkotott értelmező rendelkezése annyira tág, hogy csak a vállalkozások fogalmának pontosításával juthatunk egyértelműbb következtetésre. Azonban a jogalkotó e körben nem a mögöttes és világos törvényi rendelkezésekre (elsősorban a Polgári Törvénykönyvre) utalást választotta, hanem maga alkotott új fogalmat. E szerint vállalkozás: aki az 1. szerinti, azaz a fogyasztókat érintő tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi [Fgytv. 2. b) pontja]. Így sikerült a jogalkotónak a fogalmi circulus viciosus megteremtése. A fogyasztóvédelem hatálya alá a vállalkozások fogyasztókat, azaz árut, szolgáltatást megrendelőket érintő tevékenysége tartozik, ahol vállalkozás az, aki fogyasztókat érintő tevékenységet végez. Ez alapján nehéz meghatározni, hogy a felsőoktatási intézmények az Fgytv. hatálya alá tatoznak-e. Bár vizsgálódásunkat közvetlenül nem érinti, mindenképpen szükséges megjegyezni, hogy a fogyasztóvédelmi viták tárgyában eljáró békéltető testületek eligazodását nagyban segítené, ha a jogalkotó pontosítaná a vállalkozás fogalmát, mert már önmagában ezzel egyértelműbb helyzetet teremtene. Mivel az Fgytv. sem a hatálya alá tartozó tevékenység, sem a fogyasztó, illetve a vállalkozás fogalmának a felsőoktatáshoz való viszonyához nem ad támpontot, a lex specialis derogat legi generali elve alapján (ahol a fogyasztóvédelem szempontjából a felsőoktatást szabályozó törvényt tekintem az általánossal szemben különösnek) a felsőoktatást még, illetve majdan szabályozó törvényekből kiindulva látok lehetőséget e fogalmi tisztázásra. 2. A hallgató nem minősül fogyasztónak

6 A fogyasztó Fgytv.-ben szereplő meghatározása feltételezi, hogy a fogyasztó mint megrendelő, illetve mint megbízó álljon a szolgáltatást nyújtó vállalkozással jogviszonyban. Annak érdekében, hogy a hallgató fogyasztói mivoltát megállapíthassuk, a hallgató és a felsőoktatási intézmény közötti jogviszonyt kell elsődlegesen megvizsgálnunk. Mind az Ftv., mind a túlnyomó részében szeptember 1. napjától hatályos Nftv. kimondja, hogy a hallgató és a felsőoktatási intézmény között speciális hallgatói jogviszony keletkezik [Ftv. 39. (4) bek., Nftv. 39. (3) bek.]. Nem vitásan mindkét törvény szerződéses elemeket is bekapcsol a hallgató és a felsőoktatási intézmény jogviszonyába. Egyértelmű a helyzet a hallgatói munkaszerződés esetében, mert mind az Ftv.46. (10) bekezdése, mind az Nftv. 44. (2) bekezdése rögzíti, hogy e munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ide kapcsolódik az Ftv. 48. (4) bekezdése és az Nftv. 44. (5) bekezdése szerinti doktorandusz szerződés is. Mivel e szerződéses jogviszonyok egyértelműen munkavégzésre irányulnak, így azok esetében az Fgytv. hatályának kizárása nem igényel különösebb magyarázatot. Az Ftv. ezen túlmenően négy fajta, a hallgató és az intézmény közötti szerződést, illetve megállapodást ismer: Az Ftv. szerinti ún. hallgatói szerződést, amelyre a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni [Ftv. 47. (3) bek]. Itt megint csak a speciális törvényre utalással kerül ki a jogviszony az Fgytv. hatálya alól. Szorosabban kötődik a hallgatói jogviszonyhoz az Ftv. 56. (1) bekezdése szerinti, költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatóval kötendő felnőttképzési szerződés. Azonban ennek esetében is a felnőttképzésről szóló törvény irányadóként megjelölése zárja ki az Fgytv. alkalmazását e szerződés alapján. Ugyanis maga a hatályos, a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény 2. (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény, valamint egyebek mellett az Ftv. rendelkezéseit kell megfelelően

7 alkalmazni. Mivel a felnőttképzési törvény a jogviták, panaszok kezelése szabályait nem rendezi, miközben az Ftv. erre később kifejtettek szerint kógensen kitér, ezzel az Fgytv. alkalmazhatósága is kizárttá válik. Ugyancsak nem látom az Fgytv. alkalmazhatóságát az Ftv. 75. (1) bekezdése szerinti szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodásból eredő jogviták esetében sem. A hivatkozott rendelkezés szerint ugyanis nincs helye az Ftv ban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak azokban az esetekben, amikor a felsőoktatási intézmény és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására, azzal, hogy a megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírósághoz fordulhat. Mivel itt a jogorvoslatot kógens szabállyal tereli bírósági útra a törvény, az alternatív vitarendezésnek, így az Fgytv. alkalmazásnak, a békéltetős testületi eljárásnak nincs helye. Véleményem szerint jellege okán nem kerülhet sor az Fgytv. alkalmazására azon megállapodás esetében sem, amelynek tárgya a levelező munkarendű hallgatók képzési rendjének törvényi szabályoktól eltérő megállapítása (az Ftv /A. pontja szerint a levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor). Az Ftv.-től eltérően az Nftv. jóval szűkebb körben utal külön szerződéses jogviszonyra. A már tárgyalt hallgatói munkaszerződésen túl a levelező képzéssel összefüggésben lényegében a fent már ismertetettel egyező célú megállapodást (Nftv pont) szabályozza, tovább előírja, hogy ha a hallgató önköltséges képzésben vesz részt, a térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, amely alapján a hallgató és a felsőoktatási intézmény megállapodásban rögzíti a térítési díj összegét [Ftv. 83. (2) bek.]. Itt a megállapodás tárgya valójában még csak nem is az összeg, hanem annak megismerése tényének rögzítése (ugyanis a térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni). Álláspontunk szerint ezek a szerződések atipikusak, mert ezek egyikének esetében sem egyértelműen mellérendelt felek szabad és olyan egybehangzó akaratnyilvánítása keletkezteti a

8 kontraktust, amelyet a kölcsönös érdekegyeztetés folyamat előzött meg, hanem bizonyos elemeiben az intézményi döntések tudomásulvételét jelentő dokumentumról van szó. Ebben a vonatkozásban álláspontom szerint egyik szerződéstípus sem tekinthető (leszámítva a hallgatói munkaszerződést) önálló jogviszonyt keletkeztetőnek, mindkettő a hallgatói jogviszonyba ágyazott, ahhoz járulékosan kapcsolódó elemként fogható fel. Mindezek alapján e szerződések közelebb állnak a hatósági szerződés fogalmához. Ezért a fogyasztóvédelem szempontjából önálló vizsgálatuk a fent már részletezett okokon túl ezért sem indokolt, elegendő e körben a hallgatói jogviszonyt áttekinteni. A hallgatói jogviszonyban megjelenő hallgatói jogok és kötelezettségek alapvetően nem a hallgató szándékához igazodnak, azokat teljes körben a jogalkotó szabályozza. Mind az Ftv , mind az Nftv és XII. fejezete részletesen meghatározza a hallgatók jogait és kötelezettségeit (ezek ismertetésétől ehelyütt eltekintünk). E rendelkezésekből is megállapítható, hogy e jogviszony nem hasonlítható a megbízó-megbízott, a megrendelő-vállalkozó viszonyrendszerében megjelenő tiszta, általában kétpólusú kötelezettségrendszerhez, amelyben az előbbi fél a szolgáltatás megfizetésére, utóbbi a szolgáltatás nyújtására köteles (a mellékkötelezettségektől eltekintve). A hallgatói jogviszonyban a felek nem mellérendeltek, hanem a hallgató és az intézmény között inkább az alá-fölé rendeltség a jellemző, még akkor is, ha a széleskörű hallgatói jogosítványok ezt részben kompenzálni képesek. Hangsúlyosan ezek az elemek jelennek meg az ún. hallgatói szerződés esetében is. Az Nftv.-vel bevezetett jogintézmény alanyai a Magyar Állam és a hallgató. Az Nftv. 39. (3) bekezdés előírja, hogy a beiratkozást megelőzően a hallgatóval a Kormány által meghatározott feltételekkel hallgatói szerződést kell kötni. [Az Nftv (6) bekezdése szerint Kormány által meghatározott tartalmú hallgatói szerződést első alkalommal a 2012/2013-as tanév első évfolyamára történő beiratkozást megelőzően kell megkötni.] A Nftv.-ből és az annak felhatalmazása alapján kiadott, a magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm.

9 rendeletből is megállapítható, hogy e szerződés megkötése nem a hallgató mérlegelési körébe esik, hanem az hallgatói jogviszonya létesítésének feltétele. A szerződés feltételeit, elemeit nem a felek egyeztetése, érdekközelítése, hanem jogszabályi előírás határozza meg. Következésképpen a hallgató e jogviszonyban sem tekinthető fogyasztónak, noha a hivatkozott kormányrendelet összhangban a szerződések kétpólusú mivoltával összefüggő általános jogdogmatikai követelménnyel nemcsak a hallgatói kötelezettségeket és állami jogokat, de a Magyar Állam szerződéses kötelezettségét és a hallgató jogait is rögzíti [2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 5. (1) bek.]. 3. A felsőoktatási intézmény nem vállalkozás, és a felsőoktatás sem az Fgytv. szerinti szolgáltatás Az előzőekben kifejtettek már önmagukban elegendőek annak alátámasztására, hogy a felsőoktatási intézmény és a hallgató közötti vita nem tartozhat a fogyasztóvédelem hatálya alá, azonban a teljesség kedvéért nem kerülhető meg annak vizsgálata sem, hogy minősülhet-e az Fgytv. szerinti vállalkozásnak a felsőoktatási intézmény. E körben az állami és a nem állami (egyházi, magán) intézmények eltérőnek tűnő státuszát is a vizsgálat tárgyává kell tenni. Az Ftv. és az Nftv. 1. sz. melléklete alapján egyaránt megállapítható, hogy mely egyetem és főiskola állami felsőoktatási intézmény, és melyek az egyházi, illetve magán intézmények. E besorolásuk az alapító személyén alapul e kört az Ftv. 7. (1) bekezdése, illetve az Nftv. 4. (1) bekezdése állapítja meg. Mindkét felsorolás megfogalmazásából következően taxatív, nem bővíthető. Az Ftv. és az Nftv. által megvont kör lényegében azonos: magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat [az Ftv.-ben a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 213. (1) bekezdés b) pontjával módosított e törvény fogalomhasználatával összhangban álló rendelkezése már a nemzetiségi önkormányzat kitételt használja, az időben későbbi Nftv. azonban helytelenül a kisebbségi önkormányzatra utal],

10 egyházi jogi személy, Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet [a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. c) pont], Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány vagy közalapítvány. Az Ftv. még a helyi önkormányzatot is alapítási joggal ruházza fel, az Nftv. azonban már nem. Az Ftv. és az Nftv. egyformán rendelkezve a magyar állami, országos nemzetiségi önkormányzati, valamint szeptember 1. napjáig a helyi önkormányzati fenntartású intézményekről kimondja, hogy azok költségvetési szervként működnek [Ftv. 7. (3) bek., Nftv. 4. (3) bek.]. Bár álláspontunk szerint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket már csak e mivoltuk is kiemeli a fogyasztóvédelmi törvény személyi hatálya alól, de valamennyi felsőoktatási intézmény esetében a felsőoktatás mint tevékenység az, ami az Fgytv. alkalmazását generálisan is kizárja. Az Ftv. 4. (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység. Az Ftv. 4. (2) bekezdése rögzíti, hogy a felsőoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. A felsőoktatás feladatait az Ftv.- ben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmények látják el, együttműködve egymással, illetőleg a társadalom, a gazdaság, a tudományos kutatás és a művészeti élet más szereplőivel. Az Nftv. az Ftv.-hez képest egyértelműbben határozza meg a felsőoktatási intézmény rendeltetését, működésének célját (ezáltal fogalmát), amikor kimondja, hogy a felsőoktatási intézmény az Nftv.- ben meghatározottak szerint az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására létesített szervezet [Nftv. 2. (1) bek.]. E rendelkezés mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy az Nftv. szerint e törvény célja a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése, az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott

11 keretek között a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer működésének biztosítása [Nftv. 1. (1) bek.]. Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdés ugyanis leszögezi, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza. Ehhez kapcsolódik az Alaptörvény XI. cikkének azon tétele, miszerint Magyarország a magyar állampolgárok művelődéshez való jogát egyebek mellett a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. Végül utalunk az Nftv. 2. (3) bekezdésére, amely rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést, továbbá azt is, hogy az oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenységet ha az Nftv. eltérően nem rendelkezik kizárólag felsőoktatási intézmény folytathat.

12 Mindebből megállapítható, hogy a felsőoktatási intézmény felsőoktatási tevékenysége nem minősül az Fgytv. szerinti szolgáltatásnak, mert nem a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában, hanem alkotmányos, illetve alaptörvényi jogot biztosító (köz)feladatait teljesíti. A felsőoktatási intézmény egyébként azért sem lehet az Fgytv. szerinti vállalkozás, mert annak feltétele az is, hogy az Fgytv. alkalmazásában fogyasztó legyen a partnere, azonban az előzőekben kifejtettek szerint a hallgató nem minősül fogyasztónak. 4. A jogorvoslat rendjét az Ftv. kógensen szabályozza Mind az Ftv., mind az Nftv. rögzíti a hallgatókkal kapcsolatos első- és másodfokú ügyintézés (jogorvoslat) kereteit. Az Ftv. 73. (1) bekezdés és az azzal szó szerint megegyező Nftv. 57. (2) kimondja: a felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit a törvényben (értve ez alatt az Ftv.-t, illetve az Nftv.-t), kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri írásban közli a hallgatóval. Az Ftv. 73. (2) bekezdés és az Nftv. 57. (3) bekezdése egyformán biztosítja a jogorvoslat kizárólagos útját: a hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

13 Az Ftv. 73. (3) bekezdése a jogorvoslati kérelem eljárására kizárólagos hatáskörrel bíró szervet jelöl meg, amelynek eljárásrendjét is rögzíti. A kérelem tárgyában a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa létrehozott bizottság jár el (a továbbiakban a felsőoktatási intézmény vezetője és a bizottság együtt: jogorvoslati kérelem elbírálója). A bizottság létszámáról, összetételéről, működéséről a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. Ezzel szemben az Nftv. lazábban szabályozva csupán annyit rögzít, hogy a jogorvoslati eljárás rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában az Nftv.-ben és a Kormány rendeletében meghatározott keret között szabályozza [Nftv. 58. (4) bek.].

14 Az előbbiekben írtakon túl mind az Ftv., mind az Nftv. tesz további megkötést, kimondva, hogy a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni [Ftv. 73. (10) bek., Nftv. 57. (6) bek.]. A döntés ellen mind az Ftv. 73. (7) bekezdése, mind az Nftv. 58. (1) és (2) bekezdése a bírósági felülvizsgálatot nyitja meg: a hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az Nftv. 58. (1) bekezdése még azt is pontosítja, hogy a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések alatt azokat a jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezéseket kell érteni, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. A hallgató tehát az első fokú határozatban foglaltak vitatása esetén az intézmény szabályzatában (tanulmányi és vizsgaszabályzatban, hallgatói követelményrendszerben) foglaltaknak megfelelően kizárólag a jogorvoslatra hatáskörrel rendelkező intézményi vezetőhöz vagy testülethez fordulhat. Az Fgytv. rögzíti, hogy a békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet a kérelmező egyidejű értesítésével a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi [Fgytv. 29. (2) bek.]. Emellett utalunk az Fgytv ra, miszerint a békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

15 Figyelembe véve az Ftv.-ben és az Nftv.-ben is rögzített kizárólagos hatáskört és kógens eljárásrendet, amennyiben a hallgatónak vitás ügye támad a felsőoktatási intézménnyel, azt a fellebbezés, majd a bírósági felülvizsgálat útján van módja rendezni. Mivel álláspontunk szerint az Fgytv. 27. azt feltételezi, hogy az érintett vállalkozás a vitás ügy rendezésére nyilatkozzon, amelyet a másodfokú határozattal tesz meg, a vita jogerős lezárásáig még az Fgytv. keretei között sem állnak fent a békéltető testületi eljárás feltételei. Ugyanez áll arra az esetre, amikor a hallgató nem fordul a másodfokú döntés meghozatalára jogosulthoz, hiszen ebben az esetben meg sem kísérelte a vitás ügy rendezését. Ha pedig a hallgató a másodfokú határozatot vitatja, számára csak a peres út áll rendelkezésre, amelyre viszont az Fgytv. külön is kitér, kimondva, hogy a békéltető testület elnöke a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak [Fgytv. 29. (4) bek.]. 5. A békéltető testület lehetséges intézkedése felsőoktatási ügy esetén A fentiekben kifejtettek alapján álláspontunk szerint megállapítható, hogy a hallgató és az intézmény (és ugyanígy a hallgató és az állam) közötti jogvita nem minősülhet fogyasztóvédelmi jogvitának, ezért annak elbírálására nincs hatásköre a békéltető testületnek. Az Fgytv. már hivatkozott 29. (2), illetve (4) bekezdés alapján attól függően, hogy a hallgatói jogvita intézményi vagy bírósági szakaszban van-e (hallgatói szerződés esetében ez utóbbi nyilván nem merül fel) a békéltető testület elnökének vagy érdemi vizsgálat, azaz meghallgatás nélkül vagy a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek (tehát a felsőoktatási intézménynek) kell haladéktalanul megküldenie az ügy iratait, vagy a kérelmet ugyancsak meghallgatás kitűzése nélkül el kell utasítania.

16 Nem vitásan az Fgytv (3) bekezdés c) pontja ismeri azt a lehetőséget is, miszerint maga a tanács tehát már a meghallgatás foganatosítása utáni békéltető eljárási szakaszban az eljárást megszünteti arra hivatkozással, hogy az eljárás folytatása lehetetlen. Véleményünk szerint a helyes jogalkalmazás csakis az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén valósul meg, azonban a békéltető testület még nem túlzottan kiforrott gyakorlatában a lehetetlenségre alapozott megszüntetést alkalmazza megkerülhetetlennek tartva a felek meghallgatását.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.október

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE V. RÉSZ A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. (1) A Ftv. 73. (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés)

Részletesebben

ÁRGUS-SECURITY KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ÁRGUS-SECURITY KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT ÁRGUS-SECURITY KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. A S z a b á l y z a t c é l j a : A Szabályzat az ÁRGUS-SECURITY Vagyonvédelmi Kft. (Továbbiakban: ÁRGUS-SECURITY) üzleti tevékenységével és működésével

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Az Állatorvostudományi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. kötet Hallgatói Jogok Gyakorlásának és Kötelességek Teljesítésének, valamint a Hallgatói Kérelmek Elbírálásának és a Jogorvoslatnak

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1 NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. Oldal: 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal 2. DEFINÍCIÓK 4. oldal 3. ÜGYFÉLPANASZOK TÍPUSAI 5.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata

MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata MBI Kft. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Elfogadva: 1/2015. ügyvezetői határozattal Hatályba lépés napja: 2015. január 01. 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3 2. DEFINÍCIÓK 4 3. PANASZOK TÍPUSAI

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T

P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T 1. Alapelvek 1.1. A Takarék Faktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

Panaszkezelési szabályzat

Panaszkezelési szabályzat Bohemian Financing Zrt. Panaszkezelési szabályzat Verzió Száma: V3 Készítette: Titkos Alexandra Jóváhagyó határozat száma: Igazgatóság 1/2013. (01. 25.) számú határozata Hatályba lépés napja: 2013. 01.

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet II. RÉSZ A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE 1. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Személyi hatály 195. (1) A felvételi eljárás rendjének hatálya az Nftv. 40. -ában foglaltak alapján az alapképzésre, az osztatlan képzésre

Részletesebben

1. Művelődési Osztály

1. Művelődési Osztály 1. Művelődési Osztály Pápa Város Önkormányzata az Oktatási- és Kulturális Minisztériummal együttműködve minden évben meghirdeti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot. A pályázatra

Részletesebben

Panaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról

Panaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról Panaszkezelés Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról A Focus Kft. panaszkezelési szabályozásának célja, hogy rendezett eljárásban biztosítsa ügyfelei számára a Focus Kft.. szolgáltatásai igénybe vétele,

Részletesebben

Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály

Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály Iktatószám: Tárgy: BK/FO/00517-0006/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat Ügyintézés helye: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS gyakorlati képzési feladatok ellátására A jelen együttműködési megállapodást a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. bekezdése alapján a... szervezet / intézmény

Részletesebben

A KA-VOSZ VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZÜGYINTÉZÉSI SZABÁLYZATA

A KA-VOSZ VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZÜGYINTÉZÉSI SZABÁLYZATA A KA-VOSZ VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZÜGYINTÉZÉSI SZABÁLYZATA 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.1. SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 1.2. SZABÁLYZAT HATÁLYA... 3 1.3. KAPCSOLÓDÓ

Részletesebben

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07.

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete út. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 FELVÉTELI

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya

Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya Károly Róbert Főiskola költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. A költségvetési szerv a) azonosító adatai: - törzskönyvi nyilvántartási száma: 597649000 - megnevezése:

Részletesebben

HATÁROZAT. kötelezi, 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:

HATÁROZAT. kötelezi, 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet: Iktatószám: Tárgy: BA/001/00854-0013/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat HATÁROZAT A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal a Gigamatrac Kft.-t

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos január 1.

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos január 1. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos 2010. január 1. Tartalom: 1. Fogalom meghatározások 3 2. A panaszkezelést ellátó szakmai terület meghatározása 3 3. Panasz felvétele 4 4. A panasz rögzítése 4 5. Tájékoztató

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEINEK SZABÁLYZATA Miskolc, 2014 3.6. sz. Egyetemi szabályzat ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSEK SZABÁLYZATA A Miskolci Egyetem Szenátusának 282/2014. sz. határozata Készült 8 példányban.

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

S Z EGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

S Z EGEDI TUDOMÁNYEGYETEM S Z EGEDI TUDOMÁNYEGYETEM S Z AB Á L Y Z AT H AL L G A T Ó I J O G O R V O S L AT I K É R E L M E K B E N Y Ú J T Á S Á N AK É S E L B Í R Á L Á S Á N AK R E N D J É R Ő L Szeged, 2011. 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2010. (VII.02.) önkormányzati rendelete a köznevelési 1 intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól Zalaegerszeg Megyei

Részletesebben

v é g z é s t. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa az eljárást megszünteti.

v é g z é s t. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa az eljárást megszünteti. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/70/2015. Iktatószám: Vj/70-8/2015. Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2013. évi 57. szám 20401 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata Az Oktatási Hivatal Alapító Okirata (a módosításokkal egységes

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat a NOVIS Poisťovňa a.s. (továbbiakban: Biztosító) panaszkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályait definiálja. 1. Panaszkezelési fogalmak: Panasz fogalma: Minden

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2012. november 30. JÓVÁHAGYTA: DR. DANYI JÓZSEF REKTOR 2

Részletesebben

(Tervezet) Ecsegfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2011. (.) önkormányzati rendelete

(Tervezet) Ecsegfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2011. (.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Ecsegfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (.) önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat helyi szabályairól Ecsegfalva Község

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. Az Auchan Magyarország Kft-t (székhelye: 2040 Budaörs, Sport u. 2-4., adószáma: ) kötelezem

H A T Á R O Z A T. Az Auchan Magyarország Kft-t (székhelye: 2040 Budaörs, Sport u. 2-4., adószáma: ) kötelezem Iktatószám: Tárgy: FE/FO/00833-0027/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T Az Auchan Magyarország Kft-t (székhelye: 2040 Budaörs, Sport u. 2-4., adószáma:13338037-2-44) kötelezem

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének február havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének február havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. február 25. E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. február

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2013-09-10-től Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Alapkezelő) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív

Részletesebben

A BALOGH Kft.-t (székhely: 5624 Doboz, Árpád utca 21., adószám: , a továbbiakban: vállalkozás)

A BALOGH Kft.-t (székhely: 5624 Doboz, Árpád utca 21., adószám: , a továbbiakban: vállalkozás) Iktatószám: Tárgy: BEO/001/00725-0002/2015 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály 5600 Békéscsaba,

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája SZABÁLYZAT A FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája SZABÁLYZAT A FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája SZABÁLYZAT A FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL Budapest 2007 1 A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL

BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL Hartai Takarékszövetkezet 6326 Harta, Kossuth L. u. 31. ELJÁRÁSI REND A BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA

HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA TÁRSASHÁZKEZELŐI TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE 1. Az ügy rövid leírása A társasházkezelői tevékenység olyan, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és

Részletesebben

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2015.(IX.25.)önkormányzati rendelete a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer elbírálásának szabályairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PALLADIUM CONSULTING KFT. Hatályos: 2015. június 05- től visszavonásig

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PALLADIUM CONSULTING KFT. Hatályos: 2015. június 05- től visszavonásig PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PALLADIUM CONSULTING KFT. Hatályos: 2015. június 05- től visszavonásig TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐSZÓ ----------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Közigazgatási jog 2.

Közigazgatási jog 2. Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai

Részletesebben

ELJÁRÁSI REND A BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL

ELJÁRÁSI REND A BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet ELJÁRÁSI REND A BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL A jelen eljárási rend 2010. január 1-től hatályos a szabályzat 1. sz.

Részletesebben

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 1 Érvényes a 2013/2014-es tanévtől

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 1 Érvényes a 2013/2014-es tanévtől A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 1 Érvényes a 2013/2014-es tanévtől A Gábor Dénes Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) felvételi eljárását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

2. sz. melléklet: Az Előfizető felszólamlási lehetőségei a Szolgáltatóval való jogvita esetén

2. sz. melléklet: Az Előfizető felszólamlási lehetőségei a Szolgáltatóval való jogvita esetén 2. sz. melléklet: Az Előfizető felszólamlási lehetőségei a Szolgáltatóval való jogvita esetén 1. A hálózat kiépítésével, átépítésével, az előfizetői szolgáltatások műszaki minőségével, a hibabejelentő

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

REFERO CREDIT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

REFERO CREDIT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA REFERO CREDIT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Tartalom: I. BEVEZETÉS II. III. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA PANASZKEZELÉSI RENDSZER I. BEVEZETÉS Ez

Részletesebben

A KLASSIS Z Biztosítási Alkusz Kft. Panaszkezelési Szabályzata. Közzétéve: 2013. december 12.

A KLASSIS Z Biztosítási Alkusz Kft. Panaszkezelési Szabályzata. Közzétéve: 2013. december 12. A KLASSIS Z Biztosítási Alkusz Kft. Panaszkezelési Szabályzata Közzétéve: 2013. december 12. 1 Szeretnénk megköszönni, hogy ügyfelünkként megtisztelt minket bizalmával. Fontosnak tartjuk, hogy szolgáltatásainkat

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Panaszkezelési szabályzat

Panaszkezelési szabályzat ARGENTUM HOLDING ZRT. Panaszkezelési szabályzat Az ügyfelek panaszainak bejelentéséről, kezeléséről, nyilvántartásától Elfogadva az Alapító /2014 (.). határozatával 2014.01.01. Lucsik János Elnök-vezérigazgató

Részletesebben

1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk:

1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk: Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4767) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, egyes, a felsőoktatás szabályozására

Részletesebben

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013.

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. Az Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár Panaszkezelési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) az irányadó hatályos jogszabályok

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének május havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. május E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. május havi

Részletesebben

Panaszkezelési szabályzat. (érvényes 2013. október 10-től visszavonásig)

Panaszkezelési szabályzat. (érvényes 2013. október 10-től visszavonásig) Panaszkezelési szabályzat (érvényes 2013. október 10-től visszavonásig) 1 Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe Panaszkezelési szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) 1. Bevezetés Jelen Panaszkezelési

Részletesebben

T/5050. számú törvényjavaslat

T/5050. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5050. számú törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására (költségvetési szerv esetén)

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására (költségvetési szerv esetén) amely létrejött, egyrészről a Szent István Egyetem EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására (költségvetési szerv esetén) Székhely: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Elérhetőség

Részletesebben

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől A Gábor Dénes Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) felvételi eljárását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.

Részletesebben

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt.

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Ügyfélfogadás rendje és panaszkezelésre vonatkozó szabályzat Verzió Hatályos Döntés száma 1. 2012. április 26. 7/2012.(04.26) vezérigazgatói határozat 2. 2014. július

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Társaságunk kiemelt célja, hogy ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez,

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

A pénzügyi-biztosítási jogviták hazai és határon átnyúló alternatív vitarendezése

A pénzügyi-biztosítási jogviták hazai és határon átnyúló alternatív vitarendezése A pénzügyi-biztosítási jogviták hazai és határon átnyúló alternatív vitarendezése Budapesti Békéltető Testület 2010. november 19. Budapest A pénzügyi-biztosítási jogviták alternatív rendezésének jogi alapja

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Dunaújváros 2015 Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 30-2015/2016. (2015.10.06.) sz. határozattal elfogadva Hatályos: 2015. október 07. napjától 3. kiadás 0. módosítás 3 (8). oldal

Részletesebben

EGYÉB, NEM ENGEDÉLYEZETT KÉPZÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSREND

EGYÉB, NEM ENGEDÉLYEZETT KÉPZÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSREND 2. számú függelék EGYÉB, NEM ENGEDÉLYEZETT KÉPZÉSEK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSREND (A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI SZABÁLYZATÁNAK FÜGGELÉKE) BUDAPEST 2016. (Hatályos: 2016. június 25.

Részletesebben

M A G YA R K Ö Z LÖ N Y 2013.évi 225.szám

M A G YA R K Ö Z LÖ N Y 2013.évi 225.szám A Kormány 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről,

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2016. július 1. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER

Részletesebben

VIRPAY Financial Group Zrt.

VIRPAY Financial Group Zrt. VIRPAY Financial Group Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos : 2015. július 7. napjától A VirPay Financial Group Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. július 7. napjától A VirPay Financial

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek.

Általános Szerződési Feltételek. I. Általános információk... 2 I.1. Szolgáltató adatai... 2 I.2. Fogalmak... 2 I.3. Az ÁSZF célja, tárgya, személyi és időbeli hatálya... 3 I.4. Általános rendelkezések... 4 II. A jelentkezés menete...

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA CREDIT HOUSE MAGYARORSZÁG JELZÁLOGHITELEZÉSI ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos 2011. augusztus 19. Tartalom: 1. Fogalom meghatározások 3 2. A panaszkezelést ellátó szakmai terület meghatározása

Részletesebben

A Felügyelethez az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén forduljon kérelemmel:

A Felügyelethez az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén forduljon kérelemmel: A Felügyelethez az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén forduljon kérelemmel: Ön fogyasztó magánszemély, közvetlenül a pénzügyi szolgáltatónál már megkísérelte a vita rendezését (panaszt nyújtott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, június 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: oktatási referens ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének, 2008. június 25-i ülésére Tárgy:Fejlesztő pedagógus alkalmazása Az előterjesztést készítette: Hum József oktatási referens Előterjesztő: dr. Kelemen

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

2015/27. SZÁM TARTALOM

2015/27. SZÁM TARTALOM 2015/27. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 31/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 27.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató

Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató 1 Vác Városi Kábeltelevízió Kft. szolgáltató [ a tagja ] Elıfizetıi tájékoztatója az elektronikus hírközlésrıl szóló 2003. évi C. törvény 138. (2) bekezdése alapján vezetékes mősorjel-elosztási (nyilvános

Részletesebben

Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal A BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA

Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal A BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal A BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2016 BEVEZETÉS Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

Előterjesztés: Nyílt ülés X X. Zárt ülés

Előterjesztés: Nyílt ülés X X. Zárt ülés Előterjesztés: Címe: a Kunszentmárton Város Önkormányzata által működtetett köznevelési intézmény(ek) állami működtetésbe vételével összefüggő, a feladatellátáshoz kapcsolódó létszámátadásról, valamint

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

Benyújtandó 1 példányban a Pénzügyi Békéltető Testülethez, -egy elszámolásról szóló tájékoztatóhoz kapcsolódóan egy kérelem nyújtható be

Benyújtandó 1 példányban a Pénzügyi Békéltető Testülethez, -egy elszámolásról szóló tájékoztatóhoz kapcsolódóan egy kérelem nyújtható be ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye 151. KÉRELEM HELYES ELSZÁMOLÁS MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN (A Kérelmező szerint az elszámolás helytelen adatot, számítási hibát tartalmaz, és/vagy vitatja a forintban kifejezett követelésre

Részletesebben

Terra Credit Zrt. panaszkezelési Szabályzata (továbbiakban Szabályzat ) elérhető honlapunkon, az alábbi útvonalon.

Terra Credit Zrt. panaszkezelési Szabályzata (továbbiakban Szabályzat ) elérhető honlapunkon, az alábbi útvonalon. Tisztelt Ügyfelünk! A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatosan született jogszabályok (2014. évi XXXVIII. törvény, a 2014. évi XL.

Részletesebben